Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

flBONYI KRÓNIKA Felújítás, karbantartás Rendbehozott iskolák Becsüljék meg jobban a lakók Az abssnyi nagyközségi ta­nács és intézményei állóesz­köz állcmányánaK jelentős része épületedből áll. Az in­gatlanok értéke megközelíti a 90 millió forintot. Az állóesz­köz állomány felújítására és karbantartására az V. ötéves terv eddig eltelt három esz­tendejében több, mint 10 mil­lió forintot irányoztak elő és ebből 7,5 milliót használtak fel. Ebben az időszakban rend­behozták az óvodákat. Az is­kolák külleme kielégítő, hasz­nálatuk rendeltetésszerű. A Radák úti épület átalakítása folyamatban van, az Abonyi Lajos úti tantermek felújítá­sának tervei elkészültek. A Somogyi Imre általános iskola padlóburkolat cseréje és a kisegítő iskola homlokzatának megjavítása ebben az évben elkészül. Tervbe vették a központi | napközi otthon további i bővítését. A művelődési ! ház korszerűsítésére eb­ben az esztendőben 150 ezer forintot költenek. A tanács tulajdonában levő járművek egy része alaposan megviselt, ezért gépkocsikat vásárolnak, amelyeket első­sorban a gyermekintézmények használnak. A tanács műszaki csoportja az épületek és építmények ál­lapotáról, elhasználódásuk mértékéről részletes felmérést készít, és ennek alapján rang­sorolja a felújításokat és kar­bantartásokat. Az utóbbi há­rom esztendőben felújításra 779 ezer, karbantartásra 301 ezer forintot költöttek. Bár az ál­lóeszköz állomány állaga az utóbbi években javult, gyors fejlődésre mégsem lehet szá­mítani, mivel a szükségletek meghaladják a lehetőségeket. A jövőben arra is na­gyobb gondot kell fordí­tani, hogy az esedékes munkák elvégzésére idő­ben keressenek kivitelezőt. Kedvezőtlenek a tapaszta­latok a tanácsi tulajdonú la­kásokkal kapcsolatban. Saj­nos, a bérlők egy része nem érzi magáénak az otthonát, és azt várja, hogy azokat a mun­kákat is a tanács végeztesse el, amik egyébként a lakó fel­adatai lennének. A lakások egy részét nem rendeltetés­szerűen használják. A Nép úti úgynevezett Cs-lakások némelyikében a padlóburkola­tot ki kellett cserélni. Mivel a tanácsi lakóházak felújítására fordítható összeg sem nagy, a lakóktól a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét várják. Gy. Jubilál a kórus Megemlékezés Cegiédbercelen Nagygyűlés és díszhangverseny Eseménydús napnak ígérke­zik március 24. Ceglédberce- len. A fennállása hatvanadik évfordulóját ünneplő Cegléd- berceli Egyesített Énekkar ekkor tartja jubileumi ünnep­ségét. Délelőtt tíz órakor a Dózsa György művelődési házban énekkari díszközgyű­lést tartanak, amelyen Ju­hász Frigyes Erkel-díjas kar­nagy mond beszédet. Délután fél 4-kor — ugyancsak a mű­velődési házban — az NDK- ból meghívott berlini Vasutas Szakszervezet Központi Együttesének vegyes kara ad koncertet. Ezen a napon Ceglédbercel lesz a színhelye a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 60. év­fordulója alkalmából rende­zendő központi járási ünnep­ségnek, amely délután öt óra­kor kezdődik - a művélődési házban. A nagygyűlés szónoka Skultéty Sándor, az MSZMP járási bizottságának osztály- vezetője. Ezt követően, este hat órától, négy kórus részi vételével tartanak gálamű­sort, amelyen fellép a Cegléd- berceli Egyesített Énekkar, a Szolnoki MÁV Járműjavító Enekltara, a tapolcai Damja­nich Művelődési Ház Pedagó­gus Vegyes l<ara és a berlini Vasutas Szakszervezet Köz­ponti Együttesének vegyes kara. „SZERETTEM A HAZÁMAT" Egy éjjel, a Lánchídnál... EGY VÖRÖSKATONA KÖSZÖNTÉSE Riesz Pált, a fűszerest, gyer­mekkorom óla ismerem. Pali bácsi boltjába szaladtam ke­nyérért, cukorért és zsírért, s ahogy visszatekintek erre az időszakra, őt és feleségét lá­tom abban a picike boltban, valami különös ragaszkodás­sal egymáshoz, a bolthoz. Húsz év alatt ez a kép alig válto­zott. Riesz Pál nyolcvanegy évesen, nyugdíjasként, ma is a boltban dolgozik. S a gépko­csiját maga vezeti. Itt, Albertirsán kevesen tud­ják miár, hogy a halksziavú, fá­radhatatlan Riesz Pál a Vörös Hadsereg katonája volt. A négy és fél éves, súlyos vérál­dozatokat követelő világhábo­rú után, a Tanácsköztársaság önkéntes, forradalmi hadsere­gében szolgálni a hazát, bátor és elismerésre méltó cseleke­det volt. — Hogyan lett a Vörös Had­sereg katonája? — Talán ott kellene kezde­nem, hogy apám boltos volt, de tönkrement, én elmentem Pestre inasnak, s a világhábo­rú alatt engem is besoroztak. Fogaras, Brassó, Petrozsény, majd Bukovina — és az olasz front után az én századom egy éjjel, a Lánchídnál, csatlako­zott a forradalomhoz. Itt egy tengerésztiszt közölte velünk, hogy Károlyi Mihály átvette a hatalmait, a vérontásnak vége. Ezek után bennünket a Fáik Miksa úti kaszárnyába vezé­nyeltek. Századom néhány nap alatt szétszóródott, én Is hazajöttem. Majd Ödön bá­tyám is megérkezett Irsára, a Tanácsköztársaság kikiáltása után már együtt jelentkeztünk a Vörös Hadseregbe. — Miért határoztak igy? Tudták, miért fognak fegyvert iámét? — őszintén megmondom, nekem ez a sző, hogy szocia­lizmus, akitor még nem sokat jelentett. Az viszont biztos, hogy nagyon szerettem a hazá­mat. Fiatolok voltunk, hittünk abban, hogy e négy és fél év után valami jobbnak, valami szebbnek kell jönnie, és ezért nekünk, hiszen akkor még fiatalok voltunk, tenni is kell valamit. Tele voltunk hittel és lelkesedéssel. Hát, így történt. Ödön bátyám egy géppuskái gyalogezred hadnagya lett. s én is fegyvert fogtam. A május 30-án kezdődő északi hadjárat nemcsak a Tanácsköztársaság, hanem az egész újabbkori magyar had­Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD VÁBOS R XXIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1979. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK Tanulva tanítanak Képesítés nélkül a katedrán Megkapnak minden támogatást Néhány évvel ezelőtt még gyakrabban lehetett hallani, hogy az iskolákban kevés a képzett pedagógus, képesítés nélküliekkel kell a szakembe­reket pótolni. Drávay József igazgató, amikor az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskola vezetését 1975-ben át­vette, 14 képesítés nélküli pe­dagógussal kezdte a tanévet. Több száz gyerek szakszerű oktatása , forgott kockán, sze­rencsére tanártársai fáradtsá­got nem ismerve segítették. Előre felmérik Azóta négy év telt el, és kedvező változás ment végbe. A majdnem ezer tanulót ok­tató, nevelő iskolában ma már csak hat nevelőnek nincs ok­levele, de két-három éven be­lül ők is képzett pedagógusok lesznek, ugyanis valameny- rnyien főiskolai hallgatók. Az iskola vezetősége, okulva a korábbi gondokból, már egy évvel előbb felméri a követ­kező tanév szükségletét, szá­mításba veszik, kik jönnek vissza gyermekgondozási sza­badságról, .illetve kik veszik igénybe. Ezzel elkerülhetik, hogy a képesítés nélküliek aránya növekedjék. A várat­lan eseményekkel is számol­nak, ezért újabban tartalék nevelőről is gondoskodnak. — Minden segítséget meg­adunk a képesítés nélküli pe­dagógusoknak — mondta az igazgató. — Megfelelő mun­kabeosztásról gondoskodunk, és az órarend összeállításánál is figyelembe vesszük, hogy még tanulnak. Arra törek­szünk, hogy minden osztály­ban megfelelő arányban ta­nítsanak a képesítés nélkü­liek és a képzettek. Minden leendő okleveles tanárnak van egy patronálója, aki segít óra­vázlatot készíteni, tanmene­tet összeállítani. Megmutatják a helyes naplóvezetést, a föl­mérő dolgozatokat közösen készítik elő. A tanárjelöltek jelentős szakirodalmat talál­hatnak az iskola négyezer kö­tetes könyvtárában, és bármi­kor használhatják az oktatási történet legszebb fejezetei kö­zé tartozik. Riesz Pál ebben a hadjáratban vett részit. — Az kétségtelen, hogy si­keres volt a harcunk! Szobnál kezdtük, hiszen az ellenség 45 kilométerre állt Budapesttől, majd június 1-én az 1. dandár niagy sikereket ért el. — A sikerek után jött a Cle- menceau-jegyzék. — Igen. Érthetetlen volt, visszavonultunk, Vácott a;ztán feloszlottunk. Én még két-há­rom hétig bújkál.tam, mező­kön aludtam, majd hazajöt­tem. — A Tanácsköztársaság le­verése után hogyan alakult a sorsa? — Rövid időre bevittek ka­tonának, 1926-ban önálló bol­tot nyitottam. Számomra tu­lajdonképpen a nehezebb kor­szak ezután jött. Zsidó szár­mazásom miatt internáltak, az üzletet fel kellett adnom, 1944 tavaszán elvittek munkaszol­gálatra. Elvesztettem a csalá­domat. Nekem is pusztán a véletlen mentette meg az éle­tem, át tudtam szökni a fel­szabadult területre. Ezután is­merkedtem íjaeg a feleségem­mel, akinek hasonló volt a sorsa. Azóta együtt dolgozunk, ebben a boltban. ★ Riesz Pált, a Vörös Hadsereg egykori katonáját, a Tanács- köztársaság 69. évfordulója al­kalmából köszöntötte a nagy. községi pártbizottság. Major János segédeszközöket, a szakkörök felszerelési tárgyait. Ügye­lünk, hogy senki se kapjon túl sok társadalmi megbízást. A feladatok elosztásakor kö­rültekintők vagyunk. Már az alsósoknak is A tervszerű pedagógus után­pótlás lemérhető abban is, hogy a testnevelő tanárok száma az eltelt négy év alatt megduplázódott, és oz aísó- tagozatos kisdiákoknak is szakoktatók tartják a testne­velési órákat. Ma már senki sem akar elmenni a Gyulai iskolából se más oktatási in­tézményhez, se más beosztás­ba. Azok a pedagógusok, akik­nek nem volt lakásuk, kap­tak, és gondoskodnak a gyes­ről visszatérő anyák gyerme­keinek óvodai elhelyezéséről. Ezek mind olyan körülmé­nyek, amelyek ösztönöznek a képzettség megszerzésére, erő­sítik az iskolához való ragasz­kodást. A vecsési származású Var- sáné Fekete Gizella harmad­éves főiskolai hallgató. Buda­pesten, a Szerb Antal gimná­ziumban érettségizett, és ere­detileg kerámikusnak készült, végül mégis a pedagógiai pá­lyát választotta; így került az üllői általános iskolába. To­vábbtanuláskor a földrajz­szakot választotta. Harmat dik éve oktatja mindkét tárgyat az abonyi Gyulai ál­talános iskolában. — Kezdetben ösztönösen ta­nítottam, de most már tudom hasznosítani a főiskolán ta­nultakat — mondta. — Lám­palásam sosem volt, öröm­mel tanítok ebben az iskolá­ban, és nem kívánkozok el, ám mégsem tudom, meddig maradhatok itt, mert a fér­jem színész a szolnoki Szig­ligeti Színházban, és ha ő máshol kap szerződést, nekem is mennem kell. Csak a vizsga — A vizsgaidőszaktól elte­kintve, már nem okoz külö­nösebb nehézséget a tanítás és a tanulás. Mindannyian min­den segítséget megkapunk az Iskola vezetőségétől és az Idő­sebb, képzettebb kartársak­tól. Gy. F. A gyár vendégei A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő béke-barátság munkabizottság szervezésében ma Cegléden a Május 1. Ruhagyárban szovjet asszonyok tesznek látogatást Megismerkednek az ott dol­gozó lányok, asszonyok mun­kájával, majd beszélgetés kö­veti az üzem megtekintését Előadás az EVSG-ben Március 23-án, pénteken délután negyed 3-kor Ceglé­den az EVIG-ben — a buda­pesti Szovjet Tudomány és Kültúra Háza szervezéséberi — Velimin Kuznyecov, a Puskin Intézet munkatársa tart előadást A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság kapcsolata címmel. Kiállítás nyílik Holnap délután három óra­kor a ceglédi Kossuth Mú­zeumban A Tanácsköztársaság története Cegléden levéltári források alapján címmel ki­állítás nyílik. A Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztályán őrzött dokumentumokat mu­tatják be. Este fél hatkor kez­dődik a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermé­ben az Erkel Ferenc Zeneis­kola ünnepi tanári és növen­dékhangversenye, amelyet a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulója tiszteleté­re rendeznek. Kezükbe vették sorsuk irányítását Ünnepi pártbizottsági és tanácsülés A hatvan évvel ezelőtti tör­ténelmi tavaszkezdetre emlé­kezve Cegléden jubileumi ün­nepségsorozat kezdődött. Meg­koszorúzták a Tanácsköztársa­ság helyi szerveiben tevé­kenykedő Vrbán Pál, dr. Braun Soma, Kozma Sándor emléktábláját, a Béke téren az 1919-es eseményekben részt vevő és a fehérterror által börtönbe vetett foglyok em­léktábláját. A városi tanács épületében is márványtábla simul a fal­ra. Rajta az alábbi felirat: „Ebben az épületben alakult meg 1919. március 10-én a Ceglédi Néptanács, a Ceglédi Munkás-Paraszt Katonatanács I elődje. Ezzel a ceglédi munká­Városunknak kevés' parkja van, így még a kisebb szabad térségeken is kívánatos növel­ni a zöld növényzetet, megtör­ni az épületek és az aszfalt egyhangúságát. A múlt év őszén lezárultak a Kossuth téren, a katolikus templom előtt, a Szenthárom ság-szobor körül az ásatások, a felszabadult területen park létesül, nem parkoló. A piciny tér művészeti ér téke a szobor, amely 1790-ben készült, 1902-ben restaurálták, de azóta állapota már ugyan­csak leromlott. Hamarosan szükséges lesz felújítani. A városközpont két patinás épü­lete, a templom és a tanácshá­za között nagyon szűk a sza­bad felület, így a parkosítás során a legfontosabb szempont a távolságok optikai meg­nyújtása. A park helye kemény bur­kolatú aszfalttal és kövezettel körülhatárolt, lezárt; így itt nem cél a növények közti sé- tautak kijelölése. A park min­den irányból jól látható lesz, ha kikerülnek a japánakácok. A későbarokk kertépítészet­re jellemző a szögletes és ke- rekded formák merész kombi­nálása, stílusában ez való a Szevjtháromság-szobor köré. Ennek figyelembevételével na­gyon szép park alakítható ki a nem egészen 1500 négyzetmé­ternyi területén. A szobrot rózsaágyak veszik majd körül, ugyancsak ki­hangsúlyozza a műemléket a tér átlójára illesztett tojás- dad alakú négy virágágy. Eb­be színes kúszócserjék illenek, amelyek nem takarnak. Mind­ezt egységbe foglalja az ágya­kat összekötő gyepszőnyeg. A sok először vették a kezükbe a város vezetését, sorsuk irá­nyítását.’’ Mucsányi Józsefné, a városi pártbizottság osztály­vezetője mondott megemléke­ző szavakat, majd a város vezetői elhelyezték koszorúi­kat. A városháza nagytermében ünnepi, kibővített, együttes ülést tartott a városi pártbi­zottság és a városi tanács. A Himnusz elhangzása után Gyi- gor József, az MSZMP városi bizottságának első titkára kö­szöntötte a megjelenteket, köztük az 1919-es veteránokat és a pártnak azokat a tagjait, akik a felszabadulás előtt lép­tek be a mozgalomba. Dr. Lakatos József, a városi tanács vb-titkára mondott ün­nepi beszédet. A Magyar Ta­nácsköztársaság nemzetközi jelentőségét, a szocialista for­radalom győzelmét méltatta. Kitért arra is, hogy Cegléden már március 21-ét megelő­zően, március 10-én a nép vette kezébe a hatalmat, - a város vezetését, a dolgozó em­berek, a lakosság képviselői vitték az ügyeket. Tisztelettel szólt az egykori tisztségvise­lőkről, többek közt Reiner Al­bert, Urbán Pál, Szálkái Ist­ván és Zsadony Miklós tevé­kenységéről. — 1919 nemcsak a magyar történelem jeles fejezete, ha­nem a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak is ünne­pe — mondotta befejezésül dr. Lakatos József. Az emlékbeszéd elhangzása után a ceglédi Táncsics Mi­hály általános iskola diákjai énekkel, verssel, zenével kö­szöntötték az ünnepi ülés részvevőit és vörös szegfűt nyújtottak át a veteránoknak. T. T. Gazdag sportprogram a FIN-re A középiskolás sportnappal megkezdődtek Cegléden a for­radalmi ifjúsági napok ez évi tömegsport rendezvényei, amelyek április 4-ig ese­ménydús programot adnak a sportolni vágyó fiataloknak. Március 24-én női és férfi kézilabdatornát rendeznek a Tanácsköztársaság Kupáért a Bem SE sporttelepén délután 2 órától. Vasárnap reggel 9 órakor a Ceglédi VSE pályá­ján kispályás labdarúgásban nők mérik össze erejüket, ugyancsak a Tanácsköztársas- ság Kupa keretében. Március 31-én ismét meg­rendezik a felszabadulási váltó­futóversenyt, amelyen külön csoportokban versenyeznek az általános és középiskolások, valamint a felnőtt dolgozók csapatai. A résztvevők a mű­velődési központ előtt rajtol­nak délután 2 órakor. A prog­ram befejező eseménye ápri­lis 4-én lesz a Bem SE sport­telepén, ahol reggel fél 9-től férfi kispályás labdarúgó­mérkőzéseket rendeznek. A KISZ városi bizottsága és a sportfelügyelőség közös szervezésében lezajló esemé­nyekre a nevezéseket a KISZ- bizottság Gubodi utcai helyi­ségében és a járási hivatalnál, a sportfelügyelőségen lehet le­adni. I 7 Április közepén elkezdődik a városi férfi kispályás labda­rúgó-bajnokság is, amelyre a nevezéseket a sportfelügyelő­ségen (Rákóczi út 14.) várják március 30-ig. 1 Milyen lesz a Kossuth tér? Új park a szobor körül Rózsaágyak, kúszócserjék, sokszínű virágok I park hangulatát viszont ront- I ják a japánakácok, amelyek - I nek egyéb rossz tulajdonságaik J is vannak: a fa levele és ter­mése nedves úton balesetve- szélyes, csúszik. Kívánatos lenne a parképítés legelején a kétoldalt levő tíz japánakácot kivágni. A fák olyan nagy ár­nyat adnak, hogy az rontja a rálátást a szoborra és a temp­lomra, de a piac felöl szinte kivehetetlen a tanácsháza épü­lete is. Hamarosan megkezdődik a parkosítás, és — remélhetőleg — a sokszínű, egymástól elté­rő hangulatú terek a város arculatát még barátságosabbá teszik. Surányi Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom