Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
VI. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1979. MÁJUS 11., PÉNTEK Az első negyedév tapasztalatai A párteSienőrzés napi feladat Bölcsödébe, óvodába Beiratkozás: szombatig Mint arról múlt vasárnap beszámoltunk: ezen a _héten lehet a gyerekeket óvodáoa és bölcsődébe beíratni, illetve az erre vonatkozó kérőlapokat a helyszínen az óvónőknek, védőnőknek átadni. A beiratás utolsó napja holnap, szombaton lesz, amikor 8-tól 12 óráig még elfogadják a jelentkezéseket. Karikás Frigyes iskola Jubileumi kiállítás Ötödik, jubileumi szakköri és napközis kiállítást rendezi meg a gödöllői Karikás Frigyes általános iskola. A megnyitó szombaton, 12-én délután négy órakor lesz. Hangversenyt is tartanak ebből az alkalomból, amelyen a Damjanich, az Imre utcai és a Petőfi iskola énekes és hangszeres csoportjai is fellépnek. A műsorban közreműködik a körzeti zeneiskola vonós zenekara. Vöröskeresztesek kitüntetése A Vöröskereszt világnap alkalmából rendezett ünnepsége járásunkból és városunkból is több aktivista kapott kitüntetést. A vöröskeresztes munkáért bronz fokozatát vehette át Balogh Jánosné, az aszódi nagyközségi vezetőség titkára, óvónő, dr. Varga László orvos, a péceli vezetőség elnöke, és Szlatki Lászlódé, gödöllői egészségügyi védőnő. — Kempingkidllítást és vásárt tartanak május 12—19 között a gödöllői áfész áruháza melletti parkban, az üzlet földszintjén pedig _ szőnyegbemutató lesz. Műsoros divatbemutatót is terveznek, ezt — ha eső nem zavarja meg — május 12-én délután két órakor rendezik a kiállítás helyszínén. Török gimnázium Ballagási ünnepély Ballagási ünnepet tartanak holnap, szombaton 12 órakor a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközép- iskola negyedik évfolyamának diákjai. Az intézményben az idén nyolcvanhatan végeznek és mondanak búcsúit az alma maternak. Egyének és közösségek általában eszményi célokat tűznek ki maguknak. Tudva, hogy azokat többnyire csak megközelíthetik, hiszen a nagyon egyszerű dolgok is összetettek, sok előre nem látható, vagy menetközben módosuló tényezővel kell számolni, ami kizárja a teljes és tökéletes megoldásokat. Eszményi cél az iparban az ütemes termelés. Ismerve az évi tervet, könnyű kiszámítani. mekkora részt kell belőle teljesíteni fél és negyed év, hónap, hét, nap alatt. Meghatározhatók a feltételek: miiven gép, szerszám, anyag, energia, s mindből mennyi szükséges a termék előállításához. A termelés mégsem egyenletes. Elméletileg azért, mert eszményi a követelmény, s mint ilyen százszázalékosan teljesíthetetlen. Gyakorlatilag pedig... Arány Gödöllő városi párt-végrehajtóbizottsága megvizsgálta, hogyan kezdték az évet a jelentősebb üzemek. Megállapították, alapjában véve jól, de a munka ütemtelen volt. Az első három hónapra megszabott feladatokból januárban és februárban kevesebbet, márciusban aránytalanul sokat teljesítettek. Érvényesült a régi irányzat, a ciklus végi hajrá. A vizsgálódás tapasztalatairól és tanulságairól adott bővebb tájékoztatást Plutzer Miklós, első titkár, és Hámori György, a pártbizottság gazdaságpolitikai titkára. Sikeres vállalatokról van szó. Mind a négy. az Áram- mérőgyár, a Gépgyár, a Kö- zéD-magyarországi Közmű- és Mélyéoítő Vállalat és a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet túlteljesítette tavalyi tervét. PoiitiKaiiag mindenütt jól elokeszitetteit az íuei esztendőt. Az ütemes, tervszerű munka feltételeinek megteremtése azonoan nem von zavartalan. Okai belsők és külsők, objektívak és szuojeKü- vek. Az Árammérógyarban használnak egyfajta bakelit íröccsport, amit itthon egyáltalán nem gyártanak, a Külföldi partner pedig nem szállította idejekorán. A másik külország imporlstoppot rendelt el. Az üzem. és művezetők egy része nem gondoskodott keiío időben a szerszámok, gépeit javításáról; megvárták, míg a tartalék is elhasználódott. A múlt év végén lelassult az alkatrészgyártás. Egynémely vezető egyszerűen nem vette Komolyan, hogy 1979. első napjától tényleg tervszerűen kell dolgozni, nem szabad a hóvégi hajrára alapozni. A pártszervezetek, nemcsak ebben a gyárban, nem ellenőrizték eléggé az első hónap fejleményeit. Ez vonatkozik a városi pártbizottság apparátusára is. — hangsúlyozta Plutzer Miklós. Norma Személyeket érintő következtetésre is jutottak az első időszak tapasztalatainak értékelésekor. Akadnak vezetők, akik képtelenek lépést tartani a fokozottabb követelményekkel. Nekik más beosztást ajánlatos keresni. Az ilyen cserét; a pártszervezeteknek is támogatniuk kell. Egy-két esetben a váltás meg is történt. Különösebb megrázkódtatás nélkül, ami jelzi, ez sem ördöngösség, ha kellő tapintattal. emberséggel teszik. Akár a normakarbantartás. Ha ezt is úgy hajtják végre, akkor még annyi feszültséget I sem okozhat, mint a Gépgyárban,' ahol a termelés szempontjából különben indokolt volt a normarendezés. A munkaerőhelyzetre is lehetett hivatkozni évekig, s megpróbálták most. is. Holott kevés helyen ismerik igazán a helyzetet, kévés helyen rendelkeznek jól hasznosítható munkaeromérieggel. Amelyik nemcsak a hiányt mutatja ki, hanem a fölösleget is. T úlóra Futólag szóltunk a pártszervezetek felelősségéről, egyebek között az ellenőrzésben. A kulcsszó itt is a folyamatosság. Ahogy eddig tették, bizonyos időközönként, ma kévés: Állandóan figyelemmel keli kísérni a munaa menetét, s ha szükséges, habozás nélkül intézkedni. Jellemző a követelmények szigorúságára, hogy a vázolt következtetéseket egy lényegében teljesített, az előző évekénél igencsak jobban sikerült első negyedév tapasztalatai nyomán vonták le őket. Az Árammérőgyár kéttizeddel több mint 100, a Humán 102, a Gépgyár 99, a KKMV — építőipari vállalat létére! — 95 százalékra teljesítette az első három hónap tervét. A feladatokat kisebb létszámmal oldották meg, kevesebb túlórát használtak fel, bizonyos munkaerő-átcsoportosítás is történt, s a laza normákat kiigazították. Az első lépések és a kezdeti eredmények bizonyítják, hogy e területen is változtathatunk a szemléleten és a gyakorlaton, ha kellő határozottsággal lépünk fel. jól választjuk meg a módszereket, s megnyerjük mindazokat, akik tudnak és akarnak cselekedni. S nem utolsósorban, ha érdekeltté tesszük őket ebben. Kör Pál Nevüket dalba foglalták A világ a Elússzék mögül nézve A Magyar Rádió Daloló, muzsikáló tájak című, nemrégiben sugárzott műsorában az Állami Népi Együttes Gal- ga menti népdalokat énekelt. Az egyik énekben hangzott el a mondat: — Ne költsd el az összes pénzed a Gyetvan kocsmájában... Kamaszodó legényke voltara, amikor a többi hévíz- györki gyerekkel együtt megismerkedtem a nóta szövegével. amelyből az előbbieket idéztem. Gyetvan kocsmája! Valamikor az egész környéken híres volt, nemcsak jó boráról, de hentesáruiról is, mert a nótába bekerült Gyetvan Mihály a kocsmárosság mellett hentes- és mészárosmester volt Verdung és font Benyitom az utcaajtót, s amin a szemem először megakad. az bizony az elmúlásra emlékeztet. A táncterem falai kidőltek, piros téglák dombja, szürke vakolathalmok, itt-ott kivillan a vakolatot összetartó nád bokrétája. A megsüllyedt, roggyant épület egykor hatalmasnak látszó verandájának ablakán meg- zörren az üveg. Gyetvan Mi- hályné kopog rám, akiben nem vendéget, hanem idegent lát A nyolcvanöt éves asszony, miután megismer, mindjárt büszkélkedik: — C- vitaminon kívül semmi más gyógyszert nem szedtem eddig, pedig nehéz éveket tudok a hátam mögött. A népdal sorait idézem. Vendéglátóm dúdolni kezdi remegő hangján, aztán öregesen feisóhajt. — Ha a falunak jól ment, jól ment a kocsmárosnak is, aki együtt élt a falu népével. Igaz, mi elsősorban hentesek voltunk. A kocsmára az engedélyt azért kapta az uram, mert az első világháborúban megsebesült. A mai fiatalok el sem tudják képzelni, milyen nehezek voltak a 20-as, 30-as esztendők. Senkinek sem volt pénze, ezért aztán nekünk sem. Negyedkiló. meg félkiló húst vásároltak a családok. Az előbbi volt a verdung, az utóbbi meg a font. Már nem él az illető, de a hozzátartozói, a gyerekei meg az unokái élnek, ezért nem mondom meg a nevét, aki harminc év alatt, amíg a hússzékben álltam, egyetlen alkalommal vitt egy kiló húst. Mariskám, szentem, egy egész kilót mérj, mert ma reggelre megszülte az asszonyom a tizenkettediket! Hát, így volt. Nézelődöm a lakásban. Semmi sem emlékeztet a régi kocsma hangulatára. Eltűntek a fehér abrosszal terített asztalok, eltűnt a vörösréz borította porceiántégelyes pult, nem érezni a frissen olajozott padló nehéz szagát, s az udvarról sem száll be a frissen sülő töpörtyű étvágygerjesztő illata.’ — Nyáron mindig vasárnap este vágtuk a disznót, záróra után. Hajnali háromra végeznünk kellett. Saját zsírjában kisült a kolbász, a jóságtól kirepedt a hurka, fokhagymás szalonna piroslott a teknőben, nagy rakásban ölelte körül a frissen sült porc. Jöttek a summások, az aratók. ötkor kezdtek, s hosszú volt az út a kartali uradalmi táblákig. Az egész hétre való kosztét megvették. Elsősorban zsírt, töpörtyűt, szalonnát. A párom kiszolgálta a vevőket, én beírtam a könyvükbe, hogy mit vásároltak, menynyiért, aztán amikor a munka befejeződött, jöttek rendezni az adósságot. Fizettek az aratás után árpával, búzával, mindenki azzal, amije volt. Beütött a baj — Egyszer beütött a baj. Nem kellett a búza senkinek, nem vette át a Hangya szövetkezet, sem az aszódi nagy- kereskedő. Szinte az egész falu adósunk volt. Mink is tartoztunk a Hitelszövetkezetnek, az aszódi, meg a hatvani bankoknak, az uram néhány jóbarátjának is, akiktől hozómra vásároltuk a hízót, marhát, meg a bort, de napok, hetek teltek, hogy csak a fináncok, meg a csendőrök fogták meg az ajtónk kilincsét. — Az adós elkerüli azt, aki. nek tartozik, mondogatta életem párja, s vele együtt én is azt hittem, hogy ezért nem megy az üzlet. Az uram megfogadta a községi kisbírót, dobolja ki, hogy Gyetvan Mihály hentes és kocsmáros a mai naptól minden hitelezője adósságát elengedi, és kéri vásárlóinak, vendégeinek szíves pártfogását. No, ezután sem sokat változott a helyzet. Űjabb hitelt nem adtunk, mert nem volt miből. Szegény eklézsiának szegény a papja. Felhúzott sátorban — Persze, volt szebb is, vidámabb is. Itt voltak, a mi udvarunkon a regrutabálpk, szüreti bálok, a háromnapos farsangi mulatságok. Bemutattak sok-sok színdarabot a falu fiataljai. A Felhő Klárit, A vén bakancsost, a Sárgacsikót, a Piros bugyellárist, a Mészégetőket, Pauló Lajos tv. rendező is itt rendezte első színdarabját még gimnazista korában. Az volt a címe. hogy Süt a nap. Nálunk zajlottak az udvaron felhúzott sátorban a képviselőválasztás utáni bankettek is. Emlékszem Csoór Lajos megválasztására. Vetik a kukoricát Aszódon Csaknem 609 hektáron vetették el a kukoricát a kartali Petőd Tevme'ürzöve.kezeiben. Képünkön: az utolsó hektáron halad a szemenként vető gép az aszódi határban. Barcza Zsolt felvétele Sportnap — járásszerte A múlt hét végén járásunk több községében tartottak sportnapot, amelyen főleg iskolások vettek részt. A vérségi gyerekeket gondolkodást, kitartást és ügyességet kívánó gyakorlatok tették próbára. A legjobbnak a nyolcadikosok bizonyultak, a második helyen a hatodikosok végeztek, a hetedikesek a harmadik helyre szorultak. Képünön a hatodikosok egyik gyakorlata, a hátonmászás látható. Bene Mihály felvétele Atlétikai és lóverseny A túrái Vörös Meteor SC és az MHSZ lövészklub ötszáz résztvevővel tartotta meg tömegsportversenyét. Eredmények : 100 m síkfutás: 1. Szénást Monika, 2. Bagó Katalin, 3. Barna Ilona. 200 m: 1. ötvös Mariann, 2. Kúthi Éva, 3. Seres Ágnes. 300 m: 1. Hámori Csilla, 2. Búzás Ildikó, 3. Gólya Ilona. 400 m: 1. Farkas — Még valamit elmondok — hajol hozzám Gyetvan Mi- hályné. — Volt pár ember a faluban — Aszódi Mihály, Aszódi Pál, Fehér Ferenc, Homoki István,< Rajkó Mihály, Pauló András, akik amikor elment Csoór Lajos, elénekelték az Internacionálét, azt, hogy Föl, föl, ti rabjai a földnek... Hangosan, messzire hangzón szállt az ének. Az udvar tele volt emberekkel. Akik nem ismerték az éneket, azok levették a kalapjukat, úgy hallgatták. Elénekelték az Internacionálét — Alig volt vége, berohant két csendőr. Akkor vagy nyolc, tíz embert behajtottak a községházára. Van köztük olyan, aki ma is él. Azóta, ha ezt az éneket hallom, mindig ezekre az emberekre gondolok, meg arra, milyen nagy kár, hogy a férjem nem érhette meg a mai világot. — Dehogy kéne nekünk a kocsma! Gyárba dolgoznánk, mint Olga lányom. Laci fiam, vagy tanultunk volna, akár Klári lányom. Mert. tudja, van a mi családunkban jogász, mérnök, tanár, tűzoltó, gyári munkás, csak kocsmáros nincs. Ebből elég volt nekem, meg a páromnak. Ennyi, amennyit egy dal emlékeztető sora elmondhat a mának, s amit a dal nyomába eredő krónikás feljegyezhet, s olvasóinak átnyújthat. Fercsik Mihály Elvira, 2. Nagy Erzsébet, 3. Strausz Magdolna. Lövészverseny, férfiak: I. Tóth Lajos, ATE, 2. Kővágó István, KKMV, 3. Czene József, Kartal. Nők: 1. Vendrei Klára, ATE, 2. Molnár Ilona, Szada, 3. Bakonyi Károlyné, Pécel. Ifjúságiak, férfiak: 1. Cseri József, Zsámbok, 2. Dolányi Sándor, Túra, 3. Czene Csaba, Kartal. Nők: 1. Szökő Ilona, Kartal, 2. Dolányi Ilona, Túra, 3. Som Mária, ATE. Úttörők; fiúk: 1. Hordáth Zoltán, Zsámbak, 2. Juhász yCsaba, Árammérőgyár, 3. Albert Flórián, Galgahévíz. Lányok: 1. Csernyik Andrea, Kartal, 2. Dudás Mária, Erdőkertes, 3. Bakos Ágota, Árammérőgyár. Közlemény Dr. Sólymos Tibor gödöllői körzeti orvos nyugállományba vonult, a körzet ellátását dr. Weidl József körzeti főorvos vette át. Galgamácsa Veretlenül az élen Lejátszották a galgamácsai kispályás labdarúgó-bajnokság negyedik fordulóját. Vácegresi Tsz Lakatosüzem —Vémpel SC 3-0. A szovjet csapat nem jelent meg a mérkőzésen, ezért a két pontot a lakatosüzem kapta meg. Váckisújfalu község—Kiskút SC 4-0 (1-0). Kezd magára találni a Váckisújfalu, ezen a vasárnapon biztos győzelmet aratott. Állami Gazdaság-Medosz— SE öregfiúk 1-3 (1-1). Továbbra is veretlen maradt az öregfiúk csapata. Sportszerű mérkőzésen idegenben is győztek. A bajnoki táblázat élén az SE öregfiúk áll, százszázalékos teljesítménnyel.
