Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

Subát készítenek a vérségiek A vérségi felsős napközisek zöme minden délután suba- készítésre fordítja szabad ideje jelentős részét. A szőnyegek majd osztályuk falát díszítik. Nőies f ogla latosság ró 1 lévén szó, azt hihetnénk, hogy a fiúk ügyetlenebbek, a valóság azonban rácáfol erre. Az egyik legjobb kézimunkázó Takács Tibor látható képünkön Czakó Ágnes és Szajlai Erika társaságában. Bene Mihály felvétele Vesztes nem volt Túrái diákok vidám vetélkedője Napok óta folyik az előké­szület a labdarúgó és a kézi­labda szakkörben azért, hogy jól sikerüljön a nagy sport- vetélkedővel egybekötött vi­dám farsangi összejövetel. Mondanom sem kell, hogy az előkészületek egy része abban merült ki, hogy a vetélkedőre benevezett fiú focisták és leány kézilabdázók lázasan kutatták a lexikonokat és sportkönyveket, szorgalma­san gyűjtögették az olimpiák történetét. De volt egyéb feladat is: a lányoknak el kellett készíte­niük a soha nem látott és íz­lelt finom szendvicseket, sü­teményeket, a fiúknak pedig a terem feldíszítéséről és az egyéb technikai feltételek megteremtéséről kellett gon- goskodniuk. A nagypályások elsők lettek Egvik szakkör sem akart le­maradni, hiszen eddig soha­sem maradtak le a nagy ver­senyeken sem. Várkonyi Jó­zsef testnevelő tanár a két labdajáték-szakkör vezetője több mint három évtizede dolgozik a túrái iskolában, munkáját sok szép fővárosi, járási, megyei, sőt országos eredmény is fémjelzi. A leg­büszkébb mégis arra a pár évvel ezelőtti kispályás csa­patára, amellyel az úttörő- olimpia országos versenyein ezüstjelvényt szereztek. A csillogó medália mellé egy nagy értékű trófeát is hoztak magukkal, a legsportszerűbb csapat díját. De a közelmúlt eseményeiről is érdemes szót ejteni. A múlt évben a leány kézi­labdacsapat járási arany- és ezüstjelvényes lett, a kispá­lyás focisták pedig járási első helyet és megyei területi má­sodik helyet szereztek. Már az idei év is hozott eredményt: a nagypályások elsők lettek a járási területin, a kispályások pedig 5-0-ra verték meg a kartáli iskola csapatát. Gyors, precíz Várkonyi József mindezek ellenére most is izgul egy ki­csit. Hogy a vetélkedő telje­sen sportszerű legyen, ő ma­ga állította össze a kérdése­ket, s csak az utolsó percben kapta kézhez Kuthy Marika, a játékvezető. De hát ő is ké- zilabdás, és a fiúk óvhatná­nak, ha netalán előbb tudott volna róluk. Gyorsan peregtek a kérdé­sek, de nem késlekedtek a versenyzők a válaszokkal sem, majd kiestek a pádból, hogy egymást megelőzve helyesen feleljenek. Előbb az olimpiák történe­te elevenedett meg a kérdé­sek kapcsán, majd a labdajá­tékok szabályairól, hazánk kimagasló versenyzőiről kel­lett pontosan és részletesen beszámolni. Mindkét csapat maximális pontszámot szer­zett annál a kérdésnél, amely afelől érdeklődött, hogy mikor nyert világbajnokságot a ma­gyar kézilabdacsapat. Még a játékosok nevét is azonnal felsorolták. Ugyanúgy gyors és preciz volt a felelet arra a kérdésre, hogy hány olimpián nyert hazánk aranyérmet labdarúgásban és mikor lett világbajnok a magyar vízi­labdacsapat. Megszólalt a zene A vetélkedőt a sárga mele- gítős lányok nyerték meg 52-49 arányban, a zöld mele­gítés fiúk előtt. Vesztes azért nem volt, mert mindkét csa­pat finom csokit kapott tel­jesítményéért. A vetélkedő után megszólalt a zene, s el­kezdődött a diszkó. T. P. Meghalt Gáli Imre A gödöllői Petőfi Sándor általános iskola nevelőtestüle­te, pártszervezete és tanulóif­júsága mély fájdalommal tu­datja, hogy Gáli Imre, szere­tett kartársuk, elvtársuk, ta­náruk rövid szenvedés után, életének 60. évében váratlanul meghalt. Az iskola és a városi tanács művelődési osztálya az elhunytat saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. VI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1979. FEBRUÁR 21., SZERDA Alapos felkészülés Hagyományos és új módszerek Alaposan felkészültek a Vö­röskereszt járási aktivistái a múlt évi feladatok végrehaj­tására. Hatvan alapszervezeti, nagyközségi és nagyüzemi tit­kár vett részt azon a bentla­kásos tanfolyamon, amelyet Királyréten tartottak, s ahol megyei és járási vezetők irá­nyításával dolgozták fel az V. kongresszus, a megyei és a já­rási küldöttértekezlet határo­zataiból adódó tennivalókat Elmarad a kor színvonalától Tavaly is jelentős helyet foglalt el munkájukban az idősekkel való törődés, az if­júság egészségügyi nevelése, a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás. A helyes szemlé­let kialakítását a követendő egészségügyi szokások elter­jesztését a betegségmegelő­zést, a lakosság egészségkultú­rájának javítását sokféle for­mában szolgálták. A hagyományos és már-már túlhaladott előadások mellett lehetőséget teremtettek kötet­len beszélgetésekre, s olyan összejövetelekre, amelyeken diákkal, fotókkal igyekeztek aktivizálni az érdeklődőket, elősegítve a hallottak, látottak mélyebb elsajátítását. Az egészségügyi heteket, hónapo­kat is igyekeztek úgy meg­szervezni, hogy minél érdeke­sebbek legyenek, minél széle­sebb rétegeket mozgósítsanak. Kiemelkedő sikert hoztak a tá -''lkozási és higiéniai kiál­lítások. A régóta dívó fogá­szati hónap eseményeibe a tanulóifjúságon kívül bevon­ták a felnőtteket is. Alkalmazkodnak az ifjúság életritmusához is. Az akció- programokat versenyekkel, báb- és nyomkereső játékok­kal színesítik. Az általános és középiskolákban a csecsemő­gondozásra és a családi életre felkészítő tanfolyamokat is vetélkedőkkel fűszerezik. Járásunkban jelentős réte­get képviselnek a cigány la­kosok. Köztudomású, az ő életvitelük még messze elma­rad a kor színvonalától, saját lehetőségeiktől is. Körükben a tudatformálás az elsőrendű és egyáltalán nem könnyű fel­adat. Vöröskeresztes aktivis­táink nagy erőfeszítéseket tesznek minden lépésnyi elő­rehaladásért. Ajándékok az idős embereknek Nagyszerű munkát végeznek Isaszegen, ahol elsőként hoz­ták létre a cigány alapszerve­zetet, s jó néhány analfabé­tát tanítanak meg a betűve­tésre. Kerepestarcsán is rend­szeresen látogatják a cigány lakosokat, egészségügyi elő­adásokat szerveznek számuk­ra. A helyi vezetőség cigány- ankétján csaknem kétszázan jelentek meg. Valkón cigány kismamaklub működik, Do- monyban, Erdőkertesen, Túrán az előadások hoztak ered­ményt. Az idősekkel való foglalko­zásnak két formája alakult ki. Az egyiket patronálásnak ne­vezik, ami abból áll, hogy rendben tartják a gondozott lakóházát és környékét, bevá­sárolnak, ebédet visznek neki, ünnepnapokon köszöntik. A másik a házi szociális gondo­zás, amely mindennapos ápo­lást is jelent. Négy szociális otthon és egy idősek napközije működik te­rületükön, az itt élőket is rendszeresen felkeresik a vö­röskeresztesek. Megrendezik az idősek hete a közlekedés­ben című sorozatot, a közle­kedésbiztonsági tanács tagjai ilyenkor előadásokat tartanak. Alkalomszerűen műsorokkal, ajándékokkal is kedveskednek az idős embereknek. Nagy és felesleges terhek A környezetvédelemben, ami ezúttal a tisztasági mozgalmat, a közegészségügyi viszonyok javítását jelenti, még nem si­került kialakítani a leghatá­sosabb munkastílust. A házról házra járás és értékelés nagy és felesleges terheket ró az értékelő bizottságokra. Az ak­tivisták véleménye: inkább a közegészségügyileg elmaradott területek ellenőrzése, az ut­cák, terek virágosítása legyen a feladatuk. Járásunkban 81 vöröske­resztes alapszervezet műkö­dik, az ő egyéves munkájukat foglaltuk össze röviden, amit a napokban a járási vezetőség is értékelt, s meghatározta az idei feladatokat is. K. Úttörők Táborozási program Jóllehet még nagykabátban járunk, de a kijelölt úttörő- vezetők már a nyári táborozá­sok tervezésének összeállításán törik a fejüket. Valter Meny- hértné ■ vérségi csapatvezető, a megyei vezetőképző szak- bizottság tagja, rendszeres tá­borvezető, s ezért nagy tapasz­talatokkal rendelkezik. Az idén két programot is tervez. Az egyik o megyei rendezésben sorrakerülő egyhetes felnőtt rajvezetőképzés munkamenetét tartalmazza, amelyet Zamár- din tartanak. Ennek a tábor­nak az a feladata, hogy a le­endő rajvezetők, részben ké­pesítés nélküli, másrészt ta­valy végzett vagy az idén vég­ző pedagógusok megismerked­jenek új feladatkörük munka­stílusával, az eredményesnek bizonyult módszerekkel, s olyan gyakorlati tudnivalók­kal, mint például a rajterv ké­szítése, rajfal összeállítása, naplók vezetése. Járásunkból minden eszten­dőben sok pajtás tölt tíz na­pot a balatonlellei úttörőtá­borban. Készül az ő program­juk is, Valkony Antal, a tá­borozási szakbizottság vezető­je és Valter Menyhértné dol­gozza ki percnyi pontossággal. GALGAMACSA Jelmezverseny Nemcsak Galgamácsáról, ha­nem a környező falvakból is sok fiatal érkezett a községi KISZ-szervezet rendezte far­sangi jelmezes bálra. A jó kedvű mulatságon nemcsak az ötletes jelmezeken, hanem fánkevöversenyen is szórakoz­hattak a résztvevők, akiknek a mátyásföldi zenekar szol­gáltatta a talpalávalót. A hét végén, vasárnap minden bi­zonnyal hasonló sikert arat az általános iskolások farsangi bálja, amelyen a legérdeke­sebb jelmezek készítői juta­lomban részesülnek. * SPORT —5PORT —SPORT —SPORT —SPORT A téli spartakiád döntői Visszavágó mérkőzést ját­szott a Galgamácsai Tsz SE sakkcsapata a szovjet Vémpel SC-vel. Az első találkozón, Galgamácsán a hazaiak fölé­nyes győzelmet arattak, a visszavágón azonban meg kel­lett küzdeniük minden pon­tért. A Tóth András, Vezér Itt ringott bölcsőjük Vidékünk hírneves szülöttei Sok, ma is ismert, a maga korában neves személyiség született vidékünkön, más ré­szüknek feledésbe merült a neve. Munkásságuk azonban okvetlenül megérdemli, hogy az irodalomtörténészeken és a szakirodalom ismerőin kívül a szülőföld népe is tudjon ró­luk. Szemere Pál neve ma sem ismeretlen az olvasók' előtt. A nagyszerű írónak, kitűnő esz­tétának Pécelen ringott a böl­csője. Eredetileg jogot tanult, ügyvédi oklevelet szerzett, gya­korlatot azonban nem folyta­tott, ahelyett a gazdálkodást választotta. Költeményei taní­tó célzatúak, szonettjeiben bölcselkedő gondolatai fogal­mazódtak meg. Első verses­kötete Alkalmi versdarabkák, a második — s egyben utolsó — Poétái zsengék címmel je­lent meg. Irt színdarabot is, esztétikai kérdésekkel foglal­kozó dolgozatainak kiadására viszont csak 1928-ban került sor. Élet és Literatúra címmel 1828-ban folyóiratot indított, 1833-ban Muzarion néven folytatta. Kazinczy Ferenc egyik leghívebb tanítványa volt, s mint lelkes nyelvújító, több olyan szót alkotott, amit ma is használunk. Barátjával, Kölcseyvel együtt adták ki 1815-ben a Felelet a Mondo- latra néhai Bohógyi Gedeon úrnak című híres vitairatukat a nyelvújítás védelmében. Ezt megelőzően járt a Himnusz írója Pécelen, amikor is a Ve­resegyházon élő Fáy Andrást is meglátogatták. Szemere Pál felesége, Szemere Krisztina, ugyancsak írogatott. Munkái — mesék és versek — Képlaki Vilma név alatt láttak napvi­lágot különböző folyóiratok­ban. Petőfieskedők Közgazdasági íróként tart­ják számon a szakemberek Pe- terdy Gábort, aki 1817-ben született Veresegyházon. Jogot tanult, majd ügyvéd lett. A szabadságharc idején Székes- fehérvár polgármestere. 1848 szeptember végén népfelkelést szervezett, és sikerült lefegy­vereznie Jellasics székesfehér­vári helyőrségét. A szabadság- harc bukása után emigrált, visszatérése után letartóztat­ták, de szabadulása után egy­re jelentősebb beosztásba ke­rült, miniszteri tanácsosként ment nyugdíjba. Tanulmányai kötetben nem jelentek meg, csak szaklapokban. Petőfi költészetét még éle­tében, de halála után is szép számmal megpróbálták utá­noznia E petőfieskedők közé tartozott Kuliffay Ede is, aki 1839-ben született Galgamá­csán. Papnak készült, tanul­mányait a bécsi Pazmaneum- ban végezte 1856—58 között. Élethivatásával kapcsolatos elképzeléseit azonban felad­ta, s 1859-ben már a pesti egyetemen joghallgató. Utána az Idők Tanúja című lapnak lett a munkatársa, később pe­dig Vahot Imre Napkeletié­nek a segédszerkesztője. 1877 —79 között a Magyar Hírlapot szerkesztette. Versei két kötet­ben jelentek meg: Fehér ró­zsák és Szentelt koszorú cím­mel. A versírás mellett elbe­szélések, színdarabok, opera­szövegek fordításával is meg­próbálkozott. Írónő volt felesé­ge, Beniczki Irma is, akinek számos pedagógiai, ismeret- terjesztő munkája, regényfor­dítása látott napvilágot, és szerzett számára hírnevet, népszerűséget. Érdeklődése középpontjában a nő állt, amit bizonyítson két regényeim: La­pok egy szép nő naplójából, Egy emancipált nő. Közművelődési egyesület Aszódon, 1849 decemberében született Darvai Móric. Mate­matikát és fizikát tanult Pes­ten, emellett nyelveket, majd angolból, franciából és olasz­ból forditott magyarra. Többek között Beecher-Stowe Tamás bátya kunyhóját is. Négy ön­álló könyve jelent meg. Kor- társasa gödöllői születésű Er­délyi Gyula szegedi hivatalno- koskodása után kizárólag az irodalomnak szentelte életét. Elbeszéléseket, tárcákat, regé­nyeket írt. Az utóbbiak közül A medve és Az utolsó isten tarthat számot érdeklődésre. S mint Darvai és Erdélyi kortár­sát, itt említhetjük az ugyan­csak aszódi származású Keleti Ferencet, aki az Ügyvédi Köz­löny egyik életrehívója és ve­zércikkírója volt. Az előbbiektől később, 1868- ban született Hevesi Simon. Az aszódi származású rabbi és vallásfilozófus verseket is írt, melyek 1904-ben Elbeszélő költemények címmel jelentek meg csokorba gyűjtve. Az ő kezdeményezésére alakult meg az izraeliták közművelő­dési egyesülete. Szaktekintély A múlt század második fe­lében hárman is jelentős hír­névre tettek szert járásunkból. Az egyik a péceli születésű Neményi Ambrus, aki újság­íróként futott be szép pályát — legjelentősebbek talán a történelmi témájú írásai —, a másik a galgamácsai szárma­zású Rodiczky Jenő, akit gaz­dasági szakíróként tartanak számon. Sokoldalú ember volt: agrártörténeti kutatásokkal foglalkozott, felhívta a figyel­met a szántóföldi kísérletezés fontosságára, személyében a juhtenyésztés és a gyapjúis­meret nemzetközi hírű szak- tekintélyét tisztelték. Írásai is ezt a témakört ölelik fel. A harmadik, Perényi József, Aszódról indult el. ö zoológus lett. Számos jelentős szakkönyv mellett szépirodalmi művek írásával is megpróbálkozott, ez utóbbiak azonban jelenték­telenek- Több hasznos talál­mánnyal segítette a földműve­lést és a rovarirtást. Érdekes­ségként említhetjük meg, hogy gyógyászati rögzítő fo­lyadék és mikroelektronké- szülék viselte a nevét. A körkép természetesen nem teljes, kimaradtak például azok a neves emberek, akik még a múlt században szület­tek ugyan, de munkásságuk már a századra esik. Bene Mihály György, Pesti László, Németh Ferenc, Csordás András és Molnár Pál összeállítású csa­pat, a tartalék játékosokkal, Filó Jánossal és Majer Pállal 7-5 arányban győzött. Ez a mérkőzés is jól szolgálta a va­sárnap kezdődő csapatbajnok­ságra való felkészülést. Az el­ső bajnoki összecsapást, a me­gyei II. osztályban az újonc Aszódi Spartacus SE együtte­sével vívják Aszódon. A két járásbeli mellett még három csapat szerepel a bajnokságon. A Malinovszkij SE az ócsai VOSE-vel játszik, a hévízgyör- ki Tsz SK és a Tudai VM egy­mással találkozik. ★ Két téli tömegsportverseny döntőjét is megrendezik hama­rosan Gödöllőn. Szombaton, február 24-én a MEDOSZ téli spartakiádjának járási döntőit tartják az Agrártudományi Egyetemen, március 4-én, va­sárnap, az Árammérőgyárban az asztaliteniszezők, a járási­városi testnevelési és sport­felügyelőség termében a sak­kozók mérik össze tudásukat. ★ A járási-városi testnevelési és sportfelügyelőség asztalite­nisz-csapatbajnokságot szer­vez. A járási bajnokságban va­lamennyi egyesület benevez­heti férfi- és női szakosztályát. Jelentkezni március 31rig le­het a sportfelügyelőségen. A járási bajnokság győztese jö­vőre a megyei I. osztályban indulhat. ★ Versegen is sakkbajnoksá­got rendeztek a hét végén, amelyen tizeneggyen vettek részt. Nem nagy a szám, de ha figyelembe vesszük, hogy a községben évek óta ez az első próbálkozás e sportágban, si­kerről beszélhetünk. Az izgal­mas összecsapások még nem hoztak végeredményt, a játsz­mák egy része és az ered­ményhirdetés vasárnapra ma­radt. Eddig Szabó István bi­zonyult a legjobbnak nyolc győzelemmel egy vereség elle­nében, őt Kapuszta László kö­veti hét győzelemmel és hét vereséggel, míg a harmadik helyen Tassy József és Papp Sándor áll 6—6 győzelemmel, * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom