Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

1979. MÁRCIUS 27., KEDD ap Atomreaktor Csillebércen Húsz éve szolgálja a kutatókat Vasárnap volt húsz éve an­nak, hogy a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Központi Fizi­kai Kutató Intézetében üzem­be helyezték az első magyar kutatóreaktort. A VVR—SZ típusú, 2 ezer KW teljesítmé­nyű reaktor szovjet műszaki segítséggel épült, s fő beren­dezéseit is a szovjet ipar gyár­totta. A reaktor magfizikai, sugár- biológiai és egyéb tudományos kísérletek mellett alapvető forrása lett a hazánkban elő­állított sugárzó izotópoknak is, amelyeket ma már rendkí­vül széles körben alkalmaz- ■ nak a gyógyászatban, az ipar­ban és a tudományos' kutatá­sok csaknem minden ágában. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy a magyar kuta­tók is bekapcsolódjanak a szo­cialista országokban folyó ku­tatási programokba. 1987-ben — a növekvő igények kielégí­tésére — részleges rekonstruk­cióra került sor, amelynek eredményeként a reaktor tel­jesítménye megkétszereződött. Az atomreaktort építése ide­jén sokan fenntartással fogad­ták, féltek annak sugárveszé­lyességétől. Ahhoz, hogy a közvélemény mégis megnyug­vással fogadta a reaktort, a berendezés megbízhatóságán túlmenően a háromszoros Szo­cialista üzem címet elért üze­meltető kollektíva is nagy­mértékben hozzájárult. Most újabb rekonstrukcióra készülnek. Kicserélik az el­avult, elhasználódott berende­zéseket. A felújítás nyomán a reaktor teljesítménye 20 ezer KW-ra nő. Ahol a sok is kevés Maguk formálják a város arcát Százhalombattahk — Százhalombattáért 300 százalék. A puszta szám­adat első hallásra meghök­kenti és lenyűgözi az embert. Hódolat mindazoknak, akik háromszorosra teljesítik a ter­veket. És lám, milyen gyanak- vóak is vagyunk: másodszorra már az ötlik fel bennünk, hogy ott, ahol ilyen különle­ges eredményeket mutathat­nak fel, vajon nem állították-e túl alacsonyra a mércét? Milliók terven felül Az utóbbi gondolatot el kell hessegetnünk. Mert Százha­lombattán aligha erről van szó. A város bár nagyon fiatal, Tanácsi bizottságok a lakosságért Megnő a javaslatok súlya A tanácsi munka hatékony segítői a szervezet mellett működő állandó bizottságok: speciális területükön vizsgála­taikkal, javaslataikkal támo­gatják a tanácsi tevékenysé­get. Állandó bizottságok alakul­tak a lakosság ellátása, a ke­reskedelem, az ipar, a mező- gazdaság feladatainak ered­ményesebb megoldásának tá­mogatására is a tanácsok mel­lett. Ezeknek a bizottságok­nak a munkájáról, a tanács- törvény óta eltelt időszak ta­pasztalatairól beszélgettünk Lengyel Józseffel, a dabasi járási hivatal élelmiszergazda­sági és kereskedelmi osztályá­nak helyettes vezetőjével. A törvény szellemében — Mikor alakultak meg a bizottságok a községekben? Mi tette szükségessé létrehozásu­kat? — A tanácstörvény szelle­mében, amely kötelezően írja elő az állandó bizottságok megalakítását, a szakszerűség feltételeinek megteremtésére hoztuk létre e bizottságokat. Tanácsaink létszámgondjaiból adódóan ugyanis nem szak­képzett emberek látják el a kereskedelmi tennivalókat, il­letve, ha akad is hozzáértő, an­nak többirányú feladatot kell elvégeznie. így alakítottuk meg a bizottságokat — a nagyköz­ségekben termelési és ellátási, a kisebb községekben pedig gazdasági bizottság néven — amelyekbe éppen azokat a ta­nácstagokat szerveztük, akik valami módon, legtöbbször úgy, hogy maguk is részesei a kereskedelmi munkának, kap­csolódnak a témához, jó isme­rői a terület gondjainak, s tud­nak is segíteni. — Miben áll e bizottságok tevékenysége? — A legfontosabb, hogy időről időre megvizsgálnak egy-egy témát a területükön, olyat is, amely nem kerül nagy testület elé. Ezek általá­ban a kritikus kérdések; egy- egy község megoldásra váró gondja, ősszel például Dobá­son a TÜZÉP munkáját és a zöldség-gyümölcs ellátást vizs­gálta, tárgyalta meg a helyi bizottság. Jelentős szerepük van a bizottságoknak a tanács és a lakosság közötti kapcso­lattartásban is. Hiszen a tagok tanácstagságuk, munkájuk ré­vén naponta szerezhetnek ta­pasztalatokat - területükről, s a bizottságokon keresztül na­gyobb súllyal terjeszthetik elő javaslataikat. Segiteni a tisztulást — A kereskedelmi munka javítására öt éve létrejöttek a tanácsi ellenőri albizottságok. Hozott-e változást a fokozott ellenőrzés a járás lakosságának ellátásában? — Annák idején, amikor a Belkereskedelmi Minisztérium rendeletet hozott a kereske­delmi ellenőrző hálózat kiter­jesztésére, s ezt megerősítve adta ki iránymutatását a Mi­nisztertanács tanácsi hivatala, mi magunk is nagy lehetőséget láttunk az újfajta albizottság munkájában. Létre is hoztuk ezt a hálózatot: járásunkban ötvenegyen végzik a munkát, de ezt a szervezetet — ez a járási tapasztalat — nem si­került igazán a lakosság szol­gálatába állítani. — Mi lehet ennek az oka? — Mi magunk is keressük az okokat. Lehet személyes háttere is: ott, ahol mindenki ismeri egymást, talán kínosabb az ellenőri munka. Bár egy ki­sebb közösség éppen segíthet­né is a tisztuló folyamatot. Az ok elsősorban azonban az, hogy maguk a tanácsok nem élnek a lehetőséggel: az ellen­őrzés ellenőrzése nekik ma­guknak is többletmunkát je­lenthet, s így inkább elma­radoznak a vizsgálatok. Pedig a beérkező jelentések azt mu­% I A magyar tájak hangulatát idéző szőtteseket; szádákat kínálunk budapesti és vidéki boltjainkban, nagy választékban. NÉHÁNY Áf>: 4 4 4 4 4 Debreceni szóda 117 Ft-tól Gyomai szóda 35 Ft-tól Palóc száda, dupla széles 159 Ft-tól Sárközi száda 72 Ft-tól Palóc szőttes 188 Ft-tól Sárközi szőttes 204 Ft-tól Tótkomlósi szőttes, dupla széles 189 Ft-tól Viszontlátásra boltjainkban! NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI VÁLLALAT tátják: kézzelfogható eredmé­nye van a rendszeres, becsü­letes ellenőrzésnek. — A kereskedelmet vizsgál­va: milyen helyet foglal el a járás a megyében? — Nem mondhatnánk, hogy jobbak, vagy rosszabbak va­gyunk a megyei átlagnál. Van, ahol szép eredményeket ér­tünk el az elmúlt időben. ABC- áruházunk például négy is épült: Hernádon, Örkényben, Ócsán és Üjhartyánban. Gyál- ra és Bugyi községbe tervez­zük az újabb kettőt. Ezzel, úgy vélem, eleget tettünk ezeken a településeken a lakosság igé­nyének: sikerült olyan mo­dern, egyszerre több igényt kielégítő, központi vásárlóhe­lyet kialakítani, amelyet ma már egy vidéki település is megkövetel magának. Korszerű kiszolgálás Sürgetők a feladataink azon­ban a vendéglátásban: konk­rét elképzeléseink mellett — idén itt, Dabason kezdjük meg a Csárda Motel építését — hosszabb távon akarjuk ki­alakítani a korszerű vendég­látást a járásban. Ezért köte­leztük máris az eddig csak italt kiszolgáló üzleteket legalább egytálétel árusítására. S a to­vábbiakban is törekszünk, hogy az idegenek és a helybé­liek egyaránt tiszta, kényel­mes, gyors kiszolgálásban ré­szesüljenek. — Mi lehet a szerepük ezekben az elképzelésekben az állandó bizottságoknak? — Sokat segíthetnek az em­beri gondolkodás formálásá­ban, hogy kialakuljon az igény a modern szolgáltatásokra, s tegyenek is ezért. Ugyanakkor konkrét feladataik is vannak a bizottságoknak: támogatják a háztáji munkát, amely ugyan a szakcsoportokon keresztül eddig is jelentős szerepet ját­szott a községek ellátásában, de a jövőben még nagyobb szükség lesz rájuk. M. A. az itt élők mégis úgy mond­ják: a társadalmi munkának már hagyományai vannak. Példaként mindjárt az 1972- es esztendőt hozzák. A lakos­ság önkéntes munkája nyo­mán abban az évben épült fel a kispályás sporttelep, a fut­ball-, a kosár- és a két kézi- labdapályával. Azóta azt a stadiont kinőtte a város. Már épül az új sportkombinát, ahol az előbb említett játéktereken kívül teniszpálya, nyitott és fedett uszoda is lesz majd. A terület nagy, szabad szemmel alig belátható, ám a százha- lombattaiak szinte minden négyzetméterét beépítik. Ter­mészetesen — főként társadal­mi munkában. A városi tanács fejlesztési tervében az V. ötéves tervidő­szak első három esztendejére csaknem 8 millió forint érté­kű társadalmi munka szere­pelt. Bevezetőnkből kitetszik: a helybeliek magasan felül­múlták az elképzeléseket. A 8 millióból — 22 millió lett. A kérdés az: hogyan? A városban évente legalább négy kommunista szombatot tartanak. Az egyikre éppen a napokban, március 17-én ke­rült sor, de már készülnek a másikra, az április 21-ire is. Hangsúly az értéken A vállalatok munkaverseny- felelősei pontosan tudják, hogy a város melyik részén van szükség társadalmi mun­kára, és oda irányítják a dol­gozókat. A mozgósításban a legfőbb szerepet az erkölcsi ösztönzők játsszák: a szocia­lista brigádok értékelésekor például külön vizsgálják, hogy az adott kollektíva mekkora értékű társadalmi munkát végzett az üzemben és mek­korát a városban. A hangsúly az értékén van: nem a munka­órák számát, a teljesítményt tekintik elsődlegesnek az el­bíráláskor, a kitüntetések odaítélésekor. A százhalom- battaiak némi szomorúsággal teszik hozzá, hogy amióta nem a városi, hanem csak a me­gyei tanács adományozhat el­ismeréseket a társadalmi mun­kában kiemelkedőknek, jóval kevesebben részesülhetnek ki­tüntetésben. A lakosság len­dülete némileg meg is tor­pant. A helyiek jobban tudják a kívülállónál, de az is igaz: mindez az eredményeken egy csönpet sem látszik. Mert a 25 méteres medencé­vel tervezett tanuszoda építé­sének összköltsége 4 és fél millió forint, ebből 2 milliót a lakosság vállal. A DKV vízi­sporttelepét, a csónakházzal, az elektromos tekepályával, a labdajátékok űzésére alkalmas pályákkal, a gyáriak és a vá­rosiak közösen hozták és hoz­zák létre. A játszóterek egy részét — hulladékanyagból _ a s zocialista brigádok építet­tek és ők is tartják karban ezeket a mini gyermekparadi­csomokat. A helyiek szerelték össze a régóta várt pavilono­PÁLYAKFZOÖ FIATALOK! Szak* és feefearaítoíS munkások! Vár benneteket Közép-Európa egyik legnagyobb, modern, automatikus kőolajfeldolgozó üzeme. ALKALMAZUNK: érettségizett férfiakat és nőket szakmával vagy szakma nélkül, folyamatos, három műszakos technológiai üzemekben, kevés fizikai munkával, elsősorban szellemi munkát igénylő munkakörökbe, 18. életévüket betöltött férfi segéd- és betanított munkásokat nappalos munkarendben, 5 napos munkahéttel vagy műszakos munkarendben, karbantartói munkára hegesztő, lakatos, géplakatos, esztergályos, ács, ács-állványozó, villanyszerelő szak- és betanított munkásokat 5 napos munkahéttel, nappalos munkarendben. Munkásszállás van. Szakmával nem rendelkező dolgozókat a munka mellett kőolajfeldolgozó szakmunkássá képezzük ki. A továbbtanulást elősegítjük. Érdeklődni lehet: 7-től 13 óráig, szombat kivételével. E&OBmsS SióoSsaíiparB Vállalat Munkaügyi önálló osztálya Százhalombatta Postafiók: 1. 2143 Telefon: 460—790/47-es mellék. kát is, ahol a papír-írószer üzlet és a Művelt Nép Köny­vesbolt kapott helyet. Jórészt a városiak gondoskodnak a parkok gyepesítéséről, fásítá­sáról, salakozásáról is. És a legnagyszerűbb feladat: az el­képzelések szerint 1990-re ki­alakítják az új, modern város- központot, ahol egyebek kö­zött — 100 millió forintos be­ruházással — felépül a műve­lődési ház is. Jelentős részben — társadalmi összefogással. Négyszáz százalék Végül két adalék az előbb leírtakhoz.. Az első: Százha­lombatta városa 1978-ban má­sodik helyezést ér;t el a megyei településfejlesztési verseny­ben. A másikat egy jelentés­ben olvastuk: A városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályán a társadalmi mun­kaszervezői állás jelenleg be­töltetlen, és ebben a munka­körben korábban is gyakori volt a cserélődés. Ennek kö­vetkeztében az osztály, szer­vező és irányító tevékenységé­ben hiányosságokat tapasztal­tunk. A második helyezéssel me­gyei szinten is elismert mun­kasikerek után furcsán hang­zik a szigorú bírálat. Ám meg­lehet, hogy éppen ez a kriti­kus szemlélet, a folytonos jobbra törekvés áll a nagysze­rű eredmények hátterében. Százhalombattán az V. ötéves tervidőszak végére, szemben a tervezett 12 millióval, várha­tóan 40 millió forint értékű társadalmi munkát végez majd a lakosság. Ez pedig — köny- nyen kiszámolható — csak­nem 400 százalékos teljesítést jelent. Ám van, ahol a 400 száza­lékkal sem elégedettek iga­zán. A. Gy. — H. I. Összeilleszthető építőszerkezetek Az építés iparosítását ki­bontakoztató házgyári és könnyűszerkezetes építésmó­dok alkalmazásával építőipa­runk olyan iskolázottságot szerzett, amelynek bizonyít­ványával most már a műsza­ki fejlődés felső osztályába lép, s főiskolai fokon folytat­ja munkáját az úgynevezett rendszerelvű építés meghono­sításával. A műszaki fejlesztés idei programja már fontos fel­adatként határozza meg a rendszerelvű építés előkészí­tését. Rendkívül összetett és bonyolult feladatról van szó, amelynek lényege, hogy az eddig ismert házgyári és könnyűszerkezetes építésmó- tíokat is tovább kell fejlesz­teni a méretek egységesítésé­vel. Azt kell elérni, hogy a különböző építésmódok sze­rint használt panelek, szerke­zeti elemek és csomópontok méretei megegyezzenek egy­mással, s így összei 11 eszthetők legyenek a vasbetonból, a házgyári panelból, az acélból vagy az alumíniumból készí­tett elemek, szerelvények, A méretegységesítéssel, a szervezési és szervezeti vál­toztatásokkal tehát fokozato­san közelítik egymáshoz a különböző korszerű építési rendszereket. Az elképzelések szerint 1985-ben a fejlett épí- tásmódokkal kivitelezett épü­leteknek már legalább a felét a rendszerelvű módszerrel hozzák létre. Ananászvirág Virágzik az ananász a Bu­dapesti Állatkert Pálmaházá­nak újonnan létesített trópusi szárnyában. A Dél-Ameriká- ban honos, s a trópusokon már mindenütt termesztett, ízletes gyümölcsöt termő nö­vény levélrozettája közepén hozza virágzatát. Ennek tö­mött tojásdad alakú füzérén élénk kék virágok nyílnak. A termés beérése több hónapig tart. Jegyzet Fiatal újíték pályaművel HAZÁNKBAN körülbelül 70—80 ezer a fiatal újítók szá­rna» egy jelentősebb magyar város egész lakosságát kitein- nék. Jogos tehát a feltételezés, hogy az újítómozgalomban a fiatalok jelentős szerepet ját­szanak, erre engednek követ­keztetni az alig néhány éves múltra visszatekintő Alkotó ifjúság pályázat tavalyi ada­tai is. A nyilvántartásba vett több mint húszezer pályamű­nek jóllehet csak harmadát találták hasznosíthatónak, s ezeknek is a felét vezették csupán be ez ideig, a népgaz­daság így keletkező megtaka­rítása mégis meghaladta a 260 millió forintot. Tekinté­lyes összeg, s ha figyelembe vesszük, hogy a 3904 beveze­tett pályamű a fiatalok által 1977-ben benyújtott és hasz­nosított 24 ezer — ismét be­csült adat — újítás hatodát sem teszi ki, a további szá­molással még tekintélyesebb összegekhez juthatunk. Ha az újítók helyzete ne­héz, a fiatal újítóké kétszere-, sen is az. Amikor egy fiatal szakmunkás, mérnök vagy technikus tanulmányait befe­jezve dolgozni kezd, kétségte­lenül a legkorszerűbb ismere­tekkel rendelkezik, valójában az is előny számára, hogy új ember, hiszen a hibákat a friss szem veszi észre legha­marabb. Az előnyök azonban véget is érnek ezzel, seregnyi hátrány következik. A fiatal legelső problémája mindjárt, hogy rá kell jönnie, mi az, imi munkaköri kötelessége, s mi számít plusznak; ha pedig megtalálta a helyes utat, s újítani kezd, azonnal ellenál­lásba ütközik. Amit észrevett, amin változtatni szeretne, az a régieknek addig jó volt, s ha elképzelése egyébként he­lyes is, pusztán fiatal korával, tapasztalatlanságával könnyen felingerelheti, maga ellen hangolhatja az idősebbeket. Nem igaz természetesen, hogy a fiatalok újításait elvből mellőzik, amint az sem, hogj a döntésre jogosultak az újí tásokat általában idegenkedvi fogadnák, csak mert más ta lálta ki. De azért előfordul. ! ahhoz, hogy a fiatal egyálta Ián ellenállásba ütközhessen az újítását előbb be kell nyúj tania. Ez sem olyan egyszerű KÉT PONT KÖZÖTT ; leghosszabb út a hivatalos - szokták mondani —, s a bü rokrácia az újítómozgalma sem kerülte el. Kinek, ho gyan, milyen formában lehe benyújtani az újítást — tor myosul rögtön az első aka dály a fiatal s persze az idő sebb elé is. De míg az idő sebbet segíti élettapasztalaté helyismerete, addig a fiata egyikkel sem rendelkezik. H, az újítás végre el is indul ; hivatalos úton, bevezetéséi; — a szakvéleményektől ; szerződéskötésen át a gyakor lati megvalósításig — mé, Számos állomás hátravan, s ; huzavonában a fiatal helyze te megint csalt hátrányosabb mint a tapasztaltabbaké. Mi a megoldás? Számo rendelet született már; ig; minden vállalat köteles újítói si ügyintézőt, esetleg külöi csoportot vagy osztályt foglal koztatni. Sok helyen használ nak formanyomtatványokai segítik egyéb módszerekkel a újítókat. Mindez enyhít ; gondokon, de véglegesen nen oldja meg őket, mert az alap vető probléma az, hogy a újítók és első sorban a fiata újítók nem ismerik jogaikat lehetőségeiket, nincsenek tisz tában az elemi szabályokká sem. Az iparjogvédelmi isme retek hiánya ma már egyri sürgetőbben jelentkezik. EGYRE NYILVÁNVALÓBB hogy ezeket az ismereteke magasabb szinten is tanítan kell, ezért az Oktatási Minisz tériumban már intenzíver foglalkoznak egy ilyen típusi iskola megszervezésével. Félegyházy Mario

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom