Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
1979. FEBRUÄB 24., SZOMBAT Járási iskolaprogram Mindenkinek össze kell fogni Makarenko szerint a pedagógus az „új élet kovácsa”. Valóban. A tanító, a tanár hivatása gyakorlása közben a legértékesebb, a legfinomabb „anyaggal” dolgozik: a gyerekkel. Hogyan fejlődik, mi lesz belőle? Talán nem túlzás, ha azt állítom, a kedvező válasz a pedagógus munkáján múlik. Csakhogy a jó és eredményes munkához megfelelő környezetre, hasznos, használható segédeszközökre van szükség. Egyszóval: korszerűen felépített, s felszerelt iskolákra! Egyenetlen fejlődés — Sok gyerek otthon jobb, modernebb környezetben van, mint az iskolában — mondta Rozgonyi Ernőné dr., a járási hivatal elnöke. — A fejlődés egyenetlen. Sokszor kis közösségekben, a családban, hamarabb lehet előrelépni, mint egy nagyobban. A kis közösség könnyebben fogja össze az erőket a soronkövetkező feladat megvalósítására, mintegy nagyobb, a járás, amelynek sok és nagy munkát kell elvégezni — szinte egyidőben. Figyelemre méltó a megállapítás. Art bizonyítja, hogy a járási hivatal vezetője, munkatársai jól ismerik a tényeket, a viszonyokat, amik nem rózsásak, de viszonyítva az általános rqegyei helyzethez — nem rosszak! Folyamatosan épülnek az új iskolák, folyik a meglevők állandó korszerűsítése. — Munkánkat természetesen az anyagi eszközök erősen befolyásolják — mondta Katona János, a járási hivatal pénzügyi osztályvezetője, s még hozzátette: — csak any- nyit költhetünk erre a kétségtelenül nagyon fontos célra, amennyi pénzünk van. Határidő előtt Menjünk sorjába. A járás egyik legjelentősebb programja, a budakalászi nyolc tantermes iskola építése, majdnem tizenkétmillió forintba kerül. A korszerű követelményeknek megfelelően készül, hiszen a beépített bútorok egyben térelválasztó szerepet is betöltenek. Átadási határidő: jövő év első negyedév. Az építést kivitelező költségvetési üzem vezetője, Faragó János kijelentette: — Ez év augusztus húszadikára átadom a kész iskolát a községi tanácsnak, pontosabban a gyerekeknek és a pedagógusoknak. Bátor és merész kijelentés. Szívből drukkolunk a sikerért. Pilisszántó is támogatásra szorul, s a megye siet segítséKelendö a Kásás fazék Árugazda — jobb szervezés Tatarozással kezdte az évet a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szentendrei Tóth Árpád könyvesboltja. A PEFÉM lakáskarbantartó részlege gyorsan elvégezte a bolt csinosító-» sát, így az ajtóra csupán egy hétig rakták ki a zárva feliratot. Az eladókból alakult Lendület szocialista brigád pedig felajánlotta, hogy elvégzi a tatarozás utáni takarítást. Emelkedő forgalom Míg a könyvárusítás szünetelt, addig a Dunakanyar negyvenhárom bizományosára hárult több feladat, amelyet a pavilonok, mini könyvesboltok forgalmából ítélve sikeresen meg is oldottak. Legtöbben a szentendrei HÉV-állo- más melletti pavilonban választottak olvasnivalót, s ez dicséri Danáé Józsefné munkáját. A csöppnyi bolt mindössze hat hónapja nyílt és már több mint 200 ezer forint értékű olvasnivalót adott el. A bizományosoktól várják egyébként a 4 millió 370 ezer forintnyi terv harmincöt százalékát — Mennyivel tervezik növelni forgalmukat? — kérdeztük Fridii Jenőné üzletvezetőt. — Az idén a tavalyinál legalább százötvenezerrel több könyvet akarunk eladni. Jól alakult a februári bevétel, mezőgazdasági könyvhónap lévén a kirakatunkban és az üzlet egy sár Icában ajánlottuk a szakirodalmat, a kiskerttulajdonosokat segítő könyveket. Kiléptünk a bolton túlra is, a kertbarátok előadása előtt kínáltunk a témához kapcsolódó irodalmat. Több gyermekkönyvet — A másik bevételt növelő újdonság nálunk, hogy januártól árugazdánk van, azaz a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 6-os számú boitcso- portjához tartozunk. Az árugazda segítségével jutunk a mi vidékünkön keresett kötetekhez. Azon kívül, hogy állandóan figyeli a megjelenő újdonságokat, s küld belőlük, kereslet szerint biztosítja a slágerkötetekből az utánpótlást. Szóval, szervezettebb lesz az ellátásunk, és igy mi is kevesebbszer mondjuk majd, hogy elfogyott — Mi az első kérése az árugazdához? — Aki többször benyit hozzánk, láthatja, a gyerekeknek szánt könyvek sora foghíjas, a polc sokszor üres. Jó és öröm, ha olvasnivalót kap a gyerek ajándékba, de sokszor alig tudunk ajánlani. Amint megérkezik hozzánk például a Tücsök és a hangya című leporelló vagy a Butuk Miska című szovjet mesekönyv, hogy a Kásás fazékról ne is beszéljek, tódulnak érte a szülők. Egy-két óra, aztán volt, nincs. Szóval több gyermekkönyvet kérünk! V.Gy. gükre. A VI. ötéves tervidőszakban, kizárólag megyei pénzügyi támogatással, ott is felépül majd az új, hat tantermes iskola. A tervezési munkálatok már befejeződtek, kitűzték az építkezés elkezdésének határidejét: 1981. Komplex létesítmény Tahitótfalun, öt és félmilliós költséggel részben saját erőből, a lakosság jelentős társadalmi munkája támogatásával, a Kék Duna Szakszövetkezettől kapott egymillió forintos támogatással, valamint az 1980-ra várt megyei segítséggel komplex létesítmény készül, amelyben helyet kap az öregek napközi otthpna is. Itt kell megemlítenünk a Kék Duna Szakszövetkezet kivitelezői és „mecénási” tevékenységét, amellyel sokat segített már eddig a járási nehéz gondok feloldásában. Szigetmonostoron, minden külső támogatás nélkül, kizárólag saját erőből építenek modem tornatermet. Ügy tűnik, a járás egyik nehéz feladata az iskolaépítési és korszerűsítési program. A közvélemény érdeklődéssel figyeli menetét. A tanácsi vezetők szívügyüknek tekintik ezt a kérdést, de támogatásra is számítanak. Az iskolaépítés olyan feladat, amelynek teljesítéséért mindenkinek össze kell fognia: a hivatalos szerveknek és a lakosságnak! Karácsonyi István Hétfőtől Szülők iskolája A Szentendrei Városi Tanács egészségügyi osztálya, a Vöröskereszt, valamint a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár február 19-től április 9-ig hétfőnként 15 órától előadásokat rendez. Az Engels út 7. szám alatti helyiségbe a szülőket várják, mert a nyolc előadás témája a gyermek lesz. A szervezők gondoltak a kisgyermekekkel érkezőkre is, ugyanis amíg a mamák, papák meghallgatják az előadásokat, addig külön teremben vigyáznak kicsinyeikre. Szélesre tárni az erdő kapuit Turistaparadicsom lesz a Pilis Tíz éve január 1-én hozták létre az első magyar parkerdőt a Dunakanyart övező Pilisben. — A visegrádi igazgatósági központnak is története van kezdi a beszélgetést dr. Madas László, a Pilisi Parkerdő Gazdaság igazgatója. — Annak ellenére, hogy erdészetünk legnagyobb része Pest megyében terült el, igazgatóságunk Komárom megyéhez tartozott és székhelyünk Esztergomban volt. Ezt a visszás helyzetet kellett először megszüntetnünk, annál is inkább, mert erdészetünkhöz csatolták a budai hegyvidékből négyezer hektár területet, mely eddig a Gödöllői Állami Erdőgazdasághoz tartozott, majd a Nagykunsági Erdőgazdaságtól 3430 hektárnyi terület került gondozásunkba, így egész parkerdészetünk közel 35 ezer hektáron kezdhette el jóléti erdő kialakítását. Az egységes igazgatás érdekében 1975-ben az új visegrádi központba költöztünk. Innen a legmodernebb URH-ké- szülékkel állunk érintkezésben a kirendeltségekkel a különböző munkahelyeken dolgozókkal. — E hatalmas területen a kitermelés időszakában 1225-en dolgoznak, ebből 45 egyetemet, főiskolát végzett, 92 középfokú szakmai képzettségű. A stabil létszám 768 fő. Parkerdészetünk 13 önelszámoló egységre oszlik. (8 hagyományos erdészet, fafeldolgozó erdészet — üzem, gyárszerű, turisztikai erdészet és végül az építésvezetőség és a műszaki erdészet.) Turisztikai érdekesség — Gondolom, magyarázatra szorul, mi az a turisztikai erdészet? Alapító levelünkből idéznék: „...az erdő közjóléti és kulturális szerepének, parkerdőjel]egének, a tájvédelmek előtérbe helyezése ... a dolgozók kulturált pihenésének előmozdítása...” Ez röviden azt jelenti; az erdőt az ember pihenésének szolgálatába állítottuk. — Természetesen a hagyományos erdészeti munkát is folytatnunk kell és sokat teszünk a vadgazdálkodás érdekében. Főállású ornitológusunk is van, így szép eredményeket értünk el madaraink megvédésében. Természetesen ahhoz, hogy parkerdészeti feladatainknak megfeleljünk, fel kellett tárnunk azokat a területeket, melyek kirándulásra, felüdülésre a legjobban megfelelnek. Ehhez új fatelepítési programot is hajtottunk végre. — Kerestünk partnereket, így a Természetbarátok Szövetségét, az idegenforgalmi szerveket, a tanácsokat, de nem szabad kihagynom a DIB-et, valamint múltunk feltáróit, a műemlékekkel foglalkozó barátainkat sem. Köztudomású, hogy egyik legnépszerűbb üdülőhelyünk lett a Dunakanyar, ezért mi a VÁTX-val és az ÉVM terület- rendezési főosztályával elkészítettük a pilisi tájegység rendezési programját. Erdei strand — Azóta az erdőkben 200 kilométeres úthálózat épült. Ehhez kapcsolódnak az autóparkolók, hogy a városi ember autójából kiszállva gyalogosan tegyen kisebb-nagyobb gyalogtúrákat. Vízkutató próbafúrásokat végeztek. Ennek eredménye a már működő erdei strand a Lepence patak völgyében. Itt a teljes munkálatok 1980-ra fejeződnek be. Két éve kész a versenymedence és a gyermekmedence. Építenek egy háromszintes ülőfürdőt 32—34 hőfokos vízzel. Lesz egy szárítkozó helyiség is. Így a fürdési szezon őszig kitolódik. Kemping és jurta — A Pilisi Parkerdő Gazdaság az utóbbi három évben 9 millió forintot költött a tuPafakszabályozáshoz A pomázi teherpályaudvarról szállítják a Bükkös-patak mederszabályozási munkálataihoz a szükséges anyagokat. Képünkön a kirakodást láthatjuk. Halmágyi Péter felvétele ristaházakra. Ezekből csak a Nagyvillámi turistaházra _ 6 milliót ruháztak be. Konyhája napi 700 ember ellátására alkalmas. Ezen a 130 hektáros területen Nagyvillám—Mogyo_ róhegy—Sibrik domb térségében kemping és jurta, sátortábor is szolgálja majd a turizmust Az év második felében már vendégeket fogadnak. Itt is új utak épülnek, hogy sáros időben is sétálhassanak a kirándulók. Ideális lesz tehát a kirándulóközpont: a lovasiskola, melegvizű strand, a kemping és jurta tábor és az új feltárt műemlékek mind kellemes kikapcsolódást nyújtanak az idelátogatóknak. Később készül el a 450 méter hosszúra tervezett libegő, amely óránként 500 utast tud majd szállítani. Tervezik, hogy lesz egy 250 méteres műhavas süesikló pálya és 550 méter hosszú csúszda, más néven ródlipálya. Ehhez a munkához még 88 millió forintra lenne szüksége a gazdaságnak. — Ez az év a gyermekek éve. Erre is gondoltunk: a Mogyoróhegyen gyermekjátszótér várja a kicsiket. Az Üt- törőszövetséggel vándor táborozásokat rendezünk. Meg kívánjuk szerettetni az erdőt — fejezte be a beszélgetést a Pilisi Parkerdő Gazdaság igazgatója. Kisházi Iván György Negyven részleg Bővítik a szolgáltatások körét A Szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet célja megalakulásától kezdve az volt, hogy minél sűrűbben behálózza az egész Dunakanyart üzleteivel, részlegeivel. Szentendrén kívül a járásban, sőt, ma már Csongrád megyében is dolgoznak a szolgáltatók, nem kevesebb, mint 40 részlegben. Mint a szövetkezet neve is jelzi, a 180 dolgozó alapvető feladata a szolgáltatás. Tavaly 5 millió forint értékű munkát végeztek a legkülönfélébb szakmákban, az idén I millió forinttal növelik a szolgáltatások értékét; tervük 29 millió forint. A dolgozók nem tartják irreálisnak az elképzelést, hiszen nemrég gazdagodott a szövetkezet látsze- rész- és fotószaküzlettel, pe- dikürszalonnal, s ebben az évben férfi, női fodrászattal, kozmetikával. Az utóbbit a Felszabadulás lakótelepen nyitották meg a napokban, hat dolgozóval, és már az első esztendőben 600 ezer forint bevételre számítanak. Ha az eredményekről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a szentendrei és a duria- bogdányi konfekciórészleg, valamint a Csongrád megyei bedolgozók munkájáról. A textilkonfekcióban az idén 15 millió forint értékű frottírköntöst és védőruhát varrnak. A Munkaruházati Vállalat évek óta megelégedéssel veszi át a vattabéléses pufajkákat. A csongrádi asszonyok sportlabdát készítenek csaknem 6 millió forintért. Terméküket az Artex értékesíti. A Szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet a következő ötéves tervben a Szentendreiszigeten élők igényeit szolgáltatóház építéssel akarja kielégíteni. Ha Tahitótfaluban ez a terv megvalósul, akkor a járás mind a 13 községe rendelkezik majd szolgáltató egységgel. U. Gy. Egy kétszáz évvel ezelőtt íródott kódex Pusztamonostornak említi a szentendrei járás községét, Szigetmonostort, amely egy igazi kis sziget közepén helyezkedik el. Ez a földrajzi kuriózum évszázadokon ót sok bajt okozott a lakosságnak, gyakran elöntötte a víz, a Duna eggyé- vált a kis ággal. Az árvizek az 1800-as években szinte mind elpusztították a falu öreg házait. Ezért keresünk hiába műemléket Szigetmonostoron. A XVI. században említették a korabeli oklevelek először a községet Szigetmonostor néven. A törökök ellen Monostorra költöző emberek szívós munkával tették termővé a földet és abból éltek. A mezőgazdasági termékeket a környező városok piacaira szállították, természetesen a vízi út igénybevételével. Mária Terézia korában a Zichy család földbirtokán 12 adóköteles háztartást jegyeztek fel. A faluban az iparosodás a XX. századtól kezdődött: a Fővárosi Vízművek munkalehetőséget teremtett a szigeten élőknek. Később a Kék Duna Szakszövetkezet és a Pest megyei Kishajózási Vállalat kínált munkát az 1387 lelket számláló községben. Jelenleg a 830 munkavállaló 50 százaléka, főként a fiatalok, eljárnak dolgozni. A többiek helyben, a mezőgazdaságban és az iparban helyezkedtek el. Szigetmonostor említésekor, vagy nevének hallatán óhatatlanul eszünkbe jut a faluhoz tartozó nagy Duna menti üdülőtelep, amely a XVII. századi birtokosáról, Horányi Antalról kapta a nevét. Ez az üdülőtelep adott búvóhelyet a század eleji munkásmozgalom gyakran üldözött harcosainak. ötvenegy évvel ezelőtt ott alapították meg a Vörös Meteor Erdei Telepet, ahol kezdetben az illegalitásba vonult kommunista párt és ifjúsági szervezet tagjai találkoztak. Járdatakarítás A január 30-a óta érvényben lévő szentendrei új köz- tisztasági tanácsrendelet szerint az ingatlantulajdonosok kötelessége reggel hét óráig a járdák rendbentartása, telente a jegesedés megszüntetésé, a hó eltakarítása. A tanács műszaki osztályának járdaellenőrei rendszeresen végig nézik az utcákat, s a tanácsrendeletet megszegők ellen eljárást indítanak. Szigetmonostor múltjából
