Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-10 / 58. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Ära 1.20 forint 1979. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Késedelem T itus Liviusig, azaz az időszámításunk előttre vezetendő vissza a szállóige: periculum in moral A késedelem — veszedelem! Bölcs mondásoknak nem vagyunk híján, különösen sokat hagyott a mindenkori utódokra az ókori Róma, ámde: ahhoz, hogy egy-egy mondat átvitorlázzon sok-sok évszázad felett, valóságtartalmának nagyon igaznak kell lennie. Persze az ember, bár mindahány zsebéből előhúzkodhat ilyesfajta bölcsességeket, gyakran nem) igazodik a betűk alkotta útjelzőhöz. Akarat, lehetőség, szándék egyaránt oka lehet a tartózkodásnak, a józan tanács mellőzésének. Csakhogy: a társadalom szemszögéből nem mindegy, mi ez az ok?! Nem múlik el úgy nap, hogy a megye lakosságának ötödé nélkülözni tudná a vonatot, az autóbuszt; tanulni, kenyeret keresni sokak számára egyenlő az utazással. S mert jelenleg, s még sokáig a vasút adja a megye tömegközlekedésének gerincét, minden, ami a sínek világával függ össze, tízezreket érint Előnyösen vagy előnytelenül. Az a számsor például, melyet a hazai gyártású vasúti személykocsik forgalomba kerülése alapján írhatunk 1« — 1970-ben 584, 1975-ben 201, két év múlva már csak 151 _darab —, még nem tartalmaz a magunk fajta laikusnak is érthető gondot. Ha azonban úgy fogalmazunk, a Dunakeszi Járműjavító Vállalat gyártóképessége teljes kihasználása mellett sem tudja a gazda, a vasút igényeit követni, ha azután azt is hozzátesszük, hogy a külföldön rendelt, de késedelmesen érkező vasúti személykocsik tovább nehezítették a gondokat, altkor már köny- nyebben jutunk el a végeredményig, a zsúfoltságig, a kocsihiányig. Azt pedig, hogy a késedelmek következménye valamennyiünk fajdalma, igazolhatjuk annak megállapításával: a jelenlegi ötéves tervidőszakban nem sikerül teljesíteni a személykocsik beszerzésének programját, s így a kocsipark felújításának, korszerűsítésének eredeti elképzeléseit sem lehet valóra váltani. L épve megint egyet: tízezrek ügye, mert napi mozgásuk színtere a Kelenföldi pályaudvar. A régóta halogatott rekonstrukció és korszerűsítés most már folyamat, valóság, ámde késedelmekkel; az érintettek őszintén megmondják, legalább tíz hónapnyi • az eltérés a tervezett s a tényleges kivitelezési ritmus között. Azaz, az eredeti számításokhoz képest további tíz hónap időveszteség munkába menet s onnét jövet, ezrek, tízezrek semmibe vesző percei, órái, munkából, magánéletből egyaránt. A késedelem okai vastag kötetet töltenének meg, közöttük elháríthatatlanok s elháríthatok, de ezek az okok nem semlegesítik az egyéni és a népgazdasági veszteségeket, károkat. Van persze jó hír is, olyasmi, ami a késedelem ellentétéről, a sietősen megoldott feladatokról szól. Arról például, a tervezettnél korábban valósul meg a villamos vontatás a Budapest—Kelebia vonalon, s hogy Ceglédtől újabb villamosított vonal — kisegítő tranzitútvonal — épül Kiskunfélegyháza, Kiskunha- lasTiak. Ez utóbbi beruházáshoz a vasút az energiafelhasználás ésszerűsítését szolgáló állami pénzkeretből támogatást kap. Jó helyre kerülő forintok ezek. Igaz, a lehetségesnél kevesebbet nyomnak a latban, ha a másik oldalon — feladataink egy másik csoportjánál — szinte számo- latlanul hajigáljuk ki a megtakarítható forintokat az ablakon. Mivel csupán vizsgálódásunk terepe, s nem mondandónk tárgya volt a vasút, bátran átléphetünk bizonyítékért egészen másfajta világba; a terményszárításhoz például. A nnyit kell csupán tudnunk: ,a termények szárítása elkerülhetetlen a kenyér- és takarmánygabona-termesztés mai magas színvonala, örvendetesen nagy árutömege mellett. Itt is van azonban egy de. A szárítás szükségszerű, de az ún. túlszárítás — amikor a szabvány előírta 14—15 százalékos nedvességtartalom alá mennek a termelők — hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt fölösen, s ugyanakkor csökkenti a gabona, a kukorica tápértékét, nehezíti azok feldolgozhatóságát. A termelők nem felületességből lépik át a szabványt; biztosak akarnak lenni a dolgukban, nehogy valami kifogás legyen az átvételnél. Az adott helyzet ismeretében célszerűnek látszott az ember helyett műszerre bízni a szárítás fokának megállapítását, s Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetében ki is dolgozták a nedvességszabályozó automatát. A kísérletek, a próbák igazolták az automata hasznosságát, azaz már-már éljent kiálthatnánk, de az hamari dolog lenne. Az intézet ugyanis nem volt képes, bár mindent megtett, vállalkozót találni a nedvességszabályozó műszer előállítására. Valami persze majd lesz a dologból, a lehetségeshez mérten tetemes időbeni késedelemmel, s addig visszatérő gond marad a túlszárítás, a fölös energiafogyasztás — olajról van szó! —, a termék minőségének romlása. Lám, ahogy első pillantásra a vasút kínálta példánál úgy tűnt, semmi közünk hozzá, most ugyanazt gondolhattuk, hiszen mi dolgunk a terményszárítással...? Csupán annyi, mint sok minden mással; a késedelmek mindig az egész közösséget rövidítik meg. Ez nem csekély súlyú tanulság, de nyilvánvaló. Az már kevésbé, hogy a késedelmek okainak tetemes része szintén közös teremtés műve, azaz magunk rakjuk a terheket vádunkra fölös mennyiségben, s amikor megtettük, akkor iziben panaszoljuk, miként nyomja csontjainkat, nyűvi izmainkat. Az elhárítható, de el nem hárított késedelmek okkal figyelmeztetnek arra, sokat emlegetett tulajdonosi szemléletünk lassan alakul ki. Stílszerűen szólva: a szocializmus anyagi, technikai bázisához képest jelentős késedelemmel. A kettő közötti távolság mérséklése a holnapba vezető utat rövidíthetné meg. Mészáros Ottó Nőnap az űrben Karbantartó és javító munkálatokat végzett pénteken a Szaljut—6 műszerein és berendezésein Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. Az űrhajósok csütörtökön a világűrből köszöntötték a nemzetközi nőnapon a lányokat és asszonyokat, pénteken pedig a Moszkva melletti repülésirányító központban megjelent családtagjaikkal beszélgettek. Az űrpáros a javító-szerelő munka során ellenőrizte, majd hermetikusan lezárta a technológiai kísérleteknél korábban gyakran használt zsilipkamrát. Import helyett hazai Növekvő igények, fokozódó termelés a PEMSi-ben Erre mondják: a kellő lélektani pillanat Éppen akkor toppantam be a Pest megyei Műanyagipari Vállalat főmérnökéhez, Kovács Károlyhoz, amikor a tőkés importkiváltással kapcsolatos lehetőségekről tárgyalt. — A tájékozódáshoz már tavaly hozzákezdtünk — mondja a főmérnök. — Első lépésként az idén 1500—2000 tonna polipropilént kapánk a Tiszai Vegyi Kombináttól a borosrekeszek gyártásához, és így jelentős tőkés importot takarítunk meg. Hamarosan nem lesz szükségünk az évi 200—300 tonna olasz pvc-anyagra sem, mert a Borsodi Vegyi Kombinát bocsátja majd rendelkezésünkre a cipősarkakhoz szükséges alapanyagot. —< A közlekedés biztonságát szolgáló útjelző oszlopokból már 600 ezer áll az utak mentán. A TVK által szállított alapanyagból — korábban ezt is importáltuk — az idén újabb százezerrel gyarapít- hatjuk a jelzők számát, ezt várja tőlünk a KPM. Ugyanebből a TVK-anyagból készítjük a csöpögtető öntöző- rendszer csöveit — az idén másfél millió méter a piac igénye. Korszerűsítés után Téglagyárak startja A tavaszias időjárás lehetővé tette, hogy a Pest megyei téglagyárakban megkezdődjék az idei szezon. Kocsis György, a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat termelési osztályvezetője elmondta: a szabadban gyártó üzemekben — Érden és Százhalombattán — március 5—6-án kezdődött meg újra a termelés, és a hét végére felfutottak a tervezett szintre. Erden napi 50 ezer, Százhalombattán 42 ezer kisméretű téglát készítenek. Pilisborosjenön a korszerű szovjet és angol berendezésű üzemek télen is folyamatosan dolgoztak, ám a zord idő miatt 1,7 millió nyers tégla elfagyott. Várható, hogy az első negyedévi 10 millió darabos tervet csupán 8,5 millióra tudják teljesíteni. Egyébként az idén 60 millió kisméretű téglát szándékoznak gyártani. A solymári ll-es üzemben december 5. és február 5. között teljes felújítást, korszerűsítést hajtottak végre. A 168 alagútkocsit az osztrák Ma- giudák cégtől vásárolt idomokkal építették újjá. Üzembe helyezték a 30 tonna/óra teljesítményű, modern olasz Morando-présgépet, és az au- tomatikát. A távlati terVek szerint a kocsirakást is teljesen automatizálják. A kéthavi állás ellenére 42 millió téglát gyártanak az idén Solymáron, s amellett, hogy a fizikai munkát minimálisra csökkentették, nagy- mértékben javul a minőség is. Törökbálinton ugyancsak teljes rekonstrukciót végeztek a téli hónapokban, s március 15-től már üzemszerűen termelnek az új berendezések. Modem anyagfeldolgozó és megmunkáló, valamint 40 ton- na/óra teljesítmenyű présgép és nyugatnémet gyártmányú automatika segíti a munkát. Felújították az alagútke- mencét is, amelyben az égetést végzik. Ebben a gyárban szintén javul a minőség. Az idei terv 27,4 millió téglával számol, az 1980-as már 36 millióval. Tekintélyes mennyiségű béléstestet állítanak elő — ezek a födémek elkészítésében jelentenek nagy könnyebbséget. Valamennyi Pest megyei téglagyárban a műszaki feltételek megteremtésével biztosították tehát a mennyiségi és minőségi célkitűzések elérését. Ennek eredményeként a megyében minden eddiginél jobb lesz az ellátás ebből a nélkülözhetetlen építőanyagból. P. J. A beszélgetésbe bekapcsolódik Cs. Horváth István kereskedelmi főosztályvezető is. — A hazai ipar termelvé- nyeinek alaposabb számításba vétele mellett kutatjuk a lehetőségeket a szocialista országokban is. Például a cipőjárófolt, vagy népszerű nevén a sarokflekk gyártásához való poliuretánt az NDK-ból sze-t rezzük be. — Változik a PEMÜ termékszerkezete is — mondja Prinz Ferenc termelési főosztályvezető. — Kutatunk olyan új hazai anyag után, amely megfelel a gázvezetékek gyártásához. Eddig 150 kilométer hosszú vezetékrendszert fektettek le a PEMÜ-ben előállított csövekből. Az igény azonban megnőtt, így került sor a héten üzembe helyezett új gyártósor megvásárlására. Nemcsak a termelés növekszik évi 1500 tonnával, hanem nagyobb átmérőjű csöveket is gyárthatunk. A korábbi 400 milliméter helyett 630 milliméterre növelhetjük az átmérőt. A PEMÜ mindennapos propagandatevékenysége azt mutatja, hogy a vállalat tevékenyen igyekszik hozzájárulni az importcsökkentésről szóló határozat megvalósításához. Szakemberei prospektusokat készítettek, filmen szemléltetik, mit tud a vállalat szállítani. Legutóbb Dunaújvárosban, Székesfehérvárott és Miskolcon járt a népszerűsítő stáb. Ilyen alkalmakkor nemcsak termékeikre hívják fel a figyelmet, hanem egyfajta piackutatást is végeznek, hogy eljusson valamennyi hazai felhasználóhoz az idei terv szé- rint gyártásra kerülő egymil- liárd 460 millió forint értékű termékük. U. Gy. Koszigin Indiában A szovjet miniszterelnök a két ország baráti kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyal Az indiai kormány meghívására pénteken hivatalos baráti látogatásra Indiába érkezett Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. A delhi repülőtéren a magas rangú vendéget Morardzsi Deszai miniszterelnök és más indiai vezetők fogadták. A szovjet kormányfő pénteken délután találkozott Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszterrel, akivel megbeszélést folytatott a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről, majd meleg és baráti légkörű beszélgetést folytatott Vaszap- pa Danappa Dzsatti indiai al- elnökkel. A pénteki nap folyamán Alekszej Koszigin és Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök is tárgyaltak. A felek a kölcsönös megértés és nézetazonosság légkörében érintették a kétoldalú baráti kapcsolatok továbFóliában, szabadtéren Még késik a primőrszezon A kertészek számítását alaposan áthúzták a január eleji viharok, amelyek jelentős károkat okoztak 30 gazdaság fóliasátraiban. Az Agrotröszt gyors intézkedése azonban minden eddiginél jobb ellátást biztosított az áttetsző műanyag lepelből. Így a gazdaságok időközben újra felállíthatták a romba dőlt sátrakat. A mezőgazdasági termelők igényeit a kereskedelem kielégíti. A területi ellenőrzések szerint a fóliaellátásban nincs sem "mennyiségi, sem választékhiány. Az elmúlt évben mindössze 270 tonna volt a raktárak januári készlete, idén 2570 tonna várt értékesítésre. Ez a mennyiség csaknem teljes egészében vásárlóra is talált. Az adatok szerint március végéig összesen 6 ezer tonna fóliát szerezhetnek be a gazdaságok és a kistérmelők, ami az elmúlt évihez képest kétszeres mennyiséget jelent. A kertészetekben már felállították azokat a fóliasátrakat, amelyekben fűtés nélkül nevelik a palántákat a tavaszi kiültetésre. Némi gondot okoz, hogy a januári károk következtében a primőrszezon helyenként elhúzódhat, noha a termelők az elmúlt hetekben mindent megtettek a kiesés feledtetésére. Az üvegházakban, illetve fóliasátrakban januárban elpusztult zsenge növényeket, palántákat azonban még gyors ütemű neveléssel sem tudják mindenhol időben helyettesíteni. Ezért várhatóan nagy szerepet kap a szabadtéri termesztés is, amihez van elegendő zöldségvetőmag a boltokban és a választék is jobb a tavalyinál. Megnyílik a szalma- verem A naptár szerint még nem érkezett meg a tavasz, de lassan megélénkül a határ. Monor környékén asszonyok szorgoskodnak a földeken. Halomba gyűjtik a fagy elől szalma alá rejtett káposztát. A több teherautóra való rakományból jut majd toroskáposztának, savanyúságnak való. bi fejlesztésének kérdéseit, és foglalkoztak néhány időszerű nemzetközi problémával. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken beszédet mondott az indiai parlamentben. Hangsúlyozta azt a kiemelkedő szerepet, amelyet a világ parlamentjei és a demokratikus erők tölthetnek be az emberiség legnagyobb problémájának megoldásában: a béke megóvásában. Hozzáfűzte: ez hatalmas erő, s képes szembehelyezkedni a fegyverkezési hajszát folytató, a feszültséget élező és a békét újabb háborúval fenyegető agresszív imperialista körökkel, gátat tud emelni a békére nem kevésbé veszélyes hegemonista és expanzionista politikának, amelynek lényege éppen a Vietnam elleni kínai agresszió eredményeként lepleződött le. Egyetlen békeszerető, egyetlen becsületes ember sem lehet közömbös, amikor az ag- resszor arcátlanul semmibe véve az emberi életeket, a világ közvéleményét, gúnyt űz a nemzetközi jogból, a béke és a biztonság, a szuverenitás és egyenrangúság elveiből, vagyis mindabból, amit a népek az elnyomás ellen, a jobb életért és jövőért vívott harcban zászlajukra írtak — mondotta Koszigin, Koszigin kijelentette; a Szovjetunió változatlanul megérti és támogatja India békeszerető külpolitikáját. Majd rámutatott: a Szovjetunió kész megállapodni abban, hogy a nagy katonai potenciállal rendelkező államok teljesen megszüntessék a fegyverzet további mennyiségi és minőségi fejlesztését, valamint abban, hogy megteremtsék a feltételeket a fegyverzet ezt követő csökkentésére. — Látogatásunk egyik fő feladata — mondotta Alekszej Koszigin —, hogy Deszai miniszterelnökkel és más indiai vezetőkkel megtárgyaljuk a sokoldalú gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és más jellegű együttműködés ^további kiszélesítésének lehetőségeit. Űjabb lépést teszünk a szovjet—indiai kapcsolatok szilárdításában : kidolgozzuk a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki együttműködés hosszú távú programját. E program aláírása együttműködésünket hosszú távra, tervszerű alapokra helyezi. KÖZÉLET Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára pénteken fogadta a Tö_ rök Haladó Szakszervezetek Szövetségének (DISK) Fehmi Isiklar főtitkár vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken hazaérkezett Indiából, ahol tárgyalásokat foly tatott az Indiai Központi Bánik kormányzójával és az indiai pénzügyminisztérium államtitkárával.
