Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

1979. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ %/űrfrm Az é/ef új értelemmel telítődött K A jól végzett munka örömével Dinamikus fejlődés minden területen Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1979. március 28-i ülésén belpolitikai helyzetünk aktuális kérdéseit elemezve így fogalmazott:' „Az ország belpolitikai helyzete kiegyen­súlyozott, a politikai lég­kör és közhangulat jó, a párt egységes, vezető szerepe érvé­nyesül, szilárd a munkásosz­tály hatalma és annak leg­főbb politikai alapja a mun­kás-paraszt szövetség.. A jó politikai közérzetet és közhangulatot a Pest megye iparában, mezőgazdaságában dolgozók, az alkotó értelmiség, az egész megye lakossága év­ről évre közösen gazdagítja és formálja. Alig egy hónapja, hogy ünnepélyes külsőségek közepette — hazánk felsza­badulásának 34. évfordulója al­kalmából — átadták a kere- pestarcsai 580 ágyas kórházat, amely valóban a „miénk”. Pest megyeieké — magunk építettük, önmagunk számá­ra. De lehetne sorolni a hegyes­hegyi Tv-átjátszó állomás át­adásától a nyáregyházi ABC- áruház megnyitásán keresztül a taksonyi új általános isko­la felépítéséig szinte végnél­kül azokat az új létesítménye­ket, közhasznú beruházásokat, melyeket társadalmi összefo­gással. önmagunk környezeté­nek gazdagítása és szépítése érdekében valósítottunk meg. Példás korszerűsítés így ünnepelünk szűkebb pátriánkban, a monori járás­ban is. Jóleső érzéssel mond­hatjuk, hogy az V. ötéves terv elmúlt éveiben tartal­mas munka folyt az iparban, a mezőgazdaságban, a kereske­delemben, az oktatás és ideo­lógia területén. Járásunk va­lamennyi települése szépült, gazdagodott, az élet új érte­lemmel telítődött. Csaknem 60 iskolai tanterem, 425 új óvodai hely, több száz kilométer jár­da, a határidő előtt másfél évvel átadott 22 munkahelyes rendelőintézet, a közeljövőben átadásra kerülő káptalanfüredi felújított járási úttörőtábor mind-mind azt példázza, hogy a beruházáspolitikát eredmé­nyesen hajtjuk végre. A járás ipara különösen 1975 óta di­namikusan fejlődött, az előál­lított termelési érték és mér­leg szerinti tiszta eredmény megközelítőleg megkétszerező­dött. Ebben az időben a monori MEZŐGÉP Vállalat két alka­lommal lett a MEZŐGÉP­TRÖSZT „Kiváló Gyára”, több vásári nagydíj és aranyérem birtokosa — jogos büszkeség­gel, a vágóhídi berendezések, húsfeldolgozó gépek és gép­egységek magas műszaki szín­vonalon történő előállításáért és az ország határain túli for­galmazásáért. Jelentősen nőtt a szocialis­ta és tőkés export és e vál­lalat 300 millió forint érték­ben állít elő importpótló, al­katrészeket. Példa nélkül áll •a maglódi ISG Vállalat ter~ mékszerkezet-korszerűsítése, mintegy bizonyítva, hogy a felelősséggel, magas műszaki felkészültséggel megtervezett gyártmány-korszerűsítés és termékszerkezet-átalakítás kedvező fordulatot jelenthet egy korábban sok gonddal és problémával küszködő válla­lat életében. Az 1976. évi 79 millió forintos termelési érték­kel szemben 1977-ben több mint 500 milliós termelési ér­teket állított elő. Jól kapcso­lódtak a közúti járműprog­ramhoz, növelték a vállalat munkájának tervszerűségét, ezzel együtt a munkafegyel­met. Ennek nyomán jó a po­litikai közhangulat, magasabb az anyagi- és erkölcsi megbe­csülés. így szerezték meg ta­valy is az Ipari Szerelvény- és Gépgyár „Kiváló Gyára” címet is. De hasonlóan pozitívan le­het értékelni a vecsési Fer- roelektrika és vecsési Ruha­ipari Szövetkezet kollektívái­nak munkáját. Mindkét szö­vetkezet — alig másfél éves egyesülés után — messze meg­haladta a jogelőd szövetkeze­tek termelési értékét és üze­mi eredménytervét. Jó úton haladnak a korszerű közép­üzem kialakítása felé. Az országos állag felett Jelentős mértékben fejlő­dött a járás mezőgazdasága is. A hat mezőgazdasági termelő- szövetkezet, a Monori Álla­mi Gazdaság és a vasadi Szak- szövetkezet termelési értéke 1976-hoz viszonyítva több mint 800 millió forinttal nőtt, a 154 millió forintos nettó jö­vedelem csaknem 200 millióra emelkedett. A fajlagos hoza­mokban — mind a növényter­mesztésben, mind az állatte­nyésztésben — következetes munkával, a technológiai fe- gyelem feltétlen megtartásá­val és a biológiai optimumok figyelembevételével olyan eredményeket értek el, ame­lyeket korábban még valószí­nűtlennek tartottak. A tejter­melés — egy állatra vonat­koztatva — a termelőszövet­kezeti szektorban 2735 liter­ről 3750 literre, a Monori Ál­lami Gazdaságban 3611 liter­ről 4580 literre növekedett. A növénytermesztés hozamai nemcsak elérték, hanem meg­haladták az országos átlagot. Búzából 1978-ban hektáron­ként 48 mázsát takarítottak be a járás mezőgazdasági nagyüzemei. Kukoricából ez a szám 54,5 mázsa volt a ter­melőszövetkezetekben és 60 mázsa az állami gazdaság, ban. Burgonyából pedig 210 mázsát meghaladó hektáron­kénti átlagtermést értünk el. Ezzel párhuzamosan biztonsá­gos alapokra helyeződött a háztáji és kisegítő gazdálko­dás, alapvetően megváltozott a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek integrátori tevé­kenysége. Nőtt a szerződéses fegyelem és ezzel párhuzamo­san biztonságossá vált a kis- árutermelők és a háztájiban gazdálkodók áruértékesítése. A járás kereskedelmi háló­zata az elmúlt években kö­zel 3000 négyzetméter alapte­rülettel gyarapodott. E növe­kedés elismerésre és tisztelet­re méltó még akkor is, ha egy­előre továbbra is vannak ke­vésbé jól ellátott területek és több helyütt a kereskedelmi egységeket nem lehet „korsze­rűnek” nevezni. A társadalmi munka haszna Befejeződött a vecsési 500 lakásos OTP-lakótelep építése és 1979-ben megkezdődött Monoron, a járás székhely­községében — 1980 tavaszi át­adásra — 109 lakás építése. Ma már minden biztosíték megvan arra, hogy 1980 kö­zepétől megindulhat — ugyan­csak Monoron — a Monori Építők Ipari Szövetkezete ki­vitelezésében egy 1260 laká­jos lakótelep építése. Az idei év végére elkészül az ivóvíz- hálózat és a megvalósítás szakaszába jut a csatornahá­lózat bővítése is. Azért, hogy ezekről az ered­ményekről a jól végzett mun­ka örömével lehet számot ad­ni, a járásban dolgozó kom­munistákat, a szocialista és munkabrigádokat illeti di­cséret. Elsőrendű szerepet ját­szik az eredményekben já­rásunk lakosságának község- szeretete és fejlődéséért ér­zett felelőssége. Az V. ötéves terv elmúlt időszakában mintegy 80 millió forint érté­kű társadalmi munkát végzett a járás lakossága, és kijelent­hetjük, hogy nélkülük, az ő munkájuk nélkül több száz óvodai férőhellyel, több kilo­méternyi járdával kevesebbet mondhatnánk magunkénak. Köszönet, elismerés és megbecsülés illeti a munká­ban élenjárókat, a lelkes tár­sadalmi aktivistákat, a min­dig tettre kész szocialista kö­zösségeket. Elismerés illegj párttagságunk szervező, irá­nyító, ellenőrző és segítő te­vékenységét. Csak e kedvező politikai légkörben, ilyen lel­kesedés és igényesség közepet­te lehet biztonsággal tervezni a jövőt és lehet megalapozot­tan számítani gazdaságpoliti­kai cselekvési programjaink­ban megfogalmazott céljaink elérésére. Tartalmas munkakapcsolatok 1979. évi programunkban szerepel 13 iskolai tanterem kialakítása, több mint 500 óvodai férőhely átadása, de nem kis feladat hárul a Gyömrő—Üllő és Monor— Gomba víztársulatok vezető­ségeire, a közös vízművek át­adásáért. Örvendetes, hogy a korábbi­nál lényegesen jobb együttmű­ködés alakult ki a párt-, álla­mi és tömegszervezetek kö­zött a gazdasági építőmunká­ban, a gazdaságpolitikai és beruházáspolitikai feladatok végrehajtásában. Járásunk továbbfejlődése parancsolólag írja elő szá­munkra az együttműködés to­vábbfejlesztését. az érdemi és tartalmas munkakapcsolat ki­alakítását. Továbbfejlődésünk kulcsfontosságú kérdése a gaz­dasági életben rendelkezésre álló munkaerő megfelelő fog­lalkoztatása, a munkaidő-ala­pok maximális kihasználása, a társadalmi életben a közös­ség iránt érzett felelősségér­zettől áthatott lelkiismeretes munka. Most, így ünnep előtt, ami­kor ki-ki önmaga számadá­sát végzi, munkáját, tevékeny­ségét mérlegre teszi, és el­gondolkodik, hogyan is ünne­peljünk, akkor talán segít egy nagyobb közösség számadása, melyben élete, munkája, sze­mélyes boldogulása is kitelje­sedik. A monori járás lakossága a jól végzett munka örömével gazdagon és tartalmasán ün­nepelhet. S ehhez olyan méltó keretet kapott, hogy a Pest megyei ünnepség MONORON kerül megrendezésre. Színpompás felvonulással, színvonalas műsorajánlattal, a gyermekek számára is élményt adó programokkal várjuk Pest megye és a járás lakossá­gát, hogy mi, 1979-ben, itt Pest megyében, Monoron, a munkásosztály nagy nemzet­közi ünnepét, május elsejét együtt, az internacionalizmus szellemében ünnepeljük. Cselényi Dezső, az MSZMP Monori Járási Bizottságának első titkára Szakmunkásképzés Hazánk egyik legfiatalabb városának, Érdnek, egyetlen szakmunkásképző iskolájában háromszázhúsz diák tanul. A 220. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet látja el a várost és a környék négy nagy gyárát szakmunkásokkal. séf pótolta. További lépés ezen az úton a közelmúltban átadott Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távve­zeték. , A KGST-országokat összekö­-------------------------------to ve­zetékrendszerek közül nem ke­vésbé jelentős a Testvériség, s a Szövetség földgázvezeték. Ez utóbbi — amely több tag­állam közös beruházásában készült — 3000 kilométeres hosszon Orenburgból érkezik hazánkba. Az érkező, s a ha­zai földgáz feldolgozása ugyan­csak egy új, gazdaságosan ter­melő ágazat kialakítását ered­ményezte. A KGST-ben a szakosítás és kooperáció — tudatosan és tervszerűen — először a fel­dolgozóiparban, s azon belül is elsősorban a gépiparban kezdődött meg. A szakosítás­ból, kooperációból származó szállítások aránya kereskedel­münkben az 1970. évi 1 szá­zalékról 1976-ig 14 százalék­ra nőtt. A tagállamok több mint 600 gyártásszakosítási és kooperációs egyezményt kö­töttek, Az elmúlt évig a köz­vetlen termelési együttműkö­dés oly mértékben fejlődött, hogy például a KGST tagál­lamaiba irányuló magyar gép­ipari exportnak már több mint 40 százalékát szakosított termékek tették ki. A magyar—szovjet tim­föld-alumínium egyezmény több, mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza, s 1985-ig érvényes. Ennek alap­ján gazdaságosan aknázhatjuk ki világviszonylatban is je­lentős bauxitkészletünket. Ha ugyanis a kiszállított timföl­det itthon kohósítanánk, akkor ez egyrészt az itthon termelt villamos energiának — aminek amúgy is szűkében vagyunk — csaknem egyötödét venné igénybe, másrészt éppen emiatt a végtermék jóval többe kerülne. Volumenében az egyik leg­nagyobb közvetlen termelési összefogás a járműiparban va- lósul meg. Az ezen a terüle­ten folyó összehangolt mun­ka tette lehetővé, hogy az IKARUS kivívja mai hírne­vét, s ma már évente több mint tízezer autóbusz előállí­tására legyen képes. Ennek a mennyiségnek a 85—90 szá­zaléka kerül'exportra. Fő vá­sárlóink a szocialista országok. A kibontakozott főegység- és alkatrészkooperáció alapozta meg. hogy a hátsó futóműve­ket és a motorokat gazdaságos sorozatnagyságban, s a világ­piac értékítéletét kiálló mi­nőségben termeljük. A Szovjetunióval a La.d® .............—.................... személy­gépkocsi gyártásában való kooperáció jól bevált, s az autóipari..............együttműködés új abb láncszeme —■ a Polski Fiat kooperáció is — ígére­tes. A jelen tervidőszakban már 180 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szovjetunióból, amelyért különböző alkatré­szekből és részegységekből ál­ló garnitúrákat szállítunk cse­rébe. Gazdaságainkat ma már ezernyi szál fűzi össze, s szinte nincs életünknek, min­dennapjainknak olyan területe, amelyre ne volna hatással. Ez vezeti pártunkat és kormá­nyunkat, amikor a jövőben is mindent megtesz azért, hogy gazdasági összefogásunk a szocialista közösség országaival tovább bővüljön. Jól kifejezi ezt a törekvést pártunk Köz­ponti Bizottságának 1977. ok­tóber 20—i határozata is, ami­kor leszögezi: „...külgazdasá­gi kapcsolataink, jövőbeni fej­lődésének kulcskérdése az együttműködés hosszabb táv­ra szóló bővítése a KGST-or- szágokkal...” A sikeres közös munka hozzájárul valamennyi tag­állam — köztük hazánk — gazdaságának töretlen fejlődé­séhez, egész közösségünk erő­södéséhez. Valamennyi tagállam alapve­tő érdeke a gazdasági kap­csolatok hosszabb távra szó~ ló. biztonságos kimunkálása. A célprogramok konkretizálása, egyezményekben való rögzí­tése az 1980 utáni időszak­ra szóló középtávú tervek most folyamatban lévő két­oldalú és sokoldalú koordi­nációjának feladata. A magyar népgazdaság szá­mára felbecsülhetetlen jelen­tőségű, hogy hazánk a világ- gazdaság legdinamikusabban fejlődő szektorának, a KGST- tagállamok közösségének tag­jaként gyarapodhat. Enélkül nem. vagy jóval nagyobb erő­feszítésekkel érhettük volna csak el azokat az eredménye­ket — a szocialista ipar meg­teremtésében, mezőgazdasá­gunk szocialista átalakításá­ban, s a gazdaság jelenlegi intenzív fejlesztésében —, ame_ lyekkel ma méltán büszkél­kedhetünk. A külső piaci kapcsolatokra — méreténél és egyéb ismert adottságainál fogva — rá­utalt Magyarország gazdasá­gának zökkenőmentes fejlődé­sét döntően az segítette, hogy támaszkodhatunk a KGST-or- szágokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott gaz­dasági kapcsolataink stabili­tásának előnyeire. Ez teremti meg a lehetőséget népgazda­ságunk alapvető nyersanya­gokkal, energiahordozókkal való ellátásához, s a magyar ipari és mezőgazdasági termé­kek túlnyomó részének elhe­lyezésére. A KGST megalakulása óta kapcsolataink a testvéri szo­cialista országokkal — a be­vezetőben említett általános vonásoknak mintegy konkrét megjelenéseként —■, mennyisé­gileg, s tartalmukban egy­aránt gazdagodtak. Egyre na­gyobb teret nyer a közvetlen termelési kooperáció, a gyár­tásszakosítás és mindinkább fokozódik a közös munka tervszerűsége. A termelési kapcsolatokhoz szorosan kö­tődik a közös kutatási-fejlesz­tési tevékenység, a beruhá­zások összehangolt — eseten­ként közös — megvalósítá­sa. Mindez természetesen ter­mékenyítőén hatott a külke­reskedelmi forgalomra is. Hazánk gazdasági f®^“désé“ kulcskérdése volt — s ma is az — a fűtő- és nyersanyag- ellátásban folytatott KGST együttműködés. Magyarország összes energiaigényének több mint a fele behozatalból, s ennek zöme a KGST-orszá- gokból származik. A fűtő­anyag-behozatal ilyen nagy aránya mellett rendkívül fontos, hogy hosszú távra is biztonságosan megalapozza az ellátásit. Ebben döntő szerepe lesz a jövőben az energia- és nyersanyagellátás területére vonatkozó hosszú távú cél­program valóra váltásának.. Ezt a| biztonságos ellátást jól segíti a Barátság 1. és a Barátság II. kőolajvezeték, amelyeken a Szovjetunióból importáljuk a magyar nép­gazdaság számára szükséges kőolaj döntő hányadát. A kőolaj feldolgozására jelentős úi kapacitások épültek ki ha­zánkban, amelyek révén újabb kapcsolatok kialakítására nyílt lehetőség. A legjelentősebb ezek közül a Szovjetunióval folyó petrolkémiai, s a Len­gyelországgal megvalósuló szintetikus szál együttműkö­dés. A KGST-országok egyesített villamosenergia-rendszere nö­veli számunkra a villamos- energia-ellátás biztonságát. Kevesebb kapacitástartalékra van szükség, lehetőség nyílik nagyobb teljesítményű és így gazdaságosabb turbinaegy- sáaek alkalmazására. Ez a villamosenergia-rendszer ha­zánkban 1975-ben egy 1100 megawattos erőmű csaknem teljes villamosenergia-termelé­1949 januárjában vákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak képviselői Moszkvában elfogadták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakításáról szóló határozatot. Három év­tizedes múltra visszatekintő gazdasági együttműködési szervezetünk tagjainak száma azóta tízre növekedett, s a KGST-tagállamok ma már a világ három kontinensén he­lyezkednek el.- A KGST-tagállamok össze­fogásának harminc esztende­je tényekkel bizonyítja a szocialista típusú gazdasági kapcsolatokban rejlő hatalmas lehetőségeket. Az eltelt har­minc évben országaink nem­zeti jövedelme több mint tíz­szeresére emelkedett. A leg­fejlettebb tőkésországokban ez a növekedés alig több mint háromszoros. 1949-ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 18 százalékát adták, ma már részesedésük meghaladja a 30 százalékot. Együttműködésünknek a KGST alapokmánya által megfogalmazott alapvető cél­jai mindmáig helyesnek, hosszabb távon is érvényes­nek bizonyultak. A közös te­vékenységet az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az álla­mi szuverenitás, az egyenlő képviselet elvei vezérlik. Természetesen az alapelvek változatlansága nem jelenti és nem jelentheti egyben a tartalom és a formák válto­zatlanságát is. A közös stra­tégiai célt mind korszerűbb taktika, új módszerek, eszkö­zök alkalmazásával, az össze­fogás szüntelen tartalmi gaz­dagításával kívántuk elérni. A KGST-országok belső gaz- daságánák és nemzetközi gaz­dasági kapcsolataiknak a fej­lődése érlelte meg a KGST 1971-ben tartott XXV. ülés­szakának határozatát, amely- lyel egyhangúlag jóváhagyta a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének komplex programját. A program a folyamatosság és a megújulás kifejezője, folytatója azoknak a tapasz­talatoknak, amelyek együtt­működésünk addigi éveiben kiállták a gyakorlat próbáját, s egyben minőségileg új vo­násokkal is gazdagítja kap­csolataink rendszerét, a koo­peráció magasabb szintre emelését, a szocialista gazda­sági integráció folyamatának kibontakoztatását. Az előttünk álló időszak fő feladatait a Tanács elmúlt évi XXXII. ülésszakán elfogadott hosszú távú együttműködési célprogramok körvonalazzák. Hazánk a szocialista gazdasági közösségben írta: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom