Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

NAGYKŐRÖSI ” A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM. 1979. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP • • ilvegházban nevelik a palántákat Bimbózik a csemege zöldpaprika A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet egyéb ága­zatain kívül nagy gondot for­dít a zöldségtermesztésre is. Erről beszélgettünk . Erdei György főmezogazdász-heiyet- tessel. Közösen kerestük fel a •termelőszövetkezet kerületét. Először a tsz konzervgyár melletti kertészeti telepére mentünk, ahol a gyár távfűtő-berendezé­sével fűtött hatalmas üvegházban már bimbózik a csemege zöld­paprika. A telepen 38 fólisátrat is állítottak, melyekben konzerv- paradicsom-palántát, és a tsz hagyományos terményének, a paradicsompaprikának a pa­lántáját nevelik. Kovács Lajos palántanevelő büszkén mu­tatta a szépen fejlődő növé­nyeket, melyeknek magját a ritkán szóró vetőgénpel vetet­ték. Vegyszeres gyomirtással akadályozták meg, hogy a magvakat felverje a gyom. A szakembertől megkérdez­tük: az idén mennyi paradi­csomot és paradicsompaprikát ültetnek? — A konzervparadiicsomot 80 hektáron, paradicsompaprikát majdnem ugyanannyit ültet­tünk. Temérdek palántára van tehát szükségünk, ezért az itteni mellett, a hosszúháti és az esedi telepen is nevelünk palán­tát. A paradicsomot és a paradi­csompaprikát tagjaink be­vált, hagyományos módon, nagyrészben vállalásban, része­sedésért termelik. A tagok a palánta gondozásában is részt vesznek, s a palánta kikerülé­se után, a helyet megkapják feles használatra. — A kijelölt paradicsom- és paradicsompaprika-ültetvé­nyekbe hány szál palántát ül­tetnek el? — A paradicsomból 4, pa­radicsompaprikából 4 és fél milliót. De a szükségletnél 600 ezerrel többet vetettünk, hogy szövetkezetünk tagjait és az igénylő kiskerteseket ellássuk jófajta palánták­kal. Május 5. és 10. körül kezdjük a palántákat osztani. Az igényléseket kérjük termelőszö­vetkezetünk Ceglédi úti köz­pontjában bejelentem — mondta Erdei György. K. Elismerés a közéleti munkáért Nagykőrös város tanácsa minden évben elismerő okle­véllel és pénzjutalommal tün­teti ki a város néhány érde­mes polgárát, akik a társadal­mi és a közéletben a város ér­dekében kiemelkedő tevékeny­séget fejtenek ki. A kitünteté­seket most is ünnepélyes ta­nácsülés keretében adták át. Közöttük volt Zabodéi Dénes, aki 17 esztendő óta a 69. vá­lasztókörzet megbecsült ta­nácstagja, s aki születése óta látók a szép, fás, szőlős ár_ bozi tanyáján. Választói érdekében végzett közéleti munkáját beszédesen A szolnoki rádió műsora Április 16-tól 22-ig Hétfő, 17.00: Ünnep után. (A tartalomból: Beszélgetés Kertész Erzsébet szolnoki származású írónővel. Szinte hajmeresztő a hajnövesztő. Benzinkutasok.) 18.00: Ritmus- rodeó. 18.30: Műsorzárás. Kedd, 17.00: Hírek. Manfred Mann énekel. A Szolnok megyei pedagógiai napokról. A ceglédi pedagóguskórus énekel. Eszté­tika, gyermeknevelés, divat. Brazil ritmusok, Sergio Men­dez együttese játszik, közben: Elválok! Zámbó Árpád jegy­zete. 18.00: Alföldi krónika. Az Omega együttes új felvételei­ből. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. Tangó­ritmusban. , Házias a gyerek. Bemutatjuk a szolnoki Vásár­helyi Pál közgazdasági szak- középiskola kórusát. 17.30: Zenés autóstop. (A tartalom­ból: Hírek, tudósítások, infor­mációk autósoknak. Figyeljük a rendszámtáblát! A közleke­désbiztonsági tanácsok ülése után.) 18.00: Alföldi krónika. Ritmikus percek. 18.23—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­soréi őzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek, 17.05: Hátközben. Aktuális magazinműsor. (A tartalom­ból : Lakóhelyünk, környeze­tünk. Mit. tettünk a gyerme­kekért? A falu ellátása, ön mit olvas? Előzetes műso­rainkból. Balesetek, tűzesetek, tanulságokkal.) 18.00: Alföldi krónika. Beatparádé. 18.26— 13.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Hacki Tamás és a Neoton együttes klasszikus dalokat játszik, közben: Korszerű termelés- szerkezet az állami gazdasá­gokban. Pár perc dzsessz. Üj felvételeinkből. A szolnoki Extra együttes játszik. 17.35: Kulturális figyelő. (A tarta­lomból: Alkotó pedagógusok. Művelődés a munkahelyen. Tárlatról _ tárlatra. Mondom a magamét.' Jegyzet.) Szakácsi Sándor sanzonokat énekel. 13.00: Alföldi krónika. Délutá­ni minikoktél. 18.28—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. , Szombat, 17.00: Rádióví- kend. (A tartalomból: Hírek. Szerke=z‘ik a hallgatók, köz­ben: Riportok a hét esemé­nyeiből. Könyvsarok. Előadók ABC-ben. 18.00: A nap hírei, eseményei. Programajánlat. Sport. Lapelőzetes, hírössze­foglaló.) 18.30: Műsorzárás. Vasárnap, 17.00: Hé, taxi! 18.00: Sport és muzsika. 18.30: Műsorzárás. Az előadások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. dicséri a körzetében futó új villanyvezeték, mely az ő buzgólkodása nyomán vitt ka­rácsonyra örömet, fényt 17 tanyai házba. Zabodéi Dénes az Arany János Termelőszö­vetkezet nyugdíjasa. Most is mintaszerű háztáji gazdaságot vezet, de ott van minden tár_ sadalmi megmozduláson. — Milyen érzéssel vette át a kitüntetést? — Nagyon jól esett a tanács köszöneté és elismerése. Büsz­kén mutatta az oklevelet és a szép érmet. Amit tettem, szívesen tettem. Legjobban a villanynak örülök. — Nincs olyan hét, hogy körzetemből ketten-hárman el ne jönnének hozzám tanácsot, segítséget kérni. Közbenjárá­somra a vásártéren mérleget és jószágfelhajtó rámpát épí­tettek. Most pedig azért küz_ dök, hogy a hízott sertések át­adását a vasúttól helyezzék át a vásártérre, mert ez ott, a tolató' vagonok között, sokszor veszélyes. Sürgetem továbbá, hogy a vásártérnél tiltsák meg a szemét és hulladék leraká_ sát K. L. Kommunista szombat A lig különbözik a hét más munkanapjaitól. A gépek ugyanúgy indul­nak a főkapcsolók kattaná­sa után. A nagy gépeket néhány percig a leglassúbb fordulaton, üres járatban forgatják. S ha a hajtómű­vekben már végigfolyt a gépolaj a csapágyakon, fo­gaskerekeken, itt is indul­hat a munka. A műszakkezdés első perceiben a brigádvezetők és a diszpécserek sietősen járják végig a gépeket: va­jon mindenhol van-e elég munka, rendben van-e a műveleti utasítás és a rajz? Fél hétkor már egyenlete­sen zúgó, zakatoló gépek hangja jelzi, minden rend­ben. Valahogyan mégis más ez a nap. Minden kommunista szombatra be­jövő tudja, hogy aznapi keresete értékes segítség ott, ahol majd felhasznál­ják. Hangulatában is más a kommunista szombat, mint a többi. A legutóbbi klub­est díszleteiből, kellékeiből a KISZ-esek kispóroltak né­hány tekercs színes krepp- papírt. Most, az előző éjsza­ka dolgozó fiatalok közül néhányan tovább maradtak éjfélnél. Meglepetésül a reggel bejövöket színes szalagokkal díszített falak fogadják. Az egykori esztergályos, ma irodista, az első órák­ban még ránéz a kap­csolókra, fogantyúkra, mi­előtt hozzájuk érne, de ké­sőbb már tudja a keze, mi­kor hova nyúljon, s a te­kintete már csupán a befo­gott, forgó munkadarabé. Tizenegy órára már ő is teljesíti a normát, azután még ráver, s a hátralevő idő alatt megcsinál még egyszer annyit. Mindenki végigdolgozza az utolsó percét is a hat órának, pedig ma senki sincs, aki rosszallóan szól­na rá a sokat beszélgetők­re. Tpél egy után sorra csen- desednek el á gépek. A brigádvezetők, műhely­éi mozgalmi vezetők sorra járják az olajos kezűeket, egy kézfogás, egy köszönő szó jut minden haza ké­szülőnek. Holnap vasárnap. Hétfőn pedig folytatjuk dolgos hétköznapjainkat. S. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság helyi tele­pén nyárfarönkből készítenek rakodólapokat. Ezekből az első negyedévben félezer köbméternyit szállítottak Ausztriába. Ké-! pünkön: Búz László, Gyárfás Sándor és Kőműves Mihály a, nyárfa fűrészárut válogatja méret szerint. Varga Irén felvétele Heverek a gazdaságokban Megkezdik az egészségügyi ápolók képzését A mezőgazdasági és erdé­szeti üzemekben a változó munkahelyi körülmények mi­att, továbbá a szabadban vég­zett munka hatására olyan egészségügyi ártalmak jelent­keznek, amelyek gondos egész­ségügyi ellátást, megelőző és gyógyító tevékenységet igé­nyelnek. Bár egyre több gaz­daságban alkalmaznak házi or­vost, munkájuk mégsem lehet kellően -hatékony, mert hiá­nyoznak a szakképzett segítő­Ezért a MÉM és az EÜM megállapodása alapán mező- i gazdasági üzemi egészségügyi ápolók képzését kezdik meg. Ilyen képesítést nyerhetnek azok, akik egészségügyi szak­középiskolai végzettséggel ren­delkeznek, és mező-, vagy ér-, dőgazdasági üzem állományé-, ban vannak. Gyorsan megtérülő befektetés A műtrágyázás a mezőgaz­daság leggyorsabban megtérü­lő befektetése — bizonyítja az a központi vizsgálat, amely a felhasználással kapcsolatos tapasztalatokat elemezte. A felmérések tanúsága sze­rint szakszerű műtrágyázással két-háromszorosan megtérül­nek a kiadások. Az idén a tavalyinál több mint 8 száza­lékkal nagyobb készletek áll­nak rendelkezésre, így az üzemek élhetnek, a hatékony­ságjavítás lehetőségével. Tavaly egy hektár meső- gazdasági területre 238 kilo­gramm hatóanyag jutott, idén 240 kiló feletti mennyiséggel számolnak. Az értékelés szerint sok függ attól, hogy milyen szak- szerűséggel használják fel a vegyi anyagokat. Két terme­lési rendszer tangazdaságai adatainak, összehasonlításából például kiderült, hogy a ma­gas termésátlag általában ha­tékonyabb műtrágyázással pá­rosul. (kitépi moziműsor Vasárnap Piedone Hongkongban. Szí­nes, magyarul beszélő olasz kalandfilm. Előadások kezde­te: 4 és 6 óra. Bakfazék a kapun Tavaszi népszokások, misztériumok NAGYKÖRÖS az Alföld egyik legjellegzetesebb mező­városa. Történetéről, telepü- lésnáprajzi viszonyairól már sokat tudunk, míg a folklórjá­ról alig ismerünk valamit. Nagykőrös nem áll egyedül e téren, hiszen a néprajzi ér­deklődés élsősorban a jelleg­zetesebb földrajzi és népraj­zi tájegységek felé irányul (Palócság, Székelység stb.). Nagykőrös szokás- és hie­delemanyagát vizsgálva ele­ve utalni szükséges arra, hogy a város népessége döntő több­sége református hiten élt, a református egyház szervezeti keretei teljesen összefonódtak a korábbi évszázadban a ta­nácsi szervezettel, s eleve a puritánabb szokáskultúra ki­alakítását tette lehetővé. A 18. században azonban egyre gya­rapodott a katolikus népesség is, elsősorban a királyi hata­lom politikája, s a földesurak érdekében, s főként a határ- beli mezei kerteken, tanyákon települt meg. Azért fontos mozzanat ez, mert a folklór szempontjából a katolikusok hagyománykultúrája színesebb és gazdagabb a reformátuso­kénál. Ez a tavaszi ünnepkör hiedelem- és szokásanyagában is jól kimutatható. A TELET a farsang mulat­ságával búcsúztatják. A nap­éjegyenlőség napján, március 22-én köszönt be hivatalosan is a tavasz, s . ehhez kap­csolódóan számos szokás és hiedelem bukkan elő, május elejéig bezárólag. A 18. szá­zadban rendszeresen jártak köszöntgetni a város híres református iskolájának diák­jai, s a körösi leányok a je­les napokon, így húsvétkor, Szent György napján s Pün­kösdkor. A mezőváros tanácsa megtiszteltetésnek vette a kö­szöntéseket, s megjutalmazta őket. A „deákoknak”, „mendi- kánsoknak”, fiúknak, leányok­nak rendszeresen nagyobb pénzösszeget adományoztak. A később feleslegesnek nyilvání­tott hivatalos köszöntgetések megszüntetése s a nép mérsé­keltebb életmódra ösztönzése érdekében a felsőbb hatóság intézkedéseket tett: Mária Te­rézia uralkodása idején, 1772- ben jelent meg az a Pest vár­megyei rendelet, amely sze­rint: „Karácsony, Apró Szen­tek, Ujj Esztendő, Húsvét előtt szokott alkalmatlan kö- szöntgetők, és köszöntések, nem különben Május Hónapá­nak első Napjára Házak elei­be zöld fáknak rakása; mind fellyebb valóknál, mind fő­képpen a’ köz Népnek költe­kezésére eltávoztatására, ke- ménnyen tiltatik Fölséges Asszonyunk igenes akarattyá- ból, úgy hogy mind a kö- szöntgetők, mind a’ köszöntést fogadók, mind a zöld ágat ra­kok, mind azok rakását meg engedők példás büntetés alá fognak vettni.” E RENDELKEZÉSEK NYO­MÁN a hivatalos köszöntések megszűntek. Elsősorban a Szent György napi, amikor a jószág kihajtása kezdődött a hatalmas külső és belső lege­lőkre. Csak a pásztorok járták a várost, köszöntéseikkel mintegy a termékenyságva- rázslást gyakorolták, előidézve a várható, bőséges hasznot. A köszöntések nem hivatalos formában azonban tovább él­tek a nép ajkán. Elsősorban a bevándorló katolikusoknak tu­lajdoníthatunk különösebb szerepet a hagyományok őrzé­sében. Századunk közepéig élt még a húsvéti „kántálás” szokása. Húsvét estéjén, a „feltámadás” estéjén tanyáról tanyára, házról házra jártak a legények, s különböző rigmu­sokat mondtak. Maskarába beöltözve, harisnyát húzva a fejükre, subát terítettek ma­gukra, nagy bottal jártak, énekeltek, köszöntötték a gaz­dát, s misztériumjátékban je­lenítették meg Krisztus feltá­madását. Különösebb esemény volt az öntözés húsvét más­napján. A legények felkeres­ték a lányos házakat, a lányo­kat a kúthoz vonták, s vödör­ből meglocsolták őket vízzel. A kedvesebben látott legénye­ket virággal, étellel-itallal fo­gadták, adtak nekik pirosra, kékre vagy sárgára festett to­jást is. A TAVASZI jeles napok közül május elsejéhez is kü­lönösebb szokás fűződött. Az 1740-es évekből tudomásunk van arról, hogy a városban el- kvártélyozott katonák május- fát állítottak a templomhoz, megtisztelve ezáltal a magiszt­rátust is. Ezt a szokást is megtiltották Mária Terézia ors'záglása idején. Legfőbb oka az volt, hogy védeni kívánták az erdőt a felesleges, értel­metlen pusztítástól. Természe­tesen, a májfa beszerzése és állítása ilyen viszonyok kö­zött igen nagy bátorságra ve­zethető vissza, amely mint ér­tékmérő, mármint a leány szemében, nagy hangsúlyt ka­pott. A májfa állítás szokása századunk közepéig fennma­radt, elsősorban a katolikus tanyasi lakosság körében. Hogy mennyire számon tartot­ták a májfa állítását, jól szem­lélteti ez a csúfoló ének is: Hej, lányok hallottátok már hírét Kovács Pista legénységét, fakéssel vágja a májfát, hogy ne hallják a kopogását. Éjjel visel babája kapujához, bekopogtat az ablakon kelj fel, Bötijf, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz reája. A májusfa tehát a szerelmi ajándékozás egyik sajátos megnyilatkozása volt, ame­lyet, mégha a hatóság tilal­mazta is, elvárt a nép, s a le­gényeknek kiváló alkalom le­hetett arra, hogy leleményes­ségüket; ügyességüket, bátor­ságukat igazolják a jövendő­beli és annak családja előtt. Mint a dal utal is rá, nemcsak a felállításhoz, de a megőr­zéséhez is helytállás kellett, hiszen a riválisok könnyen kárt tehettek benne, hogv f-el- állítójának hitelét rontsák. HA A LÄNY „vénlánykor- ba” hajlott, 24—25 évesen, akkor már a csúfolódás jutott neki osztályrészül. Májusfa helyett . „bakfazekat” adtak nekik a legények. Rissz-rossz fazekakat összekötöztek, s éj­szakának idején a pártában maradt leányok ablaka alá osontak, s éktelen zenebonával „tisztelték” meg őket, a „bak­fazekat”- pedig a kapura akasztották fel. Dr. Novak László Kinek a törvénye? Magyar film. (14 éven aluliakrtak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 8 óra. Matiné Valahol Európában. Magyar film. Előadás kezdete: 10 óra. A kocséri Petőfi moziban A jónevű senki. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai film: (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadások kezdete: fél 4 és 6 óra. Hétfő A fekete kard románca. Szí­nes, spanyol történelmi ka­landfilm. Előadások kezdete: 4; 6 és 8 óra. Kiskörzeti mozi a Hangácsi úti iskolában Utolsó vérbosszú. Szovjet film. Előadás kezdete:. fél 7- kor. A kocséri Petőfi moziban Egyiptomi történet. Színes,' magyar-egyiptomi kalandfilm. Előadás kezdete: fél 4 és 6 óra. Kedd A fekete kard románca. Szí­nes, spanyol történelmi ka­landfilm. Előadások kezdete; 4, 6 és 8 óra. Kiskörzeti mozi a Csongrádi úti iskolában Utolsó vérbosszú. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7- kor. Áramszünet A DÉMASZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti fo­gyasztóit, hogy április 17— 20-ig, valamint 23—28-ig, na­ponta reggel 7 órától délután 4 óráig áramszünet lesz a Luther utcában, a Saliai Imre utcában a Luther utcától a Mikes Kelemen utcáig, a Ság- vári Endre utcában a Puskás Tivadar utcától a Mikes Ke­lemen utcáig, az Ádám László utcában a Puskás Tivadar ut­cától a Mikes Kelemen utcáig és az Eötvös Károly utcában a Puskás Tivadar utcától a Mikes Kelemen utcáig. / i Rákapok készülnek a nyárfából

Next

/
Oldalképek
Tartalom