Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

\ 1979. MÁRCIUS 30., PÉNTEK Losonczi Pál fogadta Ottó Röscht Losonczi Pál,' a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Otto Röscht, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi hadügyminisz­terét, alti hivatalos látogatáson, katonai küldöttség élén tartóz­kodik hazánkban. A találko­zóm részt vett Czinege Lajos hadsereg tábornok, honvédelmi miniszter. Jelen volt dr. Jo­hann Josef Dengler, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykövete. K. Tricskov Lázár Györgynél Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Krisztju .Tricskovot, a bolgár minisz­tertanács elnökhelyettesét, a bolgár állami és népi ellenőr­zési bizottság elnökét. A fo­gadáson jelen volt Szakali Jó­zsef, a KNEB elnöke és Vla­dimir Videnov, Bulgária buda­pesti nagykövete. Kitüntetési ünnepségek A Pest megyei Tanácsén és a HEB ülésén A kitüntetettek egy csoportja Tegnap délelőtt a Pest me­gyei Tanács székházában ben­sőséges ünnepségen adták át hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a ta­nácsok és a mezőgazdaság te­rületén végzett eredményes munkáért, az Elnöki Tanács által adományozott kormány­kitüntetéseket. Az ünnepségen dr. Mondok Pál, á Pest megyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ott volt Császár Ferenc és dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyette­sei, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára, Arató András, az MSZMP Pest me­gyei bizottságának titkára és dr. Váradi .Albert, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének Pest megyei titkára is. Szívügy A címben szereplő szó jelentése: valaki szá­mára fontos ügy, amelynek sikerét, szeren­csés fejlődését szívén vi­seli. E jelzőt az elmúlt három esztendőben gyakorta emle­gették egy 600 millió fo­rintba kerülő egészségügyi intézmény, az 580 ágyas kór­ház tervezése és építése kapcsán, melyet ma dél­előtt * avatnak fel Kerepes- tárcsán. Kissé bizony fur­csa e két, látszólag egy­mástól ugyancsak távoleső fogalom (szívügy és építke­zés) társítása, összekapcso­lása. Furcsa, de mégis jo­gos, s helytálló. Való igaz, a beruházás azért készül­hetett el rekordidő alatt, azért nem került többe an­nál, mint amennyibe ke­rülnie kellett, azért sikerült a határidőt halasztó nehéz­ségekre gyógyírt találni, mert a kórházépítés becsü­letbeli ügye lett az egész megyének. Kimutatható, itt nagyobbak voltak a telje­sítmények, mint másutt. Megtörtént az a csoda, hogy a fő- és alvállalkozók, kis és nagy szállítók nem az okokat keresték: kire le­hetne hárítani a különböző hiányosságokat, kit hibáz-- tassanak azért, ha esetleg késnek a munkáikkal. Va­lamennyien egymást segít­ve haladtak előre. S lám, mire képes a kö­zös akarat, a jószándék, a tettrekészség. Az 580 ágyas kórház kész, helyükre ke­rültek a műszerek, néhány nap múlva valamennyi kór­teremben, műtőben betege­ket gyógyítanak. Sűrűn hallani az utóbbi időben — nemcsak a megyében —, példaként is emlegetni ezt az építkezést. Kerepestar- esa s a megye új egészség­ügyi intézménye egyre töb­bek számára jelenti egy ki­csit az okos tervezesse!, szervezéssel párosuló össze­fogás erejét is. Legutóbb az országgyűlés egészségügyi és szociálpolitikai bizottsá­gának ülésén hangoztatták ezt a képviselők. Az orvosi ellátás, egészsé­günk védelme ugyanolyan alkotmányos jogunk, mint a munka. Éppen ez utóbbi tennivalóink tisztességes elvégzése, teszi lehetővé, hogy javuljon Pest megyé­ben s máshol is az egész­ségügyi ellátás, s legyen valamelyest jobb az a sok­éves statisztika, miszerint az országban nálunk jut a legkevesebb kórházi * ágy ezer emberre. A becsületes, az érzelem­mel és értelemmel párosí­tott munka, ha nem is megy ritkaság számba, mindenesetre ma még nem általános jelenség. De egy­re inkább az lesz, bizo­nyítja az a tény, hogy mi­közben ünnepeljük az épí­tőket, a tervezőket, a beru­házókat, az összefogás szer­vezőit, addig ők már egy újabb nagy fába vágták fejszéjüket: idén Kerepes- tárcsán folytatódik a kór- házépítés, 380 ágyas új szárnnyal bővül a gyógyító központ. Határidőre, a ter­vezett költségeken belül, a különböző vállalatok szín­vonalas együttműködésével kell elkészülnie, tehát ugyanolyan feltételek mel­lett, mint a most avatott­nak. H árom esztendő alatt ez úgy sikerülhetett, hogy mindenki szív­ügye, becsületbeli dolga volt a munka. Idén azon­ban ez már a norma. Cs. A. Elutazott az indonéz küldöttség Csütörtökön elutazott Bu­dapestről az indonéz képvise­lőház küldöttsége, amely Sastrodinoto Kartidjo alelnök vezetésével — az. országgyűlés meghívására — hivatalos láto­gatáson járt hazánkban. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Péter János, az or­szággyűlés alélnöke búcsúztat­ta. Jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. ★ A küldöttség vezetője eluta­zása előtt nyilatkozatot adott bz MTI munkatársának. —, A látogatás során szer­zett tapasztalataim, a külön­böző testületek, intézmények vezetőivel való eszmecserénk, valamint a vidéki városokban és Budapesten látottak alapján telmondhatom. Magyarország jó eredményekkel büszkélked­het az országépítő munká­ban. — A látogatás során tárgya­lásokat folvtattunk az ország- gyűlés, az Elnöki Tanács veze­tőivel, a Külkereskedelmi és a Külügyminisztériumban, ta­lálkoztunk a MEDICOR és az Egyesült Izzó vezető szakem­bereivel. Tárgyalásaink alap­ján megállapíthattam, hogy mindkét fél kész a kapcsola­tok továbbfejlesztésére. Nemzetközi kérdésekről szól­va kijelentette: baráti kap­csolatokra törekszünk minden országgal, függetlenül társa­dalmi berendezkedésétől. A kitüntetéseket dr. Mondok Pál nyújtotta át, a Munka Ér-, demrend arany fokozatát né­gyen, az ezüst fokozatot tizen­nyolcain, a bronz fokozatot hu- szon-ketten vehették át. A kitüntetések átadása után rendezett fogadáson Arató András köszöntötte a kitünte­tetteket, akik nevében Kálmán Ferenc, a dabasi járási hiva­tal elnöke mondott rövid be­szédet ★ A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap délelőtt ünnepi munkaülést tartott. A napirenden szereplő vizsgálati jelentések meg­tárgyalása után dr. Kerekes Já­nos, a Pest megyei NEB tagja, a budapesti László Kórház szerve­zési és módszertani osztályának adjunktusa mondott beszédet, amelyben hazánk felszabadulásá­ra emlékezett. Az ünnepi ülésen dr. Csöppentz- ky Ferenc, a KNEB osztályvezetője kitüntetéseket adott át a munká­ban élenjáró népi ellenőröknek. Kiváló Társadalmi Munkáért ki­tüntetést kapott dr. Bánki Béla, a Pest megyei Szervezési és Ügy­vitel Gépesítési Intézet szervezési tanácsadója, megyei népi ellenőr, Tóth Gáborné, a ráckevei járási hivatal főelőadója, járási népi el­lenőr és dr. Zilahy István, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár váci gyá­rának osztályvezetője, a Váci Já­rási-Városi NEB tagja. Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Jenes József, a Váci Járási-Városi NEB elnöke. Az ünnepségen ott volt Osztás János, az MSZMP Budai Járási Bi­zottságának titkára is. Bori Rudolf, a Pest megyei NEB elnöke meleg szavakkal gratulált a kitüntetet­teknek. A Koreai NDK nagykövete szerkesztőségünkben Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete csütörtö­kön ellátogatott a Pest megyei Hírlap szerkesztőségébe. A ba­ráti beszélgetés során a lap munkatársai ismertették az új­ság munkáját, s a nagykövet beszámolt a Koreai NDK szo­cialista építőmunkájának eredményeiről. Haladást szolgáló kapcsolatok Együttműködésről tárgyalt a megyei népfronttestület A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága tegnapi ülésén — Barna Lajosnak, a HNF megyei bizottsága elnökének elnökletével — megtárgyalta a HNF—KISZ együttműködésének Pest megyei tapasztalatait, valamint a népfront különböző munkabizottságaiban folytatott tevékenység eredményeit, illetve előterjesztést hallga­tott meg a tavalyi településfejlesztést segítő társadal­mi munka értékelésével kapcsolatosan. A napirendek szerint a beszámolókat Kovács Antalné, a népfront megyei titkára, Sipos Árpád titkárhelyettes, illetve Rétvári Sándor munkatárs terjesztette elő. Az ülésen részt vett és felszólalt Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára is. Közösen a fiatalokkal A népfront és a KISZ Pest megyei testületé még 1973. novemberében • döntött az együttműködés feltételeiről, az akkor aláírt megállapodás­ban. Azóta öt esztendő telt el közös munkában — számot­tevő eredményekkel. A he­lyi népfrontmozgalom szer­vező munkájában egyre több fiatal vesz részt, közremű­ködnek a választások előké­szítésében, mozgósítanak je- lölőgyűlésekr.e, de hallatják is szavukat — tanácstagokként is — a közügyekben. A környezet- és természet- védelem egyre sürgetőbb fel­adat napjainkban. A társa­dalmi őrök közt sok a fiatal, különösen Vácott, Szentend­rén, Nagykátán. A tiszta, vi­rágos Pest megyéért mozga­lomhoz is csatlakoztak az if­júkommunisták, úttörők. Ám a tennivalók közül legfonto­sabb — az együttműködési megállapodás értelmében is >—• az ifjúság eszmei-politikai ne­velését, művelődését elősegíte­ni, elmélyíteni a szocialista hazafiság és az internaciona­lizmus szellemét. Ennek ér­dekében számos közös akciót kezdeményezett a két ■ testü­let: együtt mozgósítanak rend­szeresen a forradalmi ifjúsági napok eseményeire, a megyei ifjúsági találkozó előkészíté­sében is egymás mellett dol­gozik a HNF és a KISZ;ren­deznek barátsági, szolidaritá­si gyűléseket, béketalálkozó- kát. Követendő példák A népfrontbizottság lénye­gében megállapította, hogy a megállapodásban rögzített alapvető feladatokat végre­hajtotta a két testület. A hoz­zászólások csak megerősítet­ték azt, hogy az együttműkö­dés nem papírforma kérdése, hanem társadalmi szükségsze­rűség. Ezt támasztotta alá felszó­lalásában Orosz Ágnes, a Pest megyei MÉSZÖV munkatársa is, aki korábban az ifjúsági mozgalomban dolgozott: mód­jában állt figyelemmel kísér­ni . az együttműködést. Azt mondta: a továbbiakban arra érdemes fokozottabban ügyel­ni, hogy a közös munka fel­tételei a legkisebb községek­ben is megszülessenek. Arany István, a Pest megyei tanács hatósági kollégiumának titkára arról szólt, amit ta­nácstagi beszámolókon tapasz­talt, egyebek közt Budaörsön, Solymáron, Törökbálinton: nem lehet különbséget tenni helytállásban fiatal és idő­sebb tanácstagok között. A fiatalokkal sem beli különö­sebben foglalkozni, hiszen a testület tagjainak felvilágosí­tása mindegyik tanácsappará­tusnak alkotmányos köteles­sége, tekintet nélkül a ta­nácstagok életkorára. Okos Lászióné, a ceglédi Áfész munkatársa, Vilmot György, a gödöllői népfront­bizottság titkára, Csípő Ba­lázs, a népfront nagykőrösi bizottságának titkára, Tom- bácz Erzsébet tököli népfront­titkár, Dékány István, az ér­di Bentavölgye Termelőszö­vetkezet elnöke, arról szá­moltak be, miként lehet —és kell — támaszkodni a fiata­lokra. Nemcsak a látványos, pagy dolgok számítanak, ha­nem az apróbb, ám jelentős tettek is. Az együttműködés­ben az emberi kapcsolatok a lényegesek, hivataloskodás értekezletek nélkül, a köl­csönös megbecsülés szellemé­ben. Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára arról szólt, hogy a jövőben feltétlen előrelépést igényel — az együttműködésbe további szervezeteket is bevonva —a bejáró fiatal okikai kapcsolatos közös munka, az ifjúsági mozgalom felbecsülhetetlen tartalékának kihasználása a lakóterületeken. Csatlakozott ehhez a gondolathoz Róna Béla, a nagymarosi népfront­bizottság elnöke, amikor hangsúlyozta: a nagyközség­ben a társadalmi munkák há­romnegyedét tavaly is a fia­talok végezték, eredményesen. A népfrontbizottság elfo­gadta a megállapodás megújí­tásáról szóló javaslatot, meg­állapítva, hogy az együttmű­ködés révén a jövőben is je­lentős eredmények születhet­nek a politikai-cselekvési egy­ség megszilárdításában me- gyeszerte. A munkabizottságok szerepéről A testület elismeréssel fo­gadta a népfront megyei el­nöksége mellett működő kü­lönböző munkabizottságok te­vékenységéről szóló beszá­molót. Jelenleg kilenc munka- bizottság dolgozik eredménye­sen : gazdaságpolitikai, műve­lődéspolitikai, honismereti, béke-barátsági, nő- és réteg­politikai, környezet- és ter­mészetvédelmi, közjogi, nem­zetiségpolitikai, valamint a kistermelők és> tkistenyésztpk társadalmi szervezete és a ka­tolikus papok békebizottsága. E bizottságok révén jelen­tősen emelkedett a népfront­mozgalomban résztvevő akti­visták száma, egyre több jól felkészült szakember kapcso­lódott be, átadva tudását, ta­pasztalatait — , közvetlenül, vagy közvetve — a helyi nép­fronttestületeknek. A mun­kabizottságok a megye előtt álló feladatok végrehajtásában jelentős szakmai, módszertani segítséget nyújtanak. Nagyon hasznosan működik a telepü­lésfejlesztési, pedagógiai, va­lamint a könyvbarát-, olvasó­tábor szervező albizottság. A megyei népfront testület megállapította, hogy ma már valamennyi munkabizottság világosan látja feladatait, he­lyes, hogy tennivalóikat meg­határozott éves munkatervben rögzítik. Am a fejlődéshez elengedhetetlen a kapcsolatok kialakítása — illetve megerő­sítése — a különböző párt-és tanácsi munkabizottságokkal. B. I. Meddig él az ember? Rokonszenves tekintet, fiatalokat is megszégyenítő lendület: az ember aligha hinné, hogy aki a szemközti fo­telban ül, már nyugdíjas — tizenhét éve. Sokan megirigyelhetnék Csuka József frisseségét, tenniakarását. Acél­szürke munkásőr egyenruháját meg­igazítja, majd elgondolkozva ennyit mond: — Küzdelmes életút áll mögöttem. Egyetlen dolgot már inaskoromban megtanultam: az ember mindig legyen következetes, soha ne hagyja cserben azokat, akikhez ezer szállal kötődik ... Nehéz sorsa kétségkívül alátámaszt­ja az elmúlt évtizedek legfőbb tanul­ságát. Ceglédi csizmadia volt az apja. A család tizennégy gyereke úgy pró­bált szerencsét, ahogy tudott. Csuka József például Kőbányára került, s egy kis műhelyben kezdte el tanulni az épületbádogos és vízvezetékszerelő mesterséget. A műhely alatti pincében emeletes ágyakat helyeztek el, ott aludtak a tanoncok. Ezen a helyen érte meg az 1918-as őszirózsás forradalmat, így emlékezett: — Igazi pesti melósok között nőt­tem fel, s ebben a kőbányai műhely­ben ismerkedtem meg a proletariátus eszméivel. A főnököm régi szervezett munkás volt. Amikor 1919. március 21- én kikiáltották a 'Tanácsköztársaságot, s megalakult a Vörös Hadsereg, az Öreg vállamra tette a kezét, s határozottan szólt hozzám: Ka, Jóska, gyerünk so­rozásra! Tizennyolc évesen jelentkez­tem ... Itt kezdődött tulajdonképpen Csu­ka József életének küzdelmekkel ter­hes, ám kétségkívül szép szakasza. A sorozóbizottság alkalmasnak találta ka­tonai szolgálatra, s pár nap múlva már a fővárosban, a Soroksári út és Illatos út sarkán levő iskolában szerelték fel a Vörös Hadsereg egyik zászlóalját. A II. Vörös Vasas ezred tagja lett. A ki­képzést követően azt a feladatot kap­ták, hogy biztonsági szolgálatot lássa­nak el. S alighogy összeismerkedtek egymással a különböző munkahelyek­ről verbuválódott egység tagjai, máris bevetésre indultak. Az Alagúthoz vezényeltek ben­nünket — pergette vissza az eseménye­ket Csuka József. — A Dunán délről érkező ellenforradalmi monitorokat kellett feltartóztatnunk. Több napos csatában visszavonulásra késztettük a támadókat. Néhány órát pihentünk, utána Hatvanba vezényeltek bennün­ket, ahol az összeköttetést kellett biz­tosítanunk az északi fronttal. Életem legküzdelmesebb hónapjai voltak ezek: mindennap kukoricakását ettünk, de egyetlen pillanatig sem gondoltunk ar­ra, hogy van más étel is a világon! A Tanácsköztársaság dicső százhar­minchárom napjának leverésé után bujkálnia kellett. A kőbányai műhelybe már nem térhetett vissza, egykori mun­katársait is körözték az ellenforradalmi rendszer csendőrei. A túlerővel szem­ben elbukott a proletariátus hatalma, s ezt követően munkások tömege ke­rült az utcára. A Vörös Hadsereg egy­kori egyenruháját ilyen körülmények között is féltve őrizte, rejtegette Csuka József: a hozzá hasonlók szemében ez a mundér mindig is egy igazságos vi­lág eljövetelét szimbolizálta ... A felszabadulást, s az államosí­tást már a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat jogelődjénél érte meg: először — 1948-ban — párttitkár lett, majd a tröszt személyzeti osztályveze­tőjévé nevezték ki. — Igazi országépítő munka kezdő­dött: a mi cégünk építette a kukorica- tábla helyén Kazincbarcikát, valamint a debreceni Biogál Gyógyszergyárat és a Gördülőcsapágy Műveket. Ma már nehezen érzékelhető az akkori pezsgés: egy ország támadt fel romjaiból, s in­dult el az iparosítás útján. Az ő életútjának új fejezete 1962-ben kezdődött, amikor nyugdíjba vonult.' Ám egykori munkahelyével a mai na­pig sem szakított: aktívan tevékenyke­dik a vállalat pártbizottságában, s ren­dészként felelősségteljes beosztást ka­pott. A munkásőrségben az alapító ta­gok közé tartozik. A testületben ki­emelkedő helytállásáért megannyi ki­tüntetést vehetett át: egyebek közt — az évek után járó szolgálati érdem­érem mellett — a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát. S termé­szetesen féltve őrzött kincse: Csuka Jó­zsef tulajdonosa a Tanácsköztársasági Emlékéremnek is. Ez az elismerés ma már egy darabka történelmet idéz. Mint munkásőr hétről hétre szol­gálatot teljesít a Pest megyei pártbi­zottságon. Elöljáróitól tudom: a szolgá­lat megkezdése előtt egy órával már a helyszínen tartózkodik. Mindennap pontosan beosztja munkáját. Vajon nem gondolt-e arra, hogy idejét pihe­néssel töltse? Honnan ez a kitartó len­dület, aktivitás 0 A kérdést értetlenül hallgatja, ám a következő pillanatban már gyorsan válaszol: — Nincs időm nekem pihenésre. La­kóbizottsági tag is vagyok, esténként gyakran felkeresnek a szomszédok. Szerintem igazából addig él a magam­fajta ember, amíg szívvel teheti azt, amit szeret, ami az egész életét jelen­ti. Az pedig külön öröm, ha a mun­kámból másoknak is haszna van ... Az idén lesz hetvennyolc esztendős. Falus Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom