Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ÍVFOLYAM, 77. SíAM Ara 1,60 forint 1979. ÁPRILIS 1., VASÁRNAP Automatizált üzemek Befejeződöd a kohászati konferencia Szekér Gyula Nigériába utazott Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a Nigériai Szövetségi Köztársaság kor­mányának meghívására szom­baton Nigériába utazott, ahol a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről folytat tárgyalá­sokat. A folyamatos acélgyártás, a hengereltáru termelés, és min­den más vaskohászati munka­folyamat szabályozása, a mi­nőség egyenletességének rend­szeres ellenőrzése ma már csak automatizált rendszerek alkalmazásával oldható meg. A különböző automatizálási eszközök és műszerek fejlesz­tésében és szakosított gyártá­sában a KGST-tagországotk és Jugoszlávia szorosan együtt­működik. Mindezt Csépányi Sándor kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes, a KGST vaskohászati állandó bizottsá­ga magyar tagozatának vezető­je mondta el az MTI munka­társának adott nyilatkozatá­ban, abból az alkalomból, hogy szombaton befejeződött fővárosunkban a VI. nemzet­közi kohászati és automatizá­lási konferencia és kiállítás.----------------------------------------------------------------------------------­­. N yugvópont ‘ v> •• ’ esztendővel oz- A az érintetek, ha ^ "‘oieteser is, majdnem ^ v menek, ki miért, mi. " fontosabb, előbbre álló, .-mint az építőipar állami — azon be­lül: miniszté. umi és ta­nácsi —, szövetkezeti — azon belül: építőipari szö­vetkezeti, építőipari közös vállalkozási — szektora kö­zül. A vita furcsaságát az adta, hogy mindkét szek­torban s azok részterüle­tein nem látszottak ki a megbízások hegye alól, azaz nem a jövedelmet adó be­tevő falaton, hanem — és döntően — a presztízsen háborúskodtak. S e csata közpette voltak olyan évek a megyében, ^mikor a visz- szautasított építési igények elérték az összes megbízás negyven százalékát, azaz a fontosságukat bizonygatok hangos táborát kielégítetlen megrendelők hatalmas se­rege vette körül. Túl szépre festenénk a valóság korábbiaknál von­zóbb arculatát, ha azt állí­tanánk, manapság már egy­általán nincsenek viták, féltékenységek, s ezekből következő értelmetlen aka­dékoskodások. Előfordul, hogy a kivitelező képvise­lői — mint történt egyik város tanácselnökének szo­bájában — ellentmondást nem tűrően kikötik, a szó- baho'zott alvállalkozók kö­zül kivel nem hajlandók dolgozni... S nem azért, mert az csapnivalóan látja el feladatait, hanem mert más szektorba tartozik, kü­lönben is, öt emberünk ki­lépett, s hozzájuk ment át; a helyben levő alvállalko­zót így kellett felcserélni olyannal, aki a megye má­sik részéből jött. Kinek jó ez? Az építtetőknek aligha, ámde mi a haszna belőle magának az iparnak? Töb­bet, jobbat, gyorsabban tudnak teljesíteni így? Vagy az indulatok éppen a leglényegesebbet a mun­kát, a megoldandó felada­tot födik el? S mégis, ha akadnak is ilyen esetek, ügyek, már nem jellem­zőek; a vita nyugvópontra jutott. Kiderült, amit egyébként minden józanul gondolkodó tudott, a két szektor egyaránt fontos; a maga he'yén, a szerveze­tére szabott feladatkörben. Z avartalanul megfér egymás mellett Ceglé­den az állami — s azon belül a minisztériumi még a tanácsi —, valamint a szövetkezeti építőipar, bár nem mindig volt ez így. A párt- és tanácsi szervek erőfeszítései nyomán azon­ban kialakult az az ész­szerű munkamegosztási rend, mely a felületes szem­lélőt is könnyen meggyőzi e munkamegosztás szükséges­ségéről, a munkát hatéko­nyabbá tevő jellegéről. Sáv­házak építését ugyanis — a panelszerelésben nagy gyakorlattal rendelkező Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat helyett — öreg hiba lenne rábízni az építőipari szövetkezetre, ahogyan tévedésnek bizo­nyulna azt erőltetni, a cse­kély értékű, de egy-egy gazdaságban jelentős szere­pet játszó mezőgazdasági építkezésekre vonuljanak fel a minisztériumi cégek. Tizenkét hónap alatt a vá­rosban huszonkét olyan építményjellegű munkát adtak át a beruházóknak a kivitelezők, amelyek költ­sége egymillió forint felett volt. Az ennél kisebb érté­V — __________ kű — ám ismételten hang­súlyozzuk: az adott helyen, gazdálkodó egységben, in­tézményben, tanácsi fejlesz­tésben nagyon fontos — megbízásokból majdnem kétszer ennyit teljesítettek a .különböző szektorba tar­tozó, de egymásra már nem féltékenykedő építők, sze­relők. Pontosan azért említettük a ceglédi példát, mert a város nem tartozik a na­gyon sokat építő települé­sek közé, azaz, ha itt jut mindenkinek munka — és testére szabott feladat! —, akkor másutt, a sok épít­kezéssel bajlódó-büszkélke- dő helyeken miért lenne ettől eltérően? Az azonban igaz, s a nyugvópontnak lé­nyeges eleme, hogy a teendők jellege egyben iránytű, annak megmutató- ja, milyen építőszervezet alkalmas a legkedvezőbb eredményt ígérő módon ennek a teendőnek a vég­rehajtására. S ennek az iránytűnek a jelzéseit egy­re inkább figyelembe kell venni, nem azért, hogy el­kerüljék a viták újbóli föl­lángolását, hanem az össz­társadalmi érdekeltség — a ráfordítások és a haszon viszonyában testet öltő — érvényesítése okán. E nnek az érdekeltség­nek a tiszteletét kö­veteli meg az az elvi jelentőségű állásfoglalás, amelyet az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1978. ok­tóber 12-i ülésének határo­zatában — Az építő- és építőanyag-ipar helyzeté­ről, továbbfejlesztésének feladatairól — így fogal­maztak meg: „Az állami válla'atok, szövetkezetek és a házilagos építőszervezetek feladataikkal összhangban fejlődjenek.” Ez a nagyon egyszerű mondat juttatja véglegesen nyugvópontra a vitákat, elismerve a külön­féle építőszervezetek létjo­gosultságát, ugyanakkor hangsúlyossá téve a felada­tokkal összehangolt fejlesz­tés követelményét. Tagadhatatlan: erre a fej­lesztésre égető a szükség. Nemleges választ persze soha senki nem adott olyas­fajta kérdésekre, kell-e a fejlesztés, ám most felada­tok és fejlesztés kettősé­nek azonos útjáról van szó! A megyében nemcsak az építőszervezetek teljesítő- képességének növelése el­engedhetetlen, hanem az szintén, hogy az azonos jel­legű, szervezetű építőegysé­gek közötti szembetűnő kü­lönbségek mérséklődjenek, hiszen van olyan cég, ahol a termelékenység a más, hasonló vállalkozásokhoz mérten csak 68—75 száza­lékot ér el, s például a gépkihasználásban is meg­hökkentően nagyok az elté­rések. A nyugvópont eléré­se jó alkalom arra, hogy a különféle építőszervezetek tényleges feladataikkal ves­senek számot, ne annak ad­janak elsőbbséget, ami a presztízst szolgálja, hanem a szervezettséget javító, a munka hatékonyságát foko­zó feladatoké legyen az el­ső hely. A második meg a harmadik hely szintén ezeknek jusson, mert ne fe­ledjük: nem a szervezeti, szektorális hovatartozás minősít, hanem — most már — a feladatok ellátá­sának hogyanja, végső eredménye, közvetlen és közvetett társadalmi hasz­nossága. Mészáros Ottó _____________________ Du nakanyar az idény kezdetén Több szállás, bőséges ellátás, kényelmesebb közlekedés Négy-öt ezer kirándulót vár a Pilisi Parkerdő Gazdaság Itt az idegenforgalmi idény. A Dunakanyarban és a Rác- kevei-Duna-ág ellátásáért fe­lelős kereskedelmi, idegenfor­galmi vállalatok, szövetkeze­tek a felkészülésben gyorsAbb ütemre váltottak. Sörleiné Mészáros Magdolna, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak fejelőadója elmondta, hogy valamennyi vállalat és fogyasztási szövetkezet a ta­valyi és korábbi tapasztalatok alapján intézkedési tervet ké­szített. Ezt a kereskedelmi osztály közreműködésével ösz- szehangolták, s így remélhető­leg a Dunakanyar és a Rácke- vei-Duna-ág teljes területén egységes és jó lesz a kereske­delmi, idegenforgalmi ellátás, szolgáltatás. Tavaly .. 20Th ezer turista, üdülő látogatott a Dunaka­nyarba. Ötvenkét százalékkal többen, mint tavalyelőtt. De hogy az idén hányán jönnek, azt bármilyen alapos előzetes felmérés ellenére sem tudja senki sem. Lehet azonban kö­vetkeztetni a fellendülésre, hiszen számos, jelentős művé­szeti, kulturális intézmény vonzza a vendégeket. Az egyébként jói jövedel­mező idegenforgalomért, a za­vartalan ellátásért felelős vál­lalatok, szövetkezetek, utazá­si irodák megállapodtak a nagykereskedelmi vállalatok­kal és egyéb szállítóikkal, pél­dául a Füszérttel, a söriparral és a Zöldérttel, hogy a Duna­kanyar ellátását kiemelten ke­zelik. A vendéglátóipari válla­latok és a fogyasztási szövet­kezetek bővítették hálózatukat és szolgáltatásaik skáláját. A Pest megyei Vendéglátó Vál­lalat például a nyárra a szent­endrei Teátrum étteremben: gasztrofol üzemet nyit, s nyolc üzletben büféáru- és süte­ménycsomagoló gépeket he­lyez el. Elhatározták, hogy minden üzletükben nyitástól zárásig árusítanak ételt, s huszonnégyben komplett reg­gelit is. Tizenkilenc helyen né­met és cseh nyelvű — a Pan­nónia I. osztályú üzleteiben négy — a II. osztályúnkban kétnyelvű étlapokon kínálják a finom ételeket, italokat. A gyorsan népszerűvé vált Hot-dog sem hiányzik majd. A vendéglátó vállalat tizen­hét, a szentendrei fogyasztá­si szövetkezet két Hot-dog sü­tőt állít fel. A Dobogókőre látogatókat pedig a Pannónia látja el. A Pest megyei Vendéglátó Vállalat Szentendre és Visegrád között a hétvége­ken gépkocsis mozgóárusokat indít. A Pest-Budai Vendég­látó a Királyrétre, a szobi áfész a Börzsöny több kirán­dulóhelyére küldi mozgóáru­sait. Bővítették és tovább gyara­pítják a szálláshelyeket. Az Express Utazási Iroda Nagy­marosra új kempinget épít, a szentendrei áfész a Vörüskő Szállodát bővíti. A Pest me­gyei Idegenforgalmi Vállalat a papszigeti kempingben a ré­giek helyett 15 luxus, a mo- nori kempingben 12 új fahá­zat állíttat fel. A Pilisi Park­erdőgazdaság is megnyitja a visegrádi kirándulóközpont­ban a 120 sátorból álló jurta­táborát. Itt egyébként 4—5 Tegnap délelőtt Tököl ut­cáin vörösnyakkendős közle­kedési úttörőle irányították a forgalmat. Az arra járók már ebből is megtudhatták: ünne­pi eseményre készül a község. Az úttörőkön kívül a hely­béli lakosok hosszú sora mu­tatta az utat Tököl új büszke­sége, az április 4-e tiszteleté­re felépített orvosi rendelőin­tézet felé. . A hófehérre festett, tetsze­tős külsejű egészségügyi in­tézmény 3 millió forintos be­ruházással, és — a nagyközsé­gi tanács építőipari költségve­tési üzeme jóvoltából — di­cséretes gyorsasággal, alig több mint egy év alatt épült fel. Nagy szerepet játszott eb­ben a lakosság segítsége is: a helyiek szorgalmát bizonyít­ja, hogy csaknem 320 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek a rendelőintézet épí­tése során. A korszerűen berendezett in­tézményben három körzeti or­vosi és egy fogászati rendelő kapott helyet, emellett terhes­tanácsadással segítik majd az anyákat, csecsemőgondozással védik a kicsinyeket. A kétszin­tes épület emeleti részében, két, egyenként 120 négyzetmé­ter alapterületű szolgálati la­kást is létesítettek. Az avatóünnepségen — ame­lyen jelen volt Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bi­zottságának első titkára, Ká- tai Incéné, a járási hivatal el­nökhelyettese és Szusics Pé­ter, a nagyközségi tanács elnö­ke is — dr. Tengelyi Vilmos, megyei főorvos méltatta a rendelőintézet jelentőségét, majd átnyújtotta az épület kulcsát dr. Bodnár Zsigmond- nak, a rendelő ügyvezető fő­orvosának. H. I. ezer kiránduló fogadására rendezkednek be. A vízi utazási, sétahajózá- si lehetőségek is bővülnél':. A MAHART új járatot indít Esztergom és Budapest között, ami június 4-től szeptember 1-ig munkanapokon közleke­dik. Esztergomból 7.30-kor in­dul, minden hajóállomáson megáll, s Budapestre 12 óra­kor érkezik. Vissza 14 órakor indul, s 19.40-kor köt ki Esz­tergomban. A Pest megyei Kishajózási Vállalatnál pedig arról tájékoztattak, hogy elké­szült, s jelenleg az üzemi pró­bákon vesz részt a 150 lóerős, hatvanszemélyes Szód motoros hajó. A szezon kezdetétől Visegrád és Nagymaros között hajózik majd. Szente Pál Kifejtette: a kohászati üze­mekben egy-egy automatizált eszközt eddig inkább csak egye­di méréseknél, vezérléseknél alkalmaztak. A feladat a tel­jes technológiai folyamat komplett automatizálása. Mind­ehhez felhasználják az elekt­ronikai ipar legújabb vívmá­nyait, a számítógépeket, a különböző részegységeket, például félvezetőkét, tran­zisztorokat, integrált áramkö­röket. Példaként említhetjük, hogy az automatizálás eddigi eredményeként az Ózdi Kohá­szati Üzemekben megtízszere­ződött a hengerlési sebesség. A most épülő oxigénes kon­verter acélművekben azt az acélmennyiséget, amit eddig 4 óra alatt készítettek, 15—20 perc alatt állítják majd elő. A kohászati automatizálás máris 2—5 százalékkal növel­te a berendezések teljesítmé­nyét, csökkentette a se lej tét és 2 százalékkal növelte a terme­lékenységet. A mostani konferencia aján­lásokat dolgozott ki a vasko­hászati állandó bizottságnak, javasolva, hogy az újonnan épülő nagyteljesítményű üze­mekben vezessék be a komp-, lex számítógépes automatizá-. lást. Gödöllőtől Budaörsig Negyvenegy munkahelyen Kommunista müssak a Kosmű- és Mélyépítő Vállalatnál Csípős, hideg szél és némi szemerkélő eső riogatta szom­baton azokat, akik valami miatt szabadban töltötték ide­jüket. A kirándulók bizonyá­ra fáztak, nem úgy azok az önkéntes munkavállalók, akik kitartóan dacoltak az idővel. Az utóbbiak közé tartoztak a Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgo­zói, fizikaiak, műszakiak és ügyviteli alkalmazottak: kom­munista műszakot tartottak. — Csak fizikai munkát fo­gadunk el — magyarázta Vass Sándor, a KKMV igazgatója. — Évenként két ilyen akciót szervezünk, ez most már ha­gyományos, hiszen harmadik éve tart. A teljesítmények alapján jóváírt munkabér leg­nagyobb hányadát dolgozóink lakásépítésének támogatására, és az üdül­tetés fejlesztésére fordítjuk. Évente 15—20 mun­katársunknak tudunk, éppen a kommunista szombatok bevé­tele révén, 20—30 ezer forintos támogatást adni lakásépítés­hez. A kamatmentes kölcsönök több mint nyolcvan százalé­kát fizikai dolgozóink kapják. Így az sem meglepő, hogy az anyagi segítség odaítélésénél és az üdülőjegyek elosztásánál döntő: ott volt-e az illető a társadalmi munkákban, a kommunista szombatokon az ásó, a lapát, a csákány innen­ső végénél, vagy éppen a be­tonozásnál. Csombok István művezető nem is kicsi, 24 tagú csapatát Gödöllőn, a Petőfi Sándor Ál­talános Iskolánál találtuk. Az Egy Üzem — egy iskola akció­ban ezúttal éppen új kerítést alapoztak, az iskolaudvart bő­vítették. Mások a Szabadság téri lakótelep járdáin, útjain, óvodák, bölcsődék körül talál­tak maguknak munkát. Két haszna is volt ennek a KKMV-s kommunista szom­batnak. A gödöllőin kívül sok­kal nagyobb munkák is foly­tak a vállalat összesen 41 munkahelyén. A napi gyors összesítésből kiderült, 1150 ember dolgozott egy műszakot. Budaörsön az északnyugati la­kótelep, Pestlőrincen az állami lakótelep, valamint Kispesten a városközpont csatorna-, víz- és gázvezeték építését folytat­ták szombaton ott, ahol pén­teken abbahagyták. Ezzel a társadalmi munkával, amely-, nek értéke egyébként mintegy 1 millió 400 ezer forint, gyor­sították a megyében és Buda­pesten a lakásépítéssel kap­csolatos mélyépítési munkát, a vállalat idei programjának megvalósulását. A gödöllői munkahelyeken dolgozó társadalmi munkáso­kat meglátogatták, köztük Plutzer Miklós, a városi párt- bizottság első titkára és Bene­dek János tanácselnök. F. L KÖZELET Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és az általa vezetett magyar kül­döttség, mely a magyar—ko­reai gazdasági és műszaki tu­dományos konzultatív kor­mányközi bizottság negyedik ülésszakán vett részt, szom­baton hazaérkezett Fhenjan- ból. Bakos Zsigmond könnyűipa­ri államtitkár vezetésével szombaton hazaérkezett az a küldöttség, amely Prágában részt vett a KGST könnyű­ipari állandó bizottságának 32. ülésén. P. N. Bhagwati, India leg­felsőbb bíróságának főbírája szombaton elutazott hazánk­ból. Itt-tartózkodása alatt fo­gadta őt dr. Markója Imre igazságügy-miniszter, dr. Sza­kács Ödön, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke, és dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke. W A. A Rendelőt avattak Tökölön

Next

/
Oldalképek
Tartalom