Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

NAtiYKjtaflSj líradó •A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖNKI ADÁS A XXIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1919. MÁRCIUS 6., KEDD Tavaly: rendkívüli fejlődés Közgyűlés a Gépjavító és Faipari Szövetkezetnél A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet városunk egyik legnagyobb léptekkel fejlődő üzeme. Erről i tanús­kodtak a tavalyi eredménye­ket összegező beszámolók, s az idei feladatokat meghatá­rozó tervek a szövetkezet xnérlegzáró közgyűlésén. A szövetkezet termelése 1975 óta csaknem megkétsze­reződött A termelési érték növekedése 1978-ban 41 szá­zalék volt 1977-hez viszonyít­va. Egy dolgozó átlagosan 287 ezer forint értékű terméket állított elő, 38 százalékkal többet a korábbinál. Kedve­zően alakult a szövetkezet ár­bevétele is. Ennek összege 1978-ban meghaladta a 111 millió forintot s ebből 75 millió forint exporteladások­ból származott Profiltisztítás Mint Barta István elnök a vezetőség beszámolása során elmondotta, a tavalyi gazdál­kodást alapvetően a külföldi igények megnövekedése hatá­rozta meg. A megrendelések csaknem robbanásszerű gya­rapodása rendkívül nehéz fel­adatokat rótt a gazdálkodás tervezőire, ám a folyamatos termelési profiltisatítás meg- • hozta eredményét Eredményesen dolgozott a szövetkezet faipari részlege is, egyedi gyártmányainak ér­téke meghaladta a 3,9 millió forintot — mondotta az elnök, majd a továbbiakban a szol­gáltató részlegek tevékenysé­gét elemezte. Hangsúlyozta, hogy e munkahelyek eredmé­nyeit nem szabad összevetni a termelő műhelyekével. A szolgáltató iparban elsőrendű feladat a lakosság és a szol­gáltatásokat igénybe vevő kö- zületek megrendeléseinek tel­jesítése. E kötelezettségnek a szolgáltatóiparra jellemző ál­talános gondok jelentkezése ellenére a szövetkezet eleget tett. A szolgáltató részlegek árbevétele tavaly meghaladta a 10 millió forintot, s a kol­lektíva egészét dicséri. Minőség A szövetkezet fejlődését nemcsak a gazdasági eredmé­nyeken keresztül lehet érzé­kelni, mondotta az elnök. Ja­vult a társadalmi és a gazda­sági vezetés kapcsolata, széle­sedett a szövetkezeti demok­rácia, tovább növekedett a törzsgárdatagok száma és erő­södött a szocialista brigád­mozgalom. Egy kollektíva el­nyerte a szövetkezet kiváló brigádja címet, két közösség arany, kettő ezüst és öt bronz fokozatot ért el. A város in­tézményeiben a brigádok több mint 4 ezer óra társadalmi munkát végeztek, de részt vettek a szövetkezet fejleszté­sében is. Ennek köszönhető, hogy az új 600 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok határidőre elkészült. Végezetül az elnök öröm­mel jelentette, hogy a szövet­kezetnek nincsenek gondjai a megrendelésekkel, majd kö­szönetét mondott a város ve­zető testületéinek, a KISZÖV- nek és az MNB ceglédi fiók­jának a szövetkezet tevékeny­ségéhez nyújtott hatékony tá­mogatásért. A mérlegzáró közgyűlésen részt vett Borosné dr. Marton Mária, a KISZÖV Pest megyei elnöke, aki hozzászólásában elismeréssel szólt a tavalyi eredményekről. Mint mondot­ta, hasonló sikerekkel kevés ipái i szövetkezet dicsekedhet a megyében. Sajnos, a Nagy­kőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet mégsem nyerhet­te el a Kiváló szövetkezet cí­met, mert tőkés exportját nem növelte, s annak értéke 1978-ban elenyésző volt. Ezen a helyzeten változtatni kell — mondotta végezetül, a KI­SZÖV elnöke, hiszen a szö­vetkezet adottságai és ered­ményei lehetővé teszik, hogy áruival meghódítsa a tőkés piacokat is. Hozzászólt a közgyűlés be­számolóihoz Pásztor István, az MSZMP városi bizottságának első titkára is. Mint megálla­pította, valóban ez a szövet­kezet a legdinamikusabban fejlődő kollektívája a város­nak. Nemcsak a termelési eredmények növekedtek ug­rásszerűen, hanem javultak a dolgozók munka- és szociális körülményei is. A szövetkezet feladata a gyártmányfejlesz­tés, a dolgozók érdekeltségé­nek fokozása, a termékek kedvező értékesítése, s minő­ségének javítása, elsősorban a szocialista munkaverseny- mozgalom segítségével. Vége­zetül köszönetét mondott a szövetkezet dolgozóinak a vá­ros érdekében végzett mun­kájáért Másfélmilliós részesedés A mérlegzáró közgyűlés vé­gezetül elfogadta és jóváhagy­ta a vezetőség és a szövet­kezetben tevékenykedő bi­zottságok beszámolóit, az 1978. évi mérleg- és ered­ménykimutatást valamint az 1979. évi tervet. A közgyűlés után a szövetkezet dolgozói átvették másfél millió forint­nyi nyereségrészesedésüket. F. P. A szolnoki rádió műsora MÁRCIUS 7-Töt IMS Szerda, 17.00: Hírek. Klssz- szikus keringők. A jogsegély- szolgálatról. A rákócziújfalui népdalkor énekel. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedési maga­zinműsor. (A tartalomból: Fi­gyeljük a rendszámtáblát! Hí­rek, tudósítások, információk közlekedőknek. Itt a tavasz, irány a természet! Nők a vo­lán mögött.) 18.00: Alföldi kró­nika. Ritmikus percek. 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. (A tartalomból: A nemzetközi nőnapról. Tavasz­váró. Szolgáltatások nők szá­mára. Asszonysors régen.) 18.00: Alföldi krónika. Beat- parádé. 18.25—18.30: Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. A szol­noki Tisza-parti gimnázium kórusa énekel. 17.20: Helyi árualapok, hiánycikkek, szol­gáltatások. Fórum. Telefon: 12—959. 18.00: Alföldi krónika. Délutáni minikoktél. 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00: Hírek. 17.05: Rádióvíkend. Hétvégi maga­zinműsor. (A tartalomból: A hét eseményei. Információk, riportok, tudósítások. Szer­kesztik a hallgatók. Slágeran­tikvárium. Előadók ABC-ben.) 18.00: A nap hírei. Hétvégi programajánlat. 18.30: Műsor­zárás. Vasárnap, 17.00: A teremtés formái. 18.00: Sport és muzsi­ka. összefoglaló a nap sport- eseményeiről. 18.30: Műsorzá­rás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Oklevél a végzősöknek Mesterek lettek A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola tovább­képző intézetében befejeződött az országban elsőként itt szer­vezett konzervgyártó, mester- szakmunkás-képző tanfolyam. Az egyéves továbbképzésen 24 szakmunkás vett részt, kö­zöttük öten Nagykőrösről. A napokban megtartott záró­vizsga elnöke dr. Mihalusz Fe­renc, a Konzervipari Vállala­tok Trösztjének vezérigazgató­ja volt, aki elégedetten szólt az ország első mester konzerv­gyártó szakmunkásainak tu­dásáról. Régi térképek a múzeumban A kiállítás március 30-ig tekinthető meg Nagykőrös múltjába tanul­ságos bepillantást nyújtó ki­állítás nyílt meg szombaton délután az Arany János Mú­zeum kiállítótermében. A tá­rolókban a Pest megyei Le­véltár nagykőrösi osztályán őrzött nagykőrösi vonatkozá­sú 18. és 19. századbeli tér­képek gazdag anyagát mutatja be a múzeum a város közön­ségének. A kiállítást dr. Novak László, az Arany János Mú­zeum igazgatója nyitotta meg, majd Böőr László, a Pest me­Egyre többen tenyésztenek juhot Nagy forgalom a vásárban Városunkban régen nem volt olyan nagy tavaszi vá­sár, mint .amilyen az elmúlt vasárnap. A környékből jött autósok kocsijai szinte ellep­ték a vásártér melletti földe­ket. Minden ötödik autós ma­lacot vásárolt, s a csomagtar­tóban vitte haza a körösi por­tékát. Pest környékéről és Szolnok vidékéről is jöttek vevők. Az anyasertéseket a vásár­kapu közelében szokták árul­ni, de most egyet se talál­junk. Az anyasertést nem ad­ják el a termelők, inkább ma­lacot nevelnek. A választási malacoknak legnagyobb része déltájra el­kelt A malacok párját 1300— 1800 forintért adták, de volt olyan szép 8 hetes jószág, melynek párjáért 2 ezer fo­rintot kértek. A szarvasmarhavásár kisebb, de elég élénk volt. Több vidé­ki termelőszövetkezet vásárolt, főleg a bikaborjúkat keresték, melyeket az Állatforgalmi Vál­lalat 53—55 forintos kg-kénti áron vette meg. A jó tehenek­nek is megvolt az ára. A nagy tejhozamú, fias, fiatal te­hén 25 ezer forintért is elkelt, de már 15—20 ezer forintért is lehetett tehenet venni. Egy­éves, hollandi fajta üszőborjú 14 ezer forintért kelt el. Mint általában minden ta­vasszal, most is sok ló elkelt. A gyengébb kocsiló 12—15 ezer forint volt A fuvarosló 30—35 ezer forintért kelt. El­sőosztályú jószág kevés volt. Az éves csikót 15—16 ezer fo­gyei Levéltár nagykőrösi osz­tályának vezetője tartott érté­kes előadást a régi térképekről. Ismentette a különböző polgári és katonai térképeket, a terü­leti kataszteri, vízrajzi, hajózá­si, néprajzi és egyéb térképraj­zokat, melyek a megyék, vá­rosok területi kialakulására vonatkozólag is fontos tanul­ságokkal szolgálnak. Ä kiállított térképekhez dr. Novák László múzeumigazga­tó fűzött magyarázatot. Ki­emelte, hogy Böőr László, a megyei levéltár nagykőrösi osz­tályvezetője olyan régi körösi térképanyagot gyűjtött össze, amilyennel kevés város dicse­kedhet. Megtalálhatók e gyűj­teményben a régi városkapu­kat feltüntető térképek, az 1826. évi nagy tűzvész előtti és utáni térképrajzok, a régi szőlőhegyek térképei. Sokat­mondó térképek maradtak Póharaszt és Nyársapát meg­szerzéséről, megvannak a vá­ros pótharaszti, csemői s egyéb területekért vívott, szinte évszázados birtokperei­vel kapcsolatos térképrajzok is. A kiállítás március 30-ig tekinthető meg. K. L. rintért vették, de volt olyan, melyet 20 ezer forintra tar­tottak. Az állatvásáron láttunk éves anyajuhot, melyet 1400 forintért árultak. A tanyavi­lágban egyre több termelő te­nyészt juhokat. Érdemes,- mert a tejesbirkának 50 forint kö­rül van kilója. Árultak egy kecskét is, s 1200 forintot kértek érte, de nem kelt el. Kosarasaink az MNK-döntőben Az egyre bővülő körösi vo­natkozású kosárlabda prog­ramban a középiskolások két­szer is idegenbe utaztak, a gimnáziumi labdajáték-te­remben kettős Magyar Nép­köztársasági Kupa-mérkőzés­re került sor, a legfiatalabbak pedig Kecskeméten szerepel­tek. Az MNK-ban Férfiak: Nagykőrösi Pedagó­gus—Hernádi Tsz SE 83-72 (45-42). Nk.: Mocsai (15), Da- nóczi (9), Ábrahám (24)j Jó­zan (18), Marosfi (11); csere: Becser (6), Kőházi. A megyei döntőbe jutásért folyó ta­lálkozón a körösiek végig ha- tárgzottabbak és jobbak vol­tak, s a számszerű eredmény­nél biztosabban győztek. Az el­lenfél taktikai szabálytalansá­gokkal tördelte meg a hazaiak lendületét. Nők: Monori SE—Nk. Gim­názium 41-37 (11.26). Nk.: Dombi, Molnár (2), Sós (8), A város múltjából Az Mám család históriája n. Testvérei még soká fenn­tartották az Ádám név emlé­kezetét. Közülük legközelebb állott korban Gerzsonhoz Jó­zsef, aki megmaradt a papi pályán, s egy kis baranyai fa­luban, szorongatott magyar­ság között fejezte be áldásos életét. Legnevezetesebb azon­ban László lett, aki 1837-ben született, itt Arany tanítványa volt, de mérnöki pályára lé­pett. A híres prágai műegye­temen fejezte be tanulmá­nyait, s utána mindjárt a hí­ven emlékező Nagykőrös hív­ta meg városi mérnökéül. Az első borok • Gyakori külföldi tanulmá­nyai alapján egy századdal járt előbb tekintete, az elma­radt vidéki város arculatára ő varázsolt újkori képet. Szé­kely stílusban átépítette a fő­tér díszét, a református temp­lomot is. Hálásan és büszkén emlékezett egykori nagy taná­rára. Természetesen ő is ben­ne volt abban a küldöttség­ben, mely részt vett Arany temetésén. Akkor már polgár- mester volt, egyhuzamban szinte példátlan módon, 9 évig, nem volt nehéz kezdeményez­ni, hogy Nagykőrösön is szob­rot állítsanak Aranynak, de annál nehezebb volt ki vinnie! Nehezen ment a gyűjtés: volt, aki 20 fillért adott a szoborra! Akadt jó segítő is, aki a Budapesti Hírlap orszá­gos gyűjtéséből fennmaradt jelentős összeget is idehozta, és segített megalkotni a min­den ízében körösi Arany­szobrot: ő látta vendégül hó­napokon át Zala Györgyöt, a nagy művészt, és bizonyára sugalmazásának is része van abban, hogy az egyszerű kö­rösi pásztor, Marci bácsi alak­ja került karszékben a talap­zatra, körül pedig fríznek „A vén gulyás temetése”, úgy, ahogy Arany leírta. Körösi lányt vett el, s vele kapott birtokból mintagazdaságot fej­lesztett ki, ő termelte az első kitűnő borokat a nyársapáti futóhomokon. Az országos bí­ráló bizottság nem is akarta elhinni, hogy homoki bort ál­lított ki. Polgártársai megbe­csülése közepette, magas kor­ban, 1920-ban halt meg. A negyedik fiú, Kálmán, atyja örökébe lépett Verseny­ben, s még e kis faluból is ő kormányozta a kecskeméti nagy egyházmegyét. Onnan sokszor belátogatott testvéré­hez, s mint az egész Duna- melléki református egyházke­rület főjegyzője, vagyis má­sodik embere, szívesen meg­tartotta az érettségi tisztet magának. Ha ő jött, már örültek az ifjak. Benkó fenn­tartotta híres mondását, amely- lyel rendszerint megnyitotta a tanárkari ,elő értekezleteket: „Uraim! Mi itt nem mint szi­gorú bírák állunk az ifjúság­gal szemben, hanem mint jó­akaró atyák fiaikkal szem­ben!” Ellenük döntött Az ötödik fiú, András, bi­zonyult Gerzson után a leg­élesebb eszűnek. Arany Laci tanulótársa és legmeghittebb barátja volt. Szép írásával nemegyszer ő másolta Laci cHäfckori költői kísérleteit. Az­tán is levelezgettek, olykor kedvesen évődő tréfás versek­ben. András is jogi pályára lé­pett, akárcsak Arany László, s utóbb a Kúria nagy tekinté­lyű tanácselnöke lett. Jogi tudásáról, igazsághoz ragaszko­dásáról Bécsben is beszéltek, s egy küldöttjük lejött, hogy, személyesen megnézze azt a kurucos bátorságú embert, aki Az Ádám testvérek egy fontos udvari vonatkozá­sú ügyben ellenük mert dön­teni! Itt él A hatodik fiú papíron a György nevet viselte, de min­denki csak Gyurkának nevez­te a jókedvű jogászgyereket, akit a körösi lányok még a bálokra is lehozattak Pestről, olyan kitűnő táncos és gaval­lér volt. Mindig azt nézte, hogy az első tourok után melyik lány maradt ülve, azt ő vitte be ß táncba! Betáncolta ma­gát aztán ő is a kúriai bírói székbe, de otthona azért csak Tápiószele volt. Ott is gyak­ran felkeresték a fővárosi művészek is, akiket minden jóval ellátott. Az egyetlen lány, Juliska, Gonda László békési gimjiá, zhiflSf igazgató és Öi'szággyűlé- si képviselő felesége lett, aki Ádám Gerzson ifjúkori barát­ja és társa volt külföldi ván­dorlásaiban. Három gyermeke közül az első lány pedig Szur- mó Ambrus körösi polgári is­kolai igazgató felesége lett, s lányaik ezen a réven számos Arany- és Ádám-emlékhez juttattak bennünket Fiuk az én falum MÁV állomásfőnö­ke volt, s ma is emlékszem barátságos magatartására. Má­sodik lányuk, Juliska özvegy­ségre jutva 7 gyermeket ne­velt fel! Erzsiké lányuk pedig a körösi polgári iskola kitün­tetett tanámőjeként itt él köztünk. Becsüljük Íme, tisztelettel gondolhat Nagykőrös az egész Ádám családra — Gerzson és László pedig méltó arra, hogy a mú­zeum előtt szép parkban mell­szobrot állítsanak nekik, akár­csak Kecskeméten is láthat­juk. Becsüljük meg, akik meg­becsülték városunkat!... Dr. Törös László 'Tw" (Vége) Hartyányi M. (15), Szabó (12); csere: Korsós, Erdei, Farkas, Vailand. Az első félidőben a határozottan jól játszó, főleg serdülő korúakból álló he­lyiek meglepetésre, de megér­demelten vezetést szereztek. Szünet után a tavalyi megyei felnőtt bajnokság 2. helye­zettje nagyon jól védekezett és nagyobb rutinjával megfor­dította az eredményt. Középiskolás női kupában Debreceni KLTE Gyakorló Gimnázium—Nk. Gimnázium 64-47 (32-34). Nk.: Dombi, Molnár (8), Sós (6), Hartyányi M. (18), Szabó (8); csere: Er­dei (3), Korsós (2), Farkas (1), Vailand (1). A legjobb 12 közé jutásért vívott országos döntő visszavágó mérkőzésen a kö­rösiek nem tudták semlegesí­teni az ellenfél magas, jóké­pességű és eredményes közép­játékosát, ami döntőnek bizo­nyult. Megyei diák női bajnoki Nk. Gimnázium—Váci Egész­ségügyi DSK 82-41 (44-20). Az egész körösi csapat jó telje­sítményt nyújtott és idegen­ben is rászolgált a- jelentős különbségű győzelemre. Ko­sárdobók: Hartyányi M. (30), Farkas (18), Sós (12), Vailand (10), Korsós (8), Hartyányi T. (4). Kecskemét, városi bajnokság A 3. fordulóban 4 körösi vo­natkozású mérkőzésre került sor. Az úttörő fiúk játszottak a legjobban, de a mini fiúk is derekasan helytálltak. Tfttörő fiú: Nk. Arany isk.— Kecskeméti SC Jókai isk. 90-14 (48-6); legjobb dobók: Csikós P. (30), Csikós Z. (26). Mini fiú: Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK II.—Nk. Arany isk. 35-21 (21-11); ld.: Szilá­gyi (6). Üttörő leány: KSC Molnár isk.—Nk. ——Arany isk. 29-9 (24-3). Mini leány: KSC Molnár isk. —Nk. Arany isk. 24-4 (18-2); kosárdobó: Szabó D. (4). S. Z. Moziműsor Tecumseh. Színes, szinkro­nizált NDK kalandfilm. Elő­adás kezdete: 4 óra. Szabadíts meg a gonosztól. Magyar film. (16 éven felü­lieknek!) Előadások kezdete: 6 és 8 óra. Kiskörzeti mozi a Csongrádi úti iskolában Volt egyszer egy zsaru. An­gol film. Előadás kezdete: fél 7-kor. A kocséri Petőfi moziban Bundás Maci kalandjai. Elő­adás kezdete: 6 óra. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, kollegáknak, szomszédoknak, jó ismerősöknek, akik a drága édesapa, nagyapa, dédapa temetésén megjelentek, sírjára koszorút helyeztek, fájdal­munkat enyhítették. A gyászoló K. Varga család. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom