Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

1979. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK %#uhm Gazdálkodás magasabb szinten Elismeréssel ssóBí az ipari osztály munkájáról a megyei tanács végrehajtó bizottsága A IV. ötéves tervidőszak kezdetétől napjainkig az új gazdaságirányítási rendszer teljes kibontakozásával fel­gyorsult a vállalati struktúra átalakulása, megerősödtek a Pest megyei tanácsi vállala­tok. Sőt a kedvezőtlen külgaz­dasági viszonyok hatásának ellenére dinamikusan fejlőd­tek, nőtt a nyereségük, néhá- nyuk országos nevet szerzett magának. Mindebben — amint a Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülé­sén megállapította — jelentős a szerepe az ipari osztály terv­szerű, jó munkájának. Gyors növekedés, reális tervek Az osztály által kidolgozott program nyomán, különböző összevonások révén hat kö­zépvállalat jött létre, melyek alkalmasnak bizonyultak ar­ra, hogy termékszerkezetük rugalmas átalakításával mesz- szemenően kielégítsék a velük szemben támasztott igényeket és a korábbinál magasabb szinten gazdálkodjanak. Ezt mutatják többi között a ter­melés gyors növekedésének adatai: 1970-ben a tanácsi vál­lalatok termelési értéke nem érte el az egymilliárd forin­tot, míg tavaly már megha­ladta a 2 és fél milliárdot. Különösen jellemző a gyarapo­dás ilyen üteme a Pest megyei Műanyagipari, a Pest megyei Vegyi- és Ditvatcikkipari és a Pest megyei Fémipari Vál­lalatra. Ezek a vállalatok ala­kították át leggyorsabban, leg­sikeresebben termékszerkeze­tüket, ’új gyártmányaikkal se­gítve a megyei és országos árualapok, valamint különö­sen az utóbbi években az ex­port növelését. A PEMÜ szállítja ma már az egész ma­gyar cipőipar számára a mű­anyag kellékeket, a PEVDI üzemében összpontosul a mű­anyag ablakok, ajtók gyártá- tása, a PEFÉM pedig bekap­csolódván a szerszámgépipari munkamegosztásba, az eszter­gagépek befogófejeit készíti a hazai ipar számára. S a reális tervek között szerepel az is, Amint a végrehajtó bizott­ság megállapította, az ipari osztály eredményesen látja el hatósági tennivalóit is: az ipa­ri szövetkezetek állami fel­ügyeletét éppúgy, mint a ma­gánkisiparét. Az utóbbi a me­gye szolgáltatási igényeinek mintegy felét elégíti ki. Az osztály hatékonyan munkálko­dik a szolgáltatás fehér folt­jainak felszámolásán, a kiste­lepülések ellátásának javítá­sán, másutt kisipari szolgál­tató házak építését kezdemé­nyezik. Arellenőnések — hatékonyabban Az osztály jelentéséből is kitűnt viszont, hogy nehezen birkóznak meg az árellenőrzési feladataikkal a személyi és szervezeti feltételek szűkössé­ge miatt. Jelenleg 131 gazdál­kodó egységet ellenőriznek közvetlenül és majd ötezer kisiparos árellenőrzését irá­nyítják. S hogy erre a mun­kára milyen nagy szükség van, azt az is bizonyítja, hogy tavaly az ezernél több vizsgálat nyomán majd 350 esetben kellett különböző szankciókat alkalmazniuk a szabályok megsértői ellen. Ép­pen ezért a végrehajtó bizott­ság külön is felhívta az osz­tály figyelmét az árellenőrzési munka feltételeinek, haté. konyságának javítására. Hét Csővár határában a fehér varjúház és a homoki gyopár. A terület állatvilága is eltér a környezetétől. Gya­kori a róka és a borz, az er­dei és a mogyorós pele, ritka madarai a karvaly, a léprigó, a vörös vércse és az uhu. A terület jelentős kultúrtör­téneti értéke a Várhegyen ta­lálható rom. A hegytetőn emelkedő szabálytalan alap­rajzú belső tornyos várat 1319-ben említik először a for­rások. A XV. században a Ráskayak tulajdona, majd 1490-ből származó oklevél szerint Korvin János birtoka. Az erődítmény valószínűleg a török hódoltság idején pusz­tult el. Jelenleg már csak a két szemben levő saroktorony maradványa, egy négy méter átmérőjű falazott kút és fal­maradványok láthatók belőle. M. J. hogy a Monori Kefegyárban koncentrálják majd a hazai fajátékok készítését. Meghaladva az országos átlagot Jelentős a tanácsi vállalatok szolgáltató tevékenysége is. Egy átfogó program kapcsán mintegy 60 millió forintos rá­fordítással a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalat jövő év végére vala­mennyi Pest megyei települé­sen megoldja a textiltisztí­tást. Ezt szolgálják például az országban elsőként alkalma­zott mozgó felvevőhelyek, me­lyekből még ebben a tervidő­szakban újabb kettő áll mun­kába. A PEFÉM karbantartó és javító szolgáltatásai ugyan­csak hozzájárulnak a Dunaka­nyar jobb ellátásához, s a Pest megyei Nyomda is egyre több megrendelést teljesít a lakosságnak. Összességében a tanácsi szektorban a termelés és a szolgáltatás volumenének és hatékonyságának növekedése Pest megyében jóval megha­ladta az országos átlagot az elmúlt nyolc évben. Ez idő alatt a megyei tanács ipari osztálya folyamatosan fejlesz­tette, korszerűsítette irányí­tási módszereit, s ennek révén képes az eddigieknél jelentő­sebb feladatok megoldására is. Természetvédelmi téri A végrehajtó bizottság — az érintett szervekkel egyez­tetett előterjesztés alapján — védetté nyilvánította és termé­szetvédelmi területnek jelölte ki a Csővár község határában húzódó Várhegy és Vashegy területét. A Cserhát legősibb része' a 'Vác kőrh'yéki' triász korú kőzetekből álló hármas csoport, melynek egyik tagja a csővári rög, kettős orma a Várhegy és a Vashegy. Az előbbi déli oldalán két bar­lang is található. Az egyik ol­dalfalain borsókő képződmé­nyek, hévizes üreg is megfi­gyelhető, cseppkő is látható. Különleges a terület növény­zete is. Több faj itt található meg teljes szépségében Euró­pában legészakabbra, illetve legnyugatabbra. Jellemző nö­vény a mészkövön tenyésző törpesás, a sajmeggy cserje és a húsos-som, a sziklákon Az Egészségügyi Miniszté­rium felmérést készít a tárcá­hoz tartozó beruházások meg­valósításáról és szorgalmazza az építkezések, rekonstrukciók tervszerű befejezését, egyebek között erről hozott határoza­tot az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szerdai ülésén. Fejlődő alapellátás Az állásfoglalás is jelzi, hogy Medve László egészségügyi miniszterhelyettes a parlamen­ti tanácskozáson az eredmé­nyek mellett számos gondról is tájékoztatta a képviselő­ket az V. ötéves terv kiemelt feladatainak végrehajtásáról szóló jelentésében. Az ágazat V. ötéves tervét a távlati fejlesztési elgondolá­sokkal összhangban dolgozták ki. Ennek megfelelően az 1976—1980-as időszak teen­dőinek középpontjában a fek­vőbeteg-ellátás továbbfejlesz­tése, az alapellátás erősítése, valamint az anya- és gyer­mekegészségügy körülményei­nek javítása áll. Mintegy másfél évvel a tervidőszak vége előtt Medve László arról tájékoztatta a képviselőket, hogy — a mi­nisztériumi és a tanácsi erő­feszítések ellenére — a böl­csődei, a szociális, az egész­ségügyi gyermekotthoni és a csecsemőotthoni férőhelyek száma várhatóan elmarad az előirányzattól. Ami a kórházi fejlesztést illeti: minden bi­zonnyal a tervezett ágyszám­mal gyarapodnak a gyógyinté­Kerti bútorok exportra A Villamosgép- és Alkatrészgyártó Ipari Szövetkezet erdő- kertesi üzemében az Idén mintegy 50 ezer garnitúra fém kerti bútort gyártanak angol megrendelésre. A képen: a szállító- szalagon érkező asztallábakat a befejező fázis előtt fehérre festik. Barcza Zsolt felvétele Miért késnek a vénátok? leiképes sxámia: etvenmüHó forrni Japán és az NSZK vonatai­nak pontossága már-már le­genda számba megy. A svájci vonatokról is az a hír járja, hogy az ugyancsak pontossá­gukról híres svájci órákat hozzájuk lehet igazítani. Va­jon hogyan csinálják? — kér­deztem Surányi Jenőtől, a MÁV Budapesti Igazgatóságá­nak személyszállítási csoport- vezetőjétől. — Az ottani vasutasok pre­cízek. Kifogástalan a techno­lógiai fegyelem. Jól megkonst­ruált. nagy teljesítményű mozdonyaikkal a nagy sebes­ségre alkalmas szerelvénye­ket biztonságos pályán von­tathatják. Mi ettől, legalábbis egyelőre, még nagyon távol vagyunk. — De annak idején a Ma­gyar Királyi Államvasútnak is jó híre volt. — Ez igaz. De az is, hogy jóval kisebb volt a forgalom. Vasfegyelem jellemezte a vas­utat, az emberek számára az állandó munkalehetőség, a vi­szonylag magas fizetés, a nyugdíj miatt létkérdés volt a vasútnál maradni. Négy percnél többet A Budapesti Igazgatóság te­rülete Hegyeshalomtól Szajo- lig, Kunszentmiklóstól Szobig terjed. Pest megye egészen, Nógrád, Komárom, Fejér, Győr-Sopron, Szolnok és Bács-Kiskun megye teljesen vagy részben hozzájuk tarto­zik. Ez 3910 vágánykilométert jelent, amiből 2200 kilométer a nyílt vonal, tehát az olyan, ahol a személy- és teherfor­galom bonyolódik. Pest me­gye területén 624 kilométer hosszú vasútvonal, 94 állomás és több mint félszáz megálló­hely van. Tavaly összesen 266 ezer 84 vonat közlekedett az igazga­tóság területén. Ebből 16 924 késett négy percnél többet. (A késést ugyanis négy perc­től számítják.) A menetrend­szerűség 93,63 százalék lett, ami nemzetközi összehasonlí­tásban jó eredménynek szá­mít. Tehát oktalanul és jogtala­nul háborgunk? Nincs igazuk azoknak az ingázó munkások­nak, akik szidják a MÁV-ot, mert a vonat késése miatt nem érnek be a munkahe­lyükre, s ott levonnak a mun­kabérükből? De igazuk van. (S kevésbé azoknak, akik azt tanácsolják, hogy számítva a késésre, induljanak el még korábban.) A vonatok mintha többet késnének annál, amennyiről a MÁV-statisztika árulkodik. A vasúti közlekedésről átfo­gó felmáréséseket, jelentése­ket, statisztikákat azonban csak a MÁV készíti a MÁV­ról. Kell-e ennél több magya­rázat. Így kénytelenek va­gyunk az adataikból kiindul­ni. Még a MÁV által elismert vonatkéséseket is lehet azon­ban Teásképpen nézni. Ügy is, ahogy a késő vonatra várako­zó vagy azon utazó ember nézi. Vizsgálhatjuk még per­cekre, órákra átszámítva is. Pénzben kifsjezhetetíen A Budapesti Igazgatóság hi­vatalos nyilvántartása szerint a pontatlanul közlekedő vo­natok átlagosan csaknem fél órát, az ilyen munkásvonatok pontosan 28 percet késtek. Az összes késés 5051 óra 26 perc volt Mintha egy vonat 210 napos késéssel érkezett volna meg. Vajon mennyibe kerülne a MÁV Budapesti Igazgatóságá­nak, ha kártérítést kellene fi­zetnie? ötszáz emberrel, s 20 forintos órabérrel kalkulálva több mint 50 millió forintba. S az elmaradt találkozók, tár­gyalások miatti kárt, az ide­geskedést nem is lehet pénz­ben kifejezni. — Hogyan, miért romlott le a vasúti közlekedés? A II. világháború alatt tel­jesen tönkrement a magyar vasút. Aztán következett az Arccal a vasút felé! — jelszó jegyében az óriási jelentőség­gel bíró gyors helyreállítás, majd az ötvenes években egy hullámvölgy, amikor abbama­radt a fejlesztés. A komoly vasúti rekonstrukció a hatva­nas években kezdődött, s tart azóta is váltakozó lendülettel. Szovjet segítséggel elkezd­ték a dízelesítési programot, majd a pályarekonstrukciót, a villamosítást, s a biztonsági berendezések korszerűsítését, kicserélését, bővítését.. Az 1959—60-as menetrend­könyv . szerint Budapest és Nagykáta között 115 percig tartott az út. Most 70 perc. Budapest Nyugati pályaudvar és Vác között 73, Szobig 135 perc volt, s most Vácig 44, Szobig 78 perc. Ha nem kés­nek. De, sajnos, gyakran kés­nek. Vajon miért? — A nemzetközi vonatok­nak csaknem fele késve érke­zik hozzánk. Legtöbbször o csencselők miatt elhúzódó vámvizsgálat az oka. S mivel a nemzetközi egyezmények szerint ezek a vonatok elsőbb­séget élveznek, a belföldi já­ratokat kell félreállítanunk. Emellett azonban még sok­sok tényező játszik közre. Nagyobb a zsúfoltság A MÁV Budapesti Igazga­tóságának területén a vasút hibájából évek óta nem kö­vetkezett be halálos baleset. Vasúton kívüli okból viszont évente 20—30 is előfordul. Ta­valy száz olyan utassérülés volt, ami késést okozott. A vasúti kereszteződésekben, a pályán évente 50—60 komoly sérülés, s 30—40 halálos bal- , eset fordul elő. Ezek miatt gyakran egy órát is állnak a vonatok. Csúcsforgalmi időben, ami­kor például a ceglédi vonalon 5—10 percenként követik egy­mást a szerelvények, egy vo­nat megállása sorozatkésést okoz. Ráadásul nő a zsúfolt­ság, mivel a késve érkező vo­natra a következőre várako­zók is felszállnak. Ugyanez igaz természetesen a műszaki hibák miatt vára­kozó, késő szerelvényekre is. A síntörés például az első vo­natnál általában egy-másfél órás késést eredményez. Ta­valy pályarekonstrukció, sín­törés és egyéb hasonló ok miatt az igazgatóság területén több mint 1600 órát késtek. Vontatási gondjaik is van­nak. A legújabb magyar gyártmányú, az esztergomi, lajosmizsei, veresegyházi vo­nalakon közlekedő Diesel­mozdonyoknál viszonylag gya­koriak a konstrukciós hibák. Ez tavaly mintegy 300 órás késést okozott. — Mit tesznek a késések megszüntetése, illetve csök­kentése érdekében? — Minden esetet kivizsgá­lunk, s a tapasztalatok alap­ján a megelőzésre törekszünk. Hibás, vétkes dolgozóinkat fe­lelősségre vonjuk. Az idén március közepéig például már négyszázöt esetben jártunk el. A mi célunk természetesen nem a büntetés, hanem a komfortos utazás biztosítása. Ennek azonban egyik feltéte­le, jól tudjuk, a belső fegye­lem megszilárdítása. Szente Pál zetek. Viszont az is igaz, hogy — már terven kívül — a re*' konstrukciók miatt sok osz­tályra kitehetik a „betegellá­tás szünetel” táblát. Kedvezőbb a kép a körzeti és a gyermekorvosi ellátás fej­lesztésében. Tavaly például 58 új körzetben kezdték meg munkájukat az örvösök. Az is igaz viszont, hogy jó néhány, településen üresen állnak á rendelők. Az integráció, tehát a körzetek, a rendelőintézetek és a kórházak egységesítése az eredmények mellett a gondok­ra is fényt derített Mindé-; nekelőtt arra, hogy sok kör-; zetben kihasználatlanul he-; vernek a korszerű diagnoszti-] Icai műszerek, a gyógyítás egyéb kellékei, s a betegeket továbbra is a szakrendelőkbe, küldözgetik. 3 Higiénés veszélyek A képviselők és a miniszter-, helyettes szerint is az ok el­sősorban a körzeti orvosok hiányos kórházi gyakorlatá­ban keresendő. A miniszté-; rium ezért is hívja életre a Pécsi Orvostudományi Egyete­men a körzeti orvosok orszá­gos intézetét. A szervezeti és módszertani központtól is a körzeti és az üzemorvosok munkájának segítését, tehát az alapellátás javítását várják. A lakóhelyen és az üzemek­ben dolgozó orvosok munka­rendjére az Egészségügyi Mi­nisztériumban új szabályzat készül, amit Medve László úgy kommentált, hogy a jövő­ben legalább nem kell egy egész könyvtárt átolvasnia az üzemorvosnak ahhoz, hogy pontosan megtudja, mi a teen-; dője. A vitában felszólaló kép­viselők is követésre méltónak találták azt a szabolcsi kez­deményezést, amelynek révén széles körűen felmérték a kör­zeti orvosok szakmai munká­ját A számítógépet is „csa-; tasorba” állító vizsgálat ta­pasztalatából elgondolkoztató: akadt olyan orvos is, aki csak öt-hat féle betegséget diag­nosztizált és gyógyított, és 1300 féle gyógyszerből rend­szeresen csak harmincat irt fel. A kórházakban, a rendelők­ben, a műszerekben és az or­vosi karban rejlő lehetőségek jobb kihasználását szorgal­mazta dr. Petri Gábor (Csong- rád megye). A Szegeden dol­gozó professzor felhívta a mi­nisztériumi vezetők figyelmét az egészségügyben még jelen­tős szómban fellelhető higié­nés veszélyekre. Magyarorszá­gon például talán egyetlen olyan kórházi ágy sincs, ame­lyet az előző beteg után telje­sen fertőtleníteni lehetne. Ugyancsak a fertőzési veszélyt hordozzák a korszerűtlen mo­sodák és konyhák. Sürgette: az orvosok minél előbb kap­janak eldobható injekciós tűt és fecskendőt. Példa: Kerepestarcsa Az egészségügyi fejlesztés kapcsán a legnagyobb feszült­séget az okozza, hogy a lehe­tőségeinkhez képest kiemelt támogatással sem gazdálkod­tak igazán jól — hangsúlyozta Barát Endre (Pest megye 29. vk. Szob). Objektív és szub­jektív okok miatt az sem ké­szült el, amit — egyebek kö­zött jó szervezéssel, összehan­golt munkával — tető alá hoz­hattak volna. Megfelelő segít­séggel, társadalmi összefogás­sal azonban határidőre, az eredeti költségvetésen belül is elkészülhet Magyarországon egy kórház: ezt példázza a pénteken Kerepes tárcsán át­adandó 580 ágyas Pest megyei gyógyító intézmény. Új körzetek — üres rendelők Képviselők az egészségügyi beruházásokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom