Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
Barlangokról — diaképeken A barlangok világa csodálatos világ, szán- és formagaz- d.i^ságukKol lenyűgöző lát- viinyt nyújtanak a föld mélyében rejlő kőképződmények. A természet mesés képeket tár a látogató elé. Szeretem a barlangokat, és szívesen végigjárnám az ország valamennyi ilyen földalatti kiállítótermét. Erre sajnos nincs és nem is igen lesz módom. Éppen ezért vártam feszült érdeklődéssel dr. Kessler Hubertnek, az Országos ■Természetvédelmi Hivatal geológus főmérnökének előadását, amelyet legutóbb a po- rnázi helytörténeti klub tagjainak tartott. ’ A zsúfolásig megtelt tanácsteremben az előadó igen tömören és közérthetően ismertette előttünk a barlangok keletkezésének feltételeit és kialakulásának módjait. Majd a vetítővásznon megjelentek a barlangok belső világát bemutató színes képek, több a feltárás pillanatait örökítette meg. A hazai képeket a világ legjelentősebb barlangjait bemutató vetítés követte. Az érdeklődők előtt feltárultak a környező országok, de Svájc, Spanyolország, Libanon és a tengerentúl nevezetesebb barlang, jai, a kőkorszak sziklarajzai. Az előadóról, dr. Kessler Hubertról: életét a barlangok kutatásának, feltárásának, természeti értékeink megvédésének szentelte. Nevéhez fűződik az aggteleki turistaház, a jósvafői és a domicai szálloda felépítése, valamint számos olyan terv elkészítése, amely az arra alkalmas barlangokat az egészségügy szolgálatába állíthatja. Élmény volt személyesen megismerkedni vele. Az előadás sikerét bizonyította a tapsvihar is, amellyel a részvevők megköszönték a kellemes estét. Balogh Gyula Pomáz Hasznos előadás Nem vagyok tollforgató ember, most mégis írásban köszönöm meg azt a sikeres előadást, amelyet dr. Brozik Sándor, a Gödöllői Kertészeti Kutató Intézet osztályvezetője tartott az elmúlt napokban a kerepestarcsai kertbarátoknak. A régi kerepesi tanácsháza nagytermét zsúfolásig megtöltötték a község legjobb kertészei. A metszésről tartott előadás keretében — a színes dia- képeken — új gyümölcster- mesztási módokat láthattunk. Kívülállóként is további eredményes munkát kívánok a kertbarátoknak. Ügy gondolom, az ilyen előadások hatása érződik majd a termelésben, s a piacon is. Kőszegi Imre Kerepes tarcsa Manőver a gyárkapuban Vácott a Deákvári lakótelepen lakom, így naponta többször is végigmegyek a Csikós József utcán. Ebből az utcából nyüdk a Könnyűipari Gépnagy részében zárva van. Helyére állítólag ruhaüzletet vagy cipőboltot terveznek. A Válaszol az illetékes Budapestre kéne menni Lapunk február 15-i számának Postabontás rovatában Budapestre kéne menni címmel pátyi olvasóink írták meg utazással kapcsolatos pana- szsikst A Volán 20, számú Vállalat forgalmi főosztályvezetőjétől, dr. Pártat) Tivadartól a napokban kaptunk választ. Ezt írja: A levélírók a Pátyról Budapestre közlekedő Volán-autóbuszok késését és a járatok zsúfoltságát kifogásolták. A késésekkel kapcsolatban vizsgálatot tartottunk és megállapítottuk, hogy 39 autóbusz összesen 1035 percet késett. (A vizsgálat időszakában egyébként 3 ezer járat közlekedett.) A téli időszakban a legtöbb késés a jeges utak miatt volt, különösen akkor, ha az illetékesek nem gondoskodtak azok felszórásáról. Valamennyi esetet természetesen nem indokolhatjuk az útviszonyokkal, hiszen a gépjárművek hibájából és a rossz forgalmi intézkedésekből is adódtak késések. A Pátyról utazókat egyébként a részint helyből, részint távolabbról induló autóbuszok szállították. Gyakran előfordul az is, hogy az autóbuszok Pátyra érkezve már annyira zsúfolták, hogy nem tudják az utasokat felvenni. Már tavaly is tárgyaltunk a helyi tanács vezetőivel arról, hogy Páty-Űjtelepen egy autóbuszfordulót kellene kialakítani, mert akkor a helyből induló buszok tehermentesítenék a távolabbról érkezőket A tanácstól azonban azt a választ kaptuk, hogy erre nincs anyagi lehetőségük. Intézkedtünk, hogy a késéseket minden esetben igazolják a munkába siető dolgozóknak a végállomásokon. A ' menetrend érvényesítésére fokozottan ellenőrizzük a pátyi útvonalat, a zsúfolt járatokra pedig szükség szerint kisegítő autóbuszokat indítunk. Napközben is égnek a lámpák Február 15-i számunkban Urbán Sándor Ta'iitót faluból azt tette szóvá levelében, hogy az utcákon még késő délelőtt is égnek á lámpák. Az Elektromos Művek Észak-budai Ü zem i gazg at ósá gától kaptu nk választ, melyben azt írják, hogv olvasónk leveléből nem derül ki. hol és mikor égnek napközben ä lámpák. Urbán Sándor usvan arról Is szólt levelében, hogy az úttörőtábor és a sátortábor területén is égnek a lámpák, az Elektromos Művek szerint azonban a két tábor nem kapcsolódik az utcai közvilágítás hálózatához. Arról is tájékoztattak bennünket, hogy a szükséges javításokat, az izzócseréket csak ak. kor tudják elvégezni, ha égnek az utcai lámpák. Erre általában azonos területen két- három hetenként kerül sor. Előfordulhat, hogy az utcai közvilágítást szabályozó kapcsolóóra hibás, késik vagy siet. Ilyen esetekben kérik, hogy a szentendrei kirendeltségen- tegyenek bejelentést, így a hibát soron kívül tudják kijavítaini. gyártó. Vállalat, bejárata, ahová nagyméretű kamionok járnak. A bejárat azonban igen szűk, így a sofőröknek hosz- szasan kell manőverezniük, hogy az udvarra be tudjanak állni; és ezzel a közlekedést minden esetben hosszú ideig akadályozzák. Különösen a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban. Többször voltam már. szem- és fültanúja annak, hogy a munkába siető autósok szinte összeverekedtek. Nem hiszem, hogy ne találhatnának erre valami egyszerű megoldást, például azt, hogy kiszélesítik a gyári bejáratot. Nagyon sok felesleges bosszúságot, mindennapos veszekedést lehetne ezzel elkerülni. Ifj. Fejér Ferenc . - yác WMHVpk ■ ■ Kocsma helyett «■» élelmiszerbolt Nemrégiben tartotta évzáró értekezletét Kartal községben a Túrái Áfész. A közgyűlésen szó esett a tavalyi eredményekről, és az áfé6z vehetői beszámoltak a feladatokról is. Éh most mégis inkább kéréseinkről, a falu lakóinak elképzeléseiről szeretnék beszámolni. Legnagyobb gondunk — amit többször szóvá is tettünk már — a nem megfelelő áruellátás. Van ugyan egy szép új ABC- áruházunk és két kisebb élelmiszerüzletünk, ezek közül azonban a Szőlő utcai az év vl- t" ’ " V <■ környéken lakók azonban arra kérték az áfész vezetőit, hogy maradjon meg az üzlet élelmiszerboltnak, és lássák el megfelelő mennyiségű áruval, hogy ne kelljen kilométereket gyalogolni, kerékpározni tejért, kenyérért, hentesáruért. Az a javaslat is elhangzott, hogy a sok kocsma közül alakítsák át az egyiket ruházati bolttá. Az áféstz vezetődtől azt a választ kaptuk, hogy a meglevő két kis élelmiszerbolt igen keveset forgalmazott. Csakhogy, ha tisztességesen ellátják ezeket az üzleteket áruval, lesz olyan forgalom és bevétel, mint a kocsmában. Az áfész idei tervei között szerepel egyébként a helybeli vas- és edénybolt bővítése, egy vendéglő és egy takarmányértékesítő telep építése, valamint a már említett ruházati és cipőbolt megnyitása is. Lengyel Imréné Kartal Emlékét megőrizzük Több mint hatvan évvel ezelőtt nevezték ki Sztanyik Já- nosnét a csemői iskolába tanítónőnek. A sivár alföldi homokvilágban 120 tanyai gyermek várt rá. Az iskola vályogépülete valamikor erdészlak volt, a legnagyobb szobát alakították át tanteremmé. A tanítónő elfoglalta állását és az iskola megtelt gyermekekkel, sőt felnőttekkel. Sztanyik Jánospé nagy-nagy szeretettet, lelkesedéssel fogadta a különböző korosztályban nebulókat, sokféle tanulási és szórakozási lehetőséget kínált. A tanító néni például nagyon szépen tudott varrni, kötni és hímezni, amit sokan megtanultak tőle a környékben. Tizennyolc évi tanyai működés után Sztanyik Jánosné Ceglédre került. A Táncsics Mihály általános iskola keretében gyógypedagógiai osztálycsoportokat, 1952-ben pedig önálló kisegítő iskolát szervezett. 1959-ig volt a ceglédi kisegítő iskola igazgatója. Egészségi állapota ekkor megromlott, és kérte nyugdíjazását Amikor azonban jobban érezte magát, a hivatásszeretet A falugyűlés egyetértett Kiegészítések — egy hernádi levélhez Hétről hétre érkeznek olyan levelek szerkesztőségünkbe, amelyeknek írói városuk, községük gyarapodásáról, fejlődéséről tudósítanak. Sokan társadalmi összefogásról is beszámolnak, amely egy-egy iskola, óvoda, bölcsőde felépítésére, vagy más helyi cél megvalósítására kibontakozott. A közelmúltban az Örkényi községi tanács vb-titkára, Mi- halovics Tibor tájékoztatta olvasóinkat lapunk hasábjain a község fejlődését segítő társadalmi összefogásról. Meglehetősen ritka, hogy egy-egy jó kezdeményezés ismertetésére kritikus válaszokat kapunk. Kőbányai Józsefné hernádi olvasónk levele azonban ezek közé tartozik. Miértek „Az összefogás igen szép”, írja, „de mi, akik ugyanúgy összefognánk, mint a többiek, semmit sem kapunk ebből. Sokan hiányolják, hogy nincsen buszjárat abban az időszakban, amikor a gyerekek iskolába mennek, s ezért 4 kilométert is kell gyalogolniuk. A tanácsnak mindössze egy telket kellene kisajátítania, de azt anyagiak miatt mindig elutasítják. Arról a hosszú útról van szó, amely Hernádot az E5-ös úttal ösz- szeköti. Az újságot sajnos Her- nádról kapjuk, a tanácsháza pedig Örkényben van, s ugyancsak ott van az óvoda és az iskola is. A Váradi telepen ugyan volt két tanterem, de a termelőszövetkezet kisajátította. Most üresen áll, óvodát lehetne belőle csinálni, s az odakerülő gyerekek nemcsak álmodoznának az óvodáról. Szeretném megtudni azt is, hogy ez év I. 16-án ki írta a cikket Örkényről, mert a nevét nem találtam az írás alatt.” Így szól a levél, s így is folytatódik a továbbiakban. Az ügyben megkerestük az említett cikk íróját, Mihalo- vics Tibor vb-titkárt, akinek a neve egyébként egy sorral a tudósítás alatt állt. — Eléggé nehezen érthető a levélíró elégedetlensége — mondta ott jártunkkor. — Her- nád ugyanis azok közé a társközségeink közé tartozik, amelyek dinamikusan fejlődtek az utóbbi esztendőkben. Mindenekelőtt elmondanám, hogy közös tanácsunk négy községet fog át: Örkényt, Hernádot, Pusztavacsot és Táborfalvát. Ezen a hatalmas területen — 16 ezer 454 hektár — több mint 12 ezer ember él. Szükséges erről azért is szólnunk, mivel úgy tűnik: a levélíró úgy érzi, hogy Herná- don kisebb fejlesztéseket terveztünk, mint a többi községben. — Az idei tervek szerint 13 millió 170 ezer forintot fordítunk községfejlesztésre. A közelmúltban falugyűléseken ismertettük elképzeléseinket. Hernádon például a főút környékén a járda kiépítését, játszótér kialakítását tervezzük. Mind a két munkában számítunk a lakosság támogatására és hozzájárulására. A községi temetőben megoldjuk a vízellátás gondjait; mélyfúrású kutat létesítünk, amelynek a költségei mintegy 60 ezer forintba kerülnek. Anyagi segítséget a hernádi láncgyár ajánlott föl. Idén befejeződik az óvoda építése is, már 70— 80 százalékban elkészült. Két szolgálati lakást is létrehozunk a községben, amelynek a költségei mintegy 700 ezer forintot tesznek ki. Amikor február 27-én falugyűlést rendeztünk Hernádon, a résztvevők egyetértettek javaslatainkkal. Az egyetértésen túl és talán az emlékek is visszavitték őt Csemő község most már két tantermes új iskolájába. Az egykori tanítványok: az édesanyák és a nagymamák kérésére éveken keresztül szervezett kézimunka-tanfo- lyámókat." A résztvevőknek a csemői II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet vezetői minden anyagi támogatást megadott. Téli estéken kocsit küldtek a szeretett Erzsiké néniért. A több hetes tanfolyamok mindig ünnepélyes keretek között, színes és emlékezetes kiállításokkal fejeződtek be. Ezeken Cegléd város vezetői is mindig megjelentek. A napokban gyászjelentést kaptam: özv. Sztanyik Jánosné iskolaigazgató meghalt. Hivatását szerető, fáradhatatlan pedagógust veszhettünk el. Hat évtizedes, kiváló iskolai és társadalmi munkásságát értékelve emlékét szeretettel őrizzük meg. Lénárt József Budaörs Köszönet a figyelmességért Két kedves levél érkezett a napokban szerkesztőségünkbe. Az egyiket Zilahi Benőné, a ceglédi öregek napközi otthonának egyik lakója írta. Arra kért bennünket, tegyük lehetővé, hogy elmondhassa: a ceglédi fodrász ktsz szocialista brigádjai sokszor felkeresik az idős embereket, hogy ne kelljen a zsúfolt fodrászüzletekben várniok egy-egy fejmosásra, szépítkezésre. Ezúton szeretnének köszönetét mondani a brigádtagoknak. özv. Majoros Józsefné a szigetújfalui öregek napközi otthonából keresett meg bennünket. Levelében ártól számol be, hogy az általános iskola tanulói meglátogatták az öregeket, és több mint négyórás, kedves, színes műsorral szórakoztatták őket. Ott voltak a gyerekek szülei és a pedagógusok is. Az otthon lakói szeretettel várják máskor is, többször is a gyerekeket. Szárított hagyma, konzer- vek, tészták, mélyhűtött ételek szerepeltek azon a bemutatón, amellyel megnyílt Százhalombattán a mezőgazdasági könyvhónap. Gazdag program várta a város lakóit, akik szép számmal összegyűltek, pedig a hajdani lapályon ma erőmű üzemel, a valaha búzát termő fennsíkon olajat párolnak — Százhalombattán főként ipari termelés folyik. Erdélyi Lajosné és Burits Oktáv szakavatott bemutatásában- a korszerű táplálkozást; és á változatod étkezést segítő, tartósított élelmiszerek fel- használását ismerhették meg a lakótelepiek. A szaktanács- adást vidám kóstoló követte, amely nemcsak ízlelésre adott alkalmat, hanem az ízűést is formálta. A kiskerttulajdonosok többször is találkozhattak szakírókkal. Téma volt: a kertápolás, a növények védelme. A korszerű zöldségtermesztésről a túrái Galga mente Magyar— Kubai Barátság Termelőszövetkezet kertészmérnökei tartottak előadást. A könyvhónap záróeseménye a Házunk tája — aranybánya című könyvankét volt. Az iskolásoknak Kábái Péter biológus és Bán László riporter tartott rendkívüli biológiaórát a delfinek életéről. A gyerekek, felnőttek él Százhalombatta egyre jelentősebb szerepet betöltő harmadik nagyüzemének, a Tempe- ráltvizű Halszaporító Gazdaságnak a dolgozói egyaránt szívesen fogadták dr. Széky Pál etológust, aki az új tudomány rendszerét, a haltenyésztés feladatait ismertette szemléletesen. A mérleg egyik serpenyőjébe kerülnek a befogadott új ismeretek és az eladott könyvek; a másikba a gazdagodó szaktudás és a változó szemlélet. Takács Péter Szerkesztői üzenetek Sz. D., Pécel: Köszönjük szerkesztőségünkbe küldött levelét, a verset nem áll módunkban közölni. L. I.-né, Kartal: M. Margit szorgalma bennünket is örömmel tölt el, reméljük, hogy időközben meggyógyult, és készül az új versenyre. I. Gy., Páty: Kérdésére mostani számunkban ön is megtalálja a választ. azonban mind a négy községünk lakói készek tenni feladataink megoldásáért is. Ezt igazolja, hogy míg 1977^ben 1 millió 903 ezer, addig 1978- ban 3 millió 249 ezer forintnyi volt a társadalmi munka értéke. Összefogással A vb-titkár szavaiból a továbbiakban az is kiderült, hogy mennyiben indokoltak levélírónk felvetései. — Amit Kőbányai Józsefné levelében ír, némi kiegészítésre szorul — folytatta Mi- halovics Tibor. — A Váradi telepen ugyanis jár autóbusz, a megálló nincs is messze levélírónk lakásától. A helyi járat kétszer közlekedik naponta. Korábban valóban működött az iskolának két tanterme a telepen, de a körzetesítés következtében megszüntettük. Egyetértettek ezzel a szülők is, hiszen a szakosított oktatás lehetősége gyerekeik fejlődését segíti. A két tanterem egyébként sem állt üresen, mert egy Ideig a termelőszövetkezet kollégiumaként működött. Az sem helytálló, hogy a gyerekek a Váradi telepen csak álmodoznak az óvodáról, hiszen úgyszólván valamennyi felvételi kérelemnek helyt adtunk. Egyébként Hernádon két éve bővítettük 50 hellyel a községi óvodát. — Elmondhatom azt is, hogy a községeink üzemei és gazdaságai nagy részt vállalnak a dolgozók életkörülményeinek javításában. Felismerték; közös érdek a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Fő feladatunknak tartottuk azt is, hogy megértessük a társadalmi munka szerepét a helybeliekkel. A felvilágosítás és mozgósítás eredményeit igazolja: Hernádon 1920 négyzet- méter járda készült el a község legforgalmasabb részén, az iskola és az óvoda környékén. A társadalmi munka értéke meghaladta a 233 ezer forintot Ugyancsak Hernádon a termelőszövetkezet és a kéziszerszámgyár támogatásával megkezdődött a 300 adagos óvodai konyha bővítése. A Március 15. Termelőszövetkezet a tanácsháza mellett építi fel — Hernádon — a gazdaság fogászati rendelőjét, amely egyben az egész község egészségügyi ellátását szolgálja. Fejlődés — Amint a példák igazolják, Hernád vitathatatlanul egyenletesen fejlődik idén is. A közös tanács ehhez annyit nyújt fejlesztési alapjából, amennyit a lehetőségek megengednek. Az utóbbit, vagyis a reális lehetőségeket megértették a hernádiak ás az itt tevékenykedő üzemek is. Ezeket válaszolta a tanács vb-titkára. Virág Ferenc Százhalombattai mérleg
