Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-03 / 78. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1979. ÁPRILIS 3., KEDD

Nyereséges a csirkenevelés

Matheika, Matejka, Mateika...?

Melyik az igazi?

A jubileum ösztönözzön a kutatásra

Még a régi budapesti Bla- goev Tsz-ben kezdődött: megvásároltak Szódon egy jó da- rabnyi földet és csirkenevelő telepet építettek.

— Azóta a fővárosi gazdaság egyesült a gödi Dunamen- ti Termelőszövetkezettel, s az ólakból ennyi mara'dt — mutat egy roskatag, hulló vakola- iú épületre Varga István, a gödi téesz ellenőrző bizottságának elnöke, aki maga is ott bábáskodott akkoriban a telep létrehozásánál. —

Ehhez képest ezek az új ncvelőliázak valóságos paloták!

Bizonyságul bemegyünk az ígyik ólba, ám mielőtt belépnénk, cipőnket gondosan fertőtleníteni kell.

— Egy-egy épületben — bábolnai tervek alapján készültek — öt-ötezer csirkét tartunk. Korszerű körülmények között, mondanám, de ezt maguk is láthatják: az etetés, itatás teljesen automatizált, úgyszintén a fűtés és a szellőztetés is. Ha az elektromos hálózat meghibásodna, tartalék agregátorok állnak rendelkezésünkre. A biztonság kedvéért azért éjjel-nappal ügyeletet tartunk minden ne- velőházban, emellett egy karbantartó szerelő is mindig készenlétben áll.

A naposcsibéket Bábolnáról hozzák. Hat hét múlva érik el a vágósúlyt. A baromfihús feldolgozását és exportálását a Baromfipari Országos Vállalat Végzi.

— Büszkék vagyunk eredményeinkre is — folytatja Varga István. —

Országos átlagban 1 kilogramm csirkehúst 2,6 kilogramm takarmányból állítanak elő, mi pedig 2,37 kilogrammból.

így hát nem, is csoda, ha a baromfitelep nyereséggel zárta a tavalyi évet.

A már üzemelő hat ól szomszédságában újabb építkezés nyomaival találkozunk.

— Termelőszövetkezetünk vezetősége úgy határozott, hogy további nevelőházakat vásárolunk. Az idén a tervek szerint még öt ólat építünk fel, amelyekből az elsőbe néhány héten belül betelepítjük az állatokat. Persze, ez a beruházás nem olcsó mulatság:

minden épület 4 millió forintunkba kerül! De megéri!

A gödi termelőszövetkezet járásunk legnagyobb téesze. A gondos, megalapozott és előrelátó tervezés eddig mindig meghozta gyümölcsét. Bizonyára így lesz ez a baromfi- telep esetében is.

F. Z.

Mátészalka ünnepe

Mátészalka augusztus elsején ünnepli várossá nyilvánításának 10. évfordulóját. Az ünnepi program során a helybeli Szatmári Múzeumban megnyílik Váci Györgynek, a könyvkötészet történetét bemutató kiállítása.

Épül a székház

Jó tempóban épül Vácott a Lenin út és a Maróthy Lajos utca sarkán az új CEMÜ-szék- ház. A legalsó szintet már zsaluzzák, s toronydaru segítségével beemelték a második szint paneljeit.

Megszűnt a panasz

Cikkünk nyomán és a tanácstagi beszámolókon elhangzott felszólalások alapján zebrát festettek az Árpád út és a Hunyadi utca sarkán levő, nagyforgalmú gyalogosátkelőhelyre.

HÍREK - HÍREK - HÍREK

— Átfogó programot dolgozott ki a Magyar Államvasutak a jelenleg még korszerűtlen vasútvonalak helyzetének a javítására. Eszerint 1990- ig a vác—balassagyarmati vonalat is dízelesítik.

— Hétfőn megnyílt a váci Szőnyi Tibor Kórházban két helyi képzőművész: Cs. Nagy András és Bíró Ádám kiállítása.

— A Kóruspódium című rádióműsorban énekelt hétfőn délután a nagymarosi Szövetkezeti Férfikar Kismartoni Ferenc karnagy vezetésével, zongorán közreműködött Deákné Szűcs Erika.

— Egy héttel később, április 11-e helyett április 17-én lép fel az Apostol együttes Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban.

— A váci főposta tájékoztatása szerint a további intézkedésig a felvételi termet szombatonként csak nyolc órakor nyitják ki és vasárnap zárva tartják.

Moziműsor

A váci Kultúr Filmszínházban április 5-től 8-ig délután a Vértestvérek című színes NDK kalandfilmet vetítik, este a Zsarutörténet című francia— olasz bűnügyi filmet játsszák. A vasárnapi matinéműsor: Dugó, a csodacsatár.

Feldolgozó könyvtári munkám során az Akadémiai Kiadó gondozásában még 1978- ban megjelent kiadvány került a kezembe. Címe: A büszke tettek ideje. Szerkesztette József Farkas. A könyv kettős célzattal megjelent jubileumi kiadvány. Mindenekelőtt a Tanácsköztársaság 69. évfordulójára összegyűjtött írások sorozata; de külleme a magyar akadémiai könyvkiadás 150. évét is jelzi.

A könyvet lapozgatva az első kötet 205—207. oldalánál egy írásra figyeltem fel. A kiadvány szerkesztője Magyarok Mózese címmel egy forradalmi tanulmányt válogatott be a Váci Újság 1919. február 1-én megjelent számából, ennek . szerzője: Matheika János. A I Matheika névvel már többször j találkoztam a Tanácsköztársaság idejéből vett írásokban, sőt, párt- és irodalomtörténeti kiadványokban is. Ez az írás megbizonyosított arról, hogy a váci Matejka János

nevét már nemcsak Vácott, hanem az országban közre- bocsátott különböző irodalmi kiadványokban is többféle-, képpen használják.

Továbbra is a könyvnél ma» radva, ebben az írásában Ma» theika János Ady Endre A halottak élén című forradalmi versét elemzi. Az eddigi, Matejka János életével foglalkozó váci tájékoztatások kizárólagosan forradalmi hevületét bizonyították, néha mint tanárról is beszélnek, de főként mártíromságáról szóltak.

Átnéztem megjelent írásait, amelyek alatt a neve több vál- l tozatban is szerepel: Matheika, Mathejka, Matejka, Mateika. A várostörténettel és a munkásmozgalom történetével foglalkozókat a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója ösztönözze arra, hogy kutatásokkal minél előbb tisztázzuk egyértelműen Matejka János pontos nevét.

Petővári Gyula

Az épületek bábolnai tervek alapján készültek

Az ólak automatikusan működnek, műszerek jelzik az esetleges meghibásodásokat. Rózsavölgyi Károly felvételei

FEBftggáSt

MAGYAROK MÓZESE

„Egyner volt itt egy kis remény.

De véres és tüzes remény.

Jönnie kell uj Dózsa Györgynek 8 fog is jönni.

Jaj, félek, meg nem érem én S ti se, drága, rsügge/it hajtársai.**

A halottak

Magyar sors, Mrssi&siok soraa. Drága, csüggedt harcos, átkozódó haragosdacos, i mázólélek, ájtatos pogány, igaz magyar, ..föl föl-haj- tott kő. bús akaratlan" mért hogy meg nem érhette? Száz csatában mindig megújra elölről kezdeni a küzdelmet, dacos szittya fejével rést törni babonák várán, középszerűségek szélesfalú bástyáján, hogy mások, gyávábbak, okosabbak, mert óvatosabbak előretörjenek a nyitott úton. ez volt a rendeltetése? Anyagot adni szájas ripdköknek, Krisztusként a gúny töviskoronájával fején hallgatni a tömeg csufolódó röhögését, ezért kellett magyarnak születnie? lépcsőül szolgálni mindenrekÓRZ akaratnak. cégtáblájául az üzletből hazafiaknak és megváltásul a múlt korhadt. bűnös, megváltásra alig érdemes Magyarországának? ..Ha valamikor országossá és elvitathatatlanná válnék a nevem, a magyarság bérlői, akik nemsokára nagyon meg fognak szorulni, ne próbáljanak »•ngem argumentumnak előrántani. Én nem leszek enyhítő körülménye ■»<>ha. *°ha annak a magyaraágnak. amit ma ők készítenek" írta ai igaz költő öntudatosságával, a vátesz csalhatatlan érzékével 1910 táján. Rs bizony, bizony most alig van más argumentumunk nnnak bízón vitására. hogy érdemesek vagyunk az életre, alig van más fegyverünk vélt igazságunk kivivására mint Ady1 Kmfre \ nemzetis/ínu lelkesedés vert hadának napjaiban a diadalmámorban ittasuk utca tobziklö lármájából halkan csendül ki a jövő előre megérzése

..Vállalom az én magyar gyászom

S azt a vétket.

Hogy eljövendő bánásokat

Klöre élek

•s jajgatok hogy ti bíztok.**

A Tanácsköztársaság eseményei a járásban

A „Mindenkihez”-kiáltvány után

I. 1919 március 21—30.

A MAGYARORSZÁGI munkásmozgalom, s egyben a magyar nép történetének dicsőséges időszaka kezdődött: 1919. március 21-én, hazánk a nemzetközi szocialista forradalom élvonalába került. Ekkor lett nyilvánvaló, hogy a munkás- osztály az egyetlen olyan osztály, amely egy új társadalmi rend felé vezetheti a nemzetet.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után azonnal — március 21-én — egy kiáltványt adott ki az egyesült munkáspárt és a Kormányzótanács a proletariátushoz. A „Mindenkihez” című nagyhatású kiáltvány legjelentősebb mondatában szerepelt az a sorsdöntő tény, amelyet valóban mindenki várt: „Magyarország proletár- sága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat!” , Hitvallás lett e kiáltvány, hiszen nemcsak az ország belső változásának útját jelölte ki, de meghatározta a külpolitika új irányát, amely a békére, s az orosz forradalommal felveendő kapcsolatra 'épült.

A váci járás népének különösen a kiáltvány földreformra vonatkozó része jelentett kimondhatatlanul sokat, hiszen a lakosság nagy része cseléd- sorban tengődött. A nagybirtokok és a püspöki uradalom kezében volt a járás hetvennégy százaléka.

IVftV MÁR KÖNNYŰ bírálni a földreform akkori végrehajtását és a szervezendő szocializált gazdaságok megalakítását. Akkor azonban történelmi 'szükségszerűség volt a teljes

fordulat, és idő sem volt a számító mérlegelésre.

A „Mindenkihez”-kiáltvány elhangzása után azonnal megkezdték a szocializált gazdaságok szervezését. A fóti Károlyi, a gödi ilkapusztai és a Váchoz tartozó Marx-féle uradalom területén alakultak meg az első szocialista gazdaságok, ahol aránylag a legkorszerűbb gazdálkodást folytatták már addig is. E birtokokon voltak olyan mezőgazdasági alkalmazottak, akik képesek voltak — és később még inkább képesek lettek volna! — e merőben új termelés irányítására. Az említettek után később a rákospalotai, ugyancsak Károlyi, és a tésai Jankovich-íéle birtokon alakítottak a volt cselédek közös gazdaságot.

E gazdaságok alapvető célja a mezőgazdasági termelés fokozása volt, hiszen az élelmiszerellátás a járás területén is katasztrofális volt már ekkor. Közvetlenül a győzelmet megelőző napról fennmaradt egy alispáni átirat, amelyben 20 zsák kenyérlisztet utalnak ki a váci hengermalomból a veresegyházi lakosok ellátására. (Háromezer embernek ezer kenyér!) Megmaradt egy szállítási igazolvány, ami szintén a nehéz helyzetre utal. Kovalcsik János Fótról Fel- győre költözött, s öt személyre csak 50 kiló lisztet, 50 kiló korpát és 13 kiló babot vihetett magával.

MÁRCIUS 25-ÉN Budapesten az Országház téren az egyesült párt hatalmas tömeggyűlést szervezett. Ezen részt

vettek a járás községeinek küldöttei is. Hazajöttük után rendelték el, hogy a járási székházakra és a községházakra tűzzék ki mindenütt a munkásosztály vörös lobogóját.

Nincs helyünk az eseményeket sorrendben számba venni, ám azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az egészen új társadalmi átalakulás minden intézkedése a megvalósítandó szocializmust tükrözte. Erre ékes bizonyíték, hogy a váci püspöki palota kertjét megnyitották a proletárgyermekek előtt. Ezt az intézkedést azonnal követték a járásban is hasonlóak. A felsőgödi tanács úgy döntött: „... a Floch-pusztai téglagyár és a sződrákosi malom közötti területet proletárligetté nyilvánítjuk, a Kertvárosi Kaszinót és Fürdőt pedig szocializálni kell...”

A Tanácsköztársaság megteremtése után a járás területén több közigazgatási átszervezést hajtottak végre. Kisebb települések szakadtak el eddigi anyaközségüktől, többen pedig kimondták önállóságukat. Március 30-án az addigi Kisgöd (ma Alsógöd) mondta ki elszakadását Szódtól, s akkor választották meg a helyi direktóriumot és tanácsot.

„A Gödön 1919. március 30- án tartott nyilvános népgyűlés kimondja, hogy tekintettel arra, hogy Göd telep Szód anya- községtől 11 kilométer távol van. ami az igazgatást megnehezíti, tekintettel továbbá arra, hogy a sződi, túlnyomóan kisgazdákból álló lakosság a községi ügyek intézésében velünk együtt működni nem akar, viszont a telep sorsának intézéséből mi kizárhatók nem vagyunk. Szód anyaközségtől különválni és önálló községgé alakulni kívánunk ...”

A JAVASLAT idézett részéhez a gödiek teljes számban csatlakoztak és érvényre jutott ■ a különválás, az önálló község létrehozása. Ezen a népgyűlésen választották meg az új község vezető testületét. A Munkás és Katona Paraszttanácsba választották Mihácsi Györgyöt is, a későbbi fehér- terror egyik alsógödi áldozatát.

Csankó Lajos

(Folytatjuk.)

Részlet a „Büszke tettek ideje”

című Matejka-írásból Mester Endre felvétele

Kétszer annyit terem

Fiirtösmeggy kistermelőknek

Öntermékenyülő, kiváló fajták

Sportverseny-eredmények

A Tanácsköztársaság Kupa sportrendezvényeinek végeredménye.

Tollaslabda

Űttörö fiú: 1. Pintér Mihály (Vác, Báthori isk.). — Férfi: 1. Sas vári Péter (Vác, Tejüzem). — Női: 1. Kocsisné Gregus Mária (Ácsa). — *Női páros: 1. Kassai, Kiss (Vác, Mezőgazda- sági Szakk. isk.). — Férfi páros: 1. Vojtkó, Sasvári (Vác, Tejüzem).

Röplabda

Férfi: 1. Dunakeszi Mechanikai Labor, 2. Sztáron Sándor Gimnázium, 3. Szob I.

Kézilabda

Férfi: 1. Galgavölgye, 2. Váci Híradás, 3. 204-es Szakmunkásképző, Vác. — Női: 1. Forte III., 2. Forte KISZ, 3. Szendehely.

Kispályás labdarúgás

Női: 1. Váci Híradás, 2. Vác Egyesült Izzó. — Férfi: 1. Váci Híradás, 2. Vác Egyesült Izzó, 3. Kisvác.

Sportlövészet

Légpuska. Fiú: 1. Szabó Sándor (DCM MHSZ) 76 köregység. — Leány: 1. Tóth Rita (Híradás MHSZ) 56 köregység.

Kispuska. Ifjúsági férfi: 1. Czapók István (Híradás MHSZ) 93 köe. — Női: 1. Gáhy Ildikó (Dunakeszi MHSZ) 78 köe. — Felnőtt férfi: 1. Mezei Gábor (Híradás MHSZ) 91 köe. — Női: 1. Mezéi Gáborné (Híradás MHSZ) ! 7 köe.

rítóanyag Forgalmazó KFT több mint 60 ezer csemetét biztosít a kistermelők részére.

Figyelemre méltó, hogy a hazai meggynemesítés nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az önterméke- nyülő, kiváló fajták előállításával. Korábban jóformán csak a Pándy meggyet és ennek megtermékenyüléséhez szükséges cigánymeggyet ültették a gazdaságok. A tudományos kísérletek eredményei azonban lehetővé tették, hogy önállóan, egyedül is termeszteni lehessen a meggyet. Ennek a programnak keretében juthatnak hozzá a kistermelők a legújabb fajtához, az újfe- hértói fürtöshöz. Ez a meggyfajta csaknem kétszer annyit terem, mint a Pándy meggy,

Szerdai labdarúgó-mérkőzések

Április 4-én, szetdán, az alábbi labdarúgó-mérkőzéseket játsszák a csapatok délután 2 órai, illetve fél négyes kezdettel.

I. osztály: Galgavölgye— Nagymaros (v. Kutai, Vígh), Szokolya—örbottyán (v.

Heincz, Petrovics), Váchartyán —Sződliget (v. Kiss J., Strell), Szob—Főt (v. Ferenc K., Ku- fl|ra), Verőcemaros—Kösd (v. XIII. kér.), Dunakeszi—Mária- nosztra (v. XIII. kér.), Esze T. —Vácrátót (v. Kunya, Varjú,

Heincz, délelőtt 10 órakor), Pe- rőcsény szabadnapos.

II. osztály. Északi csoport: Zebegény—Kemence (v. Varjú I.), Vámosmikola—Inolydamásd (v. Varjú II. 14.30-kor), Kóspallag—Nagymaros II. (v. Nagy L. 14.30-kor), Letkés— Verőcemaros II. (v. Tóth J. 14.30-kor). Déli csoport: Vác- duka—Szód (v. Füzesi, Rapo- sa), Fót II.—Penc (v. Tóth L.),

Püspökszilágy—Kisnémedi (törölve), Galgavölgye II.—Rád (v. Ferenc M.).

I

1

i

I

A piacokon mindig jól érté- I kesíthető korai gyümölcsök1 közül a meggy és a cseresznye . iránt megnőtt a termelők ér- | deklődése: a tavaszi telepítési j szezonban a Kertészeti Szapo-