Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

Kádár János fogadta a portugál államfőt Mastes és ksséreie eíssiasafí kásánkból Antonio dos Santos Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke, valamint kísérete va­sárnap Komárom megyébe lá­togatott. A vendégeket elkísér­te az útra Losonczi Pál, a Ma. gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Púja Fri­gyes külügyminiszter, Csaba Ferenc hazánk lisszaboni nagy­követe. Útjuk a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinátba veze­tett, ahol tájékoztató hangzott el a gazdaság tevékenységéről; ezt lovasbemutató követte. A portugál elnök és kísérete -— Budapestre visszatérve — vasárnap este megtekintette a Magyar Állami Népi Együttes előadását az együttes székhá­zéban. A vendégekkel együtt részt vett az előadáson Lo­sonczi Pál, Púja Frigyes, Csa­ba Ferenc, valamint a Külügy­minisztérium több vezető mun­katársa. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tag­ja, hétfőn a Parlament Nán­dorfehérvári termében fogadta Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornokot, a Portugál Köztársaság elnökét. A szívé­lyes légkörű találkozón részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Hétfőn elutazott'Budapestről Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke, aki Lo- sonczi Pálnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének meghívására — fele­Támasz T íz esztendeje, 1969. jú­nius 27—i ülésén fo­gadta el az MSZMP Központi Bizottsága tudo­mánypolitikai irányelveit, azt a dokumentumot, amelynek alapján lényeges változások kezdődtek meg mind a kutatásban, mind a kutatási eredmények gya­korlati alkalmazásában. A hagy jelentőségű útmuta­tás egyik mondata így hangzik; „Tudományos eredmények realizálódnak a termelőerők anyagi ele­meiben, tudományos isme­retek termékenyítik meg a legfontosabb termelőerő, a dolgozó ember munkakész­ségét, termelési tapasztala­tait, s egyre inkább tudo­mányos alapokra helyező­dik a termelés irányítása és szervezése is.” Vannak en­nek könnyen fölismerhető, kézzelfogható bizonyítékai egy-egy munkahelyen, s olyanok szintén, amik hat­nak, nélkülözhetetlenek, de szélesebb körben Ismeret­lenek maradnak. Egyazon cég ‘kerítésén belülről kiemelve a pél­dát, o Dunai Kőolajipari Vállalattól. Megkezdődtek azok a kísérletek, amelyek­nek célja, hogy ún. félüze- md körülmények között igazolják a Nagynyomású Kísérleti Intézetben kidol­gozott technológiákat. Ezek az eljárások egy új, ha­zánkban eddig nem alkal­mazott módszernek a hasznosítói, a katalitikus hidrogénedé snek, aminek segítségével különféle in­termedierek, azaz közbeeső termékek, sokcélú végter­mékekké feldolgozható anyagok állíthatók elő. Ezek a nagylaboratórium! méretekben kipróbált tech­nológiák — amennyiben az előzetes várakozást igazol­ják a félüzemi jellegű kísér­letek—, bár rendkívül fon­tosak, mert a kőolaj-feldol­gozás hatékonyságát növelik, a vállalat dolgozói előtt ma még nem jelennek mag lát­ványos tudományos ered­ményként. Rejtve marad lényegük, csak a szakem­berek kis köre érti a fizi­kai és kémiai folyamatok lezajlását éppúgy, mint végső eredményét. Most másfajta, mindenki számá­ra kézzelfogható. hatással szolgáló tudományos ered­ményért nyúlva: az év negyedik negyedére fejező­dik be az aromás extrahá­ló üzemben az intenzifiká- lási munka, aminek alapja ugyancsak kutatási követ­keztetések sora. K öznapibban folytatva: az intenzifikálás a különösebb beruhá­zási kiadások nélküli telje­sítménynövelést jelöld, s ennek szolgálatában jutot­tak el a kísérletezők oda, hogy az oldószer lecserélé­sével a petrolkémia nagyon fontos alapanyagából, a benzolból nyolcvanezer tonnával többet állíthatnak elő, ennyivel bővül a szó­ban forgó üzem termelési képessége. Ez már látvá­nyos tudományos ered­mény, az egész közösség előtt igazolja, miként fo­nódik össze a kutatás és a termelésfej lesztés, Valójában már azt is ki­mondtuk ezzel, hogy egy- egy termelőhely közössége számára a tudományos ku­tatás eredményeinek ka­matoztatása nem akikor kí­vánatos csupán, amikor a hászon nyilvánvaló, azon­nal megfogható, ám az ilyen jellegű feladatoknak elsősorban az agitatív sze­repét érdemes kiemelni. Legtöbbször ugyanis a friss, a szokatlan — s ráadásul olykor titokzatosnak látszó — teendő ellenállást kelt, sokaidban azt a kérdést fo­galmaztatja meg, miért nem jó az, ami addig volt. Nem minden esetben lehet erre azonnal köznapian érthető választ adni, s ép­pen ezért érdemes megra­gadni azokat a kutatási eredményeket, melyek al­kalmazásúkkor — mint a nyolcvanezer tonna előbbi esetében — azonnal fölkí­nálják a bizonyítékokat hasznosságlukra. Ne kerül­gessük a kellemetlen igaz­ságot: a tudoltiányt ma még igenis be kell csempészni a termelőüzemekbe, olyan helyeken is, ahol — mint a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál — gyakori látogató, s ott még inkább keserves ez a csempészés, ahol idege­nül ismeretlen a kutatási eredmények kamatoztatá­sa. S okat változott a köz- gondolkodás, de saj­nos, nem minden ter­melőhely olyan, mint a százhalombattai olajváros. Itt széles körben meg­teremtődött a befogadá­si készség — amit köz­vetve, de nagyon jól jellemez a szakmai képzés­ben, továbbképzésben részt vevők körének folyamatos bővülése —, azaz a terme­lési környezet nem pusztán eltűri, hanem egyre jobban igényli a tudományos ku­tatás mutatta irányokat, kínálta módszereket. Bár­mennyire szilárd is ez a támasz, a termelés legtöbb pontján és szinte vala­mennyi iparágban gyanús­nak vélik, olyasminek, ami ki tudja, mit rejteget, mi­féle többletfeladatokat, ter­heket, buktatókat, s mert rejthet, hát inkább nem kell. Kár lenne tagadni: a tudományos eredmények termetésbeni hasznosításá­nak legfőbb akadályát nem az anyagi, dologi fel­tétetek hiányában, bghem szemléleti, gondolkodásbeli gátakban kell keresnünk. Abban a felfogásban., mely a mai picit mindennél többre tartja, a holnapi soknál is többre, azaz nem akarja föladni, fölcserélni. Ez a visszahúzó erő már- miár megszokásként van je­len, de olyan rossz megszo­kás, mely a termelésfejlesz­tés legfőbb támaszát löki el. S a legfőbb támasz nél­kül lehet-e más, mint inga­tag a termelés jelene, hol­napja? Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PBOLETÁUAL EGYESÜLJETEK! sége társaságában — hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. A Portugál Köztársaság elnökével együtt elutazott kí­sérete, amelynek tagja volt Joao de Freitas Cruz külügy­miniszter, Rodrigo Manuel Sou­sa e Castro, a Forradalmi Ta­nács tagja, dr. Abel Repolho Correia kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter és több más magas rangú személyiség is. A vendégeket ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repü­lőtéren. A portugál és magyar zászlókkal díszített repülőtéren csapatzászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg dísz­zászlóalja. A búcsúztatásra megjelent Losonczi Pál és felesége, Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Markója Imre igaz­ságügyminiszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnö­ke, Csaba Ferenc, Magyaror­szág lisszaboni nagykövete, to­vábbá az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, a gazdasá­gi, a kulturális élet sok más vezető személyisége. Ott volt a búcsúztatásnál Fernando del Fim Maria Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapes ti nagykövete. Megjelent a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tag­ja is. (A portugál államelnök sajtókonferenciájának és a ma gyár—portugál tárgyalások közös közleményének részle­tes ismertetése a 2. oldalon.) I AZ MSZMP PE Sí MEGYE1BÍZÖ rí SÁG A É :S A ME( w.i.í • - ■■ ­SYEI 7 * . -■ AMA CS LAP. A 4 XXIII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. MÁRCIUS 27., KEDD Az indonéz küldöttség Apró Antalnál Az Indonéz Köztársaság képviselőházának küldöttsége hétfőn a Parlamentben hiva­talos tárgyaláson folytatta programját. A magyar tárgya­ló csoportot Péter János, az országgyűlés alelnöke, az in­donéz delegációt Sastrodinoto Kartidjo, az indonéz képvise­lőház alelnöke vezette. A tár­gyalás során Péter János tájé­koztatást adott törvényhozó testületünk munkájáról, idő­szerű feladatairól, hazánk tár­sadalmi, gazdasági életéről, az országgyűlés ebben betöltött szerepéről. A küldöttségek eszmecserét folytattak az időszerű nem­zetközi politikai kérdésekről, véleményt cseréltek a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Egyetértet­tek abban, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére a je­lenleginél szélesebb körű le­hetőségek kínálkoznak. Sastrodinoto Kartidjo hiva­talos indonéziai látogatásra hívta meg a magyar ország- gyűlés küldöttségét. A tárgyalást követően Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta a delegációt. A szívé­lyes légkörű megbeszélésen részt vett Péter János. Ma: pályaválasztási melléklet Használt az eső, a műtrágya lilikül a vetés Sfesrírss késsek a gépek •• Iílemes mecnka Negyedév a gépiparban j Az 1979-es esztendő a ko­rábbinál jóval nagyobb fel­adatok ! elé állítja az ország csaknem minden vállalatát. A mérce magasabbra került, ám ez önmagában kevés: a megnövekedett követelmé­nyekkel lépést is kell tartani. Március utolsó napjaiban el­érkezik az első számvetés ideje, a negyedév végén min­denütt felteszik a kérdést: sikerült-e időarányosan telje­síteni a terveket? Mi is eziránt érdeklődtünk három Pest megyei gépipari üzem­ben. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában szinte percre pontosan dolgoznak. Legalábbis ezt jelzi, hogy a negyedév végére 254 millió forint termelési értéket hoznak létre, s ez éppen 25 százaléka az éves tervnek. Igaz, az egyes üzemrészek nem egyenletesen termelnek. A nyomtatott áramkör- és a szerelvénygyártó üzemben ugyan minden az elképzelések szerint halad, a ferritüzem azonban 2 százalékkal elma­radt a tervtől. A gyárnak ebben a részében ugyanis nemrég adták át az új, nagy teljesítményű hőkezelő álagút- kemencét, s az építkezés né­mileg hátráltatta a folyama­tos termelést. A ferrites ek adósságát a kohászati üzem­ben pótolták: itt az eredeti terven felül teljesítettek. Pádár Sándor műszaki igaz­gató elmondta, hogy a válla­lat munkáját anyagellátási za­varok nehezítik. A ferritgyár- táshoz szükséges tőkés import alapanyagok ugyanis nem ér­keztek meg időben, s ezeket hazai piacokon nem lehet be­szerezni. Érzékenyen érinti a váciakat egy speciális transz­formátorszalag hiánya is. A gondok ellenére azonban meg­alapozott a remény, hogy az éves tervet — akárcsak az első három hónapra kitűzött célokat — teljesíteni tudják. A Ganz Műszer Művek Gö­döllői Árammérő Gyárában is a nyersanyaghiányok okoz­tak nehézségeket. Főként im­portból származó anyagokról van szó, de néhány hazai szál­lító is tartozik az üzemnek. Szerencsére, a gondok február közepére megoldódtak, és így márciusban behozhatták az első két hónap lemaradását. A 152 millió forintos negyed­évi tervet most már minden bizonnyal teljesítik. A legfon­tosabb termékek közül az e£*y- és háromfázisú fogyasz­tásmérőből 110 ezer, a kap­csolóórákból 30 ezer darabot gyártottal! január-íebruár- március hónapban. A Mechanikai Művekben az első negyedévben terven felül teljesítettek, az előző esztendő hasonló Időszakának eredményeit 25 százalékkal szárnyalták túl. A tervezettnél többet gyártottak elektrolit kondenzátorból, és mintegy 30 ezer Mekalor típusú olajkály­hát készítettek. A kondenzá­torok egy része egyébként a szovjet piacokon talál vevőre, és mint Ondrejovics Jenő, gazdasági igazgató elmondta, az erre az évre tervezett ex­portszállításokat várhatóan novemberben befejezik. Ebben az elképzelésben már azok a festő-aggregátorok is szerepel­nek, amelyekből 11 ezer da­rabot készítenek az idén. II. I. Itt a tavasz. Az évszakvál­tás biztos jeleit mutatják az élénkzöld színűre változott vetések is. A gabonafélék ál­lapota, mint azt a megyében járva tobbfelé tapasztaltuk, sokat javult a március eleji fölmérések óta. Ebben nem-. csak a jókor jött esőnek volt szerepe, hanem a szakszerű műtrágyázásnak is. E fontos tavaszi munkával sokhelyütt végeztek már annak ellenére, hogy a traktorok, teherautók a sáros, kenődő talajon a legtöbbször nem tudtak dol­gozni. A gazdaságok egy ré­szében ugyanis repülőgéppel fejtrágyáztak, ami ugyan költ­ségesebb a hagyományos mód­szernél, de a többletkiadások a hozamok növekedése révén megtérülnek. A MÉM Repü­lőgépes Szolgálata a megyé­ben 40 ezer hektár föld műtrágyázására szerződött' a termelőszövetkezetekkel, így egyebek között a dabasi Fehér Akác Tsz-szel, a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz­szel és a pátyi Zsámbéki Me­dence Tsz-szel is. Utóbbiban, mintaszövetkezet elnöke, Szín Béla elmondta, az idén is szeretnék elérni a tavalyi 51 mázsás hektáronkénti búza­termést. Mivel az időjárás eh­hez vajmi keveset segített, nagy súlyt fektetnek a helyes növényápolásra. A tápanyagot sem egy adagban juttatják ki az őszi kalászosokra, mint általában, hanem inkább kisebb mennyiségben, de két alkalommal is segítenek a növényzetnek a megerősödésben. A termelők, s ez érvényes a Zsámbéki Medence Tsz-re is, csak akkor tudnak eredmé­nyes munkát végezni, ha az Hagyományos mosógépekhez ehhez szükséges eszközök meg­felelő mennyiségben rendel­kezésre állnak. Mint arról la­punkban már beszámoltunk, egy ideig gondot okozott a cukorrépa termesztéséhez szükséges szerek beszerzése. Az illetékesek azóta gondoskodtak róla, hogy a mezőgazdasági üzemek megkapják a nélkülözhe­tetlen gyomirtókat, gom­baölő szereket. Igaz, a szükségesnél valami­vel kevesebb jutott a tőkés importból származó vegyi anyagokból, a hiány azonban a hazai gyártási kemikáliák­kal pótolható. S ha már a pótlás említés­re került, nem mehetünk el szó nélkül a kiíagyott kalá­szosok újravetésének kérdése mellett sem. A népgazdasági érdek most azt kívánja, hogy az elpusztult búza, őszi ápra helyére ismét gabona: a ter­mékenyebb talajokra kukori­ca, a silányabbakra tavaszi árpa kerüljön. Furcsa módon néhány gazdaságban mégsem vesznek tudomást e kötelező érvényű követelményekről. Valamelyest a toki Egyetér­tés Tsz növénytermesztői te­vékenységét is hátráltatta az esős időjárás, ám jelentős le­maradásról itt sem lehet be­szélni. A tengerit eredeti elképze­léseik szerint április vé­géig szeretnék elvetni, s amint a talaj állapota meg­engedi, a napokban hozzáfog­nak a borsó ültetéséhez is. Je­lenleg jó ütemben folyik a szövetkezetben a lucerna vegy­szeres gyomirtása és rövidesen befejezik a szőlő és gyümölcs metszését is. A tél során ki­javított gépek, a tegnapi szemle is ezt bizonyítja, start­ra készen állnak az idény megkezdéséhez. V. B. KÖZELET Az idén kétszázezer hagyományos mosógéphez gyártanak motort Ikladon az Ipari Műszergyárban. A képen: zárófedelet raknak a tekercsházra. Barcza Zsolt felvétele Losonczi Pá!, az Elnöki Ta­nács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke fogadta Kiss Dezsőt, ha­zánknak az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Lcbonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, táviratban üdvö­zölte Ziaur Rahman elnököt, Banglades nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmá­ból. Gyenes András, az MSZMP KB titkára hétfőn fogadta Emil Toumát, az Izraeli Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki átuta­zóban rövid időt Budapesten töltött. Marjai Jtózsef, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a KGST- ben, hétfőn Moszkvába érke­zett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának kedden kezdődő 89. ülésére. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom