Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-06 / 80. szám

1979. APRTI.IS 6., PÉNTEK 3 xMiti Budaörsön ax ABC-ben Délutánra elfogyott a kenyér Előfordul, hogy egyik-másik élelmiszerboltban idő előtt el­fogy a kenyér. Elfogy, mert keveset rendelt a boltvezető, vagy mert késnek a szállítók. Ezt a vásárlók — bosszankodva ugyan —, de tudomásul ve­szik. Arra viszont senki sem gondol — az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalatok, szövet­kezetek, s a kenyérgyárak kö­rültekintő felkészülésről nyi­latkoztak —, hogy ünnep előtt nem kap kenyeret. Nem csoda hát, hogy joggal bosszankodtak azok a budaörsiek, akik április 4. előtt, kedden délután nem kaptak kenyeret. Akik ugyanis 5 óra után mentek a lakótelepi áfész ABC-áruházba, azok így jártak. Zsámbék megelőzte — ötszáz fehér és száz kiló rozskenyeret rendeltem. Ezt meg is kaptam. Ez egyébként valamivel még több is, mint amennyit általában szombatra kérni szoktam. Legutóbb, már­cius 31-én, szombaton például *540 kiló kenyeret kértem és kaptam, amiből aztán 150 kiló megmaradt. Eszembe se jutott, hogy kevés lesz a hatszáz kiló — mondta Potornai Jánosné, a budaörsi lakótelepi áfész ABC- áruház vezetője. — Próbált-e intézkedni, pót­szállítást kérni? — Igen. Négy óra körül lát­tam, hogy fogyóban a kenyér. Akkor elmentem a kenyér­gyár helyi üzemébe, ahol kér­tem még száz kilót. De csak hatvanat adtak, mondván a t—bit Zsámbákra küldik. A Nyugat-Pest megyei Sütő­ipari Vállalat 101-es sz. — bu­daörsi — sütőüzeme Budaör­söt, Törökbálintot, Biatorbá- gyot, Pátyot és Herceghalmot látja el. Miért nem teljesí­tették a szövetkezeti ABC- áruház p-.rendelését? — A körzetünkbe tartozó boltok hétköznapokra 80—85, szombatokra 180 mázsa ke­nyeret szoktak rendelni. Most keddre összesen 190 mázsái kértek. Mi ezt időben kiszál­lítottuk, s gondoskodtunk az előírás szerinti 5 mázsa tarta­lékról. Potornainé fél 3 körül telefonon felhívott, hogy kér még legalább száz kiló kenye­ret. Mondtam: a faluba már 300 kilót pótlólag kiszállítot­tunk, s legfeljebb csak hatva­nat tudunk adni. öt megelőz­ve kértek ugyanis a zsambe- kiak, mivel ott a sütőüzem 2 mázsa tartalékja is elfogyott — mondta Boros László üzemve_ető. — S ha előbb, mondjuk még délelőtt kért volna pót­szállítást? — Minden további nélkül teljesítettük volna, de amikor ő szólt, már nem tudtunk se­gíteni. — Vajon miért fogyott több kenyér a szokásosnál? — kér­deztem az ABC-áruház veze­tőjétől. — Valószínű azért, mert jó idő volt, s többen jöttek ide kirándulni. De az is közreját­szott, hogy a faluban az egyik élelmiszerbolt most tar­totta a szünnapját. S a törzs­vevői egy része hozzánk jött. A Béke tér 10. szám alatti 51-es számú bolt tartott szün­napot. Miért éppen ilyenkor? Nem hangolok össze A kérdésre Varga Gyula, a Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat értékesítési osztályvezetője vá­laszolt: — Ez a bolt minden páros hét keddjén zárva tart. Most április 3-ra esett a szünnap. — S nem lehetett volna át­tenni más napra? — De igen. Sajnos nem gon­doltunk rá. Budaörsön a kenyérgyár négy szakboltjában, az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat nyolc boltjában és a Budai Járási Áfész ABC áruházában lehet kenyeret és péksüte­ményt vásárolni. Ezek az üz­letek azonban különböző idő­pontokban zárnak, más_más céghez tartozók, közöttük bi­zony nincs kapcsolat. Mi erről a helyi tanács ve­zetőinek a véleménye? — kérdeztem Rabóczi László vb- titkárt. — A tanács elsősorban a boltok nyitvatartási idejével foglalkozik. Az árurendelés pedig az ő feladatuk. Termé­szetesen, ha a lakosság pa­naszkodik, akkor nem hallgat­juk tétlenül. Április 3-án itt bent a faluban volt kenyér, s most hallom, hogy késő dél­után már nem volt a lakóte­leden. Űj boltvezető van ott, még nem ismerheti a forgal­mat. Mindenesetre ezek után jelülvizsgáljuk a nyitvatartási rendet. Ahol több volt A lakótelepi ABC-áruház vezetője délután 4 órakor, a sütőüzem vezetője szerint fél 3-kor kért pótszállítást. Ha nem elégszik meg a sütőüzemi hatvan kilóval, esetleg talál­hatott volna más megoldást. Budaörs egyik legnagyobb élelmiszerboltja, a Szabadság út 31. szám alatti 103-as szá­múnak a vezetője, Vermes László szerint: — Szombatra 1500, keddre 2000 kiló kenyeret rendeltem. Este 7 óráig voltunk nyitva, s megmaradt SO kiló. Ha tehát lenne kapcsolat a szövetkezeti és a vállalati bol­tok között, ha az ABC-áruház vezetője telefonon érdeklődik, akkor utolsó megoldásként oda küldhette volna a vásárlókat, ahol megmaradt az áru. Nem is szólva arról, hogy a helyi tanácsnak, mint minden más községben nem ünnep után, hanem a nagy forgalom előtt kell ellenőriznie az ellátást. Annál is inkább, mert fele- dékenység miatt nagyon sok családnak kellett későn dél­után a fővárosban beszerezni másnapi kenyerét. Szente Pál Pillantás a vendéglőkre Tarka, ellentmondásos ké­pet szerzett az, aki az ünnep alatt végigjárta a Dunakanyar vendéglátó helyeit. A jó idő ellenére például a pokol-szige­ti Pokol csárdában meg nem rendezték be a teraszokat. Vá­cott nem voltak nyitva a kioszkok és a trafikok. Pomázon a Pipacs cukrász­da, Ürömön a 23. sz. Áfész ven­dégei viszont elégedettek vol­tak az ellátással. Leányfalu és Szentendre határában, a nép­szerű Határcsárdában malac­pecsenye, süllő és fogas, spe­cialitásuk: a Tenkes kedven­ce, a betyárpecsenye és a hor­tobágyi sertésborda várta a vendégeket. A szentendrei Gö­rög kancsóban — mint mindig — többféle görög ételkülönle- gesságet is felszolgáltak. Nem volt azonban ponty, illetve pontyból készített halászlé, amit pedig — különösen a Dunakanyarban — okkal, jog­gal keres a kedves vendég. P. Z. Edében száSííf[ák Gyors talajerő-utánpótlás Az Agrotröszt már az év elején megkezdte a műtrágyák közúti szállítását, mert az idén a MÁV a műtrágyagyá­rak vagonigényét csak mint­egy 75 százalékban elégíti ki. Az Agrotröszt a Volántröszt­tel 670 ezer tonna műtrágya folyamatos közúti szállítására kötött megállapodást. Emellett — amennyiben szükséges — igénybe veszik a gazdaságok saját szállítóeszközeiket is, ilyen esetben a Volán-tarifa szerint térítik meg a termeiuK költségeit. Mindez jelzi, hogy nagy erő­feszítéseket tesznek az idei zavartalan ellátás érdekében. Végleges adatok szerint a me­zőgazdasági nagykereskedelmi vállalat a tavalyinál 10 szá­zalékkal több talajerőpótló anyagot hoz forgalomba. Végleges az idei készlet összetétele is. Nitrogénműtrá­gyából összességében az idei igényeket kielégítik, viszont az év egyes időszakában a kí­nálat kisebb lesz a rendelé­seknél, emiatt átmeneti zava­rok adódhatnak. Mindeneset­re eredmény, hogy a nitrogén műtrágyából, a tavaszi fej- trágyázás idején nem volt fennakadás az üzemek kiszol­gálásában. Szeniendre arárga vemSé&eít Versenyfutás az igényekkel ÁBtSás srtsgy áiok tsz ícfege nfor&esiom ? Szentendre az ország egyik legkisebb városa, de idegen- forgalma a legnagyobbakkal vetekszik. A múlt évben 1 millió 350 ezer látogatója volt múzeumainak, félmillióval több, mint 1977-ben, és az idegenforgalmát másfélmillió­ra becsüljük. Ez a szám idén előreláthatólag még növekedni fog. — Áldás vagy átok az ide­genforgalom a város számá­ra? — hangzik gyakran a kérdés. Nem a lokc'-ssg rovására Egyik sem! Ez a város egyik természetes funkciója, követ­kezik kulturális, műemléki értékeiből, valamint természe­ti adottságaiból. Fontos poli­tikai, társadalmi érdek, sőt országos érdek, hogy a város­ba érkező vendégek jól érez­zék magukat. Ennek érdeké­ben sok mindent meg kell tenni a város vezetőinek. Növelni kell a város foga­dóképességét, de nem a la­kosság rovására! Számunkra mindennél fontosabb a lakos­ság megfelelő életkörülmé­nyeinek biztosítása, hogy ele­gendő iskola, óvoda és böl­csőde épüljön, hogy folyama­tosan javuljon a szolgáltatás, valamint a kereskedelmi ellá­tás. Csak így lesz a lakosság büszke városa hírnevére, s nem fogja tehernek tekinteni az idegenforgalmat, hanem megérti jelentőségét. Ebben a szellemben készü­lünk az idén is az idegenfor­galmi idényre. Kialakítottuk a nyári kulturális programot, amely gazdag kínálatot nyújt a lakosság és a vendégek szá­mára. Sok és változatos kiál­lítás, a Teátrum új bemutató­ja (Dundo Maroje), a temp­lomtéri játékok, múzeumkerti hangversenyek, zenés városné­zés, nemzetiségi együttesek találkozója, izbégi juliális, a szolnoki színház vendégjátéka, művészeti főiskolások találko­zója — íme egy kis ízelítő a programból. A kereskedelmi vállalatok feladata viszont az lesz, hogy Ssámhsa ve&iék a vasasakat Özek a nagytájakon A hét közepén tanácskoztak a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Pest megyei In­téző Bizottsága, és összeállí­tották a megye 1985-ig szóló vadgazdálkodási fejlesztési tervét. A távlati tervekhez felhasználták azokat az adato­kat. is, amelyeket a február végén megtartott vadbecslésen szereztek. Szaporodnék a szarvasok A becslést most földi meg­figyeléssel végezték, nem von­ták be a helikoptereket, mint a korábbi években, amikor a honvédség is segítséget nyúj­tott. A lehető legnagyobb pon­tosság érdekében a megye 83 vadásztársaságának terüle­tén, a Pilisi Állami Parker­dő Gazdaság erdeiben és a többi állami vadászterületen, egy időben — szombat-vasár­nap —, összehangoltan végez­ték a munkát, s így elkerülték az átfedéseket. Csaknem ez­ren vettek részt, a vadmoz­gást egymásnak jelezték, ne­hogy kétszer is lajstromozzák ugyanazt a vonuló csapatot. A vadásztársaságok terüle­tén 1920 szarvast láttak; Meg­oszlásuk: 718 bika, 757 tehén, 458 borjú. Ez a törzsállomány, az idei szaporulat májusban jelenik meg. Balázs István, megyei vadászati felügyelő ér­tékelése szerint a szarvasok száma több a tavalyinál. A minőség javítása és a kártéte­lek csökkentése érdekében rit­kítani kell az állományt. A dámvad a síkvidéki lige­tes erdőket kedveli, ezt mu­tatja, hogy Cegléd, Pusztavacs, Nagykőrös környékéről már egészen Hemád—Bugyi vona­láig feljöttek. Bikából 86-ot, tehénből 91-et, borjúból 32-őt figyeltek meg. A dám nem okoz kárt a mezőgazdaságban, az erdőkben, ezért kíván ltos számukat a jelenlegi kétszáz­ról 3—400-ra növelni. Érdekes, hogy az őzek elő­merészkedtek a bokrok-fák közül, s mostanában a nagy táblákban keresnek és talál­nak védelmet. Minthogy jól al­kalmazkodtak a mezőgazda- sági művelési viszonyokhoz, nem csökkent az állomány: 3800 bakot, 4700 sutát és csak­nem 2600 gidát számláltak. Az őz húsa és trófeája fon­tos exportcikk, vadászata pe­dig nagyszerű élmény — ezért számukat a mostani 11 ezer­ről nyolcezerre kell csökken­teni, Ezzel az is elérhető, hogy minimális kárt okozzanak a mezőgazdaságnak. Muflontehpítés / A Börzsönybe 1969—70-ben telepítették áz első 95 muflont. A múlt évben vérfelfrissítés céljából újabb hatvan darabot hoztak a Mátrából. Most 538- at figyeltek meg, köztük 194 kost, 210 jerkét és 314 bárányt. A muflon kártétele jelenték­telen, az állomány minősége kiváló, így további szaporítá­sa'■ indokolt. Vaddisznóból, a gyakori ki­lövések ellenére, mé|g mindig nagyobb a törzsállomány a tervezettnél. Hét-nyolcszáz lenne a kívánatos, ezzel szem­ben 965-öt jegyeztek fel a megfigyelők. A szaporulat március végén, április elején szokott felfutni. Néhol már láttak is vaddisznó mamákat, nyomukban hat-nyolc kis csí­kos malaccal. Ebből követke­zik, hogy az idén is sűrűn ro­poghatnak a fegyverek, sok vaddisznót kell majd puska­végre kapni, mielőtt a ter­mést megdézsmálnák. Csökken az állomány Mezei nyulakból is megje­lent az első alom. A nyúl évente háromszor fial, s a megfigyelések szerint az első fialás jól sikerült — számba sem lehet venni a kis tapsifü­leseket. A törzsállomány 48 ezer darab — így becsülték —, 14 ezerrel kevesebb, mint ta­valy. A fácánok száma veszedel­mesen megcsappant: a múlt évi 177 ezerrel szemben most csak 140 ezret becsültek. Ugyanígy fogolyból is: 19 ez­ret az 1978-as 32 ezres darab­számmal szemben. Tudvalévő, hogy a túzok védett madár, sohasem sza­bad rá vadászni. A védett­ségnek köszönhető, hogy a Kis­kunsági Nemzeti Park terüle­tén legalább nem csökken a számuk. Most 309-et számlál­tak belőlük. A kiegyensúlyozott vadgaz­dálkodás feltételei általában biztosítottak, A jövő fontos feladata 'lesz azonban, hogy a fácán és a fogoly újbóli el­szaporodását megoldják, P. J. megfelelő ellátási hátteret biz­tosítsanak a színvonalas, kul­turális programhoz. A jelen­legi üzlethálózat tervszerű árurendeléssel, rendszeres és folyamatos szállítással, körül­tekintő áruterítéssel meg tud­ja oldani, mind a lakosság, mind a városba látogatók jó ellátását. Természetesen nem lehet egyszerre három-négy üzlet létszámhiány miatt zár­va, mint ahogy az a múltban többször is előfordult. Az is megengedhetetlen, hogy az alapvető élelmiszerből, kenyér­ből, tejből, gyümölcsből — akárcsak átmenetileg is — hiány legyen. A vállalatok kö­vetkezetes szervező munkáju­kon és a tanácsi koordináció hatékonyságán múlik, hogy valóban zavartalan legyen az ellátás. Nagy alapterületű, korszerű üzletek A kereskedelemben a nagy alapterületű korszerű üzletek és kis szakboltok arányos fej­lesztését tervezzük. Megálla­pítottuk, hogy a városközpont­ban mintegy 12—13 üzletet le­het kialakítani a régebben is boltnak használt helyiségekből. Ezt a munkát terveink sze­rint a jövő évben fogjuk el­végezni. Üj vendéglő sajnos nem épült, de a Teátrum-étterem műszakonként háromezer ada­got előállító gasztrofolikonyhá- jának átadása lehetővé teszi a városi vendéglátókapacitás megduplázását. Ez évben is működni fog a Béke-étterem kerthelyisége, valamint a Du- na-étterem bisztrója. Az idei szezonban igénybe vesszük az ellátást jól kiegészítő mozgó­büféket. A vendéglátásban szükséges mind a nagy éttermek, mind a hangulatos kisvendéglők, ki­főzdék számának növelése. Ez évben elkezdődik egy ételbár kialakítása a volt Zöldfából, továbbá tervezés alatt áll egy kisvendéglő megnyitása a Kis Béke helyén. A VI. ötéves tervben valósul majd meg a Dalmát vendégház, valamint egy csárda, a skanzen mellett. Jelenleg két-három kisvendég­lő, kifőzde előkészítése folyik. Idegenforgalmi térkép Az építkezések miatt sajnos a forgalomelterelések a sze­zonban is meglesznek, de a város belső közlekedése, a körút bevezető szakaszának átadása után némileg javulni fog. A parkolási gondokon a két új parkoló üzembe helye­zésével kívánunk segíteni. Jól tudjuk, hogy a város külső képe jelentősen befolyá­solja, alakítja a vendégek be­nyomásait, éppen ezért tovább folytatjuk a sortatarozást. Nagy gondot fordítunk a par­kok, utak, járdák és sétányok gondozottságára, virágosításá­ra. A Városgazdálkodási Vál­lalat új gépek beállításával javítja majd a közterületek tisztaságát. Tiszta, virágos ut­cákkal várja Szentendre ven­dégeit! Az Idegenforgalmi Hivatal is felkészült a szezonra, mert 20 ezer példányban elkészítet­te a város idegenforgalmi tér­képét. Négynyelvű idegenve­zetést fognak vállalni és mú­zeumi sétákat, autóbuszos vá­rosnézést szerveznek. Április­ban helyezik ki a tájékoztató és irányító táblákat. Középis­kolások és más társadalmi ak­tivisták fognak segíteni a turisták eligazításában. ' Be kell vallanunk, az ide­genforgalmi felkészülés ma még bizonyos fokig verseny- futás a gyorsan növekvő igénnyel. Ezért kell fokozott gondot fordítani a távlati ter­vek előkészítésére, az idegen­forgalmi fejlesztési koncepció alapján. E koncepció szellemé­ben azt tervezzük, hogy az idegenforgalmi területet „szét­húzzuk.'’, a Volán pályaudvar­tól egészen a Papszigetig. Ezt a célt szolgálja a Szamár­hegy rekonstrukciója, a Duna- partnak és a Papszigetnek továbbfejlesztése, a városból a Pilisbe kivezető sétányutak, valamint a városon kívül ter­vezett kirándulóközpontok, ne­vezetesen a Kőhegyen és a Határcsárda előtt. Műemléki rekonstrukció Terveinkben központi sze­repet kapott a műemléki re­konstrukció. Elkészítettük a Főtér melletti terület felújítá­si tervét, de a tervezést az egész városközpontra is kiter­jesztjük. Az értékes műemléki épületeket megvásároljuk, hogy szakszerű felújításukat biztosítani tudjuk. Országos érdek a város műemléki érté­keinek megőrzése és a felújí­tás anyagi feltételeinek bizto­sítása ! Szót kell még ejteni arról, hogy a szálláshelyek növelésé­nek útja a fizető vendégszo­bák gyarapítása, valamint új szállodák építése. Ha az Ide­genforgalmi Tanács elfogadja az Idegenforgalmi Hivatal pá­lyázatát, akkor 1980-ban el­kezdődik egy 100—200 férő­helyes szálloda építése az Ady Endre úton. Tehát vannak rövid és hosz- szú távú terveink. Folyamato­san nagy erőfeszítéseket te­szünk a tervek megvalósítása érdekében. De azt is le kell szögeznünk, hogy Szentendre idegenforgalma országos jelen­tőségű ügy, fejlesztése orszá­gos érdek, s ez meghaladja a város, a megye anyagi lehető­ségeit. Az igények rohamléptű növekedésével csak úgy lehet lépést tartani, ha Szentendre — a Dunakanyar — idegenfor­galmának fejlesztése országos üggyé válik! MAROSVÖLGYI LAJOS, Szentendre város tanácsának elnöke A gromasexpo Mezőgép-újdonságok Ma nyitja kapuit a kőbányai vásárvárosban az Agromas- expo nemzetközi mezőgazda- sági szakkiállítás. Tegnap a legnagyobb hazai mezőgazda- sági és élelmiszeripari gép­gyártó, a budaörsi székhelyű Mezőgép tájékoztatta az új­ságírókat termékeiről. Gurbán György vezérigaz­gató elmondta: kétszázötven mezőgazdasági gépet, közöt­tük 28 újdonságot mutatnak be. Ezek a termékek a mező- gazdasági gépgyártás hosszú távú fejlesztési programjának eddigi eredményeit reprezen­tálják. Sok közülük a szocia­lista integráció jegyében ké­szül. A hazai mezőgazdaság jobb gépellátását szolgálja a Mezőgép és néhány tőkés vál­lalat, közöttük a Claas cég együttműködése is. Újságírók kérdéseire vála­szolva a vezérigazgató el­mondta, hogy jelentős előre­haladást sikerült elérni a kis­gépgyártásban. Ki tudják elé­gíteni a kisgazdaságok igé­nyeit szőlőprésből, szőlőzúzó- ból, darálóból. Az egyre in­kább megkedvelt fejőgépből háromezer darabot szeretné­nek gyártani, az ikladi Ipari Műszergyár, azonban egyelőre csak 1500 hozzávaló motor ké­szítését tudta vállalni. A ház­tájiban használható kistrak- torokból idén kétezer érkezik Csehszlovákiából, amiért cse­rébe a Mezőgép munkaeszkö­zöket szólít. A vásáron a Mezőgép több olyan újdonságot mutat be, melyekhez hasonló berendezé­seket eddig csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak importból beszerezni a gazda­ságok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom