Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK A sebesség határtalan L ehet-« munkatervet készíteni arra, hogy kevesebb legyen a baleset? Lehet-e bízni az elhatározásban: a Pest megyei Közlekedésbizton­sági Tanács a maga eszkö­zeivel segíthet megváltoz­tatni a baleseti statisztika szomorú számait. Megelőz­ni azt, hogy Pest megyében egy év alatt 200 alkotásra j kész ember közúton veszít­se életét, vagy 868 ember súlyosan megsérüljön. S a statisztika így nem is tel­jes, hiszen a balesetek kö­vetkeztében további 220 dolgozó veszett el a társa­dalom számára. S nem kö­zömbös a számok tenden­ciája sem: 1978-ban az elő­ző évhez képest riasztób­bak az adatok. Akkor is riasztóbbak, ha készen va­gyunk a magyarázattal: több személygépkocsi fut az utakon, megnőtt az ide­genforgalom ... Hamis a magyarázat, hi­szen a balesetek főbb okait vizsgálva kimutatható; gyorshajtás, szabálytalan előzés, az elsőbbségi jog meg nem adása teszi egy életre nyomorékká a vét­len közlekedőket, vagy ra­bolja el örökre családjától az áldozatokat. Szabálysértési és bírósá­gi eljárások, súlyos bünte­tések riaszthatnák a sza­bálytalankodókat, késztet­hetnék a KRESZ szabá­lyai betartására, s ha ezek­nek sincs minden esetben foganatjuk, milyen hatása lehet egy társadalmi szer­vezet igyekezetének? Ha csupán a fegyelme­zetlen közlekedőkkel tö­rődne a Közlekedésbizton­sági Tanács, minden bi­zonnyal kevesebb siker ko­ronázná tetteit. A társadal­mi szervezet azonban át­fogja, tekintetbe veszi mindazt, ami hozzájárul­hat a fegyelmezettebb, ve­szélytelenebb közlekedés­hez. Szakszerű, érdekes és egyben szórakoztató intéz­kedések sorozatát valósítot­ta meg az elmúlt években. Mozgalmakat, akciókat szervezett a balesetek megelőzéséért. Társul hívta munkájához a különböző társadalmi szervezeteket, a gazdasági egységeket, a tanintézeteket —, és kide­rült: az összefogott mun­kának nagy az eredménye. S az is kiderült: sokan szívesen áldozzák szabad idejüket azért, hogy vi­gyázzanak társaikra. Tavaly például rendsze­ressé vált a gépjárműpark­kal rendelkező gazdasági egységekben a telephelyi és a műszaki vizsgálat. Mint­egy százezer gépjárművet vizsgáltak felül. Pest me­gyében 41 KRESZ-játszó- parkot teremtettek meg társadalmi összefogással, s így óvodás és iskolás kor­ban kezdik helyes közle­kedésre szoktatni a kicsi­nyeket. Az iskolások és a felnőttek számára előadá­sokat, filmvetítéseket tar­tottak és tartanak, kevés olyan eszköze van az agi- tációnak, propagandának, amellyel ne élnének. A Nemzetközi Iskola Kupa és az Ifjúsági Közlekedés- biztonsági Kupa rendez­vénysorozatán több ezren vettek részt. Az országos vetélkedőn az „A” kategó­riában például Tóth János szobi tanuló második lett. Az Iskolák a közlekedés- biztonságért mozgalom is eredményes volt. Magas színvonalon teljesítették vállalásaikat a Pest me­gyeiek, s országosan kitűnt a kiskunlacházi általános iskola úttörőcsapata: húsz­ezer forint jutalmat kapott teljesítményéért. A megyé­ben 140 közlekedési úttörő­rajban 2139 közlekedési út­törő tevékenykedik. A gondoskodás kiterjed a kerékpárosok okítására, felvilágosítására, és fog­lalkoznak az idősebbekkel is1: 1978-ban is megren­dezték az Idős emberek hetét a közlekedésben, s számos módját találják meg annak, hogyan óvhat­nák bizonytalanabb léptei­ket a megnövekedett és gyorsuló forgalomban. K edvelt a megyében a szocialista brigádok vetélkedője. Ezek kö­zül is kiemelkedett például a Csepel Autógyár szocia­lista brigádjainak verse­nye, melyet a helyi és a megyei KBT szervezett. A megyében ötszáz szocialis­ta brigád, mintegy 3400 dolgozóval vett részt — a műsorral egybekötött — vetélkedőkön. A Vezess baleset nélkül mozgalom értékelése is jó eredményt mutatott. A közlekedésbiztonsági hetek másfél hónapos akciója hozzájárult a balesetmen­tes ebb közlekedéshez. KRESZ kirakatversenyt szerveztek az üzletek kö­zött: a nagykátai áfész ki­rakata győzött A Közlekedésbiztonsági Tanács tegnapi ülésén hu­szonötén kaptak azért el­ismerést, mert kiválóan végzik társadalmi munká­jukat. Heten az Országos Közlekedésbiztonsági Ta­nács ülésén veszik át jutal­mukat. Sokan vannak tehát, akik fáradságot nem kí­mélve dolgoznak azért, hogy biztonságosabban jár- hassunk-kelhessünk az ut­cán. Az állam is sokat ál­doz ezért. Csupán idén két­millió forintot fordítanak arra Pest megyében, hogy a Közlekedésbiztonsági Ta­nács a már megszokott jó módszereivel a tavalyihoz hasonló hatásos munkát fejthessen ki. Ezt az össze­get sokszorozza meg a társadalom, önkéntes mun­kájával, gazdasági szerve­zetek sajátos eszközeikkel. Idén külön programot dolgoztak ki a nemzetközi gyermekév tiszteletére. Pest megyébe a többi kö­zött ENSZ-delegáció érke­zik majd, kétezer gyermek rendezvényére kerül sor. Ismét megszervezik az Is­kolák a közlekedés bizton­ságáért mozgalmat, lezaj­lanak majd a Nemzetközi Iskola Kupa versenyei is — mind több érettségiző diák szerzi meg a gépjár­művezetéshez jogosítvá­nyát, sokan kerékpáros- vizsgát tesznek. \ 1 askos az a köteg, amely a Pest megyei KBT idei terveit összefogja. Valamennyi programnak, feladatnak azonban egy a célja: a gyorsuló világunk­ban, ahol a sebesség határ­talan, a technika áldása szüntelenül nő — vigyázni arra, hogy az ember hasz­nálója, élvezője és ne áldo­zata legyen a korszerű technikának. Ezért értel­mes minden olyan terv, amely akkor nyúl az em­ber után, amikor még meg­gondolatlanságával, tudat­lanságával, fegyelmezetlen­ségével nem ártott önma­gának, sem társainak. Sági Agnes Második tizenötéves terv Egymillió új lakás Kiválasztották 130 város és község új lakásépítési terüle­tét, amelyen a második 15 éves tervben kereken egymil­lió új lakás építésével 2,6 mil­lió ember juthat korszerű ott­honhoz — jelentette be Jant- ner Antal építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes az ÉVM-ben rendezett szerdai sajtótájékoztatón. A 130 településből jelenleg 96 a város, a többi pedig olyan nagyközség, amely várhatóan az ezredfordulóig ugyancsak várossá fejlődik. Az új lakóte­rületek kiválasztását széles körű vizsgálatok előzték meg. A hely kiválasztásában ne­hézségeket okozott, hogy a te­lepülések nagy részében már beépültek a leggazdaságosab­ban igénybe vehető területék. E kényszerűségből most majd mély fekvésű, korábban mo­csaras részeket, vagy a domb­vidéken a meredekebb lejtő­ket is fel kell használni lakás­építésre, ami növeli a költ­ségeket. Az 1990-ig felépülő összes lakásnak átlagosan 78, Buda­pesten és más nagyvárosban pedig csaknem 90 százaléka épül modern lakótelepen. A hosszú távú program második felében számolni kell azzal is, hogy a korábbinál nagyobb arányban korszerűsítsék a vá­rosközpontok régi, elavult la­kóterületeit, s így mintegy 300 000 lakás lebontásával ké­szítik elő az új lakóházak he­lyét. Széles körű vizsgálatokkal felmérték az új lakótelepek infrastrukturális és közmű- ellátásának feladatait is. Egye­bek között a lakótelepek ha­tárain belül 1100 kilométer hosszú új utat, 1400 kilométe­res vízvezeték-, több mint 1000 kilométeres szennyvízcsator­na-hálózatot kell építeni. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1979. március 28-án Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében a nemzetkö zi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tévé kenységéről szóló jelentést, és Németh Ká rolynak, a Központi Bizottság titkárának tá­jékoztatóját a belpolitikai élet egyes idősze rű kérdéseiről. Az ülésről közlemény jelenik meg. A felszabadulást ünnepli a megye Dr. Séultheisz Emil avatja a kerepes tárcsái kórházat A párt- és tömegszervezetek, az üzemek és terme­lőszövetkezetek dolgozói Pest megyében is hetek óta készülnek a felszabadulás 34. évfordulója méltó meg­ünneplésére. Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye a kere- pestarcsai kórház avatása. Az egészségügyi intézmény a megye összefogásával rekordidő alatt, határidőre és az előretervezett költségen belül épült fel. Avatásán részt vesznek mindazon vállalatok, szövetkezetek, tömegszer­vezetek képviselői, akik, illetve amelyek hozzájárultak elkészültéhez. Az ünnepségen, március 30-án, dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter mond avató beszédet. Megemlékezések a járásokban A megye valamennyi járá­sában kiemelt ünnepséggel emlékeznek meg nemzeti ün­nepünkről és kegyelettel adóznak a felszabadító szovjet hősök emlékének. A budai járás központi ün­nepségét április 3-án délután negyed 3-kor Budaörsön, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár kultúrtermében tartják. A megemlékezés szónoka Mógor Béla, a járási pártbizottság titkára. A ceglédi járás lakói a dánszentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezetben ünnepel­nek április 2-án, délután 4 órakor. Babinszky Károly, a járási hivatal elnöke mond ünnepi beszédet. A dabasi járás ünnepségét április 3-án délután 5 órakor Bugyi község művelődési há­zában rendezik meg. Szónok: Péter Domokos, az ócsai gim­názium igazgatója. A gödöllői járás Pécelen ünnepel, április 3-án délután 4 órakor a művelődési ház­ban. Bállá János, a járási pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. A monori járás ünnepségét április 3-án délután 3-kor Ve- csésen tartják. Gelencsér Ár- pádná dr., az MSZMP Pest megyei bizottságának osztály- vezetője lesz a szónok. A nagykátai járás dolgozói április 3-án délután fél 2-kor a tápiószelei ABC-áruház ava­tása után tartják az ünnepi megemlékezést, ahol Tuza Sándomé dr., a MÉSZÖV el­nöke mond beszédet. A ráckevei járás lakói ápri­lis 2-án délután 3-tól a duna- haraszti József Attila Művelő­dési Házban tartják az ünne­pi megemlékezést. Arató And­rás, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára lesz a szónok. A szentendrei járás lakói április 3-án délután 2 órakor először megkoszorúzzák a pi- lisszfentkereszti szovjet hősök sírját, majd délután 3-tól Do­bogókőn, a BM üdülő színház- termében tartanak ünnepsé­get, ahol Matuszka István ez­redes, a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola párt- bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. A váci járás dolgozói ugyan­csak április 3-án, délután 3-kor Püspökhatvanban tart­ják ünnepségüket. Krima Já­nos, a járási hivatal elnöke lesz a szónok. Gyűlések a városokban Cegléden, a városi nagygyű­lést április 3-án, délután 4-kor a Szabadság téren tartják. Kovács Károly, a városi ta­nács elnöke méltatja a törté­nelmi eseményt. Gyarapodott a ceglédi kórház Tegnap felavatták a szemészeti pavilont A szemészeti pavilon új szárnya, melyben a kórtermek kaptak helyet. Barcza Zsolt felvétele A ceglédi kórház képével díszített meghívó nem először invitál avatóünnepségre: 1970- ben adták át az akkor 476 ágyas, korszerű gyógyintéz- ményt, s azóta két pszichiát­riai pavilont, baleseti sebészeti osztályt, nővér- és orvosszál­lást avattak. A ceglédi kórház ágyainak száma éppen kétsze­rese a kilenc év előttinek — s most újból gyarapodott: tegnap délelőtt a kórház sze­mészeti osztályának pavilon­ját avatták fel. A kórház szemészeti osz­tálya 1974-ben alakult meg, s akkor 17 ágyon fogadott bete­geket — a közben új otthon­ba költözött gégészeti pavilon helyén. Két évvel később a szemészet vándorolt: a régi baleseti sebészet falai közé. Most ismét költözés előtt áll­nak, mert elkészült az anya­kórház udvarán az új szemé­szeti pavilon, melyben a kor­szerű gyógyító munka minden lényeges feltétele megvan — a többi között ezekről szólt avatóbeszédében dr. Hollósi Ildikó városi-járási főorvos. Ezután Kovács Károly, a városi tanács elnöke adta át a pavilont — ami két régebbi épület átépítésével és bővíté­sével készült el 5,6 millió fo­rintért, a munkát a Ceglédi Építőipari Vállalat végezte — a kórház igazgató főorvosá­nak, dr. Szabadfalvi András­nak. Cegléd tanácsának elnöke vágta át az épület ajtajára fe­szített nemzetiszín szalagot, majd az osztály dolgozói s a vendégek megtekintették a kórtermeket, kezelőket, a sze­mészeti műtőt, a szociális és egyéb helyiségeket. Szép munkahelyük lesz az orvosoknak, nővéreknek: vi­lágos, élénk narancssárga, fe­hér és pasztellzöld függönyök, falak, ajtók teszik derűssé a pavilon belső képét. Egy hó­nap múlva — ennyi időt vesz igénybe, míg az osztály gyó­gyászati eszközeit, műszereit átszállítják — négy orvos, ti­zenkét nővér és három mű­tős kezdi meg itt az ápolást. Dr. Tóth Pál osztályvezető főorvos kérdésünkre elmon­dotta, hogy Pél-Pest megye 200 ezer emberét látják el, évente 400 beteget gyógyíta­nak a kórházi osztályon, s ugyanitt kapott helyet a két szakorvosi rendelő is, ame­lyekben évente 25—30 ezer szemészeti járóbeteget fogad­nak. Ily módon nemcsak tar­talmilag, de formailag is in­tegrálták a szemészeti gyógy- ellátást. Korábban gondot okozott az együttműködés a kórház más osztályaival — két kilo­méteres volt a térbeli távol­ság —, most a szemészek is könnyebben állnak a többi osztály rendelkezésére, s a röntgen, a belgyógyászat, a gégészet, az urológia orvosai is egyszerűbben segíthetik a szemészeket. Tervük, hogy a város gyermekeinek körében kancsalsági, az idősebbek kö­zött pedig zöldhályog-szűrő- vizsgálatokat szerveznek. V. G. P. Dunakeszin, április 4-én délelőtt 10 órakor a város la­kói a hagyományokhoz híven, a Felszabadulási parkban ró­ják le kegyeletüket a szovjet hősi emlékműnél. Érden, április 1-én, délután fél 2-kor a művelődési köz­pontban Pribék Rozália, a vá­rosi pártbizottság titkára lesz az ünnepség szónoka. Gödöllőn, április 3-án, dél­után 4 órakor a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérő Gyárában tartják a városi ün­nepséget. A szónok: dr. Csa- lótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára. Nagykőrösön, április 2-án délután 5 órákor az Arany János Művelődési Központban lesz az ünnepség, ahol. Pász­tor István, a városi pártbizott­ság első titkára mond beszé­det. Százhalombattán, április 3-án délután megkoszorúzzák a magyar—szovjet barátság emlékművét, majd délután 3 órakor a Ságvári Endre iskola aulájában lesz a városi ün­nepség, ahol Ferenczi Illés, a városi tanács elnökhelyettese lesz az előadó. Szentendrén, április 2-án délután 3-kor úttörőavatást rendeznek, megkoszorúzzák a felszabadulási emlékművet, majd fél 5-től a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárában lesz a városi ünnepség, ahol Tóth Vincéné, a városi párt-végrehaj tóbi­zottság tagja mond beszédet Vácott, április 2-án, délután 2 órakor a városi tanács dísz­terme lesz a megemlékezés színhelye. Weisz György ta­nácselnök lesz a szónok. Miíliókkal gazdagodunk Április 3-án délután 5 óra­kor Abonyban leleplezik So­mogyi Imrének, a két világ­háború közötti parasztmozgal­mak kiemelkedő személyisé­gének, a község szülöttének portréját. Ugyancsak a ceg­lédi járásban, Kocséron, dél­után 2-kor dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese avatja fel a község lakóinak összefogásával készült bölcső­dét. Április 2-án adja át a la­kosságnak a Budapest környé­ki TÜZÉP Vállalat korszerű telepét dr. Selmeczi Lajosné belkereskedelmi miniszter- helyettes, délelőtt fél 11-kor. Biatorbágyon, Gödöllőn, Z sámbékon élelmiszerüzletet, Márianosztrán klubkönyvtá­rat, Dunakeszin a Posta ut­cában 4 új FORFA-tantermet adnak át a lakosságnak, az ünnep tiszteletére. KÖZÉLET Huszár István, a Miniszter - tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke ha­zaérkezett Havannából. Tár­gyalásokat folytatott Hum­berto Perez miniszterelnök­helyettessel, a Kubai Köztár­saság Központi Tervbizottsá­gának elnökével a két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseiről. Huszár Istvánt fogadta Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztár­saság államtanácsának elnöke. Roska István külügyminisz­ter-helyettes a Szovjetunió külügyminisztériumának meg­hívására március 26-a és 28-a között Moszkvában tartózko­dott, és véleményoserét foly­tatott V. F. Malcevvel, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek első helyettesével idő­szerű nemzetközi kérdésekről és a magyar—szovjet kapcso­latokról. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom