Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

VI. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1979. MÁJUS 11., PÉNTEK Az első negyedév tapasztalatai A párteSienőrzés napi feladat Bölcsödébe, óvodába Beiratkozás: szombatig Mint arról múlt vasárnap beszámoltunk: ezen a _héten lehet a gyerekeket óvodáoa és bölcsődébe beíratni, illetve az erre vonatkozó kérőlapokat a helyszínen az óvónőknek, vé­dőnőknek átadni. A beiratás utolsó napja holnap, szomba­ton lesz, amikor 8-tól 12 óráig még elfogadják a jelentkezé­seket. Karikás Frigyes iskola Jubileumi kiállítás Ötödik, jubileumi szakköri és napközis kiállítást rendezi meg a gödöllői Karikás Fri­gyes általános iskola. A meg­nyitó szombaton, 12-én dél­után négy órakor lesz. Hang­versenyt is tartanak ebből az alkalomból, amelyen a Dam­janich, az Imre utcai és a Pe­tőfi iskola énekes és hangsze­res csoportjai is fellépnek. A műsorban közreműködik a körzeti zeneiskola vonós ze­nekara. Vöröskeresztesek kitüntetése A Vöröskereszt világnap al­kalmából rendezett ünnepsé­ge járásunkból és városunkból is több aktivista kapott ki­tüntetést. A vöröskeresztes munkáért bronz fokozatát ve­hette át Balogh Jánosné, az aszódi nagyközségi vezetőség titkára, óvónő, dr. Varga László orvos, a péceli vezető­ség elnöke, és Szlatki László­dé, gödöllői egészségügyi vé­dőnő. — Kempingkidllítást és vá­sárt tartanak május 12—19 kö­zött a gödöllői áfész áruháza melletti parkban, az üzlet föld­szintjén pedig _ szőnyegbemu­tató lesz. Műsoros divatbemu­tatót is terveznek, ezt — ha eső nem zavarja meg — má­jus 12-én délután két órakor rendezik a kiállítás helyszí­nén. Török gimnázium Ballagási ünnepély Ballagási ünnepet tartanak holnap, szombaton 12 órakor a gödöllői Török Ignác Gim­názium és Óvónői Szakközép- iskola negyedik évfolyamának diákjai. Az intézményben az idén nyolcvanhatan végeznek és mondanak búcsúit az alma maternak. Egyének és közösségek álta­lában eszményi célokat tűznek ki maguknak. Tudva, hogy azokat többnyire csak meg­közelíthetik, hiszen a nagyon egyszerű dolgok is összetettek, sok előre nem látható, vagy menetközben módosuló ténye­zővel kell számolni, ami ki­zárja a teljes és tökéletes meg­oldásokat. Eszményi cél az iparban az ütemes termelés. Ismerve az évi tervet, könnyű kiszámíta­ni. mekkora részt kell belőle teljesíteni fél és negyed év, hónap, hét, nap alatt. Megha­tározhatók a feltételek: mi­iven gép, szerszám, anyag, energia, s mindből mennyi szükséges a termék előállítá­sához. A termelés mégsem egyen­letes. Elméletileg azért, mert eszményi a követelmény, s mint ilyen százszázalékosan teljesíthetetlen. Gyakorlatilag pedig... Arány Gödöllő városi párt-végre­hajtóbizottsága megvizsgálta, hogyan kezdték az évet a je­lentősebb üzemek. Megállapí­tották, alapjában véve jól, de a munka ütemtelen volt. Az első három hónapra megsza­bott feladatokból januárban és februárban kevesebbet, már­ciusban aránytalanul sokat teljesítettek. Érvényesült a ré­gi irányzat, a ciklus végi haj­rá. A vizsgálódás tapasztalatai­ról és tanulságairól adott bő­vebb tájékoztatást Plutzer Miklós, első titkár, és Hámori György, a pártbizottság gaz­daságpolitikai titkára. Sikeres vállalatokról van szó. Mind a négy. az Áram- mérőgyár, a Gépgyár, a Kö- zéD-magyarországi Közmű- és Mélyéoítő Vállalat és a Hu­mán Oltóanyagtermelő és Ku­tatóintézet túlteljesítette ta­valyi tervét. PoiitiKaiiag mindenütt jól elokeszitetteit az íuei eszten­dőt. Az ütemes, tervszerű munka feltételeinek megte­remtése azonoan nem von za­vartalan. Okai belsők és kül­sők, objektívak és szuojeKü- vek. Az Árammérógyarban használnak egyfajta bakelit íröccsport, amit itthon egyál­talán nem gyártanak, a Kül­földi partner pedig nem szál­lította idejekorán. A másik külország imporlstoppot ren­delt el. Az üzem. és művezetők egy része nem gondoskodott keiío időben a szerszámok, gépeit javításáról; megvárták, míg a tartalék is elhasználódott. A múlt év végén lelassult az alkatrészgyártás. Egynémely vezető egyszerűen nem vette Komolyan, hogy 1979. első napjától tényleg tervszerűen kell dolgozni, nem szabad a hóvégi hajrára alapozni. A pártszervezetek, nemcsak eb­ben a gyárban, nem ellenőriz­ték eléggé az első hónap fej­leményeit. Ez vonatkozik a városi pártbizottság apparátu­sára is. — hangsúlyozta Plu­tzer Miklós. Norma Személyeket érintő követ­keztetésre is jutottak az első időszak tapasztalatainak érté­kelésekor. Akadnak vezetők, akik képtelenek lépést tartani a fokozottabb követelmények­kel. Nekik más beosztást aján­latos keresni. Az ilyen cserét; a pártszervezeteknek is tá­mogatniuk kell. Egy-két eset­ben a váltás meg is történt. Különösebb megrázkódtatás nélkül, ami jelzi, ez sem ör­döngösség, ha kellő tapintat­tal. emberséggel teszik. Akár a normakarbantartás. Ha ezt is úgy hajtják végre, akkor még annyi feszültséget I sem okozhat, mint a Gépgyár­ban,' ahol a termelés szem­pontjából különben indokolt volt a normarendezés. A munkaerőhelyzetre is le­hetett hivatkozni évekig, s megpróbálták most. is. Holott kevés helyen ismerik igazán a helyzetet, kévés helyen ren­delkeznek jól hasznosítható munkaeromérieggel. Amelyik nemcsak a hiányt mutatja ki, hanem a fölösleget is. T úlóra Futólag szóltunk a pártszer­vezetek felelősségéről, egye­bek között az ellenőrzésben. A kulcsszó itt is a folyamatos­ság. Ahogy eddig tették, bizo­nyos időközönként, ma kévés: Állandóan figyelemmel keli kísérni a munaa menetét, s ha szükséges, habozás nélkül in­tézkedni. Jellemző a követelmények szigorúságára, hogy a vázolt következtetéseket egy lénye­gében teljesített, az előző évekénél igencsak jobban si­került első negyedév tapaszta­latai nyomán vonták le őket. Az Árammérőgyár kéttizeddel több mint 100, a Humán 102, a Gépgyár 99, a KKMV — építőipari vállalat létére! — 95 százalékra teljesítette az első három hónap tervét. A feladatokat kisebb létszámmal oldották meg, kevesebb túl­órát használtak fel, bizonyos munkaerő-átcsoportosítás is történt, s a laza normákat ki­igazították. Az első lépések és a kezdeti eredmények bizonyítják, hogy e területen is változtathatunk a szemléleten és a gyakorla­ton, ha kellő határozottsággal lépünk fel. jól választjuk meg a módszereket, s megnyerjük mindazokat, akik tudnak és akarnak cselekedni. S nem utolsósorban, ha érdekeltté tesszük őket ebben. Kör Pál Nevüket dalba foglalták A világ a Elússzék mögül nézve A Magyar Rádió Daloló, muzsikáló tájak című, nem­régiben sugárzott műsorában az Állami Népi Együttes Gal- ga menti népdalokat éne­kelt. Az egyik énekben hang­zott el a mondat: — Ne költsd el az összes pénzed a Gyetvan kocsmájában... Kamaszodó legényke vol­tara, amikor a többi hévíz- györki gyerekkel együtt meg­ismerkedtem a nóta szövegé­vel. amelyből az előbbieket idéztem. Gyetvan kocsmája! Valamikor az egész környéken híres volt, nemcsak jó borá­ról, de hentesáruiról is, mert a nótába bekerült Gyetvan Mihály a kocsmárosság mel­lett hentes- és mészárosmes­ter volt Verdung és font Benyitom az utcaajtót, s amin a szemem először meg­akad. az bizony az elmúlás­ra emlékeztet. A táncterem falai kidőltek, piros téglák dombja, szürke vakolathal­mok, itt-ott kivillan a vako­latot összetartó nád bokrétá­ja. A megsüllyedt, roggyant épület egykor hatalmasnak lát­szó verandájának ablakán meg- zörren az üveg. Gyetvan Mi- hályné kopog rám, akiben nem vendéget, hanem ide­gent lát A nyolcvanöt éves asszony, miután megismer, mindjárt büszkélkedik: — C- vitaminon kívül semmi más gyógyszert nem szedtem ed­dig, pedig nehéz éveket tudok a hátam mögött. A népdal sorait idézem. Vendéglátóm dúdolni kezdi remegő hangján, aztán örege­sen feisóhajt. — Ha a falunak jól ment, jól ment a kocsmárosnak is, aki együtt élt a falu népével. Igaz, mi elsősorban hentesek voltunk. A kocsmára az enge­délyt azért kapta az uram, mert az első világháborúban megsebesült. A mai fiatalok el sem tudják képzelni, mi­lyen nehezek voltak a 20-as, 30-as esztendők. Senkinek sem volt pénze, ezért aztán nekünk sem. Negyedkiló. meg félkiló húst vásároltak a csa­ládok. Az előbbi volt a ver­dung, az utóbbi meg a font. Már nem él az illető, de a hozzátartozói, a gyerekei meg az unokái élnek, ezért nem mondom meg a nevét, aki har­minc év alatt, amíg a hússzék­ben álltam, egyetlen alkalom­mal vitt egy kiló húst. Maris­kám, szentem, egy egész ki­lót mérj, mert ma reggelre megszülte az asszonyom a ti­zenkettediket! Hát, így volt. Nézelődöm a lakásban. Semmi sem emlékeztet a régi kocsma hangulatára. Eltűntek a fehér abrosszal terített asz­talok, eltűnt a vörösréz bo­rította porceiántégelyes pult, nem érezni a frissen olajozott padló nehéz szagát, s az ud­varról sem száll be a frissen sülő töpörtyű étvágygerjesztő illata.’ — Nyáron mindig vasárnap este vágtuk a disznót, záróra után. Hajnali háromra vé­geznünk kellett. Saját zsírjá­ban kisült a kolbász, a jóság­tól kirepedt a hurka, fok­hagymás szalonna piroslott a teknőben, nagy rakásban ölel­te körül a frissen sült porc. Jöttek a summások, az ara­tók. ötkor kezdtek, s hosszú volt az út a kartali uradalmi táblákig. Az egész hétre va­ló kosztét megvették. Elsősor­ban zsírt, töpörtyűt, szalon­nát. A párom kiszolgálta a ve­vőket, én beírtam a könyvük­be, hogy mit vásároltak, meny­nyiért, aztán amikor a mun­ka befejeződött, jöttek ren­dezni az adósságot. Fizettek az aratás után árpával, búzával, mindenki azzal, amije volt. Beütött a baj — Egyszer beütött a baj. Nem kellett a búza senkinek, nem vette át a Hangya szö­vetkezet, sem az aszódi nagy- kereskedő. Szinte az egész fa­lu adósunk volt. Mink is tartoztunk a Hitelszövetkezet­nek, az aszódi, meg a hatvani bankoknak, az uram néhány jóbarátjának is, akiktől ho­zómra vásároltuk a hízót, marhát, meg a bort, de na­pok, hetek teltek, hogy csak a fináncok, meg a csendőrök fogták meg az ajtónk kilin­csét. — Az adós elkerüli azt, aki. nek tartozik, mondogatta éle­tem párja, s vele együtt én is azt hittem, hogy ezért nem megy az üzlet. Az uram meg­fogadta a községi kisbírót, do­bolja ki, hogy Gyetvan Mi­hály hentes és kocsmáros a mai naptól minden hitelező­je adósságát elengedi, és kéri vásárlóinak, vendégeinek szí­ves pártfogását. No, ezután sem sokat változott a hely­zet. Űjabb hitelt nem adtunk, mert nem volt miből. Szegény eklézsiának szegény a papja. Felhúzott sátorban — Persze, volt szebb is, vi­dámabb is. Itt voltak, a mi udvarunkon a regrutabálpk, szüreti bálok, a háromnapos farsangi mulatságok. Bemu­tattak sok-sok színdarabot a falu fiataljai. A Felhő Klárit, A vén bakancsost, a Sárgacsi­kót, a Piros bugyellárist, a Mészégetőket, Pauló Lajos tv. rendező is itt rendezte első színdarabját még gimnazista korában. Az volt a címe. hogy Süt a nap. Nálunk zajlottak az udvaron felhúzott sátorban a képviselőválasztás utáni bankettek is. Emlékszem Csoór Lajos megválasztására. Vetik a kukoricát Aszódon Csaknem 609 hektáron vetették el a kukoricát a kartali Petőd Tevme'ürzöve.kezeiben. Képünkön: az utolsó hektáron halad a szemenként vető gép az aszódi határban. Barcza Zsolt felvétele Sportnap — járásszerte A múlt hét végén járásunk több községében tartottak sportnapot, amelyen főleg iskolások vettek részt. A vérségi gyerekeket gondolkodást, kitartást és ügyességet kívánó gya­korlatok tették próbára. A legjobbnak a nyolcadikosok bizo­nyultak, a második helyen a hatodikosok végeztek, a hetedi­kesek a harmadik helyre szorultak. Képünön a hatodikosok egyik gyakorlata, a hátonmászás látható. Bene Mihály felvétele Atlétikai és lóverseny A túrái Vörös Meteor SC és az MHSZ lövészklub ötszáz résztvevővel tartotta meg tö­megsportversenyét. Eredmé­nyek : 100 m síkfutás: 1. Szénást Monika, 2. Bagó Katalin, 3. Barna Ilona. 200 m: 1. ötvös Mariann, 2. Kúthi Éva, 3. Se­res Ágnes. 300 m: 1. Hámori Csilla, 2. Búzás Ildikó, 3. Gó­lya Ilona. 400 m: 1. Farkas — Még valamit elmondok — hajol hozzám Gyetvan Mi- hályné. — Volt pár ember a faluban — Aszódi Mihály, Aszódi Pál, Fehér Ferenc, Ho­moki István,< Rajkó Mihály, Pauló András, akik amikor el­ment Csoór Lajos, elénekelték az Internacionálét, azt, hogy Föl, föl, ti rabjai a földnek... Hangosan, messzire hangzón szállt az ének. Az udvar tele volt emberekkel. Akik nem ismerték az éneket, azok le­vették a kalapjukat, úgy hallgatták. Elénekelték az Internacionálét — Alig volt vége, berohant két csendőr. Akkor vagy nyolc, tíz embert behajtottak a köz­ségházára. Van köztük olyan, aki ma is él. Azóta, ha ezt az éneket hallom, mindig ezek­re az emberekre gondolok, meg arra, milyen nagy kár, hogy a férjem nem érhette meg a mai világot. — Dehogy kéne nekünk a kocsma! Gyárba dol­goznánk, mint Olga lányom. Laci fiam, vagy tanultunk volna, akár Klári lányom. Mert. tudja, van a mi csalá­dunkban jogász, mérnök, ta­nár, tűzoltó, gyári munkás, csak kocsmáros nincs. Ebből elég volt nekem, meg a pá­romnak. Ennyi, amennyit egy dal emlékeztető sora elmondhat a mának, s amit a dal nyomá­ba eredő krónikás feljegyezhet, s olvasóinak átnyújthat. Fercsik Mihály Elvira, 2. Nagy Erzsébet, 3. Strausz Magdolna. Lövészverseny, férfiak: I. Tóth Lajos, ATE, 2. Kővágó István, KKMV, 3. Czene Jó­zsef, Kartal. Nők: 1. Vendrei Klára, ATE, 2. Molnár Ilona, Szada, 3. Bakonyi Károlyné, Pécel. Ifjúságiak, férfiak: 1. Cseri József, Zsámbok, 2. Dolányi Sándor, Túra, 3. Czene Csaba, Kartal. Nők: 1. Szökő Ilona, Kartal, 2. Dolányi Ilona, Túra, 3. Som Mária, ATE. Úttörők; fiúk: 1. Hordáth Zoltán, Zsámbak, 2. Juhász yCsaba, Árammérőgyár, 3. Al­bert Flórián, Galgahévíz. Lá­nyok: 1. Csernyik Andrea, Kartal, 2. Dudás Mária, Erdő­kertes, 3. Bakos Ágota, Áram­mérőgyár. Közlemény Dr. Sólymos Tibor gödöllői körzeti orvos nyugállományba vonult, a körzet ellátását dr. Weidl József körzeti főorvos vette át. Galgamácsa Veretlenül az élen Lejátszották a galgamácsai kispályás labdarúgó-bajnok­ság negyedik fordulóját. Vácegresi Tsz Lakatosüzem —Vémpel SC 3-0. A szovjet csapat nem jelent meg a mérkőzésen, ezért a két pontot a lakatosüzem kapta meg. Váckisújfalu község—Kis­kút SC 4-0 (1-0). Kezd magára találni a Vác­kisújfalu, ezen a vasárnapon biztos győzelmet aratott. Állami Gazdaság-Medosz— SE öregfiúk 1-3 (1-1). Továbbra is veretlen ma­radt az öregfiúk csapata. Sportszerű mérkőzésen ide­genben is győztek. A bajnoki táblázat élén az SE öregfiúk áll, százszázalé­kos teljesítménnyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom