Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-03 / 78. szám

NFCYf.t 1979. Április 3., kedd Átadták a művészeti és tudományos díjakat Hétfőn a Parlament Vadásztermében bensőséges ün­nepség keretében Pozsgay Imre kulturális miniszter — a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemeik elismeréséül, hazánk felszabadulásának 34. év­fordulója alkalmából — a Magyar Népköztársaság Ki­váló és Érdemes Művésze kitüntetéseket adott át. Az ünnepségen megjelent Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Óvári Miklós, a Központi Bizottság tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Koräinesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezetője, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos jeles személyi­sége. A Minisztertanács, a szocia- la-díjas filmrendezője; Hil- lista kultúra, fejlesztése terén debrand István, a Magyar szerzett kimagasló érdemei el- Filmgyártó Vállalat Balázs Be­ismeréséül, hazánk felszabadu- la-díjas operatőr; Horváth Jó. lásának 34. évfordulója alkal- zsef, a Nemzeti Színház Far­méból kas-Ratkó- és Jászai Ma­. utrvm ri-díjas színművésze; Illés . ‘ . Gyula, Munkácsy Mihály-díjas NÉPKÖZTÁRSASÁG szobrászművész; Kállay Ilona, KIVÁLÓ MŰVÉSZE a József Attila Színház Jászai Ádám Ottó, a Madách Szín- Mari-díjas színművésze; Kán­ház Kosiuth-díjas igazgató fő- tor Andor, Munkácsy Mthály- rendezője, a Magyar Népköz- díjas festőművész; Kende Mdr- társaság Érdemes Művésze; ta, a Magyar Televízió Balázs Gulyás György, a Debreceni Béla-díjas rendezője; fieri ész Kodály Kórus Liszt Ferenc-dí- Gyula, a Debreceni Csokonai jas igazgató-vezetőkamagya, a Színház Erkel Ferenc-díjas Magyar Népköztársaság Érdé- rendezője; Kun Vilmos, a ka- mes Művésze; Lehel György, posvári Csiky Gergely Színház a Magyar Rádió és Televízió színművésze; Lelkes Ágnes, a Szimfonikus Zenekara Kos- Madách Színház színművésze; suth-díjas karmestere. A Ma- Madarassy Walter, Munkácsy gyár Népköztársaság Érdemes Mihály-díjas szobrászművész; Művésze; Szemes Mari, a Jó. Menyhárt Jacqueline, a Ma- zseí Attila Színház Jászai Ma- gyár Állami Operaház Liszt ri-díjas színművésze, a Ma- Ferenc-díjas szolótáncosa; gyár Népköztársaság Érdemes Orosz János, Munkácsy Mi- Művésze; Varga Imre, Kos- hály-díjas festőművész; Pap suth-díjas szobrászművész, a Jenő, Balázs Béla-díjas fotó- Magyar Népköztársaság Érdé- művész; Pásztor János, a Nem. mes Művésze. zeti Színház Farkas-Ratkó-dí­. jas színművésze; Sarlai Imre, a debreceni Csokonai Színház NÉPKÖZTÁRSASÁG nyugdíjas színművésze; Sán- ÉRDEMES MŰVÉSZE dór Pál, d Magyar Filmgyár- Bedécs Sándor. Munkácsy Mi- tó Vállalat Balázs Béla-díjas hály- és Ybl Miklós-díjas bel- filmrendezője; Suka Sándor, a sőépítész; Bozó László, a Ma- Fővárosi Operettszínház Já- gyar Rádió Jászai Mari-díjas szai Mari-díjas színművésze; főrendezője; Csákányi László, Sütő Irén, a Thália Színház a Vidám Színpad Jászai Mari- színművésze; Tusa Erzsébet, díjas színművésze; Gregor Jó- Liszt Ferenc-díjas zongoramű- zsef, a Magyar Állami Opera- vész; dr. Vasady Balogh La- ház és a Szegedi Nemzeti Szín- jós, a Postás Szimfonikus _ Ze- ház Juhász Gyula- és Liszt nekar zeneigazgatója; Zelenák Ferenc-díjas operaénekese; Crescencia Munkácsy Mihály­Gyöngyössy Imre, a .Magyar díia§ alkalmazott grafikusmű. Filmgyártó Vállalat Balázs Bé- vész. = A felszabadulás évfordulója alkalmából, a kultu- I rális miniszter irodalmi és művészeti díjakat adomá- = nyozott a kulturális és művészeti élet számos képvise- 1 lőjének. A kitüntetések ünnepélyes átadásánál — hétfőn i a Fészek Klubban — jelen volt Óváry Miklós, az | MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és i Pozsgai Imre kulturális miniszter. JÓZSEF ATTILA-DÍJ Garai Gábor, költő; Jékely Zoltán, költő, műfordító; Kán­tor Zsuzsa, író; Kiss Benedek, költő; Koczkás Sándor, kriti­kus, irodalomtörténész; Ne- meskürty István, esztéta, tör­ténész; Rózsa Endre költő; Ta- tay Sándor, író. ERKEL FERENC-DÍJ Breuer János, zenetörténész; Bozay Attila, zeneszerző; dr. Bősze László, zenetörténész, a Zeneműkiadó Vállalat zenei-* irodalmi vezetője; Fodor An­tal, a Magyar Állami Opera­ház balettmestere; Tóth Sán­dor, a Pécsi Nemzeti Színház balettigazgatója. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJ Bálványos Huba, grafikus- művész; Benedek György, fes­tőművész; Geszler Mária, ke­ramikusművész; Mihály Gá­bor, szobrászművész; Nádas László, ipari formatervező; Nagy Sándor, szobrászművész; Pölöskei József, ötvösművész; Schey Ferencné, ruhatervező; Schmal Károly, alk. grafikus­művész; Szőllősy Enikő, szob­rászművész; Tóth Tibor, bel­sőépítész; BALÁZS BÉLA-DlJ Andor Tamás, operatőr; Buj- tor István, színművész; Dallos Szilvia, (Lestár Jánosné) szink­ronszínész; Karsai Lucia, dra­maturg; Nagygyörgy Sándor, fotóművész; Ráday Mihály, operatőr; dr. Róth Miklósné (Révész Mária), szinkrondra­maturg; Rózsa János, rendező; Szántó Erika, tv-dramaturg; Tiefbrunner *•László, operatőr­rendező; Tóth István, fotómű­vész. LISZT FERNC-DÍJ Fábián Mária, cimbalommű­vész; Sebestyén Katalin, ma­gántáncos; Takács Klára, ma. gánénekes; Vargha Róbert, magánénekes. JÁSZAI MARI-DÍJ Bánd Anna, színész-rendező; Benkő Péter, színművész; Dé­nes Piroska, színművész; Fa­ragó Vera, színművész; Felföl­di Anikó, színművész; Gáspár János, rendező; Ho'resnyi Lász­ló, színművész; Horváth Lász­ló, színművész: Koós Olga, színművész; Kőváry Katalin, rendező; Rajhona Ádám, szín­művész; Szombathy Gyula, színművész; Valló Péter ren­dező; ifj. Zsilák György artis­ta. Rózsa Ferenc-díjasok Hétfőn a Parlamentben Vár- konyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke kitünteté­seket adott át az újságíróknak. Az ünnepi eseményen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője és Fo­dor László, a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyet­tese. Rózsa Ferenc díjat kapott Csatár Imre, a Magyar Nem­zet olvasószerkesztője, Éliás Béla, a Magyar Távirati Iroda pekingi tudósítója, Fábián Fe­renc külpolitikai publicista, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége főtitkárhelyettese, Gárdos Miklós, a Magyaror­szág főszerkesztő-helyettese, Gerencsér Miklós, a Népsza­badság főmunkatársa, a Ma­gyar Rádió mezőgazdasági ro­vatának munkatársai megoszt­va: Bán Béla olvasószerkesztő, Berta Béla rovatvezető-helyet­tes, Búzás Andor munkatárs, Kispista István főmunkatárs, Perjés Klára munkatárs, Si­mon Ferenc rovatvezető és Vass Ottó munkatárs. EÖTVÖS LORAND-DÍJ Gazdag Ferenc, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés igazga­tója; Kállay Béla, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát igaz­gatója; Kismarty-Lechner Ödön, az Agrober építész szakfőmérnöke; Nagy Bálint, a MÉM főosztályvezetője; Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatója; Sze­pesi Iászló, a mezőgazdasági tudományok doktora, az Erdé­szeti Tudományos Intézet fő­igazgató-helyettese; Czipper Gyula, a Nehézipari Miniszté­rium főosztályvezető-helyette­se; dr. Faller Gusztáv, a NIM főosztályvezető-helyettese, Ga- ramvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, Rátosi Ernő, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója; és Vrábel Imre, az Országos Villamos Távvezeték igazgatója. ★ MADZSAR JÓZSEF-DÍJ Dr. Lábas Zoltán, az Apáthy István Gyermekkórház osztály­vezető főorvosa; dr. Lukács Katalin, a Pamutnyomóipari Vállalat üzemorvosa, dr. Po- liczer Miklós, a Balassa Já­nos Kórház osztályvezető fő­orvosa; dr. Székely Árpád, a Tétényi úti kórház osztályve­zető főorvosa; Takács Ferenc­né, a János Kórház gyermek­ápolónője; és dr. Tóth Éva, a II. kerületi Tüdőgondozó Intézet vezető főorvosa. ÚJHELYI IMRE EMLÉKÉREM Burián Béla, a Mezőgazda- sági Technika főszerkesztője; Domán László, az Egri Do­hánygyár igazgatója; Frecska Sándor, a nagyrédei Szőlős­kert Tsz elnöke; Kócs György, a Zala megyei Sütő- és Édes­ipari Vállalat igazgatója; Koós Viktor, a Heves megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője; Matolcsy György, a kémiai tu­dományok kandidátusa, a Nö­vényvédelmi Kutató Intézet tudományos osztályvezetője; Sára József, a túrái Magyar— Kubai Barátság Tsz gépész­mérnöke; Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának titkára; Takács László, a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszer technológiai szaktanácsadója; Vámos Fe­renc, a vaskúti Bácska Tsz el­nöke. FASCHING ANTAL EMLÉKÉREM Babos György, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat igaz­gatója és Kovács Béla, főis­kolai tanár, az Erdészeti és Faipari Egyetem földmérési és földrendezési főiskolai karának igazgatója. Képek, tájak, emberek DUNABOGDÁNYI, RÁCKEVEI KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Tavaszy Noémi grafikus- művész bemutatkozását a ráckevei Ady Endre Gim­náziumban április 20-ig te­kinthetik meg az érdeklő­dők, Fegyó Béla kiállítását a Képcsarnok Salgótarjánt termében ugyancsak eddig láthatjuk. Nádasdy János tárlata Budapesten, az Or­vostudományi Egyetem Markusovszky kollégiumá­ban április első hetében még várja nézőit. Szige tszentmiklósi házak Más az érték és más az ér­tékítélet, ritkán van egyen­súlyban. Sok zavar előzi meg az esztétikai minőség rendeződé­sét a társadalom tudatában. Nádasdy János is nagyobb, fontosabb festő, mint ahogy ezt eddig a műkritika számba vette. Ráadásul Pest megye igényes rajzi krónikása, festői ügyeletese, melyről vácdukai parasztfeje, felsőfarkasdi há­zai, szigetszentmiklósi cigány-' sora, alsónémedi utcája tanús­kodik. A valósághűség olyan tiszta konstruktivizmussal ta­lálkozik művészetében, mely a stílus világosságával érvel, s fedezi fel számunkra kör­nyezetünk festői világát. Olykor a rejtett szépségeket tárja fel a révhez vezető úton és a sikátorban, máskor az urbanizáció és a régi falu el­lentéten alapuló egységét ér­zékelteti a kép összetett alak­zatában. Pompás összefoglalá­sa a „Közös' kút”, — a múlt értékes és nem felejthető ré­tegéből. Nosztalgiája egészsé­ges, ezt tanúsítja kitűnő port­réja „Kerék Jani” bácsiról, aki a szigetszentmiklósi pa­raszt típusa. Tulajdonképpen ez a mű szintetizálja Nádasdy János egyéniségét, azt, hogy az ő helytörténeti fogantatású festészete -éppen őszintesége és elmélyültsége révén válik ál­talános érvényűvé. Távlat és szemlélet Forrása Ráckeve, ott nevel­kedett Fegyó Béla, de otthona Gyálon volt. Ebből a kettős tényből érdekes festői ered­mény született. Ráckeve há­zainak festőiségébe ösztönösen olvasztotta a gyáli élményeket is. Ez az ellentéten alapuló egység festményeinek javára szolgált. Műveiben a rajzi fe­gyelem ereje társult,* a szer­kesztés biztonságával. Fiatal, fáradhatatlan, fejlődő alkat, aki önáltatás helyett szigorát fokozza; a lokális értékek ezért válhatnak egyetemessé. Tehetségét tudatosan összpon­tosította a hazai élmények ki­aknázására. Szemléletének a távlatossága személyiségének sajátos karakterében rejtőzik; hiszen a házak egymáshoz csatolt izgalmas oromfalaiban, Tavaszy Noémi: A kazimierzi vár az udvar nyüzsgő alakzataiban megérzi és kifejezi a hely és az idő összefüggését, Tavaszy Noémi linói Tavaszy Noémi nagy utazó. 1976-ban járt Lengyelország­ban is, erről ad hírt linóiban. Montázsképek ezek, a pano- rámikus nyitány vagy összege­zés olyan elemzéssel társul, mely felvillantja Krakkó lát­képét és a gótikus ablakokat, reneszánsz kaput. Gondot for­dít arra, hogy képben örökít­se meg a nedeci legendát, mely a magyar—lengyel kap­csolatok egyik fejezetét jelen­ti. Újabb műveiben kőszegi fát analizál, a vajai Rákóczi-kas- télyt és Nagymaros különös meghittségét.. Szokásos tapin­tatával Tavaszy Noémi ezúttal is adakozott, a kazimierzi vár­ról készült linómetszetét ado­mányozta a ráckevei Ady Ga­lériának. Helytörténeti kiállítás Csobánné Gelencsér Ildikó, a művelődési ház igazgatója­ként érdekes és gyarapodó programot valósít meg mun­katársaival; a pinceklubban tárlatokat és helytörténeti ki­állítást rendezett, mely a né­met nemzetiségi kultúra du- nabogdányi emlékeit tárta fel gyűjtő, rendszerező munkával. Különösen érdekesek a falvé­dők szövegei, melyek a német TV-FIGYELO Végkiárusítás. Moldova György egyik régebbi riport­kötetében bukkant fel először a vásározók furcsa társasága — mármint az az újmódi árusnépség, amely motorizálta magát, s kiérdemesült óriás­kocsikkal járja az országot a kilométerek ezreit falva és a forintok tízezreit keresve. E téma aztán mások tollát is mozgásra késztette, köztük azét a Munkácsi Miklósét, aki Végkiárusítás címmel vetette papírra e folytonosan jövő­menőkkel kapcsolatos élmé­nyeit. Meg kell hagyni, ő sincs híjával a kirakodói ismerer teknek, de azoknak az emberi ismérveknek sem, amelyek ezeket a sátorállítgatókat jel­lemzik. Mint a szóban forgó műből készült tv-film is bizonyította, nagyon tudja ő, kit mi visz erre a vándorló . ályára, s azt is, hogy ezekben a portékakí- nálgatókban micsoda szenve­délyek gerjednek. András Ferenc rendező — aki a Végkiárusítást képernyő­re vitte — a látványában is zavaros vándorviiág pontos tárgyi megjelenítésével csak még tovább erősítette az iro­dalmi alapanyag szaftos, bor­sos valóságízeit, s amúgy egé­szében egy ritka jó históriát rögzített. Igazságtalanok lennénk azonban, ha e nagy örömmel nyugtázott tv-s élményért csak az írót meg a rendezőt di­csérnénk. A szó legigazibb ér­telmében remekeltek e — han­gulatában Fellini híres Or­szágúton című filmjére emlé­keztető — mai mesében a szí­nészek is. Különösképpen az a Margittay Ági, aki mint hol­das és csillagos fülönfüggőjét remegtető, rázogató, önmagát, férfitársát, kettőjük félresike­redett sorsát s mindezzel együtt az egész világot elátko­zó asszony egészen nagy tra- gikának bizonyult. Hét. Alig néhány nappal a Nehézipari Minisztérium Film­stúdiójának — e rovatban nem kissé megcsipkedett — riport­ja után a vasárnap esti Hét is foglalkozott a Vinnyica—Al- bertirsa között húzódó hatal­mas távvezetékkel. Bán János híradása már sokkal inkább a kedvünkre való volt, mert a szovjet—magyar vállalkozás­nak teljesebb summázatát ad­ta, s ugyanakkor felvillantott egy-egy jogosan fáradt vagy jogosan boldog emberarcot is. Az utóbbiak sorában láthattuk az albertirsai végállomás ve­zetőjét, Kimpián Aladárt, aki ezt az elektromos monstrumot — nem kis büszkeséggel — vi­lágszínvonalúnak nevezte. iS ha már a Hét Pest me­gyei illetőségű híradásainál tartunk, hadd örvendjünk afe­lett a képsor felett is, amelyet Horvát János készített a messzi Kubában, ott is a Pt- cadura völgy szarvasmarha­kombinátjában. Hogy mi kö­ze van e jelentkezésnek szű- kebb országrészünkhöz? Csu­pán az, hogy ittjártában — ha jól emlékszünk, éppen Túrán, a tsz-ben — hívta meg a* maga tehrenes birodalmába az emlí­tett tv-riportert Fidel Castro fivére, Harnon Castro. A szí­ves invitációból — láthattuk elégedetten — nem sok idő múlva barátságos hangulatú vizitáció lett, amelyben ter­mészetesen szó esett arról a magyarországi látogatásról is. Otthon éreztem magam — mondta a tv-sek' mikrofonjába a hatalmas termetű házigazda, s nem tévedünk tán, ha ide, a főváros környékére is címződ- tek ezek a szaval:. Szívesen hallgattuk őket... Akácz László nyomort „Werther szentimentalizmus megőriznek valamit keservei”-ből is; „Segítséget senki sem ad, Mert az embereknek nine* szívük”. Ez merőben más lel-' kületet tár fel, mint a magyar népköltészet, a sváb népi líra Schiller. Goethe nyomán sar­jad, s ez a jelleg a dunabog- dányi falvédők szövegein is érzékelhető. A nagy gonddal és ízléssel összeállított hely- történeti anyag számtalan va­salót, porcelánt, klumpát, ku- koricacsuhéból font szatyrot sorakoztat fel és Stefan Jäger festményét, mely a dunai svá­bok vándorlását mutatja be. Losonci Miklós Új zenei felvételek Új zenei hangversenysoro­zat felvételei fejeződtek be a napokban a Nemzeti Galéria kupolacsarnokában: hat nyil­vános koncertet vettek szalag­ra a tv munkatársai. A műsor készítői a külön­böző zenei korszakok művei­ből összeállított hangverse­nyekhez kapcsolódóan a kor képzőművészeti alkotásait is bemutatják. Így a reneszánsz, a barokk, a klasszikus, a roman­tikus zenét bemutató koncert­jét, valamint Bartók műveiből és egy mai szerző alkotásaiból összeállított programot megfe­lelő képzőművészeti alkotá­sokkal, festményekkel, illuszt­rálják. Az adások idején Éri Gyöngyi, a galéria főigazgató­helyettese segít a nézőknek a különböző zenei és művészeti korszakok közötti eligazodás­ban. A tervek szerint szeptem­bertől kéthetenként, vasárnap esténként jelentkező műsor zenei anyagának tolmácsolá­sában közreműködik a Came- rata Hungarica, a Liszt Fe­renc kamarazenekar, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarakórusa, a Filharmónia fúvósötöse, a Bartók vonós­négyes, valamint Schiff 'And­rás. Kocsis Zoltán, Ránki De­zső és Jandó Jenő zongoramű­vész. Május elején a Mátyás templomban Verdi Requiemjé- nek nyilvános felvételét rög­zíti a televízió stábja. A vár­hatóan a budapesti zenei he­tek keretében képernyőre ke­rülő komolyzenei produkció­ból részt vállal a Rádió Szim­fonikus Zenekara és ének­kara — Kobajasi Ken Icsiro vezényletével —, s a világhírű szólistáink közül Sass Sylvia, Gáti István, Hamari Júlia, Kovács Kolos, Kelen Péter. A második negyedévben két alkalommal jelentkezik a Ze­nés Tv-Színház: április 6-án mutatja be a Jean-Paul Sartre—Lendvay Kamilló: a Tisztességtudó utcalány című tv-operáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom