Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-16 / 39. szám
Hst pccm 1979. FEBRUAR 16., PÉNTEK A jogpropaganda fejlesztése Az országgyűlés jogi bizottságának ülése A jogpropaganda és ismeret- terjesztés iránytűt ad az állampolgároknak ahhoz, hogy ügyes-bajos dolgaikkal mely fórumhoz, bírósághoz, ügyészséghez. rendőrséghez, vagy éppen a tanácshoz forduljanak — húzták alá az országgyűlés jo- gi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén. A parlamenti tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész — a jogpropaganda helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit vitatták meg a képviselők. A jogszabályok egyszerűsítésére, világos megfogalmazására, valamint széleskörű, közérthető jogpropagandára kell törekedni, ezzel is segítve az állampolgári kötelességek és jogok érvényesülését, hangsúlyozta bevezető előadásában dr. Antalffy György, az bizottság titkára, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára. Ebben a szellemben hozott határozatot 1969-ben a kormány, másfél évvel ezelőtt az igazságügyminiszter a Minisztertanács titkárságának vezetőjével közösen készített jelentést a végrehajtásáról. A fejlődést jelzi, hogy növekvő érdeklődés kíséri a törvénytervezeteknek a népfront szervezésében zajló vitáit, a jogpropagandában leginkább érintett országos főhatóságok szélesítették, színesítették munkájukat, átfogó intézkedést dolgozott ki a kor- I mány tanácsi hivatala is. A igazodásban, az eredmény: gyorsult az ügyintézés és javult az állampolgárok, valamint a tanácsok kapcsolata. A vitában elhangzott gyakorlati példák is alátámasztották azt a megállapítást, hogy politika és jog egymástól elválaszthatatlan, a törvények ismerete közvetlenül is hozzájárul a közéleti és szocialista demokratizmus fejlődéséhez, erősíti az állampolgárok politikai aktivitását. Papi békegyűiés A római és görög katolikus egyházak budapesti lelkészeinek részvételével csütörtökön papi békegyűlést tartottak a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában. Zsombor Kálmán kanonok plébános, a budapesti papi békemozgalom titkára adott tájékoztatót a IX. magyar békekongresszus munkájáról és a békemozgalom időszerű feladatairól. Segítség az éhező gyermekeknek Az UNICEF magyar bizottságának ülése Az UNICEF, az ENSZ nem. zetközi gyermeksegély-alapja nemzeti bizottságainak fel kell hívniuk az emberek figyelmét a harmadik világban, az éhhalál küszöbén élő gyermekek nyomorúságos helyzetére, azon kell munkálkodniuk, hogy ébren tartsák a felcseperedő nemzedékek iránt érzett felelősséget, mozgósítsanak a fejlődő országokban nélkülöző emberpalánták életének jobbá, szebbé tételére — mondotta egyebek között Gordon Carter, az UNICEF európai igazgatója csütörtökön, az UNICEF magyar nemzeti bizottságának kibővített ülésén. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában megtartott tanácskozáson az legtöbb városi tanácsnál ma már ügyfélszolgálati irodák, jogi tanácsadók és felvilágosítók segítik a lakosságot az edUNICEF európai igazgatója tájékoztatót adott az ENSZ szakosított szervezetének munkájáról, terveiről, s a nemzetNémet nemzetiségi klub alakul A demokratikus szövetség választmányi ülése Az anyanyelv-oktatás fejlesztését tervezi a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Amint a szövetség országos választmányának csütörtöki ülésén, a Fészek klubban elmondták, megalakítják a pedagógusok munkacsoportjait, amelyek szakemberek közreműködésével segítik majd az óvodai és az iskolai anyanyelv-oktatás javítását. A szövetség oktatási bizottsága megvizsgálja a kétnyelvű oktatás bevezetésének lehetőségét. Kulturális rendezvényeikkel is elősegítik az anyanyelv, a német nemzetiségi kultúra ápolását. Megrendezik a hagyományos nemzetiségi napokat, találkozókat, táborokat. Márciusban Ikladon, áprilisban Tökölön lesz békebarátsági est A néprajzgyűjtők Tatán, az irodalmárok Sopronban táboroznak az idén. A német fúvószenekarok második találkozóját Soroksáron tartják. Az eddigieknél is nagyobb mértékben támogatják a klub-tevékenységet, új klubokat létesítenek, a többi közt a fővárosban. A német nemzetiségi együttesek folytatják kultúrkörútjaikat. A szigetszentmártoni tánccsoport például márciusban Vas megye németek lakta községeiben szerepel, a soroksári tánccsoport áprilisban a Békés megyei németek körében mutat be néptáncokat. A legjobb együttesek részt vesznek az országos nemzetiségi fesztiválon, amelyet augusztus 19—20-án tartanak Tatán. Azt is tervezik, hogy a soproni tánccsoport az áqfal- vai énekkarral együtt az NDK- ban vendégszerepei. A szövetség több könyvet ad ki ebbe» az évben. Napvilágot lát a magyarországi németek néprajza második kötete, két irodalmi antológia, a magyar- országi német fúvószenekar második kötete. Megjelenik a magyarországi németek népdalait és néptáncait ismertető kiadvány, s a klubélet második kötete is. mindkettő a kórusok, művészeti együttesek, pávakörök, klubok programjainak összeállítását segíti. A Pest megyei választmányi tagok közül a tanácskozáson felszólalt Pappert Adám (Solymár). Elismerően szólt arról, hogy a magyar nyelvű sajtó és rádió átfogó tájékoztatást adott a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége novemberben megtartott V. kongresszusáról. Witt- mann György, aki választmányi tagként Törökbálintot képviseli, felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi gyermekévben nagyobb szereplési lehetőséget kell nyújtani az anyanyelvet ápoló gyermek csoportoknak; szólt a nemzetiségi nyelvű könyvkiadás előtt álló lehetőségekről is. közi gyermekévvel kapcsola' tos eseményekről, programokról. Gordon Carter nagyra értékelte az UNICEF magyar nemzeti bizottságának munkáját, a nemzetközi gyermek, év magyarországi előkészítését, hazai rendezvényeit, akcióit. Együttes árufuvarozás Együttműködési megállapodást kötött az ország kereskedelmi hálózatában rendszeresen árut szállító két közlekedési vállalat. Az ésszerű munkamegosztást, a korszerű szállítási módszerek elterjesztését, a gépjárművek jobb hasznosítását, a párhuzamos beruházások elkerülését, a tartalékok, a jó munkamódszerek kölcsönös átadását szolgáló szerződést csütörtökön írta alá Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt és Komlósi József, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat vezérigazgatója. A nagyobb ünnepeket megelőző árufuvarozásokat egymást segítve bonyolítják le. Lehetőségek szerint együttes szervezéssel megszüntetik az egymást keresztező fuvarozásokat, az üresjáratok csökkentésére, megszüntetésére pedig a BSZV bekapcsolódik a Volán elektronikus fuvarnyilvántartási rendszerébe. A munkaerővándorlás csökkentése érdekében is terveznek közös intézkedéseket. KSzigazgatási döntés és városfejlesztés Gyümölcsöző kölcsönhatásban a tudomány és a gyakorlat A tanácsi munka korszerűsítését szolgáló tanulmánykötet vitája Nagykoroson Hazánkban a hat országos kutatási főirány egyike a köz- igazgatás fejlesztésének komplex tudományos megalapozása. Ezzel összhangban az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- igazgatási jogi tanszékének elmúlt középtávú kutatási terve tartalmazta az államigazgatási döntés témájának vizsgálatát. A Pest megyei Tanács — mely már korábban szoros együttműködést alakított ki az egyetemmel — jó partnernek bizonyult a munkához. Így 1972—73-ban a helyi szervek hatékony támogatásával a kutatók megvizsgálták Nagykőrös város köz- igazgatási döntési szerkezetét. A vizsgálati anyagok feldolgozása nyomán született az a komplex tanulmánykötet, melyet Közigazgatási döntés és városfejlesztés címmel a közelmúltban jelentetett meg a Pest megyei Tanács és az ELTE állam- igazgatási jogi tanszéke. Önállóság, demokratizmus, történetiség A tanulmánygyűjteményben dr. Nagy Tibor Gyula egyetemi adjunktus a közigazgatás és a városfejlesztés összefüggéseiről, valamint a város igaz_ gatási döntési struktúrájáról írt dolgozatot, Bánfalvy Barnabás, a Pest megyei Tanács tervosztályának vezetője a döntési önállóság pénzügyi megalapozásáról és realitásáról, dr. Laky Teréz szociológus a lakosság szerepéről a városfejlesztési döntésekben, dr. Zsohár András, a TOT munkatársa- a városi tsz-ek fejlődéséről és szerepükről a városfejlesztésben. Mindezeket esettanulmányok egészítik ki: Szűcs Zoltán Nagykőrös nyugalmazott tanácselnöke a város csatornázását. Tanai István tanácselnökhelyettes a Ceglédi úti lakótelep építését, Harsányi András, a városi tanács művelődési osztályvezetője a helyi általános iskolás diákotthon megszervezését dolgozta fel. Végezetül jól kiegészíti az előbbieket dr. Szaniszló József tudományos munkatárs várostörténeti visz- szapillantása. Amint dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke a kötet előszavában hangsúlyozza, a szocialista közigazgatás, a tanácsi munka eredményei egyaránt tükrözik a tudomány és a gyakorlat összefüggését és kölcsönhatását. Ez az együttműködés jövőbeni ala3.apók a Tanácsköztársaság történetéből A Pest megye! szövetkezetek 4. A kertészet gyors fejlődése A Tanácsköztársaság idején egyik fontos feladat volt Budapest mezőgazdasági terményekkel való azonnali ellátása. Ezt szolgálta a Pest megyei kertszövetkezetek létrehozásának terve is. A Kertészek Egyesülete által szervezett kertészeti tanfolyam hallgatóinak Rácz Gyula államtitkár már március végén a Gólyavárban előadást tartott a magyarországi kertészét fejlődéséről, s közölte velük, hogy hamarosan már a megalakuló termelőszövetkezetekben dolgozhatnak. A bolgárkertészek kezdeményezése A kertszövetkezetek szervezése vagy önállóan, vagy a lassan megalakuló termelő- szövetkezeteken belül kezdődött meg. Ariiig Pest megyében a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek szervezésében nem értek el kimagaslóan nagy számszerű eredményeket, addig a Budapest környéki kertszövetkezetek viszont gyorsan megalakultak. Először a bolgárkertészek léptek akcióba. Április elején a bolgár konzulátussal való megegyezés után vállalták, hogy kertszövetkezetet létesítenek, és ezen az úton bekapcsolódnak a szövetkezeti termelésbe. Zöldségfélék a fővárosnak A Népszava május 24-i számában már a következőket írhatta: „A fővárosban és környékén eddig 15 kertészeti termelőszövetkezetet alakítottak. Ezek a szövetkezetek fogják ellátni zöldséggel a fővárost május végétől kezdve. Budapesten két ilyen szövetkezet van. Az egyik 225 holdas, a másik 80 holdas. Csepelen 400 katasztrális holdon folyik a belterjes gazdálkodás. Kertészeti termelőszövetkezetek vannak még Monoron, Szabad- battyánban, Pestszentlőrincen: itt 80 holdas bolgár rendszerű kertgazdálkodás folyik. A munkálatokkal jól előre haladtak. Tatabányán egyelőre 80 katasztrális holdon van kertészeti termelőszövetkezet, de ez kiterjeszthető 500 holdra. Tökölön, Nagytétényben és Budafokon szintén alakultak termelőszövetkezetek. A Váci úti Wolfner-bőrgyár munkásainak Újpesten van kertgazdaságuk. Az 1. számú katonakórház 4 holdon termel zöldségféléket.” A Népszava május 28-i számában az ügyek intézője így nyilatkozott a sajtó munkatársainak: „Huszonöt év óta nem történt Magyarországon annyi a kertészet terén, mint most két hónap alatt a proletáruralom óta. A legelső tennivaló az volt, hogy a főváros zöldségszükségletét ellássuk. Ezért a főváros területén és közvetlen környékén termelő- szövetkezeteket létesítettünk. Mintegy húsz kertészeti termelőszövetkezet van működésben a főváros közvetlen környékén kétezer hold katasztrális területen.” Majd beszélt a feladatokról és így folytatta: „Most építjük betonból a baromfi ólakat, amelyekben évente félmillió baromfit fogunft a főváros élelmezése céljaira felnevelni. A költőgépek már működnek is.” Csapás a feketepiacra Gyors és hatékony volt tehát a kertszövetkezetek fejlődése a Tanácsköztársaság idején. Megalakulásuk után azonnal szállították a primőrárukat Budapest piacaira, és tervszerű zöldségtermeléssel készültek fel arra, hogy kielégítsék a főváros szükségletét. Rövid néhány hónapos működésük alatt is nagyban hozzájárultak a főváros ellátásához, és ami szintén lényeges : döntő szerepük volt abban, hogy a megtermelt mezőgazdasági terményeket ne csillagászati áron és ne a feketepiac útvesztőjén, hanem a Földművelésügyi Népbiztosság árpolitikájának megfelelően hozzák forgalomba. Varga László (Következik: Az irányítás szervei.) kulásának, fejlődésének nélkülözhetetlen összetevője. E gondolatok jegyében rendezte meg tegnap Nagykőrös város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkárságának, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának és az ELTE államigazgatási és jogi tanszékének támogatásával, közreműködésével a tanulmánykötet szakmai vitáját. Megjelent az eszmecserén S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Kovács Antalné, a HNF Pest megyei Bizottságának titkára, Pásztor István, az MSZMP Nagykőrösi városi Bizottságának első titkára, Gelencsér Árpádné dr., a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára, dr. Berényi Sándor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és Arany István, a megyei tanács nyugalmazott vb-titkára, a megyei tanács ‘hatósági kollégiumának titkára. A résztvevők közt ott volt Pest megye több városának tanácselnöke és a Hazafias Népfront bizottságának titkára, sőt a szomszédos Szolnok és Bács- Kiskun, valamint Békés megyéből is eljöttek tanácsi vezetők. A hallgatóság soraiban volt számos egyetemi oktató, tudományos kutató. Időszerű jelzősek A tanácskozást Kocsis Jánosáé, Nagykőrös tanácselnöke nyitotta meg. Bevezetőt S. Hegedűs László mondott. A tanulmánykötetet méltatva többi között rámutatott, hogy a tudományos vizsgálat eredményei továbbgondolkodásra késztetnek. Felvetnek számos olyan problémát, melyek már a tanácstörvény megalkotása idején előre vetették árnyékukat s a fejlődés során azóta konkréttá váltak. Mindez arra utal, hogy időszerűvé vált a törvény újbóli áttekintése, továbbfejlesztése. Az államigazgatás egyik alapkérdése, hogy helyesen alakítsuk ki a központi irányítás és a tanácsi önállóság viszonyát — ennek fontosságát éppúgy aláhúzzák a kutatók által feltárt tapasztalatok — hangoztatta a továbbiakban —, mint a korszerű igazgatás és a tanács tömegkapcsolatainak összefüggését, a demokratikus döntéselőkészítés fokozott igényét. Rámutatott, hogy a településpolitikai koncepción belül egyre inkább jelentkezik az arányosabb fejlesztés megvalósításának követelménye, valamint a lokálpatriotizmus cselekvésre serkentő tartalékainak jobb kihasználása. Ezekre mindmind ráirányítják a figyelmet a tanulmányok. A vitát megelőzően Kocsis Jánosné, valamint dr. Nagy Tibor Gyula, a kötet szerkesztője kiegészítő észrevételeket fűztek a tanulmányokhoz. Nagykőrös tanácselnöke összefoglalta a várost jellemző földrajzi, történelmi, gazdasági viszonyokat, szólt a település- fejlesztés eredményeiről és terveiről, ismertette a helyi demokratikus fórumok működését. A könyvet értékelve rámutatott, hogy a helyi tanácsi vezetés olyan következtetések birtokába jutott általa, melyeket jól hasznosíthat az államigazgatási munka korszerűsítésében. A kötet szerkesztője kiegészítésképp ismertette a munka születésének körülményeit, példákkal támasztotta alá a feldolgozott témák időszerűségét, általánosítható tanulságait. Általános tanulságok A vitában Marosvölgyi La- jós, Szentendre tanácselnöke, a városfejlesztési döntések demokratizmusának fontosságáról, szükségszerűségéről szólt. Kiemelte, hogy ennek a mércéje nem a javaslatok száma, hanem az, hogy a lakosság milyen széles rétegét szolgálják a döntések. A szentendrei tapasztalatokat elemezve hangsúlyozta: ha a kapcsolattartás rendszeres és sokrétű a tanács és a lakosság között, az állampolgárok többsége elfogadja a fejlesztésnek az egyénivel szemben az össztársadalmi érdekeket képviselő rangsorolását is. Vajon mennyire általánosíthatók a kötetben felsorakoztatott tapasztalatok? — erre keresett választ feszólalásában dr Wiener György, az Állam- igazgatási Szervezési Intézet tudományos munkatársa. Kulcskérdésként jellemezte ennek kapcsán a döntésmechanizmus és a lakosság, mindenekelőtt a tanácstagok viszonyát. Hangsúlyozta a tanácstagok szerepét a lakosság igényeinek, javaslatainak közvetítésében. A döntések előkészítésének feltételeiről beszélt dr. Benussi Silvio, Érd város tanácselnöke. Hangoztatta, hogy a döntés sikere nagyrészt attól függ, hogy időre megvalósulnak-e az elképzelések. Ezzel összefüggésben kitért arra, milyen jelentősége lenne, ha a pénzügyi alapok központi elosztásánál még inkább figyelembe vennék egy-egy település meghatározó sajátosságait. Dr. Kalos Tibor, az ELTE államigazgatási és jogi tanszékének adjunktusa azt fejtegette hozzászólásában, hogy a közigazgatási döntésekben hogyan koncentrálódnak a döntések általános problémái. Rámutatott, hogy általában nem kielégítőek a tanácsi vezetés rendelkezésére álló információk. Ezt a nehézséget majdan a területi adatbázisok rendszerének létrehozásával lehet leküzdeni. A vitára bocsátott kötet az Államigazgatás a valóságban című sorozat részeként jelenít meg. A sorozat szerkesztője, dr. Berényi Sándor arról szólt, hogy a társadalmi fejlődésben meghatározó szerepet játszik a szakigazgatás hatékonysága. A nagykőrösi kutatások során felszínre került problémák is arra mutatnak, hogy mind az információrendszer, mind a döntések technológiája és technikája korszerűsítésre szorulnak — mégpedig úgy, hogy a demokratizmus nem szorulhat háttérbe. Konkrét segítség Mindezekből is kitűnik — amint Csalótzky György zárszavában többi között rámutatott —, hogy a tanácsi irányításban dolgozók valamennyien bőségesen találhatnak olyan gondolatokat a tanulmányokban, melyeket hasznosíthatnak munkájukban. A vitából az is kitűnt, hogy a gyakorlati tapasztalatok újabb inspirációkat adnak a tudományos kutatásnak, s így az még konkrétabban segítheti az államigazgatás korszerűsítését. A Pest megyei Tanács a továbbiakban is fejleszteni és bővíteni kívánja tehát a már eddig is gyümölcsöző együttműködését a tudományos kutatókkal. A tanácskozás végén Kocsis Jánosné — munkájuk elismeréseként — ünnepélyesen átnyújtotta Nagykőrös város emlékplakettjét a tanulmány- kötet szerzőinek. M. J.
