Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-13 / 60. szám

1979. MÁRCIUS 13., KEDD 'xMihm Négy megye tükrében — reálisan Népfrotaíférum as ellátásról Milyenek a lakóhelyén vagy munkahelye környékén a vá­sárlási körülmények? Változ­tak-e ezek az utóbbi időben? Milyen lehetőségek vannak a vegytisztításra? Hogyan oldot­ták meg az általános iskolás gyerekek étkeztetését? Ki vál­lalja a lakások felújítását, kar­bantartását? — Ezekre a kér­désekre várt választ a Ha­zafias Népfront Pest megyei nő- és rétegpolitikai bizott­sága — a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa kérésére — nem­régiben tartott fórumán. A cél: adatokat szolgáltatni a nő­tanács nagyszabású, Pest. Bé­kés, Nógrád éa Zala megyére kiterjedő felméréséhez. Őszintén a gondokról A fórum résztvevői — vá­rosi, községi népfrontvezetők, aktivisták, tanácstagok, szocia­lista ’brigádvezetők, háziasszo­nyok és dolgozó nők — kendő­zetlenül, túlzások nélkül mond­ták el, vagy írták le tapaszta­lataikat. A számos beszámolóból le­szűrhető: a fogyasztók öröm­mel tapasztalják, hogy az "el­múlt 'években sokat gazdago­dott, tovább javult Pest me­gye kereskedelmi hálózata és ellátottsága. A fővárosi szín­vonalhoz képest bizony még nem állja a versenyt. Á fej­lesztési tervek készítésekor azonban — hangsifiyozta a fó­rum több felszólalója — a reális lehetőségekből kell ki­indulni. Olyan programokat kell készíteni, amelyek később nem szorulnak módosításra. A lakosság nagyobbik része nem türelmetlen, s fegyelme­zetten tudomásul veszi a szű­kös anyagi lehetőségeket. A gondoltat azonban ígéretek és mellébeszélés helyett minden lakóhelyen őszintén ismertetni kell. Amit pedig bíráltak vagy kifogásoltak á népfrontfőrum résztvevői, azok szinte kivétel nélkül helyi problémák, össze­fogással vagy njobt) szervezés­sel, a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek, boltok körülte­kintőbb munkájával megszün- tetlietők. Vállalón a vállalat Á ceglédiek és a váciak pél­dául elmondták, hogy náluk rossz a déligyümölcs-ellátás. A mononak, a zsámbékiak, a gödöllőiek, a százhalombat- taiak és a tápiószecsőiek az | élelmiszer boltok árukészletét és választékát kifogásolták. • Legtöbben a kenyér minősé­gére a szállítás szervezetlen­ségére, vagy a késői rendelés miatti — egy-két órás hiányá­ra panaszkodtak. (Egyértelmű­en jó tapasztalatokról talán csak a ceglédiek beszéltek, akik méltán büszkék megyeszerte híres, ropogós héjú, jó íáű ke­nyerükre.) Vannak, akik még a sütőipari üzemek rekonst­rukciójában 6em bíznak. A gyömrőiek például két hónapig — ahogy arról Hankó Istifúnné beszámolt — Monorról kaptak kenyeret. S ez ellen különö­sebb kifogásuk nem is volt. Most, azonban, hogy befejező­dött a helyi üzem rekonstruk­ciója, attól félnek ismét a ré­gi, rossz minőségű áru kerül áz asztalra. A diák- és gyermekétkezte­tés megyei helyzete — a fó­rum résztvevői szerint — tar­ka képet mutat. Vácott, Bu- dakalászon és Cegléden például nincs gond. (A budakalászi Fe­kete Istvánná nagy elismerés­sel beszélt a több ezer gyer­mek rendszeres hétköznapi ét­keztetéséről gondoskodó Pest­vidéki Vendéglátó Vállalat­ról.) De korántsem ilyen )ó a helyzet a többi megyei tele­pülésen. A helyi tanácsok ugyan sok mindent megpró­bálnak, de anyagi lehetőségeik szűkösek korszerű konyhák, éttermek építésére, azok be­rendezésére. Az sem megoldás, amit a tápiószecsőiek csinál­nak. Rugli Sándor elmondta, hogy a negyvenöt adagos kony­hába 450 gyerekre főznek. Teknő helyett Patyolat Fontos lenne pedig a rend­szeres iskolai étkeztetés meg­oldása, ’mert a gyerekek egyéb­ként az ebédre hajtott pénzt nyalánkságokra költik.- A leg­járhatóbb útnak még az lát­szik, ha o helyi tanácsok gon­doskodnak a helyiségekről, s a berendezésüket és az üze­meltetésüket a gyermek- és diákétkeztetés szakvállalata, a Pest vidéki Vendéglátó Válla­lat vállalja magára. A kis- és nagymosás, a vegy- tisztítás változatlanul elsősor­ban, a lánypk, asszonyok vál­lát nyomja — mondták el a népfrontfórum résztvevői. Ki­vétel azárt itt is van. A váci járásban például — ahogy ar­ról Gáspár Gézáné a kisközsé­gek képviselőjeként beszámolt — jól bevált a Patyolat-busz. Olyanok is igénybe veszik, akik korábban még mosógépet sem használtak. A legtöbb he­lyen azonban elégedetlenek a vegytisztítással — legyen az ál­lami, szövetkezeti vagy kis­ipari. Két-három hétig kell a tiszta ruhára várni, s az is előfordult (Budakalászon pél­dául), hogy a mosoda gyűröt­ten, foltosán küldte vissza az anyagot. A kis haszonnal kecsegtető lakáskarbanitartás még a ma­szek kőműveseket, szobafestő­ket, mázol ókat ácsokat és ta­pétázókat sem vonzza. Sok he­lyütt azonban módjuk sincs a munkák elvállalására. A tá- piószecsői Rúgli Sándor vil­lanyszerelő kisiparos elmond­ta, hogy a tanács kötelezi őket a közületek ellátására, s így a lakossági igények kielégítésé­re se idejük, se erejük. Átme­neti megoldásnak javasolták, hogy a népfrontbdzottságok vagy a művelődési otthonok szervezzenek lakáskarbantartó tanfolyamokat, előadássoroza­tokait, ahol ki-ki magtanulhat­ná az alapvető fogásokat. Szenté Pál Kádár János fogadta Lékai László bíborost Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Népiköztársaság El­nöki Tanácsának tagja az Or­szágházban fogadta Lékai László bíborost, esztergomi ér­seket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét. A szívélyes légkörű találko­zón eszmecserét folytattak a különböző világnézetű embe­reket egyaránt érintő kül- és belpolitikai kérdésekről. A ta­lálkozón részt vett Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke. Öj óvoda Silón Az üllői nagyközségi tanács Tamási Áron szocialista kol­lektívája felhívással fordult a nagyközség üzemei, intézmé­nyei brigádjaihoz, hogy Üllő felszabadulásának 35. évfordu­lójára segítsék az 50 személyes óvoda tető alá hozását. A felhíváshoz elsőként aa Országos Állattenyésztési Fel­ügyelőség Dóra-majorban működő gépműhelyének bri­gádja csatlakozott. Három fsavasa legyében Tisztelgés az elqdök- ©főtt A forradalma ifjúsági napok Pesi megyében Elkészült a program, rövi­desen megkezdődik a hagyo­mányos eseménysorozat: ifjú­kommunisták köszöntik a há­rom tavaszi évfordulót, már­cius 15., március 21. és ápri­lis 4. ünnepét ‘Az idén lesz 14 esztendeje, hogy az új nemzedék a forradalmi ifjú­sági napokon társadalmi és politikai rendezvények, kul­turális és sportesemények so­rozatával tiszteleg népünk je­lentős történelmi sorsfordu­lóinak — az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc, a Tanácsköztársaság kikiáltá­sa és hazánk felszabadulása — emléke előtt. Pest megye másfél ezer KISZ-alapszerve­Gazdaságosabb bauxitfeldoigozás Közös magyar-szovjet kutatás Mint ismeretes, Eszak-Du- nántúlon a nagyegyházi—má­nyi medencékben a szén telepek alatt — nem nagy mélység­ben — bauxitrétegeket is fel­fedeztek. A szén és a bauxit együttes kiaknázására már épül az első nagyegyházi bá­nya, amelyben a szén kiter­melését 1981-ben, a bauxitét pedig 11985-ben • kezdik meg. Évente 500 000* torma bauxit kerül majd felszínre a nagy­egyházi bányából, de a ké­sőbbiekben a timföldipar szükségletével összhangban fo­kozható a termelés. A kutatók az előzetes vizs­gálatokkal azt már megálla­pították, hogy az új bauxit jó minőségű, iparilag hasznosít­ható, összetétele azonban alap­vetően eltér a hazánkban ed­dig feldolgozott bauxitokétól. Több olyan szennyező alkotó, részt tartalmaz — a szén kö­zelsége miatt —, ami az ed­dig ismert bauxitokban nem található, sőt a környező or­szágok timföldgyáraiban sem dolgoznak a nagyegyházihoz hasonló nyersanyaggal, ezért lehetséges, hogy a hazánkban meghonosodott Bayer-féle tim­földgyártási technológia nem alkalmas az új bauxit fel­dolgozására. A Magyar Alumíniumipari Tröszt megbízásából az Alu­míniumipari Tervező és Ku­tató Intézet munkatársai, vala­mint az Almásfüzitői Tim­földgyár szakemberei az ösz- szes reális lehetőséget fel­mérik, hogy a leggazdaságo­sabb eljárásra, beruházásra te­hessenek javaslatokat. Be­kapcsolódtak a nagy jelentő­ségű munkába a különféle bauxitok feldolgozása terüle­tén nagy tapasztalatokkal ren­delkező leningrádi fémipari kutató intézet munkatársai is. A szovjet kutatók vállalták, hogy kísérleti üzemükben so­rozatosan megvizsgálják a nagyegyházi bauxitot és ők is kidolgozzák javaslataikat az egész magyar timföldipart érintő fontos probléma ered­ményes megoldására. zetének 37 ezer fiatalja ké- ! szül a tartalmas rendezvény- j sorozatra, amely ezúttal a ko­rábbiakénál színesebb, gazda­gabb lesz. Megnyitó Cegléden A forradalmi ifjúsági na­pok eseményeiről kértünk tá­jékoztatást Tóthné Fiel Ma- rianntól, a KISZ Pest megyei bizottságának titkárától. — A forradalmi ifjúsági na­pok programsorozatát igye­keztünk úgy összeállítani, hogy mindenekelőtt a kisebb közösségeknek — az alapszer­vezetek öntevékenységét fo­ltozva — emlékezzenek meg történelmi sorsfordulóinkról, így KISZ-fiataljaink aktív résztvevőivé válnak az ese­ményeknek. Nem hagyomá­nyos megemlékezéseket tar­tunk, htmern nagyon is élő, haladó történelmi hagyomá­nyaink ápolását szolgáló ren­dezvényeket. — Lesz-e kiemelkedő ese­ménye a forradalmi ifjúsági napok Pest megyei program­sorozatának március 15-én? — Feltétlenül. A megnyitó ünnepségre Cegléden kerül sor. A Szabadság téri ifjú­sági nagygyűlésen dr. Husti István, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára mond ünnepi beszédet Több ezer fiatal részvételével igyek­szünk felidézni az 1848-as pol­gári forradalom és szabadság, harc hangulatát Színvonalas­nak ígérkezik Kürti Pap László irodalmi összeállítása, a korabeli toborzótánc zene­kari kísérettel. A város egyik éttermében a Pilvax Kávéház 1848-as étlapjg alapján készí­tenek ebédet. Délután a Bem SE pályáján az Edzett ifjú­ságért mozgalom jegyében • a legjobb csapatok sportverse­nyeken vetélkednek a- győze­lemért. A ceglédi programon kívül feltétlenül említést ér­Albert Einstein világa Születésének századik évfordulójára emlékezünk Századunk egyik legismertebb ter­mészettudósa volt Albert Einstein, aki korunk fizikájának számos te­rületét gazdagította alapvetően új felismeréseivel. Tudományos megál­lapításainak egy részét elfogadták kortársai, más részüket viszont ívi- tatták. Lassan-lassan bebizonyosod­tak igazságai, s megbékélt velük a nemzetközi tudósvilág. A laikusok, a kívülállók viszont épp ekkor kezdték fölfedezni ót, s e felfedezési hullám, valamint tanainak a csodálata ma is tart. Einstein neve fogalommá vált, melyet általában akkor használunk, ha valami íelfoghatatlannak tűnik számukra. Egy német kisvárosban, Ulmban 1879. március 14-én született. Mün­chenben, majd Aarauban tanult, 1896-ban pedig a zürichi műszaki fő­iskolára iratkozott be. Nem volt kü­lönösebben jó tanuló — s -talán ép­pen ezért választják ma többen pél­daképül —, hiszen volt vizsga, ame­lyen meg is bukott. Nem lelkesedett különösebben a matematikáért, 1900-ban nagy nehezen mégis okle­velet szerzett. Ezt már akkoriban sem lehetett egykönnyen felhasználni, így nem tehetett mást, a Berni Szö­vetségi Szabadalmi Hivatalban he­lyezkedett el. Ügy' látszik, hogy az ottani ügyek nem terhelték meg túlságosan agy- tekervényeit, s maradt ideje jócs­kán elmélkedésre is, melynek ered­ményeképpen 1905-ben négy, világ­képet átalakító cikket publikált,- sőt még abban az évben bölcsészdoktor is lett Zürichben. Négy évvel később végleg ■ megvált hivatalától, mert egyetemi katedrát kapott. Ezt köve­tően Prágában tanított, majd ismét Zürichben, végül Berlinbe került. Az ottani Porosz Tudományos Aka­démia ekkor tagjává választotta, s úgy tűnt. hogy országának megbe­csült tudósa lett. A tizenkilenc. Ber­linben töltött év azonban korántsem volt nyugalmas. A nyugtalanságot főként nem csa­ládi gondjai, nem a kor tudományá­nak mozgása, nem is a jóhiszemű tudósok elméleteivel szembeni ér­tetlenkedései okozták, sokkal inkább a fasizálódó német politika. E bor­zalmakat Einstein így summázta: Ha olyan emberekről hallok, akik azt állítják, hogy az egyik fajt a másik fölé kell helyezni, úgy tűnik nekem, hogy ezeknek az em berek­nek az életében az agytekervények semmiféle szerepet nem játszanak. Még teljesebbé vált 1916-ban az einsteini világkép, akkor jelent meg ugyanis általános relativitáselméletp. A húszas években előadókörúton vett részt, 1923-ban a Szovjetunióban is járt, ahol 1927-ben a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává vá­lasztották; Ez-alatt az idő alatt — főként nem a relativitáselmélettel kapcsolatos dolgozataiért — fizikai Nobel-díjat is kapott. És ezidőtájt alakult meg hazájá­ban az Anti-Einstein Liga, melynek egyik. vezetője a magyar származá­sú Nobel-díjas fizikus Lénárd Fü- löp volt E kör faji alapon támadta Einstein fizikai elméleteit, hogy az­tán összegezvén 1933-ban megjelen­tessék a Száz •szerző Einstein ellen című könyvét. Azt kell látnunk, hogy mindenben a társas viszonyban le­vő állatokra hasonlítunk — reagált Einstein. És ez különösen igaz egy­kori hazájára, 1933-ban ugyanis Amerikában telepedett le. Princetonban végre nagy megbe­csülésnek örvendett, s ott értesült 1939-ben a Hahn-Meitner-íéle mag­hasadás fölfedezéséről. Ennek nyo­mán’javasolta Roosevelt elnöknek e témakör azonnali, mélyebb kutatá-* sát, mely a Manhattan-tervhez, s végső soron az atombomba elkészí­téséhez vezetett. E gyilkos eszköz előállítása már csak igen közvetve kapcsolódik Einsteinhez, aki hama­rosan fel is ismerte ennek veszé­lyeit, de bevetését mégsem tudta megakadályozni.’ Általános térelméletét 1949-ben hozta nyilvánosságra, melyben igye­kezett kibékíteni egymással a gra­vitációs és elektromágneses teret. E kísérletei végül is nem jártak sikerrel, ahogyan azok sem, me­lyekben azzal foglalkozott, hogyan lehetne a békés egymás mellett élést a Föld népeinél megvalósítani. Elő­remutató terveit csalt részben telje­síthette, mert 1955-ben, váratlanul el­hunyt. És halála után a bandungi értekezlet elfogadta a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Négy szaktudományi problémával foglalkozott Einstein: a Brown-moz- gqs elmélete, a fotoeffektus és az általános térelmélet. Ezek között re­lativitáselmélete a legismertebb, s ehhez kapcsolódott a legtöbb kétely is. E dolgozatait Einstein 1905. és 1916. között publikálta, de azok egyik megállapítását, a fény nagy tömegek melletti elhajlását csak 1919-ben sikerült kísérletileg igazol­nia. Két évvel később neki ítélték ugyan a fizikai Nobel-díjat, de mivel a relativitáselméletét még mindig kétkedés övezte, a díj indoklásában csak ez áll: érdemdús matematikai­fizikai kutatásaiért, különös tekin­tettel a fotoelektromos-effektus tör­vényének felfedezésére. Vagyis egy 1905-ös felfedezést már 1921-re dí- jazhatónak minősítettek. . Közvéleményünk úgy tartja, hogy hazánkban elég későn leltek befo­gadókra ezek a modern elméletek. A relativitáselmélet esetében ez nem áll,’ hiszen oly szaktudósok foglal­koztak nálunk Einstein elméletével, mint a Műegyetem professzora, Zemplén Győző, a jeles középiskolai tanár, ^Mikola Sándor; a Tudorríány- egyetem professzorai Ortvay Rudolf és Wodetzky József, illetve a bencés tanár Olasz Péter. Zemplén már 1911-ben megismertette a hazai tu­dományos körökkel a speciális re­lativitáselméletet, az általánost pe­dig 1916-ban Ortvay Rudolf vará­zsolta közérthetővé. Már 1905. és 1925. között Magyarországon mint­egy 60 nagyobb publikáció jelent meg erről az elméletről. Ma már e cikkek nagyobb része el­süllyedt, íróikról elfeledkeztünk, -s már csak- annak a neve maradt meg emlékezetünkben, akivel e cikkek írói vitába szálltak, akinek elméletét a hazai olvasókkal megis­mertették: Einsteiné. Gazda István deméi a megemlékezés a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen, ahol az intézményen belül működő különböző tud, megyei diáikklubok állítanak össze kultúráiig műsort szű- kebb hazájuk 1848-as esemé­nyeire emlékezve. Hjjúgádlsták esküje — Miként emlékeznek meg a fiatalok a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulójára? — Ezen a napon vehetik át kitüntetésüket a legeredmé­nyesebben dolgozó KISZ-ve- zetők, aktivisták. E nagyje­lentőségű évforduló tiszteleté­re hirdettük meg korábban több vállalásból álló akcióso- rozatunkat, „Dicsőséges 133 nap” címmel. A KlSZ-alap- szervezetek tagjai ennek je­gyében felelevenítik a Tanács- köztársaság megyei mártírjai­nak életútját, munkásságát, s nemzedéki találkozókat ren­deznek veteránokkal. Elláto­gatnak olyan ismert munkás­mozgalmi találkozóhelyekre, mint a gödi Fészek és a szi­getmonostori erdei telep. Az akció befejezéseként március 19-én csaknem 2 ezer KISZ- fiatal vesz részt áz Omszki parkban Ligeti Károly emlék­művének avató ünnepségén. E programon túlmenően Bu­daörsön a helyi Jókai mű­velődési házban a nagyköz­ség úttörői veteránokkal ta­lálkoznak. S mindenképpen színvonalasnak ígérkezik a ceglédi járás ifjúkommunistái­nak rendezvénye: március 24 —25-én Ceglédbercelen kerül sor .a munkáskórusok megyei találkozójára. Az elmondotta­kon kivül egyébként vala­mennyi járásban és városban megemlékeznek — a helyi pártbizottságokkal közösen — a fiatalok a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulójáról. Nemzedékek találkozója — Hogyan köszöntik Pest megye KISZ-esei újkori tör­ténelmünk legkiemelkedőbb évfordulóját? — Megyei rendezvényt nem tartunk: a KISZ-esek vala­mennyi járásban és városban a helyi pártbizottságokkal kö­zösen köszöntik hazánk fel- szabadulását. Az évforduló al­kalmából hirdetjük ki a „Di­csőséges 133 nap” címmel meghirdetett akciónk végered­ményét. A legjobb alapszerve­zetek értékes jutalmakat kap­nak. A . forradalmi ifjúsági napok jelentőségét növeli az a tény, hogy ebben az idő­szakban vehetik át Pest me. gye kiemelkedően dolgozó if­júsági közösségei a KISZ KB vörös vándorzászlaját. S a forradalmi ifjúsági napok ren­dezvénysorozatának keretében valamennyi /járásban és vá­rosban ünnepélyesen esküt tesznek az új ifjúgárdisták. — Mi az idei rendezvényso­rozat legfontosabb célkitűzé­se? — Ügy hiszem, az elmondot­takból kitűnik: az elkövetke­zendő időszakban események­ben gazdag programsorozat vár Pest megye KlSZ-fiatal- jaira. Az előkészületek során pedig különösképpen ügyel­tünk arra, hogy a megemlé­kezések tartalma és formája egyaránt méltó legyen népünk történelmi Sorsfordulóihoz’ A három tavasz ünnepe minden bizonnyal hű tükre lesz ifjú­kommunistáink tettrekészsé. gének, elkötelezettségének. F. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom