Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. MÁRCIUS 17., szombat A budapesti felhívás K özhellyé vált szinte a kifejezés: korunk­ban felgyorsult a történelem. Mégis tény: a XX.. század második felé­ben egy-egy év alatt annyi a változás a világban, amennyihez azelőtt évtize­dek kellettek. Ezért van az is, hogy egyes jeles dátu­mokról ma gyakrabban, ki­sebb időközönként emléke­zünk meg, mint korábban, amikor legfeljebb ötven- száz évenként ültek jubi­leumot. A tíz évvel ezelőtti ese­mény azonban olyan válto­zási folyamat kezdetét jelzi, amely mindenképpen fon­tos fordulóponttá teszi a huszadik századi Európa számára. 1969. március 17-én fővárosunkból intéz­ték kontinensünk' országai­hoz felhívásukat a Varsói Szerződés államainak veze­tői, megismételve három évvel korábbi javaslatukat: Európa országai működje­nek együtt az összeurópai értekezlet összehívásában és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az értekezlet eredményes le­gyen és beváltsa a népek hozzá fűzött reményeit. Is­meretes, az értekezlet 1975. augusztusának első napján összeült a finn fővárosban, és a részt vevő állam- és kormányfők aláírták a zöld könyvet, amely, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya vonult be a történelembe. Ez a doku­mentum sok éves munka alapján készült, s tartal­mazta azokat a témákat, amelyeket a budapesti fel­hívás kijelölt: Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az álla­mok közötti gazdasági, poli­tikai és kulturális együtt­működés erősítése az orszá­gok egyenjogúságának, füg­getlenségének és szuvereni­tásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer annak objektív lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedés­ügy, a vízi és légtér hasz­nosítása, valamint az egész­ségügy területén az egész földrész lakosságának jólé­tével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket valósítsunk meg. Az, hogy a Varsói Szerző­dés felhívása meghallgatás­ra talált, rendeződött az NSZK és a szocialista or­szágok viszonya; egyezmény született Nyugat-Berlin stá­tusáról és a két német ál­lam is szerződést kötött egymással, s megalkották Európa e rendkívül fontos dokumentumát is, a szocia­lista közösség országai kö­vetkezetesen békeszerető politikájának köszönhető. A Varsói Szerződés orszá­gai addig és azóta is szám­talan alkalommal hangoz­tatták tárgyalókészségüket, megegyezési szándékukat minden fontos, Európa és a világ biztonságával kapcso­latos ügyben. Tíz évvel ez­előtt Budapesten az össz­európai együttműködést al­ternatívául ajánlották a fegyverkezési versennyel, a .katonai szembenállással, a yiszálykodásokkal szemben. A szocialista közösség egyeztetett külpolitikai lé­péseinek célja mindig is a leszerelés, a katonai tömbök együttes feloszlatása volt. Ismeretes, hogy az öt éve folyó bécsi csapatcsökken­tési tárgyalásokon a Varsói Szerződés tárgyaló tagálla­mai több fontos — a nyu­gati elképzeléseket figye­lembe vevő — javaslatot tettek a Közép-Európában állomásozó csapatok és fegyverzetek csökkentésére. Az összeurópai együtt­működést sokoldalúan ér­telmezve szorgalmazzák az államok sokoldalú gazdasá­gi és kulturális együttmű­ködését, az emberek közötti jó kapcsolatok erősítését, A megkülönböztetések nélküli kereskedelem fontos kér­dés: a KGST és a Közös Piac között mégsem sikerült még megfelelő megállapo­dást létrehozni, s lehetne tovább sorolni azokat a te­rületeket, amelyeken meg­akadtak a szocialista orszá­gok kezdeményezései. Hazánk külpolitikája szá­mára az európai együttmű­ködés erősítése Helsinki és a budapesti felhívás szelle­mében elsőrendű politikai feladat. Ennek jegyében a Magyar Népköztársaság minden szinten és minden téren igyekszik javítani kapcsolatát Európa összes országával. A helsinki értekezlet, a dokumentum elfogadása azt jelezte, hogy a kölcsönös akarat és jóindulat, az eny­hülést, a megértést szolgál­ja. A szocialista országok újabb felhívásai rámutat­nak: mindez nem rekedhet meg a mostani szinten, s semmiképpen nem térhe­tünk vissza a hidegháború­ba. Ehhez elsősorban kato­nai téren kell enyhülést el­érni. A szocialista országok legutóbbi moszkvai csúcsér­tekezletén, 1978 novemberé­ben, ismét több fontos ja­vaslatot tettek a fegyverke­zési hajsza megfékezésére, hogy hatékony intézkedé­sekre kerüljön sor az euró­pai politikai enyhülés ki­egészítésére és a biztonság megszilárdítására. A moszk­vai közlemény aláhúzta: nincs olyan fegyverfajta, amelyről a szocialista or­szágok ne lennének hajlan­dók tárgyalni. Válasz ez a keleti fenyegetésről szőtt nyugati mesékre, az aktív és nyugalmazott NATO-ge- nerálisok szocializmuselle- nes vádaskodásaira. A jövő évben újabb ta­lálkozóra ülnek össze a helsinki konferen­cia résztvevői. Ez alkalom­mal Madridban vitatják meg, mit végzett Európa a dokumentum ajánlásainak végrehajtásában és milyen feladatokat kell elvégezniük a kontinens országainak a jövőben. Több, mint egy év még hátravan, s addig is számos lehetőség kínálko­zik. Leonyid Brezsnyev szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára március 2-i választási beszédében java­solta: az európai országok kössenek kollektív meg nem támadási szerződést, ne nö­veljék katonai erőiket, fo­kozzák a bizalomerősítő in­tézkedések hatékonyságát, azaz a fegyverkezési hajsza helyett lássanak hozzá a béke építéséhez. Miklós Gábor Gyenes András Zalában Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken Zala megyébe lá­togatott. Zalaegerszegen, a megyei pártbizottságon tájé­koztatták a megye politikai, gazdasági és kulturális hely­zetéről. Ezt követően a me­gyei pártbizottság székházá­ban találkozott a megye párt­ós állami életének vezetőivel, és időszerű külpolitikai kér­désekről tájékoztatta őket. A KB titkárának zalai prog­ramja pénteken délután Pa- csa községben folytatódott. A községi pártbizottságon tájé­koztatót hallgatott meg a köz­ség és a hozzá tartozó 4 társ­község életéről, majd pedig a helyi Haladás Tsz-t kereste fel. Kádár János fogadta Kulikov marsallt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB szék- házában fogadta Viktor Kuli- kovot, a Szovjetunió marsall- ját, a Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A szí­vélyes, elvtársi légkörű talál­kozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos had- seregtábomok, honvédelmi miniszter. Losoncai Pál találkozott a török küldöttséggel Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken a Parla­ment Munkácsy-termében fo­gadta a hazánkban tartózkodó török parlamenti küldöttséget, amelyet dr. Cahit Karakas, a Török Köztársaság Nagy Nem­zetgyűlésének elnöke vezet. •• Ünnepi megemlékezés a megyei tanács ülésén Napirenden a végrehajtó bizottság tevékenysége Pénteken délelőtt a megye­háza dísztermében ülést tar­tott Pest megye Tanácsa. Na­pirend előtt elfogadta az 1978. december 15-i tanácsülésen el­hangzott interpellációk nyo­mán tett intézkedésekről szóló jelentést, majd a jóváhagyott napirendnek megfelelően ün­nepi megemlékezésre került sor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Munkás-, Katona- és Földműves Tanácsa meg- alakulásának 60. évfordulója alkalmából. A Tanácsköztársaság méltatása Az ünnepi beszédet mondó dr. Csicsay Iván tanácselnök­helyettes bevezetőben méltatta a Tanácsköztársaság történel­mi jelentőségét, s fölidézte a megye munkásmozgalmának A 60. évfordulóra készül az egész ország Országszerte együtt készü­lődik az ifjúság s a felnőtt nemzedék a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulója méltó megünnep­lésére. A forradalmi ifjúsági napok eseményeinek is ki­emelkedő állomása lesz a 60 évvel ezelőtti történelmi sors­forduló köszöntése. Budapesten százezreket vár­nak az első magyar proletár­állam 60. évfordulójának ün­nepségeire, szovjet vendégek is érkeznek, köztük azoknak az Internacionalistáknak lá­nyai, fiai, akik 60 esztendeje a 26. nemzetközi ezred első zász­lóaljában a magyar forradal­márok oldalán küzdöttek a tanácshatalom megvédéséért. A történelmet idéző, a forra­dalmár elődök helytállását méltató beszéd után elhelye­zik az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők, a HNF Országos Taná­csa, a SZOT, a KISZ, a Fővá­rosi Tanács és az MSZBT ko­szorúit. Március 20-án az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnö­ki Tanács, valamint a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa rendez a Parlamentben ünnepi megemlékezést, amely­nek fórumán egész népünk nevében tisztelegnek a törté­nelmet formáló napok nagy­sága előtt. Ugyancsak 20-án adják át az Elnöki Tanács ki­tüntetéseit a párt, a munkás­mozgalom régi harcosainak, a dicsőséges 133 nap cselekvő résztvevőinek. Politikai nagygyűlés és fák­lyás felvonulás, veterántalál- kozó és szoboravatás, tudomá­nyos ülés és dokumemtumki- állítás — az évfordulóhoz mél­tó eseménysorozattal emlé­keznek a 60 évvel ezelőtti tör- 'téneliemformáüó napokra a Pest megyei városok és közsé­gek népei is, párt-, állami és társadalmi szerveinek képvi­selői, az üzemek, gyárak és is­kolák küldöttei helyezik el a virágokat a Tanácsköztársaság emlékhelyein. Pest megyei ünnepségek Testvérmegyék küldötteinek látogatása — Múzeumparkavatás Pest megyében, a főváros határában a Szentendrei út mentén épülő Omszki parkban hétfőn avatják fel Ligeti Ká­roly emlékművét. A három és fél méter magas bronzszobrot a szovjetunióbeli testvérmegye két alkotóművésze, Fjodor Bugajenko és Viktor Deszatov formázta. Ugyanezen a napon avatják Gödöllőn, a Stromfeld Aurél lakótelepen a Tanácsköztársa­ság emlékművet, Gyurcsik Fe­renc szobrászművész alkotá­sát. Budakeszin március 20-án megnyitják Pest megye mun­kásmozgalmi múzeumát abban a Vörös Hadsereg úti épület­ben, amelyben 1919-ben a Ta­nácsköztársaság direktóriuma végezte munkáját. Az első ki­állítás — korabeli dokumen­tumokkal, különböző tárgyak­kal — Pest megye internacio­nalistáinak állít emléket. Március 21-én, az évforduló alkalmából kibővített ünnepi ülést tart a Pest megyei párt- bizottság, melyre meghívták a megyében élő veterán kom­munistákat, valamint a KISZ- fiatalok és az úttörőcsapatok képviselőit is. Az ünnepre jönnek — hol­nap, vasárnap érkeznek — testvérmegyéink küldöttségei Omszkból. az NDK-beli Suhl- ból, Szófiából, részt vesznek az évforduló jeles Pest me­gyei eseményein. A megemlékezéseken or­szágszerte jelen lesznek a ve­teránok, a dicsőséges 133 nap nemzedékének ma is élő har­cosai. Hazánk ifjúsága külö­nösen gazdag műsorral kö­szönti mindenütt — Pest me­gyében is — az évfordulót, változatos lesz az ünnep kul­turális, művészeti és tudomá­nyos programja. A megye fiataljai több vállalásból álló akciósorozatot kezdeményez­tek, melynek befejezésekép­pen március 19-én csaknem kétezer KISZ-fiatal vesz részt az Omszki parkban az inter­nacionalista forradalmár, Li­geti Károly szobra avatásán. A gödöllői egyetemen már ma is érdekesnek ígérkezik a Nyisztor György kollégium programja, az agrárfelsőokta­tási intézmények kollégiumi ifjúsági vezetőinek tapaszta­latcseréje. A Heves megyei fiatalok emléktúrát indítanak: Porosz­lótól Pétervásárig bejárják azt az utat, amelyen a 39-es dandár katonái küzdöttek a tanácsállam védelmében. Zalában a „dicsőséges 133 nap” elnevezéssel ifjúsági klubtalálkozókat rendeznek. A tatabányai ifjúsági klubok ve­télkedőjének „Ki tud többet a Tanácsköztársaságról ?” lesz a címe, s ugyancsak a bá­nyászvárosban, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár helyi üzemében, ifjúsági nagygyű­lésen emlékeznek meg a 60. évfordulóról. kiemelkedő eseményeit 1919 első heteiben, a földfoglaláso­kat, a sztrájkokat, mivel ezek természetszerű előkészítői vol­tak a Tanácsköztársaságnak, a proletárdiktatúrának. Lénye­ges mozzanatként említette a szónok, hogy Pest vármegyé­ben már március 22-én a mun­kásosztály kezébe vette a ha­talmat minden községben és járásban. Április elejére befe­jeződött a régi közigazgatás maradványainak fölszámolása, s a helyi tanácsok tagjainak túlnyomó része az egyszerű kétkezi dolgozók képviselője­ként látta el tisztét. Rámuta­tott arra is dr. Csicsay Iván, miként törekedett a tanácsha­talom a lehetőségekhez képest javítani a dolgozók életkörül­ményeit, hogyan kívánta eny­híteni a háború és az elnyo­más okozta embertelen terhe- *• két. Szólott arról, a Vörös Hadsereg fölállításában milyen szerepet játszott Pest várme­gye, fölidézte Cegléd, Aszód, Tápiószele népének, direktó­riumának ebbéli tevékenysé­gét. Az ünnepi beszéd fölvá­zolta azokat a nemzetközi ha­tásokat és következményeket, melyeket a Tanácsköztársaság 133 dicső napja szült, s ame­lyek hosszú időn át nemcsak a magyar dolgozó tömegek számára, hanem nemzetközi értelemben is példaként szol­gáltak. Utalt a megyei tanács elnökhelyettese beszéde to­vábbi részében arra, miként valósultak meg a felszabadu­lás után az 1919-ben megje­lölt, s a dolgozó nép egészét következetesen szolgáló fel­adatok, majd befejezésül azt hangsúlyozta, milyen kötele­zettségek hárulnak az utódok- , ra, nemzeti történelmünk e fénylő hagyományának meg­őrzésében és folytatásában. Interpellációk és válaszok A nagy tapssal fogadott ün­nepi megemlékezés után az el­fogadott napirendnek megfele­lően a megyei tanács megtár­gyalta azt a jelentést, amely a végrehajtó bizottság 1978. évi tevékenységéről és az át­ruházott hatáskör gyakorlásá­nak tapasztalatairól nyújtott átfogó képet. Az írásos anyag­hoz dr. Mondok Pál, a me­gyei tanács elnöke fűzött szó­beli kiegészítést. Az előterjesz­tés megtárgyalásában öten vettek részt. Elsőnek dr. Foki László, Érd megyei, tanács­tagja kért .szót. A megyei ta­nács ügyrendi bizottsága ne­vében méltatta a végrehajtó bizottság eredményes tevé­kenységét, s hangsúlyozta, hogy a testületnek jelentős ré­sze van a fejlesztési lehetősé­gek célszerű kamatoztatásá­ban. Forgács György (Űjhar- tyán, Újlengyel) szintén elis­meréssel beszélt a végrehajtó bizottság munkájáról, majd azt méltatta, milyen fontos szerepet játszanak a rugalmas pénzátcsoportosítások egy-egy település égető gondjainak megoldásában. Báthori Ferenc (Szokolya, Verőcemaros) a váci járás településfejlesztési eredményeit elemezve szólt a végrehajtó bizottság testületi szerepéről, míg U. Budai Já­nos (Tahitótfaiu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor) annak fontosságát hangsú­lyozta, hogy a fejlesztőmun­kában egészséges arányban elegyedjék a helyi és a me­gyei források részvétele: Raf- fai Béla, a ráckevei járási hi­vatal elnöke felszólalásában a hatósági munka jelentőségét emelte ki, majd ezt követően dr. Mondok Pál válaszolt a felszólalásokban elhangzottak­ra. A megyei tanács a válasz­adást követően a végrehajtó bizottság tavalyi tevékenysé­géről és az átruházott hatás­körök gyakorlásának tapaszta­latairól beterjesztett írásbeli jelentést, a szóbeli kiegészí­tést, valamint a felszólalások­ra adott választ egyhangúlag elfogadta. (A napirendnek erről a részéről lapunk 3. ol­dalán adunk beszámolót.) A napirendnek megfelelően ezután a megyei tanács a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1979. évi ellenőrzési tervét hagyta jóvá és népi el­lenőrzési bizottsági tagság megszüntetéséről határozott. Ugyancsak egyhangúlag vá­lasztotta meg a Pest megyei Tanács Fábri Györgynét, a Pomázi Írószer Szövetkezet személyzeti vezetőjét a budai járási; Fekécsné Győrfi Má­riát, a Szilasmenti Termelő­szövetkezet üzemgazdászát és Koresza Jánost, a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezet ellenőrző bi­zottságának elnökét a gödöllői járási-városi; Halász Ödönt, a kiskunlacházi Kiskun Ter­melőszövetkezet állattenyész­tési ágazatvezetőjét és Kovács Lászlót, a halásztelki általá­nos iskola igazgatóját, a rác­kevei járási Népi Ellenőrzési Bizottság tagjának. Ezután interpellációkra ke­rült sor. Jávor Józsefné (Ve­resegyház, Erdőkertes, Szada) Szada közvilágítása ügyében intézett kérdést az illetékes szakigazgatási szerv vezetőjé­hez. A válasz szerint újabb fejlesztések megkezdésére nincs lehetőség, mivel a ren­delkezésre álló pénzkeretet a folyamatban levő munkák be­fejezésére kell fordítani. Az igényt a jövő évi terv összeál­lításánál mérlegelni fogják. A választ az interpelláló tanács­tag és a megyei tanács egy­hangúlag elfogadta. Illés László (Szigetújfalu, Sziget- csép, Szigetszentmárton) a Szigetújfalut és Szigetszent- mártont összekötő út felújí­tása érdekében szólalt fel. Az egyhangúlag elfogadott válasz­ból megtudhatta, hogy az úton a legszükségesebb javításokat az illetékes útügyi igazgatóság még a tavasz folyamán végre­hajtja, a felújításra pedig vár­hatóan jövőre kerül sor. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Írország nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte dr. Patrick J. Hil- lery köztársasági elnököt. Sebastiao Marcos Mabote, a Mozambiki Felszabad! tási Front állandó politikai bizott­ságának tagja, a népi felsza­badító fegyveres erők vezér­kari főnöke, miniszterhelyet­tes, pénteken befejezte ma­gyarországi látogatását, s el­utazott hazánkból. S. M. Ma­botét fogadta Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, és Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnök- helyettese. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom