Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

Tanácstagi beszámolókon kérték Utakat, járdákat építettek A tavalyi tanácstagi beszá­molókon Vác szinte valameny- nyi választókörzetében akadt egy-egy választópolgár, aki a körzet szűkebb közösségének érdekét szolgáló kérést tol­mácsolt. A tanácstagok vala­mennyit el is juttatták a ta­nács illetékes szakemberei­hez. A közérdekű kérések kö­zül sokat már teljesítettek. Így majdnem 800 ezer fo­rintot fordítottak útépítésre a Szent Mihály dűlőben. Kőszó­rással javították meg a Csaba utcát, a Büki sort, a Sándor utcát és az Árok sort. A hó­nap elején fejezték be a ká­tyúk kijavítását Deákvár fő­útvonalán, a Népek Barátsága útján. Nagyon rossz állapot­ban volt a Beloiannisz utcát és a Lőwy Sándor utcát összekö­tő Piac utca. Az év első he­teiben ezt is magjavíttatta a városi tanács. Különösen a város perem­kerületein romlott a járdák állapota az elmúlt években. Megjavították a járdát a Dó­zsa György úton, a Tabán ut­cában és a Lenin úton. Ugyan­csak a tanácstagi beszámoló­kon elhangzott bejelentések nyomán építettek szilárd út­burkolatot az Orgona, a Bo- tond és a Nárcisz utcában. Két hete már tiszta cipővel kel­hetnek át rajtuk az arra la­kók. A környezetvédelmet és a levegő tisztaságát szolgálja, s az évek óta tartó tűrhetetlen állapotot szünteti meg a Chi- noin váci telepének hulladék­égető berendezése, amelyet hamarosan üzembe helyeznek. De ezeken kívül is számos ki- sebb-nagyobb munkát végez­tek a városi tanács Kommu­nális és Költségvetési Üzeme, illetve a Városgazdálkodási Vállalat szakemberei a lakos­ság közérdekű bejelentései nyomán, hozzájárulva ezzel a tanácstagok és választóik szo­rosabb együttműködéséhez, kapcsolatuk javításához. B. II. Automata riasztja az embert Iránba utaznak a naposcsibék — Tavaly összesen 800 ezer darab naposcsibét keltettünk állomásunkon. Többségét a termelőszövetkezetek vitték el, de szállítottunk például a Sa­sad Termelőszövetkezeten ke­resztül Iránba is, mintegy 200 ezer darabot — mondja Lib- recz Kálmán, a Kisállatte­nyésztési Kutatóintézet váci keltetőjének vezetője. — Sok tojás zápul meg? — Mi inkább terméketlen tojásokról beszélünk. Nagyon sok függ attól, hogy milyen fajtájú alapanyagot kapunk. Tapasztalataink szerint a to­jások 4—5 százalékából nem kel ki csibe. — Milyen gépekkel dolgoz­nak? — Vannak kiöregedett ma­gyar berendezéseink. Ezek kö­zül kilencet éppen most kez­denek felújítani. Sokkal kor­szerűbbek a tavaly kapott PETERSIME típusú gépek/ amelyekből négy előke\etőt és két bujtatót szereltek fel állo­másunkon. Ezek teljesen au­tomatizáltak; a szellőztetést, a párásítást, a tojások forgatását és a hőszabályozást a berende­zés önműködően végzi. Ha va­lahol valamilyen rendellenes­séget észlel az automatika, csengő riasztja a felügyeletet ellátó dolgozót. — Régebben nemcsak csibét keltettek... —• Telepünk 1981-től műkö­dik. Kezdetben a falusi házak udvarain még ma is megta­lálható kendermagos, vörös csirkefajtát keltettük, s al­kalmanként kacsa- és libato­jásokat. Ma már szinte kizáró­lag hibrid húscsirkét, azt, ame­lyet a háziasszonyok a piacról jól ismernek. Néha-néha te­nyészállatokat is szaporítunk. — A következő napok leg­fontosabb teendői? — Éppen most szaporodtak meg gondjaink, az udvaron le­vő hatalmas fák gyökereikkel tönkretették a csatornahálóza­tot. Már dolgoznak a szakem­berek, reméljük, minél előbb rendbehozzák a csöveket, mert így nagyon nehéz megoldani a vízelvezetést. Mi pedig renge­teg vizet használunk fel mo­sásra, fertőtlenítésre. — Nevel otthon baromfit? — Bármilyen furcsa, nem. Igazgatói utasítás tiltja tartá­sukat, , fertőzésveszély miatt. Mert én itt lakom, bent a te­lepen. ' í±2 F-z­finanászysrág Virágzik az ananász a Bu­dapesti Állatkert pálmaházá­nak újonnan létesített trópusi szárnyában. A Dél-Ameriká- ban honos, s a trópusokon már mindenütt termesztett ízletes gyümölcsöt termő növény le- vélrozettája közepén hozza vi­rágzatát. Ennek tömött, tojás- dad alakú füzérén élénk kék virágok nyílnak. A termés be- érése több hónapig tart. A VP E S T MEG Y El HÍRLAP KÜLÖNKI ADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁ C VÁROS RÉSZ ERE • | WV-t v y«t ■ *. . i 1 l .i. • .í ?*t ' ■ ■ 1 % ✓ •• , * 'í- • »ó- i „-. * •* - ff 1 a . <tf XXIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1979. ÁPRILIS 1., VASÁRNAP Én, a magyar dolgozó nép fia... Jelentős esemény az életükben Honvédújoncok esküje az Esze Tamás laktanyában Meleg tavaszi napsütésben sorakoztak fel az Esze Tamás laktanya udvarán a katonák, A zászlókkal díszített téren ott voltak az esküttevő újon­cok hozzátartozói. A díszemelvényen foglalt helyet dr. Monori Balázs, a váci városi tanács végrehajtó bizottságának titkára és Ve- nesz Ernöné, a Hazafias Nép­front városi bizottságának tagja is. Hozták a csapatzászlót és a Rákóczi-induló jelezte a pa­rancsnok érkezését. A felso­rakozott alakulatok szemléje után a magyar himnusszal kezdődött az ünnepség. Sziráczky József alezredes, köszöntötte a parancsnokság, az egység pártvezetősége és KISZ-bizottsága nevében az eskütételen megjelenteket. — A katonai eskü mindig jelentős esemény a katonák és az egység életében, mivel a párttal, az állammal, a néppel és a társadalommal szembeni legfontosabb állam- polgári kötelesség teljesítésé­ről van szó. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusának ha­tározata feladatként jelölte meg: népünk békéjének a megőrzéséhez szükséges, hogy A liget szépségéért A deákvári Petőfi Sándor Általános Iskola növendékei gereblyét, seprűt, lapátot ragadtak és nekifogtak a liget séta­útjainak megtisztításához. A lehullott faleveleket az út szélén kis kupacokba gyűjtötték. Jó lenne ha nem gyújtanák meg, hanem a városi tanács Kommunális Üzeme összegyüjtené és elszállítaná a száraz avart. Más iskolák is bekapcsolódhatná­nak a liget gondozásába, együttes erővel solcat tehetnének a liget élővilágának megóvásáért. Kép és szöveg: Dénes János Az acsai kapuőrző oroszlánok A PENCI MÚZEUM kőtárá­nak értékes darabja az a ka­puőrző oroszlánpár töredék, amely az acsai kastély udva­rán, a föld mélyéről került elő. Román kori templomok bejá­ratánál voltak hasonlók, Lom­bardiából terjedtek el, s ha­zánkban is többet találtak. így fedezték fel a régészek leg­utóbb a XI—XII. században épült monoszlói templom fa­lában egyet. Az előkerült oroszlánok mellett bizonyosan a föld mé­lyén rejtőzik a templomrom bejárati kapubállete s alap- .’alai. Első okleveles emléke 1347-ből származik a „kőtemp­lomnak”, amikor Berend alis­pán fiai: Márton, Berend és Gergely felosztják maguk kö­zött Ácsa és Rád birtokukat. Ácsa nevéről mindössze annyit tudunk, hogy besenyő eredetű szó. Berend tipikus po­gány személynév. Árpád roko­nának, Kadocsának apia szin­tén Berend. Megtaláljuk a be­senyő eredetű családokban is. Sesnyőn Berend, halálos ágyán, 1336-ban rokonaira hagyta birtokát. Berend-földön, Ka- rancsalja mellett lakik a Záh- nembeli István, 1230-ban kísé­retében küldi az ispán cserhát- szentivániakat igazuk bizonyí­tására a váradi tüzesvaspróbá- ra. Berend az első ismert Nóg- rád megyei alispán 1300-ban. A felsorolt adatok két oldalról bizonyítanak: egyrészről, hogy Berend a Záh-nemzetségbe tartozott, másrészt, hogy Ácsa földesura is besenyő szárma­zású. A Záh-család kiterjedt bir­toka főleg Nógrád megyében feküdt, Pest megyében Ácsa, Rád mellett a mai Vácduka szintén tulajdonukban volt 1295-ig, amikor Záh Mihály el­adta a Rátótoknak. Közismert, hogy a Záh-nemzetség 1330- ban elvesztette- összes birto­kait Záh Felicián merénylete miatt. Egyetlen kivételt isme­rünk, éppen Rád és Ácsa tu­lajdonosai kerülték el a bir­tokelkobzást és a rájuk is vo­natkozó harmadízigleni kiir­tást. Mi lehetett ennek az oka? Erre a Képes Krónika ad vá­laszt. Záh Felicián előbb Csák Máté oldalán harcol Károly Róbert ellen. A rozgonyi csata után, 1315-ben elveszti összes birtokait. Később, amikor meghódol, visszakapja. Bejá­ratos a királyi palotába, leá­nya pedig a királyné udvar­hölgye lett. MÁIG VITATOTT, mi kész­tethette Záh Feliciánt a királyi család elleni merényletre 1330. április 17-án. Mellőzöttségén túl merényletének legfőbb oka leányának megbecstclenítése lehetett. A rokonság felkutatá­sa még a messzi Erdélyre is kiterjedt. Hogyan kerülhették el a Záh-nembeli Berend fiai ezt? 1330-ban, a merénylet esz­tendejében, „amelyben a rossz­emlékezetű Felicián elpusz­tult”, Károly hadat vezet a Havasalföldre Bazarád vajda ellen. Szeptemberben Szöré- nyen át behatol a vajda tar­tományába. Nem fogadja el Bazarád újabb hódolását és adófizetési kötelezettség vál­lalását. Később a király serege a havasok és erdős hegyek kö­zött ínséget szenved élelem­ben, azárt Károly Bazaráddal fegyvernyugvást köt. A vajda megígéri, hogy kive­zeti a király seregét, ezzel szemben ismeretlen sziklaszo­rosba csalja őket. Itt a lovagi had súlyos veszteséget szen­ved a sziklák közül rájuk nyi- lazó ellenségtől. Végül a király úgy tudott megmenekülni, hogy Hédervári Dezső fegy­verzetet cserélt vele, életét feláldozva terelte el a mene­külőkről a figyelmet. „A király csak nehezen me­nekült meg kevés hű emberé­nek védelme alatt; Danes mes­ter és fia, László, és a király familiárisai közül más vitézek, meg Berend fia Márton mester úgy álltak körülötte, mint a kőfal; magukra vonták mind a záporként hulló kardcsapást és nyíllövést, hogy megoltal­mazzák a király életét a ha­lál támadásától.” Ácsát és Rádot a Berend­fiaktól a Kartal-nembeli Csu- da-családbeliek öröklik. Ké­sőbb Ácsának, egészen a XVII. századig két földesura volt. Kíséreljük meg nyomon kö­vetni, hogy mi lett a sorsa az oroszlánkapus román kori templomnak, amely a kastály- . dombon állt. A XIV. századtól a fele-fele részbirtok lehetett az indítéka annak, hogy a fa­luban egy gótikus templom is épült, melyet a XVI. század­ban reformátusok használnak. Abban az időben Vác és kör­nyéke ezt a vallást fogadta be. A 15 éves háború alatt pusz­tult el Ácsa templomaival együtt. Üjjátelepülése a XVII. szá­zad 30-as éveiben történt. Űj telepesei nem használják a ro­mos templomokat, hanem a falu közepén fából építenek maguknak, mely 1686-ban megégett. A lakosság ekkor négy esztendőre elhagyta fa­luját. Utána visszatérve már a kastélydombon épít egymás­után kétszer fatemplomot, majd 1759-ben a mai fennálló kőtemplomot. 174-3-ban a földesúr meg­egyezik a váci püspökkel, hogy kertjéből a régi. kőtemplom romjait elhordatja, a katolikus kápolnának új helyet ad, s építésére adományoz 210 fo­rintot. Ekkor a középkori, gó­tikus, romjaiban még álló má­sik templom alapjain felépül a mai katolikus templom is. A KAPUÖRZÖ oroszlános román kori templom tehát vég­leg 1746-ban tűnt el. A mai evangélikus templom tornyá­tól nyugatra feküdt. Jakus Lajos | minden öntudatos magyar fia- j tál bármikor kész legyen, ha kell, életét is feláldozni a ha­záért, a dolgozó népért. Vigyázzt vezényeltek. Gál Sándor honvéd, az egyik fő­városi gyár most bevonult üzemmérnöke lépett a mikro­fonhoz. — Én, a dolgozó ma­gyar nép fia, esküszöm — kezdte és a többiek utána- mondták a katonai eskü szö­vegét. A parancsnok beszédében hangsúlyozta, hogy az eskü letételének politikai jelentő­ségét emeli az, hogy napjaink­ban ünnepeltük a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulóját, és rö­videsen megemlékezünk ha­zánk felszabadulásának 34. évfordulójáról. Kérte, hogy munkájukat úgy végezzék, hogy elismerést és megbecsü­lést érdemeljenek ki parancs­nokaiktól, s büszkék lehesse­nek rájuk szüleik, hozzátar­tozóik: A Debrecen környékéről bevonult Horváth Sándor, aki a polgári életben eszter­gályos, társai nevében meg­köszönte a parancsnok beszé­dét és ígéretet tett: úgy tel­jesítik a katonai szolgálatot, hogy méltók lehessenek a szabadságharcos elődökhöz. Iványi Károly, a váci városi KISZ-bizottság üdvözletét tolmácsolta, majd díszmenet­tel ért véget az ünnepség. Papp Rezső Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szer­dán dr. Molnár János, csütör­tökön dr. Vajta Gábor, pénte­ken dr. Bea Mátyás, szomba­ton és vasárnap dr. Karádi Katalin tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a régi kór­ház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11-525-ös telefonszámon lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat. A könyvtár filmklubjában Csillagosok, katonák Hétfőn este 6 órától a Csil­lagosok, katonák című magyar filmet vetítik a városi-járási könyvtár filmklubjában. Sok vitát kavart, nagy erejű, rend­kívüli mű ez a film, amely a polgárháború sújtotta Volga- vidéken játszódik. Jancsó Mik­lóst, a film rendezőjét nem is annyira a történések, a harci cselekmények érdeklik, mint inkább az ötven év utáni vi­szonyunk ehhez a forradalom­hoz, ezekhez az ideálokhoz. A film a mai néző beállítottsá­gán keresztül szűrve teremti meg saját történelemfilozófiá­ját — ezért rólunk is szól. De szóljunk néhány szót Jancsó Miklósról, ,a mai ma­gyar filmművészet e rendkí­vüli, sokszor a legendák Ho­mályába burkolt alakjáról, aki 1921-ben, Vácott született. Diplomáját 1959-ben szerezte meg a Filmművészeti Főisko­lán. Pályáját híradósként kezdte, később rövidfilmekkel folytatta. Első játékfilmjét, A harangok Rómába mentek cí­mű alkotást Szilvási Lajos for­gatókönyve alapján 1958-ban rendezte. A város peremén című, Jó­zsef Attiláról szóló és a már­tírhalált halt Goldmann György szobrászművészről al­kotott Halhatatlanság című dokumentumfilmjei a műfaj kiemelkedő reprezentánsai kö­zé sorolhatók. Jancsó kedveli a formai kí­sérleteket, alkotásait modern szemléletmód jellemzi. Külö­nösen nagy szakmai és közön­ségvisszhangot .váltott ki első színes filmje, a Fényes szelek. A vihart az alaptéma, az adott kor ábrázolása, továbbá a jel­képek többféleképpen is ma­gyarázható értelmezése váltot­ta ki. Egyesekben ellenérzést keltett a rendezés szüntelenül vibráló, mozgó stílusa, a da­lok és a táncok korfestő, mu­sical jellegű cselekménybe ik­tatása. A nézők másik nagy csoportja viszont rajongó híve ennek a műnek. Jancsó Miklós filmművésze­tünk egyik legmarkánsabb alakja, szuverén egyéniség. Szinte konok következetesség­gel kutatja alkotásról alkotás­ra az őt foglalkoztató filozó­fiai problémákat. Vizsgálódá­sának egyik tárgya a hatalom kérdése, annak eltorzulása, az elnyomók és az elnyomottak viszonya. Szívesen ábrázol végletes indulatokat, egymás­nak feszülő, kemény jelleme­ket. Kerüli a pátoszt, inkább vonzódik a ridegnek tűnő ob­jektivitáshoz. Tudatosan kere­si az ábrázolt korszakban mindazt, ami általánosítható, emberi és örök. Erőssége a légkörteremtés. Hétfőn este a vetítést vita követi. A rendezők mindenkit szeretettel várnak a járási-vá­rosi könyvtár nagytermébe. Kiváló áruk az LSZV-ből A szakemberek a tavalyi termékek közül is kiválasztot­ták azokat, amelyek tulajdon­ságaik alapján megérdemlik a Kiváló áru minősítést, s visel­hetik a jellegzetes háromszög­letű emblémát. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat tavaly gyártott ter­mékei közül ötöt jutalmaztak az elismerő névvel. A Csil­laghegyi Szövőgyárban készülő Trappcr-Sztár farmert már jól ismerik, s megszerették a fogyasztók. A 100 százalék pa­mut alapanyagú kelméből ké­szült ruházati cikkek forma- és mérettartók, minőségük felveszi a versenyt a márkás nyugati farmerekkel. A Győri Szövőgyárban ké­szült a Maros és Kapos néven forgalomba kerülő ruhazsávoly anyag, amely ugyancsak 100 százalékig pamut. Színtartó, könnyen kezelhető anyag, amely többféle divatszínben kerül forgalomba. Nem gyűrődő, szellős viselet készítésére alkalmas a poliész­ter és pamut felhasználásával gyártott, festett kelme is. Labdarúgás Csak döntetlenre futotta Az öregfiúk labdarúgó-baj­noksága tavaszi első forduló­jában a Ferencváros szerepelt Vácott. A rajt csak félsikert hozott, nem sikerült győzni. Váci Húsos—Ferencváros 0-0. Vác, 300 néző. Vezette: Hege­dűs. A váciak a következő ösz- szeállításban szerepeltek: Csorba — Pindes, Kriska, Kán­tor, Kárpáti, Sima, Pintér, Liebhardt (Seben), Kanyó, Ha­lácsi, Kővári (Kis M.). A mér­kőzés kiegyensúlyozott csapa­tok küzdelmét hozta. A védel­mek mindkét oldalon jól áll­tak a lábukon. Jók: Kriska (a mezőny legjobbja), Kárpáti, Sima, Kanyó. Mivel a Vasas is döntetlenre játszott, az élen álló váciak megtartották hárompontos előnyüket. A második forduló április 2-án, kedden délután 4 órakor lesz, a csapat Buda­pesten lép pályára az IKARUS ellen. Ny. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom