Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
1979. MÁRCIUS 16., PÉNTEK sucrtt mt . sJimap A lenmagtól a szövetig Együttműködés a Buda flax és a lentermelők között A Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnak Pest megyében, a fővárosban és a Dunántúlon öt nagy gyára, nyolc telephelye, lenfeldolgozó üzeme van. A több mint hatezer munkást foglalkoztató vállalat átfogja az egész magyar lenipart. Évente 4200 tonna lenrostot, 4 ezer tonna szövőfonalat, 27 millió négyzetméter szövetet, 11 ezer köbméter pozdorjabútorlapot, 1000 tonna vastagfonalat és zsineget termel. Gyártmányaik 30 százalékát, mintegy 10 millió dollár értékben exportálják. Amint a számokból kiderül, a lenfeldolgozás jelentősége az utóbbi években növekedett. Belföldön és külföldön egyaránt fokozódott a lenáruk iránti kereslet, a lenszövetek valóságos reneszánszát éljük. A vállalat állandó vevői — a Szovjetunió, áz USA, Anglia, Kanada, Japán, Ausztrália, Olaszország, Svédország, az NSZK és mások — mind több értékes kikészítésű, tiszta lenszövetet igényelnek. Ilyen körülmények között a fejlődés alapfeltétele volt a hazai, jó minőségű, rostlen termesztésének. hosszú távú biztosítása. Rendszergazda az LSZV A hetvenes évek közepén —- miközben a feldolgozóipar egyre fejlődött és nőttek a vásárlói igények — a len vetésterülete aggasztóan csökkent. Mindössze 5500—5800 hektáron termesztették a gazdaságok,. Az LSZV nyers- anyagigényét így csak egy- harmadrészben tudták fedezni, a többit importálni kellett. Ezért hároméves előkészítő munka után, 1977 elején megalakították a budakalászi rostlentermelési rendszert. A vállalat, mint a rendszer gazdája segítette a lentermesztés fejlesztését. Égető szükség volt. erre, hiszen, a Budaflax a Míniíztertariács' által megfigyelésre1 ItfJ&fott vállalat egyike, s egyáltalán nein volt mindegy számára, hogy képes-e megteremteni a biztonságos alapanyagellátást hazai forrásokból és, hogy tud-e távlatokban is elegendő munkalehetőséget nyújtani tizenhárom gyárának, telephelyének. Sikerült-e az elmúlt két év alatt a rendszernek megoldania a lentermesztés növelését? Manninger Gusztáv, az LSZV mezőgazdasági főosztályának vezetője, a rendszer vezetője a következőket mondta: — Szívós, kitartó munkával elértük, hogy a len vetésterülete lassan, de növekedett. Jelenleg 60 dunántúli mező- gazdasági termelőszövetkezet és állami gazdaság több mint 8000 hektáron — átlagosan 150 hektárnyi terű’eten —foglalkozik lentermesztéssel. Első lépésünk, még az előkészítés idején a len felvásárlási árának emelése volt, főleg saját, vállalati alapból. A kétszeri, mintegy 50 százalékos áremelés eredményeként a A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ lakatos, hegesztő és asztalos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Nyugdíjasokat is foglalkoztatunk. Jelentkezés: a Vasúti Járműjavító Gyáregységnél Budapest X., Fehér út 1/b., valamint a Füzessy főműhelyben, Budapesten, a XI., Bartók Béla út 139. sz. alatt. rostlen jövedelmezősége, ösz- szehasonlítva más ipari növényekével, az elsők között van. Gépesített termelés A termelés növelésének másik, nem kevésbé fontos feltétele a kézi munka csökkentése volt. A vállalat saját alapból és bankhitelből szovjet és belga kévekötözőket, francia bálázókat és egyéb gépeket szerzett be. A rendszer keretében vető-, nyűvő- és kötözőgépeket ad bérbe, minimális díjért a gazdaságoknak. A gépesítésben elért eredményeket jól érzékelteti a következő néhány adat: 1974-ben a betakarítást csupán 2' százalékban, 1975-ben már 20, 1976- ban 66, 1977-ben 95, és végül 1978-ban teljes egészében gépekkel végezték. A rendszer beszerzi a gazdaságok számára a szükséges tartalék alkatrészeket és az LSZV szombathelyi központi javítóműhelyében javítják, karbantartják, átalakítják a gépeket. A gépek kezelőinek elméleti és gyakorlati oktatásokat tart. Az együttműködésnek természetesen sok egyéb előnye is van. Így például a termelők ellátása vegyszerrel, a legmegfelelőbb gyomirtási módszerek kikísérletezése, a műtrágyák beszerzése. Mindez nem kevés pénzt, energiát igényel a vállalattól. Végső soron azonban megtérül a befektetés. A növekvő vetésterület, a lentermesztés nagyüzemi módszereinek elterjesztése, a nagyobb rosthozamok mind a gazdaságok, mind a vállalat számára előnyösek. Hazai kutatás A lentermesztés biztonságossága azonban számos agrotechnikai kérdést vetett fel. A vállalat ezért egy sajátos, önálló kutatóállomást hozott létrfei Szombathelyen. Itt a rostion ' agrotechnikájával, gyomirtásának, vetőmagtermelésének, magcsávázásának fejlesztésével, új fajták felkutatásával és a vizsgált fajták minőségi értékeinek meghatározásával foglalkoznak. Tavaly 33 fajtával kísérleteztek és két új magyar lenfajtát vizsgáltak. Elkezdtek egy nagyszabású vegyszeres gyomirtási programot is, amelybe a MÉM Növényvédelmi és Agrotechnikai Központja is részt vett. Száznál több kombinációt próbáltak ki és a legjobbakat bemutatón ajánlották a partnergazdaságoknak. Bár a gépesítést jó ütemben fejlesztették, továbbra is sok a megoldásra váró feladat A gazdaságokban csökken a létszám, ezért újabb folyamatokat kell gépesíteni. Második éve dolgoznak a rostlen körbálás betakarításának programján, a rakodás és a kazalozás gépesítésén. A Mezőgépfejlesztő Intézettel, együttműködve nagyteljesítményű nyűvőgépeket alakítottak ki. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából részt vesznek egy országos elemző tanulmány készítésében A textilipar szálainak hazai termesztése címmel. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium hathatósan támogatja a rendszert és a kutatásokat, s egyben megbízta a vállalatot a nagybálás rostlen betakarítási technológia kialakításával. Ezt 3 millió forintos fejlesztési hozzájárulással is segíti. Az együttműködés haszna A lentermesztés a mélypontról öt év alatt a gazdaságok jó fejlődő, jövedelmező ágazatává vált. A bakony- szentkirályi Váralja Tsz főágazat vezető je, Tischler Rezső ezzel kapcsolatban elmondta: — Az 1980 hektár szántónkból 300 hektáron rostlent termelünk. A vetőmagtól a len elszállításáig mindenben segít bennünket a rendszer. Tavaly növénytermesztésünk 14 millió forintos • árbevételéből 4 millió forintot a len- termesztés hozott szövetkezetünknek. A tiszta nyereség ebből másfélmillió forint volt. Kapoli Imre, a simontor- nyai Lenin Tsz el,nőké is hasonlóan nyilatkozott. Náluk 25 éve termelnek lent, 350 hektáron. Szerinte az elmúlt öt évben ennek a növénynek a betakarítása vált a legkorszerűbbé, s ez a tagság mun- kakörülméhyéit Is lényegesén javította. Az érdekek szerencsésen találkoztak tehát a budakalászi rostlentermelési rendszerben. A termelők és feldolgozók összefogása a népgazdaságnak is hasznos. A budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a rendszer gazdája a korábbinál több és jobb minőségű lenrostból értékesebb, jobb fonalat, szövetet gyárthat és magasabb színvonalon elégítheti ki a hazai és a külföldi fogyasztók igényeit. Szénási Éva Fehérjeprogram Importszója helyett Jelentős fehérjeimportot takarít meg, s nagymértében csökkenti a takarmányozási költségeket az agárdi Agro- komplex szakemberei által kidolgozott fehérjetakarékos takarmányozási program, amelyet áprilistól már évi egymillió sertés hizlalásánál alkalmaznak a rendszerhez tartozó gazdaságok. Az importból származó szója egy részét szemes takarmánnyal helyettesítették oly módon, hogy ez nem csökkenti a takarmány hasznosu- lási értékét. Az új receptúrák bevezetését széles körű kísérletek előzték meg, amelyek kimutatták, hogy a fehérjetakarékos módszerek alkalmazásával egy kilogramm ráhiz- lalásnál negyven gramm fehérjét lehet megtakarítani a minőség romlása nélkül. Ezzel az Agrokomplex rendszerben dolgozó gazdaságokban, ahol évente egymillió hízott sertést állítanak elő, 5800 tonna szóját takaríthatnak meg, amelynek értéke kevés híján másfél millió dollár. A gazdaságok számára az új receptúra alapján készülő takarmányok etetése az előzetes számítások szerint egy-egy sertés felhizlalásánál 30 forint megtakarítást jelent, tehát évente ösz- szesen harmincmillió forintot. Az Agrokomplex takarmányüzemében már az új receptúrák szerint készül az állatok tápláléka, s április 1-től a rendszerhez tartozó minden gazdaságban fehérjetakarékos menüt kapnak a hízósertések. Ezt a takarmányozási módot jövőre kiterjesztik a kocákra és a malacokra is. Már készülnek a megfelelő receptúrák, s úgy számolnak, hogy ily módon újabb 2900 tonna szóját pótolhatnak. Magfizika reaktora Húszéves az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének atomreaktora. 1959. március 25-én kezdte meg működését. Látogatás Szentendrén Ifjúsági lapok újságírói a szocialista országokból A szocialista országok ifjúsági lapjainak és a rádióállomások ifjúsági rovatainak szerkesztői, újságírói a KISZ KB vendégeként hazánkba látogattak. A delegáció ellátogatott a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolára is, ahol Matuszka István párttitkár fogadta a küldöttséget, és ismertette a katonai főiskola feladatait, a képzés folyamatát. Konkoly László hadnagy, a tanintézet KISZ-bizottságának titkára az ifjúsági munka formáiról és az eredményekről adott tájékoztatást. Ezt követően a delegáció tagjai megtekintették a tanintézet oktatástechnikai bázisait, a közművelődési könyvtárat, majd ellátogattak az egyik alegységhez. Megnézték a hallgatók elhelyezési körletét, és az ifjúsági klubot, ahol beszélgetést folytattak a hallgatókkal. Különös elismerést váltott ki az a munka, ahogyan a tanintézet hallgatói a Tanács- köztársaság közelgő 60. évfordulójára készülnek. A látogatás befejeztével közös vacsorán vettek részt a vendégek, s a főiskola vezetői emlékplakettel ajándékozták meg őket. keretünk itt élni a lakótelepen Egy nap a herceghalmi otthonokban Szigorú tábla állít meg a Zsámbékra vezető útról Herceghalom felé fordultamban: piros karikával szegélyezett fehér pötty. A KRESZ szerint ez annyit jelent; mindennemű gépjármű forgalma tilos. Nono! A végre-valahára megjelent tavasz bizony kel, lemetlen szelet küld beköszöntőül, nincs túl nagy kedvem' gyalogolni. Alig veszem észre a kis feliratot, mely enyhíti a tilalmat: kivéve célforgalom. Az más. Célom a herceghalmi lakótelep. Indulás. Lassan kell hajtani, nemcsak a sebességkorlátozást jelző másik tábla miatt. (KRESZ-táblákból jutott a kis községnek városra való.) Az úton .lovaskocsik, teherautók, vontatók, emberek — az állami gazdaság is tavaszt érez, a nyüzsgés szorgos munkát jelez. Hirtelen változás. A lakótelep négy szép, modem, többszintes épülete körül csend, nyugalom. Nemhogy járműnek, gépnek — embernek sincs nyoma. Hiába, hétköznap, kora délelőtt, nyilván mindenki dolga után jár. Nappal csend van Az első ház földszintjének egyik ajtaja mögül mocorgás hallatszik. Dr. Klgsz Tamá- séknál úgy tűnik, valaki otthon van. A csöngetésre hárman is ajtót nyitnak. — Véletlen, hogy itt talál — invitál befelé Klosz TaNem csöpög majd a tejeszacskó Új termékre gyorsabb engedély Az idén csaknem 2 milliárd liter tejet vásárolnak fel hazánkban, de a feldolgozásnál növekvő gondot okoz, hogy a nyers tej minősége, összetétele szinte gazdaságonként különböző. Az egységesebb minőség érdekében az ágazat és a Magyar Szabványügyi HU vatal meggyorsítja a korszerű termelői tejszabvány kidolgozását. A 25 évvel ezelőtt megállapított termelői tejszabvány elavult, mert nem tartalmazza a szarvasmarha-fajtaváltás eredményeit és a takarmányozási, tartási mód fejlődését. Egységesebb alapanyag nélkül pedig a tejtermékekre vonatkozó, szigorú minőségi előírásokat a tejipari vállalatok csak többletráfordítással tudják betartani. A szigorúbb tejátvételt az is gátolja, hogy a tejvizsgáló műszerek, gyorselemzők hiányában helyenként elhanyagolják a nyerstej állandó minősítését. Ezen a helyzeten a termelő gazdaságok és a feldolgozó vállalatok szorosabb összefogásával is lehetne segíteni. A vásárlók gyakori bosszúsága a zacskós tej csurgása. Bejelentették, hamarosan megszüntetik a zacskók csöpögését. Az NDK-ban ugyanis sikeres kísérleteket folytattak a műanyagfólia kettős hegesztésével, és a tejipari vállalatok trösztje a jövőben ilyen módosított tejcsomagoló gépeket vásárol. A választékosabb tejtermék-ellátást szolgálja az az intézkedés, hogy a hatóságok meggyorsítják a korszerű eljárások, új technológiák bevezetését. Az eddigi fél év helyett másfél-két hónapra csökkentik az új termékek engedélyezési eljárását. másné. — Kisfiamnak mandulagyulladása van, miatta vagyok már harmadik hete itthon, szegénykémet nemsokára megoperálják. Az ötéves Márkot szemmel láthatóan nem izgatja túlságosan az ügy, először az én órámat vizsgálja meg tüzetesen, majd — miután édesanyjával együttesen erről lebeszéljük— ; valahonnan egy kis NDK útiébresztőt hoz elő és félméteres csavarhúzóval kezdené tanulmányozni működését. A műtétnek gyors anyai beavatkozás vet véget. Eszter, a nővére, a nyolcévesek fennsőbbségével némi lenézéssel szemléli az eseményeket. Ő már nagylány, éppen takarítani segít: — Legalább én, ha az apu nem csinálja, csak irkálgat, mikor itthon van. Pestről jöttek — A férjem itt, az Állattenyésztési Kutatóban tudományos munkatárs. Tizenhat éve dolgozik ott. Haza is jut a munkából, ezt tartja a lányom csak irkálgatásnak. Egyébként Kloszné is a kutatóban dolgozik, asszisztens. Szép, nagy három szobájuk — szolgálati lakás, havi bére 600 forint, 1972 óta laknak benne. — Pestről jöttünk, de ott már nem érzem jól magam. Zaj, tömeg — idegesítő. Elég gyakran bejárunk kocsival. Nagyobbik lányom ott gimnazista, kollégiumban lakik. Nemcsak látogatóba megyünk, hanem bizony bevásárolni is. A helyi bolt, bár nemrég bővítették, mégsem áruház. Húst egyszer kap hetente, reggel sorba kell állni érte, mert ha délután megyek, már csak a helyét látom. A kisfiú a gazdaság óvodájába jár, de épül már az intézeté is. Eszter is helyben tanul, az általános iskolában, ott, ahol nővére is végzett. — Hamar kiderültek a gimnáziumban a bajok. Az állami gazdaság, a kutató, a tanács is igyekszik ellátni az iskolát, amivel csak tudja, vesznek tv-t, magnókat. De például matematika szaktanárt nem vásárolhatnak. Lányomat vagy négy képesítés nélküli pedagógus tanította matekra, bizony sokat kellett pótolnia, hogy a gimiben helytálljon. Anyu, ilyen nincs is, mondta, mikor meglátta új iskolája tornatermét. Tágas, világos Két házzal odébb a tornatermet rácsos kiságy helyettesíti a háromhónapos Balogh Adámnak. Ügy látszik, nincs megelégedve a dolgok ilyetén állásával, elkeseredett sírással üdvözöl. — Egyszerűen éhes — me-! legíti a tejet a háziasszony, Balogh Tamásné. A kétszázgrammos cumisüveg hamar kiürül, addig körülnézek a szép, világos, meleg, szellős lakásban. Baloghné is a kutatóintézetben dolgozik, gazdasági ügyintéző, férje segédmunkás az állami gazdaságban. — Korábban ellenőr volt, dehát a pénz... Akkor 2800 forintot keresett, pont ennyi a havi OTP a lakásra, bútorra. Én sem maradok itthon, csak. míg tart á szülési szabadságom. A lakás 75 négyzetméteres, összkomfortos. A kutató szervezte, 1973-ben kezdték, az építés két év múlva, novemberben indult, két esztendeje április 5-én Baloghék és társaik már beköltözhettek. Hiányzó szolgáltatás — Nem tolongtak sokan a lakásokért. Nem is az ára (úgy négyszáznegyvenezer körül van), inkább a szokatlan- sága miatt. Az itteniek szeretnek állatot tartani, zöldséget termeszteni, tudom, mert én is herceghalmi vagyok. Nekünk nagyon jó itt, a jószág nem hiányzik, van szép, nagy játszótér, a nagyobbik srác, Tamás, ugrálhat kedvére. Ifjabb Balogh Tamás most óvodában van. A szociális létesítményekre nincs is panasz, inkább a szolgáltatások hiányoznak, egy tisztító, egy cipész vagy egy tévéműszerész. Baloghék is Pestre járnak bevásárolni, a kutatóintézet saját vagy bérelt buszán, esetleg vonaton. — Megszoktam a bumlizást, négy évig jártam be középiskolába — nevet Baloghné. A mosógépbe újabb pelenkaadag kerül, sietni kell, várja az orvos a gyereket, egy kis takarítás is mindig ráfér a szép lakásra, én sem zavarok tovább. A lépcsőházban még utolér a fiatalasszony hangja; — De írja ám meg, menynyire szeretünk itt élni! Andai György Hibaigazítás. Lapunk tegnapi, március 15-i számának 5. oldalán a Gyorsan — szakszerűen című cikkünkben, sajnálatos hiba miatt, tévesen közöltük a ráckevei Járási Hivatal elnökhelyettesének a nevét. A név helyesen: Kátai Incéné dr. A hibáért elnézést kérünk.
