Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

Felújítás - kommunista műszakkal A Telefongyár nagyhutai gyáregységének fiataljai elnyerték a KISZ KB vörös vántlorxásxlagáf Magas kitüntetést kapott teg­nap a Telefongyár nagykátai üzemegységének KlSZ-bizott- sága: az üzem ifjúkommunis­tái elnyerték a KISZ Központi Bizottságának vörös vándor­zászlaját. Miért illette ez az < elismerés a kollektívát? Nézzünk erről néhány példát. Á közelmúltban fejeződött be a gyáregység alkatrészüzemének nagyszabású rekonstrukciója, új gépeket vásároltak. A zökke­nőmentes munkából az ifjúsá­gi szervezet tagjai alaposan ki­vették a részüket. Vitathatat­lan tény: nemcsak az utóbbi hónapok kiváló munkája nyo­mán kapták meg a vörös ván­dorzászlót: e jelentős elisme­rés hosszú időn át folytatott egyenletes, kiemelkedő színvo­nalú tevékenységük eredmé­nye. Íme a bizonyíték: öt év­vel ezelőtt az üzem Lenin KISZ-alapszervezete kapott vö­rös vándorzászlót, a Braun Éva alapszervezetet és az PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK! Ünnepélyes pillanat: Maczkó József átadja a KISZ Központi Bizott­sága vörös vándorzászlaját Völgyi Juditnak Halmágyi Péter felvétele üzemi KISZ-bizottságot Kivá­ló KISZ-szervezet címmel tűn tették ki Tervek és érdek P est megye mezőgazda­ságában több mint 3 ezer egyetemet vég­zett szakember dolgozik. Ennek a szellemi tökének a fokozottabb kamatoztatása ma a közös gazdaságok legidőszerűbb feladatainak egyike. Szükség van az öt­letekre, a mérnöki gondol­kodás általánossá válására már csak azért is, mert az idén kisebbek a fejlesztési lehetőségek: a ' megcsap­pant anyagi forrásokat a jobb szervezésnek keli pó­tolnia. Különben nem si­kerül szerényebb beruhá­zással a termelést dinami­kusan növelni, ráadásul úgy, hogy a gazdaságosság elve is érvényesüljön. Hogy mennyit ér a dip­lomások tudása a megyé­ben, arról egyebek között az idei tervek is tanúskod­nak: pontosabbak, szaksze­rűbbek a tavalyinál. E vo­natkozásiban különösen azok a termelőszövetkeze­tek tűnnek ki, amelyek már az aratás után a kö­vetkező évre gondoltak. Az éves feladatok meg­határozásába nemcsak az agronómiái ismeretek, ha­nem a megváltozott köz- gazdasági feltételek okozta óvatosság is beleszólt. Sokan ezért az indokoltnál jóval kevesebb nyereséget ígér­nek, és a fejlesztési alapo­kat is meglehetősen szűk- markúan képezték. A tervegyeztető tárgyalá­sok óta, amelyeket a Pest megyei Tanács szervezett és képviseltette magát a megbeszéléseken az MSZMP Pest megyei Bizottsága is, jó néhány tsz módosított korábbi elképzelésein: fe­lülvizsgálták a főbb muta­tókat és ahol lazaságot ta­pasztaltak, igyekeztek reá­lis, de elérhető célokat megjelölni. A közös gaz­daságok így az idén várha­tóan 17 százalékkal több terméket állítanak elő az 1978. évinél, nyereségük 14.8 százalékkal növekszik. T ermészetesen az egyes járások között jelen­tős eltérés mutatko­zik. Sőt, akad olyan is, mint a dabasi, a gödöllői vagy a szentendrei, ahol csökken a termelők haszna. Az átlagosnál nagyobb elő­relépés ott tapasztalható, ahol a mezőgazdálkodás színvonala eddig elmaradt a megyei átlagtól. Mint például a váci járásban, ahol 32 százalékkal gyarap­szik a ráfordítások és az árbevétel közötti különbö­zet. De hogy a már jók is képesek figyelemre méltó produktumnövelésre, ezt igazolja a hernádi Március 15 és a fóti Béke Tsz pél­dája. Utóbbiban 26 száza­lékkal lesz magasabb az 1979. évi nyereség a tava­lyinál. A költségek, amelyeknek tetemes részét a drága és gyakorta a szükségesnél nagyobb mennyiségben föl­használt takarmány okoz­za, egyebek között a gyep­gazdálkodás korszerűsítésé­vel is csökkenthetők. Mind több szövetkezet készítteti el eddig rosszul hasznosuló legelőinek javítási terveit. A megvalósítás azonban te­temes anyagi eszközöket emészt fel, és csak azok számíthatnak arra, hogy a megfogyatkozott központi alapok ellenére állami tá­mogatást kapnak, akik ma­guk is nagyobb összeggel járulnak hozzá mind a gye­pek, mind a talajok feljaví­tásához. A szövetkezetek eleddig nem mutattak kellő vállalkozó kedvet a melio- rálásban való fokozottabb részvételhez, talajjavításra a fejlesztési pénzeknek mindössze két százalékát akarják fordítani. A hatékony állattenyész­téshez az olcsó ta­karmányon kívül a silókukoricával, szénával való fokozottabb takaré­kosságra is szükség van. Vagyis ismerni kell a föl­sorolt, de más takarmá­nyok pontos tápanyagtar­talmát is. Csak a laborató­riumban megvizsgált tö­megtakarmány etethető ugyanis pazarlás nélkül. Az albertirsai Dimitrov Tsz- ben, de más közös gazda­ságokban is bevezették már ezt a módszert. Akik idáig nem ezt tették, igye­kezniük kell, mert az idén a megoldásnak általánossá kell válnia. Ami az 1979. évi tervezé­sekkel kapcsolatosan nem­csak Pest megyét érintette, de az ország valamennyi közös gazdaságának gondot okozott, hogy az illetékes állami szervek jóval a zár­számadások előtti időszak­ban kérték a tervinformá­ciót. A termelőszövetkeze­tek így a végleges adatok ismeretének hiányában kényszerültek a jövőt ille­tően nyilatkozni. Ígéreteik jó részét a februári köz­gyűlések után is megtartot­ták, de némely közgazda- sági mutatót alig egy hó­nap elteltével korrigálniuk kellett. A sokféle szűrés, elemzés után a megye termelőszö­vetkezetei, állami gazdasá­gai most jó és reális ter­vekkel rendelkeznek. Ha a feladatok megjelölése nem volt egyszerű, megvalósí­tásuk még több energiát igényel. A megye ehhez jó fel­tételekkel rendelke­zik: az említett há­romezer diplomáson kívül szorgalmas és igyekvő tag­ságára is bizton számíthat. Közös munkájuk remélhe­tőleg a tavalyihoz hasonló sikereket eredményez majd. Valkó Béla A tegnap délutáni ünnepsé­gen megjelent Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottsá­gának titkára és Dudás And­rás, a nagykátai járási pártbi­zottság politikai munkatársa Völgyi Judit, a Telefongyár nagykátai gyáregysége üzemi KlSZ-bízottságának titkára be­számolójában elmondta, hogy a fiatalok évek óta folyama tosan segítik a gazdasági ve zetés által kitűzött f eladatok si­keres megoldását. Tavaly szeptember elején KISZ-mű szakot szerveztek, amelyben négy alapszervezet vett részt. Ha kellett szombaton, sőt va­sárnap is dolgoztak, ha a re­konstrukcióval kapcsolatos fel­adatok így kívánták. Az el­múlt évben két kommunista műszak volt, amelybe bekap­csolódott a KISZ-tagok csak­nem 90 százaléka. Mintegy 300 órányi társadalmi munkával járultak hozzá a közelmúltban átadott új ebédlő átadásához. A Telefongyár KlSZ-szerve­zetének nagyon jó a kapcsola­ta a város úttörőivel is. A fia­talok ifivezetőként bekapcso­lódnak a város általános isko­láinak úttörőmunkájába, a vö­rös nyakkendősök pedig szí­nes műsorokkal emelik a gyári ünnepségek színvonalát. Az üzem pezsgő kulturális életét is a KISZ-tagok szervezik. Az irodalmi színpad most nemcsak rendezvényekre állít össze programot, hanem önálló este­ken is szerepel a város külön­böző kollektívái előtt. Kiemel­kedő eredményeket értek el az Edzett Ifjúságért tömegsport­mozgalomban, szinte minden sportágban jó teljesítményt mutattak a gyári fiatalok. A vándorzászlót Maczkó Jó­zsef, a megyei KISZ-bizottság titkára adta át Völgyi Judit­nak, a gyáregység üzemi KISZ- bizottsági titkárának. A KISZ Pest megyei bizottságának tit­kára hangsúlyozta: a nagyká- taiak hosszú évek kiemelkedő tevékenységével érdemelték ki a vörös vándorzászlót a me­gye nagyobb és szintén kiemel­kedő munkát végző üzemei előtt. P. Z. XXIII. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. ÁPRILIS 13., PÉNTEK Szemcsefúvó, mikroforrcsszié Nagyobb export Aszódról Néhány éve még csak az íz­léses fa bútorok, székek hir­dették az aszódi Ferromecha- nika Ipari Szövetkezet hírét a világban. Az elmúlt evben azonban a tőkés export lehe­tőségeinek növelése érdeké­ben nagyarányú termékszer­kezetváltást hajtottak végre a szövetkezetben. Sallai Ernő műszaki vezető elmondta, hogy a Műszeripari Kutató Intézettel való együtt­működésük tette lehetővé, hogy áttérjenek a műszerek gyártására. Az első fecske, a korrózió- védelemben is kitünően hasznosítható szemcsefú­vó felületkezelő masina volt. A hazai és a szocialista pia­cokon kívül jelentkező igé­nyek arra bátorították a szö­vetkezetét, hogy a tőkés pia­cokon is próbálkozzanak. Gö­teborgban kiállításon mutat­ták be a szemcsefúvókat, s az eredmény: tinn, NböK- beli, NDK-beli és dán partne­rek jelezték igényeiket. Nem véletlen a siker, hi­szen ezek a felületkezelő gé­pek a fogászattól, az atomerő­művek építéséig széles skálán alkalmazhatók. Az előre meg­tisztított felületre bármilyen hatékony védőréteget felvihet­nek velük, s meghosszabbítják a tárgyak élettartamát. A szövetkezet 110 milliós termelési értékéből csaknem egyharmad részt képvisel a szemcsefúvók gyártása. Hazai partnereik között a Csepeli Transzformátor Gyárat és a Hollóházi Porcelángyárat kell megemlíteni. Partnereik kí­vánságára a gépek továbbfej­lesztésével is foglalkoznak. A kézi működtetésű gépek automatizálását, több szó­ró fejjel történő ellátá­sát tervezik. Ugyancsak keresett cikkük külföldi piacokon az öntödei homoknedvességmérő, hivata- talos nevén, a Sandhygromatic berendezés. A tavaszi lipcsei vásáron egy dán céggel foly­tattak tárgyalásokat, amelyek eredményeként a külföldi vál­lalkozó saját gépeihez adap­tálja az aszódiak automatáját. Az évi 10—12 darabos export jelentős bevételt jelent majd a szövetkezetnek, s a népgazda­ságnak is hasznára lesz. A mikromodul áramkörök forrasztására használatos mik­roforrasztó az elmúlt évben még csalt a' szocialista piacon volt keresett, a sokat tudó kis műszer iránt azonban már a dél-amerikai szakemberek is érdeklődtek. A jól sikerült termékszerke­zet-váltás kellemes gondokat is jelent a szövetkezetnek. Szakembereiket tovább­képzéseken igyekeznek felkészíteni a megválto­zott feladatokra, a magasabb minőségi követel­mények teljesítésére. Az épülő új forgácsolócsarnok pedig a jobb munkakörülmények meg­teremtésében is segít, s hoz­zájárul ahhoz, hogjr gazdasá­gosan állíthassa elő új, ex­portképes termékeit a Ferro- mechanika. Leszállt az űrpáros Mezőgazdasági mérnökök Csütörtökön este, moszkvai idő szerint 19.35 órakor föl­det ért a Szojuz—33. űrhajó, amelynek kéttagú nemzetközi személyzete, Nyikolaj Ruka- visnyikov parancsnok és az első bolgár űrhajós, Georgi Ivanov járt a világűrben. A leszállás a megadott utasítás­nak megfelelően ment végbe, 320 kilométerrel délnyugatra a kazahsztáni Dzsezkazgan vá­rosától, a szovjet űrhajók megszokott leszállási körzeté­ben. A két űrhajós jól van, az első orvosi vizsgálat szerint mindketten egészségesek, jól viselték el az utat és a leszál­lást. A Szojuz—33. két nappal ezelőtt indult el Bajkonur űr- repülőtérről, s az eredeti ter­veknek megfelelően össze kel­lett volna kapcsolni, azt a Szaljut—6 űrállomással, hogy a két űrhajós az állan­dó személyzet tagjaival együtt végezzen kísérleteket. A szerda estére tervezett össze­kapcsolás azonban elmaradt, mivel az űrhajó korrekciós rendszerének működésében hi­bát észleltek. Mint szakértők elmondták, az egyik korrek­ciós hajtómű nem fejtett ki megfelelő tolóerőt. Elvileg lehetséges lett volna újabb kísérletet tenni az összekap­csolásra, azonban a program vezetői, az űrhajósok biztonsá­ga érdekében úgy döntöttek, hogy az összekapcsolást nem hajtják végre és az űrhajót visszahozzák a Földre. A szovjet űrhajózás történetében már volt példa arra hogy hasonló helyzetben mindenekelőtt a biztonsági szempontok figyelembe véte­lével döntöttek a kísérlet foly­tatása ellen. Ilyen jellegű hi­Párt- és áSSami ve Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a Ferencvárosba látogatott. A vendéget a kerü­leti pártbizottság székházában Gál Lászlóné első titkár és Szabados László tanácselnök fogadta. A délelőtt folyamán Németh Károly megtekintett néhány létesítményt, így a társadami összefogással épült öregek napközi otthonát és a nyugdíjasklubot, valamint a József Attila lakótelep új la­kásépítkezéseit, s ellátogatott József Attila Gát utcai szülő­házába. A látogatás követke­ző állomása a Közmű- és Mélyépítő Vállalat volt. Délután Németh Károly részt vett és felszólalt a ke­rületi pártbizottság kibővített ülésén, amelyen a pártbizott- | ság első titkára tartott tájé- i koztatót a Központi Bizottság márciusi üléséről, az évindítás kerületi tapasztalatairól, s a további teendőkről. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán évfolyamonként mintegy százhúsz hallgató tanul. Az elméleti oktatás mellett a fiatalok a különböző tanszékek jól felszerelt műhelyeiben kapnak gyakorlati képzést. Traktormotor-vizsgálat a fékpadon. Borbély Sándor, a.-» MSZMP KB titkára csütörtökön a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében, ba egyébként első ízben for­dult elő, s már csak ezért is az volt a döntés, hogy Ruka- visnyikov és Ivanov térjen vissza a Földre. A nemzetközi expedíciókét tagja a nem könnyű helyzet­ben is pontosan a meghatá­rozott előírásoknak megfelelő­en járt el. A földi irányító központtal tanácskozta meg teendőit és részt vett a dön­tés meghozatalának előkészí­tésében is. A megadott időpontban a visszatérő fülke levált az űr­hajó többi részéről és beju­tott a légkörbe. A sűrűbb lég­rétegekben működésbe lépett az ejtőernyő-rendszer, majd a Föld felszíne fölött közvetle­nül bekapcsolódtak a kis fé­kező rakéták, hogy biztosít­sák a lágy földetérést. Az űrhajó visszatérését pon­tosan követni tudták, s ennek alapján a fogadócsoport igen rövid időn belül elérte az űrhajósokat. A fülke jelző­lámpái jelezték a pontos föl- detérés helyét, s helikopterek­kel már a fogadócsopor't tag­jai tíz percen belül az űrhajó mellett voltak. A két űrhajóst azonnal rövid orvosi vizsgálat­nak vetették alá. Az ered­mény: egészségesek, jól van­nak. A két űrhajós maga szállt ki a kabinból, s a helikopter­rel érkező mentőcsoportot már a földön várta. A visszatérés során a terhelés valamivel nagyobb volt, mint az irányí­tott leszállások során, de ez nem jelentett számukra ne­hézséget. A leszállás során vé­gig rádiókapcsolatot tartottak [ a Földdel, ez csak akkor szü­netelt, amikor a kabin a sű­rűbb légrétegeken haladt át. zetők látogatásai valamint a szervezési és veze­tési tudományos társaságnál tett látogatást. Az MTESZ vezetőivel foly­tatott megbeszélésén áttekin­tették a szövetség idei felada­tait. A megbeszélést követően Borbély Sándor az SZVT igazgatók klubjában a gazda­ságosság, a termékszerkezet­javítás és az exportképesség növelésének tennivalóiról tar­tott előadást és konzultációt. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének társaságában, csütörtökön Kecskemétre lá­togatott. A Minisztertanács elnökhe­lyettese találkozott a megyei tanács tisztségviselőivel, akik a szétszórt település Duna— Tisza közének közigazgatásá­ról tájékoztatták. Délután a továbbképzési intézet oktatás- technikai stúdióját kereste fel. Innen a városhatár leg­nagyobb közös gazdaságába, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz- be vezetett a vendég útja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom