Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
1979. MÁRCIUS 28., SZERDA 7 Heti jogi távolléte esetén, automatikusan megszűnik a munkaviszonya. Az ilyen munkaszerződés törvényszerű-e? — kérdezi. Ha a dolgozó meghatározatlan időre szóló munkaszerződést kötött, a munkaviszonyt az Mt. 26. § (1) bekezdése értelmében csak felmondással lehet egyoldalúan megszüntetni, illetve, — ha annak indokai fennállanak —, fegyelmi úton azonnali hatállyal. Más lehető- ! ság nincs, tehát jogellenes a [ munkaszerződés említett kikö- j tése, s annak alapján a munkaviszony megszüntetése. • Az indokolatlanul fenntartott tanácsi lakást elhagyottnak kell tekinteni. Több olvasónk leveléből tapasztaltuk, hogy ebben a szűkös lakáshelyzetben elég sok olyan helyiséget tartanak fenn, amelyet ténylegesen nem laknak. Egyik ügyben olcsó bérű lakással rendelkezik egy állampolgár, de évek óta nem lakik ott. Ez az ember a szomszéd községben dolgozik, s ideiglenes bejelentővel, élettársával él. Ebből arra lehet következtetni, hogy a másik lakást csak formai okokból azért tartja fenn, hogy esetleg anyagi előnyhöz juthasson. Ez a feltételezés beigazolódott, amikor a környékbeliek megtudták, hogy egy meghatározott összeg ellenében hajlandó a lakást kiüríteni, és onnan kiköltözni. Mindebből világos, hogy a lakásra az illetőnek nincs szüksége. Mivel nyomás érdekek fűződnek ahhoz, hogy a lakásokat a bérlők rendeltetésüknek megfelelően használják, nem megengedhető, hogy a bérlők tényleges rászorultság nélkül éveken át lezárva tarthassák lakásukat. Ezért ilyen esetben fel kell szólítani a bérlőt, hogy záros határidőn belül Vagy foglalja el a lakást, vagy jelentkezzen ki. Ha erre az illető nem reagál, a lakás kiürítésére jogosult, pert indíthat a bérlő ellen. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből A marxizmus—leninizmus esti egyetemeken szerzett bizonyítványok és oklevelek, valamint a politikai képzettség elismeréséről a Tanácsok közlönye 7. számában jelent meg a 10/1979. MT. számú rendelkezés. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat megszervezéséről és működéséről szóló irányelv kiegészítését ugyancsak a hivatalos lap tartalmazza, itt jelent meg, az 1/1979, (II. 28.) SZOT- határozat. A talaj termelékenységét kedvezően befolyásoló termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről a 3/1979. (III. 14.) MÉM', rendelet rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 8. sz.) Az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményekben a térítési díjak alapjául szolgáló jövedelem meghatározását a 4/1979. (III. 14.) Mü.M. rendelet szabályozza, amelyet az érdekeltek a Tanácsok Közlönye március 17-i számában találnák meg. A lakásépítés és gazdálkodás 1990-ig szóló tervéről a Magyar Közlöny 11. számában jelent meg az 1004/1979. Mt. h. sz. határozat. A Legfelsőbb Bíróság döntései A vércsoportvizsgálatról Az apaság megállapításáért indított perben a fiatalember mindent tagadott. Ezt megerősítette az RH-vércsoportrend- szer alapján végzett vizsgálat, amely szerint apasága kizárható. Ennek alapján — az újszülött kirendelt gondnokának javaslatával szemben — az ügyben eljárt alsőfokú bíróságok a vizsgálat megismétlését nem tartották szükségesnek és a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság, ahová- az ügy került, más álláspontra helyezkedett. Az RH-vércsoportrendszer vizsgálatának kizáró lelete ugyanolyan bizonyítékként fogadható el, mint az egyéb vércsoport-tulaj donságok vizsgálatán alapuló hasonló eredmény — hangzik a határozat. Kétely esetén azonban az eljárást más intézetben meg kell ismételni, mégpedig ugyanazokkal a vérmintákkal, de más gyártmányú és lehetőleg más kvalitású teszt- szérumokkal. Amennyiben az újabb eredmény felől ismét kétség merülne fel, akkor a vizsgálatot új vérmintával kell megismételni. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor a gyermek gondnokának az eljárás megismétlésére irányuló -kérelmét nem teljesítették, holott ezt. hivatalból, indítvány nélkül is, el kellett volna rendelniük. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. Ellenséges anyós Az anya a gyermek születése után klinikai kezelés alá került. Amikor elhagyta a gyógyintézetet, hozzájárult, hogy kislányukat az apa továbbra is magánál tartsa és anyja segítségével gondozza. Az asszony szüleihez költözött, majd a gyermek nála történő elhelyezése iránt férje ellen pert indított. Az apa viszontkeresettél élt, amelyben a jelenlegi állapot fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy felesége, betegsége miatt, nem alkalmas a gyermek nevelésére. Azt is felhozta, hogy az asz- szony anyja befolyására szakította meg az életközösséget és indított pert. Feleségét szereti, hajlandó vele együtt élni és gyermeküket közösen fölnevelni. A járásbíróság az anya keresetének helyt adott és a kislányt nála helyezte el. Ezt azzal indokolta, hogy az anya, betegsége ellenére, szülei segítségével el tudja látni a gondozási feladatokat. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok döntését meg- \áltoztatva, a gyermeket az apánál hagyta. A határpzat indoklása rá-' mutat arra, hogy a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél testi és értelmi, továbbá erkölcsi fejlődése kedvezőbben biztosított. Ezért a bíróságnak minden esetben gondosan kell vizsgálnia a gyermek érdekét és döntésénél ezt kell fő szempontnak tekinteni. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor az anyát a gyermek nevelésére alkalmasnak találták. Orvosszakértői vélemények szerint ez egyáltalán nem áll fenn, sőt, kifejezetten az ellenkezője igaz. Szülei környezete sem hat rá kedvezően. A tárgyaláson maga is megerősítette, hogy férjét szereti, de anyja tanácsára indított ellene pert. Ezért a gyermek jelenlegi megfelelő elhelyezésének olyan megváltoztatása, amellyel az apával szemben ellenségesen viseltető anyós környezetébe kerüljön, a kislány egészséges értelmi és erkölcsi fejlődését nem szolgálja, sőt, messzemenően érdé-! kei ellen szól. Visszaperelték a hozományt Amikor egy fiatal tisztviselő megházasodott, feleségének öröklakásába költözött, jómódú apósa pedig hozományként 200 ezer forintos betétkönyvet adott át neki és havi kétezer forint apanázs fizetését vállalta. Ezenkívül még a menyecske nagybátyjától 30 ezer forintot kaptak. A pénzzel a férj gazdálkodott, ő kezelte mindkettőjük havi munkabérét is. Tekintélyes vagyonuknak megfelelő színvonalon éltek. Víkendházat, két autót, értékes felszerelési tárgyakat és kultúrcikkeket vásároltak. Gyakran tettek külföldi autótúrát is. Néhány évvel később a házasság megromlott, elváltak és az asszony a vagyonközösség megszüntetéséért pert indított. Az exférj a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az asszony különvagyonát a közös vagyonba helyezte, és azt a házasság tartama alatt felélték. Amit vásároltak, közösen szerezték, tehát volt feleségének külön vagyona már nincs. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely o tisztviselőt 280 ezer forint megfizetésére kötelezte. Mint az ítélet indokolásából kiderült, a volt férj védekezése alaptalannak. bizonyult. Megállapították, hogy á hozományból vásárolták a két autót és a víkendházat. A bíróság ingatlanforgalmi szakértőt hallgatott meg. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja’ ugyanis az volt, hogy, az asz- szonynak a házasságba vitt különvagyonát az időközben bekövetkezett értéknövekedés figyelembevételével kell megállapítani. Viszont a volt feleségnek különvagyona közösen felélt részének megtérítésére irányuló kérelme alaptalan. Csak az jogos követelés, ämit a• különvagyonból vásároltak. Az ítélet1 még kimondta, hogy a tisztviselő a feleségének megítélt összeget ti-- zenöt nap alatt köteles meg-1 fizetni. ! Július 1-én életbe lép Az új Büntető Törvénykönyv Ili. Mellékbüntetések és intézkedések Vonatkozik a közügyektől eltiltás arra is, hogy az erre ítélt személy nem érhet el katonai rendfokozatot és nem kaphat kitüntetést. Amennyiben a felsoroltak közül valamilyen tisztsége, rendfokozata, kitüntetése van, a közügyektől eltiltással mindezeket elveszti. MÁSIK FAJTÁJA a mellékbüntetésnek a foglalkozástól eltiltás. Ezt olyanokkal szemben alkalmazzák, akik bűncselekményüket szakképzettséget igénylő foglalkozásuk szabályainak megszegésével, illetve foglalkozásuk fel- használásával, szándékosan követik el. Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha például egy újonnan elkészült épület teteje beomlik, mert nem jól állították össze a tetőszerkezetet — az ezért felelős ácsot nemcsak szabadságvesztésre ítélhetik a károkozás miatt, hanem eltilthatják az ácsmesterség gyakorlásától is. Másik példa: ha az orvos elmulasztja kötelességét és ez halálesetet okoz, természetesen megbüntetik a bűncselekményért, de orvosi gyakorlatától is el-» tilthatják legalább egy, legföljebb tíz évre. Akiről bebizonyosodik, hogy foglalkozásának gyakorlására alkalmatlan — végleg is eltiltható attól. KÜLÖN SZÓL az új Büntető Törvénykönyv a jármű- vezetéstől eltiltásról. Közismert tény, hogy hazánkban az utóbbi években — a gépkocsik számának emelkedésénél jobban és azzal nem indokolhatóan — nagyon elszaporodtak a közlekedési bűn- cselekmények. (Ezekről a későbbiekben mág lesz szó.) A mások életét és testi épségét veszélyeztető járművezetők ellen a törvény szigorúan lép fel, s azon túl, hogy cselekményükért esetleg szabadság- vesztés büntetést kell elszenvedniük — éppen a többi közlekedő, gyalogosok és autósok , érdekében — eltiltják a járművezetéstől is. Végleg eltiltható, aki alkalmatlan járművek vezetésére. (Ezt a körülményt szakértőkből álló bizottság bírálja el.) Bizonyos esetekben ki lehet tiltani valamely helység területéről, illetve az ország valamelyik részéből olyan személyeket, akiknek ottléte a társadalom szempontjából nem kívánatos. Így például, akit közveszélyes munkakerülésért vagy hasonló jellegű bűncselekményekért a bíróság szabadságvesztésre ítél, kitiltható abból a városból vagy a vidékről, ahol tartani lehet tőle, hogy szabadulása után, régi társaságát megkeresve hasonlókat követne el. Budapest és a Balaton környéke különösen vonzza az ilyen elemeket, a bíróság innen vagy az ország más tájairól, megszokott környezetükből azért tiltja ki az ilyen elemeket, hogy megnehezítse számukra a bűnös életmód folytatását. IGEN SOK KÜLFÖLDI fordul meg az utóbbi években hazánkban, s — ha kis számmal is — akadnak köztük bűnözők. A Btk ismeri a kiutasítást, mint büntetési formát, j Ezt azokkal a nem magyar állampolgárokkal szemben alkalmazzák, akik bűncselekményt követtek el az ország területén (természetesen sza-! badságvesztés büntetésük ki-) töltése után). Mellékbüntetésként vagyonelkobzást kell kimondani a törvényben külön meghatározott esetekben olyan bűncselekmények elkövetőivel szemben, akik tettüket haszonszerzés céljából követték el és megfelelő vagyonuk van. Három évnél súlyosabb, ilyen jellegű bűncselekményért kiszabott szabadság- vesztés büntetés mellett a bíróságnak ki kell, enyhébb szabadságvesztés mellékbüntetéséül ki lehet mondani a vagyonelkobzást. Elrendelhető az elkövető egész vagyonára, annak egy részére, s olyan vagyontárgyra is, amelyet az elkövető azért ruházott át másra — az illető tudtával —, hogy elkerülje a vágyon elkobzását. / A BÜNTETÉS ELÉVÜLÉSÉRŐL is intézkedik a törvény. Kimondja, hogy a legsúlyosabb — 15 évi és ezen felüli — szabadságvesztés büntetés 20 év alatt évül el. Ha az elkövető ennyi ideig elkerüli a felelősségrevonást, illetve a büntetést, ezután már nem hajtható végre a büntetés. Tíz évnél hosszabb, de 15 évnél rövidebb idejű büntetés elévülési ideje 15 év, 5—10 év köztieké 10 év, az 5 évnél rövidebb idejű szabadságvesztés 5 év. A pénz-mellékbüntetés 3 év elteltével évül el. Háborús bűntettért kiszabott 15 évi szabadságvesztés és ennél súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni bűncselekményért kiszabott bármi- lyer tartamú büntetés — soha nem évül el. Várkonyi Endre (Következik jogi oldalunkban: Intézkedik a bíróság.) Az éjszakai flört vége Erkölcsök és bűntettek címmel múlt év novemberében egy taxis bűncselekménybe torkolló flörtjéről számolt be lapunk. A vádlott, a 26 éves Gyöngyösi Sándor azon a júliusi éjszakán egy bárba hívta meg utasát, s a lány ezt — akárcsak néhány perccel később a felszolgált cólát rummal — elfogadta, majd a lokál egyórás műsorát követően hajnalig együtt táncolt a dis- co-zenére sofőr és utasa. A több órás szórakozás után hazafelé tartva, a taxis az éjszakai kaland beteljesítésére törekedett, ám az utas váratlanul tiltakozni kezdett. A sofőr ekkor többször megütötte, sőt néhány pillanatig torkon is ragadta a lányt, s közben félig leráncigálta ruháit is. Néhány perces dulakodás után azonban — látva a szívós ellenállást — Gyöngyösi felhagyott tervével és később bocsánatot is kért, ám a lány — vőlegénye javaslatára — később feljelentést tett a rendőrségen. A Pestvidéki Járásbíróság első fokon másfél évi börtönre ítélte Gyöngyösi Sándort, a napokban megtartott fellebbezési tárgyaláson azonban dr. Váradi Béla büntetőtanácsa egy évre mérsékelte a szabadságvesztés időtartamát. Az ítélet indoklása szerint az utas magatartása jelentősen csökkentette az erőszakos nemi közösülés kísérletéért elítélt férfi bűnösségét, hiszen az előzmények után a lány maga sem tekinthette teljesen váratlannak az éjszakai flört ilyen folytatását B. E. LEGUTÓBB, a főbüntetésekről szólva megemlítettük, hogy kimondhat a bíróság mellékbüntetéseket is. Mint a nevük mutatja: ezeket a főbüntetés mellett szabják ki. Vannak azonban olyan esetek, amikor mellékbüntetést — például járművezetéstől eltiltást — önálló büntetésként, főbüntetés nélkül alkalmaznak. Közéjük tartozik a már ismertetett pénzmellékbüntetés is. Szándékos bűncselekmény elkövetőit a bíróság végrehajtandó szabadságvesztés mellett a közügyektől eltiltásra is ítéli. Ez annyit jelent, hogy az elítélt — szabadulása után legalább egy és legföljebb tíz évig — nem vehet részt a közügyek intézésében. A törvény részletesen kifejti, hogy ezen mi értendő. Nem vehet részt népképviseleti szerv (vagyis az ország- gyűlés, a tanácsok) tagjainak választásában; nem lehet hivatalos személy (tehát sem rendőr, sem olyan hivatalnok, akinek intézkedési joga van, de még községi tanács hivatalsegéde sem, akinek alkalomadtán ugyancsak hivatalos személyként kell fellépnie.) Kiterjed a közügyektől eltiltás arra is, hogy az ilyen büntetéssel sújtott nem működhet népképviseleti szerv testületében vagy bizottságában — tehát például községi tanács és tanácsi bizottság munkájában sem vehet részt. Társadalmi szervezetben, szövetkezetben, egyesületben nem viselhet tisztséget. I-í I • Felelős-e a vállalat, ha szocialista brigádjának tagját segítségként végzett társadalmi munkája közben baleset éri? Számtalan szocialista brigád vállalásában olvashatjuk, hogy a dolgozók társadalmi munkában segítséget nyújtanak egymásnak. Egy ilyen vállaláshoz kapcsolódó ügyben keresett fel bennünket egyik olvasónk, és elmondta, hogy brigádvezetője házánál építkezett többedmagával a közelmúltban. Olvasónk éppen a mennyezeten dolgozott, amikor a létráról leesett és súlyos sérüléseket szenvedett. A munkaügyi viták során kártérítési igényét elutasították. Olvasónk hozzánk fordult tanácsért, kérheti-e kárának megtérítését, és ha igen, hol? Minthogy hasonló ügyben már mások is érdeklődtek, utána néztünk, hogyan alakult ilyen esetekben a bírói gyakorlat. A Munka Törvénykönyve 62. §-ából kell kiindulni a kérdés megoldásához. E törvénykönyv szerint, a vállalat felel a munkaviszony keretében okozott kárért, mégpedig vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben. A felelősség alól altkor mentesülhet, na a balesetet, a vállalat működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan'magatartása okozta. Munkaviszonyban szenvedte el a dolgozó balesetét, ha az a munkaviszonyból folyó kötelességek teljesítésével összefüggésben következett be. A szocialista brigádmozgalom elsődleges célja a vállalat termelési feladatainak megvalósítása. A Legfelsőbb Bíróság is kifejtette azonban, hogy a szocialista-.'): i brigádmozgalom nem egyedül a nagyobb termelési eredményekre való törekvés és a korszerű, hatékony munkamódszerek alkalmazását jelenti, hanem azt is, hogy a brigádok a művelődésben és a közösségi élet kialakításában példamutató tévé. kenységet fejtenek ki. Ennek egyik módja, hogy segítenek a brigádtársak egymásnak, akár saját házuk építkezésénél is. Kérdés, hogy az e munka közben elszenvedett balesetért a vállalat felelőssége fennáll-e? A Legfelsőbb Bíróság elvi éllel kimondta, hogy a vállalat felelősségét akkor lehet megállapítani, ha a segítség- nyújtás a vállalat részére felajánlott társadalmi munka közben történt. Ha olvasónk esetében a vállalatnak nem volt tudomása a vállalásról — olvasónk elmondása szerint szabadnapján dolgozott —, akkor az nem tekinthető társadalmi munkának. E joggyakorlatot az magyarázza, hogy. ha a vállalatnak nincs tudomása az ilyen vállalásokról, akkor lehetősége sincs, hogy bármit is tegyen az esetleg előforduló balesetek megelőzése érdekében. Ebből következik, bogy a brigádnak, a brigád tagjának vállalását tudomására kell hozni az erre illetékes vállalati szerveknek, az igazgatónak és a szakszervezeti bizottságnak. Ahhoz, hogy egy házépítkezés, vagy egyéb segítő munka társadalmi tevékenységnek minősülhessen, ahhoz az is szükséges, nogy e munka végzését társadalmi, közösségi érdekek is indokolják. Ilyen érdek meglétéről akkor lehet szó, ha a segítségnyújtás olyan személy részére történik, aki a közfelfogás szerint is rá -»an szorulva arra, hogy a közösség segítsen rajta. Társadalmi munka lehet tehát az építkezésnél tör. ténő segítségnyújtás esetén, ha például a dolgozók megrokkant munkatársuk, dolgozó társuk özvegye, árvízkárosult személy lakóházának felépítésénél segítenek. Mindezeken túlmenően, ahhoz, hogy a szocialista brigádnak építkezésnél történő segítségnyújtása társadalmi munkának minősüljön — mondja a Legfelsőbb Bíróság — az is szükséges, hogy a vállalat illetékes szervei (az igazgató és a szakszervezeti bizottság) az előzőekben részletezetteknek megfelelő felajánlást elfogadják és a brigádot, illetve annak tagjait, a munka elvégzésével megbízzák. • A munkaszerződés érvényességéről. Egyik olvasónk bemutatotL egy olyan munkaszerződést, amely szerint a dolgozónak 3 napot meghaladó igazolatlan
