Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

Ä r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS ES OS XXIII. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM 1979. MÁRCIUS 17., SZOMBAT Tanácstagi beszámolók Várospolitikai számvetés Kérések, javaslatok, lehetőségek Nyársapáton lói termett a sárgarépa Tisztogatják kézzel, géppel Futball, teke a hét végén A szolnoki rádió műsora Március 19-töl 25-ig A sárgarépával dolgozó tsz- t-agok, Kapás Mihály, Sárik Gyula és Darázs János el­mondották, hogy naponta 35 —40 mázsát tisztítanak, s egy részét a Nagykőrösi Konzerv­gyárba viszik, ahol a zakusz- kagyártáshoz használják fel, másik részét a gyár ceglédi telepére szállítják, ahol zöld- ségszárítmányt gyártanak be­lőle. Beszéltünk a tisztító asszo­nyokkal és lányokkal is. Bíró Istvánná, Halasi Balázsné és Mala Mária elmondták, hogy a sárgarépatisztításért kilón­ként egy forintot fizetnek, s egy munkanapon egy dolgo­zó 100—150 kilót is megtisz­tít Még vagy 40 vagonra va­lót k^ll feldolgozniuk. A zárszámadásig a termelő- szövetkezet 2 millió 116 ezer forintot kapott a sárgaré­páért, a bevétel, a tsz számí­tása szerint, megközelíti a 4 millió forintot K. L. vereséget szenvedtek. Az első félidőben a ceglédiek játszot­tak jobban, szünet után meg­változott a játék képe, amit a hazaiak három gólja is jelzett A tavaszi harmadik forduló­ban — a CVSE-sporttelepen, délután három órától — a két évvel ezelőtti bajnok, Süly­sáp együttesével mérkőznek, akik ellen csak akkor van re­mény a két bajnoki pont meg­szerzésére, ha végig kiegyen­súlyozottan játszik a gárda, a kartali, első félidei formában, Előtte, egy órától, az ifjúság giak találkoznak. Megemlékezés Mező Imréről A ceglédi Török János Me­zőgazdasági Szakközépiskolá­ban a napokban Mező Imre éle­tével ismerkedtek meg a KISZ- foglalkozás keretében a diá­kok. A forradalmi ifjúsági na­pok keretében a taggyűlést a mezőgazdasági tagozatra járó tanulók I/b osztályosainak rö­vid műsora vezette be. A to­vábbiakban a munkásmozga­lom harcosának özvegyével folytattak hosszú beszélgetést, aki — eleget téve meghívásuk­nak — ellátogatott az iskolába. Falugyűlések Március 19-én, hétfőn járás- szerte folytatódnak a falugyű­lések. Abonyban a téglagyár­ban délután fél 4-kor, az Űj Világ Tsz-ben 4 órakor tarta­nak összejövetelt. Albertirsán a művelődési házban fél 6-kor, Csemöben az általános iskolá­ban 4 órakor, Dánszentmikló- son az állami gazdaságban 3 órakor, Jászkarajenőn a mű­velődési házban este 6 órakor adnak számot a község vezetői a közösséget érintő kérdések­ről, ____________ Ba jnokok bemutatója A KISZ járási bizottsága és a városi-járási sportfelügye- lőség közös rendezésebén március 19-én, hétfőn dél­után ötórai kezdettel a CVSE sportcsarnokában Hívd ki, győzd le a bajnokot! címmel élsportolók bemutatóját és él­ménybeszámolóját láthatja, hallhatja a közönség. A meghívottak közt vannak Gergely Gábor asztalitenisze­ző, Varga Imre dzsúdós, Ba­dart Tibor ökölvívó, Európa- bajnokok, Gellért Sándor, Recska László válogatott ko­sárlabdázók és Zsíros Tibor szövetségi kapitány. A műsor­ban részt vesz az Óbuda Tsz SK karateklubja, NB I-es lab­darúgó-, lábtenisz- és női kézi­labdabemutató lesz. Hámori Tibor élménybeszámolót tart Ali Mohamed Cassyus Clay- röl. Minden érdeklődőt várnak a rendezők. NEM JÖN A P. MOBIL A KISZ városi bizottsága tájékoztatása szerint a ceglédi ifjúsági napok eseménysoroza­ta keretében március 18-án, vasárnap délután négy órára a sportcsarnokba meghirdetett P. Mobil együttes koncertje elmaradt S A városi tanács és a Pest Ej megyei Múzeumok Igazgatósá- E ga a Tanácsköztársaság kikiál- = tásának 60. évfordulójára Mun- 5 kás- és szegényparaszt-mozgal- E inak Cegléden 1945-ig címmel = kiadványt jelentet meg. A nép- 5 szerűsítő jellegű tanulmányt S Máté Bertalan történész-muzeo- E lógus állította össze. Az aláb- | biakban ebből közlünk egy i részletet. VAROSUNK A HORTHY- KORSZAK ALATTI, illetve a felszabadulást követő gazdasá­gi, politikai történetének ku­tatásával és feldolgozásával lényegében még adós a törté­nettudomány. Ennek az össze­állításnak — főleg ismeretter­jesztő jellege miatt — sem le­hetett feladata, hogy részletes képet adjon a város 1919—194o közötti politikai történetéről. Csak jelzésszerűen, a kitekin­tés lehetőségének igényével és csupán vázlatosan kívánt a munka ezzel a korszakkal fog­lalkozni. A kutatások mai állása sze­rint állíthatjuk, hogy Cegléd legújabbkori munkásmozga­lom- és politika-története jó­val sokszínűbb, árnyaltabb, összetettebb és gazdagabb, mint ahogy jelenleg felvázol­ni tudjuk. A részletes és hite­les kép kialakításához a kö­vetkező időszak kutatásai ad­nak majd segítséget. 1919. augusztus 1-én a kül­ső és belső reakció támadása a Tanácsköztársaságot megdön­tötte. A jobboldali szociálde­mokratákból álló Peidl-kor­„Tájmúzeum, kiállítóterem, vas-műszaki áruház és bizo­mányi bolt kellene Ceglédre. Nemtörődöm emberek, fittyet hányva a rendre, póráz és szájkosár nélkül sétáltatják kutyáikat a parkokban, tere­ken. Mikorra várható a Szé­chenyi, a Beloiannisz és a Kossuth Ferenc utca felújítá­sa? Jó példával elöljárva moz­gósítsuk lakótársainkat, hogy mind több virágos erkély le­gyen az emeletes házakban! Továbbra is vállalják a Kos­suth Ferenc utcai játszótér karbantartását társadalmi munkában az ott élők.” Így sorakoztak a tartalmas beszámolót követő hozzászólá­sok, kérdések és hasznos ja­vaslatok a minap megtartott városkörzeti tanácstagi beszá­molón Cegléden, amelyen szép számmal jelentek meg fiatalok és idősebbek egy­aránt. Szeleczki Mihály, dr. Hídvégi Zoltán, Hegedűs Jó­zsef és Gyigor József, az első, a második, a harmadik és a negyedik választókerület ta­nácstagjainak körzeteiből megjelent hallgatóság megelé­gedetten nyugtázta, válasz­tott képviselőik körültekintő gondossággal és előrelátó megfontolt­sággal szolgálják a ta­nácstestületekben körzetü­ket s az egész város érde­keit. t A korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően, most is feb- ruáÍDán és márciusban tartják a tanácstagi beszámolókat, amelyeknek eddig kétharmada lezajlott. A tanácstagok rész­letesen tájékoztatják a lakos­ságot a tanács és a végrehajtó bizottság tevékenységéről, tel­jes képet adva a városfej­lesztés problémáiról, lehetősé­geiről, kérve Cegléd polgárai­nak részvételét a különböző társadalmimunka-akciókban. mány hatnapos uralma meg­semmisítette a dicsőséges 133 nap legfontosabb vívmányait. A megtorlásra törekvő ellen­forradalmi erők a bevonult román királyi csapatok segít­ségével elkergették a Peidl- kormányt, és Friedrich István vezetésével alakult kabinet. Megkezdődött a megtorlás a forradalomban részt vett személyek ellen. A Peidl- kormány megtévesztő nyilat­kozatai miatt helyükön ma­radt forradalmi vezetők sor­ra áldozatul estek a fékte­len terrornak. Cegléd környé­kén Héjjas Iván és Prónay Pál különítményei kegyetlen- kedtek. Jónás Gyula, a „Lenin-fiúk” egyike ceglédi letartóztatása után a Margit körúti fegyház- ban „ismeretlen körülmények között” halt meg. A szintén ceglédi Plutzer Márton vörös­katonát a városban tartóztat­ták le, és a laktanya börtöné­be vitték, ahol agyonlőtték. Sokan szenvedtek hosszú bör­tönbüntetést, üldöztetést. A Tanácsköztársaság fennállása alatti tevékenység a hatalom­ra jutott ellenforradalmi rend-: szer vezetőinek szemében megbocsáthatatlan vétek volt, munkanélküliséggel, állandó terrorizálással, zaklatással, er­kölcsi, fizikai megalázással és nyomasztó hatósági felügyelet­tel járt. 1919. november 20-án Horthy Az eddig megtartott ötven­nyolc tanácstagi beszámoló alapján megállapítható, hogy — az előző időszakhoz vi­szonyítva — nőtt a látoga­tottság és gyarapodott az érdeklődő fiatalok száma. A belterületi körzetekben át­lagosan harminc, a külterüle­ten tizenöt-húsz személy je­lent meg. Különösen jól sike­rült a Május 1. Ruhagyárban, a városgazdálkodási vállalat­nál, a művelődési központban és a tanácsházán tartott vá­roskörzeti tanácskozás. Az előző esztendőktől elté­rően, most a tanácstagi beszá­molókon elhangzott kérdések, felvetések többségére nem írásban, hanem szóban adtak választ a tanácstagok, a taná­csi felelősök és a Hazafias Népfront aktívái. Azokat a kéréseket, melyeknek meg­valósítására 1980-ig nem ke­rülhet sor, a műszaki osztály nyilvántartásba vette, és a következő tervciklus felada­tainak meghatározásánál — lehetőség szerint — figyelem­be veszi. Kedvező visszhangot vál­tott ki, hogy idén a tanácstagi csoportok saját pénzeszközök­kel rendelkeznek, amelyből — kellő társadalmi munkával — megoldhatják a hosszú ideje húzódó kisebb helyi gondokat. A csoportpénzekből összefo­gással építhetnek járdát, megrendelhetik földutak kar­bantartását, kicserélhetik az átereszt, gyalogátkelőhelyet lé­tesíthetnek és gyermekjátszó­teret alakíthatnak ki. A csoport önmaga határoz­za meg a rendelkezésére álló pénz felhasználását, a tanács­tagi beszámolókon elhangzot­tak figyelembevételével. Min­den bizonnyal tetemes társa­dalmi munkával egészül ki a nemzeti hadserege bevonult Ceglédre. A város vezetősége hajbókolva fogadta. Horthy és a város vezetősége között le­zajlott táviratváltás ékes bi­zonyítéka volt: az ellenforra­dalom győzelemre jutott Ceg­léden. A berendezkedő ellenforra­dalom saját uralmát igyekezett biztosítani, és kegyetlen meg­torlást készített elő a fogság­ban levő ceglédi kommunisták es a tanácshatalom helyi szer­veiben részt vett személyek el­len is. A ceglédi fiatalkorúak fog­házában tartották őrizetben Szálkái Istvánt, a direktórium elnökhelyettesét, ' Neményi Mátyást, a Népakarat szerkesz­tőjét, Reiner Albertet, az egye­sült párt titkárát, Urban Pált, a mozgalom veteránját, Zsa- don Miklóst, a direktórium el­nökét és másokat. URBAN PAL BÖRTÖNÉVEI ALATT a párt törvényen kí­vül helyezése, a megfélemlítés és a terror miatt a munkás- mozgalom stagnált Cegléden, de nem szűnt meg. Többek kö­zött ezt bizonyítja az a későb­bi adat, hogy egy rendőri el­lenőrzés során, 1923-ban „kommunista könyvtárra” bukkantak a városban. Ugyan­is a megszűnt Újvárosi Föld­művesek és Munkások Egye­sülete az Újvárosi Olvasóegy­let tulajdonába adta át könyv­tárát, amely — a helyi lap tu­forintok értéke, amelynek szervezésében sok segítséget tudnak adni a tanácstagi be­számolókon megválasztott ut­ca- és lakóbizottságok. A legtöbb kérelem a ta­nács műszaki osztályához érkezett, többnyire útjaví­tást, -építést, felszíni víz- elvezetést javasolva. Néhányan a köztisztaságról, a közúti rendről és a forgalom- szabályozás korszerűsítéséről szóltak. A termelés-, ellátás­felügyeleti osztálytól több kül­területi körzetben kérték új fűtőolajlerakat létesítését, élelmiszerüzletek megnyitását s a meglevő boltok áruválasz­tékának bővítését. Az eddig megtartott tanács­tagi beszámolók alapján meg­állapítható, hogy a résztvevők növekvő száma, s a mind több önzetlen támogatást felajánló hozzászólás is bizonyítja: egy­re többen teszik magukévá városunk fejlesztésének ügyét. Kőhalmi Dezső Véradónap a tsz-ekben Ebben a hónapban önkéntes, térítésmentes véradásra készül­nek az abonyi termelőszövet­kezetek. A Vöröskereszt akti­vistái és á helybeli vezetők a szervezést időben megkezdték. Bíznak benne, hogy — mint eddig — most is sokan vállal­ják az önzetlen segítségnyúj­tást. Az Üj Világ Tsz-ben ma március 17-én, délelőtt 9-től 12 óráig a gazdaság központ­jában, a József Attila Tsz-ben március 22-én délelőtt a tsz- irodában fogadják a véradó­dósítása szerint — tele volt a „legveszedelmesebb” kommui nista könyvekkel. Megtalálha­tó volt itt a Kommunista Ki­áltvány, a Szocializmus és kommunizmus eszméje mel­lett számos más kiadvány is. Megdöbbenve írta a Ceglédi Kisgazda Újság: „A kommu­nizmus gyökeret vert nálunk. Már az 1900-as évek elején marxi kiáltványokat olvastak az Újvároson”. Cegléden az 1922—25. közöt- td időszakban kezdtek a szak- szervezeti helyi csoportok új­jáalakulni. A mozgalom fel­éledése a legtöbb csoport ese­tében a tapasztaltabb budapes­ti szervezetekkel, a munkások­kal kialakult kapcsolat révén kezdődött. E kapcsolat segítségével szerezték be a helybeliek tag­könyvüket, a titkos körlevele­ket. Így került sor 1922-ben a Dobos István, Fehér János, Zsadon Miklós és mások által irányított szabómunkások he­lyi csoportjának bizonyos bér­emelést eredményező munka- beszüntetésére, illetve 1924- ben a malomipari munkások sztrájkjára, amelynek még eredményesebb befejezését a munkaadók által bérelt sztrájktörők nehezítették meg. 1925-ben a ceglédi malom­ipari munkások összejövetelét akadályozták meg, és sújtották a vezetőket pénzbírsággal. Egy, a Kisfaludy utcában ter­vezett gyűlés miatt sokat zak­latta a hatóság a nyomdaipari munkásokat is. Hosszú ideig nem is engedélyezte gyűlései­ket. 1936-ban a bőripari mun­kások kezdeményeztek hason­ló céllal munkabeszüntetést, amely eredményes volt ugyan, de a munkaadók összefogása a sztrájk után nagyon megne­A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet legjelentő­sebb árunövénye tavaly a sár­garépa volt. Ezt 114 hektáron termesztették, és a várt 15 ezer 750 mázsával szemben 41 ezer 324 mázsát takarítottak be. A nem várt nagy termést a termelőszövetkezet tagjai mind felszedték, s miután a fagyok beálltáig csak kis ré­szét tudták értékesíteni, a sok sárgarépát leföldelve tárolták. Az eladás sok gondot okozott, de sikerült megegyezniük a Nagykőrösi Konzervgyárral olyanformán, hogy a gyár a sárgarépát megtisztítva átve­szi. Novemberben a tsz-ben tisztítóberendezést állítottak fel, amely a tárolóból behor­dott földes sárgarépát kiros­tálja, s nagyjából megtisztít­ja. Ezután a sárgarépa egy nagy munkateremben futósza­lagra kerül, amelyről 22 ügyes asszony és leány lesze­degeti, meghámozza és felda­rabolja. Szombat Teke: Már négy fordulót le­játszottak a teke NB II-ben, s eddig még csak egyszer győz­tek az Űttröszt KÖZGÉP játé­kosai. Most délután fél három­kor a Kőbányai Porcelán együttesét fogadják a Teleki utcai pályán, ahol remélhető­leg sikerül javítani az eddigi gyenge mérlegen. Vasárnap Labdarúgás: Van min javí­taniuk a CVSE megyei baj­nokságban szereplő labdarú­góinak, akik az előző fordu­lóban Kartalon nagy arányú Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Tömegsport, tömegekkel. Te­lefon: 12-959. A stúdióba meg­hívott vendégek a megyeszék­hely és néhány nagyváros tö­megsport helyzetéről szólnak. 18.00: Alföldi krónika. Ritmi­kus percek a Skorpió együttes régebbi felvételeiből. 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. Discó- slágerek. 17.10: Szabad szín­pad, szabadidőben. Pár perc hezítette a vezetők, közöttük Farkas Károly, Farkas József, HÖrömpő József, Vörös Lajos, Tóth Gyula és-mások elhelyez­kedését. A lazábban-összefogottab- ban együttműködő csoportok tagjait a Kisfaludy utcai Mun­kásotthon fogadta be, és adott a sokfelől korlátozott és aka­dályozott gyűlések megtartá­sához helyet, de — hasonlóan az ország más területeihez — Cegléden is a vendéglők, il­letve más, kevésbé ellenőrzött helyiségek szolgáltak az ösz- szejövetelek céljára. A bőr­ipart munkások szobát bérel­tek a Víz utcában, más alkal­makkor a szabókkal együtt a Selyem utcai úgynevezett Vi­rág-házban jöttek össze. A CEGLÉDEN ALAKULT szakszervezeti helyi csoportok nem tevékenykedtek folyama­tosan megalakulásuktól kezd­ve a felszabadulásig. Többször is beszüntették működésüket, feloszlottak, visszahúzódtak a rendőrségi, csendőrségi terror, a zaklatások, a munkaadók ál­tal rájuk kényszerített munka- nélküliség rémétől félve. A létbizonytalanságtól tartottak, amely különösen az 1929-től 1933-íg tartó gazdasági világ­válság idején öltött elképesztő méreteket városunkban is. A sok nehézség ellenére a szakszervezeti helyi csoportok legaktívabb és legképzettebb tagjai, a lehetőségekhez ké­pest, igyekeztek kapcsolatot teremteni és tartani az illegá­lisan működő budapesti balol­dali és kommunista elvtársak­kal, valamint a leghaladóbb helyi erőkkel. Máté Bertalan, a Kossuth Múzeum történész-muzeológusa dzsessz. A békéscsabai Hat szív együttes játszik, 17.35: Hol volt —• hol nem volt rizs. Ré­gi melódiák. Mikes Éva éne­kel, közben: A technika bű­völetében. Merza Jenő írása. 18.00: Alföldi krónika. Verbun­kosok, csárdások. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. 18.30—19.00: A munkásmozgalom dalaiból. Közben hangképek a gyüleke­zőről. 19.00: Helyszíni közve­títés a szolnoki Jubileum tér­ről. 19.30: Műsorzárás. Szerda, 17.00: Hírek. A Ta­nácsköztársaság 60. évforduló­ján. Palatínus István írása. Kórusmuzsika. 17.20: Pintér Ferenc portréja. Jászárokszál- lástól a Vörös térig. 17.40: Ut­cák, terelt, emléktáblák. Köny- nyűzene. 18.00: Alföldi króni­ka. Rock percek zenekarokkal. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Híreit. 17.05: Hét közben. Aktuális magazinműsor. (A tartalom­ból: Zsendülő határban. Kin­csünk, a víz. Szolgáltatási ro­vat. Figyelmükbe ajánljuk. Előzetes műsorainkról.) 18.00: Alföldi krónika. Tánczene a szerzők előadásában. 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsqrelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Rég hallott együttesek felvételei­ből. A Síik együttes játszik. 17.10: Festőszemmel az Ezer­egyéjszaka. Stüdiópódium. A szarvasi zeneiskola tanárai játszanak. 17.25: Tavasz az üdülőkörzetekben. Fiadzott-e a pénz? Dalok a pénzről. 18.00: Alföldi krónika. Nótaked ve­lőknek. 18.25—18.30: Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00: Rádióví- kend. (A tartalomból: Hírek. Szerkesztik a hallgatók, Köz­ben: Riportok a hét esemé­nyeiből. Könyvsarok. Előadók ABC-ben. 18.00: A nap híre', eseményei. Programajánlat. Sport. Lapelőzetes és hírössze­foglaló.) Vasárnap, 17.00: Hóvégi ma­gazin. (A tartalomból: Ez még tavalyi... Munkásszállás he­lvett fakarusz. KlSZ-fogada- lomtételek. Karcolat.) 18.00: Sport és muzsika. Beszámoló a nap sporteseményeiről. 18.30: Műsorzárás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. kát. Hamarosan megjelenik Sztrájkoló molnárok, szabók A város munkásmozgalma a H őrt íiy-kor szak alatt i i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom