Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

Munkaalkalom helyben Főtartót forgácsainak az erdőkertes! üzemben VI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1979. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Együtt, felelősen a városért Átadták az elismerő okleveleket A Ganz Árammérőgyár 1973-ban üzemet létesített Er­dőkertesen. A helyi tanácstól kapott épületben akikor mind­össze tízen kezdték a munkát. Á létszám hamarosan emelke­dett, s annak ellenére, hogy sokan inkább csak szerencsét próbálni jöttek hozzájuk, las­san betelt olyanokkal, akik komolyan kötődtek az üzem­hez. Egy év múlva úgy lát­szott, talán többen is vannak ft kelleténél. Két csarnok — A dolgozókra ezután is szükség volt, annál is inkább, mert egy részükre már na­gyobb szakmai hozzáértést követelő munkát is rájuk le­hetett bízni — mondta Sándor Mátyás üzemvezető. — Kisebb megmunkáló gépeket telepítet­tünk Erdőkertesre, ezekkel az öntvény furatokat tisztították, sorjázták betanított munká­saink. Fokozatosan nőtt hoz­záértésük. Megtartásukat in­dokolta, hogy abban az idő­ben anyagyárunk munkaerő- hiánnyal küzdött. Gödöllőn különösen a sajtolóüzem állt rosszul. Arra nem sok remény volt, hogy a hiányt Gödöllőről pótolja. Ekkor elhatároztuk, hogy az itteni mumkáslétszá- mot nyolcvanra emeljük. Két évvel ezelőtt döntöttek úgy, a gyár és a tanács ve­zetőd, hogy tovább bővítik az üzemet. Még 1977 nyarán hoz­záláttak két üzemcsarnok épí­téséhez és a szociális helyisé­gek bővítéséhez. A beruházó a helybeli tanács volt. Mint az üzemvezető elmondta: a ter­melés az építés idején is za­vartalan volt. Az új épületek­ben alkatrészgyártó és óra- műszerelő részleget hoztak létre. Különösen örvendetes volt számukra, hogy az épít­kezéskor már ismerték az új technológiát. így a gépeket, munkapadokat legjobb belá­tásuk szerint állíthatták be. Ma már tiszta, szép mű­helyben, futószalagon szerelik az asszonyok az egy- és a há-, romfázisú villanyórák szám- láilószerfcezeteit. A gyár minő­ségellenőrző főosztályának munkatársai a helyszínen mi­nősítik munkájukat, hogy az erdőkertes! óraszerkezeti egy­ségeket Gödöllőn készen sze­relhessék be. Kisgépek Az egyfázisú mérőkhöz évente mintegy 600 ezer, a háromfázisúnkhoz 150 ezer óra­művet gyártanak az üzemben. Alkatrészből egy év alatt két és félszeresére nőtt termelé­sük. Tavaly 240 ezer norma­órát teljesítettek, de úgy, hogy az új üzemrészekben csak az év második negyedében kezd­Mi fér bele egy röpke órá­ba, másfél órába, mit végez­hetnek egy bizottság tagjai ilyen rövid idő alatt? Ez a kérdés foglalkoztatott, a KISZ városi közművelődési munka- bizottságának leutóbbi ülésén, hiszen vezetőjük, Fenyvesi László ezzel kezdte: Havon­ként egyszer ülésezünk, de ígérem, hogy legfeljebb egy­másfél órásak lesznek össze­jöveteleink. Ifjúsági klub Rengeteg tanácskozáson, értekezleten voltam már, de egy-másfél óráson még alig- alig. Inkább azt tapasztaltam, hogy az összejövetelek nyúl­nak, mint a rétestészta, a na­pirend utolsó pontjait sokszor már időhiányra hivatkozva meg sem tárgyalják, s tiszte­let a kivételnek, a tanácsko­zások többsége mégsem hozza meg a kívánt eredményt. A városi KISZ-esek nemrégi­ben újjászervezett közműve­lődési bizottsága más, vonzóbb munkastílust igyekszik meg­honosítani. De az elhatározás önmagában kevés, a sikert csak a tanácskozások, az ülé­sek eredménye, a bizottság ha­tásos munkája bizonyíthatja. Az első napirendi pont előtt éppen az új munkastílusról ej­hettek dolgozni. További öt­ezer munkaórát társadalmi felajám-lásként teljesítettek. Ugyanígy csomagoltak be 40 ezer, perui exportra menő órát Az Árammérőgyár az új tí­pusú, GE villanyórák gyártá­sára készül fel, s az év máso­dik felétől erdőkertesi üze­mükre bízzák e műszerek fő­tartóinak forgácsolását is. Az üzemben dolgozók létszáma 246, az irányításban és admi­nisztrációban nem egészen tíz százalékuk dolgozik. További 40—50 embernek tudnak kis­gépeket beállítani az új al­katrészgyártó csarnokban. Egyetlen hiányuk: nincs al- ka trés zmo.só j uk. Nem kell utazni Az üzemben eddig három szocialista brigád volt, a na­pokban alakult meg a negye­dik. Munkásaik több mint nyolcvan százaléka erdőkerte­si, a többiek Püspökhatvanból, Qalgamácsáról és' Vácegresröl járnak be, részükre munkás­járatot tartanak *• fenn. Két műszakban dolgoznak. Beta­nított munkásaik órabére az eltöltött időtől, szorgalmuktól függően 10,50—14 forint, a szakmunkásoké 16—20 fozánt. Dolányi Pálné fiatialasz- szony, lassan már törzsgárda- fcagnaik számít, hiszen az üzem megalakulása után nem sok­kal, 1974-ben lépett be. — Azelőtt Újpestre, a Duna Cipőgyárba jártam, örültem, hogy itt sikerült elhelyezked­ni. hiszen az utazástól megkí­mélhettem .magam. Egyműsza- kos vagyok, a szabad idő kell a családra. F. L tettek szót a résztvevők. Ezt a rövid beszélgetést a minden kezdet nehéz közhelyével jel­lemezhetjük, hiszen a bizott­ság tagjai körültekintve ma­gukon rögtön megállapíthat­ták, jó ha egyharmaduk eljött. Harmincán vannak, s alig tu­catnyian ülték körül az asz­talt. S így volt ez a megelőző értekezleten is. Pedig a har­mincas szám, a félreértések elkerülése végett nem túlzó, a közművelődési bizottság ope­ratív teendőket szeretne ellát­ni, s ehhez az kell, hogy a vá­ros minden nagyobb üzeméből, intézetéből, intézményéből le­gyen ott valaki, aki viszi- hordja a híreket, az informá­ciókat, akihez el lehet menni érdeklődni, akinél jelentkezni lehet. Művészeti csoportok Ha van ugyanis bizottság, amelyik nem felesleges, akkor ez feltétlenül ilyen. Hiszen kevés olyan fiatallal találkoz­hatunk a városban, amelyik ne panaszkodással kezdené: falu ez még mindig, nincs itt sem­mi, szürke, unalmas az élet, szórakozásra, művelődésre ke­vés a lehetőség. Nőst, a bi­zottság éppen ezen szeretne változtatni, s megmutatni, igenis megteremthető a fiata­Tegnap, szerdán, a Kisállat­tenyésztési Kutatóintézetben tartották meg az év elején szokásos koordinációs érte­kezletet, amelyen a vállalatok, szövetkezetek, intézmények po­litikai és gazdasági vezetői be­szélik meg a város irányítói­val Gödöllő soron lévő fej­lesztési kérdéseit. Benedek János, a tanács el­nöke ismertette az idei felada­tokat, majd beszámolt az 1978. évi társadalmi munka értéke­léséről. A tanácselnök bevezetőben utalt arra, hogy noha ebben az esztendőben az ismert kényszerítő gazdasági körül­mények miatt általában mér­sékeltebb a fejlődés, Gödöl­lőn azonban ennek ellenére jelentős ütemcsökkenésről nincs szó. Évek óta szorító gond a lakáskérdés, ezen a té­ren ez az év nem ígérkezik kiemelkedőnek. Az átadandó lakások között bér- és szövet­kezeti nem lesz. Idén átadják a tizenkét lókat és az idősebbeket egy­aránt vonzó kulturális élet Gödöllőn is. A legutóbbi ösz- szejövetelen éppen ilyen dol­gokról esett szó. Ott volt Polónyi Péter, a vá­rosi helytörténeti gyűjtemény vezetője, aki a múzeum meg­teremtéséhez kért segítséget. Megbeszélték a bizottsági ta­gok a művészeti csoportok helyzetét, azt. hogy a városi vegyeskar és az egyetemen működő táncegyüttes mellé most irodalmi színpadot akar­nak szervezni, s hogy a zene­iskolában kamarazenekar ala­kul. Hamarosan külön-külön és együtt is szeretnének be­mutatkozni a város közönségé­nek. Szó volt a városi ifjúsági klub megteremtéséről is, amit sokan és régóta szorgalmaz­nak. A tanács helyiséget ad­na, a HÉV Szabadság téri ál­lomásának régi épületét, ahon­nét egy-két hónap múlva új otthonba költöznek a lakók, s amely az új művelődési ház elkészültéig, az ottani ifjúsági klub megnyitásáig a hét min­den napján szívesen látná a fiatalokat. De ehhez az kell, hogy a megüresedés után azon­nal hozzáfogjanak széDÍteni, csinosítani az őrületet, beren­dezni a szobákat. tantermes általános isko­lát, gyermekkönyvtárat és kuckóházat alakítanak ki. Folytatódik a művelődési ház építése. Ezzel kapcsolatosan kérte a vállalatok dolgozóit,- hogy ez év második felében, illetve a jövő év elején vál­laljanak kétkezi társadalmi munkát. Hozzáfogtak a terület előké­szítéséhez és minden bizony- nyál még az idén megkezdik az új tanácsháza építését. Az elképzelések szerint az épü­let, amelyben a tanácsi appa­rátuson kívül a járási hivatal is helyet kap, jövőre fejeződik be. A művelődési ház avatá­sa is minden jel szerint 1980- ban lesz. Városunkban évről évre sok kilométernyi' út és járda ké­szül el. Az idén azonban ilyen­munkálatokra nem lesz pénz­ügyi fedezet. Minden erőt a Kossuth Lajos utca korszerűsítésé­re koncentrálnak, ami szintén 1979-ben készül el teljesen. A nehezebb gazdasági körül­mények még inkább indokol­ják, hogy a lakosság összefo­gásával javítsuk az úthálóza­tot.­Folytatják a Rákos-patak rendezését és Máriabesnyőn a fenyvesi részen a vízvezeték építését. Ez, a vízművel együtt szintén az idén készül el. Gödöllőről sokszor és sok helyen mondják el, hogy len­dületesen fejlődik. Ennek ér­zékeltetésére a koordinációs megbeszélésen a tanács elnö­ke közölt néhány adatot. A legutóbbi tíz év alatt elkészült 2500 lakás, fel­épült 918 családi ház. A vízvezetékhálózat 111 kilo­méternyi szakasszal bővült, 24 kilométerrel az úthálózat és 61 kilométernyivel a jár­da A városban összesen több miint hétezer négyzetméter alapterületű üzlet készült el. A tanácselnök beszámolója után a vállalatok képviselői mondták el véleményüket a városfejlesztésről és ígéretet Sokszor leírtam, a bizottság akarja, szeretné, azt tervezi. Pedig egyelőre azt kellett vol­na írnom, hogy a bizottság tagjai közül többen szeretnék, akarnák, tervezik. Legalábbis egyelőre. A tucatnyi fiatal el­gondolkodott azon is, hogy nem kellene-e a mostani fél három helyett, munkaidő után vagy a vége felé rendezni az összejöveteleket. Akkor talán többen jönnének, hiszen meg­lehet, a munkahelyek sem örülnek neki, hogy havonta egyszer el kell engedniük va­lakit délután. S ez csak egy bizottság a rengetegben. Félő azonban, hogy lesznek, akik szabadidejüket nem áldozzák ezért a munkáért — hangzott egy ellenvélemény. S úgy ér­zem, ezen áll vagy bukik a dolog. Harmincból tucatnyian Hiszen itt egyértelműen sza­badidőről van szó, a bizottság tagjai közül többen azon van­nak, hogy értelmes, tartalmas elfoglaltságot teremtsenek, itt a városban, a szabadidő eltöl­tésére. Aki pedig éppen azért nem jönne el a bizottsági ülés­re, mert a szabadidejét félti, félreérti az egészet, és inkább mást kell hívni helyette. .Aki eljön, s aki viszi, hozza a hírt, hogy végre aktív, pezsgő ifjú­sági kulturális élet legyen Gö­döllőn is. Most egyre többen vannak, akik ezt szeretnék. Meg kell ragadni az alkalmat. Gáti Zoltán tettek arra, hogy ezután is tá­mogatják ezt a munkát. Szót kért Plutzer Miklós is, a vá­rosi pártbizottság első titkára, aki az eredmények reális érté­kelésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangoztatta, hogy egyre több vállalati és in­tézményi vezető tekinti sa­játjának a város gondjait. A koordinációs értekeket befejezéseképpen átadott el­ismerő oklevelet a következő intézmények kapták: Ganz Árammérőgyár, az árammérő­gyár garázsa, a Gödöllői Gép­gyár munkásőregysége, a Gyógyért Kabay János szo­cialista brigádja, a Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a HTÜ, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet, az Agrártudo_ mányi Egyetem és Tangazda­sága, a kerepestarcsai Szilas- menti Termelőszövetkezet, a gödöllői Vegyesipari Szövetke­zet, a MÉM Műszaki Intézet, a Damjanich János általános is­kola, a Török Ignác Gimná­zium és Óvónői Szakközépis­kola, valamint a Gödöllői Sport Club. Megkapta az el­ismerő oklevelet Szeles Er­nő, a KKMV helyettes fő­építésvezetője is. K. — Nem lehetett buta em­ber, aki a centrifugát kitalál­ta, de az még okosabb volt, akinek a mosógépet köszön­hetjük! — hangzott el a mi­nap a valkói iparcikkbolt előtt egy idősebb asszony szájából. Fogalmazhatnánk költőieb­ben, nyelvtanilag tökéleteseb­ben, a lényeg akkor sem változna: a háztartási gépek nélkülözhetetlen segítőivé vál­tak korunk háziasszonyainak. S hogy, éppen a mosógép az, amit még az idősebbek is elfogadnak, annak magyaráza­ta abban rejlik, hogy az asz- szonyok egyik legnehezebb munkája volt a nagymosás. A mosógép népszerűségét bizo­nyítja, hogy a Galgavidéke Áfész-hez tartozó tizenhat községben már évek hosszú sora óta mintegy hatszázat ad­nak el évente. Hasonlóan nagy a centrifugák iránti kereslet is: 1977-ben 595, tavaly 568 talált gazdára. Hűtőgépből háromszázhatvanötöt, gáztűz­helyből háromszáztizenhármat adtak el a szövetkezet üzletei­ben. E számok érzékletesen jellemzik életszínvonalunk emelkedését, s azt, hogy a háztartási munkák könnyeb­Az állandósult téli kínálatot néhány friss zöldség élénkíti a városi boltokban. Láttunk új karalábét, darabja 3,80, és he­gyes zöldpaprikát 6,20-ért. Változatlanul 4,70 a kimért és 10,60 a kétkilós csomagolt bur­gonya. Vöröshagymából is kí­nálnak egykilós csomagokat, ára 7,60, a kimért 7 forint, öt forint egy kiló sárgarépa, 8,60 a zöldség. Kilencet kérnek a zel­ler kilójáért, 7,60-at a céklá­ért. Tizenöt forint a lilahagy­ma. A feketeretek 4 forint. A káposzták közül a kel 6, a fejes és a vörös egyaránt 5 fo­rint. A savanyított uborka 16, a paprika 30, a káposzta 3 fo­rint. A Pest megyei Zöldért üzleteiben 1,70 a tojás. Van elegendő kertimag, megérke­zett a lucerna is. A szárazbab közül a fehér 27, a tarka 32 fo­rint. A piacon fagyoskodó áru­7 akarékszövetkezef Három községben Eredményes évet zárt ta­valy a Pécel és Vidéke Ta­karékszövetkezet. Erről szá­molt be a küldöttközgyűlésen Sum Györgyné elnök és Bagó Istvánná főkönyvelő, ismer­tetve a jellemző adatokat. Ta­valy a szövetkezet 27 millió forinttal gazdálkodott s 723 ezer forint nyereséget ért el. Több mint kétezer szövetkeze­ti tagnak nyújtott kölcsönt, mintegy 8 millió forint ér­tékben. A péceli takarékszövetkezet csak néhány községben, Péce- len, Isaszegen és Kerepestar- csán működik, de e helysé­gekben is sokan élnek, s gyakran jelent nagy segítséget a szövetkezet szolgáltatása. Az idén tervezik a csömöri ki- rendeltség megnyitását is. A küldöttgyűlésen sok szó esett azokról az akadályokról, amelyek a szövetkezetiek munkáját nehezítik. A pénz­ügyi rendelkezések értelmé­ben csak korlátozottan tehet­nek eleget a tagok kéréseinek. Így például máig sincs lehető­ség arra, hogy átutalási be­tétszámlát nyithassanak az érdeklődők. A betétek utáni kölcsönlehetőségek is vi_ szonylag kicsik s a szövetke­zet dolgozói ezért attól tarta­nak, hogy veszítenek népsze­rűségükből. A. Új gyomirtó szer Biztonságosan puszítítja a disznóparéjt (amarantiszt), a kukoricaföldek veszedelmes gyomnövényét az MG 02 jelű új növényvédő szer. amelyből ebben az esztendőben már ne­gyedmillió hektárra elegendő mennyiséget készít a fűzfői Nitrokémia. A nagyüzemi gyártásra a múlt évi sikeres kísérlet után került sor. A szer jól vizsgázott az ország kü­lönböző vidékein az iparszerű termesztési rendszerek kuko­ricatábláin. KORSZERŰ HÁZTARTÁSOK Kelendő a mosógép, a centrifuga Megjelent a friss zöldség bek lesznek, kevesebb időt emésztenek fel. Egészségügyi kultúránk alakulását a bojle­rek növekvő száma tanúsítja. 1977-ben 166, 1978-ban 499 került a háztartásokba, a für­dőszobákba. Falvainkban alig akad olyan otthon, ahol ne lenne leg­alább egy rádió, a kevés ház­ból hiányzik a televízió. A te­lítettség ellenére viszonylag szép számmal kelnek el ezek a műszaki cikkek is, a rádió­ból főként a hordozhatók. Új­donság a színes televízió, amelyből 1977-ben 16, tavaly pedig 31 lelt gazdára. Községeink utcáin már csak az új személygépkocsikra fi­gyelünk fel, a kisebb jármű­vek alig, vagy egyáltalán nem keltenek feltűnést, pedig — sokan talán nem is tudják — a kerékpár a legkelendőbb. Tavaly ezerharminchatot vá­sároltak a szövetkezet üzle­teiben, háromszázzal többet, mint tavalyelőtt A mopedek iránt sem csökkent a keres­let, tavaly 267 kelt el belő­lük, tavalyelőtt csak 211, míg motorkerékpárból 23, illetve 22 fogyott el az utóbbi két. év­ben. * B. M. sok tavalyi zöldséget és kevés almát kínálnak. A kiskereske­dőnél kapható petrezselyem zöldje, csomója három forint, a sóska 60. Gombát is láttunk, hetvenért mérték. Az újhagy­ma csomója két forint. A gol­den és a starking alma tizen­két forintért kapható. A piacon a tojás darabja 1,50 —1,70. A tyúkot 80—90 forin­tért árusítják, párja 160—170. , M. Sakk Újoncgyőzelem A megyei II. osztályú csa­patbajnokságban a legutóbbi fordulóban a galgamácsai sak­kozók az újonc aszódi Honvéd SE-hez látogattak. A mérkő­zést a Honvéd 10-2 arányban nyerte meg. A vácszentlászlói Galgatej üzemében a múlt év végén el­készült a 60—70 ezer liter tej tárolására alkalmas, automati­zált hőfokszabályozóval és saját áramfejlesztővel működő hű­tőtér. A képen: Rab László a szalagról lekerülő zacskós tejet viszi a tárolóba. Barcsa Zsolt felvétele Gazdaságos időkihasználás Irodalmi színpad és zenekar Hűtőtér, saját áramfejlesztővel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom