Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxni. Évfolyam, 53. szám. 1979. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP Falugyűlés Ceglédbercelen Óvodát, tornatermet építettek Iskolával, rendelővel, ABC-vel gyarapodnak A község még ma is őrzi a régmúlt idők hagyományait. Sok asszony hordja a jellegzetes népviseletet. Tavasszal jó néhány házat meszelnek hagyományos kék és sárga színűre. Messze földön híres Ceglédbercel hagyományőrző gyermek és felnőtt néptáncegyüttese. A kis híján ötezres lélekszámú helység még a főváros vonzáskörzetéhez tartozik. Az ott élők többsége, apáról fiúra szálló hagyományként, nap mint nap ingázik budapesti munkahelyére. Az otthon maradók a jó eredményeiről ismert Egyetértés Termelőszövetkezetben és annak melléküzemében dolgoznak. További munkalehetőséget a ceglédi háziipari szövetkezet részlege kínál. A porták általában 300—400 négyszögölesek, s valamennyi család zártkertet is művel. A tágas, kényelmesen berendezett házak, a mindenhová bevezetett víz, villany, a sok gépkocsi, televízió, hűtőszekrény bizonyítja, szorgos nép lakja a települést. Ceglédbercelen a munka szeretete a közösségi ügyek iránti érdeklődéssel és az abban való cselekvő részvétellel párosul. Ezt tanúsították a napokban a zsúfolásig megtelt művelődési házban a falugyűlés hozzászólói, akik a kérések mellett nem szűkölködtek a társadalmi munka megajánlásában sem. Kárpáti Antal tanácselnök beszámolt a község fejlődéséről, amelyhez tekintélyes segítséget adtak a tanácstagok és a lakosok. A tervciklus elején befejeződött az óvodai és bölcsődei konyha kialakítása, és saját erőből, egymillió forintért, létrehozták a hármas számú óvodát. Régi tervet valósítottak meg két esztendeje a művelődési ház központi fűtésének felújításával. A múlt évben, a lakosság és termelőszövetkezet ösz- szefogásával, felépült egy 3,7 millió forint értékű tornaterem. Egy éve. új általános iskola kivitelezéséhez fogott hozzá az 5. számú TÖVÁL. Gyors és jól szervezett munkájukat dicséri, hogy az előirányzottnál jobb ütemben haladnak, és várhatóan már ősszel birtokukba vehetik a diákok a létesítményt. Az iskola költségeihez valamennyi család, de még az egyedülállók többsége is hozzájárult, önkéntes adományuk meghaladta az egymillió forintot. A termelőszövetkezet ugyanennyit adott, és a még szükséges pénzt a megyei tanács folyósította. Idén várható a művelődési ház tatarozása és a bölcsőde felújítása. A második félévben új, szolgálati lakással ellátott orvosi rendelő építésé- nez kezdenek. Már elküldték kérelmüket a megyei tanácshoz, hogy egy régi épületet átalakítva létrehozhassák az öregek napközi otthonát Az ellátás színvonalát javítja majd a várva várt ABC-áruház őszi átadása, amely az Afész beruházásában készül. Már a hatodik ötéves terv előkészítését szolgálja, hogy megrendelték a szennyvízelvezető rendszer és a gázvezeték tanulmányterveit. Többen kérték a hosszan elnyúlt település második főutcájának, a Dózsa György útnak a kiépítését. E feladatot a következő tervciklusban szeretnék megoldani, ha az anyagiak lehetővé teszik. A villanyvezeték átépítése miatt a Pesti út mentén sorakozó szép nyárfákat ki kell vágni. A közösség vállalta, hogy társadalmi munkában pótolják valamennyit, a nyárnál alacsonyabb törzsű gyümölcsfákat ültetnek. Szeretnék a régi életmód még fellelhető eszközeit falumúzeumban bemutatni. Az önzetlen felajánlóktól már gyűlnek a szebbnél szebb bútorok, tálak, köcsögök, a mindennapi élet régi használati tárgyai.- K. D. Négy évtized a kádaknál Az ezüstérmes galvanizáló A lószerszámtól az alkatrészekig Az ÉVIG ceglédi kisgépgyárának galvanizálója csem- pézett. A nagy kádakban, a vegyi folyamat hatására, nemes felület rakódik a még nem is oly régen rozsdamarta anyagra. Az egyik kád fölött ködszerű képződmény gomolyog. Dobozokban, ládákban, fénylenek a már kész alkatrészek. Az itt dolgozók nagy hozzáértéssel teszik az edényeket az egyik kádból a másikba. Vastag anyagból készült kék köpenyt viselnek. Lábukon gumicsizma. — Ez egy korszerű üzem — mondja Fekete Margit, aki csaknem negyven évet töltött el a kádak birodalmában. Végigvezet a műhelyen, mutogat, magyaráz, látszik, hogy érti a munkáját, öten dolgoznak, ő irányítja az itt folyó munkákat, és közben ugyanúgy dolgozik, mint a többiek. — Nagyon szeretem a munkámat. Volt, amikor vasalót Tárlatnézés — pizsamában A ceglédi kórház időről időre képző- és fotóművészeti kiállításokat rendez, amelyeket nemcsak az egészségügyiek tekintenek meg, hanem a betegek közül is sokan. Jelenleg a váci Bíró Adám grafikus rajzai és akvarelljei sorakoznak a folyosón és a tanácsterem falain. Apitl-Tóth Sándor felvétele nikkeleztem, volt amikor lószerszámot kellett bevonni rézzel. Ezeket a munkákat még a jogelődnél végeztem. Akkoriban nagyon mostoha körülmények között dolgoztunk. A mostani állapotot össze sem lehet hasonlítani a régivel. Mondom is elég sűrűn a fiataloknak. Egészségileg jól vagyok, félévenként járok orvosi vizsgálatra. Beteg sohasem voltam, csak akkor hiányzóm, ha szabadságon vagyok. Pár nap szabadság után már hiányzik az itteni munka. Becsülettel dolgozott az elmúlt évtized alatt, ezt bizonyítja, hogy az utóbbi években háromszor volt kiváló dolgozó. A maga erejéből még 1957-ben megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt. — így a pénz is több lett, és elméletben elsajátítottam azt, ami az anyagban lejátszódik. Az új dolgozókat segítem, hogy minél előbb megtanulják a szakmai fogásokat. Jó kollektíva az itteni, azon vagyunk, hogy mindenki jól érezze magát, és a munkát is becsülettel elvégezzük. A húgom is itt dolgozik. Olyan ez, mint egy kis család. Lehet egymásra számítani. Néha még "rendezvényekre is közösen megyünk. Nagyon szeretek otthon lenni, szabad időmben kézimunkázok, de a ház körül is akad mindig tennivaló. Van egy kis szőlőnk, ott is akad munka. Fekete Margit a közelmúltban vette át a KGM-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. — Nem mondták meg, hogy miért keli felmennem Pestre. Nagyon megörültem a kitüntetésnek, amelyet a miniszter- helyettes adott át. A családban is és a munkahelyen is nagy volt az öröm. Kevés embernek adatott meg, hogy ilyen magas kitüntetésben részesüljön. P. J. (A tudósítás az ÉVIG dolgozóinak lapjában, a Villamosgépben jelent meg.) MÓRA FERENC ÉLETMŰVÉBEN jelentős szerepük van leveleinek, ezekben vall életéről, családjáról, barátokról, kora társadalmáról, az újságírásról, írásművészetéről, könyvtárról, múzeumról és ásatásairól. Halála után számos levelét nyilvánosságra hozták a szorgos kutatók, de sok lappang még a levéltárakban és magánosok fiókjában. Születésének századik évfordulóján még hadd járuljak egy Albertirsára küldött, eddig nem közölt írásával a gyűjteményhez. Az irsai Móra-levél közérdekű és helytörténeti érdekes- ségű. Egy alkalommal Mórával a Dorozsmáról Albertibe való áthelyezésemről beszélgettünk, erre ő elmondta, hogy nemrégiben válaszlevelet írt egy albertirsai helytörténésznek, aki a Szapáry-parkban álló római sírkövekről, mint helyi emlékekről küldött híradást. Móra szokott alaposságával fölkutatta a sírkövek eredetét és el is mondta nekem válaszának tartalmát. Tanítói áthelyezésem megtörtént s alig melegedtem meg Albertirsán, kölcsönkértem ezt a levelet, még akkor lemásoltam és most, teljes terjedelmében, az alábbiakban közlöm: „1930. MÁJUS 18-AN Büchler Zsigmond kerületi főrabbinak. Főtisztelendő Uram, szíves elnézését kérem, hogy megtisztelő soraira ilyen későn s ma is csak futtában tudok felelni. Asatásolcat végzek Tiszántúl s ma is csak azért szaladtam haza, mert főhercegjárás van nálunk, s azt a Kultúrpalotában is fogadni kellett. Mindazonalcat, ha röviden is, azt hiszem. Főtisztelendő Uram teljes megelégedésére szolgáló választ tudok adni. Albertiben a Szapáry-park- nak van — vagy csak volt? — Római sírkövek a műromban Ismeretlen iéra-levél Albertirsán egy kis műromot utánzó kápolnája s ennek falába három római sírkövet illesztettek be. Ezek közül az egyiken — 1,81 m magas, 0,76 m széles — két felírás van. Az első római családra vonatkozik, s a kérdéssel semmi kapcsolata nincs. A felirat felett azonban néhány domborművű alak van, férfi, nő, fiú s ezek felett egy koszorú vagy rózsa. Az alakok és a virágdísz között hétágú gyertyatartó és második felírás van bekarcolva, amelynek egyik nevéből az tűnik ki, amit a gyertyatartó is megerősít, hogy ez egy zsidó család sírköve az első keresztény századokból. Tehát kétszer használt sírkő, amelyet először római, másodszor zsidó családnak állítottak emlékül. Először Wolf Károly értekezett róla az Egyetemes Philológiai Közlönyben (II. 53), másodszor Frölich Róbert az Arch. Értesítőben (1891. XI. 232.). Felvette nagy Corpusa- ban Mommden is (II. szám 1060), mégpedig Alberti-Irsá- ról. mint ahol őrzik tekintet nélkül arra, hogy nem ott találták. Tudniillik kétségtelen megállapítást nyert, hogy a követ Budán vették a Sza- páry-grófok, ahová esetleg Akvinkumból kerültek. Egész stílusuk a pannóniai provinciára vall, azért Mommden is pannóniai eredetűeknek mondja őket. Ezt az adatot vette át a francia tudós tőle, s azt értette félre vagy ő, vagy Kecskeméti Ármin barátunk, vagy mindketten. Alberti-Ir- sán, amely sohase tartozott Pannóniához, hiszen annak a Duna volt a határa, sohasem voltak rómaiak abban az időben ott, mint az egész Duna—Tisza közén, legfeljebb barbár jazig törzsek élhettek. Amit Főtisztelendő Uram monográfiája a község történeti múltjából megállapított, az helyes és hiteles, legfeljebb annyiban bővíthető, hogy Alberti helyén már a középkorban is állt egy község. földesura után Albertinek nevezve, ez azonban nyom nélkül eltűnt. Csak nevét őrizte meg az emlékezet és az írott oklevél, s ezért kapta a XVIII. századbeli település a régi nevet. (Ez az adat a Magyarország Vármegyéi és Városai millenáris mű Pest-vármegye kötetében található.) A kérdéses sírkő-feliratot ide vázolva, s örülve azon, hogy Nagyságodnak szolgálatára lehettem, vagyok igaz tisztelettel és nagyrabecsüléssel mindig kész híve: Móra Ferenc igazgató." EGY MELLÉKELT kutyanyelven Móra rajzai és görög betűkkel írott szövege következik: Memoria Anestasio et Dekottsani et Beniami et filio mestro Istkeos. Az első név talán Anastasios, a Dekottsa- ni-t és az Istkeos-t nem lehet megfejteni, a Beniami határozottan sémi hangzású, de az n betű elmaradt, valószínűleg a tudatlan kőfaragó hibájából. A teljesség kedvéért megemlítem, hogy Albertin két helyen is találtam jazig temetőt, éppen a kastélykerthez csatlakozó grófi gyümölcsösben és a tőle kilométerre emelkedő Proliföldeken. A római köveket őrző tilos parkban titokban, Németh István intéző jóvoltából, többször is jártam. Egy két alakos, latin föl- iratos sírkő szabadon állt a száraz patak nyírfahídja közelében. Távolabb egy szarkofág oldallapja négy kőlábon asztalnak volt állítva, nagyméretű kantharos volt rávésve és a kantharosból fürtös szőlőindák nőttek ki, kétoldalt griffek ültek. A kétszer használt sírkő volt csak a grottába befalazva, eredeti vé- sete szerint Claudia Maximil- la és férje a Raetiában (Svájc) elhunyt Momnio emlékezetére. A kövekről fényképeket csináltunk, ezek ma is nálam vannak. Ez az angolpark a múlt század romantikus szakaszában épült, akkor volt főúri divat. A magyar arisztokraták vendégeik mulatozására kőfallal elzárt 'ókora térségekkel vették körül kastélyaikat, szdfá’. tí .‘gyei. harsakat és szomorúfüzeket ültettek talajába, oldalán dombot hor- dattak, amely alatt patak kanyargóit a pázsitos, ritka virágok színpompás ágyásai kö_ zött. Nem hiányzott a műrom sem, amelynek falába római faragott köveket falaztak. így van ez még ma is a teljes pompájában díszlő tatai Esz- terházi-parkban és ilyen volt az elpusztult alberti kastélykert is. AZ EGY ÉVSZÁZADIG Albartin őrzött köveket a háború pusztításai elől visszaszállították föltalálás! helyükre, Budapestre és most a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában láthatók. Hídvégi Lajos Magányos tölgy a városban A VIRÁGPOR-vizsgálatok- nak köszönhető, hogy növényföldrajzi és a klimatikus változásokra vonatkozó ismereteink felölelik az utóbbi 12 ezer évet. A tőzegmohalápba járt pollenszemeknek fajonkénti gyakorisága és rétegeződése a döntő. A zöldhalmi tőzeganyag hasonló jellegű vizsgálata nagyon hasznos adatokat szolgálhatna a Cegléd környéki bioklimatológiai változásokat illetően is. Az utolsó jégkorszak után első szakaszban hűvös és hideg időjárás uralkodott a Kárpátmedencében (i. e. 8000-ig), majd hirtelen felmelegedett és szárazzá vált az idő (i. e. 5000- ig), az Alföldön a hársak, a szilek, a juharos tölgyesek területe megnőtt. Az új kőkorszakban a meleg idő megmaradt ugyan, de nagyon sok csapadék hullott (i. e. 2500-ig), ez az úgynevezett mogyorókorsziak. Az utolsó éghajlati változások ismét lehűlést hoztak, ez lényegében 800-tól számítható. Egykor az Alföldön, így az utolsó ciklusban is, a főbb erdőtársulásokban nagyon gyakran fordultak elő tölgyfajok. Cegléd környéki nyelvemléke: Cserő, vagyis a csertölgyes erdő. A sertéseket ide hajtották ki makkolni; egyébként azonban már csak néhány évszázados tölgy emlékeztet a múltra. SAJNOS, NEM klimatikus, hanem gazdasági okok vezettek a tölgyesek kipusztulásához. Az újabb erdőtelepítésekben ezt a tényt figyelembe veszik a szakemberek, hisz a tölgyfajok nemes fát adnak. A csertölgy és kocsányos tölgy hiányzik városunkból. Való igaz, lassan fejlődik, viszont ha megnő, rendkívül impozáns látványt nyújt. Így parkokba és játszótéri facsoportokba érdemes lenne telepíteni. A most folyó városrendezési program keretében különösen érdemes figyelni az értékes fajokra, egyedekre, mert_ azok egy-egy szép liget mag-’ ját képezhetik. A Beloiannisz utcában Radnóti Géza kertjében már tavaly felfigyeltem egy szépséges tölgyre, amely 1952-ben került ide — csemetekorban. Ma a 30 éves tölgyfa törzskörmérete 132 centiméter, vagyis az átmérője meghaladja a 40 centimétert. Villám sohasem látogatta meg, noha Zeusz fája, így veszélyforrást nem jelentett a ház lakóira. Jól fejlett egyedi példány, a szakember különösen aggódik jövendő sorsáért, majdnem egyedüli emlékeztető a város területén díszlő tölgyesekre. KÍMÉLETET érdemel a Beloiannisz utcai fa, amelyről nyugodtan írhatta volna csodálatosan szép költeményét Illyés Gyula: „Most, hogy új rügy / kezd mocorogni / csak most lebeg le / a levél, az ósdi. / Győz az újonjött, / bukik a régi, / mintha ablakból / röpítenék ki... Szól már a cinke, / száll már az illat, / már a meleg szál / biz a szívekig hat; / örül neki mindenki; / merengést, gondot / csak nekem adnak / a tavalyi lombok.’’ Surányi Dezső Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondunk köszönetét azoknak a rokonoknak, jó szomszédoknak, ismerősöknek a zöldségfeldolgozó vállalat dolgozóinak, akik szeretett édesanyánk. nagymamám, özv. Baki József né szül. Tóth Erzsébet temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Családjai: Baki József és Baki László. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak az unokatestvéreknek, közeli és távoli rokonoknak, ismerősöknek és szomszédoknak, akik édesapám, nagybátyám, Kardos Sándor temetésén megjelentek és utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön, mondunk köszönetét a Lenin MGTSZ tagságának a küldött koszorúért, valamint ezúton köszönjük a ceglédi kórház sebészeti osztály orvosainak és az ápoló nővéreknek hosszú időn keresztül türelemmel és odaadóan végzett áldozatos munkáját. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik felejthetetlen jó édesanyánk, nagymamánk, testvér és rokon, özv. Hajdú Istvánná szül. Végh Julianna temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély gyászunkban velünk éreztek. Külön köszönetét mondunk a Sütőipari Vállalat morzsaüzem vezetőjének, a Május 1. szocialista brigádnak, a Lenin MGTSZ 2-es szabász szocialista brigádnak a küldött koszorúkért és együttérzésükért. A gyászoló család. t
