Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-20 / 66. szám

2 1979. MÄRCTTJS 20., KEDD Felavatták az Omszki parkot Vendégek testvérmegyéinkből (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Mondok Pál idézte ez­után az 1919-es március fe­lejthetetlenné vált napjai­nak eseményeit. Azt a közös célt és közös akaratot, amely a szovjet és a magyar prole­tárforradalom harcát megha­tározta, s azt az együvé tar­tozást, amely megteremtette az ívet hazánk felszabadításáig, valamint a mai, közös akara­tig. í A tisztelgő szavak után tar­totta meg nagy érdeklődéssel kísért ünnepi beszédét Brutyó János. Brutyó János beszéde Forradalmi tavasz köszön­tött Magyarországra — mon­dotta bevezetőben — 1919. március 21-én: győzött a mun- káshatalom, kikiáltották a Ta­nácsköztársaságot. Az első magyar munkáshatalom, a forradalmi munkásosztály, a kommunista mozgalom, né- p ünk legjobbjainak harca árán született meg. Nagyszerű forradalmi hagyományainkat nemcsak őrizzük és óvjuk, ha­nem a múló időben, a szer­zett tapasztalatok tükrében új­ra és újra értékeljük, tanul­ságait a jelenre alkalmazzuk. Örök történelmi dicsősége a részt társadalmi helyzetük alakításában, formálásában. A Magyar Tanácsköztársa­ság nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi, világtörténelmi jelentőségű volt. Méltóképpen igazolja ezt az a tény, hogy százezer magyar internaciona­lista küzdött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­méért. Ugyanakkor a magyar Vörös Hadseregben is szép számmal találunk orosz hadi­foglyokat. A magyar internacionalisták között az egyik legkiemelke­dőbb harcos, Ligeti Károly, a vöröskatona, költő, aki 1916­Vcíeránok a megfogyatkozott sorban. magyar munkásosztálynak, hogy Szovjet-Oroszország után elsőként ragadta kezébe a ha­talmat, megteremtette az úri Magyarországon a nép álla­mát. A Magyar Tanácsköztár­saság történelmi jelentősége abban van, hogy a űuna-vöt- gyében először hozott létre olyan társadalmi ■■ rendet, amely megszüntette a kizsák­mányolást. A Magyar Tanács­köztársaság győzelme azt is igazolta a világ előtt, hogy a proletárforradaiom nem orosz ügy, mint ahogy azt sokan vélték, hanem a munkásosz­tály bárhol képes diadalra vinni a forradalmat, megte­remteni a népuralmat. A Tanácsköztársaság meg­teremtésének legfontosabb fel­tétele volt az, hogy ISIS no­vemberében megalakult a két munkáspárt egyesüléséből a Kommunisták Magyarországi Pártja. A párt néhány hónap alatt megnyerte a munkás- osztály, a parasztság zömé­nek politikai támogatását, és más dolgozó rétegek bizalmát. A háborúba belefáradt, nél­külöző tömegek, a tarthatatlan helyzetből azt a kiutat látták, amit az októberi forradalom példája mutatott. A kommu­nistákat követő munkások, pa­rasztok és értelmiségiek nem­csak azért követték október példáját, mert elegük volt az Osztrák—Magyar Monarchia korhadt uralmi rendszeréből, hanem azért is, mert a forra­dalom választ tudott adni a magyar munkástömegek leg­égetőbb kérdéseire. A Tanács- köztársaság folytatója és to­vábbfejlesztője volt mindan-i nak, ami a magyar nép tör­ténetében. nemzeti fejlődésé­ben haladó, előremutató volt. A magyar haladásért folyta­tott több évszázados küzdelem folytonossága testesült meg azzal, hogy a munkásosztály hatalomra került. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt — folytatta a szónok —, többet tett a nép érdekében, mint annak előtte, hosszú évszázadokon át bár­milyen hatalom. Társadalmi tulajdonba vették a termelési eszközöket, megszüntették a kizsákmányolást. Kiépítették a szocialista államszervezetet, a tanácsrendszert, amelyben a dolgozók képviselői intézték a társadalom ügyeit. A Tanács- köztársaság olyan demokráciát teremtett, melyben a dolgozók szabadon élhettek politikai jo­gaikkal, cselekvőén vehettek ban orosz fogságba került, 1917. februárjában pedig már kapcsolatot talált a bolsevi­kokhoz. Május elsején ő ve­zette tüntetésre a magyar ha­difoglyok hagy tömegét. A Kerenszkij-kormány azonban megelégelte Ligeti forradalmi ténykedéseit és Szibériába, Omszkba szállították. Ott tagja lett a bolsevik pártnak és élé­re állt a hadifogoly szocialis­ták szervezkedésének. Vörös­gárdistaként harcolt a forra­dalom vívmányainak védel­méért. és azért áldozta életét is. Ligeti Károly osztagával az Omszk körüli harcokban fede­zetlen maradt, fogságba esett. És 1.919. júniusában kivégez­ték. Huszonkilenc éves volt. A nehéz időben szövődött barátság, erős szálakkal fűz bennünket a szovjet néphez — mondotta Brutyó János. — Szabadságunk, a győztes mun­káshatalom, a szovjet nép küzdelmeinek is köszönhető. A messzi szovjet földön is ke­gyelettel adóznak fiaink, akik ott estek el a forradalmi har­cokban. Nemzedékek nőttek fel hősi haláluk óta, de harcukat, áldo­zatos életüket eleven közelség­ben tartja népeink testvéri szövetsége. Kegyelettel emlé­kezünk a hősökre, akiknek vére árán mai szabadságunk fakadt. Tisztelettel adózunk a nagy harcok ma is élő hősei­nek, a nagy idők nagy tanúi­nak. Pest megye és Omszk megye kapcsolata csaknem egy évtizede fonódott szorosabbra. E kapcsolatban a 60 év küz­delmei és eredményei öltenek testet. A barátságot jelképezi ez a társadalmi munkában felépült park is, amely a megye és Bu­dapest lakóinak ' pihenését, felüdülését szolgálja. De em­lékeztet valamennyiünket ar­ra, hogy a béke, az alkotás, a munka, a pihenés, a gyerme­keink játékos öröme kemény megpróbáltatások, véres har­cok árán váltak mindennap­jaink természetes részeivé. E park terve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére született, az MSZMP Pest megyei és bu­dapesti bizottsága, a megyei és a fővárosi tanács, a megyei és fővárosi tömegszervezetek kö­zös összefogása eredménye­képpen. Felhívással fordultak a me­gye és a főváros lakosságához, üzemeihez, szövetkezeteihez, intézményekhez, hogy társa­dalmi munkával segítsék az Omszki park megvalósítását. És az üzemekből, intézmények­ből a szocialista brigádok tö­megesen jelentkeztek. Több mint 40 intézmény, üzem a kommunista szomba­tok ellenértékével járult hoz­zá a park létrehozásához. A nagy társadalmi munka értéke megközelíti a 6 millió forintot. Méltó helyre került Ligeti Károlynak, a nagy internacio­nalista harcosnak, népünk hős fiának szobra. Hatvan esztendő telt el az első győztes proletáríorrada- lom óta. De a mi korszakunk­ban válnak valóra mindazok a célok, amiket a tizenkilencesek megálmodtak. Harcuk, áldo­zatos életük példát ad és köte­lez arra, hogy elődeinkhez hí­ven valóra váltsuk álmaikat, terveiket, felépítsük a szocia­lista Magyarországot. Csupán néhány pillanat, a jelenlevők tapsa véget sem ért, amikor Brutyó János le­leplezte a márvány háttér előtt magasodó szobrot. Fjo­dor Bugajenko és Viktor De- szatov alkotása hősi halála előtti pillanatban örökíti meg Ligeti Károlyt. Az alakba hát­rakötözött kezek ellenére is monumentális’ erőt fejez ki. A feszülő test talán a lövés pil­lanatát idézi, mintha a hatal­mas erő nekifeszülne a világ­nak. A mű egyetlen figurájá­ban az egész Ligeti-század, s meglehet, a „százezer rendít­hetetlen magyar” elszántságé ölt testet. Vlagyimir Novoszelcev beszédét mondja. — A magyar március fia­talabb testvére a szovjet ok­tóbernek — hangzottak Vla­gyimir Novoszelcev szavai. — Lenin a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának Közpon­ti Vezetőségéhez intézett leve­lében is elemezte a Tanács- köztársaság történelmi jelen­tőségét, azt a bizonyságot hangsúlyozta, hogy a magya­rok megmutatták: a nemze­ti és a nemzetközi proletár forradalmak egyik lehetséges útját. „A becsületes világ az önök oldalán áll” írta Lenin. És a szovjet nép nagyrabe­csüléssel gondol a magyar Ta­nácsköztársaságra, s azoknak az emlékét is őrzi, akik a szovjet hatalom megvédéséért vállalták a harcot, áldozták életüket. Ligeti Károly neve mellett megőrizzük a többiekét is. Ut- 'ák, terek viselik nevüket, út- örőcsapatok. szocialista bri- ádok választották őket név- .dóiknak. Az Omszk megyeiek vagy eseménynek tekintik a mostani szoboravatást. Az elesettek emléke élteti az '■löket, valljuk mi szovjet em­berek. Ezért fontos nekünk is, hogy megyénk felszabadulásá­nak évfordulóján az ittenihez hasonló szobrot állítsunk Li­geti Károlynak. Pártjaink központi bizottsá­gainak céljai azokat a törek­véseket fogalmazzák meg, ame­lyek alapként szolgáltak a Nagy Október és a dicsőséges március harcosainak prog­ramjához. A közös cél. az együttes akarat összeköti né­peinket egymással és a szo­cialista közösség országaival. Ezért öröm, hogy mától me- mentóként áll Pest megyében az omszki hős szobra. (Folytatás a 3. oldalon.) A bolgár,; NDK- és szovjet delegációk látogatásai A Tanácsköztársaság évfor­dulója alkalmából teslverme- gyéinkből küldöttségek láto­gattak Pest megyébe. Vasár­nap délelőtt érkezett a Ferihe­gyi repülőtérre az Omszk me­gyei delegáció, amelynek ve­zetője Vlagyimir Novoszelcev, az Omszk megyei pártbizott­ság titkára, tagjai Sztyepán Momot, az omszki járási párt- bizottság első titkára és Nyi­kolaj Zsivotkevics, az irtiszi hajózási vállalat igazgatója. A küldöttséggel érkezett a Pest megyei Hírlap vendégeként Alekszandr Jazenko, az Omsz- kaja Pravda főszerkesztő- helyettese és Szergej Semigov, az omszki televízió operatőre. A delegációt a repülőtéren Ba- rinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára fogadta. Jelen volt a ven­dégek fogadásán Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete is. Az Omszk megyei delegáció vasárnap Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedett. Az OmSzk megyei vendégek az érkezés uiáni első pillanatokban, a repülőtéren. Képűink előterében (középen) Barinkai Oszkárné, mel­lette (jobbról) Vlagyimir Novoszelcev, a delegáció vezetője. Vasárnap délután érkezett Budapestre NDK-beli testvér­megyénk, Suhl küldöttsége. A delegációt — amelynek veze­tője Walter Weiss, a Suhl megyei pártbizottság másod­titkára, tagjai Günter Steigle­der, a Suhl megyei pártbizott­ság ellenőrző bizottságának el­nöke, Joachim Küntze, Suhl város tanácsának elnöke — a repülőtéren Arató András, a Pest megyei pártbizottság tit­kára fogadta. Jelen volt Dieter Zibelius, az NDK magyaror­szági nagykövetségének taná­csosa. Hétfőn délelőtt jöttek meg bulgáriai testvérmegyénkből a vendégek. A repülőtéren Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, illetve dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Ta­nács elnöke fogadta a kül­döttséget. A delegáció vezetője Nyikolaj Djulgerov, a Szófia megyei pártbizottság első tit­kára, tagjai Peter Vidonov, Szófia megye tanácsának el­nökhelyettese, Dimiter Najda- kov, a proyeci járási pártbi­zottság első titkára és Peter Ivkov, a kosztembundi járási pártbizottság első titkára. A delegáció fogadásán jelen volt Vladimir Videnov, a Bol­gár Népköztársaság magyar- országi nagykövete is. Hétfőn délelőtt az Omszk és a Suhl megyei delegáció Szent­endrére látogatott. Útjukra a küldöttségeket elkísérték Ba­rinkai Oszkárné és Balog László, az MSZMP Pest me­gyei bizottságának titkárai. A városi pártbizottságon a dele­gációkat Barát Endre, az MSZMP szentendrei városi bi­zottságának első titkára és Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke fogadta. A ven­dégeknek Barát Endre szá­molt be Szentendre fejlődésé­ről, az elért eredményekről és a jövőbeni tervekről, felada­tokról. Ezután városnézés kö­vetkezett, amelynek során megtekintették a Kovács Mar­git Múzeumot, majd néprajzi sajátosságokkal ismerkedtek, ellátogattak a skanzenbe, a Kerényi Múzeumba és a Me­gyei Művelődési Központba. Délután az Omszk, a Szó­fia és a Suhl megyei delegáció részt vett az Omszki park ünnepélyes felavatásán, amely­ről lapunk első oldalán tudósí­tunk. A késő délutáni órákban a három küldöttség ellátogatott az Óbuda Termelőszövetkezet­be. A delegációkat elkísérték a látogatásra Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Cser- venlca Ferencné. dr. Mondok Pál, Barinkai Oszkárné és . Balog László, Barát Endre és Marosvölgyi Lajos. A vendé­geket Csonka Csaba, az MSZMP Szentendre járási bi­zottságának első titkára kö­szöntötte. Ezután Varga Ferenc tsz-el­nök a növényházakon , át ka­lauzolta a vendégeket, majd beszámolt a termelőszövetkezet múltjáról, jelenéről és a jövő terveiről. A látogatás a késő délutáni órákban fejeződött be. A Suhl megyei küldöttség a váróterem felé indul. Balról jobbra: Komáromi János, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, Günter Steigleder, Arató András és Walter Weiss, a delegáció vezetője. Cservenka Ferencné a megye nevében is szeretettel üdvözli a Szófia megyei küldöttség vezetőjét, Nyikoláj, Djulgerovot. A kép bal oldalán dr. Mondok Pál (előtérben a tolmács). A Kovács Margit Múzeumban. A képen balról jobbra: Wa:i Weiss, Günter Steigleder, Vlagyimir Novoszelcev, Joachim Künlze, a tolmács és Nyikolaj Zsivodkevics. Séta a skanzien felépült falujában. Fotó: Bozsán—Halmágyi Vlagyimir Novoszelcev köszöntőié

Next

/
Oldalképek
Tartalom