Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

PEST MEGYEI vnií PROUTÁSJAl. EGYESÜLJETEK! 'S AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. ÁPRILIS 11„ SZERDA I < Kádár János fogadta a CSKP KB titkárát A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Bu­dapestre érkezett Mikulás Be­nő, Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságá­nak titkára. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta a ha­zánkban tartózkodó Mikulás Benőt, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának titkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen részt vett Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Sierra Leone új nagykövete Losonczi Fáinál Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke fogadta Birch Monodou Conteh rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Sierra Leonei Köztársaság új magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál je­len volt Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes. Tovább ioEyiafódik az Enferkozmoss-program Szovjet és bolgár űrhajósok a Szojuz—33 fedélzetén Nyikolaj Rukavisnyikov Georgi Ivanov A Szojuz—33 űrhajó parancsnoka Nyikolaj Rukavisnyikov űrhajós­pilóta, a Szovjetunió kétszeres hőse 1932. szeptember 18-án született a nyugat-szibériai Tomszkban. Tanulmányait 1957-ben a moszkvai műszaki egyetemen fejezte be. Jelenleg tervezőirodában dolgozik, űreszközök automatikus és kézi irányító rendszereinek tervezésével és elkészítésével foglalkozik. Rukavisnyikov 1967-ben lett az űrhajósegység tagja. Azt követően, hogy sikeresen túljutott a felkészítés minden szakaszán, 1971-ben a Szojuz—10 űrhajóval hajtotta végre első űrrepülését. Társai akkor Vlagyimir Satalov és Alekszej Jeliszejev voltak, akik közül ma az előbbi az űrhajósok felkészítésének parancsnoka, az utóbbi pedig a repülésirányítás vezetője. Rukavisnyikov másodszor 1974 decemberében a Szojuz—16 fedélzeti mérnökeként vett részt űrkísérletben. Nyikolaj Rukavisnyikov 1970 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Nős, felesége, Nyina Vaszüjevna, háztartásbeli. Fiúk, a 14 éves Vlagyimir, középiskolás tanuló. ★ A Szojuz—33 űrhajós-kutatója, Georgi Ivanov őrnagy, a Bolgár Népköztársaság állampolgára, 1940 júliusában született a bulgáriai Lovecsben. Apja, Ivan Ivanov villamosmérnök, a BKP tagja, anyja, Anasztzia Georgijeva, háztartásbeli. Georgi Ivanov már középiskolai tanulmányaival párhuzamosan rendszeresen foglalkozott ejtőernyős és repülős sporttal. 1958-tól a bol­gár néphadsereg tagja. 1964-ben a Georgi Benkovszkiról elnevezett repülőfőiskolán repülőmérnöki diplomát szerzett. Tanulmányai elvégzése után a főiskolán kezdett el dolgozni repülő- instruktorként. Később a bolgár néphadsereg vadászrepülő-pilótája lett. Első osztályú pilóta. 1968 óta tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. Georgi Ivanov nős. Felesége, Natalija Ruszanova, a közellátásban dolgozik. 12 éves leányuk, Ani, iskolába jár. Ma Isámbékon ünnepli Pest megye a költészet napiát A közösséghez kapcsoló szálak Könyvesboltavatással országos megnyitó Gödöllőn Most lenne hetvennégy éves József Attila, aki úgy volt költő, hogy köziben „a jövő világ mérnökének” hivatását is teljesítette. Születésének évfordulójához immár hagyo­mány fűződik: a költészet napja, a szavak ünnepe. Alig­ha lehetne megmondani, hány ezer vadonatúj kötet sorako­zott tegnap .délután Gödöllő új könyvesboltjának polcain. Könyvesbolt-nyitással ünne­pelt a város, amely egyben otthont adott a költészet nap­ja országos, vidéki megnyitó­jának is. Felemelően csengett össze a két esemény. A Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat száznegyvenötödik bolt­ja a gödöllői, amely a könyv- terjesztő és a tanács közös pénzügyi forrásából valósult meg másfél millió forintért József Attila gondolata egy­re inkább valóra válik, a ver­sek ma már a mindennapok közkatonái. Az új könyvesbolt avatásán Doroszlai Ferenc, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat főosztályvezetője pél­daként említette az utób­bi években megnyílt abonyi, váci, százhalombattai és ül­lői könyvesboltokat, amelyek forgalma rövid idő alatt meg­duplázódott. Benedek János, Gödöllő város tanácselnöke is az olvasás szeretetére, a könyvek használatára buzdít­va adta át az üzletet a város lakóinak. A költészet napjának meg­nyitásához a gödöllői járási hivatal nagyterme adott ün­nepélyes külsőit. A vers, a könyv életünkben betöltött szerepéről Fábián Zoltán Jó­zsef Attila-díjas író, az író- szövetség titkára mondott be­szédet: Az ünnepi szavak után Szállj költemény címmel Ba- ranyi Ferenc József Attila-dí­jas költő összeállításában és közreműködésével hangzott el irodalmi műsor, amelyen részt vett Bella István költő is. Tiszteletadásként József Atti­la, majd Radnóti Miklós köl­teményeivel kezdődött a prog­ram, Merényi Judit, Fodor Tamás, Kovács István, Szer- sén Gyula és Tolcsvay Béla előadásában a magyar költé­szet legszebb verseit hallgat­hatta a szép számú közönség. Ma, szerdán délután három órakor Zsámbékon, a tanító­képző főiskolán rendezik meg a költészet napjának Fest megyei ünnepét. közös űrkutatási programját, az Interkozmosz-program ke­retében a világűr békés célok­ra történő felhasználásának kutatását. Az űrhajó parancs­noka Nyikolaj Rukavisnyikov, a Szovjetunió kétszeres hőse, kiváló műszaki szakember. Ürhajóskutatója, Georgi Iva­nov, a bolgár néphadsereg őr­nagya, vadászrepülő-pilóta, aki a szocialista országok űr­hajósainak sorában készült fel i nagy feladatára. Rukavisnyikov és Ivanov űrpárosa előreláthatólag szer­dán éri el a Szaljut—6 űrállo­mást, ahol a jelenlegi tartós j űrexpedíció két tagja, Vlagyi- I mir Ljahov és Valerij Rjumin I nagy szeretettel várja őket. A négy űrhajós a nemzetközi expedíció során együttesen dolgozik majd az űrállomáson, közösen végez kísérletekeit, a bolgár tudósok által kidolgo­zott programnak megfelelően, bolgár műszerek és berende­zések felhasználásával. A szükséges műszereket a Szo­juz—33. viszi magával. A szovjet és a bolgár űrha­jós jókedvűen nyilatkozott a hordozórakéta előtt a rádió és a televízió, a szovjet és a bolgár sajtó munkatársainak. Elmondották: örömmel vállal­koztak a feladatra, várják a találkozót a Szaljut—6. űrállo­máson immár több mint egy hónapja dolgozó társaikkal. Ezután elfoglalták helyüket az űrhaj óban, ellenőrizték a mű­szerek, berendezések működé­sét, az űrrepülőtér központjá­nak munkatársaival együtt. A rajt előtt a két űrhajós rö­vid nyilatkozatot tett, A szakértők még egyszer ellenőriztek minden előkészü­letet, majd a ballisztikai szak­értők által előre megállapított időpontban elhangzott a pa­rancs : az indítókulcsot a rajtra fordították, működésbe lépett a hordozórakéta első lépcsőjének valamennyi ha­talmas hajtóműve. Az űrra­kéta lassan, majd mind gyor­sabban emelkedni kezdett. A két űrhajós a rajt és á felszállás minden szakában kapcsolatban állt az ellenőrző központtal, jelentette a hely­zetet, beszámolt közérzetéről. Az első lépcső leválása után előbb a második, majd a har­madik lépcső hajtóművei vit­ték tovább az űrhajót a meg­adott pálya felé. A kör alakú pályára érve, leváltak a har­madik lépcső berendezései is: a Szojuz 33. megkezdte önál­ló útját. (Az űrhajósok nyilatkozatán a 2. oldalon közöljük.) v A Hungaroplasfröl ielentjük A PEVDI és a PEMÜ standján Ä műanyag polgárjogot nyert életünkben. Készül belőle po­hár, utazótáska, ablak, ajtó, csomagoló anyag, s az építke­zések megannyi kelléke. A vá­sárközpontban megtekinthető négy szakkiállítás közül talán egyik sem oly sokoldalú és szerteágazó, mint a szá­zadunk nagy felfedezésé­nek hasznosítását bemu­tató Hungaroplast. Sok-sok újdonságot kínál a szakmabelieknek és a nagykö­zönségnek az 51 hazai, a 13 szocialista és a 75 nem szocia­lista országból érkezett kiállí­tó, köztük természetesen a Pest megyei vállalatok is. A zárás előtti napon is élénk érdeklődés kísérte a Pest megyei Vegyi és Divat­cikkipari Vállalat bemutató­ját.- Mártái Kár oly né, a soly­mári gyáregység vezetője és segítőtársai alig győztek vála­szolni a kíváncsi kérdésekre, s a tárgyalószobákban is élénk eszmecsere folyt. A slágert mindenképpen a solymáriak által gyártott mű­anyag ajtók, ablakok jelentik. A fotócellával működő ajtó inkább mint érdekesség vonz­za a látogatókat, a többieknél a célszerűség, a felhasználha­tóság a döntő. A gyáregység vezetőjétől a sokak által meg­csodált felemás, hagyományos és modern elemekből álló ab­lakról kértünk felvilágosítást: — A felújításoknál óriási jelentőségű ez a pat­tintott profilú ablak. Azt szemléltettük a kiállított dkrabon, hogy az esztétikailag már kifogásolható fa ablakot miként lehet gyorsan, a fal bontása nélkül az újjal pótol­ni. A felújítási programban már szerepel ennek az új mód­szernek és ablaknak az alkal­mazása. A sok-sok egyéni érdeklődő jelenléte mindennél fényeseb­ben igazolta, szűnőben van a műanyag nyílászárók iránti el­lenérzés, a félelmet felváltot­ta a józan mérlegelés. Jó hír az egyéni és közületi vevők­nek, hogy az ajtókból mint­egy 36—40 ezer darabot, az ablakból havonta 15 ezer négy­zetmétert gyártanak a PEVDI solymári gyáregységében. Ke­vésbé látványos, de hasznossá­gát tekintve mindenképpen jelentős az a kollekció, amelyet a gyömrői gyár állít ki a PEVDI standján. A korrózióvédelemben siker­rel kecsegtető eljárás széles skálán hasznosítható: az idő előtti pusztulástól megóvja a műanyag porral bevont tár­gyakat. A PEVDI-hez hasonlóan a Pest megyei Műanyagipari Vállalat bemutatóján Is az építkezéseknél hasznosítható anyagokat kísérte a legna­gyobb érdeklődés. A három tárgyalóban állandóan nagy a forgalom, szépen gyarapodik az üzletkötésekről, tárgyalá­sokról vezetett napló. A leg­jelentősebb üzletet NSZK-ból érkezett partnerekkel kötötték: a PEMÜ által gyártott poli- uretán cipőtalpból 100 ezer párat rendeltek a nyugatné­met vásárlók. Változatlanul a padlófűtés új módszere vezet az érdekes- ségi listán. A padlóba épített csőrendszer nagyon gazdasá­gos fűtési eljárás. \" Mintegy 30—40 százalék tüzelőanyag-megtakarítást lehet elérni vele. Nem véletlen, hogy a hazai és a külföldi érdeklődők nagy ré­sze a ma még csak kísérleti stádiumban levő módszer elő­nyeiről, alkalmazási lehetősé­geiről kérdezett. A mai estén bezárja kapuit a vásárok sorát megnyitó négy szakkiállítás, de hátra lesz még az eredmények, a tárgyalások, az üzletek össze­gezése, s akkor derül ki iga­zán, milyen erkölcsi, anyagi haszonnal is járt a műanyag- gyártók nagy seregszemléje, a ' Hungaroplast. G. M. i i i <----------------------------------­j Á rnyé H abozás nélkül érkezik a felelet a kérdésre, mi szerepel a legtöb­bet szóvátett témák élén a tanácstagi beszámolókon: a lakáshelyzet és a szolgál­tatások. A helyszín történe­tesen Cegléd, de lehetne bármelyik más város, köz­ség a megyében. A gond igazi súlyát érzékeltetendő, hozzátehetjük: Cegléd nem tartozik a rosszul ellátott területek közé. Amiből vi­szont tévedés lenne arra következtetni, hogy jól el­látott. A zavarokat, bosszú­ságokat egyaránt visszave­zethetjük a szolgáltatások mennyiségének elmaradásá­ra a tényleges igényektől, valamint a szolgáltatások körére, ami szűkebb,’ mint amire valós szükségletek mutatkoznak. A második ! kérdésre, milyen részt vál­lalnak a lakosság ellátásá­nak e rendkívül fontos teen­dőcsoportjából a különböző állami vállalatok, a tájéko­zatlannak kijáró mosoly a a válasz. Hiszen igaz, a Gel- ka jelen van a háztartási gépek, a híradástechnikai eszközök javításában, ahogy az Autófenntartó Ipari Tröszt karbantartó állomá­sa is ott van a placcon a járműjavításban, ezek a cé­gek azonban kimondottan ilyen feladatok ellátására szervezettek, alapítottak. A többi vállalat? Nem, annak még a feltétélezése is naivi­tás, hogy szolgáltatással, a lakossági ellátás közvetlen dolgaival bíbelődnének, bajlódnának. Valamikor, amikor nem volt elég munka, megrende­lés, a Cegléden működő ál­lami és tanácsi vállalatok örömmel fogadták a lakos­ságtól érkező megrendelése­ket. Most viszont? Még ab­ba is nyögve mennek bele — már amikor beleegyez­nek —, hogy dolgozóik kö­zül valaki úgynevezett munka melletti iparűzésre váltson ki engedélyt. Holott a városban egyre inkább ez az egyetlen forrása az után­pótlásnak szolgáltatói szak­mák seregénél, de még így is akadozik az ellátás; nem véletlen, a tanácstagi beszá­molókon a lakáshelyzet után a legtöbb panasz, ki­fogás, észrevétel a szolgálta­tásokra, az ellátás indoko­latlanul árnyékban maradó területére hangzik el. S okat költöttek, költe­nek Pest megyében a szolgáltatások fejlesz­tésére — a negyedik ötéves terv időszakában 289 millió forint volt ez az összeg, a jelenlegi középtávú tervben, az előzetes számítások sze­rint ennél valamivel keve­sebb —, ámde: szinte a semmiről kellett indulni. A kisiparon kívül nem volt szolgáltatói szervezet. Szer­vezet nélkül pedig a szerve­zettség sem több óhajnál. A helyzetet jellemzi, hogy hosszú időt fölemésztő me­gyei bizonykodások után sikerült csak létrehozni a Gelka területi igazgatóságát, mert addig a fővárosból úgy mellékesen irányították azt a munkát, amely majdnem egymillió lakost érint... Az ilyen és hasonló mozzana­tok ismeretében már nem hathat meglepetésként az a tény, hogy a megye az egy lakosra jutó szolgáltatási teljesítményérték alapján 1970-ben az utolsó helyet foglalta el az országos lis­k ____________________________ ík ban tán, s onnét nem sikerült elmozdulni azóta sem. Hangsúlyozzuk: a jelentős megyei erőfeszítések ellené­re sem sikerült ez. A szükségletek s azok ki­elégítése közötti rés tágas­ságában tényezők regiment­jének van szerepe — a la­kosság gyors növekedésének éppúgy, mint a lakosság bir­tokában levő, javítást, kar­bantartást igénylő javak nagy léptékű gyarapodásá­nak —, de szerepe van ben­ne annak a fölfogásnak is, hogy o megye lakosainak rendelkezésére áll a főváros szolgáltató hálózata. Ami papíron nagy okosságnak tetszik — mert nemegyszer papírra került —, csakhogy az élethez, a valósághoz semmi köze nincsen. A la­kosság ellátásában — mi több: a lakosság hangula­tában, közérzetében — nagy fontosságot játszó szolgálta­tások túlnyomó része hely­hez kötött. N apjainkban valamivel ezeregyszáz fölött van a megyei szolgáltató­helyek száma, ami tet­szetős adat, dehát az el­látás nem osztás, össze­adás dolga, az átlagok itt tévútra vezetnek. Az már sokkal hűebben kifejezi a valós helyzetet, ha leírjuk: a megyében másfélszer, két­szer annyi lakos jut egy- egy szolgáltatóhelyre, mini más megyékben. Ebben már benne van a zsúfoltság, a hosszú várakozás, a kétsé­ges minőség jelzése éppúgy, mint az, nagyon hiányoz­nak a kimondottan szolgál­tatási céllal létrehozott ki­sebb vállalatok, például olyanok, amelyek a lakás- felújítás minden — csem- pézéstől a padlóburkolásig, a gázszerelésig terjedő — feladatát ellátják. Cegléden kiszámították: egy teljes la­kásfelújításhoz az érintett­nek legalább kilenc céggel kell kapcsolatot találnia, de csak akkor remélheti, szóba állnak vele, ha a szükséges anyagokat, szerelvényeket ő vásárolja meg ... Amihez fölösleges bármiféle kom­mentár. M ostanában megint akad az íróasztal melletti okoskodás­nak egy újabb díszpéldánya. Az elméleti megállapítás így hangzik: az életszínvo­nal mérsékeltebb ütemű növekedése, némely társa­dalmi csoportoknál átme­neti stagnálása visszafogja a szolgáltatási igények gyarapodását. Ha a tényék­től nem hagyjuk magunkat befolyásolni, akkor valóban könnyen kitalálhatunk nem egy, hanem sok ilyen sza­márságot. A valóság viszont arra figyelmeztet: az élet- színvonal lassúbb emelke­dése a szolgáltatások leg­több területén igénynöveke­déssel jár, mert hiszen ké­zenfekvő, új eszköz helyett a tulajdonos javíttatni akar, a karbantartás mellett dönt, s nem költ vásárlásra. Nagy hiba lenne tehát bemenni abba az utcába, melyet az említett okoskodás kínál, mert onnét azután másfelé nem haladhatunk, csak visszafelé! Előre akkor ju­tunk, ha belátjuk: a jelen­legi helyzetben minden ko­rábbinál gyorsabban növek­szik az ellátás e részterepén a fejlesztés fontossága. Mészáros Ottó keretében: a Szojuz—33. szov­jet és bolgár űrhajóssal indult útjára, hogy a Szaljut űrállo­mással egybekapcsolva foly­tassa a szocialista országok Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: Kedd este újabb űrhajó raj­tolt a bajkonuri űrrepülőtér­ről az Interkozmosz program

Next

/
Oldalképek
Tartalom