Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
PEST MEGYEI VHÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLHETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. MÁRCIUS 38., SZERDA Ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 38-ra összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintő előterjesztés és a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseit elemző tájékoztató megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Mérlegelve émely helyen ugyan vitákkal, szívós győz- ködéssel, de végül is mindenütt sikerült olyan vállalati tervet kidolgoztatni, amelyben megfelelő helye van a munkavédelmi és a szociálpolitikai intézkedéseknek — összegezik a tapasztalatokat a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsán. A hangsúly, amint azt az eltérő szedésmód kifejezi, a megfelelőre jut Ami kevésbé illedelmes fogalmazásban úgy hangzik: a lehetőségekhez s nem a szükségletekhez igazodnak ezek a tervek, hiszen a jogos igények mindegyikét nem lehet kielégíteni, nincs rá fedezet. A viták oka pedig az volt, hogy a termelőhelyek egy csoportja a nehezebb gazdálkodási körülményeket és feltételeket megkísérelte érvényesíttetni a munkavédelmi, szociálpolitikai programokban is; „takarékoskodni” akart A szakszervezetek, helyesen, nem mentek be ebbe az utcába, azt az álláspontot foglalták el, hatékonyabb munkával, jobb gazdálkodással kell megteremteni az ilyen értelmű előrehaladás feltételeit. Mindenesetre elgondolkoztató, miért kellett ezen egyáltalán vitázni, hiszen nem az a természetes, hogy megkeressük a haladás feltételeit? Az lenne a természetes, hogy amikor gond, nehézség mutatkozik, akkor uccu, fussunk csak visszafelé? A szakszervezeti tapasztalatok ezért, e szemléletmód miatt figyelmezte- tőek, hiszen az így gondolkodók nem kizárólag a munkavédelmi, a szociálpolitikai feladatokra értették azt, amit véleményként mondtak, a termelőtevékenység egészének megítélése szintén ebben a gondolatkörben mozgott; nehéz idők járnak, húzzuk össze magunkat. Kézenfekvő a kérdés: mire jutni összehú- zódzkodva? Talán elég a helyben maradáshoz, de többre semmi esetre sem. S aki helyben áll, az valójában elmarad, mert közben mások előbbre mentek, akikkel tegnap még egy sorban állt, azoknak csak a hátát láthatja ma már. F olyamatos, az ésszerűség irányította mérlegelést bizonyító fejlesztőmunka valósul meg o Lenfonó és Szövőipari Vállalat munkavédelmi, szociálpolitikai tevékenységében. Igen, itt is nehezedtek a gazdálkodási körülmények és feltételek, mégis, azt az utat választották, hogy hatékonyabb munkával i növelik a vállalati nyereséget — például gazdaságosabb exporttal, az értékesebb termékek arányának bővítésével a teljes árukibocsátáson belül —, s így kellő fedezetet teremtenek a munkavédelmi, szociálpolitikai tennivalók maradéktalan végrehajtásához. Idén a vállalatnál — részben a fejlesztési alap, részben a költségek terhére — összesen 55,3 millió forintot szántak a szóban forgó feladatok megvalósítására. Maga a summa is tekintélyes, s még inkább értékelhetjük súlyát, szerepét a munkakörülmények javításában, ha hozzátesszük; élénk viták közepette, a kollektivitás szűrőjén átjutva véglegesítették a tervbe foglalt munkavédelmi és' szociálpolitikai célokat, azaz — meggyőződésük — valóban arra jut ebből a forinttömegből, amit a vállalat közössége a legfontosabbnak ítélt. Egyebek között — ahogy azt szakszerűen mondják — a munkatermek zaj-, hő- és légállapotainak javítása az, ami az élre kívánkozik, amit mindenki elsődlegesnek jelölt meg. Ilyen feladatokra, valamint a világítás korszerűsítésére — ami szintén nem mellékes tényezője a munkakörülményeknek — összesen 6,7 millió forintot adnak ki 1979-ben a vállalatnál. A forintoknál is lényegesebb, hogy a figyelem nem reked meg az említett tényezőknél, hanem szorosan azokhoz köti az olyan, mellékesnek látszó dolgokat, mint például a pihenőhely iségek állapotának rendszeres ellenőrzése, az AT típusú szövőgépekre a biztonságos vetélőfogók felszerelése. V annak csúcsai a munkavédelmi, a szociálpolitikai tevékenységnek, de nem feledjük: a csúcs azért az, mert alapjából, a síkból vagy a hegy testéből emelkedik ki. S ha fontos a csúcs — az, hogy milyen gazdasági nehézség ellenére is jut 55,3 millió forint ilyen célokra, feladatokra —, akkor a sík, a hegy maga sem szorulhat mellékes helyre, mert mi lenne a csúccsal? Éppen ezért a látványos tények — így az, hogy a Budakalászi Szövőgyárban új konyhát, éttermet adnak át rendeltetésének, több mint tízmillió forint költséggel — semmivel sem játszanak nagyobb szerepet, mint a kisebbek, mint a kevésbé látványosak, hiszen ugyanannak a rendszernek a pontjai, az összekötő vonalak csakis akii or húzhatók meg, ha valamennyi szükséges pont a rendszeren belül föllelhető. Nem lenne hálátlan feladat illő rendben fölsorolni, mi mindenre nyújt fedezetet a vállalat munkavédelmi és szociálpolitikai terve — a jóléti és kulturális alapból például 2,8 millió kerül a vállalati gyermekintézmények fönntartására, hárommillió forint a dolgozók utazási költségeihez való hozzájárulásra —, ám a leltárszerű bemutatásnál előbbre áll annak megállapítása: ügyeltek arra, hogy az intézkedések ésszerű rendszere alakuljon ki. S ezt azért tesszük hangsúlyossá, mert tapasztalatok figyelmeztetnek rá: a munkahelyek némelyikén kapkodnak, egy-egy látványos munkavédelmi, szociálpolitikai lépés fejében föláldozzák ezeknek a cselekedeteknek az egymáshoz illeszkedő rendszerét. Ezért nem tartozik a ritka, a kivételes esetek közé, hogy egy-egy cégen belül ugyan magas színvonalú az üzem- egészségügyi ellátás, de nem győzik ápoltatni a balesetveszélyes berendezéseken megsérülteket, ahogy az sem egyedi eset, amikor a nagy összegű hozzájárulás ellenére csapnivaló az üzemi étkeztetés környezete. A mérlegelés: lehetőségek között választás. Ez a választás azonban csak akkor helyes, ha nem szakítja el egymástól a részeket, sőt, a lehető legpontosabban illeszti össze azokat. Mészáros Ottó Március 30-án adják át a kerepestarcsai kórházat Ünnepeljük április negyedikét Avatások, megemlékezések Pest megyében Hagyományos ünnepélyességgel köszönti a főváros népe ebben az esztendőben is felszabadulásunk évfordulóját. Fellobogózzák a központi tereket, s üdvözlő feliratokkal, színes dekorációkkal díszítik a középületek és a fontosabb intézmények homlokzatát. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonaj tisztelet- adással vonják fel az állami zászlót az Országház előtt a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz. A felszabadulásunk dátumához kapcsolódó megemlékezések már napokkal előbb megkezdődnek. Április 2-án kerül sor a kiváló és érdemes művész címek átadására, toI vábbá a Rózsa Ferenc-dijak I adományozására. Másnap a Parlamentben , kitüntetéseket nyújtanak át a termelőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás és az oktatás területén elért kimagasló eredményekért. A rádióban és a televízióban 3-án, keden hangzik el Huszár Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének ünnepi köszöntője. Április 3-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet és a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ügy, ahogy az egész országban, Pest megyében is méltó ünnepségeken emlékeznek a felszabadulásra. A városok, a járások népes fórumokon emlékeznek meg a történelmi dátumról, s méltatják majd azokat az eredményeket, amelyek .a három és fél évtized alatt felelős, megfeszített, elkötelezett munkával születtek. Pest megye ünnepei között a legemlékezetesebb a' kerepestarcsai kórház avatása lesz. 1979. március 30-án adják át a határidőre, nagyszerű szervezettséggel felépített impozáns kórházat: 560 beteg foglalhatja majd el helyét a korszerű eszközökkel felszerelt intézményben. Ezen kívül még számos közintézményt: óvodát, bölcsődét, parkot adnak át rendeltetésének. A termelést segítő tudomány Úidí&nság&k a TaBáSmányS BSSwaiaBIkan A klasszikus, nagy találmányok korszaka már elmúlt — szoktuk mondogatni, ha számba vesszük korunk szenzációt keltő műszaki-természettudományos újdonságait. A Ste- phensonok, Puskás Tivadarok mai utódai azonban mégis szép számmal vannak, s munkájuk az állandó, és minden eddigit meghaladó mértékű műszakitechnológiai fejlődés egy-egy apró lépését jelenti. Felkerestük az Országos Találmányi Hivatalt, hogy megtudjuk: ezekből a lépésekből hányat tesznek meg Pest megyei mérnökök, technikusok? Mennyiségi versenyről beszélni nem szabad, tény viszont, hogy az ilyen alapon felállított ranglistát mindenképpen a MÉM Műszaki Intézete vezetné: négyszer találkoztunk nevével. Hidraulikus működtetésű hu- zalfeszíto berendezés, közép- nagy állatok etetésére szolgáló automata, mély-műtrágyaszóró gép és egy új típusú, önélező talajművelő szerszám jelzik az agrárgépesítés egyik hazai fellegvárában folyó eredményes munkát. A megye tudományos kutatóhelyeit képviseli még a százhalombattai Nagynyomású Kísérleti Intézet két, és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egy szabadalma. Az Ipari Szerelvény- és Gép- gyárban Szendrei László, Kerekes Miklós, Szabó Imre és Magyar János olyan légkompresszort fejlesztettek ki, amely — nagy élettartama és üzem- biztonsága mellett — teljesítményének felső határa gyakorlatilag tetszés szerint választható meg, csupán az alkatrészek számát kell változtatni. Az ISG ezenkívül még egy, a nagynyomású közeget szállító csővezeték elzáró szerelvényével kapcsolatos szabadalommal szerepel. Szintén műszaki oltalomban részesült a Csepel Autógyár és az Autóipari Kutató Intézet közösen bejelentett integrális szervokormánymű fogasléces erőátvitele. Rendkívül figyelemre méltó a termelőszövetkezetek jelenléte. A kerepestarcsai Szilas- menti Tsz például a bőrgombásodás megelőzésére szolgáló kozmetikai testápoló szeren Tavaszi nagytakarítás kívül oltalmat kért kamillavirág szedésére alkalmas szerkezetére is. Ez utóbbi mind önjáró, mind vontatott gépre szerelve összegyűjti az értékes gyógynövény virágát. A bugyi Tessedik Sámuel Tsz baromfietetésre szolgáló szerkezetet szabadalmaztatott. VV. B. Bővül a hazai bébiétel-választék K GS T-gyeimeké’elmezési tanácskozás Gödön A kisgyermekek és az iskoláskorúak élelmezésével kapcsolatos gyártmány-, technológia- és gépfejlesztési kutatásokat eredményesen hangolják össze a KGST-országok- ban dolgozó szakemberek. Közös cél, hogy kutatási eredményeik minél hatékonyabban jelentkezzenek az egyes országok termelésében. A KGST élelmiszeripari állandó bizottsága tudományos munkacsoportjának szakértői ennek jegyében ültek össze kedden Gödön. Négynapos tanácskozásukon ismertetik az öt esztendőre szóló kutatási munka- terv múlt évi eredményeit, meghatározzák az elkövetkező két esztendő teendőit. Ezúttal különös hangsúlyt kap majd a gyermekétel készítéséhez szükséges berendezések műszaki feltételeinek meghatározása. A magyar bébiétel gyártás, amely csupán , 14 esztendeje kezdődött meg, szép sikerekkel dicsekedhet. A termelés volumene 1965-ben még csak 800 tonna volt, jelenleg ennek négyszeresét állítja elő az élelmiszeripar, nevezetesen a Dunakeszi Konzervgyár budapesti üzeme. A tervek szerint ez a mennyiség néhány év múlva 6 ezer tonnára emelkedik. A választékot mind a hazai, mind a külföldi gyártók szeretnék tovább bővíteni, a kutatók most a diétás készítmények gyártástechnológiáját dolgozzák ki. Várhatóan hamarosan forgalomba hozzák a már három hónapos kortól fogyasztható bébiitalokat is. A magyar élelmiszeripar, amely produktumának több, mint kétharmadát exportálja, eddig is jelentős elismerést vívott ki magának, amelyet a gödi termékbemutató is megerősített az érdeklődőkben. A nemzetközi bizottság tagjai programjában holnap a Dunakeszi Konzervgyár meglátogatása szerepel. Sok áru — sok helyen SSS®geneS6 es tej és tejfermék Százhuszonöt-féle tejtermék. Még kimondani is sok. Ennyi közül válaszhatnak a háziasz- szonyok, de vajon láthattunk-e egy helyen ennyi finomságot! Aligha. Tormássy Miklós, a Középmagyarországi Tejipari Vállalat áruforgalmi osztályvezetője viszont arról igyekszik meggyőzni, hogy ezzel a 125-féle tejtermékkel napi bevásárlásaink során rendszeresen találkozhatunk a boltokban, igaz, nem egy helyen. A vállalat 13 üzemében elsősorban a tej, a vaj, a sajt és a túrófélék iránti keresletet igyekeznek kielégíteni, de nem feledkeznek meg a különböző ízesítéssel készülő tejes áruk, mint a málnás, epres, őszibarackos és meggyes joghurtok, vagy a csokoládés és vaníliás pudingok kedvelőiről sem. Ezért a vállalatnál nem gyártott termékféléket az ipar 14 vállalatától és 2 tsz tejtársulástól megvásárolják és saját áruikkal együtt szállítják ki Pest megye kereskedelmi egységeibe. A népszerű joghurt és túróhabok a szűkös kapacitás, illetve a megfelelő hűtőlánc hiánya miatt mégsem juthatnak el Pest megye boltjaiba. És bár a megye ellátását 5 tsz tejtársulás segíti, ezek zömmel olyan termékeket forgalmaznak, amelyeket a vállalat is gyárt. Jó lenne, ha közülük valamelyik vállalkozna e hiányzó áruk gyártására. A Középmagyarországi Tejipari Vállalat az idén csali- nem 200 millió liter tejet vásárol fel a termelőszövetkezetektől, állami és háztáji gazdaságoktól, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tervek szerint ellátási területükön 79 millió liter tej kerül forgalomba, melynek várhatóan 25—28 százalékát Pest megyében értékesítik. Kakaóból, kávéstejből, pudingból 5 százalékkal többet, összesen 7,3 millió litert forgalmaznak. Ezenkívül a tava- l’-inál 3 százalékkal több túrót, 4 százalékkal több tejfölt, vajat és 7 százalékkal több sajtot szállítanak az üzletekbe. S. R. KÖZE LET Sárga villogó fénnyel, komótosan halad a 4-es főútvonalon a munkagép, hogy a téli szennyeződéstől, portól elszürkült útjelzőket, közlekedési táblákat, korlátokat ismét újjávarázsolja. Naponta hat kilométernyi útszakaszon végez a tavaszi nagytakarítással. Halmágyi Péter felvétel« Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Sigeo Na- ganot, a Japán Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, aki küldöttség élén a Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására tartózkodik hazánkban. Az eszmecserén jelen volt Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Shinichi Sugihara, japán budapesti nagykövete. Púja Frigyes külügyminiszter kedden hivatalában fogadta az Indonéz Köztársaság képviselőházának küldöttségét, amely Sastrodinoto Kar- tidjónak, az indonéz képviselőház alelnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására Otto Rösch, az Osztrák Köztársaság szövetségi hadügyminisztere kedden hivatalos látogatásra, katonai küldöttség élén hazánkba érkezett i i
