Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

A PEST ME GYEI H í R L A PKÜL ÖN KI ADÁS A •%: »■'. V-' v." : Vii‘- ■ " ... . A VÁCI JARAS ES VAC VAROS RESZERE XXIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÄM 1979. MÁRCIUS 14., SZERDA Viz és villany mindenütt Pár év múlva mm ismerünk rá Kevés a lakás és az üzlet Foton A tanácselnökök rendszerint elfoglalt emberek. Tóth Sán­dor szobájában azonban még a megszokottnál is nagyobb a nyüzsgés. A látogatók — több­ségükben építőipari szakem­berek — kézről kézre adják a kilincset, hogy együtt ková­csolják a terveket a fóti ta­nácselnökkel — Főt jövendő arcáról. Nagyfogyasztó A nagyközség életében, már tavaly is jelentős változások történtek. A Kossuth utca és a Győrfi utca mentén elkészült a gázvezeték első szakasza, amely Főt legjelentősebb in­tézményeinek gázellátásáról gondoskodik. Ebben a térség, ben található ugyanis a Pa­pírfeldolgozó Ipari Szövetke­zet, a PIÉRT raktárháza, a Tőzegkitermeiő Vállalat rész­lege, a Műanyag, és Faipari Szövetkezet, az újonnan létesí­tett MAFILM-telep és a leg­nagyobb fogyasztóként szá­mon tartott Gyermekváros. A szannyvízhálózat építése is gyors ütemben halad, a mun­kálatok ez év első felében be­fejeződnek. A nagyarányú közművesítéshez még egy adat: tavaly Foton, a kisala- gi terület néhány utcájának kivételével, az eddig fehér foltként említett, részeken is bevezették a vizet és a vil­lanyt. — Valóban, az elmúlt évben jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi itt, Foton — mondja Tóth Sándor. — Kiemelkedő sikereket értünk el a beruhá­zások terén: felépült a 200 négyzetméter alapterületű ABC-üzlet, a Bokor utcai új körzeti és gyermekorvosi ren. delő, átadtuk az új gázcsere­telepet és üzembe helyeztük a Táncsics—Bacsó—József Atti­la utcai belvízelvezető rend­szert Itt hadd említsem meg, hogy mindebben főszerepet játszott a Generál Építőipari Szolgáltató önálló Közös Vál. lalkozás, amellyel egyébként is jó kapcsolatban áll a nagy­községi tanács. Az ingázók Pesten szerint a fővárosban vásárol­nak .. . Nagy szükség lenne hát egy több üzletből álló be­vásárló központra és a kis- alagi területen egy A3C-üz_ letre. Erre azonban az ötö­dik ötéves tervidőszakban már nincs remény... Üdülőtelep A lakáshiánynak, a lakos­ság számának növekedésén kí­vül, más okai is vannak. Ré­gebben Fótra is a családi ha­sas, egyforma utcasorok vol-" tak a jellemzőek. Ám ma már a fiatalok inkább az emeletes lakóházakat kedvelik, mert nem vállalják a családi ház építésével járó sok munkát, így viszont az építés felada. ta, természetesen, a tanácsra hárul... Evek óta tevékenykedik eredményesen a DCM sakk­egyesülete, amely csütörtö­könként a művelődési köz­pontban tartja összejöveteleit. A fiatalabbak részére szak­kört is szerveztek, s a tartal­masabb felkészülés, tanulás segítésére sakk-könyvtár fel­állítását határozták el. / Felhívással fordulnak min­den sakkbaráthoz: ajánljanak fel nélkülözhető régi, sakkjá­tékkal kapcsolatos könyveket, folyóiratokat, vagy pedig — ha valaki nem akar megválni értékes gyűjteményétől — je­lezze, ha ilyennel rendelke­zik. Minden átadott könyvért amelyek között lehet idegen nyelvű is, sorszámozott írásos elismervényt adnak. A sakkszakönyvtár a már — Ha már az építésnél tar­tunk, hadd szóljak a Somlyó- tónál létesített üdülőtelepről is — mondja befejezésül Tóth Sándor. — Az építést 1970- ben kezdtük, akkor 300 csa­lád kapott telket és még újabb száz telek kialakítására van lehetőségünk. Gondot je­lent azonban, hogy a tavat tápláló forrásból már csak szi­várog a víz. Ezért új kutat kell fúrnunk, amelynek tervei most készülnek. Bár utóbb az üdülőtelepről esett szó, a tanácselnök sza­vaiból ki vehettük: a fótiak azon munkálkodnak, hogy ne csak a Somlyó-tavi rész, a nagyközség egésze is megbe­csülésnek örvendjen mind az idegenek, mind a helyi lako­sok körében... H. I. meglévő gyűjteményből csü­törtökönként délután 5-től es­te 7 óráig a művelődési köz­pont 11-es szobájában kölcsö­nöz. HÍREK - HÍREK - HÍREK — Tatabányán, a Gyár ut­cában működik a Cement- és Mészművek oktatási központ­ja. Az iparági feladatokat el­látó oktatási centrumban vá­ci hallgatók is találhatók. — Figyelmetlenül vezette gépkocsiját Rajt Jehőné (Sze­les Katalin), és egy lovas ko­csinak ütközött. Személyi sé­rülés és 15 ezer forint kár ke­letkezett. A figyelmetlen gép- járművezető 2000 forint bírsá­got fizetett. Huszita zsoldosok Csővárban A király elzálogosította Sakkbarátok jelentkezését várják Bővítik a szakkönyvtárat Tóth Sándor, miközben a közelmúlt eredményeiről be­szél, rendre a falakon és az íróasztalon elhelyezkedő tér­képekre és makettekre mutat. A terveken azonban az eddig elmondottaknál jóval több sze­repel ... — Néhány év múlva, bi­zony, aligha ismerünk rá Fót­ra — mosolyodik el a tanács­elnök. — Kiépítjük az új köz­ségközpontot és a lakótele­pet. De ezek még csak táv­lati elképzelések. Közeleb. biek, és az 1979-es program­ban szerepelnek, egyebek kö­zött az új posta átadása, a 2-es számú iskola nyolc tan­teremmel való bővítése, a FORFA-elemekből készülő óvoda avatása. Belekezdünk az összesen 15 millió forintos be­ruházást jelentő szolgáltatóház és ifjúsági otthon létrehozásá­ba, e kettő valószínűleg 1980 végére épül fel. Az eddigiekből úgy ítélhet­nénk, hogy Foton gond nél­küli az élet. Ez távolról sincs így. Különösen a kereskedel­mi ellátás fejlesztésével és a lakásépítéssel kapcsolatban akad sok probléma. A nagy­községben lakók száma az el­múlt időszakban nagymér­teden emelkedett, miközben a boltok egyre elavultabbak- ká váltak, és a megnövekedett forgalommal sem tartottak lé_ pest. Még szerencse, hogy Fótról sokan járnak be Bu­dapestre dolgozni, s az 'ingá­zók, közel 5 ezer 500-an, rend­A tatárjárás szörnyű puszil- tása idején csak erődített helyek nyújtottak védelmet. A veszély elmúltával ezért maga a király, IV. Béla jár elöl jó példával a vártpítke- zésben, de a főurakat sem kellett erre nagyon ösztökél­nie. Ekkor épült ki a Balaton menti és a nógrádi várrend­szer. Utóbbinak legdélibb erődje Csővár. Építtetőiről, középkori gazdáiról az okle- .velek hallgatnak. Ismerjük Viszont a környező falvak földbirtokosait, akikről felté­telezhető a vár építése. Egyik maga a Csői család, a másik pedig rokona, a szomszédos Nézsai család. Mindkettőnek kiterjedt birtokai voltak a XIII—XIV. században Rád, Ácsa, Rátót, Bottyán, Zsidó (ma Vácegres), Keszeg, Sikár és Szele he'ységekben. Csővár középkori múltját a XV. század közepétől elég részletesen ismerjük. 1459 márciusában „in ■ fortalitio Chew” — azaz Cső várában — összegyűlt csehek, valamint Szadai Reyhel Sibold fami­liárisaival és felfegyverzett embereivel Vince váci püspök tíz környékbeli birtokát — Káliét, Hatvant, Sápot, Gu­tát, Vácot, Verőcét, Nógrádot, Kosdot, Szántót és Csőt — megrohanta, ott mintegy tíz­ezer aranyforint kárt okozott. Szilassy Vince püspök előbb Hunyadi János katonája, ké­sőbb is a nagy törökverő hű szövetségese. Keményen el­lenáll Axamit huszita zsoldo­sai terjeszkedésének, akik eb­ben az időben Diósjenőn vá­rat építenek, elpusztítják! a szécsényi ferences kolostort, megszállják Salgó és Cső vá­rát. Az utóbbi két vár szö­vetségeseik útján jut kezükre. Salgó ura, Lévai Cseh László szemben áll a Hunyadi-párt­tal. Hozzá csatlakozik Reyhel Sibold szadai és veresegyházi földesúr. A humanista művelt­ségű, krakkói egyetemen ta­nult ifjú ellentétbe kerül Szi- lassyval. Erre utal egy 1460- ban kelt oklevél, mely sze­rint Reyhel pert indított Szí -, lassy ellen, s azit elvesztette. A király az őt megillető két bírói részt Veresegyházán és Szadán a vesztes birtokaiból 'veszi ki és érdemei jutalmául Ország Mihály nádornak ad­ja. A sértett Reyhel társra ta­lál Nézsai Lászlóban, aki a Csői rokoncsaláddal együtt ha­dilábon áll a Cső faluban szintén birtokos Szilassy Vin­cével. A tíz püspöki birtok pusztí­tása Mátyás trónra lépése után három hónappal történt. Akkor azonnal nem, de a kö­vetkező évben a király hadat indít a garázdálkodó huszita zsoldosak és szövetségeseik el­len, visszafoglalja az általuk megszállt Patát és a gömöri várakat. Csővár is ekkor sza­badul fel. Közben Szilassy követeli kárának megtérítését Szélesre tárni az erdő kapuit Turi$taparaÉ€SM 3 esi a Pilis Tíz éve, január 1-én hoz­ták létre az első magyar parkerdőt a Dunakanyart öve­ző Pilisben. — A visegrádi igazgatósági központnak is története van — kezdi a beszélgetést dr. Madas László, a Pilisi Park­erdő Gazdaság igazgatója. — Annak ellenére, hogy erdésze­tünk legnagyobb része Pest megyében terült el, igazgató­ságunk Komárom megyéhez tartozott és székhelyünk Esz­tergomban volt. Ezt a visszás helyzetet kellett először meg­szüntetnünk, annál ig inkább, mert erdészetünkhöz csatoltak a budai hegyvidékből négy­ezer hektár területet, amely eddig a Gödöllői Állami Er­dőgazdasághoz tartozott, majd a Nagykunsági Erdőgazdaság­tól 3430 hektárnyi terület ke­rült gondozásunkba. Így egész parkerdészetünk közel 35 ezer hektáron kezdhette el a jóléti erdő kialakítását. Az egységes igazgatás érdekében 1975-ben az új visegrádi központba köl­töztünk. Innen a legmoder­nebb URH-készülékkel állunk érintkezésben a kirendeltsé­gekkel, a különböző munka­helyeken dolgozókkal. — E hatalmas területen a kitermelés időszakában 1225- en dolgoznak, ebből 45 egye­temet, • főiskolát végzett, 92 középfokú szakmai képzett­ségű. A stabil létszám 768 fő. Parkerdészetünk 13 önelszá­moló egységre oszlik. Turisztikai érdekesség — Gondolom, magyarázatra szorul, mi az a turisztikai er­dészet? Alapító levelünkből idéznék: „ ... az erdő közjó­léti és kulturális szerepének, parkerdőjellegének előtérbe helyezése..., a dolgozók kul­turált pihenésének előmozdí­tása ...” Ez röviden azt je­lenti: az erdőt az ember pi­henésének szolgálatába állí­tottuk. — Természetesen a hagyo­mányos erdészeti munkát is folytatnunk kell és sokat te­szünk a vadgazdálkodás érde­kében. Főállású ornitológu­sunk is van, így szép eredmé­nyeket értünk el madaraink megvédésében. Természetesen ahhoz, hogy parkerdészeti fel­adatainknak megfeleljünk, fel kellett tárnunk azokat a te­rületeket, amelyek kirándu­lásra, felüdülésre a legjobban megfelelnek. Ehhez új fatele- pítési programot is végrehaj­tottunk. — Kerestünk partnereket, fgy a Természetbarátok Szö­vetségét, az idegenforgalmi szerveket, a tanácsokat, de Reyhel Siboldtól. A súlyos árat fizető dúló előbb elzálo­gosítja, majd a Rozgonyiak- naik adja szadai és veresegy­házi birtokait. Rozgonyi Já­nos tárnokmester kiegyenlíti a kárt 10 ezer arannyal s meg­fizeti Sibold fejváltságát. Ezt követi Mátyás király Reyhel birtokát elkobzó végzése, s egyben adományozó oklevele a Rozgonyiak számára. Csővár 1460-től Csői Miklós tulajdonában szerepel. A szom­szédos Penc földbirtokosainak, a Penczi családnak Csővárral határos szántóit és erdeit el­foglalja, sőt jobbágyai közül sokat a várban fogva tart hó­napok múlva is. 1461 márciu­sában a királyi kancellária, a nádori és országbírói hivatal kiküldöttei megjelennek Pen- cen, s megállapítják a jogos panaszt, így Csői Miklóst el­marasztalják. A hatalmaskodó várúr 1465 táján megöli saját testvérét, azért 1470-ben el­veszti minden birtokát Tet­tének elkövetése után a vár ismét a Nézsai család kezelé­sébe kerülhetett vissza né­hány évre. Mátyás király 1474-ben már az örökös nel. kül elhalt és egyébként is hűtlen Nézsai János és László javait tulajdonába veszi Nem felejtődött el egykori bű­nük: „Nczsai László idegen csapatokkal pusztított az or­szágban”. Tgy lett Csővár királyi bir- tok, melyet a Nézsai-ja- vakkal együtt Mátyás király 5000 forintért Parlagi György ajtónállómesternek elzálogosí­tott. Ezzel megint új fejezet kezdődött a vár történetében. Jakus Lajos nem szabad kihagynom a DIB-et valamint múltunk fel­táróit, a műemlékekkel fog­lalkozó barátainkat sem. Köz­tudomású, hogy egyik legnép­szerűbb üdülőhelyünk lett a Dunakanyar, ezért mi a VÁ- TI-val és az EVM területren­dezési főosztályával elkészí­tettük a pilisi tájegység ren­dezési programját. Erdei strand — Azóta az erdőkben 200 kilométeres úthálózat épült. Ehhez kapcsolódnak az autó­parkolók, hogy a városi em­ber autójából kiszállva gyalo­gosan tegyen kisebb-nagyobb gyalogtúrákat. Vízkutató pró­bafúrásokat végeztek. Ennek eredménye a már működő er­dei strand a Lepence patak völgyében. Itt a teljes munká­latok 1980-ra fejeződnek be. Két éve kész a versenyme­dence és a gyermekmedence. Építenek egy háromszintes ülőfürdőt 32—34 hőfokos víz­zel. Lesz egy szárítkozó helyi­ség is. Így a fürdési szezon őszig kitolódik. Kemping és jurta — A Pilisi Parkerdő Gaz­daság az utóbbi három évben 9 millió forintot költött a tu­ristaházakra. Ezekből csak a Bár húsvét csak néhány hét múlva lesz, a gödi József At­tila kultúrházban több mint ötven megszeppent tapsifüles adott egymásnak találkozót. Természe lesen, nem önszán­tukból vállalták a részvételt: lelkes gazdáik határozott és vissza nem utasítható invitá­lására versengtek egymással az értékes kiállítási díjakért. Hosszú évek óta működik Gödön eredményesen a Vác és Vidéke Afész keretében a kisállattenyésztő szakcsoport. Eredményesen — írtuk, s Furák János, a szövetkezet igazgatósági elnöke ezt szá­mokkal is bizonyította: Göd­ről és még másik hét szak­csoportból az elmúlt esztendő­ben pontosan 1 ezer 772 má­zsa nyúlhúst értékesítettek a Környei Húskombinátnál, amellyel három éve van kap­csolatuk. A kombinát a felvá­sárlás mellett szaktanács- adással is segíti a tenyésztő­ket, s a mostani kiállításra is ajándékképpen 25 tapsifülest küldött, melyeket tombolán kisorsoltak a látogatók között. Az Áfész szakcsoportjaiban több mint 400-an foglalkoznak nyulászkodással. Munkájukat segíti, hogy a szövetkezet ta­valy például 73 darab modern, a mai követelményeknek meg­felelő ketrecet adott el a te­nyésztőknek kamatmentes részletfizetésre. Ezen túl te­nyészállatokat is beszerzett kedvezményes egységáron, fél­| nagyvillámi turistaházra 6 milliót ruháztak be. Konyhája ! napi 700 ember ellátására al­kalmas. Ezen a 130 hektáros területen Nagyvillám—Mo­gyoróhegy—Sibrik domb tér­ségében kemping és jurta is szolgálja majd a turizmust. Az év második felében már vendégeket fogadnak. Itt is új utak épülnek, hogy sáros idő­ben is sétálhassanak a kirán­dulók. Ideális lesz tehát a ki­rándulóközpont: a lovasiskola, a melegvízű strand, a kempmg és jurtatábor és az új feltárt műemlékek mind kellemes ki- kapcsolódást nyújtanak az idelátogatóknak. Később ké- i szül. el a 450 méter hosszúra tervezett libegő, amely érán­ként 500 utast tud majd szál­lítani. Tervezik, hogy lesz egy 250 méteres műhavas sílesikló pálya és 550 méter hosszú csúszda, más néven ródlipálya. Ehhez a munkához még 88 millió forintra lenne szüksége a gazdaságnak. — Ez az év a gyermekek éve. Erre is gondoltunk: a Mogyoróhegyen gyermekját­szótér várja a kicsiket. Az Üttörőszövetséggel vándor­táborozásokat rendezünk. Meg kívánjuk szerettetni az erdőt — fejezte be a beszélgetést a Pilisi Parkerdő Gazdaság igaz­gatója. K. I. Gy. éves hitelre. Megszervezték az egyik legtöbb gondot okozó betegség, a mixomatózis el­leni védőoltást is. Tavaly mintegy 6 ezer mázsa tápot szállítottak ki a szakcsopor­tokhoz, s önköltségi áron bá­lázott lucernát vettek a tagok számára a termelőszövetkeze­tektől. ' A felvásárlási ár igen ked­vező: nyáron 33, télen 37 fo­rintot adnak kilónként a nyúl- húsért. Emellett támogatják a szakcsoportok közös gazdál­kodását, mázsánként 40 forin­tot térít vissza az Áfész számlájukra. Szervezett a fel­vásárlás is, hiszen a kör- nyeiek havonta egy alkalom­mal rendszeresen elszállítják az összegyűjtött állatokat. A kiállításon, amelyen Fu­rák János megnyitója után dr. Pál László járási főállatorvos emlékezett meg a gödi szak­csoport eddigi tevékenységé­ről, többen különböző elisme­réseket vehettek át bemuta­tott nyulaikért. Tenyésztői nagydíjat kapott Borsi Lajos, Győri Imre, Király Lajos, Ka- lotai Jenő és Bozsik József, tenyésztői díjat pedig Teknős Lajos, Torma Ferenc, Holetz György. A bírálatot a Kisál­lattenyésztők Országos Egye­sületének nyúltenyésztői szak­osztályától kiküldött dr. Páka Géza, Gál Ferenc és Ernst János végezte, igen nagy szak­értelemmel. F. A Környei Húskombinát bemutatta legújabb, önetetős és önitatós ketrecét is. Rózsavölgyi Károly felvételei HÚSVÉTI ELŐZETES Njfúitalálkozó Gödön TENYÉSZTŐI NAGYDÍJ BORSI LAJOSNAK é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom