Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

1979. ÁPRILIS 14., SZOMBAT A szebb környezetért Vállalati összefogással Múlt lapszámunkban szól. tunk arról a nemes szándék­ról, amelynek mottója: tegyük szebbé lakóhelyünket. Most folytatjuk a sort és ismertet­jük a további felajánlásokat, amelyeket a szentendrei válla­latok tettek. Baton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Gyára: Betonjárdaépítéshez 650 köbméter beton teljes önkölt­ségi áron, a gyár előtti szakasz parkosítása, folyamatos gondo­zása, 5 beton pingpongasztal elkészítése, a Bajcsy-Zsilinszky úti iskola pajronálása. a városi esőcsatornák karbantartásához 300 darab 40-es átmérőjű be­toncső szállítása, az épülő 16 tantermes iskolánál a villany- szerelési és lakatos munkák. Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat: László telepi játszótér kar­bantartása, a Lenin úti iskola és a II.—VIII. számú óvodák patronálása, 5 autóbuszváró­hoz a szükséges faanyag fel­dolgozása, valamint a szüksé­ges vasanyag szállítása, a Bükkös-patak gyár előtti sza­kaszának rendezése, 4 játszó­téri mászóka elkészítése, a Parktábor karbantartási mun­kái, betonozási munkák elvég­zése a Rákóczi úti iskolánál hétvégi kommunista műszak­ban és az egyedi ajtók, abla­kok legyártása. Szentendrei Vas_ és Kazán­ipari Szövetkezet: I.—VII. számú óvoda patro­nálása, a KISZ—I. lakótelepi játszótér felújítása, 2 fémvá­zas buszváró elkészítése, rész­vétel a Kőzúzó utcai jár­daépítésnél, a Zeneiskola pat­ronálása, 5 köztéri pad elké­szítése, valamint a 16 és a 8 tantermes iskolák építkezésé­nél segítségnyújtás. A tanácsülés napirendjén A véres egészségügyi ellátása Szentendre egészségügyi helyzete szerepelt egyebek kö­zöl. tegnap a városi tanácsülés napirendjén. A éma előter­jesztője, dr. Lázár Sándor vá­rosi-járási főorvos írásbeli be­számolójában sorra' vette mindazokat az eredményeket, amelyek az utóbbi években születtek, de bőséges teret szentelt a még meglevő hiá­nyosságoknak is. Folyamatos fejlődés Az alapellátás a vizsgált idő­szakban folyamatosan fejlő­dött, hiszen ebben az évben már 7 körzeti orvos működik majd, és az év elejétől már 4 körzeti gyermekorvos dolgo­zik. Ugyanakkor az az épü­let, ahol a felnőtt betegek körzeti orvosi rendelője van, a mai követel{nényeknek nem felel meg. A Váróterem mére­tei miatt állandó a zsúfoltság, ami járványos időszakban közegészségügyi szempontból is kifogásolható. Ezzel szem­ben minden igényt kielégít a gyermek-körzeti orvosi rende­lő, ahol a négy szakorvos kul­turált körülmények között gyógyíthat. Ugyancsak meg­felelő a körzeti rendelők mű­szerellátottsága is. Eredmény­ként könyvelhető el, hogy a még 1974-ben létrehozott köz­Műteremlátogatás Rajki Lászlónál önvallomása így hangzik: Orosházán születtem 1939-ben, művészeti tanulmányaimat a Képzőművészeti Főiskolán 1962-ben, a Mikus-osztályon fejeztem be. Azóta részt ve­szek az országos és megyei ki­állításokon, tárlatokon. 1968- ban kaptam Derkovits-díjat. 1969 óta a szentendrei művész­telepen lakom, s dolgozom ... Az egyik hivatásos értékelés pedig így szól: ... Orosházi asztalosmester hatodik, s egy­ben legkisebb fia: Rajki Lász­ló szobrászművész ... Ügy in­dult hát Rajki László meghó­dítani a világot, mint a mesék legkisebb királyfia ... Ámulat­ra kötelező múlt, s nagy kor­társak árnyékában kellett fel­nőnie ... Festőként kezdte, s szobrászként fejezte be a fő­iskolát ... Dehát ki is ez az Orosházá­ról indult, a Derkovits-díj megtisztelő adományával élő, köztéri szobrait Nyíradonytól Dunaújvárosig, Orosházától Vácig, Szentendrétől Békéscsa­báig felállító alkotó? Feleljen ismét egy hivatá­sos kritikus: ...nincs még ki­alakult stílusa, amire azt mondhatnánk, az elidegeníthe­tetlenül az övé. De megvan a képessége ahhoz, hogy legyen... Adva van az ember, aki eleve, tiszteli a másik embert. Aki fellengzés, különcködés nélkül kívánja elmondani a szobrá­szat nyelvén, hogy jó az össze­tartozás, rossz az elhagyatott- ság, hogy erőt adó a nyuga­lom és formáló erő a forrada­lom ... Egyéni benyomásaim: tépelődő, nagy nyugalmú ember. Inkább befelé él. mint kifelé. Jól is­meri az anyagot, a követ, a fát. a vasat, az ólmot, amivel dol­gozik. Mestere a szakmának, s a szerszámoknak. Vagyis mindannak, ami szükséges ah­hoz, hogy önmagát, a világról alkotott gondolatait kifejez­hesse. Az egyéni meglátáson keresztül mindig az általánost akarja megragadni, kifejezni, hogy mindenki láthassa. Vívó. dó művész, aki egyaránt küsz­ködik a mondanivaló. vala­mint a megfelelő megnyilvánu­lás nehézségeivel. Talán éppen ezért használ alkotó módszeré­ben annyiféle anyagot. A kő a robusztus mondanivaló hor­dozója, a fa a líraibbá. Befejezésül egy mondat tő­le: A művészet önemésztő do­log, miatta, érte, állandó harc­ban állunk önmagunkkal. ponti körzeti orvosi ügyelet segítségével a nap bármely pillanatában gyorsan és kor­szerűen tudnak betegeket el­látni. Sajnos, az ügyelet ré­szére beszerzendő gépkocsi­vásárlási kérelmet a megyed tanács nem fogadta el. Gondozási rendszer Az írásbeli beszámoló ön­kritikus hangon állapítja meg, hogy: Az alapellátás je­lenlegi gondozási munkáját nem tartjuk kielégítőnek ... Egész gondozási rendszerün­ket a közeljövőben átalakít­juk ... Sajnos azt is meg kell állapítanunk, hogy szervezett szűrésről, kivéve a tüdőszű­rést, ma még nem beszélhe­tünk. Jelenleg 4 részfoglalkozású orvos dolgozik az üzemegész­ségügyben, de azt tervezik, hogy. az egyik körzeti állást üzemi-körzeti formára alakít­ják át. Fontosnak tartják a sa­játos üzemorvosi feladatok előtérbe helyezését és a mun­kahigiénés tevékenység foko­zását. Szó esett még arról is, hogy mintegy 58 ezer ember járó­beteg szakorvosi ellátását szintén meg kell oldani, ami az új rendelőintézetben ma már megfelelő körülmények között zajlik. Hiányosságok... A beszámoló bőséges teret szentelt mindazoknak a hiá­nyosságoknak^ amelyek aka- délybziák á "‘jó’, e’gé^zságügyi .munkát. Ilyen például a szü­lőotthon rossz tetőszerkezete, vagy az, hogy szakorvos hiá­nya miatt hosszú idő óta nincs szemészeti szakrendelés. . Sem a városnak, sem a járásnak nincs szociális otthona, s a kö­zeljövőben egy ilyen intéz­mény létrehozásával sem le­het számolni. A tanácsülés a beterjesztett beszámolót elfogadta, és uta­sította az egészségügyi osz­tályt, hogy a társosztályok közreműködésével dolgozza ki a városi körzeti orvosi rendelő és szakorvosi rendelőintézet bővítésének terveit. A jó idő beálltával folyamatosan öntözik a budakalászi Gyógy növény kutató Intézet 15 hektáros tábláját. Három és fél község Pócsmegyer - gondokkal Szemétszállítási díjak Mikor lehet a szabadban hulladékot égetni? A környezetvédelem komplex feladat, egyik része a tiszta­ság, amelyért munkálkodni a hivatalos szerveknek, de a la­kosságnak is egyformán köte­lező. Ezt felismerve a városi tanács megalkotta az 1979. évi 1. számú tanácsrendeletét, amely szabályozza a környezet, védelemmel kapcsolatos ható­sági és lakossági feladatokat. A városi tanács — térítési díj ellenében — a háztartási és egyéb szemét elszállításával a Városgazdálkodási Vállalatot bízta meg városi és járási vi­szonylatban egyaránt, s a szer­vezett szemétszállítás már március 1-től zökkenőmentes. Szili Lászlótól, a Városgaz­dálkodási Vállalat osztályveze­tőjétől megtudtuk a díjtétele­ket is. Egy szobánál havi 15 forint, másfél szoba esetén 18. két szobánál 22 három szoba esetén 28. négy szobánál 32, öt szoba után 36, és hat szobás lakásnál 40 forint a havi sze­métszállítási díj. A hé'végi házaknál, körze­ten belül. 1 szoba esetén 15 forint, 2 szobánál 20. 3 szobá­nál 30 forint a térítési díj. ame­lyet fél évre kell befizetni. Vagyis az a hétvégiház-tulaj- donos. akinek kétszobás nya­ralója van. az hatszor 20, va­gyis 120 forintot fizet a sze­métszállításért. A díjakat a Díjbeszedő’ Vál­lalat a villanyszámlák ki­ég ve« b't ésével együtt szedi maid be. Felhívjuk a lakosság figyel­mét a tanácsrendelet 6. parag­rafusának 3 bekezdésére is, amely kimondja, hogy száraz füvet, kerti és gazdasági hulla­dékot szabadban elégetni csak hétfői napokon, a nappali órák­ban, szélmentes időben, a tűz­védelmi szabályok betartásával szabad. Utam először az országút kereszteződésénél, a kis domb­hajlatban megbúvó, akácerdő takarta, régi temetőbe veze­tett. Pócsmegyeren hamar megleltem, amit kerestem: egy terméskőből körülépített sírt. Egyszerű, nem hivalkodó. Felirata is szűkszavú. „Móricz Bálintné, sz. Palla- gi Erzsébet, élt 65 évet, megh. 1924. jul. 28. / Pócsmegyer lakossága.” Móricz Bálint, az apa, ha­talmas indulaté és ambició­zus parasztember volt. Palla- gi Erzsébet, az anya, papi ré­tegből való, amely az úri ren­den belül közelebb állt a nép­hez, s művelt, függetlenségi tradíciókat képviselt. Erről a két ágról, a két pólusról így írt Móricz Zsig- mond Életem regénye című művében: „A két pólus között .szikra pattant,, s lettem én . Móricz Zsigmond édesanyja, született Pallagi Erzsébet alussza itt örök álmát, ebben a kis pócsmegyeri temetőben. Dunai átkelés — Az a baj kérem, hogy egyre fogyunk! Minden évben kevesebben leszünk. Ezek a mondatok a tanács­házán hangzottak el, Jahner Vilmos vb-titikártól. A község ma 700 lelket számlál, a halálozás növekvő, a születés fogyó tendenciát mutat. És még valami. A du­nai átkelés miatt a fiatalok elhagyják a községet. Ott akarnak lakni, építkezni, le­telepedni, ahol dolgoznak. Az elvándorlási kedvre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a községben ma is üres 18 ház­hely, amit a pócsmegyeri ék­nek tartottak fenn. Jelentke­zők hiányában idegenek fog­ják megkapni. A közlekedésre az is jellem­ző, hogy a komp indulását nem hangolták össze a bu­szok, a HÉV menetrendjével. Ehhez csak egy kis jóakarat kellene... De hagyjuk ezt, inkább arról beszéljünk, ami jó itt Pócsmegyeren. Az utak, a járdák kifogás­talanok. Jó a közvilágítás. Kellemes hangulatot áraszt a Duna-part. És mégis ... — Az a baj kérem, hogy egyre fogyunk — visszhangzik bennem a vb titkár baljós mondata. Vajon miért? Változó idő Miért? Mert más ma itt az élet. mint 45—50 évvel ez­előtt. Akkor külön uszály kö­tött ki a parton, hajnalban jött a Tahi gőzös, s vitte az embereket, termékeiket Buda­pestre. Akkor ez életforma volt, ma a fiatalok által le­nézett múlt. Az öregek ma is a régi módi szerint szeretné­nek élni, a fiatalok máskép­pen. A régiek, mint Góz Jóska utódai megteremtették itt a belterjes, öntözéses zöldség­gyümölcs termesztést. Nem is eredménytelenül. A mai fia­A fel légvárból messze látni Szovjet zenészek Visegrádon A visegrádi fellegvárból messze fátni. Visszatekinthe­tünk múltunkra, I. Endre, IV. Béla királyok korára, az An­joukra, Róbert Károlyra, Nagy Lajosra, majd Zsigmondra, s végül Mátyásra. Visegrád nevezetes, Magyar- ország történeti emlékeiben gazdag hel- . A genius loci — a hely szelleme — kötelez, s ezt mindazok, akik a közmű­velődésért valamit is tehetnek — érzik! Érzi ezt Héjj Miklós, a Má­tyás király Múzeum igazgató­ja, Szókéné Király Katalin, a művelődési ház megbízott igazgatója, Mezei Anna, az ál­talános iskola igazgatóhelyet­tese. Szentmdrey Géza, az Al­ii ami Pilisi Parkerdő Gazdaság i közművelődési bizottságának j titkára és még sokan mások. „Gyerekközeiben" Visegrádon egész évben oezsgő kulturális élet folyik, hiszen látnivalói az országos érdeklődés homlokterében állnak. És most szóljon a krónika egy olyan kezdeményezésről, amely megérdemli a nyilvá­nosságot. Országszerte mindenütt, így Visegrádon is megünnepelték a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 60. évfordulóját. — Az ünnepséggel — emlé­kezik vissza Mezei Anna — a történelmet akartuk ember-, illetőleg gyerekközeibe hoz­ni. Héjj Miklós, a budapesti Hadtörténeti Múzeumból ere­deti fegyvereket, ruhákat, pla­kátokat, pecsétnyomókat kért kölcsön, s ebből az anyagból rendezte meg a művelődési házban a kiállítást. Mi vi­szont az iskolában a múzeum- látogatást összekötöttük egy akadályversennyel. Vetélkedőt rendeztünk. Kérdések és vá­laszok formájában kellett a gyerekeknek elmondani, hogy mit láttak a kiállításon, s ar­ról mit tudnak történetileg. A versenyzőknek tehát látniuk kellett a kiállítást, készülniük kellett, ha jó választ akartak adni. így elértük azt, hogy a gyerekek nemcsak ! ttak va­lamit, hanem megértették an­nak jelentőségét is. — Nemcsak nézni, hanem látni is meg kell tanítani az embereket, a gyerekeket — mondta Héjj Miklós. Aztán még hozzátette: — Szeretnénk kezdeményezéseinket kiter­jeszteni a többi, járási isko­lára is. Most pedig szóljunk a ter­vekről is. talok mindezt másként kép­zelik el. És nekik kellene a disco, a tánc is. Bizony, ennqfc híján van a falu. Ma más a helyzet: modem földművelés géppel, vegyszer­rel. Mindezt csak a cinkék, a bohó, vidám madarak bánják. Alig-alig hallani már csivi- telő hangjukat Mai élet Fejlődik a világ, s vele együtt a sziget is. A termé­szet szép, a Duna nagy von­zóerő. Olyan vonzóerő, ami­nek a városi ember bizony nehezen tud ellenállni. A haj­sza elől idemenekül, megbé­kélni. Így alakult ki Surány I., Surány II. és III. Épülnek a hétvégi házak, kevés az üzlet Egyre többen töltik itt a hét végét, de erre fölkészülni a jelenlegi adottságok mellett — lehetetlen. Ez baj, gond, de mégsem befolyásolja a falu egyik ré­szének életét. A röghöz kötöt­tekét, az öregekét. Ök ma is kihoznak a földből mindent Epret, zöldséget. Folytatják apáik, fiatalságuk életmódját. S ez a jó. Ez ad egyensúlyt életüknek. De a falunak is. Mert a község, leszámítva az elvágyódókat, az elvándorló­kat — mégis elégedett. Elége­dett mindazzal, ami van, még akkor is, ha sokszor úgy tű­nik, hogy elégedetlen. És ez is jó. Jól sikerült Jól sikerült klubestet ren­dezett csütörtökön, április 12- én, a Szentendre Barátainak Köre. A résztvevők nem csa­lódtak, mert a szervezők gaz­dag programról gondoskodtak. Az Egy város információs rendszere című témát Ászkai Csaba ipari formatervező mu­tatta be; Tóthné Fiel Mari­anna, a KISZ Pest megyei bi­zottságának titkára a Pest megyei ifjúsági találkozó elő­készítéséről adott tájékozta­tást; Szabó Ferenc, a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője pedig a Felsza­badulás lakótelepen épülő is­kola jelenlegi helyzetét ismer­tette. A klubest kellemes zá­róaktusaként a Szentendrei Kamarazenekar adott műsort. Film készül Szentendrén Az NDK Defa filmstúdiója a Német Demokratikus Köz. társaság Televíziója megbízá­sából, április 16-tól 27-ig fil­met forgat Szentendrén. A filmstúdió dolgozói a nemzétközi gyermekév tiszte­letére az óvodás és alsótago­zatos gyerekek vizuális neve­lésének szentendrei tapaszta­latairól készítenek dokumen­tumfilmet Az oldalt irta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter Idén nyáron folytatják az immáron hagyományos gyer­tek játszani rendezvénysoroza­tot a gyerekek részére. Zenei esték Most is megrendezik a zenei estéket a királyi palotában. Az első június 9-én lesz, Kö­zépkori zene és ének címmel Július 7-én viszont a Szovjet­unióból ide utazó Beethoven­quartett ad hangversenyt. A Pilisi Parkerdőgazdaság sem marad ki a sorból, mert min­den hónaoban klubestet szer­veznek, ahol érdekes, az er­dővel, az állatvilággal kap­csolatos előadásokat tartanak majd. Tervezik, hogy az Őrto­rony presszóban smét fel­újítják az irodalmi estéket. Augusztus közepén akarják megrendezni és megnyitni a Salamon-toronyban a Környe­zet és az ember című kiállí­tást, ahol a flórát és a faunát úgy kívánják bemutatni, hogy az ne szakadjon el természe­tes közegétől. Ügy érezzük, hogy a viseg­rádiak, de maid az idelátoga­tók is megtalálhatják mindazt a szellemi, kulturális érdekes­séget, amiért érdemes eljönni Visegrádra. i L. I Tavasz! munkák Budakalásziul

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom