Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
Jf NAGYKÖRÖS«-A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÄM 1979. FEBRUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Előadás szakembereknek Új területeket művelnek meg A növény- és gyümölcstermesztés feladatai A Magyar Agrártudományi Egyesület helyi szervezete és a konzervgyár rendezésében a napokban dr. Nyemcsók János, a megyei pártbizottság alosztályvezetője tartott előadást Nagykőrösön megyénk zöld- Ség-gyümölcs-szőlő • termelés fejlesztési feladatairól, mintegy 100 szakember előtt. Egyebek között elmondta, hogy a megye élelmiszertermelése tavaly nagyon jó eredményeket ért el. Kiemelkedő volt a fejlődés üteme, a nagyüzemekben 14 százalékkal nőtt a termelési érték. Kidolgozták a kertészet termelési fejlesztési feladatait, melyeket a megyei pártbizottság a MÉM is elfogadott. Pest megyében van az ország zöldségtermelésének 14, a gyümölcstermelésének 10 és a szőlőtermelésének 12 százaléka. A megyék közül Pest megyében folyik legnagyobb területen zöldségtermesztés, de gyümölcs- és szőlőtermesztésben is Pest megye a második, a termőterület nagyságát tekintve. Nagy különbségek — Megyénkben — mondta az előadó — a zöldség 70, a gyümölcs 58 és a szőlő 35 százalékát nagyüzemekben termesztik, a többit háztáji és kisgazdaságokban. A szőlő nagy részét, sajnos, nem optimális talajokba telepítették, részben a földtörvény helytelen értelmezése, részben a telepítési támogatás megszerzése miatt. Ezért nagyok a termésátlagok közötti különbségek. Almából például 80—300, málnából 20—80, paradicsomból 120—400, szőlőből 15—140 mázsa közötti a különbség hektáronként. Sok üzemben nélkülözik még a kertészmérnököket. A megye távlati fejlesztési tervei szerint 1990-ig. évente 350—400 ezer tonna zöldséget, 150—180 ezer tonna gyümölcsöt, 100—130 ezer tonna szőlőt szükséges előállítani. Szűk kapacitás Tavaly 20 ezer hektár zöldség-, 17 ezer hektár gyümölcsös 22 ezer hektár szőlőterületet műveltek a megyében. Kívánatos, hogy a nagyjából változatlan területen 35—40 százalékkal növekedjék a terméshozam zöldségfélékből, és ennek több mint 7Ö százalékát 20—25 gazdaság állítsa elő. Megyénkben 1,5 millió négyzetméter fólia alatt termelnek zöldségfélét, kétharmadát kisüzemekben. Kívánatos, mondta az előadó, hogy a nagyüzemek. segítsék a kisüzemi kertészeti termelést, a talajművelést, a növényvédelmet, trágyát, műtrágyát, vetőmagot, palántát adjanak a munkához. Az évtized végéig 10 ezer hektár új, nagyüzemi gyümölcsös telepítése szükséges. Említést érdemel a dánszent- miklósi gyümölcstermelési rendszer, melynek keretében 6 gazdaság 800 hektáron telepít csonthéjast. A törökbálinti állami gazdaság gyümölcstermelési rendszerében pedig 5 gazdaság telepít 600 hektár Vidám klubest a konzervgyárban A konzervgyár I-es üzemének Petőfi Sándorról elnevezett KISZ-alapszsrvezetét a vállalat legjobb szocialista brigádjai patronálják, az aranykoszorús Munkácsy, és az Arany János szocialista brigád. Közösen VIT-műszakot rendeztek, s a társadalmi munka bevételét az alapszervezetnek adták. Az ifjú- kommunisták viszonzásként pinceklubjukban látták vendégül a brigádok tagjait, s munkájukról, tevékenységükről beszéltek. A lánya k-asszonyok aszíalüoci-bajiiokságon próbálták ki ügyességüket. gyümölcsöt. Gondot okoz azonban, hogy több gyümölcs- féléből nincs elegendő, megfelelő fajtájú telepítési anyag. A konzervipar és a hűtőipar feldolgozó kapacitása szűk, különösen, ha figyelembe vesszük a gépi betakarítási gondokat is. Legnehezebb helyzetben a szőlőtermesztés van: 1990-ig 6 ezer hektár új nagyüzemi szőlőtelepítés kívánatos. Megyénkben egyébként több mint 200 ezer kiskertet gondoznak, ezeknek és a háztáji területeknek a kertészeti termesztését is szervezni, támogatni kell. Utánpótlás Dr. Nyújtó Ferenc, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet ceglédi állomásának igazgatója a szakember-utánpótlás jobb szervezettségét szorgalmazta hozzászólásában. Mint mondta, nem az iskolai képzés hiányos, hanem a végzett szakemberek foglalkoztatásában és továbbképzésében adódnak gondok. Dr. Konrád Zoltán Ajtók, ablakok pvc-ből Csak a holnap építőanyaga? Szidjuk a jó öreg fát. Miután évszázadokon át hűségesen szolgált ajtóként, ablakként, most azzal vádoljuk, az ő résein át szökik a meleg, az ő vetemedése a ludas abban, hogy az utcát fűtjük. Persze ez csak féligazság. Kétségtelen, hogy a fa anyagjellemzői ma már nem vezetik a hőszigetelési tulajdonságok alapján felállított ranglistát, de az is tény, hogy a nagyipari feldolgozási technológia is hozzájárult a fából készült nyílászárókra elhangzó panaszok növekedéséhez. Olyan új anyagra volt tehát szükség, amely mind tulajdonságait, mind feldolgozhatóságát tekintve megfelel a megváltozott követelményeknek. Alig húsz évvel azután, hogy ezen a területen is megjelent a műanyag, mára egyre nagyobb részt követel magának: az NSZK-ban például a piaci prognózisok szerint jövőre minden harmadik forgalomba kerülő ajtó, ablak pvc-ből fog készülni. Kevés vevő Ezt a fejlett technológiát vásárolta meg — licenc formájában — a Borsodi Vegyi Kombinát 1977-ben, s ma az általa előállított profil-alapanyagból három helyen gyártják az új terméket: a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, a Győr-Sopron megyeinél, valamint a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat faipari gyáregységében, Solymáron. Mint a gyáregység műszaki vezetője, Dorozsmai István, és munkatársa, Kiss Petemé gyártásfejlesztő elmondták, a forgalomban való részesedés aránya náluk még nem éri el az előbb említett számot: — Az országban készülő összes nyílászáróknak csak 5 százalékát teszik ki a Portplast fantázianevű műanyag ajtók és az Ongropat ablakok. Ez a három gyártó egy műszakos kapacitását jelenti, tehát a növekvő igényeket is ki lehet majd elégíteni. Jelenleg azonban a tervezők és kivitelezők még nem ismerik eléggé az újdonságot, így pillanatnyilag csak bő negyedéves kapacitásunk van lekötve. Pedig érdemes lenne jobban megbarátkozni az új termékkel. Előnyös tulajdonságai közül aagadjunk ki egyet, a hőszigetelő képességet, annál is inkább, mivél ennek energia- szegény világunkban különös jelentősége van Látszólag drágább — Az egriek csináltak egy kísérletet — mondja Dorozsmai István. — Két azonos típusú épület közül az egyiket hagyományos, fából készült nyílászárókkal építették fel, a másikba mindenhová műanyag ablakokat tettek. Az eredmény magáért beszél: a fűtési szezon végén az utóbbi gázszámlája harminc százalékkal volt alacsonyabb! Az imponáló energiamegtakarítási tapasztalatokból rögtön adódik a kérdés, miért nem tolonganak a megrendelők, például a házgyárak Győrben, Egerben és Solymáron? — Elsősorban az ár miatt — hangzik a válasz. — Tudni kell, hogy egy azonos felületű műanyag ablak ára mintegy két és félszerese a hagyományos, faablaknak. Igaz, hogy ez már hőszigetelő üveggel beüvegezve értendő, valamint festési, mázolási költségek sem terhelik, mégis, a házgyári kivitelezésre előírt műszaki-gazdasági normatívák ma még nem engedik meg a kiváltást. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium koordinálásával most készülnek azok az alkalmazási útmutatók, melyek valamennyi építési módra mintegy tervezési segédletként megadják majd a beépítési lehetőségeket. Az ár még ott is nagy visz- szahúzó erő, ahol egyéni döntés kellene csak az alkalmazáshoz; a magánépíttetőknél. Pedig az egyszeri beszerzési költség többlete hosszú távon megtérülne. Az Építéstudományi Intézet vizsgálata kimutatta, hogy & műanyag ablak éves hővesztesége kevesebb, mint fele a faablakénál. Ez annyit jelent, hogy az olcsóbb faablak hőveszteségének beruházási' és költségkihatása az ablakok 30 éves, minimálisnak tekinthető élettartamát figyelembe véve csaknem két és félszer magasabb a drága mű- j anyag ablakénál. Fejlesztés, gondokkal A kevésbé látványos felfutás ellenére a pvc-termékek továbbra is kedves gyermekeknek számítanak Solymáron: — Mindenképpen ebben az irányban kívánunk tovább haladni — összegezte a beszélgetést Dorozsmai István. —- Bár vannak más jellegű nehézségeink is, így például a korszerű vasalatok beszerzése, amit ma még csak tőkés im- í portból, illetve egy tsz-mellék- ‘ üzemágtól tudunk megkapni, mégis úgy látjuk, hogy termékünknek van jövője. Mind kapacitásunkat, mind a választékot tovább akarjuk bővíteni, és ezzel egy időben — két gyártó társunkkal együtt — szakmai bemutatókon, kiállításokon igyekszünk minél több hívet szerezni ennek a korszerű terméknek. YY. B. Növekvő kereslet, növekvő kínálat Bútorokat, pipákat gyártanak Nemrégiben múlt egy esztendeje, hogy a pipagyár néven ismert nagykőrösi, Kecskeméti utcai bútoripari üzemet átvette a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az üzemben ott jártunkkor egy fiatal faipari mérnök, Kovács János fogadott. Szolnokról jött Nagykőrösre, s az egyetemi évek után ez az első munkahelye. — Szívesen jöttem ide — mondotta. — Hallottam, hogy régi szakembergárda dolgozik itt,-akiknek jó munkáját elismerik a bútoriparban. No és itt van az ország egyetlen pipagyára, melyet az országos hírű mester, Szatmáry Imre alapított. A dolgozók szaktudását becsülve, én is nagy ambícióval láttam a munkához. Mióta a NEFAG vette át az üzemet, a termelés 43 százalékkal növekedett, s így a 23,5 millió forintos tavalyi tervet túlteljesítettük. — Növekvő tempóban és mennyiségben gyártottuk a Dóra vitrines szekrényeket, melyekből alig győztünk eleget szállítani a fővárosi áruházaknak és a vidéki áfészbútorboltoknak. Nagyon megkedvelték a Nelly dohányzó- és teázóasztalkáinkat, valamint az ajtós fehémeműtartó szekrényeket is, melyek Szolnokon, Újpesten, Tatabányán, Nyíregyházán, Özdon s több más városban dicsérik a nagykőrösi szakemberek munkáját. — Az idén 27 millió 500 ezer forintos értékű terméket gyártunk, köztük a Szovjetuniónak laboratóriumi bútorokat, nagy mennyiségű heverőrámát és bútorlapot fővárosi boltoknak, a kocséri Üj Élet Tsz bútorüzemének pedig a kárpitozott bútorgyártáshoz szék- és egyéb bútorrámákat szállítunk. Idei kapacitásunk teljesen lekötött. — A pipagyártásban is javul a helyzet. A nagy külföldi verseny miatt majdnem teljesen leállt az export. A belföldi kereslet azonban növekszik. Az export felújítására is tettünk lépéseket. Dániából több cég érdeklődik, ahonnan a pipagyártáshoz korszerűbb gépeket szándékozik vásárolni a NEFAG. K. L. A választási malac a legkeresettebb Segítik a sertéstartást Páronként másfél ezer forint A férfkk sakkveráernyen mérték össze tudásukat. Varga Irén felvételei Az utóbbi időben fellendült Nagykőrösön a sertéstartás. Nemcsak a tanyavilágban, hanem a városban is jó néhá- I nyan vannak, akik két-három I anyasertést tartanak, több esetben 20—40 sertés hizlalására kötnek szerződést, az Alílatforgalmi és Húsipari Vál_ lalattal. Minden kedden és pénteken, a református temető melletti piactéren sertésvásárt tartanak, melyen mindig | nagy a forgalom. A keddi vá- I sárra száz jószágot vittek eladásra, a kereslet közepes j volt. Legjobban vették a választási 6—8 hetes malacot. A gyengébbet páronként 1200 forintért, fejlettebbet 1400— 1500 forintért adták, de volt aki 1800 forintra tartotta. A féléves süldő 1500—1600 forintért kelt. A tulajdonosok nemigen engedtek az árakból. — Jön a márciusi vásár, s emelkednek az árak — mondották, a körösi malacnak jó a híre. A vevők pedig abban bizakodnak, hogy vidékről is sok sertést hoznak a vásárra, ami mérsékli majd az árakat. Kocséron minden csütörtökön tartanak sertésvásárt. Körösiek is járnak oda, az árak majdnem azonosak. Tavaly több mint tízezer sertést hizlaltak Nagykőrösön, az idén a szakemberek többre számítanak. .Segítik is a ser- téshízlalást, az ÁFÉSZ és a ZÖLDÉRT üzletei szinte versenyeznek a táp és egyéb takarmányok kínálatában. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Nyolc mérkőzés — 40® gól Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP —Nk. Kinizsi 11 21-19 (8-11). Nk.: Szabó — Farsang (5), Vikartóczki, Podhorszki (4), Bertalan (5), Fülep (2), Vár- konyi (2); csere: Kismaréig — Mészáros, Varsányi (1), Szőke. Szünet után a szilárdan védekező NB I B-sek feljöttek és megfordították az eredményt a visszaeső kinizsisek ellen. Lajosmizsei KSE—Nk. Toldi DSK 34-28 (15-14). Nk.: Benkő — Habina <3), Konrád (8), Bánrévi (12), Szécsényi (3), Járói (2), Csizmár; csere: Ivá- di — Kovács. Jó mérkőzésen derekasan helytálltak a diákok. Védekezésben mindkét fél visszaesett a végére. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP— Tiszakécskei VEGYÉPSZER 31-10 (18-5), Tiszakécskei VEGYÉPSZER—Albertirsai Tsz SK 29-28 (15-9). Elmaradt a túra A Toldi országjáró diákköröseinek Dunakanyarba tervezett téli túrája közbejött okok miatt elmaradt. S. Z. Csütörtöki sportműsor Labdarúgás Orosháza: Békés megye— Pest megye, ifjúsági válogatott mérkőzés. A Toldi-sportcsamokbeli te- remkézilabda Toldi Kupa mérkőzéssorozat 5. játéknapján kettős férfi fordulóra- került sor. Érdekesség, hogy a 8 mérkőzésen összesen 400 gól esett Nagykőrösi Toldi DSK— Hernádi Tsz SE 28-23 (15-11). Nk.: Ivádi — Habina (2), Konrád (8), Bánrévi (13), Szécsényi (1), Járdi (1), Csizmár (3); csere: Kovács. A helyi diákok jobban kidolgozott támadásaik révén a 11. percben 8-4- re vezettek. Tíz percig ezután sok kétperces kiállítás volt mindkét oldalon, de végül a toldisok megérdemelten győzték le a megyei osztályozót is megjárt ellenfelüket. Nk. Kinizsi II.—Albertirsai Tsz SK 36-18 (18-10). Nk.: Szabó — Farsang (1), Vikartóczki (8), Podhorszki- (7), Fülep (10), Szőke (4), Várkonyi (4); csere: Kismaréi — Mészáros (2). A sokmozgásos találkozón a kinizsisek biztosan vezettek végig, de jó támadások és bombagólok mellett hibákat is vétettek. Az utolsó negyedórában, 24-14 után nőtt jobban az előny, technikai fölényben. Hernádi Tsz SE—Nk. Kinizsi I. 27-22 (15-12). Nk.: Fejes — Jani (1), Tóth I. (7), Tóth F. (6), Nagy J. (4), Pap (2), Török (2); csere: Szecsei — Hatvani. Küzdelmes, változatos mérkőzésen a vidékiek hamar vezettek és nagyobb rutinjukkal végig tartották előnyüket. A kmizsis tartalékok helyenként határozott akciókat vezettek és szép gólokat dobtak. Lajosmizsei KSE—Nk. Kinizsi 1. 26-20 (15-9). Nk.: Szecsei — Pap (5), Tóth I. (6)-, Nagy J. (3), Tóth F. (3), Jani. Török (3); csere:Fejes — Hatvani. Az NB II újonca ellen játékban és test-test elleni harcban, bátor betöréseikkel jól helytálltak a helyi fiatalok. Moiiműsor Nuki majom kalandjai. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. Előadás kezdete: 4 óra. A bíró és a gyilkos. Színes, magyarul beszélő francia film. (16 éven felülieknek!) Előadások kezdete: 6 és 8 óra. A kocséri Petőfi moziban Hajtóvadászat. Színes, magyarul beszélő francia—olasz film. (18 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 óra.
