Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

Kádár-Breisnyev találkozó As SIMP főtitkára magyarországi látogatásra szóló meghívást fogadott el — Píszvazsora a Mremlhen = Kedden a Kremlben ta- 1 lálkozóra került sor Kádár | János, az MSZMP Közpon- I ti Bizottságának első tit- | kára és Leonyid Brezs- | nyev, az SZKP KB fő- ! titkára, a Szovjetunió Leg- I felsőbb Tanácsa Elnöksé- | gének elnöke között. Ká­li dár János az SZKP KB | meghívására érkezett ba- ! ráti látogatásra a Szovjet- ” unióba. A megbeszélés során Kádár János és Leonyid Brezsnyev megelégedéssel állapította meg, hogy a sokoldalú ma­gyar—szovjet együttműködés sikeresen fejlődik. Ehhez meghatározó módon járul hozzá az MSZMP és az SZKP szoros együttműködése. A találkozón áttekintették a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztésének távlati kérdéseit. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a ko­operáció és a termelési sza­kosítás folyamatának további elmélyítése a kétoldalú kap­csolatokban, valamint a hosz- szú távú együttműködési cél­programok megvalósítása a KGST keretében szilárd ala­pot nyújt Magyarország és a Szovjetunió további gazdasági fellendüléséhez, az egész szo­cialista közösség gazdasági tel­jesítőképességének növelésé- ' hez. Kádár János és Leonyid Brezsnyev aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió a szocialista kö­zösség többi országával és PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I Vfd Leonyid Brezsnyev és Kádár János (középen a tolmács) a tárgyalások megkezdése előtt a Kremlben minden más olyan erővel együtt, amely felelősséget érez a jelen helyzetben, a világ po­litikai légkörének megjavítá­sára törekszik. A hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról folytatott szovjet—ame­rikai tárgyalások sikeres be­fejezése megfelelne ennek a célnak. A Varsói Szerződés szerve­zete tagállamai politikai ta­nácskozótestületének moszk­vai nyilatkozatában megjelölt program arra irányul, hogy elmélyítsék az enyhülést, for­dulatot érjenek el a leszerelés terén. Nagy fontosságú az is, hogy megvalósítsák mindazo­kat az új kezdeményezéseket, amelyek e program valóravál- tását szolgálják, kössenek megállapodást az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet résztvevői arról, hogy egyikük sem alkalmaz a má­sik ellen elsőként nukleáris vagy hagyományos fegyvere­Zárszámadások ufón Z árszámadások után va­gyunk. Nehéz, mégis sikeres éve volt ez Pest megye mezőgazdasá­gának. Egyetlen veszteséges termelőszövetkezet sincs. Mit bizonyít az idei si­ker? Mindenekelőtt azt, hogy bár a mostoha időjárás sok kárt okozhat, de az aszály, vagy a virágzó gyümölcsöst érő fagyok után sem törvényszerű a szűk esztendő. Nem, mert a csapadékhiányt ellensú­lyozza a korszerű talajmű­velés, a bőséges műtrágyá­zás. S a szél, a záporok ta­rolta búzát, ha szervezetten és gyorsan hozzálátnak a betakarításhoz, megment­hetik a kombájnok. A gyengébben fizető paprikát, paradicsomot pótolják az állattenyésztésből származó bevételek. Szövetkezeti tagnak lenni ma biztonságot jelent, és mindazok igazolását, akika közösért a történelmi kor­szakváltás idején tettek va­lamit. A ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz elnö­kének beszámolóját köve­tően felszólaló idős asszony szavai történelmet idéztek. Az alapítók közé tartozó beszélő arról szólt, hogy az 50-es évek elején zsizsikes borsólevest ettek a mezőin a szövetkezetiek, s hiányoz­tak a legalapvetőbb szer­számok, tapasztalatlanok voltak a nagyüzemi gazdál­kodásban. Micsoda idősá- vot kell befognia ennek az asszonynak, aki még szegé­nyes gúnyában ült a határ­ban a zötykölődő, sovány ló vontatta szekéren, hogy a képbe beleférjen az eme­letmagasságú 300 lóerős traktor is. Pedig nem mezőgazdasá­gi csodáról van szó, s itt Pest megyében sem aján­dékba kapták a fölszerelést, s nehéz fizikai munkát megszüntető, modern állat­tartó telepeket. A földek sem váltak varázsütésre termékenyebbé. Sok évi küzdelem után találták meg a megfelelő növényi kultúrákat, találékonyság, kezdeményezőkészség és gazdasági bátorság egy­aránt szükségeltetett ahhoz, hogy az országosnál gyen­gébb minőségű szántókon 54 mázsánál több tengerit takaríthassanak be hektá­ronként a kombájnok. Az anyagiakon kívül ha­talmas szellemi tőkét is halmozott föl a megye, mert nem ritka a félszáznál is több felső iskolát végzett szakembert foglalkoztató gazdaság sem. Jó néhány iparszerű termelési rend­szer bölcsője is szűkebb hazánkban ringott, nem szólva az olyan életképes együttműködésekről, mint . a Budatej vagy a nemrégi­ben alakult dísznövényter­mesztő és értékesítő közös vállalkozás. Ennyire felhőtlen lenne Pest megye szövetke­zetei fölött az ég? Ilyen tökéletesen gazdálkodná­nak üzemeink? Korántsem. Van még bőven javítani való. Találunk egynéhány lemaradozó tsz-t is a Duna mellékén. Olyanokat, ame­lyek a rossz munkát — szankciók helyett, érthetet­len módon — jutalmazzák, amelyek a belső munka­erő-tartalékok feltárása ér­dekében vajmi keveset tesznek. Annál inkább ke­resik a kibúvókat és a bé­rekkel manipulálva igyek­szenek munkáskezekre szert tenni. Mások értékesítési nehézségekre hivatkozva mentik egy-egy ágazat veszteségeit, pedig a rossz baromfit sohasem keresték a külföldi piacokon. Sorol­hatnánk még számos gon­dot, a beruházási lehetősé­gek szűkülését, s a többi húsbavágó kérdést is. De mindezek megoldhatók: a megye termelőszövetkeze­teiben elegendő tartalék van ahhoz, hogy a nehézsé­geken úrrá legyenek. Ehhez azonban a tavalyinál is fe­gyelmezettebb munkára van szükség. Arra, hogy a ter­melési rendszerek tech­nológiáját ne csak ismerjék az illetékesek, hanem lel­kiismeretesen be is tartsák, hogy azok az üzemek, ame­lyek még drágán és gazda­ságtalanul nevelnek álla­tot, termesztenek egy-egy növényfélét, mielőbb meg­találják a számukra leg­megfelelőbb termelési szer­kezetet. S hogy ez nem csupán a diplomás mezőgazdá­szok s a választott ve­zetők magánügye, bizonyít­ja a kerepestarcsai közgyű­lés példája, ahol az egyik felszólaló, egyenesen az el­nökhelyettesnek címezve mondandóját, a következő­ket jelentette ki: ne arról beszéljünk, hogy az idén talán kevesebb lesz a búza, inkább azon legyünk, hogy jobban sikerüljön, mint tavaly. Valkó Béla két; állapodjanak meg a bi­zalmat erősítő új intézkedé­sekről. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszme­csere során Kádár János és Leonyid Brezsnyev különösen nagy figyelmet szentelt a dél­kelet-ázsiai helyzetnek. A. Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítéli Kína agresszióját a Vietnami Szocialista Köztár­saság ellen és internacionalis­ta kötelességének tekinti, hogy hatékonyan nyilvánítsa ki Vietnam iránti szolidaritá­sát, Vietnam függetlenségéért' harcolva, egyúttal a béke és a biztonság megszilárdításáért küzd, azért harcol, hogy a népek érvényesíthessék útjuk önálló megválasztásának jo­gát. Ezért a vietnami nép se­gítése a békéért, a szabadsá­gért, az igazságért harcoló minden erő közös feladata. Peking most azt közli, hogy megkezdi a VSZK területére behatolt kínai csapatok visz- szavonását országa határán belülre. Ezt a döntést a kínai vezetők kijózanodása jelének lehet tekinteni, ha ténylege­sen meg is valósítják. Miért van azonban akkor szükség fenyegetésekre, a Vietnamhoz intézett ultimátumokra, arra a képtelen követelésre, hogy is­merjék el Kína jogát az új agresszióra? Ebben a térség­ben a békét csak a kínai csa­jotok teljes és feltétel nélküli kivonása, a Vietnam-ellenes határprovokációk megszünte­tése állíthatja helyre. Kádár János megismételte azt a meghívást, hogy a Szov­jetunió párt- és kormánykül­döttsége Leonyid Brezsnyev vezetésével tegyen hivatalos látogatást Magyarországon. Leonyid Brezsnyev köszöne­tét mondott Kádár Jánosnak a meghívásért és kijelentette, hogy a szovjet fél nagy öröm­mel tesz eleget annak. Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója szívé­lyes, baráti légkörben folyt le, minden megvitatott kérdés­ben a nézetek teljes azonos­sága nyilvánult meg. A találkozón részt vett Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Anatolij Blatov, az SZKP KB főtitká­rának munkatársa. A díszvacsoráról — amelyet Leonyid Brezsnyev adott Ká­dár János tiszteletére — a 2. oldalon számolunk be. ;.A7. MSZMP;PESt MEGyEl’BIZOTTSÁGA^, Ä MEG.YEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 55. SZÄM Ára 1,20 forint 1979. MÁRCIUS 7., SZERDA Helytálló vasas asszonyok Méffssspa akléweafilés Wác&fft Jelképes virágcsokor: a szín­pad vásznára vetített színes diakép köszöntötte kedden a váci Madách Imre Művelődé­si Központban a nemzetközi nőnap alkalmából rendezett aktívaülés résztvevőit. Pest megyében hagyomány, hogy a nőnapon — most az ünnepi események előfutára­ként — a termelő munka va­lamely szakágában tevékeny­kedőket hívják meg közös ta­lálkozóra : ezúttal a vasasszakma legjobb női munkásait várta el ünnepi ülésére az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága, a megyei tanács, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága. Az 500 vendég körében meg­jelent Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Barinkai Oszkárné és Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkárai, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára és Gölöncsér Dánielné, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsának titkára, valamint a váci járás és a város több párt- és állami vezetője. Keres Emil színművész Pab­lo Neruda költeményét mond­ta el, majd Papp József, a vá­ci városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megje­lenteket. •Soltész István a vasasszak­ma nődolgozóinak időszerű feladatairól szólt, hangsúlyoz­va azt a szerepet, amelyet a •nők az élet minden területén, így ebben az egyébként fér­fias szakmában is betöltenek. A szakterület elmúlt idősza­kát értékelve a miniszter elsőként az eredményeket ismertette. Kiemelte azt a tevékenységet, amelyet Pest megye vasas dolgozói népgazdaságunkban kifejtenek. A jó és követendő példákat sorolva Soltész Ist­ván külön is kiemelte a Cse­pel Autógyár és az Egyesült Izzó váci gyárának munká­ját. Az eredmények mellett az ünnepség szónoka elemez­te azokat a legfontosabb ten­nivalókat is, amelyek a szak­ma dolgozói előtt állnak. Mint a gazdasági élet vala­mennyi területén, úgy a vasas­szakmában is a legfontosabb a munka hatékonyságának nö­velése és minőségének javítá­Hogyan fejlődnek a növények? A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agro­kémiai Kutató Intézetének feladatai közé tartozik az op­timális műtrágya-felhasználás kutatása, a gazdaságos talaj­erő-utánpótlás lehetőségeinek vizsgálata. Értékelik a növé­nyi tulajdonságokat a talaj­tápanyag-ellátást, a talajba adott tápanyagok hatékonysá­gát. Ezekre a kutatásokra módszertant is kidolgoznak. Az eredményeket az intézet publikálja, illetve a gyakorló szakemberek rendelkezésére bocsátja. Soltész István a vasassza'tma idő­szerű kérdéseiről szólt sa — mondta többek között — Ez még fegyelmezettebb, pon­tosabb munkát követel a dol­gozóktól, de ugyanakkor- na­gyobb felelősséget ró a veze­tésre is. Az idei feladatokról szólva a miniszter az egyensúlyi hely­zet megvalósítását, s a szak­ma távlati feladataiban a gazdaságosságot hang­súlyozta. Az aktívaülés ünnepi be­számolója után Márton Jó- zsefné, a Csepel Autógyár, VI- vetzki Tiborné, a Dunakeszi Mechanikai Labor és Bognár Gyuláné, a diósdi csapágygyár dolgozója, illetve Kerényi László, az Egyesült Izzó váci gyárának igazgatója munkahe­lyi tapasztalatai alapján szá­molt be a nődolgozók helyze­téről, szerepéről. Márton Józsefné műszaki ellenőr valamennyi megjelent nevében mondta a következő­ket: — Gyárunk tízezer dolgozó­jából majd négyezer a nő. Az elmúlt időszakban megerősö­dött a nők helyzete: nőtt a szakmunkások és a felsőfokú végzet, jégűek száma körünk­ben is. A nők még nagyobb fel­adatokat is megoldhatná­nak gyárunkban, talán az egész szakmában. Erre munkásnöink alkalmasak is, s megfelelő se­gítséggel még tevékenyebb, al­kotóbb részesei lehetnek a szakmának. A felszólalások után a Va­sas Szakszervezet Központi Művészegyüttese ünnepi aján­dékműsorral köszöntötte az aktívaülés résztvevőit. M. A. Minőségszabályozók Fokozódó követelmények a könnyűiparban A gyáron belüli termékmi­nősítés megbízhatóságának fokozása érdekében tovább kell képezni a könnyűipar­ban jelenleg dolgozó mintegy 5000 meóst., A minisztérium megítélése szerint ezt az is in­dokolja, hogy az iparban a közelmúlt években újfajta anyagok és új technológiák sora honosodott meg. Mindez új követelményeket állít a termékminősítő szakembe­rek elé is. Jelenleg a gyáron belüli termékminősítés még nem tel­jesen megbízható. Ha nem is a korábbi gyakorisággal, de előfordul, hogy a kereskede­lem jogos reklamációját elis­merve utólag sorolják az árut alacsonyabb osztályba. A mi­nisztériumi vizsgálatokból kitűnik: a legmegbízhatób­bak ez idő szerint a cipő- és a bútoripar termékminősíté­sei, ugyanakkor az átlagosnál kevésbé válnak be a pamut­ipari meósok ítéletei. A Bőr-, Cipőipari Kutató Intézet szak­emberei 2430 pár gyárilag ké­szült és meózott cipőt vizsgál­va e tételnek 8,9 százalékát találták hibásnak. A bútoripa­ri vállalatok termékminősítése és a Faipari Minőségellenőrző Intézet vizsgálatai között mindössze 4 százalékos elté­rést tapasztaltak, Viszont a Textilipari Minőségellenőrző Intézet által vizsgált pamut­áruk egyharmada nem voll megfelelően minősítve. Kézen­fekvőnek látszik a következ­tetés: a szerényebb hibaszáza­lékkal dolgozó cipőipari ter­mékminősítés bizonyára hoz­zájárult ahhoz, hogy a lábbe­lik elleni vásárlói reklamáció az utóbbi két év alatt több mint felére csökkent. Igaz, könnyebb a dolguk most a, minősítőknek: jól beváltak az import ragasztóanyagok, javult a technológiai fe­gyelem. A fokozócto műszeres ellen­őrzés újabban gyakran felfed korábban nem vizsgált. minő­ségi hiányosságokat: erre azért is szükség van, mert r áruátvevők — főként a ku- földiek — keresik a módiá annak, hogy minőségi kifo­gásokkal engedményekhez jut­hassanak, illetve lazíthassanak a megrendelő szerződéses kö­telezettségein. Ennek kivédése, s a minősítő munka további ja­vulása érdekében vezetik be a gyárakban, üzemekben az úgynevezett minőségszabályozó rend­szereket. Ezek bármelyike merőben más, mint a szoros értelem­ben vett készáruellenőrzés. Magukban foglalják: milyen anyagra, milyen gépre, milyen dokumentációra van szükség ahhoz, hogy a termék valóban kiváló legyen. ■ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom