Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
A tizenharmadik: a tornaterem Gödöllőn, az Imre úti iskola szomszédságában épül Uni- 'z-elemckből 12 tantermes iskola tornateremmel. A Nógrád Jgyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói rövidesen meg- 'áik az épület szakipari munkáit. Barcza Zsolt (elvétele :ndeg az uj tükör klubban 'Háromszoros sSiiipiai bajnok * Neves vendége volt az aszódi Üj Tükör klubnak: Papp László, háromszoros olimpiai .bajnok, a magyar ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánya. Az Űj Tükör klub tagjai alaposan felkészültek a vendéglá- f tásra, megismerkedtek a kivételes tehetségű sportoló pályafutásával, de így is rengeteg újat hallhattak személyesen a nagyszerű csaták győztesétől, aki napjainkban a magyar ökölvívósport feltámasztásán dolgozik. Papp László élményszerűen elevenítette fel az 1948-ban Londonban, az angol Wright, az 1952-ben Helsinkiben a dél- afrikai Van Schalkwyk és az 1956-ban Melboume-ban az amerikai Tores ellen vívott olimpiai döntőbeli mérkőzéseit. Eeszélt a hivatásos ökölvívók között eltöltött évekről fs, hiszen mint veretlen középsúlyú orofi Európa-bajnok vonult vissza az aktív versenyzéstől. Az aszódi fiatalok nem kímélték vendégüket, aki derekasan állta a záporozó kérdőiket. A klubtagok az ökölvívásért élő, áldozatkész, sze rány és nagyszerű előadói készséggel megáldott sportembert ismerhettek meg, s a klubesten filmvetítéssel elevenítették fel az elmúlt évtizedek sí kert hozó ökölvívó eseményeit. Hévízgyörki gyermekjátékok Két rangos szerepelése lesz a hévízgyörki November 21. Művelődési Ház népi gyermekjáték csoportjának a közeljövőben Április 12-én a Pest megyei Továbbképzési Kabinet által szervezett összejövetelen lép nek fel. Május 5-én Kalocsán szerepelnek a gyermek népi együttesek országos találkozóján. Ugyanezen a napon Császártöltésen is bemutatják mű sorukat, amelyet hézvízgyörki gyermekjátékokból dr. Balázs Józsefné állított össze és al kai mázott színpadra. IPIP RLAPKU LÖIMK.ADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1979. ÁPRILIS 10., KEDD Vegyesipari Szövetkezet Javult a szolgáltatás aránya öt és fél éve választott új vezetőséget a gödöllői Vegyesipari Szövetkezet, amelyet idei közgyűlésén megerősített. Mivel érdemelte ki a bizalmat? Mindenekelőtt azzal, hogy az elmúlt öt évben egy-egy megtorpanástól eltekintve, irányításával a szövetkezet kollektívája jó gazdasági eredményeket ért el, folyamatosan javultak a munkakörülmények, emelkedtek a .fizetések, bővült a szociális ellátás. Vegyesipari szövetkezetről lévén szó, nagyon fontos a szolgáltatás és az egyéb tevékenység helyes arányának a megteremtése. A város természetszerűleg arra ösztönzi őket, hogy a lakosságot minél jobban kiszolgálják, gyorsan és elfogadható áron javítsák mag a háztartási és egyéb készülékeket, legyenek jó és udvarias fodrászaik, fényképészeik, cipészeik. Köztudomású, ezek az ágazatok nem különösebben nyereségesek, a szövetkezet éppen ezért jól jövedelmező, . megfelelő sorozatban gyártható termékek után is kell néznie. Konfekció- és lakatosüzemet működtetnek. Felszámolt üzem Négy-öt éve munkahiánnyal küszködtek, a mostani közgyűlésen ilyesmit nem kellett felpanaszolni. Időközben egy távoli községben, Szigetszerit- miklóson felszámolták lakatosüzemüket, amin különösebb megrázkódtatás nélkül túljutottak. Érdemes idejegyezni a szolgáltatás és a • termelés arányát. 1973-ban 23 százalékot képviselt a szolgáltatás, ma 62-t. Ezt csakis úgy tudják elviselni, hogy évről évre növelik az egy dolgozóra jutó bevételt, ami másfelől azt jelenti, fokozatosan javítják a termelékenységet, öt esztendeje több mint háromszázan voltak, termelésük 22 milliós, tavaly 190 dolgozó produkált 23 milliónál többet. Ha kielégítő a gazdasági munka, sort lehet keríteni a munkások kényelmét szolgáló helyiségek, fürdők, mosdók, öltözők építésére, a munkát gyorsító és kevésbé fárasztó gépek beszerzésére, öt esztendeje nem volt ritka a szén- tüzelésű kályha, s az olyan munkahely, ahol nem volt öltöző, mosdó. Ma mindenütt jobb a fűtés, mindenütt található szociális helyiség. Üj üzemcsarnokokat emeltek, valamennyi szolgáltató egységük helyiségét felújították vagy felújítják. Lemondtak róla Szó se róla, a Vegyesipari Szövetkezetnek sem sikerült minden tervét realizálnia. Akadt olyan is, amiről kiderült, meghatározásakor nem mérték fel helyesen erőforrásaikat. Gödöllőn például autószervizt akartak létesíteni, amely a városban nagyon elkelne. Mégis lemondtak róla, mert egyszerűen képtelenek volnának gazdaságosan üzemeltetni. Hasonlóan dialektikus a | fejlődés más téren is. A váro- ' sl párt-végrehajtóbizottság is többször megállapította az öt év során, hogy javult a szövetkezet pártszervezetének politikai munkája, gazdasági ellenőrző szerepe, jó a kapcsolat a gazdasági és a politikai vezetés között. Nem utolsósorban azért, mert a pártvezetőség kritikusabban vizsgálja a kitűzött célok megvalósulását, folyamatosan ellenőrzi a szövetkezet tevékenységét. / Az ifjúsági szervezetről már nem ilyen kedvező a kép. Nem sikerült stabilizálni a vezetést, háromszor választottak új titkárt fél évtized alatt Remélik, a jelenlegi hosszabb távon irányítja majd a fiatalok politikai, társadalmi munkáját. Ehhez persze mind a pártvezetőség, mind a gazdasági vezetők fokozottabb támogatása szükséges. És figyelő, kritikus- szeme. Támogatott tanulás Egységesebb, összeforrottabb a mai Vegyesipari Szövetkezét. A jó munka mellett ennek bizonyítéka a Pro Urbe- val való kétszeres kitüntetés, az a sok-sok társadalmi munka, amit saját gyarapítása kért, és más intézmények, iskolák, óvodák, bölcsődék érdekében elvégeztek. Erről a megbízható alapról kell továbblépniük, mindenekelőtt úgy, hogy növelik szakmai és politikai tudásukat. Tettek lépéseket e tekintetben is. Nagyobb figyelmet fordítanak a szakmunkásképzésre, anyagilag támogatják a továbbtanulókat, rendszeresen szerveznek úgynevezett szakmai korszerűsítő tanfolyamokat. Az újabb öt év történelmét már a szélesebb látókörű, nagyobb szaktudású szövetkezeti dolgozók írják. K. P. A csata évfordulóján Megemlékezés Isaszegen Az 1848—49-es szabadság- harc tavaszi hadjáratának egyik-legdicsőségesebb napjára, a császári hadak felett aratott isaszegi győzelemre emlékeztek a csata emlékére emelt szobornál, a község lakói. A zuhogó eső és a hideg szél ellenére sokan mentek ki a Szoborhegyre, ahol Valkony Antal pedagógus méltatta a százharminc évvel ezelőtt vívott csata jelentőségét. Ifjabb Szatmári Zoltán isaszegi diák a nagy hadisiker kevésbé ismert részleteiből tartott felolvasást; majd a KISZ-es fiatalok, a honismereti szakkör és a múzeumbarátok körének tagjai megkoszorúzták az emlékmű-, vet. A költészet napja Irodalmi esi Gödöllőn rendezik a költés szét napja országos vidéki megnyitóját, ma, kedden délután ötkor. A járási hivatal nagytermében a Szállj költemény című ünnepi irodalmi est bevezetőjeként Fábián Zoltán, József Attila-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének titkára mond beszédet. A műsort Burányi Ferenc, József Attila-díjas költő vezeti, az est vendége Bella István költő. Közreműködnek Merényi Judit és Fodor Tamás előadóművészek, Kovács István és Szersén Gyula színművészek, valamint Tolcsvai Béla. A költészetnapi ^megnyitó előtt délután háromkor ünnepélyesen átadják a Dózsa György úti új városi könyvesboltot, amelyet Móricz Zsig- mondról neveztek el. A névadóra Fábián Zoltán emlékezik. Az új könyvesboltban délután négy órától Baranyi Ferenc dedikálja műveit. Óvjuk a fürdőkádat Harcuk eredménye a jelen Részt kérne! napjaink snunkájáStól Is Ha azt mondjuk, az embert vágyai vezérlik, hozzátehetjük: rátermettsége, adottsága, körülményei határozzák neg, mivé lesz. A vágyak emberenként és koronként különbözőek. Az bizonyos, hogy századunk első felében számosán voltak, akiknek óhaja merőben eltért attól, ami megadatott. A kenyeret és a mun- ■ kát nélkülözve a szebb jövő reménye adta hitüket, azt, amely társaikért is tettekre sarkallta őket. Szobafestő fia Ma még tanúként idézhetjük őket. Mint például a Ke- repestarcsán élő Szántó Lászlót, a Szocialista Hazáért érdemrend és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem tulajdonosát, aki úgy fogadott, mint valaha azokat, akiket meg akart nyerni a jó ügynek. Törékeny alkatából nehéz lenne a daliás, harcost megmintázni, annál inkább — miután megszólalt — a célratörő agitátort. Mondja is, hogy gyakran rácsodálkoztak: miért foglalkozik politikával? Mintha azt testre és nem az értelemre szabták volna! Dehát, hogyan is kezdődött? Újpesten született 1910-ben. Édesapja szobafestő mester és hat, gyermek apja volt. — Engem szabónak adtak, Budapesten, az Almássy téren tanultam ki a mesterséget — emlékezik. — Tizenkilenc évesen, 1929-ben szabadultam, s nyomban beléptem a szakszervezetbe. Hamar megtetszett a baloldaliak munkája, érdeklődésemet fokozta, hogy köztük olyanokkal találkoztam, mint Szerémi Borislca és Székely Béla. Vasárnaponként a gödi Fészekbe jártunk és mindjobban bekapcsolódtam a mozgalomba. Szántó László 1932-ben belépett a pártba. Első megbízatásaként társaival el kellett érniük, hogy a szakszervezetben a baloldaliak vegyék át az irányítást. Egy időre sikerült, a választás után azonban, amikor bekerült a vezetőségbe, a rendőrség letartóztatta őket. Szántó László szabadulása után sem hagyott fel a politikával. Szabadság, háromszor — A legnagyobb hatással a Tamás Aladár vezette baloldali csoport volt rám. Felléptünk a Városi Színházban rendezett matinékon. Nemcsak , a szavalással, a kórus mozgásával is sok mindent kifejeztünk akkoriban. Engem a szabók baloldali csoportjából hívtak ide, s örömmel mentem,, mert itt is jelentős politikai előképzést kaptunk a későbbi id,őkre.. — Közben Mezőkövesdre kerültem, s egy Pálfi nevű szabómesternél dolgoztam. Ott akkor engedélyezték a szociáldemokrata pártot, számos szegény, köztük summás is a tagja volt. A pártcsoport létrejötte alkalmat adott rá, hogy bejárjak hozzájuk agitálni. Erre idővel rájöttek. A csendőrség figyelmeztette mesteremet: jó lesz, ha figyel rám, mert nem kívánatos tevékenységet folytatok. Ezután más társaságot választott Szántó László. A fiatal cipészeket, péklegényeket, parasztgyerekeket és a dohánygyáriakat kezdte szervezni. Az akkori idők követelményeinek eleget téve leleményes megoldást választott: futballcsapatot alakított, és hamarosan kihívták a katolikus legényegylet csapatát egy mérkőzésre. A mindenben összetartó vegyes csapat 3-0- ra győzött, így hát éppen passzolt, hogy a meccsvégi szokásos üdvözlés helyett háromszor a szabadság jelszót kiáltsák el. Másnap valameny- nyiüket összeszedte a csendőrség. Szántó László nehéz helyzetbe került, el kellett hagynia Mezőkövesdet, ponyvás szekéren szöktették át társai Hevesre, ahonnét Budapestre ment. ‘ A Sugár és Barna férfisza- bóiságba ment dolgozni. Innen egy tüntetés készült 1936 elején. Az akkori Andrássy úton erre igyekezett néhány barátjával, amikor két detektív közrefogta őket. Nála egy jegy volt a Városi Színház soron kívüli munkásmatinéjára. Az egyik nyomozó már a helyszínen elítélte őt, mondván: színházjegyre telik, de közben munkát, kenyeret megy követelni! A Markó utcába vitték, ahol az ügyész megkérdezte tőle: Hogyan lehet, hogy egy ilyen elit szabóság alkalmazottja azonosítja magát a kommunistákkal ? Szántó László válasza: Az elv a fontos, nem az, hogy hol dolgozom. Akció a hegyekben 1944-ben munkásszázaddal került Jugoszláviába. Bor környékére vasútépítéshez vitték őket. Már a vonatban többen eltökélték, hogy az első adandó alkalommal csatlakoznak a partizánokhoz. Gárdos Imre vezetésével több mint tízen át is léptek hozzájuk. A hegyekben éltek és harcoltak: — Egy háromtöltényes francia puskám volt, ezzel küzdöttem a németek ellen. karcaik eredménye a jelenünk, de Szántó László a mai munkából is részt kér: segíti a pártszervezetet, különösen a fiatalokra figyel: élete tanulságait velük szeretné megismertetni. Tanuljanak belőle. J. I. Hányszor olvasunk kezelési, karbantartási útmutatóban ilyeneket: használat után mossuk le, töröljük szárazra ezt vagy azt a tárgyat, berendezést! Ha valami még új — tegyük a kezünket a szívünkre! — dehogy vesszük komolyan a jószándékú figyelmeztetést. Legfeljebb az első időben. Pedig megérné. Hadd álljon itt erre egy egyszerű példa. Az első fürdőkádunk most nyolcéves. S mit láttam a minap? A lefolyója sárgarézből van, a kád öntvény. A lefolyó körül - apró szeplőkben megjelentek az Nelső rozsdafoltok. Tényleg nem nagyobbak egy-egy szeplőnél, de arra mindenképpen elegen vannak, hogy hamarosan elterjedjenek, és a lefolyó körül teljes legyen a rozsda uralma Az előzmény roppant egyszerű, ha azt kérdezzük, miért csak ott indul meg a rozsdá- sodás. A lefolyó rézkarikája és a kád öntvényének találkozásánál, noha látszatra jól illesztették, körben egy kis vízgyűrű megül a leggondosabb öblítés, de talán még a törlés után is. Ez akár fél napig sem párolog el, vagyis a vas itt tartósabban van alávetve a víz korróziós hatásának. Magyarán: évek múltán a leggondosabb szárazra törlés esetén is megjelenik a rozsda, míg másutt semmi fii- bája sincs a kádnak. Ezen egyetlen kényes hely miatt azután tíz-tizenkét év után eldobhatjuk, jobb esetben javíttathatjuk a fürdőkádat. Pedig ha ügyesek vagyunk, tízforintos költséggel évekkel meghosszabbítható az élettartama. A megoldást már kitalálhatták a barkácsolóit: a festést fel kell újítani a lefolyó körül. Előbb persze a rozsdát, a bármely háztartási boltban kapható enyhe rozsdagátlóval beecseteljük, pár órát hatni hagyjuk, majd letisztítva, szárítva a felületet, zománcfestékkel lekenjük. Nem baj, ha a lefolyó gyűrűjének pereme és az öntvény találkozásánál levő kis mélyedésbe több festéket engedünk, legalább ezután ott sem áll meg a víz. Hasonló módszerrel nemcsak a fürdőkádat, hanem a konyhai mosogatót is rendbe tehetjük. Mi több: aki csak most jutott ilyenekhez, vagy újat vesz, azt a kis vízgyűjtő vályút, finom ecsettel, minimális mennyiségű festékkel megszüntetheti. Értéket és későbbi munkát menthet vele. F. I. Lecsúszott KRESZ-tábla Ezt a balra kanyarodni tilos jelzésű, lecsúszott KRESZ- "táblát a Bethlen Gábor utcában kaptuk lencsevégre. Ha mélyen is, de azt jelzi, hogy a Lumnitzcr utcába tilos bekanyarodni. Csak legyen, aki észreveszi! Csiba József felvétele
