Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

4 PEST MEGYEI Vilii PROlETÁRMI. EGYESÜLJETEK! XXIII. évfolyam, 61. szAm Ara 1,20 forint 1979. március il, szerda A török parlamenti küldöttség a Városházán A Török Köztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttsé­gét — amely- dr. Chait Ka- takasnak, a nemzetgyűlés el­nökének vezetésével hivata­los látogatáson tartózkodik ha­zánkban j— kedden fogadta Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. A török képviselők prog­ramja városnézéssel folytató­dott, majd Szépvölgyi Zoltán ebédet adott a vendégek tisz­teletére. A programokon részt vett Rajfai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke, valamint Tá­lát Benler, a Török Köztársa­ság budapesti nagykövete. T ermékszerkezit-váltás Könnyűipari tanácskozás Folytatódik a termelésszer­kezetének javítása, a vállala­ti termelési és értékesítési előirányzatok összességükben közel állnak vagy egybeesnek a népgazdasági tervben meg­jelölt, s az ágazatra háruló fel­adatokkal — állapították meg kedden tartott együttes érte­kezletükön a Könnyűipari Minisztérium és a tárcával együttműködő szakszervezetek vezetői. A rendszeressé vált konzultációkon ezúttal , az idei legfontosabb közös tennivaló­kat tekintették át; értékelve a gazdálkodó szervezetek prog­ramjait és azok összefüggéseit Államigazga tás A z utóbbi években egy­re inkább előtérbeke­rült az államigazga­tási munka korszerűsítésé­nek igénye, s a tapasztala­tok arra utalnak, hogy e tekintetben már az előre­haladást szolgáló intézke­désekben sincs hiány. Az irányító állami szervek és a helyi tanácsok ilyen, jel­legű törekvéseit érezhe­tően az a határozott felis­merés fűti, hogy a szerve- .zeti változtatás, az egysze­rűbb munkamódszerek és a technikai eszközök na­gyobb mérvű meghoifosítá- sa az állami munkában egyaránt hasznot jelent a lakosságra és saját maguk­ra né2ve. Eléggé közismert, hogy az igazgatás korszerűsítése — ami egyébként is első­rendű követelménye .a szo­cialista államszervezet mű­ködésének — tíz évvel ez­előtt, a gazdaságirányítás módosításával egy időben vett nagyobb lendületet. A fordulópont azonban 1976- ban következett be, amikor a Minisztertanács az addi­gi tapasztalatok értékelése mellett a további célokról, feladatokról is határozott. Ettől kezdve már nemcsak a minisztériumok; főható­ságok, az érdekelt egyete­mek és tudományos intéze­tek, hanem maguk a ta­nácsszervek is bekapcso- lódtaik az államigazgatás ésszerűsítésének sokrétű folyamatába. Kiderült ugyanis hama­rosan, hogy ezek a törek­vések nem szorítkozhatnak kizárólag az ügyintézés egyszerűsítésére. Kétségte­len, hogy az államigazga­tásnak ez a területe áll legszorosabb kapcsolatban a lakossággal, tehát, ami változás e tekintetben tör­ténik, az azonnal érzékel­hetővé válik mindenki szá­mára — mégsem tekinthe­tő teljesnek az ilyen „fél­oldalas” siker. Ezért kerül mindinkább előtérbe az a szemlélet, ami már egy­mással szervesen összefüg­gő feladatnak tartja a ta­nácsi szervezet és a benne lezajló munkafolyamatok korszerűsítését, a testületi munka ésszerűsítését, az állampolgárokat közelről érintő hatósági 1 ügyintézés egyszerűsítését, gépesíté­sét, valamint a túlszabá­lyozottság fokozatos csök­kentését. V iszonylag rövid időn belül több ezer ötlet, javaslat született a különböző tanácsszervek­nél, részben helyi, részben központi megoldásra vár­va: Sorra hozzák létre — s ez^alól ma már a nagyköz­ségek sem kivételek — az újabb és újabb ügyfélszol­gálati irodákat, számos he­lyen megszervezték az üze­mi ügyfélszolgálatot is, az ügyfélfogadás rendjének szabályozásúval pedig to­vábbi lehetőséget nyújtot­tak árra, hogy a lakosság a hivatalos munkaidőn túl is felkereshesse ügyeivel a tanácsot. Egyes községi ta­nácsok részére — például építési és földügyekben — több olyan első fokú ha­táskört adtak le, amelyek helyi gyakorlása különösen nagy könnyebbséget jelent az állampolgároknak, ami­ként .a nyomtatvány- és beadványminták használa­ta is. Mindenfelé keresik a módját, hogyan lehetne „elviselhetőbbé” tenni je­lenlegi bonyolult infor­mációrendszerünket, első­sorban az adatszolgáltatá­sok csökkentésével és a párhuzamos nyilvántartá­sok , megszüntetésével. Ugyanígy fontos felada­tuknak tekintik — főleg a gazdálkodással összefüggő területeken — a fejlett technikai eszközök alkal­mazását. S mindez máig csak a tanácsapparátus ■ munkájával kapcsolatos! Jócskán akad ésszerűsí­tésre váró niozzanat a ta­nácsi testületek tevékeny­ségében is. A tanács- és vb- üiések ’ napirendjén általá­ban a kelleténél több té­ma szerepel, ami eleve le­hetetlenné teszi, hogy a ta­nácstagok felelősségteljes döntését alapos vita előzze meg. Ám arról sem feledkez­hetünk meg: valójában a korszerűsítés körébe tarto­zik az igazgatási szerve­zetnek a településhálózat fejlesztésével — község- egyesítések, nagyközségi és közös tanácsok szervezése, egyes települések város- környéki községgé nyilvá­nítása — egy időben vég­rehajtott egyszerűsítése is. M indenesetre örvende­tes, hogy a megyei tanácsok nemrég ösz- szeállított és 1985 végéig szóló feladatterveikben az államigazgatás egyetlen olyan területét sem hagy­ták figyelmen kívül, amiben valamiféle lehetőség kínál­kozik a munka egyszerűsí­tésére, vagy gazdaságosab­bá tételére. A jó néhány esztendővel későbbre meg­határozott határidő pedig ’ azt a helyes felismerést tükrözi a tanácsi szervek részéről, hogy az igazgatás korszerűsítése nem kam­pányfeladat, hanem hosz- szabb időt és sok vizsgáló­dást, valamint a központi és tanácsi szervek intézke­déseinek egész sorát igény­lő folyamat. Németh Géza az 1979. évi népgazdasági terv­vel. Megállapították:' a vállalati törekvések érzékeltetik, hogy ütemesebb a termékszerkezet­váltás, gyorsabb az alkalmaz- kodás a piaci igényekhez, ja­vul a gyártmánytervezés, a vállalatok többségénél a szi­gorúbb szabályozók határára a kevésbé gazdaságos cikkek ex­portjának fokozottabb szelek­ciója kezdődött meg. Megálla­pították azonban azt is, hogy több területen határozott in­tézkedésekre van szükség, hogy a vállalatok ez évi mű­ködése a népgazdasági terv keretei között maradjon. A nyersanyagárak emelkedése miatt például a népgazdasági tervben előirányzott magasább importot gazdaságos többlet­exporttal kell alátámasztani. Zökkenőmentes évadkezdés Gyorsmérleg a DKV-btm és a Forte-gyárban Az olajiparban ismeretlen fogalom az év végi hajrázás. December harmincadika táján éppoly tempóval kell dolgoz­niuk, mint mondjuk, február közepén. A hosszúra nyúlt tél alapo­san próbára tette a százha­lombattai Dunai Kőolajipari Vállalat vezetőit és munká­sait. Ahhoz ugyanis, hogy ki­elégítsék a megnövekedett bel­földi igényeket motorhajtó, és fűtőanyagokból, maximális tel­jesítménnyel dolgoztatták az óriási feldolgozó berendezése­ket, finomítókat. Érszegi Andortól, az olaj­város főmérnökétől kaptuk a tájékoztatást, hogy az év első két hónapjában másfél millió tonna kőola­jat dolgoztak föl. Előállítottak a többi között 134 ezer tonna különféle mo­torbenzint, 600 ezer tonna gázolajat és 26 ezer tonna ér­tékes aromás terméket. Az utóbbinak nagy részét tőkés partnereiknek szállították ki. Ez azért is lényeges, mart idei tervük alapján mintegy 36 millió dollár árbevételt sze. retnének elérni. Miután nem csökkent a ter­melés lendülete márciusban sem — állapította meg a fő­mérnök — várhatóan siker­rel teljesítik első negyedévi előírásaikat. Tavaly januárban Lenyó László, a Forte igazgatója el­ismeréssel szólt a gyár min­den dolgozójáról, aki 1977. novemberében-decemberében, a tervteljesítés érdekében szá- molatlanul vállalta a túlórát^ a hétvégi műszakokat, s a szo­kásosnál igencsak gyorsabb munkatempót. Igaz, mindeh­hez azt is hozzátette, azért kényszerülték az év végi haj­rára, mert az év elején gyat­rán ment a munka, s az ak­kori lemaradást kellett később pótolni. . Használt-e az akkori figyel­meztetés, sikerült-e. az idén úgy szervezni a munkát, hogy már az év elején is ugyan­olyan legyen a tempó mint később? Erről érdeklődtünk a vállalat tervosztályának veze­tőjétől, Horváth Sándortól. Mint elmondta, már tavaly sem volt szükség különösebb év végi hajrára, éppen csak arra, hogy gyorsítsanak a munka ritmusán. Ez persze nem megy másként, csak úgy, ha ehhez elegendő alapanyag is rendelkezésükre áll. Erről is időben gondoskodtak, a januári és februári több mini, 1 millió 600 ezer négyzetméter fotópapírhoz .már tavaly megvették az NDK-ból az alapanyagot. Idén 9 millió 250 ezer négy­zetméter fotópapírt állítanak elő, ennek egy hónapra jutó része 770 ezer. Az első két hónapban külön-külön is si­került ennél többet készíte­niük, majdnem 1 millió 650 ezer négyzetméternyit gyár­tottak. Néha egészen ilyen jó a helyzet, a filmértékesítéssel. A saját gyártásúakkal nem ma­radtak el, de a kooperációban készülő röntgenfilmből lényegesen kevesebb került a megren­delőkhöz. A partner ORWO cég késett a szállítással. Hozzájárult még az elmaradáshoz az is, hogy filmkiszerelő részlegükben új berendezéseket szereltek fel, s így érthető okokbél esetenként csak akadozva ment a csoma­golás. Mivel a fő termék a fotó­papír, s ennek gyártása terv­szerűen folyt; sikeresnek íté­lik az évkezdést. A hazai megrendelőkhöz 40 millió fo­rint, a Távol-Keletre, Tö­rökországba és Irakba 2 mil­lió dollár, a Szovjetunióba és Romániába 350 ezer rubel ér­tékű Forte-terméket szállítot­tak. Mechanikai Művek Minőség és technológia eredményes összhangja Az exportképes termékek gyártásával kapcsolatos nép- gazdasági célkitűzés a Mecha­nikai Művekben is visszhangra talált. A munkások, mérnökök, konstruktőrök hatékony együttműködése ebben az esz­tendőben is sikert ígér. Miről is van szó? 1977-ben kezdődött az együttműködés szovjet vállalatokkal. Ennek során svájci licenc álapján gyárt­ják a nagynyomású festék­szóró gépeket. A magyar és'a szovjet partne­rek megosztották egymás kö­zött a részegységek előállításá­val. kapcsolatos kötelezettsége­ket. A Mechanikai Művek a hidraulika-, valamint a fes­tékszóró fokozatot készíti és állítja össze a villamos meg­hajtással, míg a szovjet fél a festékszóró pisztoly, a fúvókák és egj'éb tartozékok gyártására kötelezte magát. A megállapodás alapja, hogy mindegyik fél azt a részegysé­get állítsa elő, amelyhez a leginkább megvannak a mű­szaki-technikai adottságai, szellemi és fizikai gárdája. A jelek szerint — és ezt az utób­bi évek egyértelműen bebizo­nyították — sikeres a munka- megosztás. 1977-ben összesen 1500 termék készült, a rákö­vetkező esztendőben már 5300, s az idén a terv 13 000 dara­bot ír elő. Figyelemre méltó, hogy a ’festékszórók árbevétele is jelentős: 450 millió forint. — Világszínvonalon álló ter­mékhez hasonló jellegű gyár­tástechnológia kell — mondja Heinrich János műszaki igazi gató. — Alihoz, hogy a legigé­nyesebb vevők tetszését is megnyerjük, jelentős beruhá­zásokat hajtottunk vtégre. Pél­dául 350 millió forint érték­ben szereztünk be géneket és berendezéseket a festékszóró gyártósorához, amely a ter­mékkel együtt magas techni­kai színvonalat képvisel. Mu­tatja ezt, hogy , több más ország mellett India és Algéria érdeklő­dik az új gyártmány iránt. Az eddigi üzletkötésekből meg­állapítható, hogy termékünk minden piacon jól értékesíthe­tő. És a jövő? Annak ellenére, hogy a jelehlegi -konstrukció­val is hosszú távon megélhet­ne az MM. tervezői már a jövőre gondolnak: megkezdték az előkészületeket az elektro­sztatikus kivitelű festékszóró berendezés gyártására. Ezenkívül, a szocialista or­szágok közül elsőként, a Mechanikai Művek megvásá­rolta az amerikai General Electric licencét, s már az év végén megkezdik a fázisjavító kondenzátorok gyártását. Gép­parkjuk nagy része alkalmas az új tennék előállításához, a teljes gyártósor átalakí­tása 25 millió forintot igé­nyelt. Ugyanakkor a réginél korsze­rűbb, hosszabb élettartamú és kisebb méretű kondenzátorok gyártásával 1930-tól évente mintegy 200 ezer dollár érté­kű tőkés importanyagot taka­ríthatnak meg. Másik újdonságuk: a máso­dik félévben megkezdik az új utcai telefonkészülékek gyártását. Az idei terv ezer darabot ír élő a helyi és tá­volsági beszélgetések lebonyo­lítására egyaránt alkalmas ké­szülékekből. Az új konstruk­ciót egyébként a Mechanikai Művek és a Posta kísérleti intézete közösen dolgozta ki. Bővül a telefonburkolatok színskálája is: rövidesen meg-- jelennek az okkersárga és na­rancssárga készülékek. * ezzel hétre bővül a hazai színválasz­ték. U. Gy. A korszerűbb szervezésért A tárcaközi bizottság tárgyalta A szervező intézetek többsé­génél az adatfeldolgozási, gé­pi nyilvántartási munkák még mindig gyakran háttérbe szo­rítják a legfontosabb teendőt, 'a korszerű szervezés támoga­tását — állapította meg pén­teki ülésén a szervezési tárca­közi bizottság. Az intézetek viszonylag ke­veset foglalkoznak a vállalati munkahelyek, munkamódsze­rek és -körülmények elemzé­sével, korszerűsítésével. A tárcaközi bizottság továb­bi napirendi pontjai is a szer­vező munka egy-egy fontos részterületének fejlesztésével foglalkoztak. Egyebek között a szervező szakemberek kép­zésével, amelyben . már van ugyan előrehaladás, de a helyzet még távolról sem ki­elégítő. Eredményeket eddig egyelőre egyes részterületeken értek el.. Egyértelműen kor­szerűek és sikeresek az úgy­nevezett 3M-módszer (mozdu- latelemzéses munkatanulmá- nyozás és munkakialakítás) tanfolyamai, ugyancsak jó a számok folyamatszervező és rendszerszervező oktatása, valamint a Pénzügyminiszté­rium irányításával folyó ügy­vitelszervezői képzés. Pártvezetők látogatásai Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ked­den a délelőtti órákban két­napos látogatásra Szabolcs- Szatmár megyébe érkezett. A vendéget az országrész veze­tői a megyehatáron fogadták, majd az Elnöki Tanács elnöke Nyíregyházán, a megyei párt- bizottság székházában taláP kozott a végrehajtó bizottság tagjaival. Losonczi Pál délután felke­reste a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárát Az Elnöki Tanács elnöke első napi programjának befejezé­seként a megyei tanácsnál ta­lálkozott a Hazafias Népfront aktivistáival, a szabolcsi köz­élet képviselőivel. ★ Benké Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Virágzik az orgona a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke kedden látogatást tett Szolnok megyében. Kimszentmárton- ban a járási pártbizottságon fogadták. Itt tájékoztatót hall­gatott meg a járás gazdasági, társadalmi és politikai életé­ről. Ezt követően felkereste a Pannónia szőrmekikészítő és szőrmekonfekció válllat kun­szentmártoni gyárát A prog­ram következő állomásaként Benke Valéria Mezőhékre utazott. Itt felkereste ,a Tán- csis T.sz-t. . A látogatása délután Szol­nokon folytatódott A városi tanács székházéiban Kukri Béla tanácselnök számolt be Szolnok fejlődéséről, a me­gyeszékhely arculatának vál­tozásáról. ★ Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára kedden Somogy megyébe látogatott. Kaposvá­rott tájékoztatót hallgatott meg a megye gazdasági hely­zetéről, társadalmi és politikai életéről, majd a megyei és városi vezetők társaságában felkereste a Mezőgép kapos­vári gyárát. Á látogatás következő állo­mása a Csepel Művek kapos­vári egyedi gépgyára volt. So­mogyi látogatásának befejezé­seként Havasi Ferenc a Cse­pel Művek kaposvári egyedi gépgyárában beszélgetést folytatott a város párt-, taná­csi és gazdasági vezetőivel. KOZELET A csepeli Duna Kertészeti Tsz Magyar—Bolgár Barátság üzemegységében már virágzik az orgona. Fehér József felvétele Gonda György államtitkár­nak, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal el­nökének vezetésével hazaér­kezett a Szovjetunióból at a magyar küldöttség, amely a hidi;ometeorológiai és környe­zetellenőrző állami bizottság meghívására a környezetvé­delem irányítási, tervezési és ellenőrzési rendszerét, vala­mint a ’ levegőtisztaság-véde­lem módszereit tanulmányoz­ta. 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom