Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-10 / 58. szám
1979. MÁRCIUS 10.. SZOMBAT xAmtm Új otthonban a régi könyvek Nagy sürgés-forgás volt az elmúlt napokban a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában Lovász Já- nosné könyvtáros irányításával kiürítették a szakszervezeti könyvtár régi, fűtetlen, barátságtalan helyiségét. A szocialista brigádok is besegítettek a munkába, gondosan becsomagolták és új helyére szállították a 12 ezer kötetnyi könyvállományt. A vállalat vezetősége úgy döntött, hogy a nemrég avatott leányszállás épületében ad új otthont a könyvtárnak. A szakszervezeti könyvtár avatására csütörtökön délután került sor dr. Czine Mihály professzor részvételével. Beck Tamás, az LSZV vezérigazgatója ünnepélyes keretek között adta át a budakalászi szakszervezeti bizottságnak, illetve a gyár dolgozóinak a könyvek áj birodalmát. U. Gy. Készül a körút A Pest megyei Közúti Építő Vállalat szakemberei hozzákezdtek a szentendrei belső körút második, befejező szakaszának építését. A munkával a nyáron végeznek. Móricz Zsigmond Pócsmegyeren Nyáron a révek, télen csak a híd köti össze a külvilág, gal a szigetet. Itt élnek a szigetiek, a Duna hordta jó homokon, immáron ezer év óta. Ä négy község II. Endre király korában települt ide. A török korban a parti lakosság is ide menekült. A sziget jelenéről a fiatalokkal lehet szót ér . mi, reg. múltat idézni csak a nagyon öreg embereKkel érdc-mes. itt mindig olyasmit termeltek — zöldségét gyümüicsäc — vagy neveltek baromfit, hiszen minden me;>ny.stabeo elro- gyasztotta a nagyváros, Budapest. így alakult ki a „kofakultúra”. Ez viszont a derékhad emléke. Az ötvenegyné- hány eveseké, és Móricz Zsig- mondé, aki szeretett a szigeten „gyalogolni”, mert éber riporterösztöne mindig megerezte, ha va.arai „tolira való” történt ott. Mondjuk, Pócsmegyeren. A harmincas években — Annak idején, de régen is vót, úgy a harmincas évek derekán lehetett, suttyó legénykoromban, ladikoztam. Persze, csak akkor, ha kellett... Beszélgető társam — Vitális Józsi bácsi — úgy ítélem in. kább a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez van közelebb, negyvenhárom évet élt le a szigeten. — A leányfalui parton ereszeltem, vártam, hatba gyün valaki, akinek éppen ilyen la- dikos köll, mint en. Gyűrt is, nagybajszú. nadrágos ember, olyan városi formájú. „Űriember lehet — gondoltam. — Csak az a göcsörtös oot, az hogy került a kezébe?” — Atvinne-e? — kérdi, s botjával a sziget felé bökött. — Oda, Pócsmegyerre. — Át én — válaszoltam tisz- tességtudóan. — Azért vagyok ... A ladikban aztán rákezdett. Kérdezett az mindenfélét, még azt is: hány korcsma van Pócsmegyeren. Csuda kíváncsi ember vót... Vajon mit kereshetett Mó_ ricz Zsigmond Pócsmegyeren? „Leányfaluból tegnap átmentem Pócsmegyerre... Pócsmegyeren háztartási iskola van. Huj, ez nagy dolog. Ilyen itt még nem volt. Ez a négy község... ősi elhagya- tottságban élt mindig, s az utolsó huszonöt év alatt is. mióta itt lakom Leányfalun. A népszokásokat, a gazdasá. gi életet, az egész faint ős: állapotában őrizte meg a Duna ... Má1- a révben meglepetés: a télen egv o ysn révházat kar:»arituttak ide, hogy a Rajna partjába is odaillenék, lapos betontetejévei. A' háztartási iskola kedves régi kis parasztház tiszta szobájában van. Két csinos kecskeméti tanárnő huszonegy pompás kis falusi eladólányt éppen a csecsemőápolásra oktat. Délután van, orvosi óra ... Háztartási iskola — No. Vitális Esztike, mi a kanyaró és a vörheny közt a különbség? S a leányka feláll és felel: — A kanyaró és a vörheny közt az a különbség ... Megáll, elpirul, aztán szépen elmondja a tüneteket, fel_ sorolja a tüdő-, vese-, mell- hártya- és középfültőgyulla- dásokat, melyek a vörhenynél előállhatnak... A tanítás alatt értesülök, hogy nemcsak háztartási iskola van a faluban, hanem' gazdasági téli szaktanfolyam is. Ez nagyszerű, a következő órára átmegyek oda is ... Növénytermesztést, állattenyésztést, kertészetet és gyümölcstermesztést tanulnak... 184 órán. — Most negyven ilyen tanfolyam van az országban. — Kevés... Hány község van az országban? Senki sem tudja: — Kereken 3333. — Száz év alatt minden község kap egy ilyen tanfolyamot ...”. (Az idézett riportrészlet Farsang Pócsmegyeren cím_ mel a Pesti Napló, 1936. február 23-i számában jelent meg.) — Akkor, amikor régen la- dikozott, tudta-e, kit szállít át a túlsó partra? — Honnan tudtam volna? Csak ami kör már beleírta az újságba, akkor jött a tiszte. letes úr, és mutatta: híres emberek lettünk. Az újság is írt rólunk. Azt az újságot eltettem. Megőriztem. A nővéremet, Esztikéi, e.iemenem .. Hallgatunk. Mit s kérdezhetnék, most’ Pedig volna mit. De Józsi bácsi újra kezdi: — Engem katonának vittek, a család meg elköltözött a szigetről. Szétszóródtunk. Ki erre él, ki arra nyugszik a temetőben. — Azóta, amióta hazakerült a fogságból, járt-e a szigeten? — Nem jártaim. Minek men_ nék oda? öreg vagyok, nehezen mozgcjk. Itt, a vejemnél, jó sorom van. Kapálgatok a kertben, etetem a csirkéket... — Józsi bátyám, ha szólíthatom így. arra feleljen, ha egy hintó ideállna a ház elé, s a kocsis azt mondaná, azért jött, hogy magát végigkocsi- káztassa a szigeten, elmenne-e vele? Újra járva a szigetet Hirtelen rámpillant, a sze. méhen a reménység csipkebokra ég... — Hát... éppen elmehetnék ... majd nyáron, ha meleg van. — No, akkor megegyeztünk. És valóban megegyeztünk. Megbeszéltük, hogy az első derűs nyári napon e.megyek érte, ha nem is előkejő hin- tóval, csak egy közönséges autóval, de végigjárjuk a szigetet, kinyitjuk az emlékezések kútját, hogy majd egy újabb írásban arról is beszámolhassak, hogyan látja a szi_ get mai helyzetét Vitális József. Mindennek oka van. ez az írás sincs híján. Az ok: tisztelgés. Tisztelgés Móricz Zsigmond előtt, aki szívesen barangolt megyénkben, aki élete legkiegyensúlyozottabb éveit éppen Leányfalun élte. Idén, július 2-án lesz születésének a 100. évfordulója. Gyerekbusz — felnőtt kíséret Interjú a járási hivatal elnökével A Szentendrei Járási Hivatal elnöke, Rozgonyi Ernőné dr., a közelmúltban a községi tanácselnökök, titkárok, párttitkárok és a Hazafias Népfront titkárai előtt számolt be a járási hivatal tavalyi tevékenységéről. Az átfogó beszámolóból négy témakörben kértünk a hivatal elnökétől bővebb ismertetést Óvodák, iskolák* Első kérdésünk az óvodák, iskolák helyzetére vonatkozott — Arra törekszünk, hogy a gyerekek minél jobb körülmények között járjanak isko_ lába, hogy feloldjuk a szűkös férőhelyek miatti gondot. Legutóbb sikerült például a Kisorosziban kihasználatlan óvodába átirányítani '!3 tahitótfa- lui gyereket, iskolabuszt is Élénk eszmecsere Falugyűlés Dunafoogdányhan Évről évre fontos esemény Dunabogdányban a falugyűlés. A község lakói ugyanis nem csupán hallgatói, hanem tevékeny résztvevői az eszmecserének. Tehetik ezt nem csupán állampolgári jogaiknál fogva, hanem azért is, mert minden esztendőben két kezük munkájával járulnak hozzá lakóhelyük gyarapodásához. Természetes tehát, hogy jogot formálnak arra, hogy elmondják a véleményüket arról, mit építsenek, fejlesszenek a faluban. Fölösleges szóvirágra nincs szükség ilyenkor. Jól tudhatja ezt Knáb Mihály társadalmi tanácselnökhelyettes, olyan röviden, lényegre törően mondta el beszámolóját. Hasonló szellemben folytatta a sort Horváth Antal, az Űttörő Termelőszövetkezet elnöke, aki arról beszélt, hogy érdemes a lakosságnak továbbra is foglalkozni a kisárutermeléssel, állattartással. Hosszú távra is megéri az üzlet, s a tsz is támogatja a kisgazdaságokat. Örömmel hallgatták a község lakói a bejelentést: tavalyi munkájuknak nemcsak az az eredménye, hogy szebb lett lakóhelyük, elnyerték a Dunakanyar Intéző Bizottsága által meghirdetett településfejlesztési versenyt, s a vele járó 25 ezer forintos jutalmat, amit szintén a község gyarapítására fordíthatnak. Az ünneplésnek azonban hamar vége szakadt, sorra vették az idei tennivalókat. Szabályozni kell a Csádri-patakot, meg kell építeni a Kert utcai támfalat, az iskolai vízvezetéket, s még jó néhány más sürgős munkát. Mindebben a lakosság támogatására számítanak. A beszámoló utáni vitában jó néhány újabb megoldandó feladatról esett szó. így arról, hogy az orvosi rendelőben nincs telefon. Rozgonyi Ernőné dr., a járási hivatal elnöke ezzel kapcsolatban mondta el, hogy erre csak a szentendrei telefonközpont elkészülte után kerülhet sor. Válaszolt az errefelé gyakori vadkárokra vonatkozó kérdésekre is. A terület gazdái, a vadásztársaságok minden esetben megtérítették a bejelentett, megítélt kárt. Ennél többet várni aligha lehet. Érdekes vita alakult ki a művelődési otthon kihasználásáról. A résztvevők kérték, az épület ne legyen afféle régi értelemben vett tiszta szoba, szervezzenek több, sok embert érdeklő kulturális programot. Andezit az utakra Háromszázezer tonna andezitet bányásznak évente, főleg nyíltszíni fejtéssel a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dunabogdányi bányájában. A követ többek közt a Duna szabályozásánál és útépítéseknél használják lel. beállítottunk, sőt, már a gyerekeket egy-egy felnőtt is kíséri. Tahitótfaiun az általános iskolában voltak sza.bal helyek, erre a kisoroszi gyerekeknek volt szüksége. Nehéz munka volt meggyőzni a szülőket a körzetesítésről, de nagy segítséget kaptunk Lévai Gézáné tanácselnöktől, Gál István párttitkártól és Szendrődi Ferencnétől, a művelődési osztály vezetőjétől. Pedagóguslakások Második kérdésünk az egészségügyi dolgozók, valamint a pedagógusok élet- és munkakörülményeire vonatkozott. — Tizenhárom községben van korszerű orvosi lakás, természetesen állandó orvos is. Sajnos az egészségügyi középkádereknél, védőnőknél, gondozóknál már nem ilyen szerencsés a helyzet. Ezért letelepítésük még megoldandó feladat. Helyes volna, ha a tanácsok házhelyeket adnának azoknak a középkádereknek, akik építkezni szeretnének. Pedagógusainknál hasonló a helyzet, noha Pilisszántón legutóbb négy lakást építtetett a község. Budaka- lászon ugyancsak megoldottnak tekinthető a lakáskérdés. Környezetvédelem Harmadik kérdésünk; a környezetvédelem. — Egyik legfontosabb feladatunk a szemétszállítás megszervezése volt. Az egész Dunakanyarban vigyáznunk kell a környezetvédelmi követelmények megtartására. Ebben a törekvésünkben a lakosság, a Dunakanyar Intézőbizottság megértő támogató volt Egységes szemétgyűjtő edényt szerzett be Pilisszentlászló, Visegrád, Tahitótfalu és Du- nabogdány. A községek között olyan megállapodás született amely szabályozta a szemét- szállítást, valamint a szeméttelep kialakítását, amelyhez az érdekeltek félmillió forintot adtak össze. A szigeti községeket is bekapcsoltuk a szervezett szemétszállításba. Társadalmi munka Utolsó kérdésünk: a társadalmi munka. — Véleményem szerint csak úgy alakulhat ki a hasznos társadalmi munka, ha mindenkit érintő kérdések megoldásához kérjük a lakosság megértő támogatását. Példaként említhetem Visegrádot, ahol igen szép eredmények születtek. A járásra vonatkozóan csak annyit, hogy amíg 1977-ben a társadalmi munka összértéke 9,6 millió forint volt, tavaly ez 14,7 millióra emelkedett. 15 vállalat összefog Iskola, park, út épül Megkötötték a társadalmimunka-szerzödéseket A múlt héten a város és lakóinak életében fontos esemény történt: a tanács vezetői, valamint a Hazafias Népfront elnöksége társadalmi- munka-szerződést kötött a vállalatokkal. Megosztott gondok „A társadalmi munkának városunkban fontos fejlesztési és politikai jelentősége van ... olyan szükséges, de államilag nem elvégezhető gondokat old meg, amelyek jelentősen javítják a lakosság körülményeit és szebbé teszik városunkat az idelátogatók számára .. olvasható a tanács műszaki osztályának előterjesztésében. Figyelemre méltó ez a megállapítás, mert a helyi igényekről szól, ugyanakkor azt is jelzi, hogy bármennyire is kedves város a lakosságnak Szentendre, az egész országé. Ez pedig kötelez! A városi tanács vezetői tudták, fejlesztési és egyéb gondjaikat megoszthatják a vállalatokkal, az ott dolgozókkal. A bizalom , nem volt alaptalan. A város egyik legégetőbb gondja, hogy kevés az iskola. Gondoljuk meg, Szentendre a háború előtt álmos, kis Duna menti városka volt; ma lakóteleppel, új városrészekkel bővül. Természetesen a fejlődésben akadhatnak lemaradások. Ezt a Felszabadulás lakótelepiek tudják a legjobban, hiszen ott még csak most épül az új, 16 tantermes iskola. Iskolaépítésekre 15 vállalat, 4000 óra szakmunkát és 2500 óra segédmunkát ajánlott fel. Műemléki környezet A Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatói tizenegyféle munkát végeznek. Többek között a laktanya környékének parkosítását, járdák karbantartását, az Omszki park építését, a Papszigetre vezető gyalogoshíd tervezését, a vízi úttörő-sporttelep betonozását, a Pannónia telepen pedig egy játszóteret készítenek. A Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói szintén parkosítják a gyár előtti területet, valamint önköltségi áron biztosítanak építőanyagokat különböző munkákhoz. A PEVDI rostirónokkal, rajzeszközökkel támogatja az i iskolákat, óvodákat. Az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat, a volt kocsigyár, a Bükkös-patak egyik szakaszának rendbehozására vállalkozott, ezenkívül öt autóbusz- váró építéséhez ad anyagot. A város belterületén épülő iskola összes egyedi nyílászáró szerkezetét is elkészítik. Ez azért is jelentős vállalás, mert a műemléki környezetbe nem lehet típustervek szerinti szerkezeteket beépíteni. Vállalták még a nyári Park-tábor folyamatos karbantartását is. Gazdag segítség A papírgyár 1500 óra társadalmi munkát ajánlott fel a sportpálya felújítására. A Pest megyei Fémipari Vállalat 12 féle munkát vállalt, beleértve a játszótermi vasjátékok készítését, valamint az izbégl öregek napközi otthonának belső szakipari munkáit. A Szentendrei Szakmunkás- képző Iskola 1764 óra szakmunkát és 640 óra segédmunkát végez a városban. A Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat szentendrei építésvezetősége a Körte, a Virág, a József, az Áchim András, valamint a Zenta utcában épít utat. A vállalat dolgozói a papszigeti strandon sportpálya betonozását is elvégzik. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter
