Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Ära 1.20 forint 1979. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Késedelem T itus Liviusig, azaz az időszámításunk előttre vezetendő vissza a szállóige: periculum in mo­ral A késedelem — vesze­delem! Bölcs mondásoknak nem vagyunk híján, külö­nösen sokat hagyott a min­denkori utódokra az ókori Róma, ámde: ahhoz, hogy egy-egy mondat átvitorláz­zon sok-sok évszázad fe­lett, valóságtartalmának nagyon igaznak kell lennie. Persze az ember, bár mind­ahány zsebéből előhúzkod­hat ilyesfajta bölcsessége­ket, gyakran nem) igazodik a betűk alkotta útjelzőhöz. Akarat, lehetőség, szándék egyaránt oka lehet a tar­tózkodásnak, a józan tanács mellőzésének. Csakhogy: a társadalom szemszögéből nem mindegy, mi ez az ok?! Nem múlik el úgy nap, hogy a megye lakosságának ötödé nélkülözni tudná a vonatot, az autóbuszt; ta­nulni, kenyeret keresni so­kak számára egyenlő az utazással. S mert jelenleg, s még sokáig a vasút adja a megye tömegközlekedésé­nek gerincét, minden, ami a sínek világával függ össze, tízezreket érint Előnyösen vagy előnytelenül. Az a számsor például, melyet a hazai gyártású vasúti sze­mélykocsik forgalomba ke­rülése alapján írhatunk 1« — 1970-ben 584, 1975-ben 201, két év múlva már csak 151 _darab —, még nem tar­talmaz a magunk fajta laikusnak is érthető gon­dot. Ha azonban úgy fogal­mazunk, a Dunakeszi Jár­műjavító Vállalat gyártó­képessége teljes kihaszná­lása mellett sem tudja a gazda, a vasút igényeit kö­vetni, ha azután azt is hoz­zátesszük, hogy a külföldön rendelt, de késedelmesen érkező vasúti személyko­csik tovább nehezítették a gondokat, altkor már köny- nyebben jutunk el a vég­eredményig, a zsúfoltságig, a kocsihiányig. Azt pedig, hogy a késedelmek követ­kezménye valamennyiünk fajdalma, igazolhatjuk an­nak megállapításával: a je­lenlegi ötéves tervidőszak­ban nem sikerül teljesíteni a személykocsik beszerzé­sének programját, s így a kocsipark felújításának, korszerűsítésének eredeti elképzeléseit sem lehet valóra váltani. L épve megint egyet: tíz­ezrek ügye, mert na­pi mozgásuk szín­tere a Kelenföldi pá­lyaudvar. A régóta ha­logatott rekonstrukció és korszerűsítés most már folyamat, valóság, ám­de késedelmekkel; az érin­tettek őszintén megmond­ják, legalább tíz hónapnyi • az eltérés a tervezett s a tényleges kivitelezési rit­mus között. Azaz, az ere­deti számításokhoz képest további tíz hónap idővesz­teség munkába menet s onnét jövet, ezrek, tízez­rek semmibe vesző percei, órái, munkából, magán­életből egyaránt. A késede­lem okai vastag kötetet töltenének meg, közöttük elháríthatatlanok s elhárít­hatok, de ezek az okok nem semlegesítik az egyéni és a népgazdasági veszteségeket, károkat. Van persze jó hír is, olyasmi, ami a késedelem ellentétéről, a sietősen megoldott feladatokról szól. Arról például, a tervezett­nél korábban valósul meg a villamos vontatás a Bu­dapest—Kelebia vonalon, s hogy Ceglédtől újabb villa­mosított vonal — kisegítő tranzitútvonal — épül Kis­kunfélegyháza, Kiskunha- lasTiak. Ez utóbbi beruhá­záshoz a vasút az ener­giafelhasználás ésszerűsíté­sét szolgáló állami pénz­keretből támogatást kap. Jó helyre kerülő forintok ezek. Igaz, a lehetségesnél kevesebbet nyomnak a lat­ban, ha a másik oldalon — feladataink egy másik cso­portjánál — szinte számo- latlanul hajigáljuk ki a megtakarítható forintokat az ablakon. Mivel csupán vizsgálódásunk terepe, s nem mondandónk tárgya volt a vasút, bátran átlép­hetünk bizonyítékért egé­szen másfajta világba; a terményszárításhoz például. A nnyit kell csupán tud­nunk: ,a termények szárítása elkerülhetet­len a kenyér- és takar­mánygabona-termesztés mai magas színvonala, ör­vendetesen nagy árutöme­ge mellett. Itt is van azon­ban egy de. A szárítás szükségszerű, de az ún. túlszárítás — amikor a szabvány előírta 14—15 százalékos nedvességtarta­lom alá mennek a termelők — hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt fölösen, s ugyanakkor csökkenti a gabona, a kukorica tápérté­két, nehezíti azok feldolgoz­hatóságát. A termelők nem felületességből lépik át a szabványt; biztosak akar­nak lenni a dolgukban, ne­hogy valami kifogás legyen az átvételnél. Az adott helyzet ismeretében célsze­rűnek látszott az ember he­lyett műszerre bízni a szá­rítás fokának megállapítá­sát, s Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetében ki is dolgozták a nedvességsza­bályozó automatát. A kí­sérletek, a próbák igazolták az automata hasznosságát, azaz már-már éljent kiált­hatnánk, de az hamari do­log lenne. Az intézet ugyanis nem volt képes, bár mindent megtett, vál­lalkozót találni a nedvesség­szabályozó műszer előállí­tására. Valami persze majd lesz a dologból, a lehetségeshez mérten tetemes időbeni ké­sedelemmel, s addig vissza­térő gond marad a túlszá­rítás, a fölös energiafo­gyasztás — olajról van szó! —, a termék minőségének romlása. Lám, ahogy első pillantásra a vasút kínálta példánál úgy tűnt, semmi közünk hozzá, most ugyan­azt gondolhattuk, hiszen mi dolgunk a terményszárí­tással...? Csupán annyi, mint sok minden mással; a késedelmek mindig az egész közösséget rövidítik meg. Ez nem csekély súlyú tanulság, de nyilvánvaló. Az már kevésbé, hogy a késedelmek okainak tete­mes része szintén közös te­remtés műve, azaz magunk rakjuk a terheket vádunk­ra fölös mennyiségben, s amikor megtettük, akkor iziben panaszoljuk, miként nyomja csontjainkat, nyűvi izmainkat. Az elhárítható, de el nem hárított késedel­mek okkal figyelmeztetnek arra, sokat emlegetett tu­lajdonosi szemléletünk las­san alakul ki. Stílszerűen szólva: a szocializmus anyagi, technikai bázisához képest jelentős késedelem­mel. A kettő közötti távol­ság mérséklése a holnapba vezető utat rövidíthetné meg. Mészáros Ottó Nőnap az űrben Karbantartó és javító mun­kálatokat végzett pénteken a Szaljut—6 műszerein és be­rendezésein Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. Az űrhajó­sok csütörtökön a világűrből köszöntötték a nemzetközi nő­napon a lányokat és asszonyo­kat, pénteken pedig a Moszk­va melletti repülésirányító központban megjelent család­tagjaikkal beszélgettek. Az űrpáros a javító-szerelő munka során ellenőrizte, majd hermetikusan lezárta a tech­nológiai kísérleteknél koráb­ban gyakran használt zsilip­kamrát. Import helyett hazai Növekvő igények, fokozódó termelés a PEMSi-ben Erre mondják: a kellő lé­lektani pillanat Éppen akkor toppantam be a Pest megyei Műanyagipari Vállalat főmér­nökéhez, Kovács Károlyhoz, amikor a tőkés importkivál­tással kapcsolatos lehetősé­gekről tárgyalt. — A tájékozódáshoz már tavaly hozzákezdtünk — mondja a főmérnök. — Első lépésként az idén 1500—2000 tonna polipropilént kapánk a Tiszai Vegyi Kombinát­tól a borosrekeszek gyár­tásához, és így jelentős tő­kés importot takarítunk meg. Hamarosan nem lesz szüksé­günk az évi 200—300 tonna olasz pvc-anyagra sem, mert a Borsodi Vegyi Kombinát bocsátja majd rendelkezé­sünkre a cipősarkakhoz szük­séges alapanyagot. —< A közlekedés biztonsá­gát szolgáló útjelző oszlopok­ból már 600 ezer áll az utak mentán. A TVK által szállí­tott alapanyagból — korábban ezt is importáltuk — az idén újabb százezerrel gyarapít- hatjuk a jelzők számát, ezt várja tőlünk a KPM. Ugyan­ebből a TVK-anyagból ké­szítjük a csöpögtető öntöző- rendszer csöveit — az idén másfél millió méter a piac igénye. Korszerűsítés után Téglagyárak startja A tavaszias időjárás lehe­tővé tette, hogy a Pest me­gyei téglagyárakban megkez­dődjék az idei szezon. Kocsis György, a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat terme­lési osztályvezetője elmondta: a szabadban gyártó üze­mekben — Érden és Százhalombattán — március 5—6-án kezdődött meg újra a termelés, és a hét végére felfutottak a ter­vezett szintre. Erden napi 50 ezer, Százhalombattán 42 ezer kisméretű téglát készítenek. Pilisborosjenön a korszerű szovjet és angol berendezésű üzemek télen is folyamatosan dolgoztak, ám a zord idő miatt 1,7 millió nyers tégla elfa­gyott. Várható, hogy az első negyedévi 10 millió darabos tervet csupán 8,5 millióra tudják teljesíteni. Egyébként az idén 60 millió kisméretű téglát szándékoznak gyártani. A solymári ll-es üzemben december 5. és február 5. kö­zött teljes felújítást, korszerű­sítést hajtottak végre. A 168 alagútkocsit az osztrák Ma- giudák cégtől vásárolt ido­mokkal építették újjá. Üzem­be helyezték a 30 tonna/óra teljesítményű, modern olasz Morando-présgépet, és az au- tomatikát. A távlati terVek szerint a kocsirakást is telje­sen automatizálják. A kéthavi állás ellenére 42 millió téglát gyártanak az idén Solymáron, s amellett, hogy a fizikai munkát mini­málisra csökkentették, nagy- mértékben javul a minőség is. Törökbálinton ugyancsak teljes rekonstrukciót végeztek a téli hónapokban, s március 15-től már üzem­szerűen termelnek az új berendezések. Mo­dem anyagfeldolgozó és meg­munkáló, valamint 40 ton- na/óra teljesítmenyű prés­gép és nyugatnémet gyártmá­nyú automatika segíti a mun­kát. Felújították az alagútke- mencét is, amelyben az égetést végzik. Ebben a gyárban szin­tén javul a minőség. Az idei terv 27,4 millió téglával számol, az 1980-as már 36 millióval. Tekintélyes mennyiségű bélés­testet állítanak elő — ezek a födémek elkészítésében jelen­tenek nagy könnyebbséget. Valamennyi Pest megyei téglagyárban a műszaki felté­telek megteremtésével biztosí­tották tehát a mennyiségi és minőségi célkitűzések elérését. Ennek eredményeként a me­gyében minden eddiginél jobb lesz az ellátás ebből a nélkü­lözhetetlen építőanyagból. P. J. A beszélgetésbe bekapcso­lódik Cs. Horváth István ke­reskedelmi főosztályvezető is. — A hazai ipar termelvé- nyeinek alaposabb számításba vétele mellett kutatjuk a le­hetőségeket a szocialista or­szágokban is. Például a cipő­járófolt, vagy népszerű nevén a sarokflekk gyártásához való poliuretánt az NDK-ból sze-t rezzük be. — Változik a PEMÜ ter­mékszerkezete is — mondja Prinz Ferenc termelési főosz­tályvezető. — Kutatunk olyan új hazai anyag után, amely meg­felel a gázvezetékek gyár­tásához. Eddig 150 kilométer hosszú vezetékrendszert fektettek le a PEMÜ-ben előállított csö­vekből. Az igény azonban megnőtt, így került sor a héten üzem­be helyezett új gyártósor meg­vásárlására. Nemcsak a ter­melés növekszik évi 1500 ton­nával, hanem nagyobb átmé­rőjű csöveket is gyárthatunk. A korábbi 400 milliméter he­lyett 630 milliméterre növel­hetjük az átmérőt. A PEMÜ mindennapos pro­pagandatevékenysége azt mu­tatja, hogy a vállalat tevéke­nyen igyekszik hozzájárulni az importcsökkentésről szóló határozat megvalósításához. Szakemberei prospektu­sokat készítettek, filmen szemléltetik, mit tud a vállalat szállítani. Legutóbb Dunaújvárosban, Székesfehérvárott és Miskol­con járt a népszerűsítő stáb. Ilyen alkalmakkor nemcsak termékeikre hívják fel a fi­gyelmet, hanem egyfajta piac­kutatást is végeznek, hogy el­jusson valamennyi hazai fel­használóhoz az idei terv szé- rint gyártásra kerülő egymil- liárd 460 millió forint értékű termékük. U. Gy. Koszigin Indiában A szovjet miniszterelnök a két ország baráti kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyal Az indiai kormány meghívá­sára pénteken hivatalos baráti látogatásra Indiába érkezett Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. A delhi repülőtéren a magas rangú vendéget Morardzsi Deszai mi­niszterelnök és más indiai ve­zetők fogadták. A szovjet kormányfő pénte­ken délután találkozott Atal Bihari Vadzspaji indiai külügy­miniszterrel, akivel megbeszé­lést folytatott a feleket kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről, majd meleg és baráti légkörű beszélgetést folytatott Vaszap- pa Danappa Dzsatti indiai al- elnökkel. A pénteki nap folyamán Alekszej Koszigin és Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök is tárgyaltak. A felek a kölcsönös megértés és nézetazonosság légkörében érintették a kétol­dalú baráti kapcsolatok továb­Fóliában, szabadtéren Még késik a primőrszezon A kertészek számítását ala­posan áthúzták a január ele­ji viharok, amelyek jelentős károkat okoztak 30 gazdaság fóliasátraiban. Az Agrotröszt gyors intézkedése azonban minden eddiginél jobb ellátást biztosított az áttetsző mű­anyag lepelből. Így a gazda­ságok időközben újra felállíthatták a rom­ba dőlt sátrakat. A mezőgazdasági termelők igényeit a kereskedelem kielé­gíti. A területi ellenőrzések szerint a fóliaellátásban nincs sem "mennyiségi, sem válasz­tékhiány. Az elmúlt évben mindössze 270 tonna volt a raktárak januári készlete, idén 2570 tonna várt értékesí­tésre. Ez a mennyiség csak­nem teljes egészében vásárló­ra is talált. Az adatok szerint március végéig összesen 6 ezer tonna fóliát szerezhetnek be a gazdaságok és a kistér­melők, ami az elmúlt évihez képest kétszeres mennyiséget je­lent. A kertészetekben már fel­állították azokat a fóliasátra­kat, amelyekben fűtés nélkül nevelik a palántákat a tava­szi kiültetésre. Némi gondot okoz, hogy a januári károk következtében a primőrszezon helyenként elhúzódhat, noha a termelők az elmúlt hetekben mindent megtettek a kiesés feledtetésére. Az üvegházak­ban, illetve fóliasátrakban januárban elpusztult zsenge növényeket, palántákat azon­ban még gyors ütemű neve­léssel sem tudják mindenhol időben helyettesíteni. Ezért várhatóan nagy szerepet kap a sza­badtéri termesztés is, amihez van elegendő zöld­ségvetőmag a boltokban és a választék is jobb a tavalyinál. Megnyílik a szalma- verem A naptár szerint még nem érkezett meg a tavasz, de lassan megélénkül a határ. Monor környékén asszo­nyok szorgoskod­nak a földeken. Halomba gyűjtik a fagy elől szalma alá rejtett káposz­tát. A több teher­autóra való rako­mányból jut majd toroskáposztának, savanyúságnak va­ló. bi fejlesztésének kérdéseit, és foglalkoztak néhány időszerű nemzetközi problémával. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken be­szédet mondott az indiai par­lamentben. Hangsúlyozta azt a kiemelkedő szerepet, amelyet a világ parlamentjei és a de­mokratikus erők tölthetnek be az emberiség legnagyobb problémájának megoldásában: a béke megóvásában. Hozzá­fűzte: ez hatalmas erő, s képes szembehelyezkedni a fegyver­kezési hajszát folytató, a fe­szültséget élező és a békét újabb háborúval fenyegető ag­resszív imperialista körökkel, gátat tud emelni a békére nem kevésbé veszélyes hegemonista és expanzionista politikának, amelynek lényege éppen a Vi­etnam elleni kínai agresszió eredményeként lepleződött le. Egyetlen békeszerető, egyet­len becsületes ember sem le­het közömbös, amikor az ag- resszor arcátlanul semmibe véve az emberi életeket, a vi­lág közvéleményét, gúnyt űz a nemzetközi jogból, a béke és a biztonság, a szuverenitás és egyenrangúság elveiből, vagy­is mindabból, amit a népek az elnyomás ellen, a jobb életért és jövőért vívott harcban zász­lajukra írtak — mondotta Ko­szigin, Koszigin kijelentette; a Szovjetunió változatlanul meg­érti és támogatja India béke­szerető külpolitikáját. Majd rámutatott: a Szovjet­unió kész megállapodni abban, hogy a nagy katonai potenci­állal rendelkező államok tel­jesen megszüntessék a fegy­verzet további mennyiségi és minőségi fejlesztését, valamint abban, hogy megteremtsék a feltételeket a fegyverzet ezt követő csökkentésére. — Látogatásunk egyik fő feladata — mondotta Alekszej Koszigin —, hogy Deszai mi­niszterelnökkel és más indiai vezetőkkel megtárgyaljuk a sokoldalú gazdasági, tudomá­nyos-műszaki, kulturális és más jellegű együttműködés ^to­vábbi kiszélesítésének lehetősé­geit. Űjabb lépést teszünk a szovjet—indiai kapcsolatok szi­lárdításában : kidolgozzuk a két ország közötti gazdasági, ke­reskedelmi és tudományos-mű­szaki együttműködés hosszú távú programját. E program aláírása együttműködésünket hosszú távra, tervszerű alapok­ra helyezi. KÖZÉLET Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára pénteken fogadta a Tö_ rök Haladó Szakszervezetek Szövetségének (DISK) Fehmi Isiklar főtitkár vezetésével ha­zánkban tartózkodó küldöttsé­gét. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénte­ken hazaérkezett Indiából, ahol tárgyalásokat foly tatott az Indiai Központi Bánik kor­mányzójával és az indiai pénz­ügyminisztérium államtitkárá­val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom