Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

Felkeresik az A nyársapáti általános isko­la tanulóinak háromnegyede tagja az ifjúsági Vöröskereszt­nek, vagy kis egészségőrként tevékenykedik. * Április elején lezajlott isko­lai vetélkedőjük, amelyen be­bizonyították, hogy valóban alaposan megismerkedtek az elsősegélynyújtás követelmé­nyeivel, ismerik az egészséges életmód előírásait, járatosak a csecsemőgondozásban. A gye­rekek felkészítésében igen so­kat segítettek a községbeli egészségügyi dolgozók, a vé­dőnő, a körzeti betegápoló, a felnőtt vöröskeresztesek — velük különösen jó a kapcso­lat. A nyársapáti gyerekek a ta­nulás mellett szakítanak időt arra is, hogy segítsenek, örö­met szerezzenek másoknak. Rendszeresen látogatják a község idős lakóit, ha kell, se­gítenek a vásárlásban, fahor­dásban, tüzelő-előkészítésben. Így történt ez a télen is. Most, tavasszal a nyugdíjasok nap­ját ünnepelték meg ügyesen, felejthetetlenül kedves dél­utánt szerezve Nyársapát idős lakóinak. Munkájuk ezzel nem ért véget. Most, a tavaszi szünet­ben meglátogatják például azokat a betegeskedő, gyengél­kedő nyugdíjasokat, akik ne­hezen mozdulnak ki otthonuk­ból és így az ünnepségre sem tudtak elmenni. Kis ajándékot visznek, olyat, amit ők készí­tettek a felnőtt vöröskeresz­tesek segítségével. A gyerekek a község érde­kében is munkálkodnak. Rendben tartják a három buszmegálló környékét, segí­tenek a tavaszi parkosításban, a környezetvédelemben. Tö­rődnek az iskola tisztaságá­val. A tanév végén szeretnék ismét kiérdemelni a Tiszta is­kola elismerő címet. Takács Imréné PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1979. ÁPRILIS 14., SZOMBAT A KÖZGÉP-hen Teljesült az else negyedévi terv Körültekintően kell előkészíteni a munkát tosítást végeztek, és 777 fizi. kai dolgozójuk közül 460-an teljesítménybért kapnak, a többiek keresete órabérből és mozgóbérből tevődik össze. A gyáregységben tudják, hogy jobb minőségű munkát kellő szakmai ismeretekkel rendel­kező munkásoktól lehet várni. Ennek érdekében szaktanfo­lyamokat indítanak. Szak­munkások és termelésirányítók vesznek részt most hegesztő­tanfolyamon. Tovább szélesítik a tavaly bevezetett önmeózási és minő­sítő átvételi módszerüket, ez­által is erősítve a dolgozók­ban a tulajdonosi szemléle­tet. A készletgazdálkodás terén jelentős feladatot kell megol­daniuk. A jövőben a beszer­zést és a raktári munkát kép­zettebb emberekre bízzák. Ha nem is az eredeti ter­mékösszetételben, de az árbevételt tekintve teljesí­tették az első negyedév terveit. A városi párt-végrehajtóbi­zottság felhívta a vezetők fi­gyelmét a gazdasági év alapos előkészítésének jelentőségére, mert az az alapja annak, hogy egész évben ütemesen dol­gozzanak, elkerülve az időn­kénti hajrázást. Exportfeladataik időben va­ló teljesítése is megkívánja a kiegyensúlyozott munkamene­tet. A jelentést elfogadva, a testület leszögezte, hogy; a pártirányítás terén fontos a termelési agitáció fokozása, az üzem helyzetének megér­tetése és a feladatokra való mozgósítás az emberek köré- | ben. A pártáiapszervezetek ve­zetősége, a kommunisták rea­gáljanak a gondokra, a meg­oldandó teendőkre, segítsék a gazdasági vezetést, a tervek megvalósításában. T. A Közúti Gépellátó Válla­lat ceglédi gyáregységének teljes teherbíróképessége le­kötött erre az évre. Idei ár­bevételi tervük meghaladja a 337 millió forintot. Legfonto­sabb feladatuk az Ütépítő Tröszt és a KPM-hez tartozó útépítő vállalatok igényeinek, kielégítése, továbbá az ex­portmegrendelések teljesítése. Ezek figyelembevételével a korábbihoz képest emelkedik a gépgyártás és az alkatrészgyártás meny- nyisége és a tőkés export is nagyobb értéket tesz ki a tavalyinál. El kell készíteniük 25 da­rab 4,5 tonnás masztikátort és 15 darab bitumenszóró gépko­csit. Az alkatrészgyártás ke­retei között 15 masztikátorhoz készítenek kazánokat, 12 csör- lőgamitúra szerepel a tervek­ben, továbbá olyan alkatré­szek, amelyek a korábbi évek­ben gyártott gépek gyorsan kopó tartozékai. A külföldi tételek között szerepel a tőkés megrendelés­re készülő Volvo-kanál a své­deknek és az NSZK-beii In­senhausen cég számára szállí­A szolnoki rádió műsora Április 16-tól 22-ig Hétfő, 17.00: Ünnep után. (A tartalomból: Beszélgetés Kertész Erzsébet szolnoki származású írónővel. Szinte hajmeresztő a hajnövesztő. Benzinkutasok.) 18.00: Ritmus- rodeó. 18.30: Műsorzárás. Kedd, 17.00: Hírek. Manfred Mann énekel. A Szolnok me­gyei pedagógiai napokról. A ceglédi pedagóguskórus éne­kel. Esztétika, gyermekneve­lés, divat. Brazil ritmusok, Sergio Mendez együttese ját­szik, közben: Elválok! Zámbó Árpád jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. Az Omega együttes új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. Tangó­ritmusban. Házias a gyerek. Bemutatjuk a szolnoki Vásár­helyi Pál közgazdasági szak- középiskola kórusát. 17.30: Ze­nés autóstop. (A tartalomból: Hírek, tudósítások, informá­ciók, autósoknak. Figyeljük a rendszámtáblát! A közlekedés- biztonsági tanácsok ülése után.) 18.00: Alföldi krónika. Ritmikus percek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. ' Aktuális magazinműsor. (A tartalom­ból : Lakóhelyünk, környeze­tünk. Mit tettünk a gyerme­kekért? A falu ellátása, ön mit olvas? Előzetes műso­rainkról. Balesetek, tűzesetek, tanulságokkal.) 18.00. Alföldi krónika. Beatparádé. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Hacki Tamás és a Neoton együttes klasszikus dalokat játszik, közben: Korszerű termelés- szerkezet az állami gazdasa­gokban. Pár perc dzsessz. Űj felvételeinkből. A szolnoki Extra együttes játszik. 17.35: Kulturális figyelő. (A tarta­lomból: Alkotó pedagógusok. Művelődés a munkahelyen. Tárlatról tárlatra. Mondom a magamét. Jegyzet.) Szakácsi Sándor sanzonokat énekel. 18.00: Alföldi krónika. Dél­utáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű- s sorelőzetes. Szombat, 17.00: Rádióvf­kend. (A tartalomból: Hírek. Szerkesztik a hallgatók, köz­ben: Riportok a hét esemé­nyeiből. Könyvsarok. Előadók ABC-ben. 18.00: A nap hírei, eseményei. Programajánlat. Sport. Lapelőzetes, hírössze­foglaló.) 18.30: Műsorzárás. Vasárnap, 17.00: Hé, taxi! 18.00: Sport és muzsika. 18.30: Műsorzárás. c Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Beszélgetés a kertbarátokkal Abonyban járt a Falurádió A Falurádió műsorainak nagy a népszerűsége. Ez az oka, hogy a szerkesztőseg munkatársainak és tudomá­nyos tanácsadóinak az abonyi Somogyi Imre kertbarátklub tagjaival a rríinap lezajlott találkozóját nagy érdeklődés előzte meg. A művelődési ház Petőfi-szobájában tartott be­szélgetés résztvevői Berta Bé­la, Kispista István, Kovács Jenő, Vass Ottó szerkesztők és riporterek, továbbá dr. Far­kas Károly 'és dr. Bálint György tudományos szakértők voltak. A vendégek munkájukról, a készülő műsorok szerkeszté­séről szóltak. Berta Béla el­mondotta, hogy a mezőgazda- sági termelésben észlelt visz- szásságokat éppúgy szóvá te­szik, ahogy kiemelt helyet kapnak műsoraikban a jó módszerek és a követendő példák. Vass Ottó a Házunk- tája műsoráról tartott rövid tájékoztatást, Kispista István a Baráti körben című műsor­ról beszélt. Fontosnak tar­totta, hogy a kertbarátok kö­reinek ne csak a szakmai is­meretek átadása legyen a cél­ja, hanem baráti gesztusok is érvényesüljenek ezekben a kö­zösségekben. Mint Somogyi Imre tisztelője, példaképnek őt említette. A munka tisztességének és rangjának népszerűsítése ki­csit elhalványult az utóbbi években. Régebben például egy jó kertész nagy tisztelet­ben állt lakóhelyén és azon túl is. Kovács Jenő hangsú­lyozta, hogy a Faluról min­denkinek című műsor ezt a mulasztást szeretné pótolni, másrészt a kialakult jó ter­melési módszereket népsze­rűsíteni. Dr. Bálint György, a Kertészet, szőlészet főszer­kesztőié a 75 ezer példányban megjelenő lap szerkesztéséről, dr. Farkas Károly a növény­védelemről beszélt. Az abonyi kertbarátok közül sokan felszólaltak és kérdése­ket tettek fel, főleg a gyü- ! m öles termesztéssel és a nö- I vényvédelemmel kapcsolatban. Egy másik ' kérdéscsoport a szaporítóanyagok beszerzése körüli gondokat tartalmazta; ) kifogásolták, hogy drágák a kerti gépek és alkatrészt sem lehet kapni hozzájuk. L. Var- ; ga Albert részletesen tájékoz- | tatta a vendégeket a község­beli méhészszakcsoport műkö- ! déséről. Elmondta, hogyan se­gíti az áfész a szakcsoporto- | kát. Rövidesen javul a köz- 1 ségben a műtrágya- és nö- | vényvédőszer-ellátás, ugyanis a nyáron megnyílik az új I mezőgazdasági szaküzlet. A | szövetkezet azzal is segíti a háztáji gazdaságokat, hogy ! naposcsibét, libát és kacsát | szerez be részükre és az álla­tok felvásárlásáról is gondos- j kodik. A tápellátás azonban | rossz a községben, rendsze- j rint nem kapják meg azt a | fajtát, amit igényelnek. Dr. Bálint György elismerte, hogy a szaporítóanyag-ellátás i körül valóban vannak gondok, | de várhatóan ősszel lesz elég fa- és szőlőcsemete. Felhívta | a figyelmet, hogy a kisterme­lők ne ragaszkodjanak azok- ■ hoz a gyümölcsfajtákhoz, me- i lyeket a környező gazdaságok | termesztenek, mert ezzel a ! fertőzésveszély is nagyobb. ' A Falurádió szerkesztői ígé- ! retet tettek arra, hogy a fel- ; merült kérdések egy részének utánanéznek és műsoraikban is válaszolnak. A hallgatók és a műsorkészítők találkozó­ján egy kérés is megfogalma­zódott: a rádió több műsor­időt szenteljen a falu életé­nek. a nagyüzemi és háztáji gazdaságoknak. Gy. F. A dobogó minden fokán Csáki a döntőig jutott Asztalitenisz Miskolcon rendezték meg az országos vidéki -ifjúsági, ser­dülő és újonc bajnokságot. A népes mezőnyben a legjobban a Miskolci ÉMTE fiataljai szerepeltek, de nem sokkal maradtak el tőlük a CVSE versenyzői sem. A serdülők közül négyen jutottak fel' a főtáblára, a leg­jobb 32 közé: Mester, Pintér, Harczi és Szily. A következő fordulóba viszont már csak Szilynek sikerült bekerülnie, aki Maksától (Hatvan) szen­Határjárás a török időkben török kocsiját. A nyársapáti bíró tiltakozásul meg akart szökni, de a ceglédiek kiáltoz­tak utána, erre a csausz maga mellé kényszerítette a vezér- kocsira. Egyszer csak föltűnt a nyárs­apáti torony, kérdi a török, hogy micsoda falu, mondják, hogy Nyársapát. Szól a csausz, hogy nem jól cselekedtünk „es felben hagja a határozást. A cheglediek ugan nem gon­dolnak vele. hanem szynte az falu alatt egy nagj határt vet­nek.” így állították vissza az eredeti ceglédi puszták keleti és déli határán a jeleket. A népek szétszéledtek, a nagv sokaság hazament, a tö­rököket jóltartották a ceglédi városházán. A VISSZASZERZETT PUSZ­TÁK nem maradtak sokáig a ceglédiek kezén, a következő évtizedben megindult tizenöt éves háborúban a török felvo­nulások, a tatárok dúló se­gédcsapataival maguk előtt, évenként ismétlődtek. Nyárs­apát népe nem bírta a folyto­nos zaklatásokat, megfutott. Cegléd is elszéledt. romok és gazzal benőtt szántóföldek mu­tatták a pusztulás útját. Nyársapát hatalmas urak. a Lorántffyak és a Rákócziak tulajdonába került, később II. Rákóczi Ferenctől, a fejede­lemtől elkobozták, s a Forgá- chok és Aspermontok kezére jutott. Cegléd megcsonkított határai végleges állapotba szi­lárdultak. Hídvégi Lajos vedett vereséget. Párosban a Harczi—Szily kettős ugyan­csak a 16 között voll A többi szám közül csupán az ifjúsági fiú egyesben nem volt ceglédi résztvevője a döntőnek, de az éremszerzés itt is sikerült: Horváth az. elődöntőben Ara­nyositól (Miskolci ÉMTE) ka­pott ki, így bronzérmet nyeri A legjobb nyolc között Gyu- ra Báthoritól kapott ki. A 32 közé még Pappnak sikerült beverekednie magát. A további döntők eredmé­nyei: újonc fiú egyesben: Szosznyák—Harczi 2:0. Harczi mindkét játszmában szoros küzdelemben, 18-ra és I9-re szenvedett vereségei Előtte a Vasutas versenyzője magabiz­tosan nyerte találkozóit. Jól sikerült Détári bemutatkozá­sa, a legjobb 32 között három játszmában szenvedett vere­séget. Ifjúsági fiú párosban: Bá- thori—Kárpáti — Horváth— Kottlár 2:0. Gyura Rózsahe­gyivel (DVTK) az oldalán a legjobb nyolc között a Hor­váth—Kottlár kettőstől kapott ki. Ifjúsági vegyespáros: Gyu­ra—Kiss (Tolna) — Kárpáti— Bolvári I. 2:0. Horváth Szé­les II-vel (Űzd), Kottlár An- dival (Pécs), Papp Juhásszal (Abony) egyaránt a legjobb tizenhat közé került be. Tollaslabda Budapesten, a Körcsarnok­ban az országos egyéni ser­dülő bajnokságon Pest megyét nyolc tollaslabdázó képviselte. A legjobb tizenhat között még öt karatetétleni fiú volt. Ott egymással kerültek szem­be, így kettősüknek el kellett búcsúznia a mezőnytől. Leg­jobban Csáki Tibor szerepelt, aki egészen a döntőig jutott el, ahol vereséget szenvedett, így végül a második helyen végzett. Cseh Jánosnak a ha­todik hely jutott. A leányoknál a dánszent- miklósi Guba a legjobb nyolc között a későbbi bajnokkal szemben maradt alul, így ötö­dik lett. Vegyespárosban: 2. Csáki Tibor—Guba Klára, 6. Gebhard—Kiszel. Fiú piros­ban Cseh Karaival a hatodik, leány párosban Guba Tárnok­kal (APJSE) bronzérmet nyert U. U tandó termék. A megnöveke-1 dett feladat jelentős terhet ró | a gyáregységre. Fontos, hogy a szükséges minőségű és a kellő mennyiségű alapanyag időben rendelkezésükre áll­jon és megfelelő szervezettség­gel menjen a munka. Ha eb­ben fennakadás van, azt a szállítási határidők betartása | sínyli meg. A szolgáltatás terén a masz- tikátorok, aszfaltkeverő tele­pek és a földmunkagépek fel- j újítása, feladatuk. Évente 15 * garnitúra C—25-ös aszfaltke­verőtelep rendbehozása a dol­guk, ez a hazai vállalatok igé­nyét elégíti ki. Az MSZMP városi végrehaj- ] íó bizottsága a közelmúltban megvizsgálta, hogyan készült fel a KÖZGÉP az idei tervfel­adatok végrehajtására és az év első hónapjai milyen ta- j pasztalatokat mutatnak? A gyáregység vezetőinek jelenté­se szerint időben előkészültek az idei tennivalókra. A maga­sabb követelmények teljesíté­se érdekében a tőkés export növelését, a hatékonyabb gazdálko­dást és termelést, a minő­ség javítását és a készlet- gazdálkodás szigorítását tűzték ki célul. A teendők megvalósításában nagy szerepük van a szocia­lista brigádoknak, amelyek munkaverseny-vállalásaikat e célkitűzések figyelembevételé­vel tették meg. A nyugati export 33 száza­lékos emelése szervezett és jól irányított mupkaerőgaz- dálkodást kíván. A még meg­lévő tartalékok feltárására is gondoltak, így a munkahelyi szervezés fokozására, a korsze­rű felszerszámozásra, az igé­nyesebb gyártáselőkészítésre. Szolgáltatásaik terén profil- tisztítást hajtanak végre. Ja­nuár óta több munkaátcsopor­a kettőt kalodába zárta. Ne­gyednapra kerültek csak sza­badlábra. ALIG ÉRTEK HAZA, össze­hívták a falu népét, elhatároz, ták, hogy kicsinytől-nagyig egy szálig fölvonulnak Budá­ra „az törökhöz, hogj az falu­ról el bocsássa őket, mert az chegledyek mya nem marad­hatnak." El is indultak, előbb azon­ban a nyársapáti tanítóval le­velet írattak a ceglédieknek. De hiába jártak fönn, a ceglédiek megelőzték őket, csauszt és ká­éit kértek a vitatott határ be­járására. Erre a panaszosok Egerbe mentek a magyar vár­kapitányhoz, ez megtiltotta ne­kik, hogy a törökkel járassák meg a határt. A tilalomnak nem volt fo­ganatja, a törökök már útban voltak. Cegléden a csausz pe­csétes hívólevelet bocsátott ki, begyűjtötték a nyársapátiakat, a helybelieket, sőt még a szom­széd falusiakat is, majd mint­egy száz kocsin nekikezdtek a határjárásnak. A régi cegléd— törteli határon haladtak végig, úgy ahogyan volt az előző év­század elején. A kárvallottak bánatosan ír­nak erről a jegyzőkönyvük­ben. Kun Kelemen ceglédi bí­ró ült a csausz kocsiján, ő irá­nyította a bizottságot. Majd paripára szállt és a kocsisor előtt lovagolva bizonyos távol. Ságokon jelet ütött egy karó­val a földre, ahová a jobbá­gyok halmot hánytak. Jóval előbb járt, meg sem várta a ceglédi parasztpolgárság sem; rajtaütésekkel háborgatták a megszálló nyársapáti jobbá­gyokat. Azok meg a ceglédie­ket. Egy város életében száz-száz­ötven esztendő nem nagy idő, a ceglédiek tudatában élt a négy puszta birtokjoga, 1584- ben török segítséggel vissza­szerezték. A csausz, a fegyve­res muzulmán kísérete és a' fölsereglett sok magyar tanú, a ceglédiektől vezettetve be­járta az ősi határokat. Ennek a határjárásnak a le­írása olvasmánynak is érde­kes, fényes bizonysága a föld­tulajdonért minden eszközt, még a megszálló ellenséget is fölhasználó feudalista társada­lom vonásainak. Ha közös megegyezéssel pártatlannak vélt hatóság jelenlétében tör­tént is a határjárás, utána mindkét 'félnek jogában állt saját érdeke szerint jegyző­könyvet fölvenni és föllebbez- ni. * A ceglédiek jegyzőkönyve nem került elő. talán még lap­pang valahol, ellenben a nyársapátiaké megmaradt az Országos Levéltárban. Szerin­tük a ceglédiek megveszteget­ték a budai törököket, a kádi fenyegető parancsot küldött a nyársapátiaknak, hogy hagy­ják békésen legelni a vitatott pusztákon a ceglédiek marháit. Erre a nyársapáti két bíró el­jött Kun Kelemenhez a ceglé­di tanácsba, vita közben Kun Kelemen az eavik nyársapátit leverte a földre, majd mind KITŰNŐ KÖNYVET ÍRT Éri István muzeológus Nyárs­apát történetéről. Bizonyára tanítják az iskolában. Sárgult lapú, fakult betűs oklevelekből merítette anyagát, szinte kizá. rólag a falu 'földesurainak és a szomszédos Ceglédet bíró klarissza apácák perirataiból. Nem valami szívderítő olvas­mány, csupa erőszak, fegyve­res rajtaütések, kisebb hadse­regek fölvonulása a másik el­len, melyben verekedések, sé- rülések, elzárások, jószágelhaj- tások, szénalopások, bor, búza, szekerek elvitele, pénz és in­góságok elrablása váltották egymást. Az évszázad feudális anar­chiájában eredménytelenek voltak a budai káptalan és a Pest megyei szolgabírák köz­benjárásai, de még a királyi ítéletek is. Cegléd keleti sze­gélyétől a törteli határvonalig kétszáz évig valósággal had­színtér volt Besnyő, Kőegyhá­za, Töröttegyháza és Téglaegy­háza puszták hatezer holdas területe. A villongások akkor kez­dődtek, amikor Zsigmond ki­rály 1434-ben Nyársapátiig Se­bestyén fia Miklósnak, politi­kai vazallusának adományoz­ta ezt a négy ceglédi pusztát, aggályok nélkül, mit sem tö­rődve a jogos tulajdonosokkal. A földesasszonvok tiltakoznak az elesatolás ellen, királvhűek voltak, nem hatalmaskodtak senkivel, hűtlenségbe nem es­tek. büntetés alatt hogyan is állhatták, miért is volt ez a vagyonelkobzás ? A puszták kiszakításába nem nyugodtak, a iószágtartásra berendezke­dett szénát gyűjtő, legeltető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom