Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

RSrglód Támogatás a lakásépítőknek Takarékos emberek laknak Maglódon. Ezt bizonyítja az is, hogy az ecseri takarékszö­vetkezet maglódi kirendeltsé­ge eredményesen zárta az el­múlt esztendőt A takarék- könyvekben levő pénzösszeg csaknem 7 millió forint volt. A kirendeltség különböző köl­csönöket is folyósít a kérelme­zőknek. Tavaly 516 ezer fo­rinttal támogatták a lakásépí­tőket, 330 ezer forint termelé­si kölcsönt adtak, a személyi kölcsönként adott hitel 616 ezer forint volt Vasipari szövetkezet Üdültetés Gyulán A Monori Vasipari Szövet­kezet az elmúlt évekhez ha­sonlóan ebben az évben is gondoskodik dolgozóinak és családtagjainak nyári üdülte­téséről, pihenéséről. Ebben az évben a szövetke­zet Gyulán bérel egy három­szobás lakást, három hónapi időtartamra, június 14-től szeptember 14-ig, ahol a dol­gozók és családtagjai pihen­hetnek és vehetik igénybe a remek vizű és környezetű strandot MONOB'VIDfB PfST MEGYEI H I R l A P K Ü L Ó N'K I A D A S A XXI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1979. Aprítás 12., csütörtök Megnyílt az új IIC Nyáregyiházán Az alapozástól a befejezésig öt hónap telt el Néhány perccel a megnyitás után apró zavar támadt a pénztár körül: elfogyott az aprópénz. Még a helyieket, vásárlási szokásaikat jól is­merő tapasztalt kereskedők is meglepődtek. Nyáregyháza la­kói valóban jól felkészültek az új 300 négyzetméter alap- területű ABC áruház átvéte­lére, a választékpróbára. Ün­neplőben, de nagy szatyrok­kal, kosarakkal érkeztek a megnyitóra, s a pénztár előtt sorra 500 forintosok kerültek elő. A Pilissel közös tanácsú kis­községben eddig három kis boltban vásárolhattak a hely­beliek, három különböző he­lyen. A szűk eladóterek, rak­tárak, az elavult, korszerűt­len berendezés nehezítette in­kább, mint könnyítette volna A címke jelzi a sterilitást Különleges öntapadós címke gyártását kezdték meg a Nóg- rád megyei Nyomdaipari Vál­lalat kisteleki üzemében. A kör alakú címke különleges festékkel van bevonva, amely két és fél millió röntgen mennyiségű radioaktív sugár­zás alatt sárga színét mélylilá­ra váltja. E tulajdonságát az teszi értékessé, hogy éppen ekkora sugárdózis elegendő az egyszer használatos gyógyá­szati eszközök sterilizálásához. A jövőben az ilyen gyógyá­szati eszközök csomagolását e különleges címkével látják el a sterilizálás előtt, s ilyen módon a felhasználó orvos egyszerű rápillantással mindig megbízhatóan tudja majd megállapítani, hogy a kezében levő gyógyászati eszköz való­ban megkapta-e a csíramen­tességhez szükséges sugárada­got. Kitüntetés a közgyűlésen Hatvan dolgos esztendő Nyugdíjba készül a takarítónő A Monori Építők Ipari Szö­vetkezetének közgyűlésén szív­ből jövő zúgó taps köszöntöt­te a 72 esztendős Lieb István- né takarítónőt, amikor átvet­te a szövetkezet kiváló dolgo­zója kitüntetést. Vecsés, Ágnes utca 7. szám, itt él kisebbik fiával Lieb Istvánná. A régi kis épület­hez új házrész kapcsolódik, nemsokára elkészül, már csak tatarozásra vár. Csengő még nincs, a kapu nyikorgására először egy jókora farkasku­tya figyel fel, vad ugatásba kezd. A kert végében hamaro­san feltűnik az idős asszony alakja, karján letört ágakat hoz. Betessékel a konyhába, leülünk, beszélgetünk. A hátára vette — Ha regényt akar írni, Jó helyen jár, mert az én életem igazán mozgalmas volt. Édes­anyám belehalt a szülésbe, apám katona volt, később fogságba került, sokáig árva­gyerekként nevelkedtem. Alig voltam 13 éves, s már dolgoz­tam az akkori Kammer-féle szövőgyárban. Alig akartak felvenni, azt mondták kicsi vagy még, el sem éred a gé­pet. Oda toltam egy ládát, fel­álltam rá, két hét múlva már saját gépem volt. Később földet béreltem, ne­künk is volt 1 ezer 400 négy­szögöl, azt műveltem. Előfor­dult. hogy az unokámat a há­tamra vettem, úgy ültettem a kukoricát. A tsz-ben is sok­szor dolgoztam, mindig akadt valami alkalmi munka. — Ügy tudom, népes a csa­lád. — Nyolc gyereknek adtam életet, sajnos három hamar elment, koraszülöttek voltak. A többit azonban tisztesség­gel felneveltem, pedig higgye el. nem volt könnyű. Az uram már 30 éve elhagyott, minden gond rám maradt. Most a kisebbik fiam családjával la­kom együtt, esv munkahelyen is do1 gozom vele. — Bírja még a munkát? — Igaz, magas a vérnyomá­som, legutóbb 220-ra is felszö­kött, de nem hagyom el ma­gam. Nem bírom a tétlenséget. Éppen a gallyakat szedtem össze, jó lesz tüzelni. Általá­ban mindent összegyűjtők, hátha lehet még valamire hasz­nálni. Egyszer a nagyapám azt mondta: „Evés után le kell söpörni a morzsát az asz­talról, mert az mégegyszer visszakerülhet oda”. Tartom magam ehhez a mondáshoz. Megtapsolták — A kertet is rendben kell tartani. Termelek egy kis krumplit, zöldséget, ami meg­marad azt eladom. Nyolcvan tyúkom is van, a fiam pedig galambokat tenyészt. Tavaly még a fára is felmásztam cse­resznyét szedni. — Mióta dolgozik a szövet­kezetben? — Már hat éve. Az épülő, átadás előtt lévő házakat ta­karítom. Megtisztítom az ab­lakokat, ledobálom a maltert és a téglatörmeléket, még a létrára is felmászok. Volt, hogy egy egész lépcsőházat egyedül takarítottam ki. Időn­ként besegítek a konyhában is a mosogatásnál, meg ahol kell. — Hogyan fogadta a kitün­tetést? — Engem tapsoltak meg a legjobban, nagyon jól esett, mert azt jelenti, hogv megbe­csülik a munkámat és szeret­nek. Ez nekem mindennél többet ér. ha azt mondanák, hogy egész Vecsést odaadják érte, akkor sem cserélném el. Nyugdíjkérelem — A gyerekek állandóan morognak, hogy miért dolgo­zom ilyen idős koromban, rá­szolgálnék már a pihenésre. Most beadtam a nyugdíjkérel­met, ha megkapom, akkor is fogok mellette dolgozni. Nem bírom én ki munka nélkül meg aztán már megszoktam hogy a saját kenyerem eszem K. L. a kereskedők munkáját, akik bármennyire is akartak, az adott körülmények között nem tudtak megfelelő áruválaszté­kot, kielégítő színvonalú ellá­tást biztosítani. Az új ABC-kisáruház — amelynek átadásán jelen volt Kozák Sándorné, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a járási hivatal elnöke, Gál György, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Horsik József, a já­rási hivatal elnökhelyettese, a házigazdának számító Monor- vidéki Áfész igazgatósági el­nöke Pilinyi József — hosszú időre hivatott megoldani a gondokat. Kozák Sándorné avatóbeszé­dében hangsúlyozta: — A Monorvidéki Áfész hálózatfejlesztési politikájá­val megvalósította azt az ígé­retét, amelyet vezetői a két jogelőd szövetkezet egyesülé­sekor tettek: összpontosítot­ták, a színvonalas, kulturált .. .a só, étolaj már megvan, de nem találom az üdítő ita­lokat — mondja Lengyel Zol­tánná, az első vásárlók egyiké. Mutnéfalvy Zoltán felvételei ellátás javításának szolgála­tába állították pénzügyi le­hetőségeiket.. A dinamikus fejlődés járásszerte jól lát­ható, az áruforgalmi, bevételek növekedése hozzájárult az Áfész gazdagodásához, s így egyre több pénz jut az ellátás javítására. Emlékeztetőül: csupán az utóbbi esztendőben, s hóna­pokban az Áfész új ABC- áruházat épített Gombán, kor­szerű melegkonyhás étte­remmé alakították át a régi italboltot. Ugyancsak ABC- áruház épült Csévharaszton, Pilisen modern melegkony­hás éttermet és presszót ala­kítottak ki. Monori-erdön, Pi­lisen szintén tavaly óta mű­ködik az új gázcseretelep. A Monorvidéki Áfész egyéb­ként a FORFA-program lel­kes hívévé, résztvevőjévé sze­gődött. A felsorolt létesítmé­nyek többsége is a soproni gyár elemeinek felhasználásá­val készült, az átlagosnál mindegyik rövidebb idő alatt. A nyáregyházi új üzlet alapo­zását 1978. november elsején kezdték, tehát mindössze öt hónapra volt szükségük az építőknek. A korábbi tapasztalatokat felhasználva Nyáregyházán már új technológiával készült mennyezeti elemeket használ­tak: e: jobban szigetel, nem vetemedik, s szinte törhetet­len. Az építés teljes költsége: 2 millió 560 ezer forint volt. Az átadási ünnepségen Pili­nyi József pénzjutalmakat nyújtott át a kivitelezésben, előkészítésben kiemelkedő munkát végző dolgozóknak. A nemzeti színű szalag át­vágása után á felkészült nyár­egyháziak megilletődés nélkül vették birtokukba az új üz­letet. Perceken belül súlyo­sabbá váltak a bevásárlóko­Kozák Sándorné átvágja a nemzetiszínű szalagot a meg­nyitó ünnepségen. Mellette balról Pilinyi József, az Áfész igazgatósági elnöke. sarak, megizzadtak a hússal és hentesáruval rakott pult mögött dolgozó eladók. Per­sze még ismerkedni kell az új körülményekkel. — Nagyon szép ez az üzlet, csak az a baj — tekingetett körbe tanácsalanul Lengyel Zoltánná —, hogy még meg kell majd szokni az itteni ren­det, megtanulni az árucikkek megszokott helyét. Most pél­dául a só. étolaj már megvan, de nem találom az üdítő ita­lokat. Talán mi voltunk a hibá­sak: épp a rekeszek előtt áll­tunk. AZ első fizető vendég a pénztárnál Agg Józsefné volt. — Mit vásárolt? — A szokásos dolgokat. Azon kívül vettem a gyere­keknek két kiló banánt. A régi boltokban elég ritkán ju­tottunk hozzá. — Flogy tetszik az új üzlet? — Nagyon szép — mondta, s aztán mosolyogva hozzátet­te: — Csak ezután is ilyen zsúfoltak legyenek a polcok mindig... Nyilván ezt szeretné a Mo­norvidéki Áfész is, hiszen mi" a három régi bolt együt­tes évi forgalma 13,5 millió forint volt, az új kisáruház idei bevételét már 16 millió forintra tervezik. A vásárló­kon aligha múlik majd. Vereszki János Pilis Hofi-kabaré Az egyik legnépszerűbb ha­zai előadóművész és humoris­ta, Hofi Géza lép fel a pilisi Móricz Zsigmond Művelődési Ház színpadán április 13-án, pénteken 20 órai kezdettel. . A Hofi-kabaré című műsor­ban közreműködik még töb­bek között Felföldi Anikó, Németh Krisztina, Faragó Pé­ter, Körmendi Vilmos, Brun­ner Győző és Keleti Pál. Szénakészítés - korszerűen A mezőgazdaság évezredes gondja a zöldtakarmány be­takarítása és lehetőleg veszte­ségmentes tárolása. Ez abból következik, hogy a zöldtakar­mány betakarítása időpontjá­ban még rengeteg vizet tar­talmaz, és ha ettől nem sza­badul meg, könnyen tönkre­megy, elrothad, használatra alkalmatlanná válik. Virágzás előtt A XIX. század nagyarányú rét- és legelőfeltörése, vala­mint az állatállomány növe­kedése következtében a szán­tóföldön termesztett takar­mánynövények területe és je­lentősége megnőtt. Ezek a nö­vények kedvező hatást gya­korolnak a talaj termékeny­ségére, valamint más növé­nyek termésére, mert jórészt, virágzás előtt takarítják be őket, visszamaradó tarló- és gyökérmaradványaik pedig jó minőségű szerves anyagokkal gazdagítják a talajt. Az állatok téli szálastakar- mány-szükségletének fedezé­sére a zöld növényi részeket tartósítani kell. Évszázadok teltek el, amíg az ember fel­fedezte a szénakészítés ha­gyományos, de egyre kevésbé követendő módszerét. Az volt a lényege, hogy az ember valamilyen módon — sarló­val, kaszával, — levágta a zöld növények föld feletti részét. A szétterített • növé­nyek a meleg hatására meg­száradtak. Rendre húzták A szénakészítés azonban el­kerülhetetlenül kisebb-na- gyobb veszteségekkel jár, el­sősorban az időjárástól füg­gően. A széna minőségét rontja a túl erős napsütés, és rájöttek, hogy ha a szárítást a napra bízzák, fakó színű, ízét-zamatát vesztett, viszony­lag kevés tápanyagtartalmú szénához jutnak. Ezért a le­kaszált füvet rendre húzták, majd a rendet megforgatva szárították. Így a napsugár csak a rend tetejét, illetve forgatás után az alját sütöt­te. A szárítás egyébként a légáramlatra, a szélre, a me­leg levegőre hárult. A szénakészítési eljárásokat az idők folyamán korszerűsí­tették. Megjelentek a rendsod­rógépek, amelyek a lekaszált és megfonnyadt rendeket hen­ger alakú sodrat .a tömörítet­ték. A nap a „hurkának’' mindig csak a tetejét érte, és így a sodraton „árnyékban száradt” a takarmány, s lé­nyegesen kisebb veszteséggel készült a széna. A biológiai tudományok fej­lődésével megállapították a száradás élettanát. Kiderült, a száradási veszteségek fő oka: legkorábban a növények levele szárad meg. Ezzel a vastagabb szárrészek kiszára­dása meglassúbbodik, hiszen a levelek elhalásával a növé­nyek párologtató része is tönkremegy. Zúzza a szárat Ennek a felismerésnek a nyomán újabb szerkezetekkel igyekeztek a száradást meg­gyorsítani, úgy, hogy közben a levelek száradási üteme kor­látozódjék. Ilyen meggondo­lásból szerkesztettek különbö­ző szárzúzókat, szársértőket, amelyek alkalmazási köre még napjainkban is bővül. Működési elvük az, hogy egy szerkezet a kaszálással egyidejűleg a szárat is felha­sogatja, vagy megzúzza, így újabb párologtató felületet hoz létre. I Újabb három lakás cigánycsaládoknak A sülysápi nagyközségi ta­nács nagy gondot fordít a cigány lakosság életkörülmé­nyeinek javítására. Tavaly újabb három cigánycsalád ju­tott OTP-tanácsi értékesítés útján megfelelő családi ház­hoz. Ezzel az utóbbi néhány esztendőben 13 cigánycsaládot juttatott lakáshoz a nagyköz­ségi tanács. örvendetes, hogy egyre több gyermeket vesznek fel az óvodákba is, és a napközibe járó cigánygyerekek száma is emelkedett. — A Mesecirkusz című gyermekműsorral várják ápri-' lis 15-én, vasárnap délután 3 órára a gyermekeket a mono­ri művelődési házban. A pálya széléről Öngól után vereség Gödön Futballgála Pilisen A megyei labdarúgó-baj­nokság legutóbbi fordulójában a Pilisi KSK nagyszerű bra­vúrt vitt véghez. Az élcsoport­ba tartozó Vácszentlászló csa­patát fogadták otthonukban, és parádés játékkal 4-0-ra le­győzték a gödöllői járásbelie­ket. Ebben a szezonban most játszott a legjobban a pilisi tizenegy. Mintaszerű támadá­sok gördültek a pályán, a vendégek védelme egyszerűen nem tudta feltartóztatni eze­ket a támadásokat. A közönség tapssal köszönte meg a pilisi játékosoknak a remek játékot, tegyük hozzá, rászolgáltak az elismerésre. A remek, gálával is felérő játék nyomán négy pilisi, Tóth, Ri­gó, Ocztos és Kuszenda került ■be a megyei tizenegy váloga­tottjába. Balszerencsés mérkőzést vív­tak a sülysápiak a szép fekvé­sű Duna menti nagyközségben, Gödön. A befejezés előtt 14 perccel a felszabadítani akaró A nap kulturális programja Gombán, 9-től 12 óráig: is­kolai előkészítő. Gyömrőn, 15-től: a kézimunka szakkör; 18- tól: az ifjúsági klub foglal­kozása, Mendén, 17-től: a csil­lagász szakkör összejövetele, 19- től: a népi tánccsoport pró­bája. Nyáregyházán, 14-től: a népi tánccsoport próbája. Pé­teriben, 15-től: a gyermekszín­pad foglalkozása. Pilisen, 10- től: logopédiai tanfolyam (a Kávai úti óvodában), 17-től: a fotó-; 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása. Monoron, 15-től: a képzőművészeti szakkör foglalkozása, 17-től: asztalite­nisz-edzés, 18-tól: a motoros­klub összejövetele (a HNF- székházban). Űriban, 14-től: a modellező szakkör foglalkozá­sa (az általános iskolában). Vasadon, 17-től: a nőklub összejövetele. Vecsésen, 9-től 18-ig: lakberendezési kiállítás és vásár, 18-tól: a kertbarátok körének foglalkozása és isme­retterjesztő előadás: Tavaszi munkák a rózsakertben cím­mel. Győri A. a saját kapujába rúgta a labdát, s ezzel az ön­góllal lett 2-1 a hazaiak javá­ra. ★ Az összevont járási labdarú­gó-bajnokság vasárnapi for­dulójának slágermérkőzése í Vecsés—Mende találkozó vök. A mendeiek a 2-1-es vezeté. után mindent elkövettek hogy húzzák az időt. Vol olyan pillanat, hogy egyszerr három mendei játékos színiéi sérülést, s ezért a bíró ha percet hosszabbított. Erre fi zettek rá a vendégek, me: . Vecsés egyenlített a lefújd előtt. ★ Gyömrőn a közönség na gyón igényes. Ezt bizonyítói., az is, hogy vasárnap a pétt riek 2-0-ás vezetése után leg alább százan távoztak a pá lyáról a közeli Halászkert él terembe... Persze, a csapat nak nem használt a megcsap pant nézőszám, a szurkolók i: jobban tették volna, ha biz tátják a játékosokat, s akko talán más eredmény születhe tett volna... ★ Nyáregyházán a labdarúgó csapat vezetői amiatt kese regnek, hogy újabb vereség, szenvedett csapatuk, hazai pl lycn. Több játékos bevonul néhányan sérültek, így tarü lékosan álltak ki a Dánszen - miklós elleni mérkőzésre. „eredmény” nem is marai: el: győzött a vendégcsap:... Érdekesség, hogy Dánszenl- miklós eddig három győzel­met aratott, s valarpénnyisz - idegenből hozták el a két ba - noki pontot, így győztek Mc- noron és Maglódon és most Nyáregyházán. G. J. * 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom