Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-13 / 60. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ; A-CÉG L £DI_J APA S ES CEGLÉD V; XXIII. ÉVFOLYAM, 60. SZÄM 1919. MÁRCIUS 13., KEDD Új munkahelyek a községekben A gép válthatja fel az embert Még sok munkáskéz kell a mezőgazdaságban Járásunk mezőgazdasági jellegéből adódik, hogy az itt élő 53 ezer 5a2 állandó lakos közül napjainkban általában 7 ezer körül van azoknak a szá­ma, akik dolgozó tagként és alkalmazottként keresik ke­nyerüket a termelőszövetke­zetekben. Elsősorban az ő helyzetüket vizsgálta az a jelentés, amelyet legutóbbi ülésén vitatott meg és foga­dott él az MSZMP járási végrehajtó bizottsága, szá­mot adva a munkaerőgazdál­kodással kapcsolatos párt- és állami határozatok végrehaj­tásának tapasztalatairól. Legutóbb 1976-ban szerepelt ez ä téma a testület előtt, és akkor feladatként határozták meg az egyensúly megte­remtését a rendelkezésre álló munkaerő' és a szük­ségletek között. Célul .tűzték a munkaerőgaz­dálkodás színvonalának javí­tását, a szakmunkásutánpótlás nevelése érdekében a munka­helyek kapcsolatának erősíté- 1 sét az iskolákkal, a felnőttek ; körében folyó szakmunkáskép­zés bővítését, a törzsgárdához tartozók megbecsülését. Hang­súlyt kapott a lányok nagyobb mértékű beiskolázása a kü­lönféle mezőgazdasági szak­mákra, általában a nők szak­képzésének szorgalmazása, to­vábbá a gyermekintézmény há­lózat bővítése, hogy miméi több kisgyermekes anya mun­kába állhasson. Már három éve is fontosnak tartották a munkahelyükre távolabbról já­rók megfelelő szállítását, gon­dot fordítva a minél kényel­mesebb közlekedésre. A fel­adatok sorában különös jelen­tőséget kapott a mezőgazdaság további gépesítése, amelynek céljául az emberi erő felsza­badítását határozták meg. Gé­pekre és járművekre 1975- ban 103, 1977-ben 115, 1978_ ban 135 millió forintot köl­töttek a járás közös gazdasá­gai és sorra megvalósítják a többi feladatot is. Erről ad számot a jelentés. A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregysége 263 munkás­sal, a Monori Állami Gazda­ság dánszent miklósi kerülete 122-vel növelte létszámát. Jászkarajenőn varrodát nyitott a budapesti Szik­la Ruházati Szövetkezet, amely 68 személynek adott munkaalkalmat, főleg nők­nek. A kereskedelmi és a szolgálta­tó vállalatok, továbbá az élelmiszeripari telephelyek nem tudták létszámukat a szükségletnek megfelelően nö­velni. Számottevő fejlődés ment végbe a gyermekintézmények terén. Albertirsán 40, Ko- cséron 20 kisgyermeket befo­gadó bölcsőde épült. Az óvo­dai gondok enyhítését szolgál­ta Abonyban 100, Albertirsán 50, Ceglédbercelen 50, Csemő- ben 75, Dánszentmiklóson, Ko_ cséron. Nyársapáton és Tör­teién 25—25 gyermek elhelye­zésének megoldása. A tervcik­lus hátralévő részében Abony­ban, Albertirsán és Törteién tovább javul a helyzet. A Törtei—Jászkarajenő, majd a Csemő—Hantháza vo­nalon a vasúti közlekedés megszűnése után az autóbusz- járatok sűrítése javított a tö­megközlekedésen. Több gaz, tíaság maga is bekapcsolódott a munkásszállításba, ám ez meglehetősen nagy terheket ró rójuk. Bár a fent említett számok mutatják, hogy jármű­parkjuk és gépállományuk gyarapítására több száz millió forintot költöttek, a nagy ösz- szegű ráfordítást nem követte a várt létszámmegtakaritás. Ennek főleg az az oka, hogy a beszerzések nem egy-egy mun­kafolyamat komplex gépesíté­sét szolgálták, másrészt a gép­vásárlások zöme termelést bő­vítő beruházás volt, amely to­vábbi munkások felvételét in­dokolta. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a mezőgaz­daság gépesítése nem járt együtt a kétkezi munká­sok számának csökkenésé­vel. A munkát vállaló nőket ak­kor könnyebb képezni, ami­kor már dolgoznak. Közülük elsősorban betanított munká­sokra van szükség. Ök alkot­ják a dolgozók nagy részét a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében és a jászkara- jenői varróüzemben. A ter­melőszövetkezetek a kihelye­zett tanfolyamok szervezése ré­vén javíthatnának saját hely­zetükön. Az volna helyénvaló, ha legalább az egy községben működők összefognának és együtt indítanának be egy_egy oktatási formát. Sajnos, az ilyen próbálkozás egyelőre még ritka. A lányok aránya sem megfelelő a szakmunkás, képzésben, s ennek főleg az üzemeik kedvezőtlen munkakö­rülményei az okai. Az a ta­pasztalat, hogy azok is más pályán helyezkednek el, akik valamilyen mezőgazdasági szakmát tanultak. A legtöbb helyen már tervet készítenek a munkaerőgazdál­kodáshoz, ám ezek többsége nem megfelelő. Csak a Me­chanikai Művek gyáregységé­ben, a Nagykőrösi Konzerv­gyár telephelyein és néhány termelőszövetkezetben fogal­mazzák meg kellő körülte­kintéssel, a realitások szelle­mében az ezzel kapcsolatos teendőket. Az iskolák nevelő­testülete támogatja a telepü­lések gazdálkodó szerveinek igényeit, és igyekszik céljainak megfelelően szorgalmazni diákjai továbbtanulását. Néhány éve még úgy tűnt, hogy az 1975-ös 6 ezer 600- ról 1980-ra 5 ezer 300-ra csökkenhet a mezőgazdaság, ban dolgozók száma a járás­ban. Ezzel szemben 1973 vé­gén tagként és alkalmazott­ként 7 ezernél többen keresték a kenyerüket a szövetkezeti szektorban. A létszámnövekedés tavaly ment végbe. A nyolcszáz hektáros gyümölcstelepí- tósben részt vevő gazdasá­gok száz személyt veitek fel. A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet csepegtető öntözőberendezéseket előállí­tó üzemága 52 munkást al­kalmazott. A kocséri Petőfi Termelőszövetkezet parképitő- részlege — főként nem a járás területéről — 220 embert állí­tott munkába. Az állattenyésztés, a gyü­mölcs- és zöldségtermesztés, az élelmiszerfeldolgozás mind kétkezi munkát igénylő ága­zat napjainkban is. E téren a termelési rendszerekbe való bekapcsolódás, a komplex gé­pesítés hozhat gyökeres fordu­latot. Különösen a betakarítás csúcsmunkáit napjainkban csak a honvédség és a diák­ság közreműködésével tudják elvégezni a szövetkezetek. Ez a tény indokolja, hogy a kampányokat megelőzően idő­ben mérjék fel munkaerőszük­ségletüket és keressék meg se­gítő partnereiket E téren a jelenleginél nagyobb összhang­ra van szükség a jövőben. A járási párt-végrehajtóbi- zottság megállapítása szerint a mezőgazdaságban foglalkoz­tatott munkaerő egy részé­nek felszabadítása, más mun­katerületre irányítása a várt­nál lassúbb folyamat. Előrelé­pés csak a munkák teljes gé­pesítésétől, a termelési rend­szerek elterjesztésétől várható. Addig is a munkaerőpótlás és a szakképzés szervezésére na­gyobb erőf eszítéseket kell ten­ni és céltudatosabban csele­kedni. A gazdasági vezetők­től e téren magasabb színvo­nalú munkát várnak. Az üzemi pártszervezetek a jövőben rendszereseb­ben és átfogóbban fog­lalkozzanak a munkaerő­gazdálkodással és a mun­kafegyelem javításával. A tsz-ek készítsenek munka­erőmérleget, szervezzék meg a szakmunkástanulók képzését és dolgozzák ki a VI. ötéves terv időszakára szóló tennivalókat. Készítsenek beiskolázási tervet, a felnőttek körében szorgal­mazzák a szakmunkásképzést, és fejlesztési alapjukból áldoz­zanak a munkahelyi szociális körülmények javítására. T. T. Kisgraíiák a pártszákhézban A ceglédi ifjúsági napok ke­retében március 17-én délelőtt tíz órakor a városi pártszék­házban kiállítás nyílik Nagy László Lázár és Király László kisgrafikáiból. író-olvasó találkozó a gyermek­könyvtárban A ceglédi gyermekkönyv­tárban március 13-án. ked­den délután három órakor író—olvasó találkozót tarta­nak. Takács Tibor író a Ta­nácsköztársaságról beszél az ifjú hallgatóságnak. A DKV-han készül a keaázsírcsalád Hőálló kenőzsírcsaládot fej­lesztettek ki a Magyar Ás­ványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szakemberei. Négy olyan variánst állítottak elő, amelyek az eddigi hazai gyárt­mányoknál lényegesen maga­sabb, 200—350 Celsius-fokos hőmérsékleten is megtartják jó tulajdonságaikat, nem ol­vadnak meg, és biztonságosan védik a felületeket. Az új kenőzsírcsaládot az .intézet egyébként saját kezde­ményezésére és saját költsé­gén dolgozta ki, de ipari im­pulzusokra. A magas hőmér­sékleten működő üzemek ugyanis az utóbbi években egyre élénkebben keresték azokat a számukra megfelelő, optimális kenőanyagokat, amelyek megnövelik a beren­dezések élettartamát, megaka­dályozzák a súrlódást, ezáltal a kopást, rongálódást. A ku­tatóintézet újdonságait kipró­bálták a Dunai Vasműnél, a Videotonnál, a Székesfehérvá­ri Könnyűfémműnél, a Tiszai Vegyi Kombinátnál. Az ered­mény egyértelműen bizonyí­totta a kenőzsírok jó tulaj­donságait. A kenőanyagcsalád gyártására a Dunai Kőolajipari Vállalat rendezkedik be. A ku­tatóintézet még az idén átad­ja részükre a gyártáshoz szük­séges dokumentációt. Asszonyok, lányok köszöntése A város és a járás vala­mennyi munkahelyén, intéz­ményében kedves megemléke­zéseket tartottak a napokban a" nemzetközi nőnap alkal­mából köszöntve a lányokat, asszonyokat. Sehol sem ma­radt el az apró figyelmesség, asszál virág, kis ajándék, a jó szó. A városi nőnapi ünnepség színhelye a fegyveres erők klubja volt, ahol magyar és szovjet asszonyokat láttak vendégül. Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára köszöntöt­te a megjelenteket, majd Ko­vács Károly, a városi tanács elnpke mondott ünnepi beszé­det, méltatva azokat az in­tézkedéseket, amelyeket tár­sadalmunk tesz a nők egyen­jogúsága érvényesítéséért. A meleg szavakat kedves műsor követte: versek, dalok hangzottak el, néptáncokat mutattak be az iskolások. Sok tapsot érdemeltek a Mé­száros Lőrinc általános isko­la 3/t osztályos diákjai, a Földváry Károly általános Is­kola kisdobos táncosai és a Táncsics Mihály általános is­kola énekkarának tagjai. Csemői mulatság Balok, versek, felnozek Ott voltak Boney M-ék is A csemői általános iskolá­ban minden tavasz leginkább várt napja a kisdobosok és az úttörők farsangja. A telet bú­csúztató, tavaszt köszöntő vi_ dám farsangi délutánokat rendszerint hosszas készülődés előzi meg. Dalokat, verseket tanulnak, rövid tréfás jelene­teket próbálnak. Otthon csa­ládi segédlettel készülnek a jelmezek és a báli ruhák. Amikor már minden rendben, és a kitűzött nap közeledik, borítékba kerülnek a meghí­vó levélkék, amelyek a szü­lőket, ismerősöket, barátokat ün­invitálják az iskolások népségére. Miként a korábbi években, most is érkezett ilyen meg­hívás a Közúti Gépellátó Vál­lalat KISZ-eseinek címére. A tangazdaság kultúrtermében szülők és egykori diákok töl­tötték meg a nézőtéri szék­sorokat. Itt jutott hely a KÖZGÉP fiataljainak is. A rövidke jeleneteket, a kedve­sen előadott dalokat és a jel­mezverseny legötletesebb, leg­sikerültebb ruháit a publikum elismerő tapssal jutalmazta. Irta és fényképezte: Sándor Béla Felvételünkön a csemői iskolások Boney M—2 elneve­zésű együttese, amely ügyesen utánozta a világhírű sztáro­kat. I cselekvés erőforrásai örömmel mondta el egy | fiatal párttag a beszámoló taggyűlésen: mekkora él­ményt jelentett neki és tár­sainak a pártszervezet által összehívott találkozó az üzem negyvenötös kommunistáival. Ez a találkozó emberközelbe hozta a fiatal kommunisták számára azokat a küzdelme­ket, amelyeket a város, az üzem munkásai a felszabadu­lást követő esztendőkben foly­tattak. Az élmény eleven, át­ható erejét tükrözte, hogy — noha ez a hangvétel manap­ság már nem szokás pártéle­tünkben — a felszólaló szó szerint megköszönte a veze­tőségnek a találkozó meg­rendezését. Visszahat az egyénre Időről időre történnek fel­mérések, melyek azt tudakol­ják, mennyire ismerik egyik vagy másik üzem fiatal, pá­lyakezdő dolgozói munkahe­lyük múltját, történetét. A vizsgálódások többnyire ked­vezőtlen eredményeket szok­tak felmutatni, az ismeret oly­kor meghökkentően hiányos, csekély. Igaz. akadnak ellen­kező példák is. Van üzem, amely gondos munkával lét­rehozott gyártörténeti múzeu­mába invitálja új dolgozóit; hozzátartozik ez is a munka­hely megismertetéséhez. Még­is, egészében ééve ebben a te­kintetben több baráti ország­ban is előbbre járnak, ez a tevékenység ott jóval sokré­tűbb, erőteljesebb, mint ná­lunk. Vajon nem is lenne erre szükségünk? Aligha lehetne e kérdésre önmagunkat nyug­tatgató feleletet adni. Hiszen mennyi panaszt hallani arról, hogy a fiatalok nem éreznek kötődést munkahelyük iránt, hogy pár forintnyi béreme­lésért készek odahagyni, má­sik vállalattal felcserélni. Bi­zonyos, hogy e kötődést első­sorban olyan kézzelfogható tényezők befolyásolják, mint a kereseti lehetőségek, a mun­kakörülmények, a szakmai­munkaköri előrehaladás pers­pektívái, a munkahelyi lég­kör, a vezetés stílusa, a tár­sak segítőkészsége és így to­vább. Ellentmondásos örökség S a dolog lényege éppen eb­ben van. Nem a kiindulás­ként emlegetett munkaerő­gazdálkodási szempontokban, hanem abban, hogy a hagyo­mányok ápolása, tudatosítása előmozdítója lehet a munka­helyi közösségek kikovácsolá­sának, belső életük szocialis­ta tartalma kibontakozásának. Jól értették meg ezt azok az üzemi mozgalmi szervezetek, szocialista brigádok, amelyek ezekben a hetekben, hóna­pokban. az 1918/19-es esemé­nyek jubileumairól való meg­emlékezést összekapcsolják a helyi történések felkutatásá­val. Számba veszik és pro­pagálják, miként vettek részi az adott gyár vagy bányavál­lalat munkásai az akkori meg­mozdulásokban, a tanácshata­lom építő tevékenységében. De nemcsak a politikai­mozgalmi harcok emléke le­het éltető forrása a mai cse­lekvésnek. Hiszen ha hazánk ipara egészében véve nem ia haladt éppenséggel a műsza­ki fejlődés élvonalában, vol­tak ágazatai, gyárai, amelyek egy-egy szakaszban világmé­retekben is az élenjárók közé tartoztak. Kétségtelenül el­lentmondásos örökség ez. hi­szem a gyár műszaki-gazda­sági felfuttatása tőkés viszo­nyok között elválaszthatatla­nul összefonódott a munká­sok kizsákmányolásával, s akik személyükben hordozói- kezdeményezői voltak az előb­binek, az utóbbi miatt nem­ritkán váltottak ki jogosan keserű indulatokat a munká­sok tömegeiből. A közvetlen osztályütközé­sek múltba tűntével azonban ezt az ellentmondásos örök­séget is mindinkább a maga valódi helyére tudjuk tenni. Nem kegyeletből Felvetődhet, hogy számos üzemünk — s természetesen valamennyi mezőgazdasági szövetkezetünk — nem ren­delkezik nagy tradíciókkal te­li múlttal, hiszen nem is lé­teztek a korábbi időkben, szocialista fejlődésünk szülöt­tei. Ám az azóta eltelt idő sem csekély ívet fog át: a szocialista iparosítás kezdetén létesült üzem jelenleg már három évtizedes múltra te­kinthet vissza. Ez a három évtized is gaz­dag hagyományokkal teli tör­ténelem, melynek megismer­tetése erőforrás is lehet, ta­nulságokkal is szolgálhat. Hogy csak egyet említsünk: az idei nehezebb feladatok teljesítéséhez bátorítást adhat a*nak felidézése, hogy az el­telt években éppenséggel nem is egyszer birkózott már meg nehéz feladatokkal az adott üzem kollektívája. Tudunk üzemről, ahol helytörténeti szakkör műkö­dik, másutt pályázatokkal, megbízatásokkal késztettek" az üzem történetének megírására. Kiadványok Is láttak-látnak erről napvilágot, csillogóan díszes vagy hétlköznapian egy­szerű köntösben. A lényeges, hogy ne porosodjanak olva- satlanul a szekrényben, hasz­nosuljanak a pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ, a munkahelyi vezetés politikai tevékenységében, segítsenek a ma tennivalóinak megoldásá­ban. Hiszen ez a lényege az üze­mi hagyományok ápolásának. Nem holttá dermedt, csak ke­gyeletből elő-elővett ereklye­ként kell kezelnünk ezeket, hanem mint a mai cselekvés éltető, eleven erőforrásait, i Gyemes László CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A gazdabolt közelében 343 négyszögöles hob­bikért eladó. Érdek­lődni: Cegléd, Rákóczi út 23/B. IV. 18. Silye. Cegléd, Fütőház utca 23. szám ‘alatti 2 1/2 szobás ház eladó. Érdeklődni lehet dél­után 14—16 óráig és szombat, vasárnap egész nap. ____________ El adó Cegléd, Görbe utca 1. számú ház. (Pesti útról nyílik.)__ Cs engeriben szőlőnek 800 négyszögöl, belső része megosztva is, áron alul eladó. Ér­deklődni 16 óra után: Cegléd, Fegyver utca 16. sz. _________________ Ha sznált Csaba szo­babútor eladó. Érdek­lődni délután 16 órától Cegléd, Kossuth Fe­renc utca 61/a. I. lph. II. em. 5.______________ Át alakítható jó álla­potban levő gyerekko­csi eladó. Érdeklődni lehet: Cegléd, Csoko­nai utca 10,___________ Két szoba összkom­fortos, gázfűtéses szö­vetkezeti lakás eladó, kp. + részlet. Érdek­lődni lehet minden este 18 órától. Faragó Gyula, Cegléd, Kos­suth Ferenc utca 40. A/9. ép. II. lph. III. 10. Simson Schwalbe mo­torkerékpár kitűnő állapotban eladó. Ceg­léd X., Nótás utca 1. Bánkúti (a régi gáz­os ere telep mellett). Ajtók, ablakok, vas garázsajtó. eladók. Cegléd, Retek utca 4. Garázs eladó Fáy la­kótelep közelében, kedvező fizetési felté­telekkel. Érdek­lődni: Cegléd, Kos­suth F>erenc utca 7—9. A ép. I, 3. ____________ Ta nya eladó 1 kát. hold földdel, ebből 350 négyszögöl szőlő. Ér­deklődni lehet: Csicsó Sámuelné, Csemő, Dá­vid dűlő 5. szám. (Vett útról nyílik). _________ Há zhely eladó a Nép­dal utcában. Érdek­lődni lehet: Cegléd, Táncsics Mihály utca 16. szám. Zöldhalomnál 1600 négyszögöl jól termő szőlő (Fischer-féle) el­adó. Érdeklődni: Ceg­léd, Rák utca 2. Szvel- lé Józsefné. Magányos nő részére külön bejáratú búto­rozott szoba kiadó. Érdeklődni lehet: 14— 18 óráig. Cegléd, Cso- konai utca 25. ________ 490 négyszögöl porta a Szüret utcában el­adó. Érdeklődni: Ceg­léd, Csengeri utca 80. szám._________________ Ké nyelmes szoba ki­adó két személy részé­re, ugyanott kisebb helyiség egy személy­nek. Cegléd, Csokonai utca 31._______________ Üj nagyméretű re­dőnytokos háromszár­nyas ablak eladó. Cegléd, Lehel utoa 1. Komfort gáztűzhely palackkal eladó. Ceg­léd, Rákóczi út 35. I. 3. Nagy László. Külön bejáratú búto­rozott szoba, konyha albérletbe gyermekte­len házaspárnak ki- adó. Cegléd, Bezerédi utoa 35. Házaspárnak albérlet kiadó, előnyben azok, akik szőlőskertet is bérelnének. Érdek.: Cegléd, Bezerédi utca 35. sz. ________________ Ké tszobás, 2 erkély es összkomfortos szövet­kezeti lakás eladó vagy komfortos, ker­tes családi házra el­cserélhető. Cegléd, Rákóczi út 35. Hl. 13. Kis méretű külön be­járatú bútorozott szo­ba kiadó. Cegléd, Do­bó utca 10/a.__________• El adó kimért porta. Cegléd IX. kér.‘Bokor .utca* 11._______________ Házhelyek eladók a Szekér utcában. Ér­deklődni lehet: Ceg­léd, Csalogány u. 28. Szalisznyó. Elvesztettem III. 6-án pénztárcámat fizeté­semmel és vállalati benzinjegy-utalvá- nyokkal Puskaporos, Teleki utca környé­kén. Kérem a becsü­letes megtalálót jut­tassa el címemre Hóié László, Cegléd, Kos­suth Ferenc utca 40. szám, A/ll. ép. I. lph. Ili, em. _____________ Eladó 3 szoba össz­komfortos lakás (tég­laházban). Érdeklőd­ni lehet: Cegléd, Szö­vetség utca, B. épület, III. lph. II. em. 24. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom