Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-14 / 87. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZQTTSÁGAjS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxiii. évfolyam, 87. szAm Ára 1,20 forint 1979. április h., szombat Kibővített ülést tartott a Pest megyei pártbizottság Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap délután a pártbizottság budapesti székhazában kibővített ülést tartott. A tanácskozáson a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a fegyelmi bizottság tagjai, a pártbizottság és a Pest megyei Tanács vezető tisztségviselői, a tömegszervezetek vezetői, országgyűlési képviselők, a járások, városok párt-, tanácsi, gazdasági és társadalmi életének képviselői. A kibővített pártbizottsági ülésen Arató András, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. A napirend előadója Cservenka Ferenc- né, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára volt Az MSZMP Központi Bizottsága 1979. március 28—i üléséről adott tájékoztatót. T úlságosan egyszerűen hangzik, mégis hinnünk kell igazságának, mert tapasztalatokra alapozódik. Azt mondja a Pest me. gyei Tanács vb Nagykátai Járási Hivatalának vezetője: képzettebb apparátus — kevesebb fellebbezés, gyorsabb ügyintézés, elégedettebb állampolgár. Vajon akkor is elégedett, amikor nem a javára döntenek? A válasz: legtöbbször igen, mert a jogszerű határozat nemcsak paragrafusokat sorakoztat fel, hanem azok világos magyarázatát is megadja. Az irat tehát — ha valóban olyan hozzáértéssel készül, amilyet a jogismeret és a közérthetőség együttese föltételez — meggyőzheti az állampolgárt, ámbár nem mondtak panaszára, kérelmére igent. S tagadhatatlan, ilyenkor tényleg siker a döntés igazságosságának megértetése, elfogadtatása. Öt-hat esztendővel ezelőtt a nagykátai járásban a tanácsi szakigazgatásban dolgozók képzettsége elmaradt a megyei átlagos szinttől, s ennek nyomait magában az ügyintézésben is föllelhettük. A kívánatos változások ugyan már korábban megkezdődtek, de valójában a legutóbbi két évben tapasztalhatók örvendetes eredményei. A hatósági munka alaposabb, körültekintőbb lett mind a járási hivatal, mind a községek túlnyomó többségében, aminek ugyan nem egyetlen, de lényeges forrása, sikerült előbbre jutni a hozzáértésben, azaz a személyi feltételek megteremtésében. öt esztendővel ezelőtt a járás településein a tanácsi ügyintézőn negyede csak a nyolc általános iskolai osztály elvégzését mutathatta fel legmagasabb képzettségeként, napjainkra ez az arány kilenc százalékra csökkent. A kádermunka tervszerűbb menete érzékelhető ebből a változásból, de azt se hallgassuk el, megújuló erőfeszítésekre van szükség az ilyesfajta tervek gyakorlatban! érvényesítésénél, mert hiszen tény, nem tülekednek a jelentkezők, hogy a tanácsi szakigazgatásban szeretnének dolgozni. S emmi rejtélyes nincs ebben a tartózkodásban. Annak ellenére, hogy a fizetések — a legutóbbi rendezés óta — már nem maradnak el szembeszökő módon a más területeken elérhetőtől, az állam- igazgatási munka vonzereje még mindig csekély. S azért az, mert meglehetősen nagy terhek hárulnak egy-egy előadóra, ügyintézőre — települések soránál három-öt fő az ügyintézői létszám —, a feladatkör népszerűsége sem túlzott, hiszen ki szeret nemet mondani az ismerősöknek, márpedig kisebb községben a teljes lakosság ismerősökből áll?! Summa summarum: látványos, egyik napról a másikra bekövetkező változásokra aligha számíthatunk a hozzáértés gyarapodásában, s nemcsak a nagykátai járásban, hanem általában a tanácsi szakigazgatás egészében. Azt azonban, hogy szívós, következetes, tervszerű munkával igenis haladni lehet a szükséges irányba, éppen a nagykátai íárás tapasztalatai igazolják, igazolják még akkor is. ha néhány területen — így az építéshatósági munkában, s ott is az építési jogosultságnak, illetve a tulajdon- szerzési korlátozásnak a vizsgálatában — még tetemesek a tennivalók. Közvéleménykutatás adhatna arra választ, az ilyen és hasonló törekvéseket mennyiben érzékeli az állampolgár — hiszen a törekvések végső célja az állampolgár jobb szolgálata —, közvetett módon azonban kitapinthatunk kétségtelenül kedvező változásokat. Egyebek között azt, hogy a hatósági ügyek java már első fokon jogerőre emelkedik, a fellebbezések az eljárás alá vont kérdések egy százalékát érintik csupán. Mond valamit az is a hozzáértés fontosságáról, hatásáról a lakosság közérzetében, hogy a járásban az ügyintézések törvényben megszabott harmincnapos határidejét csak nagyon ritka esetekben lépik túl — száz ügyiratra vetítve az arány mindössze 0,4 százalék —, ugyanakkor mind gyakoribb, hogy tizenöt-húsz nap alatt pontot tesznek a dolog végére. F élreértené mondandónkat az olvasó, ha úgy vélné, a nagykátai járásban tevékenykedő tanácsi vezetők, üyintézők dicséretét olvassa. Pusztán a törekvések elismeréséről van szó, s ezeknek a törekvéseinek az ürügyén valami egészen más, de rendkívül fontos dolognak a hang- súlyozásáról. Nevezetesen arról, hogy az államigazgatásban dolgozók — szemben a korábbi, hosszú éveken át érvényes gyakorlattal — nem képesek feladataiknak akkor megfelelni, ha végérvényesnek tartanák egyszer megszerzett tudásukat, képzettségüket. Mert ugyan Igaz, örvendetesen emelkedik a járásban a felsőfokú végzettséggel a tanácsi igazgatásban, irányításban tevékenykedők száma, de ma már a felsőfokú végzettséget sem foghatjuk fel úgy, mint egész életre szóló képzettségi, képesítettségi bizonyítványt, hanem csak annak értékelhetjük, ami: a folyamatos ismeretszerzés kiindulópontja. Talán furcsa, szokatlan a fogalmazás, de tény, az államigazgatási munka napjainkra szakma lett, mégpedig a bonyolult szakmák egyike, ahol az ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele az alkalmasságnak, az alkalmasság megújításának! Ezt a követelményt nem valamilyen statisztikai szemlélet diktálja, még csak nem is párt- és állami határozatok tükröződése, hanem a valóság formálta mérce. Annyi mindenben lettek illetékesek a tanácsok — jogkörük annyira kibővült —, hogy a hozzáértés magas foka nem érdem, nem dicsőség, hanem egész egyszerűen alap- feltétel a zavartalan munkához. S ennek a zavartalan munkamenetnek a legfőbb tanúsítója nem az irattömeg, nem a határidők papíron kimutatott hosszabbodása vagy rövidülése, ha. nem maga az állampolgár közérzete, bizalmának növekedése, hite a tisztségviselők és tisztviselők szakmai tisztességében. S ezért, hogy a hozzáértés korántsem csak szakmai jellemző; politikai tényezője a helyi közgondolkodásnak. Mészáros Ottó Apró Antal látogatása Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja pénteken a főváros XI. kerületébe látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székházában Szatmári István első titkár és Grubics István tanácselnök fogadta, s tájékoztatta Budapest legnépesebb, 220 ezer lakosú kerületének életéről. Ezt követően Apró Antal megtekintette az 1972-ben felépült Allende parki ifjúsági lakótelepet. A látogatás következő állomása a Kismotor- és Gépgyár csaknem 900 embert foglalkoztató budapesti gyára volt. A látogatás kerületi aktíva- üléssel fejeződött be, amelyen Apró Antal időszerű bel- és gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. A Pest megyei ipari szövetkezetek eredményei és gondjai Tovább javulnak a szolgáltatások Nincs pontos adat birtokunkban arról, Pest megye lakossági szolgáltatásában milyen arányt képviselnek az ipari szövetkezetek. Azt azonban megtudtuk Steinmecz Oszkártól, a KISZÖV Pest megyei Bizottságának munkatársától, hogy míg 1975-ben 82 millió forint értékű szolgáltatás jellegű munkát végeztek, tavaly az összes javítás-szolgáltatás elérte a 130 millió forintot. Ez több is, mint az illetékesek számították. Elsősorban a kiemelt ágakban érzékelhető a kedvező változás: a lakáskarbantartás, a gépjármű és a háztartási gépek javítása terén. S hogy idén ismét soícat várnak az ipari szövetkezetektől, Modem gépek — bővü'ő termelés Megújul a téglagyár Átalakítás alatt a termelés zavartalan! Efféle tábla illenék ezekben a hetekben az abonyi téglagyár kapujára. A Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 24. számú telepén ugyanis a több ütemben megvalósuló, nagyszabású rekonstrukció idején is folyamatosan kerülnek ki a kemencékből a jól ismert termékek: üreges közép- és kisméretű téglák. A telepre érkezőt félig felhúzott munkacsarnokok, épülőfélben levő vasvázas színek, kavics- és cementhegyek, letakart, beszerelésre váró gépek látványa fogadja. — Mi indokolta a rekonstrukciót? — kérdezzük Tóth József üzemvezető-helyettestől. — Régi berendezéseink, a lassan már muzeális értékű Hoffman-féle körkemencék elavultak, s felújításukra hiába költöttünk több ízben is nagyobb összeget, üzemképtelenekké váltak. Ekkor határozott úgy a vállalat, hogy teljes felújításra kerül sor. Jelenleg öszvér módon dolgoznak, a manufakturális téglagyártás és a korszerű termelés szorosan egymás mellett él. A nyerstéglák formázását, behordását még kézi munkával, hagyományos módon végzik a dolgozók, ám a kiégetés már emberi kéz érintése nélkül. a modem technológiával működő alagútkemencében történik. — Hol tartanak az építkezéssel? — Nincs jelentős lemaradás — mondja az üzemvezető-helyettes. — 1975 nyarán, a felújítás első ütemének megfelelően üzembe állítottuk az alagútkemencét, s idén év végére megvalósul a második szakasz időarányos része. Elkészül a műszárító, az alapanyag előkészítésére szolgáló, ötezer köbméteres kör-agyag- tároló, felszereljük az NSZK importból származó nyerstéglagyártó gépsort. A megújult gyár teljes kapacitással 1980 elején kezd termelni, változatlan profillal. Továbbra is B30-as és kisméretű téglákat gyártunk majd a lakosság, valamint az állami építőipar igényeinek kielégítésére. Érdemes megjegyezni, hogy a kör-agyagtároló házi konstrukció, mely a telep szakmunkásainak közös elképzelése alapján épül fel. A terv olyannyira sikeres, hogy a vállalat — elfogadva szabadalmukat — másutt is az abo- nyiak kialakította műszaki paraméterek alapján létesíti az alapanyag tárolására szolgáló építményeket. Tavaly 32 millió téglát szállítottak el a telepről. Idén már kevesebbet állítanak elő. Az új beruházások üzembe helyezése miatt ugyanis gyakran leállnak majd a termeléssel. Természetesen, amikor teljes kapacitással dolgozik már a komplett, új üzem, behozzák az állások okozta lemaradást. — Túl az anyagi gyarapodáson, a műszaki-technikai fejlődésen — lényegesnek tartjuk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. K. M. Gyógyszertár épül jól jelzi egyetlen adat is. Várhatóan 140 millió forintra nő a szolgáltatás mértéke, s ez pedig már eléri a tervidőszak végére tervezettet. A kérdésre, hogy melyek a legjobb szolgáltatást végző szövetkezetek, hosszú lenne a felsorolás. Az azonban bizonyos, hogy élen jár a Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet — amely kitűnik számtalanféle szolgáltatásával, s nemcsak Budaörsön, hanem a megye több városában és községében —, valamint a Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezet. Utóbbi maga végzi az egész váci járás hagyományos szolgáltatását. Említést érdemel az ugyancsak budaörsi Texelektro Szövetkezet is. Ök a jelenlegi tervidőszakban bővítették szolgáltatásaik körét, megkezdték a lakáskarbantartásokat. Nem maradhat ki a legjobbak sorából azonban az érdi központú Dél-budai Járási Szolgáltató Szövetkezet sem. Miként javíthatják munkájuk színvonalát Pest megye szövetkezetei ? Magasak a munkásokkal szembeni szakmai követelmények, állapítja meg Steinmecz Oszkár, elérkezettnek látszik az idő, hogy megkezdjék az ösztönzőbb teljesítménybérezés bevezetését is. Gondjaikat sem titkolja, melyek közül talán a leglényegesebb, hogy kitermelik saját konkurenciájukat. Pontosabban: a jó szakmunkások közül sokan kilépnek — és kisiparos engedélyt váltanak. Köztudott, hogy minél magasabb az életszínvonal egy adott országban, annál inkább megnő az igény a kulturált fogyasztási-lakossági szolgáltatások iránt. Nem véletlen tehát, hogy fejlesztésük érdekében kormányhatározat született 1989-ben. Eredményeként már napjainkra kialakult egy olyan országos szolgáltatási hálózat, amely képes a szükségletek kielégítésére. Ebben Pest megyében is nagy a szerepük az ipari szövetkezeteknek, állapítja meg Bangó Mihály, a Pest megyei Tanács ipari osztályának csoportvezetője. És szóba kerül azonnal egy nagy» gond is, az, hogy miben látják leginkábba fejlődés gátját. A jelenlegi anyagi érdekeltségi rendszer egyáltalán nem ösztönzi a gazdasági egységeket a szolgáltatások — igények szerinti — bővítésére. Az egy 'őre jutó árbevétel ugyanis általában csupán feleakkora a szolgáltatásoknál, mint az árutermelésnél. A mindkettővel foglalkozó ipari szövetkezetek csak az árutermelés nyeresége révén tudják megteremteni a szolgáltatás fejlesztésének a lehetőségeit. Olyan feszültség ez, amelyet mindenképpen fel kell oldani. És rövid időn belül. Mert ugyan kinek ne okozna bosszúságot, ha napokig nem sikerül megjavíttatnia a televízióját, vagy hiába várja a műszerészt elromlott mosógépéhez? Szeretünk kulturáltan, ápol tan munkába járni, kellenek tehát a fodrászok, kozmetikusok. És egész életünket keserűnek érezzük egy váratlan csőtörés esetén. Csak a lakáskarban tar tás fejlesztésére 15 millió forint támogatást kaptak Pest megye ipari szövetkezetei a központi szolgáltatás-fejlesztés alapból, a pénzből idén 4,4 millió, jövőre pedig 4 millió forint jut. I A mostanig felhasznált keret- ] bői hozták létre a Pest megyei 1 Lakásszerviz Társulást, amely j a résztvevő 15 építőipari szövetkezet által hovatovább be- ; hálózza az egész megyét. Elégedettségre, az elért eredmények ellenére, sincs ok, sok még a tennivaló, mondja Langó Mihály. Tovább kell bővülnie elsősorban a lak árskarban tartásnak, és el kell tűnnie a textiltisztításban meglevő fehér foltoknak. Ha késve is, hozzálátnak az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet szakemberei az új mosoda építéséhez, ehhez két és fél millió forint támogatást ad a Pest megyei Tanács. D. Gy. fi£si%ykörösi Konzervgyár Készülődés az idényre A tanács költségvetési üzemének dolgozói építik Veresegyházon az 240 négyzetméter alapterületű gyógyszertárat. A mintegy 3 millió forint értékű beruházás várhatóan augusztus 20-ra fejeződik be. Halmágyi Péter felvétele Csendes ilyentájt a Nagykőrösi Konzervgyár. Szezon előtti a csend. Antal László igazgatóhelyettessel beszélgetünk. — Az első negyedévben valóban mérsékeltebb ütemű a termelésünk, de még így is napi 5 millió forint értékű konzcrvet, befőttet, dzsemet, ételfélét készítünk. Olyanokat, amelyek az évszaktól, időjáirástóil függetlenül készülhetnék a gyártósorokon, A 2. számú telepen például a május végi június eleji szezon előtt a zakuszkát töltik üvegekbe: 250 vagonnyit küldünk a Szovjetunióba, ahol nagyon kedvelik az olajban pirított paradicsom, paprika, hagyma, petrezselyem, sárgarépa hozzáadásával készült előételt. — A Nagykőrösön gyártott 33 készétel egyre kelendőbb a hazai üzletekben is. A szakemberek éppen ezért kísérleteznek újabb és újabb ízek üvegbe, dobozba „rejtésével”. A közelmúltban tartott ételbemutatón, amelyen az új készítményüket, a rakott karfiolt és a zalai káposztát ajánlották, ezúttal a kertészeti főiskolásokból alakult alkalmi zsűri dicsérte az újfajta termékeket. ! Reméljük, ez a két termék is ! hamarosan felsorakozik a 1 már közkedvelt konzerve.c közé. Tavaly kezdték gyártani j a körösi hagymás lecsót, megkímélve ezzel a háziasz- ; szonyokat a,hagymavágás kel- | lemetlenségeitől: ebben az I évben legalább nyolcvanva- I gonnyi előállítására vállalkoznak. Az idén egyébként 70 I millió forint értékben növelik I a konzervgyártást, a tervezett termelési érték pedig eléri ! az 1,6 milliárd forintot. KOZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ruhollah Moszavi Khomeini ajatollahhoz. Lázár György miniszterelnök pedig Mehdi Bazargan miniszterelnökhöz intézett táviratban üdvözölte az Iráni Iszlám Köztársaság kikiáltását. A magyar vezetők kifejezték reményüket, hogy az Iránban kibontakozott haladó folyamatok, amelyek kedvező lehetőséget biztosítanak a társadalmi haladáshoz, hozzájárulnak a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez, valamint kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez. k fc k i
