Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
Koszorúzási ünnepség városunkban Emlékezés 1848 márciusára Tanulás, munka — képesség szerint Az 1848-as forradalomra és Szabadságharcra emlékező nagykőrösiek tegnap délután 5 óraikor gyülekeztek a város főterén, a Kossuth-szobor előtt. Az ünnepi díszbe öltözött téren mintegy kétezer fiatal és felnőtt hallgatta végig a Nemzeti dalt, Kecskeméti István előadásában, majd Gulyás Sándor, a KISZ városi bizottsága titkárának megnyitó* szavait. „A márciusi ifjak ma igen közel állanak hozzánk, most értjük igazán miért harcoltak, mire buzdították népünket” — mondotta a KISZ-bizottság titkára. A megnyitó után Sárkö- zy Antoniette, az Arany János Gimnázium diákja, a forradalmi ifjúsági napok szónokversenyének győztese mondott ünnepi beszédet. ,,A mi legelső feladatunk — mondotta a szónok a város fiataljai nevében — a tanulás és a munka elvégzése képességeink szerint. Nekünk, mai fiataloknak már nem kell a lehetőségekért harcolni, a mi dolgunk és a mi megbízatásunk a korunk adta lehetőségeket kihasználva harcolni a még jobb jövőért.” Az ünnepi beszédet követően a Hazafias Népfront városi bizottsága, a KISZ városi bizottsága, a szakszervezetek szakmaközi bizottsága, valamint a város üzemeinek, intézményeinek fiataljai helyezték el a megemlékez; -' szőrűit a Kossuth-szobo, lapzatán. Koszorúzási ünnepségek voltak a Petőfi- és í Kossuth-emléktáblánál is. Festők, fafaragók Lajossnlzsei alkotók kiállítása Az Arany János Művelődési Központ bemutatótermében rendezik meg március 23-a és 28-a között a lajosmizsei Mo- ezó István képzőművész, Szőrös József népművész, Tasi László és Veres Sándor fafaragó alkotásaiból készített kiállítást. Segítség az oktatáshoz Földrajzéra ötödikeseknek A Kossuth Lajos általános iskola 5/B osztályos tanulói Kovács Istvánná tanárnő segítségével ismerkednek a különféle kőzetek tulajdonságaival és lelőhelyeikkel. A földrajzi szaktanterem kedvező feltételeket nyújt az oktatáshoz. , Varga Irén felvétele NAGYKŐRÖS] J5L líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1979. MÁRCIUS 16., PÉNTEK Nemcsak a gyereket, a szülőt is nevelni kell Megelőzhetők az ártalmak Minden évben van néhány kisdiák, akinek nehezebb az iskolatáska, az átlagosnál keservesebb a tanulás. Ha a pedagógusok ezekre időben felfigyelnek, és megvizsgálják a háttérben meghúzódó okokat, segíthetnek a gyerekek helyzetén. Ezt a célt szolgálják az első osztályba való beiratkozást megelőző iskolaérettségi vizsgálatok, amelyek eldöntik: alkalmas-e a hatéves gyermek szellemileg és fizikailag a tanulmányok megkezdésére. Két éve — a művelődésügyi osztály intézményeként — nevelést tanácsadó működik a városban. A Pesti út 10. szám alatti óvoda épületében kapott helyet, irányítója pedagógus, akit részfoglalkozású pszichológus és pszichiáter szakorvos segít munkájában. A jelenlegi munkaidő-beosztással főként csak a városi feladatok ellátását győzik, bár nem utasítják el a járás községeiből és a szomszédos Nagykőrösről érkező szülőket sem, akik gyermekeiket hozzák a szakemberekhez. A távlati elgondolás szerint Dél-Pest megyét ellátó in- tézmémuyé célszerű fejleszteni a tanácsadót, hogy a térségben maradéktalanul betölthesse feladatát. Kezdettől fogva szoros kapcsolatot építettek ki az óvodákkal, az általános- és a középiskolákkal. A működésüket ismertető tájékoztatót eljuttatták a nagyobb üzemekbe is, ahol a nőfelelősök felhívják az érintett szülők figyelmét a vizsgálatok lehetőségére. Főként azok a gyerekek szorulnak ilyenfajta segítségnyújtásra, akik nem megfelelő környezetben élnek. A rendezetlen családi élet, a szülők iszákossága, durvasága köny- nyen átmeneti vagy végleges idegrendszeri károsodáshoz vezethet a gyermekeknél, s nehezen kezelhetővé, rossz tanulóvá válnak. Az a tapasztalat, hogy ilyenkor nem csak az iskolás gyerek szorul kezelésre, foglalkozni kell a szülőkkel is, megismertetve őket a gyermeknevelés alapjaival. Végső soron az volna a jó, ha a tüneti kezelések helyett a megelőzésre tudnának nagyobb gondot fordítani, A szakmai felszerelés megfelel a követelményeknek. Tízféle tesztet alkalmaznak vizsgálataikhoz, vannak alapvető orvosi felszereléseik, továbbá a foglalkozásokhoz szükséges lemezjátszó — hanglemezekkel —, diavetítő, mesefilm, fotófelszerelés a rendelkezésükre áll. Szakmai folyóiratokat járatnak, szakkönyvtárat alakítottak ki, amelyet nem csupán maguk forgatnak, hanem a megfelelő pedagógiai irodalmat olvasásra ajánlják a szülőknek is. A tanácsadó nem csak az iskola nevelőivel épít ki szoros kapcsolatokat, hanem a városi tanács gyámhatóságával és az iskolai gyermekvédelmi felelősökkel is hasznos együttműködést folytat. Ily módon jobban felfigyelhetnek az úgynevezett problematikus gyerekekre, és könnyebben változtathatnak helyzetükön, beleértve a családi háttér javításának lehetőségét is. A nevelési tanácsadó a gyermekvédelmi felelősöket és az osztályfőnöki munkaközösségek vezetőit már meghívta egy alkalommal falai közé, és ismertette tevékenységét. Az egészségügyi szervekkel összhangban működnek, sokat várva az' új iskolaorvosi hálózat kialakulásától. A Pest megyei Pályaválasztási Intézet kérése alapján a nyolcadik osztályos állami gondozott diákok pályaválasztási tanácsadásában is közreműködtek. Az intézmény vezetője, Ba~ ranyi Tibor a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén adott számot kétéves munkájukról, amelyet a testület kedvezőnek Jtélt. Megszabta a további feladatokat és jóváhagyta a nevelési tanácsadó ügyrendjét. T. T. Színházi előadás Mindenki kedvére Ma, március 16-án pénteken este fél 7-kor rendezik meg az Arany János Művelődési Központban az idei színházi bérletsorozat hetedik előadását, Mindenki kedvére címmel. A műsorban többek között közreműködik Feleki Kamill, Mikes György, Csuka Mónika, Pálfi Péter, Albert Dezső, valamint a Sahanyai— Deák duó. MAR DOBOZBAN Emberek a tanyákon A napokban dobozba került a tanyavilág életét feldolgozó televíziós dokumentumfilmsorozat utolsó, tizedik szalagja is — április 7-én képernyőn láthatják a nézők az első epizódot. Az Emberek a tanyákon című műsor készítői — Kapusi Imre szerkesztőriporter és Korompai Márton rendező — hónapokig járták a hét tanyás megyét, keresve a forgatáshoz leginkább megfelelő helyszíneket. Az egyenként félórás feketefehér filmek közel hozzák a nézőhöz a tanyavilág múltját, feltérképezhető jelenét, az ott élő emberek ma sem könnyű sorsát. A tanyai ember szórakozását is megismerheti a tévénéző: míg egykor a toll-, a kukorica- fosztás, a kenderdörzsölés jelentette az esti kikapcsolódást, ma már a programok szinte megegyeznek a községi, városi emberekével. A sorozat befejező részében Nyírlugas-Szabadságpuszta példáján mutatják be a tévé munkatársai a megváltozott nagyüzemi gazdaság lehetőségeit és feladatait. Moziműsor A sah fia, I—II. színes, szinkronizált szovjet film. Előadás kezdete: 4 óra. Forradás. Színes, magyarul beszélő lengyel film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 8 óra. Újfajta művelési mód Talajeiiészítés - szántás nélkül Megfigyeltem már: valamilyen újdonság láttán hamar kiszalad a szánkon, hogy nincs új a nap alatt. Holott ezt a kifejezést inkább arra a gyakorlatra kellene használni, amely szerint egy-egy újításnak vagy találmánynak — még inkább szerzőiknek — rögös utat kell bejárniuk. Mert, sajnos, ritka az olyan eset, amikor a találmány elfogadása és a megvalósítása, eredményének széles körű használata között rövid idő telik el. Kevesebb energiával Valahogy ezt a sorsot érzem abban a találmányban, amelyet a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egyik tanára és két társa szorgalmaz megvalósításra. Nézzük előbb azt, mi a lényege új módszerüknek és a hozzá tervezett, néhány darabban már elkészült gépnek. — A kutatások bizonyították, hogy kultúrnövényeinknek teljesen közömbös, hogyan állítjuk elő számukra azt a kedvező talájállapotot, amelyben növekedni tudnak — mondta dr. Sipos Sándor egyetemi tanár. — Ha pedig ezt elfogadjuk, önként adódik a gondolat: érdemes olyan művelési módokat, eszközöket a napi gyakorlatban alkalmazni, amelyek a fizikailag optimális talajállapotot kisebb munkával, kevesebb energiával valósítják meg. Sokan azért idegenkednek ma még például a nagyon energiaigényes szántás más talajművelési móddal történő helyettesítésétől, mert végzése évszázados beidegződésű, s e tekintetben kevés bátorsággal nyúlnak az újhoz. Ez bizonyos' mértékig érthető. — Kísérletek, sőt már a gyakorlat igazolta, hogy ezen a ponton túl lehet és kell lépni. Egyrészt tehát a szemlélet változása, másrészt olyan eszközök kellenek mindehhez, amelyek alkalmasak a bizonyításra. Vannak ma már olyan, energiatakarékos megoldások, gápkapcsolások, amelyekkel egy menetben két-há- romíéle talajmunkát el tudunk végezni. Ezekben a gépcsoportokban azonban igen sokszor olyan gépeket kapcsolnak össze a traktor után, amelyek önmagukban, í,^ón-kü- lön talán jó munkát végeznek, de együtt nem mindig. Ismétlem: az alapvető követelmény az, hogy a talajt a növény számára hozzuk a legkedvezőbb fizikai állapotba. Módosult funkció Mint a professzor elmondotta, ő két társával, dr. Varga Sándor gépészmérnökkel és Hali Imre tervező technikussal, négy évvel ezelőtt szolgálati találmányt nyújtott be egy talajművelőgép-kombinációra, amely amellett, hogy jobban megfelel az elvárásoknak, mint a hasonló rendeltetésűek többsége, olcsóbb üzemű is. Egyetlen munkagépbe lazítókéseket, csipkés tárcsát és gyűrűs hengert foglaltak a mintadarabok gvártásakor. E három eszköz megközelítőleg azonos sebességnél és talajnedvességnél egyaránt jó munkát végez. Vele, persze megfelelő nagyságrendű traktorral, szántás nélkül olyan talaj készíthető a búza, a kukorica, a napraforgó vagy más növény számára, amely az igényeket kielégíti. Tudom, szakmai kérdés, de mert újdonságról van szó, hadd tegyük hozzá: e talajművelő kombinátorba épített lazító például némiképp módosult funkciót lát el, mint amelyekkel 4—5 évenként mélylazítást végeznek manapság. Ezek sekélyebben hatolnak a talajba, viszont minden évben használják őket. A gép elkészült mintapéldányait többféle talajon kipróbálták. A Jászsági A. G. réti agyag és szikes, a Baki Á. G. barna erdőtalaján éppúgy vizsgáztatták már, mint a Ba- latonboglári Á. G. középkötött erdőtalaján. A kötött talajokra ajánlott technológia szerint négyévenként hagyományos géppel az 50—00 cm-es mélylazítást, illetve a szokásos szántást el kell végezni. (Szó nincs tehát arról, hogy a szántást teljesen kiiktatják.) A következő három évben azonban már elegendő ezzel a gépújdonsággal a talaj felső, 18—35 cm-es rétegét megmunkálni. S itt van a megtakarítás! Mert 25—35 cm mélyen már csak a kis méretű lazítókések járnak, a felette levő részt a tárcsa és a gyűrűshenger kellően elmunkálja. A feltalálók termesztési kísérleteket is végeztek. Napraforgóból például, négy év átlagában 2,5 mázsa hektáronkénti többletet értek el a KATAR nevű géppel rríűvelt táblákon, mint a hagyományos szántással művelt talajokon. A másik tanulság: egy mázsa termés előállításához harminc százalékkal kevesebb energiát használtak fel, a sekélyebb, takarékos talajművelássel. Biológiai állapot Dr. Sipos Sándor egyetemi tanár azt is elmondotta, hogy véleménye szerint nálunk is többet kellene foglalkozni a talajfiziika vizsgálatával. (A Szovjetunióban kutató-műszerfejlesztő intézet van rá.) A kezdő lépések megtörténtek. Két agrokémiai centrumban már törik a fejüket ilyenen. Mert végső soron az ő találmányukat is az, az igény hozta létre, miszerint a növény nem törődik azzal, hogyan (mennyi energiával), hanem milyen fizikai, és persze biológiai állapotú talajt hoztak neki létre. Ami pedig kikísérletezett gépük sorsát illeti, abban eddig ugyan nagy érdemet szerzett a bagodi, időközben már a kaposvári Mezőgép Vállalathoz kapcsolt gyár, amely eddig négy prototípust elkészített, de mivel a KAPOSGÉP gyártási profilja más, bizonytalannak látszik a l-üTAR- kombinátorban megtestesült találmány hasznosulása. Pedig mint a találmány elfogadása, s az a tény is, hogy a géost a két évvel ezelőtti AGROMASEXPÓ-n, ezüstéremmel tüntették ki, jobb sorsra érdemesítené. Nemcsak ezért, hogy az a bizonyos rögös út rövidebb legyen, hanem hogy évente kevesebb rögöt kelljen ekével, drágán feltörni. Fehér István SPORT - SPORT - SPORT - SPORT-SPORT Labdarúgás Gsak az összefogás segíthet gyakorlatokkal megfelelő alapot ad a további felkészüléshez. A körösi serdülők tehetségesek, ezt az eddigiek is bizonyították, mert az 1977/78. évi bajnokságot is megnyerték. A bajnoki érmeket, kissé késve, 1978. december 8-án kapták meg a játékosok. A bajnokcsapat tagjai voltak: Szőke B., Demeter M., Faragó L., Szabó P., Szandi T., Gödény 7,., Abonyi L., Török I., Toricska J., Farkas J., Bairtha A., Horváth Z., Abonyi G., Csikós Z., Szőke Cs. 152-29-es gólkülönbséggel, 53 ponttal lettek elsők. A rekorder Farkas volt, 25 góllal. Ebből az együttesből kiöregedés miatt az ez évi csapatban már csak négyen játszanak, a többiek az ifiben szerepelnek. A mostani 22-es keret a következő: Demeter, Vá- róczá, Szabó F., Ember, Kiséri, Langer, Pesti, Bartha, Zódor, Pavelkó, Abonyi G., Soós, Hozmann, Csikós Z., Németh, Vilcsák. Nagy, Zsiga, Szigetvári, Újlaki, Kovács. A játékosok szorgalmasak. Kecskés László edző célkitűzése a csoportelsőségen kívül az, hogy minél több és jól képzett játékost tudjon adni az ifjúsági csapatnak. P. S. Nagykőrösi Kinizsi—Hernád 1-1 Kinizsi: Tóth A. — Dajka, Orbán, Várkonyi, Józsa, Tóth L., Torma, Horváth, Kovács I., Kovács II., Bűz, csere: Szabó, Somlyai, Vas, Kovács L. A mutatott játék és az eredmény sem kielégítő a járási osztályú csapat ellen. A bajnoki mérkőzésen sokkal többet kell nyújtani vasárnap Kere- pestarcsa ellen. Gólilövő: Orbán 11-esből. Elgondolkodtató, hogy, van jó pálya, megfelelő sportfelszerelés, kényelmes utazás és étkezés biztosítva, tehetséges játékosok, edzési lehetőség biztosítva, mégis gyengén szerepel a csapat. A szép keretet megfelelő erkölcsi tartalommal kell megtölteni, ezt a vezetőség és a játékosok közösen, összefogva tehetik, és akkor a város nevéhez, a konzervgyár híréhez és az egyesület rangjához megfelelően szerepelhetne a Kinizsi labdarúgócsapata. A Kinizsi serdülő labdarúgó- csapata csoportjában az őszi forduló után 100 százalékos teljesítménnyel, 38-3-as gól- különbséggel, 14 ponttal + 1 pont a futógyőzelmekért, az első helyen áll. A megyében 3 serdülő csoport van, a körösiek a monori csoportban játszanak. A bajnokság végén a három csoportelső egymás közt dönti el a helyezések sorrendjét. A tavaszi forduló március 25-én indul. A felkészülést február 27-én kezdték. Kecskés László edző komoly edzéseket tart. Heti négy edzés van, ebből tornatermi kettő a Sportottihonban, ahol Hüllner Péter testnevelő tanár atlétikus, gimnasztikus Pénteki sportműsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-terem, 14.30: Nk. gimnázium— Ceglédi gimnázium női rangadó, 16 óra: Nk. gimnázium— Ceglédi gimnázium férfi megyei diák bajnoki mérkőzés. Sakk KIOSZ-székház, 19 óra: a KIOSZ Kupa minősítő egyéni verseny 8. fordulója. Öregdiákok találkozója Aranykalászos gazdák lettek A Gazdasági Egyesület kezdeményezésére, 1925-ben iskolát szerveztek Nagykőrösön, hogy a szüleik gazdaságában dolgozó fiatalokat, három egymás után következő télen hozzáértő aranykalászos gazdákká neveljék. Az iskola első igazgatója Páll Béla volt, s tanított ott Csikai Pál, Papp László, Dely Gyula is. A vidékieknek szállást is adtak az iskolában. Nemcsak Nagykőrösről, hanem az egész megyéből sokan beiratkoztak. A tanfolyamot több százan elvégezték, akik azután mindnyájan kitűntek a munkában., Az iskola 1944-ben végzett növendékei vasárnap Nagykőrösön, a Cifra csárdában 35 éves találkozót rendeztek. Eljött ide az egykori igazgató- helyettesük és osztályfőnökük, Majsányi László. A találkozón húszán jelentek meg feleségeikkel. Jó hangulatban ünnepelték volt osztályfőnöküket, boldogan újították fel körösi emlékeiket és gyönyörködtek a sokat fejlődött városban. A búcsúzáskor elhatározták, hogy két év múlva újra találkoznak.
