Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

G x; E I H I R L A P- K ÜLO N K I A D A S A;' XXI. ÉVFOLYAM, 73. SZÄM 1979. MÁRCIUS 28., SZERDA Naponta kétszázhúsz vonat A szolgálat nem tűri a mulasztást A vállalatok hárommilliót fizettek Változások a menetrendben Az állomáson átlagosan 200—220 vonat halad át 2'4 óránként; gyors-, személy-, te­her- és szolgálati vonat. Te­hát lényegében óránként tíz szerelvényt kell fogadni, il­letve indítani. De ha figye­lembe vesszük, hogy a vonatok ; többsége nappal közlekedik, az óránkénti tíz vonat máris megduplázódik. Ezért van az, hogy gyakran zárva a sorom­pó. Panasz a sorompóra Ezt a helyzetet az is súlyos­bítja, hogy a tolatásokat csak az úgynevezett vonatmeníes időben lehet végezni, ami megint 4—5 óra naponta. Gyakran több vonat után le­het csalt átengedni a várako­zókat a síneken. Napközben óránként 20—30 percig általá­ban zárva van a sorompó. A vonatok érkezése előtt 3—4 perccel kell lezárni, de az is előfordul, hogy a közeledő vo­nat mozdonya a sorompó előtt romlik el. Ezért nem értik sokan, hogy miért van a so­rompó zárva, ha a vonat nem jön. Szerencsére ilyen eset ritkán fordul elő — mondja a monori vasútállomás főnö­ke, Kárpáti László, aki 1941- től dolgozik a MÁV-nál, és Monoron 1962 óta tevékenyke­dik jelenlegi beosztásában. — Milyen változást hoz az új menetrend? — A menetrendszerkesztő­ket az a cél irányítja, hogy a távolabbi vidékről és vidékre utazók előbb érjenek úticél­jukhoz. De még így is 40—50 között van azoknak a vonat­pároknak a száma, amelyek Monoron megállnak. A Nyu­gati építése miatt több szerel­vény közlekedését megszüntet­ték, de az új menetrendben ismét szerepelnek 'azzal a megjegyzéssel, hogy a munká­latok befejeztével azokat, kü­lön intézkedésre indítani fog­ják. Ma már a Monorról Szeged­re utazóknak nem átszállással kell megtenniük az utat, mert megáll a Nyugatiból 8.50-kor induló személy. Itt kell elmon­dani, hogy az új menetrend­ben ez a vonat 7.25-kor indul a Nyugatiból és Kőbányától M on őrig nem áll meg. Délután is lesz egy Szegedre induló vo­nat 14.40-kor és Monorra ér­kezik 15.30-kor. A vonat mindenhol megáll. A délutáni biharkeresztesi , vonat egy órával előbb indul, vagyis 14.05-kor és Monorra érkezik 14.48-kor. Lőrinctől Monorig nem áll meg. — A Budapest irányába uta­zók számára új szerelvény lesz a 8.42-kor Szegedről érkező, amely Zuglóig nem áll meg. Ellenben a déli 12.48-kór in­duló, eddigi záhonyi vonat nem áll meg Monoron, 12.36- kor lesz helyi vonat, utána csak 14.20-kor indul újabb. A Szegedről érkező 15.14-es szin­tén új, s Kőbányáig nem áll meg. Ellenben megszűnik a munkanapokon 16.45-kor Irsá- ról induló vonat. A következő L0 perccel előbb indul, vagyis 17.34-kor. Havonta egymillió A vasárnap esti utasokat kellemeüenüi érinti majd, hogy a 18.04-kor induló vonat után csak 2U.22-kor lesz a következő. Tehát két és fél óráig csali átrobognak a sze­relvények, némelyike üresei. Ezt a hibát menet kdeiben is kívánatos lenne rendezni. Az utolsó vonat 22.02-kor indul. — Mekkora a személy- és a teherforgalom? — Általában naponta ezer jegyet ad ki a pénztár, a bér­letekkel együtt, amelyekből egyébként 2 ezer 500 fogy el, és ugyanannyit adnak a válla­latod a dolgozóiknak, amelyet az állomáson csak le kell bé­lyegeztetni. Ebben a számban nincs benne a Budapestről és a környező községekből retúr­jeggyel utazók száma. Pénzben kifejezve, havonta egymillió forint bevétel származik a meg­váltott jegyek árából. A teherforgalom évről évre növekszik. A legnagyobb for­galmat a FŰSZERT, a TÜZÉR, az állami gazdaság bonyolítja le. Évi 1700—1800 kocsit raknak be, vagyis ösz- szasen 32 ezer tonna árut. Ki­rakásra 6300—6500 vagon ér­kezik, ez 230—250 ezer tonna árut jelent. El kell mondaná, hogy a vállalatok 1978-ban 54 ezer órával lépték túl a meg­engedett 5—8 órai kocsiállást. Körülbelül 3 millió forint ko­csiálláspénzt fizettek. Ismere­tes a vagonhiány, ezért nem a bevétel, hanem a több vagon kellene. — Milyen fejlesztés várha­tó? — Az állomás és a vágányok újjáépítése csak a távlati tervekben szerepelnek. Így nincs szó az Ady úti felüljáró építéséről sem. Ezt csakis ta­nácsi segítséggel lehetne meg­oldani. Az illetékesek ezt a kérdést napirenden tartják. Ellenben nagy munka vár ránk, ugyanis Monor és Pilis között teljes vágányfelújítás kezdődik. Egy osztrák cég végzi a gépeivel. A tíz kilo­méteres szakaszon 20 ezer köbméter ágyazatot rostálnak, 16 ezer talpfát cserélnek ki betonaljra. Az előbbinek 8—10 év, az utóbbinak 30—35 év az élettartama, A bérmunka ér­téke 5 millió, a teljes felújítás értéke pedig 50 millió. Éjjel-nappali vágányzár lesz 16 napig, míg a következő Ahol a Trapper-farmer készül Kiváló áruk az LSZV-böl A szakemberek a tavalyi termékek közül is kiválasztot­ták azokat, amelyek tulajdon­ságaik alapján megérdemlik a Kiváló áru minősítést, s viselhetik a jellegzetes három­szögletű emblémát. A Lenfonó- és Szövőgyári Vállalat tavaly gyártott ter­mékei közül ötöt jutalmaztak az elismerő névvel. A Csillag- hegyi Szövőgyárban készülő Trapper Sztár farmert már jól ismerik, s megszerették a fogyasztók. A 100 százalék pa­mut alapanyagú kelméből ké­szült ruházati cikkek forma- és mérettartók, minőségük fel­veszi a versenyt a márkás nyugati farmerekkel. A Győri Szövőgyárban ké­szül a Maros és Kapos néven forgalomba kerülő ruhazsávoly anyag, amely ugyancsak 100 százalékig pamut. Színtartó, könnyen kezelhető anyag, amely többféle divatszínben kerül forgalomba. Nem gyűrődő, szellős viselet készítésére alkalmas a poliész­ter és pamut felhasználásával gyártott, festett kelme is, amely Mura néven kerül for­galomba, s ugyancsak a győ­riek terméke. Mindhárom anyag kiválóan alkalmas szép és divatos szabadidő ruhákhoz. Az ötödik kiváló termék, a lángálló munkaruhaszövet is győri születésű. Az LSZV az idén folytatni szeretné jó hagyományait. A TEXTIMEI már megkezdte azon termékeik vizsgálatát, amelyek az idén pályázhatnak a Kiváló áru címre. 20—25 napon csak nappal lesz egy vágányon közlekedés. Ezt a munkát 100—120 ember vég zi, míg kézi erővel 500 ember fél év alatt tudná elvégezni gépek nélkül. Előfordulhat, hogy egyes vasúti átjárók egy­két napig zárva lesznek. Mivel a menetrend a két vágányra készült, ezért számítani lehet a 30—50 perces késésekre. Szomorú statisztika — Mit mutat a baleseti sta tisztika? — 1962 óta vezetjük ezt a könyvet — mutatja Kárpáti László. — A halálos balesetek száma 53. Ebben benne van­nak az öngyilkosok is. A csontsérülés esek száma 59, míg a kisebb sérülések száma 22. Az utóbbiak főleg a sorompó lezárása közben fordultak elő. Megtudtuk még, hogy ezt az átmenő és a község életében jelentős forgalmat egy főfor­galmista, egy pénztáros, egy árupénztáros és raktárkezelő végzi. Milliós értékek gazdái ők, akik mindig a helyükön vannak, mert a szolgálat nem tűri a mulasztást. Monori Für Dezső Hasznos vita Elsősorban a szülők feladata Ki a hátrányos helyzetű? Vecsésen hét tanácsi bizott­ság és két albizottság tevé­kenykedik. Legutóbb a köz­művelődési és oktatási bizott­ság ülésére látogattunk el. Ez a bizottság Bakos Jánosné el­nök vezetésével, Agócs István­nak, a Hazafias Népfront el­nökének, mint a bizottság tag­jának és Kovák Mihálynak, a tanács gyámügyi főelőadójá­nak, valamint Dóró Tiborné- nak, a községi könyvtár veze­tőjének beszámolóját hallgat­ta meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetben élő gyer­mekek sorsáról, számuknak alakulásáról, illetve a községi könyvtárhálózat munkájáról. A kiskorúak között — mondta elsőnek Novák Mihály — sajnos, évről évre több olyan akad, akit szellemi és testi fejlődésének érdekében védeni, óvni kell környezeté­nek hatásaitól. Az utóbbi év­ben például harmincöttel emelkedett a számuk. Jelenleg három olyan fiatal lány is akad, aki még iskoláskorú és élettársi kapcsolatban él ha­sonló korú fiatalokkal. Mit lehet velük kezdeni? Mert nekik már a jegyzőköny­vi figyelmeztetés mit sem ér és az állami gondozásba vétel sem érné el a kívánt hatást. Azok a gyerekek, akiknek a szülei saját hibájukon kívül nem tudják a gyermekük szel­lemi és testi fejlődését bizto­sítani, rendszeres, vagy rend­kívüli nevelési segélyt kaphat­nak, vagy természetbeni jutta­tást. Kapnak is legalább ti­zenöten. Sajnos, egyes szülők, amint ez az ellenőrzéseken ki­derült, ezt az összeget italo­zásra fordították, ezért meg kellett vonni tőlük. Kilenc esetben alkoholelvonókúrát is javasoltak. Agócs István, a tanácsi bi­Gombán, 16 órától: szabás­varrás tanfolyam, 13-tól: a né­pi tánccsoport próbája. Gyüm- rőn, 16-tól: a kerámia szakkör; 18-tól: az ifjúsági klub foglal­kozása és a népi tánccsoport próbája. Menüén, 15-től: dol­gozók iskolája, 16-tól: MHSZ- tanfolyam, 17-től: a könyvtár nyitvatartása, 18-tól: az ifjú­sági klub foglalkozása. Monoron, 15-től: szabás-var­rás tanfolyam, 18-tól: a ci­gányklub foglalkozása. Nyár­egyházán, 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása. Péteriben, 18-tól: az ifjúsági klub össze­jövetele. Pilisen, 10-től: logo­pédiai tanfolyam (a 2. számú általános iskolában), 18-tól: if­júsági klubfoglalkozás. Úriban, 14-től: a modellező szakkör foglalkozása (az álta­lános iskolában), 16-tól: a népi tánccsoport próbája. Üllőn, 18- tól: az ifjúsági klub összejöve­tele. Vasadon, 15-től: a gyer­mekklub foglalkozása. zottság ülése előtt valameny- nyi általános iskola igazgató­jától tájékoztatót kért. Ezek szerint az iskolákban jelenleg 44 hátrányos helyzetben élő gyermeket tartanak nyilván. Sajnos — tette hozzá Csiz­madia Györgyné iskolaigaz­gató-helyettes, bizottsági tag — az iskolákban nem egysége­sen értelmezik azt, hogy ki a hátrányos helyzetben élő gyer­mek és ki a veszélyeztetett. Az igazgató a gyámügyi főelőadó segítségét kérte. Az okok — mutatott rá a továbbiakban Agócs István — majdnem kivétel nélkül a szülőkben keresendők. A leg­többen italozó életmódot foly­tatnak és ezért hanyagolják el a gyermekek nevelését, de akad néhány olyan család is, amely az apa, vagy az anya halála miatt csonka, ezért egy szülő tartja el kettő helyett az egész családot. Sokan elváltak és a gyerek nevelését a nagy­mamára bízták. A bizottsági tagok hosszú vi­ta után több javaslatot fogad­tak el, amely a végrehajtó bi­zottság, illetve a tanácsülés elé kerül majd. Kovács György Húszmillió protontégla A családi és kétszintes há­zak építéséhez kiválóan al­kalmas hő- és hangszigetelő protontégla tömeges gyártását kezdték meg a Baranya—Tol­na megyei Téglaipari Vállalat bátaszéki cserép- és vázkerá­mia gyárában. A fűtési energiát megtakarí­tó új téglából húszmillió dara­bot készítenek az idén, s a bá­taszéki tapasztalatok alapján a téglaipari tröszt három má­sik vidéki gyárában is meg­kezdik a próbagyártást. A bátaszéki üzemben ta­valy rendezték be a könnyű, lyukacsos tégla gyártásához szükséges, speciális automata gépekkel felszerelt polisztirol gyöngyhabosító üzemet. Az újfajta tégla formázása-, nál polisztirol gyöngyöt habo-. sítanak, azt belekeverik az, agyagba, s az égetés után apró, lyukacsok maradnak a tégla-, ban. Ezekben tárolódik a me-, leg levegő, s így csökkennek % fűtési költségeik. ^ Rendőrségi krónika Az éjjeliőr azonban elaludt Kárt okozó birkák A Monori Járási Rendőr­kapitányság bűnügyi osztá­lyán a közelmúltban számos, gondatlanságból elkövetett bűncselekménnyel foglalkoz­tak. Többségük sajnos súlyos anyagi kárral járt;' nagyobb körültekintéssel, a szabályok és előírások betartásával ezt meg lehetett volna előzni. A bűnügyi osztály vezetője, Varga György rendőr őrnagy íróasztalán sorakozó ügyira­tokból kettőt választottunk ki, az egyik a társadalmi, a másik a személyi tulajdon megkárosításával kapcsola­tos. QD A Minőségi Vegyipari Szö­vetkezet monori-erdei telepé­nek masszafőző üzemében az elmúlt év júliusában tűz ütött SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Csak a törteitek győztek idegenben Az összevont járási labdarúgó-bajnokság eredményei A monori—ceglédi összevont járási labdarúgó-bajnokság tavaszi második fordulója sem jelentett különösebb meglepe­tést. A forduló a hazai csapa­tok sikerét hozta, egyedül a törteliek tudtak győzni idegen­ben, a nyáregyháziakat fektet­ték kétvállra. Mendén a kara- tetétleni gárdát csak a bírói tévedések fosztották meg a pontszerzéstől. Érdekesen ala­kult az Abony—Péteri össze­csapás. A technikásabb abo- nyiak már 3-0-ra vezettek, az­tán Péteri kiegyenlített. A vé­gén újabb három gólt lőtt Abony, s 6-3-ra győzött. Gyöm- rő és Vecsés is imponáló győ­zelmet aratott, igaz, az ellenfe­lek (Dánszentmiklós, Maglód) vajmi kevés ellenállást tanú­sítottak. Monor és a Bem SE II. is hazai pályán győzött. Rendkívül szoros a felnőttek élmezőnye, még öt-hat csapat pályázhat a második helyre, a Bem SE II-őt már aligha előz­hetik meg. Gyömrő—Dánszentmiklós 5-0 Gyömrő, 300 néző. Vezette: dr. Csenki. Az első félidőben tetszetősen futballozott a hazai gárda. Kü­lönösen Szemők csúsztatott fe­jesgólja, s a Bíró J. kapáslövé­séből született gól nyerte el a közönség tetszését. A második félidőben már nem erőltették a góllövést a hazaiak, így is sikerült újabb két gólt szerezniük. Sportszerű mérkőzés, köze­pes színvonal, reális ered­mény, dióhéjban ennyi a mér­kőzés rövid krónikája. Góllövő: Szemők, Bíró J., Ká­kái, Leiner, Pál T. Jó: Gudra Z., Gudra G., Sze­mők (a mezőny legjobbja), il­letve Mátékovits 1., Csépi. Vecsés—Maglód 3-0 Vecsés, 200 néző. Vezette: Gavló. A hazaiak akár nagyobb arányban is győzhettek volna, ezt csak a jól védő maglódi kapus akadályozta meg. Góllövő: Dobos (2, egyet 11- esből), Hudák. Abony—Péteri 6-3 Abony, 200 néző. Vezette: Sülé. 3-0 után kiegyenlítettek a vendégek, de az utolsó 20 perc­ben bebiztosította nagyarányú győzelmét a hazai gárda. Monor—Ecser 4-0 Monor, 200 néző, Vezette: Sárosi. A négy gólból kettő büntető­ből született, az ecseriek gyen­gébben játszottak, mint a múlt héten Gyömrő ellen. Bem SE II.—Üllő 2-1 Cegléd, gerjei pálya, 800 né­ző. Vezette: Lukácsik. Színvonalas mérkőzésen a döntetlent könnyen kiharcol­hatta volna az üllői tizenegy. Mende—Karatetétien 3-1 Mende, 200 néző. Vezette: Mészáros Imre, 75 percig 1-1-re állt a mér­kőzés, ekkor két vitatható 11- essel bebiztosította győzelmét az ezúttal gyengén játszó mendei csapat. Nyáregyháza—Törtei 0-2 Nyáregyháza, 200 néző. Ve­zette: Lusták. Jobban játszott a vendég­csapat, s győzelme teljesen megérdemeltnek mondható. A bajnokság állása 1. Bem SE II. 15 14 — 1 64-16 28 2. Gyömrő 15 10 3 2 32-11 23 3. Vecsés 15 10 2 3 41-28 22 4. Mende 15 9 2 4 45-21 20 5. Abony 15 8 3 4 44-23 19 6. Törtei 15 8 2 5 31-21 18 7. Üllő 15 8 1 6 40-22 17 8. Monor 15 6 2 7 30-19 14 9. Karatetétien 15 5 2 8 26-43 12 10. Péteri 15 5 1 9 25-49 11 11. Nyáregyháza 15 3 4 8 23-28 ío 12. Maglód 15 4 1 10 19-32 9 13. Dászentmik. 15 2 1 12 18-63 5 14. Ecser 15 1 — 14 11-71 2 Ifjúsági eredmények; Gyöm­rő—Dánszentmiklós 5-0, Ve­csés—Maglód 12-0, Monor— Ecser 10-0, Mende—Karatetét­ien 1-1, Abony—Péteri 10-0, Nyáregyháza—Törtei 3-0. Az élcsoport állása 1. Vecsés 14 11 2 1 64- 9 24 2. Gyömrő 14 11 2 1 62-10 24 A következő forduló párosí­tása, szombaton: Törtei—Bem SE II., vasárnap: Maglód— Gyömrő, Mende—Abony, Dán­szentmiklós—Monor, Péteri— Vecsés, Ecser—Nyáregyháza, Üllő—Karatetétien. G. J. ki. Kigyulladt a masszával teli üst, s a szakemberek megállapítása szerint 40 ezer forint értékű anyagi kár ke-i letkezett. A nyomozás fényt derített, rá, hogy Sz. Dániel üzemve­zető súlyos mulasztást köve­tett el. hiszen este 8 órakor, munkaidejének lejárta előtt egy órával távozott el az üzemből. Meghagyta M. Sán­dor nyugdíjas éjjeliőrnek, hogy 21 órakor zárja el az olajfejégő kapcsolóját. Az éj­jeliőr azonban elaludt, , s csak éjfél után ébredt fel. A tűz láttán azonnal értesítette a tűzoltókat, akik rövid idő alatt megfékezték a lángo­kat. A munkáltató mindkettőjük ellen fegyelmi vizsgálatot in­dított; eredményeként az éj­jeliőrt eltanácsolták, az üzem­vezetőt pedig felelősségre vonták. A nyomozás megálla­pította, hogy a tűzeset gon­datlanság következménye, s az ügyet vádemelési javas­lattal átadta az ügyészség­nek. ÜÜ Kovács Lajos leszázalékolt nyugdíjas, budapesti lakos Monor határában 2 ezer négyszögöl földet bérel, zöld­ségtermesztéssel foglalkozik. Körülbelül 25—30 mázsa zöldséget vermelt el, s az ér­tékesítés előtt egy héttel ki­látogatott gazdaságába. Meg­lepődve tapasztalta, hogy a fáradságos munkával meg­termelt, csaknem 24 ezer fo­rint értékű zöldség összeta­posva, szétrágva hever szana­szét a földön. Még aznap, február 28-án feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A gyanú J. Károly 24 éves vasadi lakosra terelődött, aki egy magánszemély megbízá­sából birkákat legeltetett a környéken. J. Károly ellen már számtalanszor indítottak szabálysértési eljárást, mi­vel az általa terelt nyáj a fák kérgét, az apróvadak to­jásait sem kímélte. Legelte­tési engedélye sincs, s rend­szeresen hajtotta az állatokat köz- és magánterületekre. Számára mindegy volt, hogy hol laknak jól' a birkák, út­ját mindenütt pusztítás kísér­te. Mint kiderült, ez esetben is 6 volt a vétkes. A nyomozás már a befejezéshez közeledik, az ügyben a végső szót a bí­róság mondja ki. K. L. i A nap kulturális programja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom