Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
V. Szilárdan, kiegyensúlyozottan A nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, valamint a belpoliti- 'kai élet egyes időszerű . kérdéseiről előterjesztett tájékoztatót vitatta meg és fogadta el a Központi Bizottság március 23-i ülésén, adja tudtul ^ az a közlemény, amelyet a lapok1 — így lapupk is — pénteki számukban hoztak nyilvánosságra. A vezető párt- és állami testületek nemzetközi tevékenységet, annak irányvonalát jóváhagyva a Központi Bizottság rnegkülönböz- tetett hangsúllyal mutatott rá: az enyhülést akadályozó tényezők elhárításában, hatásuk visszaszorításában meghatározó szerepe van a szocialista országok együttes fellépésének, s hazánk eddig is aktívan részt vett, s részt vesz a jövőben is a szocialista országok erőfeszítéseiben, a békés egymás mellett élést, a helsinki megállapodást szolgálva. Kiemelkedő jelentőségűnek ítélte a vezető párttestület Kádár János és Leonyid Brezsnyev márciusi találkozóját, ahol a tárgyaló felek mind a nemzetközi kérdésekben, mind a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének szükségességében és gazdag lehetőségeiben megegyező álláspontot foglaltak el. A nemzetközi helyzet eseményeit áttekintve a Központi Bizottság nagy ' jelentőségű tényként értékelte Kambodzsa népének győzelmét, ha- . zánk lakossága nevében is elítélte ugyanakkor Kína világbékét veszélyeztető kalandor politikáját, a fegyveres agressziót Vietnam ellen. A nemzetközi helyzetről szóló jelentést elfogadva, a párttestület megállapította: népünk üdvözli az iráni forradalmi változásokat, míg az egyiptomi—izraeli különbekét nem tarthatja másnak, mint a feszültségek állandósí tójának a Közel-Keleten. A nemzetközi .helyzet bonyolultsága, a feszültséggócok makacs megléte helyezi teljes megvilágítási« pártunk azon törekvését, hogy óhajtja és a maga eszközeivel elősegíti a testvérpártok közötti rendszeres kapcsolattartást Belpolitikai életünk egyes időszerű kérdéseit elemezve a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, a párt vezető szerepe érvényesül, s ez legfőbb biztosítéka annak, a további haladás feltételeit maradéktalanul megteremthessük. Ezeknek a feltételeknek a korábbiaknál célszerűbb kialakításához nagy segítséget, mert a fő irányokat jelölő útmutatást ad a testület 1978. április 19—20-i ülésének — A XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól — határozata. A Központi Bizottság mostani ülése hangsúlyozta: az áprilisi határozatban foglaltak végrehajtása — összhangban a XI. kongresszus határozatainak megvalósításával — megfejelő úton halad, a cselekvés .egységét, célratörését, ritmusát és hatásosságát azonban némely területen javítani kell. Ezt elsősorban a gazdasági tevékenységre, valamint az állami élet fejlesztésére érthetjük, vonatkoztathatjuk. A Központi Bizottság ismételten aláhúzta: szocialista építőmunkánk legfontosabb tarepe ma a gazdaság, s azon belül is első helyen most az Í979. évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtása, a tervcélokkal egyező ágazati, vállalati cselékvés áll. Az idei népgazdasági program kezdete a megye iparában és építőiparában megfelelő munkáról tanúskodik, s éppen emiatt kell fölfigyelni arra a tapasztalatra, hogy nem mindenütt értik Világosan —r az iparcsoporti, iparági irányításban éppúgy, mint a termelőhelyeken — a gazdasági tennivalókat, s ezért a célszerű cselekvés is késik.a termelőtevékenység némely részterepén. A minőségi, hatékonysági követelmények elsődlegessége — amire egyebek mellett módot kínál a termelésnövekedés visszafogottabb üteme, például a megyei könnyűipari üzemek jelentős csoportjánál, a folyó beruházásokra történő koncentrálás a megyén belül a vegyiparban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a ráckevei Aranykalász, a gödi Dunamenti Termelőszövetkezetben, a lakásépítésben — nem belátás kérdése, hanem szükségszerűség. A szorosabbra fogott gazdálkodási körülmények ellenére közösségek sora bizonyította — tartalékait is mozgósítva, támaszkodva a kiapadhatatlan forrásra, a szocialista munkaversenyre —, .hogy megvannak, illetve előteremthetők a feltételek a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító cselekedetekhez, fejlesztésekhez és termelési eredményekhez. Réndkívül tág terepen vizsgálódott a Központi Bizottság belpolitikai életünk különféle összetevőit mérlegelve, hiszen a szövetségi politika alakulása, a tömegek erősödő részvétele a közéletben — csak utalunk rá: soha olyan népesek nem voltak a falugyűlések a megyében, mint ebben az esztendőben —, a fegyveres testületek tevékenysége éppúgy helyet kapott az értékelésben, mint az állami élet fejlődése, a kommunisták növekvő aktivitása a párt -politikájának képviseletében és megvalósításában. Ez a széles körű áttekintés egyben jelzője annak, hogy a vezető párttestület folyamatosan figyelemmel kíséri a társadalmi-gazdasági jellemzők igazodását a változó körülményekhez, azaz nemcsak akkor, s elsősorban nem akkor foglalkozik egy-egy kérdéscsoporttal, amikor abban esetleg gondok, nehézségek sűrűsödnek, hanem rendszeres és következetes beszámoltatást és beszámolást érvényesít, éppen a párt vezető szerepéből származó felelősségérzettől vezérelve. Túlzás nélkül állíthatjuk: a munkamódszer egy az egyben átvehető, alkalmazható helyben, munka- és lakóhelyi kisebb közösségek irányításában, tevékenységének szervezésében is. Legutóbb éppen a megyei tanács ülése — március 16-án, a végrehajtó bizottság tevékenységét értékelve — mutatott rá: nagy .lehetőségek rejlenek a rendszeres és következetes számonkérésben a határozatok megvalósításánál, a gondok fölhalmozódását megelőző segítségben, melyet a helyi testületeknek nyújtanak a járási, megyei tanácsszervek, összecseng ez a kívánság a Központi Bizottságnak azzal a megállapításával, hogy az állami életben — de nemcsak ott — növelni kell a központi irányítás, a helyi kezdeményezés és önállóság egészséges egységét. Kiegyensúlyozott belpolitikai életünk alapköve a párt bevált politikája, s ezt a politikát a tömegek — ahogy azt a Központi Bizottság, amint a közleményben olvasható, megállapította — cselekvőén támogatják. Ez éppúgy kedvező hatással van a szocialista demokrácia erősödésére, gazdagodására, mint ahogy serkentően hat arra a párttagság megnövekedett aktivitása is, s azon belül a kommunista példamutatás, a nehéz feladatok vállalása, a kezdeményezések fölkarolása. Hatalmas erő rejlik a cselekedni készek táborának folyamatos gyarapodásában, s ezért nagy a cselekvés egységének súlya termelő- és lakóhelyen egyaránt. Ezt az erőt a legfontosabb célokra összpontosítani: a holnapi haladás megalapozásának elengedhetetlen feltételp. V___________________:----------------:—_J PE ST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM Ára 1,20 fforinl 1979. MÄECIUS 31., SZOMBAT Ötezren a kerepestarcsai nagygyűlésen Kinyitja kapuit a megye új kórláza A felszabadulás évfordulójára készült el — Dr. SMtkeisz Emil avatta fel az intézményt Az elnökség. Az első sorban (balról jobbra): Jankó Zoltán, Jantner Antal, őr. Mondok Pál, dr. Medve László, dr. Vldovszky Kálmán, Barinkat Oszkárné, dr. Schultheisz Emil, Cservcnka Ferencit© és dr. Zsőgön Éva. Mindent az emberért, mindent az ember javára — a szocialista egészségügy humanizmust- sugárzó jelszava nem véletlenül került a kere- pestarcsai kórház falára tegnap.- E gondolat jegyében kezdődött három esztendeje az az égész Pest megyére kiterjedő összefogás, példaació munkaszervezést kívánó építkezés, amelynek során rekordidő — három esztendő — alatt elkészült a 600 millió forintot érő, egyidejűleg 580 beteget fogadó gyógyintézmény. Felszabadulásunk 34. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt .avatták fel a megye ne- . gyedik nagy kórházát. A jól végzett munka feletti jogos elégedettséggel, s az ugyancsak^ színvonalas gyógyítómunka előtti várakozás érzésével igyekeztek tegnap reggel több mint ötezren a kerepastarcsai kórházhoz. Az építőket, az egészségügyi dolgozókat, a vendégeket ünneplőbe, zászlódíszbe öltözött kórházépület fogadta, s a főépület kapujában úttörők, ifjúgárdisták sorfala között léphettek az előcsarnokba. Pontosan tíz órakor úttörők fanfárjainak hangjára kezdődött az átadási ünnepség a kórház hotelépülete és diagnosztikai szárnya közötti udvaron. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, Kovács' Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Zsőgön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár, Medve László egészségügyi és Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Részt vett , az ünnepségen dr. Pesta László, az ország- gyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnöke, a megyei, a járási és városi párt-, állami és tömegszervezetek vezetői, a kivitelező vállalatok dolgozói. A dunakeszi 3. számú általános iskola és gimnázium' énekkara és a zeneiskola fúvószenekara adta elő a Himnuszt, melynek hangjai után Egressy István előadóművész lépett a mikrofonhoz: Borbély Tibornak a . kórház avatására írott Ünnepi javaslat című versét mondta el. (Lápunk 3. oldalán olvashatják.) Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a kórháza vatás tiszteletére összehívott nagygyűlést. Ezután a megyei pártbizottság titkára arról szólt, hogy köszönet jár mindazoknak, akik kötelességükön felül is lelkesen működtek közre a kórházépítésben. A gyógyin- tézmény jelentősen javítja Gödöllő, a gödöllői és a monon járás ellátását, de tehermentesíti a budapesti, a hatvani és a Pest megyei kórházakat is. Ezután dr. Schultheisz Emil egésizségügyi miniszter mondott avatóbeszédet Mindent az enterest, mindent az enter javára Bmhúaí Oszkárné ünnepi megnyitója Bevezetőként arról szólt: három esztendővel ezelőtt, a párt megyei küldöttértekezletén határozták el, hogy az építők s a megye társadalmi ösz- szefogásával három év alatt felépítik a kerepestarcsai kórházat. Akkor még sokan kétkedve, hitetlenkedve tekintettek erre az ugyancsak rövid határidőre. Kimondva, vagy kimondatlanul az a kérdés élt valamennyiükben, vajon állják-e szavukat, lesz-e elegendő erő a vállalt kötelezettség teljesítésére. Az építők, s mindazok, akik ígéretet tettek a közreműködésre, állták szavukat: legnagyobb nemzeti ünnepünkön, a felszabadulás évfordnlój án készen áll az új megyei kórház, a százszemélyes nővérszálló, a hét épületből álló lakótelep, benne 210 lakás és egy ABC- áruház. Barinkai Oszkárné ezután így folytatta megnyitóját: — Ezt az intézményt most nem egy város, nem egy járás, nem egy üzem kollektívája teremtette meg. A kerepestarcsai kórházat az egész megye építette. Pontos ütemezés szerint váltották itt egymást az üzemi kollektívák, a társadalmi munkát vállalók. Kétszázhetvenhét megyei vállalat, szövetkezet végzett egy- egy hónap társadalmi munkát. A kerepestarcsai kórház építése modellje lett a vállalatok közötti tervszerű együttműködésnek, amelyet jól egészített ki a rendszeres és folyamatos társadalmimunka- ■ akció. Ezek a tények — a vállalatok által végzett 25 ezer társadalmi munkanap, a megye lakosságának mintegy 51 ezer órányi társadalmi munkája — rácáfolt a kezdeti kishitűségre. A kórház hotelépülete — zászlódíszbea (Folytatás a 3. oldalon) , I I i *
