Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

1979. MÄJTJS 12., SZOMBAT ÜZENET A MÁNAK Móricz Zsig emlékünnepség Vácott Életművéhez, emberi nagy­ságához méltó módon emlé­keztek meg tegnap délután a váci Madách Imre Munkás- és Ifjúsági Művelődési Központ­ban Móricz Zsigmond születé­sének 100. évfordulójáról. Az eseményen megjelentek a vá­ros párt-, valamint állami és társadalmi szerveinek képvi­selői. A vendégek között fog­lalt helyet Fábián Zoltán, az Írószövetség titkára. Az egyik legnagyobb ma­gyar író — akinek írásait a világos egyszerűség tette nagy alkotásokká — életét, munkás­ságát , bemutató kiállítást Koncz Károly, a Hazafias Nép­front váci városi bizottságának elnöke nyitotta meg. A gaz­dag képanyagot Pétűvári Gyu­la könyvtáros gyűjtötte össze. A résztvevők — diákok, mun­kások, a város lakosságának képviselői — ezt követően a színházteremben foglaltak he­lyet, ahol a városi és járási Móricz Zsigmond emlékbizott­ság rendezésében ünnepi meg­emlékezést tartottak. Ünnepi beszédet S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Pest me­gye 24. választókörzetének or­szággyűlési képviselője mon­dott. A szónok egyebek közt hangsúlyozta: •— Móricz Zsigmond ünnep­lése nemcsak emlékezetfrissítő, hanemha mélyebb megismerést szolgálja: minderre a mának van szüksége. Ez a megemlé­kezés valós értelme. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára utalt arra, hogy az író gondolatait napjainkban alkotó módon kell megőrizni és továbbfejleszteni. A megemlékezés további ré­szében Ssllei Zoltán előadó- művész mély átéléssel adta elő Ady Endre: Levél Móricz Zsigmondhoz című versét és az író Hét krajcár című novellá­ját. Ezután dr. Czine Mihály egyetemi tanár, az irodalom - A Móricz Zsigmond emlékünnepség előadói. Képünkön balról jobb- tudományok doktora Móricz ra: dr. Jócslk Lajos, dr. Czine Mihály, a megemlékezés szónoka. S. m,mfcZocáeáriM tartott előadást Hegedűs László és dr. Koncz Károly. munkásságáról tartott előadást. Dr. Jócsik Lajos író, közgaz­dász, egyetemi tanár pedig az egykori pályatársra emléke­zett. A nagysikerű megemléke­zésen a színpad hátterét díszí­tő Móricz-portrét Toman Ist­ván munkás festő, a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rának dolgozója készítette. ,Az ünnepség a váci KISZ- kórus műsorával zárult. A tegnapi megemlékezés volt a megnyitója az év folyamán a Vácott és a járásban sorra kerülő, Móricz Zsigmond élet­műve előtt tisztelgő esemény- sorozatnak, amelyet az emlék- bizottság szervez. K. T. I. Részlet a kiállításról. Barcza Zsolt felvételei KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A felszín alatt a mélyet keresve I Bencze László képei május 13-ig, Cs. Kovács László szob­rai május 29-ig tekinthetők meg hétfő kivételével naponta 10 és IS óra között. Bencze László küzdelme Talán az első pillanatra szembetűnő az, hogy köztudott szakmai felkészültsége és per- fektsége ellenére hangoztatom az állandó küzdelem, vergődés jelenlétét képeiben. Szembe­tűnő, mert az ízléssel, kultu­ráltsággal rendelkező festők munkásságára inkább a grá­cia és nem a vívódás a jel­lemző. A kritika konok festő­nek tartja, szálkás, görcsös vo­nalvezetésű alkotónak, aki fák görcseiben a saját katak­lizmákon át vezető útját érzé­keli olyannyira, hogy ezt a természetben látott fát; önarc­képét el is helyezi az első te­remben, mely a föld és a fény műalkotása. Komor és becsületes festő Bencze László — mindig kész az önismeretre, önvizsgálatra. Így, ezen a belső csapáson épülnek rendre képei, melyek zenészeket, falusi temetést, m srengő alakokait, présházat Kassák Lajos körét, sira­tó asszonyokat, öreg szőlősgaz­dát, könyöklő nőt, paraszthá­zakat, fekete fákat,, halálra ítélteket örökítenek meg — a természet, az élet és a törté­nelem alakzatait Bár a jelen egyre világoso­dik, fényesül az idő, Bencze László művészete nehezebben, lassabban alakul a kór üte­mére, mivel a múlt, mely ki- iktathatatlan benne; nehezen süllyed árnyaival Számára így adatott meg végigjárni az adott távolságot; halad becsü­lettel, elszántsággal nem a fe­lületen, hanem a mélyebb ré­giókban. Cs. Kovács László szobrai Más műfaj, más nemzedék, de ugyanaz a bátorság és oda­adás jellemzi Cs. Kovács László művészetét.. Kevesebb sebet hordoz, energiái így ká­rosodások nélkül feszülnek a művészi élménynek és feladat­nak. 1929-ben született a Vas megyei Gyöngyosszőlősön, a „Fényes szelek” társadalmi Bencze László: Három fa lendületében és viharaiban végezte tanulmányait — 1959- ben kapott szobrászdiplomát a Képzőművészeti Főiskolán. Anyányeve a magyar és a fa. Bár ismertek kő-, máryvány- és bronzplasztikái, igazán ott­honára akkor lel, amikor szo­borrá formázza a mocsári töl­gyet, az afrikai makkorét, a magyar és amerikai diófát. Meghallgatja baráti ajánlatai­kat. Hol görcsösre kormá­nyozza, hol fényesre csiszolja, ahogy a fa kéri tőle, hogy e kapott és teljesített engedély­ivel napimádót, örök szerelem mozdulatába fonódott ember­párt, önportráját, Nagy László költői arcmását, furulyás fiút, kapás lányt, őrségi öregeket ajándékozzon számára. •Akrobatikus könnyedséggel rajzol, s nagy gondot fordít a kivitelezésre. Ebben nem is­mer irgalmat, hevenyészettsé- get, addig gyűri, csiszolja a formát, míg ember, míg eszme lesz belőle, mert ilyen magas­ra emelte önmagának a mér­cét az a Cs. Kovács László, aki zavar nélkül mozog az elvo­natkoztatott és közmegegyezé­ses formák labirintusában. Szabadon lendül képzelete, , .. ,, .................j----------­Cs . Kovács László: Furulyás fiú mindig megtalálja az élet töm­kelegében a szobrot, a művet, mely csak az övé a formálás befejezéséig, 'hogy végérvé­nyesen a mienk lehessen. Losonci Miklós LAE»0Z­GATÓ Harcokban, harcok után 1 r irosláv Krleza, joggal mondhatjuk. része irodalmunknak. Ma­gyarországi publiká­cióinak száma, gyakorisága nem egy magyar írónak is szép eredmény lenne. Ez két dolognak köszönhető. Írói te­hetségének, amely lenyűgöző és termékeny, és élmény- s gondolatvilága tér- és időbeli kötöttségének: kelet-közé p­európaiságának. Élményvilága időben és térben az Osztrák— Magyar Monarchia korától a mai Jugoszláviáig, az Adriától a Dunáig terjed — kitekintés­sel a világra és az ókorig visz- szanyúló gyökerekre. BANKETT BLITVÁBAN Mindez természetes is, hi­szen Krleza Zágrábban szüle­tett (1893-ban), Pécsett járt hadapródiskolába, Budapesten a katonai akadémiára, az el­ső világháború „előjátéka”, a Balkán-háború idején Szerbiá­ba szökött, de onnan — kém­nek vélve — kiutasították, itt viszont lefokozták és közle­gényként küldték a világhábo­rús frontra. A háború után otthon, Zágrábban talált teret irodalmi pályájának. A máso­dik világháború küszöbén le­tartóztatták. A háború után új, gazdagabb korszak köszön­tött pályájára. Ezúttal az Európa Bankett Blitvában című regényét adta ki a vajdasági író, Herceg Já­nos fordításában. Ez a regény 1930—1939-ben, illetve 1962-ben született, s a totális államhatalomról szóló p öli tika i -észtét ikai pamfl ét­ként tartják számon. Blitva, egy képzelt ország, több kis kelet-közép-európai országra is hasonlít egyszerre, hiszen az író hazájától — ha úgy tét-, szik — Lengyelországig vagy valamely két világháború köz­ti balti államig több is a mo­dellje lehetett. S a regényben diktátor, Barutanski ezredes alakjába is több modell és fő­leg — túl az egyéneken — a szerep van sűrítve. A két vi­lágháború közötti légkört ér­zékelteti minden valószínűt­lenségével nagyon is világo­san. Ma is eleven, izgalmas és hatásos munka ez is. TŰZKERESZTSÉG Wojciech Zukrowski viszont a második világháború króni­kása főként. Krakkóban szüle­tett 191S-ban, filozófiát és jo­got hallgatott az egyetemekein, s húszéves kora óta ír prózát, de verskötetet is publikált. Volt partizán, katonatiszt, új­ságíró és diplomata — mint ilyen Űj-Delhiben a lengyel nagykövetségen tanácsos. Leg­sikerültebb regényének a most Mészáros István fordításában ismét olvasható Tűzkeresztség című regényét meg a Kőtáb­lákat tartják. A Tűzkeresztség a háború után játszódik Sziléziában, amelynek erdőségeiben ellen­séges bandák bujkálnak még. Rálőnek egy tisztre, megindul a nyomozás, s ennek szálait fölfejtve tárja föl -a kor el­lentmondásait az író ... KANTHAPURA Ahol Zukrowski diplomata­ként fordult meg, onnan ad hírt Raja Rao TRádzsa Raő), aki az első világháború előtt született Dál-Indiában bráh- min családból. Egyetemi ta­nulmányait Franciaországban folytatta. Ezt követően a hazai függetlenségi harc hatása, alá került, s abból merítette több elbeszélése, valamint a Kant- hapura című regény tárnáját — ezt most a modern Könyv­tár sorozatban Balabán Péter fordításában olvashatjuk Gáthy Vera utószavával. Kanthapura egy képzelt te­lepülés, az indiai települések jellegzetes vonásait sűríti bele az író, hogy e helyszínen, kép­zelt alakokkal (akiket ugyan­csak a valóság után mintázott) a történelem valódi mozgásait és mozgalmait, ,a Gandhi ve­zette függetlenségi harcol játszassa le. Érdekes és jó könyv, amely segít megérte­nünk e nagy múltú és külön történelmű-hagyományú or­szág népeinek sajátos élet- és gondolkodásmódját. N. F. A tudomány m űhelyeiből A magas szintű tudományos igénnyel megírt tanulmányok­ról azt vallják, hogy szűk ré­teg számára íródnak, a hét­köznapok embere nem érti, nem értékeli e munkákat. Pá­dig korunk egyre nagyobb műveltségű, sokoldalú érdek­lődésű átlagolvasója is ha­szonnal forgathatja e kötete­ket. Erre szolgálhat példaként az Akadémiai Kiadó gondo­zásában megjelent, alábbi két kiadvány. ERDŐ — EMBERKÖZELBEN Szinte már közhely, hogy hazánk erdőben szegény or­szág. A fás, ligetes terület ke­vesebb nálunk mint a kör­nyező országokban, de ez va­lóban szegénységet jelent-e? Többi között erre a kérdésre is meggyőző választ ad Ma- das András Erdészeti politika című könyve, mely hazai vi­szonylatban, e témában egye­dülállóan teljes vállalkozás. A kötet olvasói megbizonyosod­hatnak arról, hogy az erdő- gazdálkodás milyen fontos és jelentős perspektívát hordozó területe a népgazdaságnak, hiszen mindezt széles körű nemzetközi összehasonlításra alapozott elemzés is alátá- . masztja. Az erdő három alapvető funkciója a gazdasági, a kör­nyezetvédelmi, valamint a szo­ciális és üdülési közül az utóbbi kettő mindenkihez kö­zel áll. S bár a szerző azt írja egy helyütt,1 hogy „a ter­melés elsődleges sz.erepe min­den valószínűség szerint meg­marad a századforduló vé­géig, a másik két funkció je­lentőségének növekedése el­lenére is”, mégis egyre több öröme lesz az embereknek az erdőkben, épp a tudatos, tervszerű erdészeti politika révén. Jó példája ennek a több funkciójú erdő, a könyv­ben is említett, már megvaló­sult modelljének, o Pilisi Parkerdőgazdaságnak egyre növekvő szerepe, népszerű­sége. ELFELEJTETT KOROK IDÉZÉSÉ Az előbbihez hasonlóan ugyancsak érdeklődésre szá- mottartó, hézagpótló munka Kiss’ József monográfiája A Jászkun Kerület parasztsága, a Német Lovagrend földesúri hatósága idején. Ha a hosz- szú cím sokak számára talán nem túl csábító is, a helytör­ténet, a história iránt érdek­lődők izgalmas olva-mányra lelnek a könyvben. A szerző hű képet fest XVIII. század eleji történelmünk egy sajá­tos, kevesek által ismert rész­letéről. A Kiskunság, a Jászság és a Nagykunság mai tefületé- nek jelentős részét magába foglaló Jászkun kerület külön­leges jogállással, ősi kiváltsá­gokkal rendelkezett. Az itt élő parasztságnak a Német Lo­vagrend földesúri fennható­sága alá kerülve kemény har­cot vívott a társadalmi fejlő­dés, a mezővárosi polgároso­dás irányába ható jogainak megőrzéséért, visszaszerzésé­ért. Ezen országos jelentőségű folyamat átfogó ábrázolása során megismerkedhetünk a kor gazdasági, társadalmi vi­szonyaival — oáldául a belső autonómia, a föld közös hasz­nálatának formaváltozásaival — a kerület lakosságának részvételével a Rákóczi-sza­badságharcban, majd az azt követő parasztmozga’nmk cél­jával és eredményeivel. Eddig az alapkutatások hiá­nya miatt gazdaság- és társa­dalomtörténetünk ezen idő­szaka fehér folt volt történet- írásunkban. A korszak histó­riájának feldolgozása, különö­sen a Német Lovagrend bécsi központi .levéltá-iból szár­mazó dokumentumok közlése még .inkdbb emeli a könyv értékét. Érdekes a több. mint fél ezer szem-dvoevet és ha­sonló számú földrajzi nevet tartalmazó névmutató is. Ez utóbbiban gyakran találkoz­hatunk olvan Pest mérvéi te­lepülésekkel, nini Nagykőrös, Kiskunlacháza, Nac-jkü.c M. J. á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom