Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-14 / 61. szám
4 vár@s legújabb bölcsődéje Széles körű társadalmi összefogássá!! készült el a város legújabb bölcsődéje a Lövész utcában. A korszerű épületbe 1 hatvan gyermeket helyeztek el. A képen a nagycsoportosok levegődnek a délelőtti napsütésben. Apáti-Tóth Sándor felvétele A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN a magyar vöröshadsereg vezérkara a harcok közepette fölállította Cegléden, az I. hadtestparancsnokságot. Ezzel a hadtesttel szándékozott áttörni a Tiszán, majd ha befejeződnek a győzedelmes felvidéki harcok. Addig ez a hadtest védte egész hosszában a folyó jobb partját, hadműveletekbe nem kezdett. A cél az volt, hogy elterelje a figyelmet az északi fronton támadó ezre- deink akcióiról. A vörös századok beásták magukat a Tisza töltésén, figyelték és lekötötték az agressziós csapatokat. A csongrádi vashidat mind á mieink, mind az ellenség megtartotta épségben, (ugyanazon szándékkal: ők is ezen akartak átvonulni a front megindulásakor. A közel három hónapos lövészárok-nyugal- mat leginkább a mi harcosaink bontottál: meg csekély erőkkel való áttöréseikkel. Május' harmadikára így emlékezik Nyújtó Ferenc, volt vörös századparancsnok: „Hajnalban egv mozdony két-három teherkocsit folt át maga előtt a vasúti hídon, az ellenség oldalára. Elöl gördült egy mellvédes platókocsi, mögötte ágyús és géppuskás vagonok. A túlparton megálltak és tüzet nyitottak az ellenségre. Addig lőtték, amíg ki nem fogytak a lőszerből, majd nyugodtan visz- ■ szavonultak. A vállalkozást Drocsák Antal népbiztos vezette, hozzánk képest idős, öt- ven-ötvennyolc éves, halk szavú, bátor ember. Jóval később, Mindszentnél nyolc-tíz csónakkal, csónakonként tíz-tizenkét vörös- katonát szállítottunk át az ellenség vonalai elé. Ez a rohamosztag több géppuskát vitt magával, tüzükkél tisztította meg az utat. Többször is fordultunk újabb csoportokkal. Elfoglalták Mindszentet, Szentest és Hódmezővásárhelyt. Erre a térségre az ellenség hat ezredet vetett be, vissza kellett vonulni. Mindszenten egy parasztházba húzódtunk, Hatan voltunk ceglédiek. Sebesült voltam, még a parton csapódott belém három gránátszilánk, nem jött álom a szememre. Ejfél tájt idegen hangok szűrődtek' be az ablakon, az intervenciósok vonultak az utcán, a sötétben kiáltoztak, szuronyaik, kulacsaik csörögtek, ahogy egymáshoz verődtek. Fölkeltettem bajtársaimat és kerítéseken, mellékutcákon át siettünk a Tiszához. Afo-' lyónál komp állt és mi ellenséges tűzben keltünk át a túl-- só partra. Fedezetül a mindszenti gáton m'aradt hat vöröskatona. két géppuskával. Mikor elfogyott a hevederekből a töltény, belevetették magukat a folyóba. Mi már a Tisza közepén jártunk, ők' úszva igyekeztek utánunk. Az ag- resszorok lőtték őket, ott merültek el a szemünk ’láttára, géppuskástól, érettünk áldozva életüket.” szíjjArtó fal így EMLÉKEZIK vissza erre a nagy vállalkozásra: „A szenL tesi Kurca-parton beástuk magunkat. A rajok közt igen nagy, mintegy kétszáz lépés hézag volt, nem valami biztonságos, de sokat nem gondolkodtunk rajta, bíztunk magunkban. Egy hete, tíz napja voltunk már a lövészárokban, szemben az ellenség állásaival. Nem tudom, hogy mi okból, kinek a hibájából volt, hogy lőszer utánpótlást nem kaptunk. Azt a kevés töltényt’, amit magunkkal hoztunk, ellőttük. azután már az ellenségtől elszedett vagy elhányt patronokat rakosgattuk egyenként a puskába, azokkal lő- döztünk régi gazdáikra. De nem hiszem, hogy sok kárt tettünk bennük, mert a golyó kisebb volt a mienkfíél, elsütöttük, de célozni nem lehetett, hiszen lötyögött a puskacsőben. A Kurcánál egyre fogytunk, sokan elestek, megsebesültek. Az ellenséges állások közel voltak, töltény nélkül, rövid géppuskatűz támogatással szu- ronyosan rohamoztuk őket. Emlékszem, egy másik század parancsnoka, nevét már nem tudom, egy szál pisztollyal járt előttünk. Sajnos, mindannyiszor vissza kellett vonulnunk, pedig már csak lépések választottak el > az agresz- sziósok árkaitól.” • Ecser József, volt zászlóalj- parancsnok: „A hídfőben a parancsnokokat fölcserélték iskolát végzett főtisztekkel, tőlem a zászlóaljat Nádai Béla százados vette át, Nyújtó Ferenc századát Szathmáry hadnagy. Nyújtó egy műszaki alakulathoz került, én a hadbírósághoz. A hadbíróságon dolog nem volt, puskát fogtam és önként vettem részt egy-egy vállalkozáson. Egy akción átlőtték a combomat,' sebesülten jöttem haza Nyújtó Ferenccel a hadikórházba.” A nagyantant fenyegetésére a tanácskormány visszarendelte csapatainkat a Felvidékről, Stromfeld lemondott, megkezdődött az általános visszavonulás. Kádks Gyula így folytatja visszaemlékezéseit: „Július 15—20-a tájban vonattal Gátérig utaztunk, onnan gyalogmenetben Csongrádra. Ott egy éjszakát töltöttünk, másnap tovább gyalogoltunk a szentesi hídfőre. Állást foglaltunk. De akkorra már megindult az ellenség előnyomulása. ‘Egy járőrrel mentem Szentes alá, a város hét kilométerre volt tőlünk. Közben betértünk egy tanyába, ott géppuskások pihentek. Arra lettünk figyelmesek, hogy Szentes felől jönnek vissza a lovasok és a tüzérek. Minket előre vittek, Akkor sebesült meg Dobos Pista a lábán.' Otthagytuk, fogságba került, kórházba vitték. Naplementre visszajöttünk a híd-, főbe. Az ellenség tüzérséggel lőtte.a hidat. Esett az eső, mi behúzódtunk egy közeli' tanyába. Másnap, talán július 29-én, visszavonultunk Félegyházára. A dohánygyárban szállásoltak el. MÄSNAP BEVAGONl- ROZTAK, hoztak . Abonyba. Innen egy puskás szakasszal kirendeltek Tetétlenre: tábori őrsöt alakítottunk, de alig készültünk el vele, jött az ellenség nagy erőkkel, erre meghátráltunk. Mire Abonyba visszatértünk, áz állomás előtti kastélyban már ott volt a sok antant tiszt: francia, angol és más nemzetbeli.” Hídvégi Lajos PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA gra tus é~2-| IHiiiÉli A CEGLÉDI JÁOÁS ÉS CEGL?? XXIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1919. MÁRCIUS 14., SZERDA Megvalósítható célok iagasalli színvonalú pártmunka A beszámoló taggyűlések tapasztalatai Városszerte befejeződték az összevont és az alápszervezeti beszámoló párttaggyűlések. A mozgalmi élet e fontos fórumainak tapasztalatairól, eredményeiről Balog György, az ÍVJSZMP városi bizottságának titkára adott tájékoztatást. ■ Az összevont és az alapszervezeti taggyűlések három fő témakört érintettek. Értékelték az 1978-as helyi gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtását és megszabták az idei esztendő feladatait. Számot adtak az ideológiai munkáról és a közművelődésben elért eredményekről, továbbá a párt belső életének alakulásáról. Lakóhelyünkön hat munkahelyen volt összevont taggyűlés. A pártvezetőségek terüle-' tén a pár.tcsoporfok önértékelései tartalmilag jól"előkészítették az 1978-ban végzett munkáról szóló beszámolót. A' tagság egyéni munkavégzésének elbírálásán túl az egyes csoportok összegezték területük gazdasági és politikai tevékenységének tapasztalatait, továbbítva észrevételeiket az alapszervezeti pártvezetőségekhez. . A tavalyi cselekvési programokat színvonalasan és okfeltáró módon értékelték a párt- vezetőségek. Ezzel kedvező alapot teremtettek az újabb tennivalók meghatárbzásá- hoz. A beszámolókban az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a még kihasználatlan lehetőségek igénybevétele, a jobb szervezés, a takarékosabb, hatékonyabb gazdálkodást lehetővé tevő javaslatok megfogalmazása. A kidolgozott és az elfogadott programok konkrétak, de nem túl részletezettek. A tennivalók meghatározása mellett megfogalmazták azok ismertetésének módját, és ellenőrzésének formáját is. Az összevont taggyűléseken _ a pártdemokrácia érvényesülése is kifejezésre jutott. A tagság élt jogaival, s tovább javult a pártvezetőségek minősítő szerepe, ami a. tartalmi előkészítésben és a vitában egyaránt megmutatkozott. Az ideológiai és közművelődési feladatoknak példamutatóan tett eleget a Május 1. Ruhagyár, a KÖZGÉP, az egészség- ügyi pártvezetőség és — egyes témakörökben — a MÁV pártvezetősége. A párt életének belső fejlődését lényegretörően, megfelelő példákkal alátámasztva mutatták be a vezetőségek, önkritikusan szólva az eredményekről és a feladatokról. Az alapszervezeti beszámoló taggyűléseket mindenütt — ahol pártcsoport működik .— szervezeti és társadalmi elő- Készités előzte meg. Ez a munka jelentősen hozzáiárult az előterjesztések igényesség hez, színvonalasságához. s ahhoz, hogy a beszámolók foglalkozzanak a tagságot az év folyamán érdeklő kérdésekkel. A taggyűlési értékelések többsége okfeltáróan és cselekvésre ösztönzően adott számot az alápszervezet munkájáról. Az 1978. évi cselekvési programokban foglaltakat valamennyi alapszervezetben végrehajtották. Általános, kedvező tapasztalat,, hogy — a cselekvési programok alapján — kialakultak a pártalapszer- vezetek gazdasági munkát ellenőrző, irányító és segítő tevékenysági formái, módszerei, és eredményesen támogatják a pártmunka eszközeivel az esztendő fontos feladatainak végrehajtását. A beszámolókban és a vitában hangot kapott az ütemes termelés feltételeinek biztosítása. amely alapvető a hatékonyság és a minőség javításában. Kiemelt feladatnak tekintik a készletgazdálkodás javítását, a többi közt a KÖZGÉP-ben, az EVIG- ben és a MEZÖGÉP-nél. A párt belső életében érezhető az 1976. évi tagkönyvcse- rék és elbeszélgetések kedvező hatása. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt időszakban tovább szilárdult a szervezeti élet és a fegyelem. Különösen színvonalas beszámolók hangzottak el a KÖZGÉP Il-es, és IV-es, a Május 1. Ruhagyár I-es és II.-es, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat, a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében, az ÉVIG Ill-as és a DÉMÁSZ-kiren- deltség alapszervezeteinél. A beszámolókat tartalmas viták követték. A hozzászólók felelősséggel beszéltek a cselekvési programok végrehajtása során szerzett tapasztalatokról, ■ és javaslatokat tettek az idei feladatok meghatározásához. A vitában •helyet kapott a KISZ tevékenységének fejlesztése és a pártépítő munka. Az idei esztendőnek a taggyűlések által meghatározott gazdaságpolitikai tennivalói reálisak és végrehajthatók. ‘ A-z általában- kedvező kép mellett a módszereket tekintve kétféle jelentős eltérés észlelhető. Előfordul, hogy némely ' feladatok meghatározása elnagyolt, illetve észlelhető. túlrészletezés is. A fejlődés, az előrelépés záloga, hogy a cselekvési programot: a gazdasági intézkedések melllett a politikai agitáció területeit is kijelölik, egyaránt utalva a szakszervezetekben dolgozó kommunisták és a KISZ-szervezetak feladataira. Az 1978. évi munkáról beszámoló taggyűlések, s az általuk megfogalmazott feladatok a korábbinál .színvonalasabb tevékenységéről, magasabb szinten adtak számot. A pártszervezetek jól jelölték meg az 1979. évi célokat, a pártélet minden területén megfelelő programot adva azok megvalósításához. Kőhalmi Dezső Dalolva juráinak A Ceglédi Vasutas Szakszervezeti Vegyeskar március i8- án, vasárnap tartja — fennállása hatvanadik évfordulóját ünneplő — jubileumi megemlékezését. Délelőtt tíz órakor az énekkarok, amelyeket erre az alkalomra meghívtak a ceglédiek, a Rákóczi úton felvonulnak a Szabadság térre, ahol fél likőr a Kossuth-szobor előtt hangzik el a megemlékezés a Tanácsköztársaság kikiáltásé- '' ról és a Vasutas Énekkar megalakulásáról. Az ünnepség az emlékművek megkoszorúzásával és az Internacionálé el- • éneklésével ér véget. Délután három órakor a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében hangversenyt rendeznek, amelyen fellép a ceglédi vegyeskar, a nagykőrösi férfikar, a Ceglédi Pedagógus Énekkar, a Bem József Szakmunkásképző Intézet énekkara, a Dunakeszi Járműjavító Férfikara és a Kassai Lyra Vegyeskar. Makramét csomóznak Kézimunkatanfolyam Március 15-én, csütörtökön 16 órakor a ceglédi Kossuth Művelődési Központ igazgatósága makramé kézimunka tanfolyamot indít. Várják a jelentkezőket. Pénteken a bajnok ellen Válogatottak Cegléden Egypercnyi megállás sincs az asztalitenisz NB I.- tavaszi idényében. A vasárnapi kitűnő rajt (18:7 a Bp. Postás ellen), s a szerdai szegedi vendégszereplés után, pénteken délután öt órakor már harmadik találkozóját vívja a Ceglédi VSE férfigyüttese. Ekkor a Vasutas Teleki utcai kultúrházában a tavalyi oaj- nokot, a BVSC együttesét látják vendégül, a válogatott Gergellyel és Takács U-vel. A ceglédiek győzelmi esély nélkül állnak asztalhoz, de remélhetőleg küzdelemre késztetik a vendégeket. A ceglédiek játékának megfelelő értékmérője lehet ez az összecsapás, rámutathat arra, hogy a március 28-i VVK mérkőzésig miben kell még javulniuk. A CVSE—BVSC vasutasrangadó igazi sportélményt ígér a szurkolónak. U. L. AMS@A tósair « Tavaszi ingvásár-EGYSZÍNŰ ÉS MINTÁS, DIVATOS FÉRFIINGEK 120 Ft-OS REKLÁMÁRON KAPHATÓK ■S> A a mt ALBSERTIRSAI Di VATÁRU BOLTJÁBAN: Aibertirsa, Pesti út 42. „Sebesült voltam, nem jött ólom a szememre" Fegyverben a Tisza-hfdnál Vöröskatonák emlékeznek
