Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

Szafari készül a Textimán ■ MR M ­A gryömröi Ruhaipari Szövetkezet kávai részlegében na­ponta 50—60 női és férfiruhát állítanak össze Textima gyors­varrógépeken. A képen Katona Lászlóné férfi szafari kabátot varr- Barcza Zsolt felvétele Mint lapunk más helyén már hírül adtuk, március el­sejétől 15-ig tart az 1972. szeptember 1. és az 1973. augusztus 31. között született gyermekek behatása az isko­lákba. Monoron, a Kossuth is­kolában Nagy Tiborné igaz­gatónőtől érdeklődtünk: náluk hogyan zajlik majd a hat­évesek számára oly nagy ese­mény ? — Az óvodába járó nagy- csoportosokat az óvónők kísé­rik hozzánk, aiz iskolaelőkészí­tősöket a velük foglalkozó ne­velők. Gyakorlatilag tehát is­kolára való felkészítés nélkül egy kisgyerek sem kezdi szep­temberben a tanulmányait, hacsak nem akad majd olyan szülő, aki most. döbben rá: fia, lánya nem óvodás, iskola- előkészítőre sem jár, de elérte az iskolaköteles kort... Re­méljük, ilyen eset nem fordul elő, hiszen igyekeztünk min­den leendő kisdiákot időben ^felderíteni” Az óvónők, a pedagógusok ismerik a gondjaikra bízott csemeték érettségét, a beha­tásnál véleményük fontos sze­repet játszik, de nem kevésbé fontos ennél az iskolaorvos vizsgálata sem. A Kossuth La­jos általános iskolában — egyelőre egyetlenként — mű­ködik iskolaorvosi rendelés. Dr. Egyed Erika gyermekgyó­gyászt kérdeztük: milyen is az iskolaérettségi vizsgálat — or. vosi szempontból? — Sok mindent meg kell néznünk. Azt például, hogy testileg — elég fejlett-e egy- egy iskolába íratandó gyer­mek? Szellemi fejlettségét kü­lönböző kérdésekkel vizsgál­juk. A kérdésekre — például: hány hónán van egy eszten­dőben. milyen évszakokat is­mer — adott válaszokból de­rül ki. mennyire tájékozott, mennyire érett a gyerek. Meg kell vizsgálnom látásélessé­gét, s sok egyebet is, hogy azután iskolába kerülhessen, vagy a szükség szerinti ellá­tásban részesüljön. Az Ady és Munkásőr úti iskolákban iskolaorvosi rende­lő nincs, azokban a gyermek­intézményekben körzeti orvo­sok végzik majd a vizsgálato­kat. ir Az iskolai behatások idő­pontjai: Kossuth iskola: már­cius 7-én és 14-én, 13-tól 17 óráig, Munkásőr úti iskola: március 5-én és 6-án 8-tól 12 óráig, Monori-erdőn elsejétől 15-ig naponta 9-től 16 óráig, Péteriben március 3-án és í 6-án 8-tól 12 óráig. K. Zs. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyomron és Péte­riben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron. Monori-erdőn. Csévharaszton és Vasadon: központi ügyelet, dr. Kövesi László (Monoron, az új egészségházban), Magló­don és Ecseren: dr. Gábor Zsuzsa (Maglód), Mendén: dr. Csernik Zoltán (Fő u. 6., tele­fon: 11.). Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pilis. Rákóczi u. 40.). Sülysápon és Úriban: dr. Papp Ágoston (Sülysáp). Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet. Ügyele­tes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János ut­cai. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga Dénes, Pilis, Kossuth L. u. 49. Beteg állatok bejelen­tése a járás területén: vasár­nap reggel 8-tól 12 óráig Mo­noron, a főtéri gyógyszertár­ban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. MOHOB'VIDEKI P E ST'ME GYE I H 1R LAP K 0 LÖN K I A D Á S A. XXI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1979. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP Már van mire emlékezni A kezdet okos folytatást ígér Kéféves a monori cigányklub Csaknem két éve, 1977-ben alakult meg a monori ci­gányklub. A klub létrehozá­sának fáradhatatlan patrónu- sa, szervezője Bán Sándorné, a monori járási művelődési ház igazgatója. — Sok száz cigánylakosa van Monornak, többségük — társadalmunk egyenrangú ál­lampolgáraként — becsülete­sen él, dolgozik. Közülük so­kan, főként fiatalok, rendsze­res látogatói intézményünk­nek, igaz, jobbára csak a tán­cos rendezvényekre jártak, s járnak el ma is. Sokáig fog­lalkoztatott a gondolat; mást, többet nyújtó lehetőséget kel­lene adnunk nekik, mégha csak egy kisebb közösség jö­het is számításba — mond­ja Bán Sándorné. A szerdai esték Alapos előkészítés után alakult meg a monori műve­lődési ház cigányklubja. — 1977. november 18_án ta­lálkoztunk először. Akkor in­kább csak beszélgettünk a le­hetőségekről, arról, hogy klu­bot alakítva rendszeressé tesszük az összejöveteleket. Könnyűnek -nem mondható kezdet után ma már nincs gond a klubbal, fiatal látoga­tóival. Kötetlenül, igen nyíl. tan beszélgetnek a mindenna­pi dolgokról, életükről. — Jelenleg hány tagja van a klubnak? — Negyvenhat. Közülük húsz-huszonötén vannak olya­nok, akik szinte minden szer­da este eljönnek, itt vannak. Kívánságaikat figyelembe vevő programot nyújt a mű­velődési ház. A cigányklub­ban előadás hangzott el egye­bek között a fiatalkori bű­nözésről, az ifjúsági törvény­ről, s több — például a kubai VIT-ről, a ciprusi háborúról, spanyolországi cigányokról — diaképes, mozgófilmes útibe­számolót láthattak, hallhat­tak a fiatalok. A cigányklub vendégei voltak dr. Molnár Károly járási ügyész, Földi Károly, a KISZ monori járási titkára, Bői Sándor Csévha- rasztról, aki a kubai VIT-él- ményeiről beszélt, Bognár Fe­renc ismert világutazó —, hogy csak néhány nevet emel­jünk ki a szívesen fogadott, hallgatott előadók közül. Tavaly jártak Egerben, részt vettek a többnapos káp­talanfüredi nyári táborban, s voltak színházban, cirkuszban is a klubtagok. Részlet egy, a múlt évben megfogalmazott, a Pest me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya címére továbbított programtervezetből: „... 1979-ben a monori ci­gányklub fiataljaira alapozva kívánjuk megrendezni — meg­felelő anyagi és erkölcsi tá­mogatás mellett — a Dél-Pest megyei ifjúsági olvasótá­bort ...” A tudnivalókról Bán Sán_ dómé most, a Pest megyei ci. gány-közművelődési munka- közösség egyik tagjaként be­szél: — Az olvasótábornak — amelyben a megye más já­rásbeli cigány lakosai is részt vesznek —, legfontoíabb célja, a cigányokról szóló irodal­mat, dokumsntumfilmeket be­mutatva, kedvet ébreszteni az olvasáshoz. A nyári tábor résztvevői találkoznak a köny­vek szerzőivel, filmek alkotói­val. Bari Károly verseit pél­dául az 1977-es Ki mit tud egyik győztese, Oláh István tolmácsolja majd. Lázas készülődés — A monori cigányklub működéséhez, illetve a megyei ifjúsági olvasótábor megszer­vezéséhez pénz is kell... — Ilyen gondjaink szeren­csére nincsenek. Az erkölcsi támogatás mellett minden se­gítséget megkapunk anya­giakban is a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­tól. A Pest megyei cigány köz- művelődési munkaközösség­nek egyéb szép terve is van. — Megyénkben az idén elő­ször rendezzük meg a cigány Ki mit tud?-ot. Mondanom sem kell talán, helyi klubunk résztvevőit máris tűzbe hozta az esemény híre. Nagy -a ké­szülődés ... A döntőt termé­szetesen selejtezők előzik meg, járásunkban Sülysápon, vagy Úriban, Mendén, Pilisen, Mo­Szén, por, áram Indulatok — takaréklángon , Kinek van erre energiája? Még tél van. Kell a tüzelő­anyag-utánpótlás, ahol ürül­nek a szenes- és fáskamrák. A monori TÜZÉP-telep be­járójában fagyott rögökön to­pognak a fuvarosok. Ha a szénfajtákban nem is, az ajánlkozók között most iga­zán lehet válogatni: kivel óhajtja hazafuvaroztatni az ember néhány mázsa brikett­jét? Be is kanyarodik á ko­csi a ház elé, már másfél óra múlva. Fekete felleg A kocsis nem kezd rögtön iparkodni, hogy mielőbb visz. szafordulhasson. Bocsánatot kér és azt mondja: — Hát, tessék megnézni a szenet, ha nem kell, esetleg vissza is vihetem, de másmi- lyet úgysem tudnék hozni... A tatai brikett merő por. Olyan poros, hogy amikor le­zúdul a kocsiról, szétterül a kupac körül egy fekete fel­leg. Ha jól saccolom, öt mázsa szénből legalább kettő az út feltöltésére lesz csak alkalmas. Ötven egynéhány fo­rintjával, meg a fuvardíjjal számolva — kissé költséges töltőanyag. — A főnöknő szabadságon van — mentegetőzik a' fuva­ros — mi meg azt az utasítást kaptuk, hogy nem. villázhat- juk a szenet, úgy kell hoz­nunk. ahogy van, porral ke­verve. Szóval porral keverve! Há­borgók a lesújtó látványon, mert ez a keverési arány azért mégiscsak sok. Ám a szénre szükség van, a kocsi üresen fordul vissza. Az egyik szom­szédtól óriási tippet kapok: gyűjtessem össze az üres tejes­zacskókat, töltögessem bele a szénport, s ha már jó parázs van a kályhában, akkor rak­jam rá, elég majd ... Hát nem ég el. Nekem leg­alábbis nem hajlandó elégni. Szedhetem ki a kályhából a befulladt salakot, gyújthatok be újra ... Túlterhelés Lehet, hogy ez a „szenet csak sűrű porraí”-utasítás ta­karékossági intézkedés a mo­nori TÜZÉP-telepen. Nekem azonban — s másoknak is — pénztárcája, ideje, türelme bánja, nap mint nap. S kinek van erre energiája...? Apropó: energia. Ahol fon­tos, valóban komolyan kell venni. A monori falugyűlésen is szó esett róla. Egy hoz­zászóló furcsállotta: Üllőn és Vecsésen higanygőz lámpasort szerelnek a központi részek­re, Monoron viszont foghíjas a hagyományos közvilágítás is. Hogy nincs pénz a költsége­sebb változtatásra, megértet­ték a hallgatók. Kiss Sándor a DÁV mo­nori kirendeltségének vezető­je azt is elmondta: gyakran ta­pasztalják, hogy este mindenki minden nagyobb árammal mű­ködő készülékét egyszerre kez­di üzemeltetni. Van, ahol a körzet transzformátora nem is bírja a nagy terhelést, s éj­szaka kell kivonulniuk az ügyeleteseknek, hogy áramot biztosítsanak újra. — Este állítsák kisebb foko­zatra a hőkandallót, s gondol­janak arra, hogy minden olyan villamos készülék üzemelteté­se. amely nagyobb energiát igényel, csökkenti az áram­erősséget, beszürkíti a szom­szédok televízióját — próbál­ta magyarázni az üzemveze­tő. Néhányan hallhatóan fel­hördültek . Esti nagymosás — ... igen, a háziasszonyok este mosnak, vasalnak... — reagált már halkabban a fel­hördülésre Kiss Sándor. Pe­dig nem törvényszerű az esti nagymosás, az esti vasalás sem! Hiszen a hét végén — családi segítséggel, közösen szervezve — s nem kizárólag az esti órákra időzítve, meg­oldható a háztartási gépek használata. S ha már az áram- szolgáltatónak nincs is elég. a férjnek, nagyobb gyereknek igenis kell, hogy legyen erre energiája... Igaz, akkor már nem is olyan nagyon szabad az a sza­bad szombat. K. Zs. noron, Üllőn tervezünk ilyet, a továbbjutók végül Monoron mutatkoznak be. Innen, ki­választva a legjobbakat, az Érden megtartandó Pest me­gyei Ki mit tud?-on vesznek majd részt. Sok cigányfiatal jött el a klubba. Velük beszélgetve többen a múlt év kirándulá­saira, klubbeli előadásokra emlékeznek szívesen. Gulyás Attila segédmunkás a Budapesti Írószergyárban: — Szép volt, sokáig emléke­zetes marad az egri kirándu­lásunk. A Szalajka völgye s az egri vár nagyon tetszett mindannyiunknak. Oláh József, a VII. kerületi ÍKV-nál kőműves: — Én a káptalanfüredi na­pokra emlékszem szívesen. Először voltam a Balaton­nál ... — Érdeklődéssel hallgatjuk a klubbeli előadásokat, ne­kem különösen a járási KISZ-titkár közvetlen hangú előadása, beszélgetése tet­szett — mondja Bódi Gyula, ö is, mások is elismerően, szeretettel beszélnek Bán Sándornéról, a művelődési ház igazgatójáról, aki — mint mondják — a program össze­állításánál mindig kikéri vé­leményüket, teljesíti kérései­ket. Élménybeszámoló A munka mellett többen ta­nulnak. Gulyás István felvo­nószerelő elektrolaikatos is. — Jelenleg MHSZ gépkocsi- vezető tanfolyamra járok szer­dai napokon, így a klubba elég későn, csak a foglalkozá­sok után tudok bejönni. — Milyen programok tet­szettek eddig a legjobban? — kérdezem a fiatalembert. — Mindent szívesen hallga­tok ... Mégis, talán a spanyol- országi cigányokról és a ku­bai VIT-ről szóló diaképes előadás, élménybeszámoló tet­szett eddig a legjobban. A látottakhoz, hallottakhoz talán csak annyit: nem vala_ miféle hangulatosan berende­zett, saját klubról van szó. Ilyen — a monori művelődési ház helyiségeinek mostoha feltételeit ismerve — belátha­tó időn belül nem is lesz, ma­rad a nagyterem. Fontosabb, hogy a régi tervet megvaló­sítva, Monornak immár van a kis közösségnek helyet adó klubja. Jandó István Ellenőilz a tanács Áruk és árak Zöldség-, gyümölcsellátás Tavaly, szerencsénkre, a zöldségárak általában , alacso­nyabbak voltak, mint a ko­rábbi években. A jó termésnek köszönhe­tően kiváló volt az ellátás, s a választékra sem panaszkod­hattunk. Hogy az idén így lesz-e, nehéz lenne megjósol­ni. Pilisen mindenesetre nem bízzák a véletlenre a piaci helyzet alakítását. A nagyköz­ségi tanács illetékes csoport­jának tagjai március 10-ig megvizsgálják, hogyan készül­tek a zöldség- és gyümölcsel­látás megszervezésére az ál­lami és a szövetkezeti boltok­ban, valamint a kiskereskedők árudáiban. Az ellenőrzés hatásáról a vásárlók majd az üzletekben győződhetnek meg. Vasárnapi jegyzet Mozgás ZJideg téli reggelre ébred- tem azon a vasárnap reggelen. Amikor kitekintet­tem az ablakon, a zúzmarás, dérlepte fákban gyönyörköd­tem. Míg kifelé bámultam, egy magányos, melegítőbe bújt fiatalembert pillantot­tam meg, amint szorgalma­san futott az országúton. Később ismét találkoztam vele, akkor már ismerőseim társaságában. — Neki sincs jobb dolga? Talán nem is egészen komp­lett — jegyezte meg ironiku­san valaki a társaságból. A többiek, s jómagam is azonnal védelmünkbe vettük a fiatalembert, hiszen a mozgás, a kocogás egészsé­günket védi, ellenállóbbá te­szi a szervezetet. A rendszeres testmozgás sajnos még mindig nem eléggé elterjedt, pedig a le­hetőségek adottak, csak élni kellene velük. A monori já­rásban csaknem 3 ezer iga­zolt sportolót tartanak nyil­ván. Sok ez, vagy kevés? — vetődik fel önmagától a kér­dés. Ha a járás felnőtt la­kóinak lélekszámúhoz viszo­nyítjuk, akkor feltétlenül ke­vés, ha a létesítmények szá­mához, akkor sok. Településeinken mindenütt van sportpálya, jobb vagy rosszabb' állapotban. Sajnos, a tanácsok csak kevés gon­dot fordítanak a sportpályák rendszeres gondozására, a fü­ves játékterek rendbehozá­sára. A pályákat szegélyező futópályákat benövi a gaz, lassan már rájuk sem lehet ismerni. Pedig, éppen a sportkörök feladata lenne a tömegsportmozgalom kiszéle­sítése. de egyelőre kevés a lehetőségük erre, éppen a fent említett okok miatt. Ami a bitumenes játék- terek építését illeti, je­lentős fejlődés tapasztalható járásunkban. Tavaly például Pilisen, Maglódon készültek aszfaltborítású kézilabda és tollaslabda pályák. Van már ilyen létesítménye Monor­nak, Üllőnek is, de Vecsésen, Gyomron, Sülysápon és Gombán még várat magára a pályák megépítése. Azért kellene szorgalmaz­ni ezekben a községekben ** a bitumenes játékterek meg­építését, mert ez a legcél­szerűbb, 10—15 évre megol­daná a kispálya-gondokat. Tornatermekben sem bővel­kednek községeink, nagyon elkelne már Gyomron, Pili­sen, Vecsésen is egy tágas, korszerű, minden igényt ki­elégítő fedett létesítmény. A járási testnevelési ét sportfelügyelőség tavaly is nagy erőfeszítéseket tett a tömegsport akciók számának növelése érdekében. A kö­zelmúltban új szakbizottsá­gokat választottak, amelyek feladata lesz a versenyek rendezése. Az idei tömeg­sport versenynaptár 46 ese­ményt tartalmaz, bőven lesz tehát lehetőség fiatalnak és idősebbnek egyaránt a rend­szeres sportolásra. Esténként bekapcsoljuk <* televíziót, s nézzük az esti / tornát. A Schmitt-család a legnépszerűbb ebben a soro­zatban. A három leány és édesanyjuk. Makrai Katalin, volt olimpiai bronzérmes tornász, igazán a szívünkhöz nőttek már. De hányán kel­nek fel ilyenkor a fotel­ból ... I assan itt a tavasz. Tél ■L‘ tábornok már nem so­káig basáskodik velünk. Jó lenne, ha mi, felnőttek is a gyerekek példáját követnénk, s rendszeresen mozognánk. Az egészség az ember leg­drágább kincse — szokták mondogatni. Hogy valóban az legyen ahhoz elengedhe­tetlenül szükséges a rendsze­res testedzés felnőtt és gyer­mek számára egyaránt. Gér József Behatás a monori iskolákba Óvodásokból elsősök lesznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom