Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-20 / 42. szám

VI. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1979. FEBRUAR 20., KEDD Százéves tűzolióegyesülef Centenáriumi ünnepség Aszódon Sopron—Budapest—Aszód. Egy régi mozgalom útvonala, még a múlt századból. A tűz ellen küzdő embert és va­gyonát mentő különleges moz­galom akkor nyolc év alatt érkezett bölcsőjétől, Sporonból Budapesten át Aszódra... Száz esztendeje (a történeti hűség kedvéért tegyük hozzá: pontosan százegy éve) 1878- ban alakult meg az aszódi ön­kéntes tűzoltó egylet, amely­nek centenáriumi ünnepségét szombaton tartották a fegy­veres erők helyi klubjában, aihol kiállítást és — az általá­nos iskolások — nagysze­rű műsoros estet is rendeztek ebből az alkalomból. Az ün­nepi közgyűlést Kiss István, az önkéntes tűzoltók főpa­rancsnoka nyitotta meg, majd Kiss Károly, a nagyközségi ta_ nács elnöke tartott ünnepi be­szédet. Elmondta, amit a ki­állításon látható eredeti kéz­írásos alapszabály is bizonyít, hogy az elődök alapította egy­let, s a mostani tűzoltó egye­sület célja egyaránt nemes cselekedetre hív fel. Ötven korona is nagy jelentőségű gyakorla­tokat végeznek. Ezekről talán ritkán szól a híradás, pedig azt kívánhatjuk: inkább csak ilyenekre kelljen odafigyelni! Üzemekben, intézményekben felmérhetetlen fontosságú az önkéntes tűzoltók jelenléte, hiszen figyelő szemmel őr­zik a biztonságunkat. Kitüntetések Erről szóltak a közgyűlés vendégei, köztük Újvári And­rás tűzvédelmi ezredes, Pest megye tűzoltóparancsnoka és dr. Süpek Zoltán, a járási hi­vatal elnöke is, akik kitünte­téseket adtak át a jubileum alkalmából. A tűzoltóság országos pa­rancsnoksága szolgálati érem­mel jutalmazta id. Débl Józse­fet 50 éves, Garczik Józsefet, Gazczik Pált és Medveczki Pált 40 éves, id. Braun Sá- mueltí, Bérces Mihályt, Re- menar Mihályt és Klenovszky Jánost 30 éves szolgálatáért. A tűzbiztonsági érdemérem arany fokozatát Sindely János, ezüst fokozatát Remenár Fe­renc és Ecker János, bronz fokozatát Barta József, Gyeb- nár József és Babinyecz Pál kapta. Országos parancsnoki dicséretben részesült: Valen- tinyi Pál, Ecker János és Ba­lázs József. A megyei pa­rancsnok részesítette dicsé­retben Kiss István főparancs­nokot és Grenyó Pál elnököt, az aszódi önkéntes tűzoltó- egyesület vezetőit. A járási hivatal elnöke dicsérő okleve­lét Kmety János, Ecker János, Pébb Dániel és Zdenkó Pál kapta. Az oklevelek, kitünte­tések mellett pénzjutalmakat, emléktárgyként pedig a cen­tenáriumra emlékeztető fel­iratú vázát és díszes tányéro­kat adtak át. Az utóbbiakat Vankóné Dudás Juli, járásunk ismert népművésze készítette az alkalomra. Fehér István tsaszeg Ötmillió forint értékű társadalmi munka Nyílt, konkrét bírálatok Az idei isaszegi falugyűlés a korábbi években megszokottól ■eltérő képet mutatott. A je­lenlévők körülbelül nyolcvan százaléka a fiatalabb korosz­tályt képviselte. Hiányoztak a mindenáron hozzászólni aka­rók, a szócséplők, a mások ide­jével nem törődök. Aki szót kért, tömören és érthetően fej­tette ki általában közérdekű mondanivalóját. Szokatlan volt az is, hogy az eddigi gyakor­lattól eltérően sokkal többet beszéltek a tettekről, keveseb­bet a jogos, de nem reális ké­résekről, követelésekről. Egész­séges szemléletváltozást tük­rözlek a kritikus megjegyzé­sek is. A bírálatok nemcsak nyíltak, de konkrétak is vol­tak. Ez a falugyűlés azt is bi­zonyította, hogy egy fórum olyanná lesz, amilyenné a résztvevők formálják. A tanácskozáson, amelyen Kovács Istvánná országgyűlé­si képviselő és Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront me­gyei titkára is részt vett, Bod­rogi András, a községi tanács elnöke számolt be a múlt évi társadalmi és gazdasági esemé­nyekről, az idei tervekről. Hangsúlyozta, hogy a község idei terve, költségvetése a szi­gorú takarékosság jegyében ké­szült. Bejelentette, hogy a tár­sadalmi munka értéke tavaly 5 millió forint volt. A lakosok helyzetével foglalkozva hang­súlyozta, hogy többségük fő­városi munkahelyen dolgozik, igényeik is eszerint alakulnak, amelyeket éppen ezért mara­déktalanul nem tudnak kielé­gíteni. Szűcs László, a népfront he­Bizonyítvány — gépekről A régieknek éppúgy akadt inunkájuk, mint a mostani ön­kéntes tűzoltóknak. A sze­gényparasztság szalmatetős házai, szérűi gyakran a tűz martalékává váltak. Az ele­mi csapások kényszere hoz­ta létre az egyletet, amelynek működő, pártoló, alapító és tiszteletbeli tagjai voltak. A működő tagok a magyar or­szágos tűzoltószövetség akkori szabályzata szerinti tisztek, altisztek, mászók, szivattyúsok és rendfenntartók, voltak, akik a gyakorlatokon, az oltásokban a közvetlen munkát végezték, őrszolgálatot teljesítettek. Az egyletnek gazdasági ala­pot teremtettek: a pártoló ta­gok évenként 6 koronát, az alapító tagak egyösszegben legkevesebb 50 koronát fizet­tek. Ezenkívül a község ve­zetői és az adományozók gya­rapították a pénzeszközöket, a testület ünnepélyeket rende­zett, ezek bevételét is az ön­kéntes tűzoltóság fenntartásá­ra fordították. Közgyűlést minden év első negyedévében tartottak. A tisztségviselők mellett orvos is segítette mun­kájukat, ha arra szükség volt. Figyelő szemmel Fejlődésük nem volt töret­len, mert a tűzoltó felszerelé­sek modernizálása sokkal las­súbb volt, mint más technikai eszközöké, így aztán sok mú­lott az emberek ügyességén, bátorságán. A hiányosság miatt például 1904 tavaszán és őszén, a legnagyobb igyekezet ellenére . egész házsorok égtek le a mai Deák Ferenc utca és a Pesti út mentén. A krónikák szerint olyan szélvihar támadt időközben, hogy a zsúpfede- les házak tűzcsóvái Bag terü­letére is átterjedtek. Ellenük a vödör és a csáklya nem volt hatékony fegyver. A mai önkéntes tűzoltók 65-en vannak: Aszód, Iklad és Domony közös tanácsú köz­ségek üzemeiből, szövetkeze­téből és egyéb munkahelyei-' ről. Munkájuk mellett vál­lalt hivatásukat gyakorlatokon, versenyeken és sajnos az 1978-ban történt gázszállító gépkocsi baleseténél, a rob­banás megelőzésében is bizo­nyítaniuk kellett. Nagy ré­szük volt abban, hogy a hi­vatásos tűzoltókkal együtt megakadályozták a nagyobb katasztrófát. Az önkéntes tűzoltók fel­adatai ma sem könnyebbek. A tétlenségnek látszó időkben A mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépeknél sem csak az a fontos, hogy munkájukat jól végezzék. Minősítésükkor azt is eldöntik: vajon teljesí­tik-e a biztonságos használat követelményeit. A MÉM Mű­szaki Intézetben tavaly meg­vizsgált négyszáz mezőgazda- sági és élelmiszeripari gép kö­zül mindössze 92 felelt meg a munkavédelem előírásainak, amelyek a velük dolgozó em­ber egészségét, testi épségét védik. A legtöbb gép azért nem kapott megfelelő minő­sítést, mert nem felelt meg a közlekedés biztonságának. Gyakori, hogy elektromos há­lózatuk nem az előírásoknak megfelelően készült. A minő­sített gépek egy része külföldi gyártmányú, közülük számos akadt, amelynek nincs magyar nyelvű kezelési utasítása. Mi­vel az újdonságok üzembe he­lyezésénél különösen fontos a kezelési útmutató, több gép­ről emiatt nem adhatták ki a megbízhatóságot tanúsító ok­mányt lyi vezetőségének tagja a kör­nyezetvédelmi őrség működé­séről, szükségességéről és jö­vőbeni feladatairól tájékoztat­ta a jelenlevőket. Kristóf And­rás, a Pécel—Isaszeg Áfész el­nökhelyettese a lakosság ellá­tását segítő szakcsoportok te­vékenységéről, a háztáji gaz­dálkodás jelentőségéről és az Áfész által nyújtott támoga­tásról szólt F. Jelentősége ma is nagy Háztáji növénytermesztés Sokat hallunk, olvasunk a háztáji gazdaságok jelentősé­géről, arról, hogy nagyban hozzájárulnak a zöldség- és gyümölcsellátáshoz, hogy a nagyüzemben kevésbé gazda­ságos kultúrnövényeket is ter­mesztik, hogy az állattenyész­tés fehér foltjait kitöltik. Sok szó esik a háztájik, a kisgazda­ságok támogatásáról, a kister­melésből származó haszonról is. Ritkábban találkozunk azonban az általános megálla­pításokat alátámasztó adatok­kal, vagy a háztájinak nyújtott segítség konkrétumaival. Ezek­ről kérdeztük, ezúttal a nö­vénytermesztésre, a kertészke­désre figyelve, Novák Lászlót, a járási hivatal kereskedelmi és élelmiszergazdasági osztá­lyának vezetőjét. Ellátás, piac Kezdjük a jelentőséggel. A háztáji és a kisegítő gazdasá­gok 5800 hektáron gazdálkod­nak a járásban, s a valódi nagyság az összehasonlításból tűnik ki: termelőszövetkeze­teink sem gazdálkodnak sok­kal kiterjedtebb területen. Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk, a nyolc termelőszö­vetkezeten kívül van egy ki­lencedik gazdaság is, csak ép­pen szétaorózottan, sajátos körülmények között, s jelleg­zetes feladattal. Mert e kis gazdaságoknak is van társa­dalmi rendeltetése, a gazdák­nak jutó közvetlen hasznon túl is. A fentiek igazolására idéz­zük Novák Lászlót: Fontos, hogy a kisgazdaságok a járás [ és a város mintegy száznegy­venezres lakosságának ellátá- I sához hozzájárulnak. Az önel- ; látáson kívül a felvásárlási, a ! kereskedelmi hálózat termé- ! szetesen a járás határain túl- : ra is eljuttatja a terménytöbb- j letet. S maguk a gazdák is ! járnak eladni a piacokra, fő- ' ként Budapestre. Szőlő, gyümölcs Nézzük meg, mit termeszte- ’ nek a háztájikban. A majd- j nem hatezer hektárnyi terü- ! létből ezerhatszáz hektár a ! szőlő és a gyümölcsös. Ebből j mintegy 100 hektár elhanya- | golt, s ez csak a többi termés­átlagát rontja, amit éppen a j termesztés jelentőségénél fog­va, emelni szeretnének. Ehhez az állam is kész segítséget ad­ni. Olyannyira, hogy már ké­szül egy rekonstrukciós terv, amely a gazdaságosabb ter- i mesztés feltételeit tartalmazza. IA többi között új, a talaj és I éghajlati viszonyoknak legin­kább megfelelő fajták elter- i jesztésáre, az elöregedett sző­lők kicserélésére, a pótlás tervszerűségére van szükség. A járásban jellegzetes szőlő­termő vidék a Bag—Héviz- györk—Galgahéviz—Túra út­vonal, ahol sok a szőlő, de mégis kicsik a hozamok, s ahol különösen időszerű a fel­újítás. De ugyanezt mondhat­juk a Gödöllő—Szada—Veres­egyház—Mogyoród—Csömör közötti gyümölcsösökről is. Ha a szőlőkben és a gyü­mölcsösökben sikerülne a csaknem egyforma, tömbös telepítés, állami támogatást ! is kaphatnának a kisgazdasá­gok. A rekonstrukcióhoz pe- i dig a termelőszövetkezetek ad- I nának segítséget. A háztáji területből mintegy j 2 ezer 500 hektáron kukoricát, 550 hektáron krumplit termel- ; tek tavaly, s az utóbbival I megegyező a zöldség termőte- j rülete is. A pontos termésered­ményeket természetesen a já­rási hivatalban sem tudják ! felmérni, csak az állami és a szövetkezeti felvásárlásban je­lentkező áru ad támpontot a becsléshez. Annyi bizonyos, hogy tavaly a paradicsom és a paprika, akárcsak a szövet­kezetekben, kisebb termést adott. Különösen nagy kárt okoztak a kora tavaszi fagyok Zsámbokon, ahol még a fóliák alatt nevelt palántáknak is 30—40 százalékát pótolni kel­lett. A későbbi időjárás sem kedvezett, s ezért emelkedtek az árak. Az átlagos zöldség­felvásárlási ár tavalyelőtt 6 forint 40 fillér volt, tavaly 8 forint 28 fillér, s mintegy ki­lencven vagonnal volt keve­sebb a termés. Ugyanezt ta­pasztalhattuk a gyümölcsfel­vásárlásban is: az 1977-es 165- tel szemben tavaly csak 100 vagon gyümölcsöt vásároltak fel, s az átlagbér majdnem két forinttal volt magasabb. Garancia, minőség A háztáji gazdák és a kis­gazdaságok művelői a különfé­le szerszámok, felszerelések, anyagok állami ártámogatá­sán kívül elsősorban a terme­lőszövetkezetektől és az áfé- szektől kaphatnak és kapnak segítséget. Az anyag- és esz­Tisztulnak a ruhák A Pest megyei Szolgáltató­és Csomagoló Vállalat gödöl­lői vegytisztító szalonja elmúlt évi tervét teljesítette. Az idei tervük 462 ezer forint. Bal oldali képünkön: Cseresznye Jánosné kézi gőzvasalóval szoknyát vasal. Az aJsó képen: Sára Józsefné berakja a tisz­tításra váró ruhákat a Donini automata vegytisztító beren­dezésbe. Barcza Zsolt felvételei 5PORT —SPORT —SPORT —SPORT — 5PORT Labdarúgás Az I. osztály tavaszi sorsolása I. ford., márc. 11., 14.30: Isaszeg— Bag, Mogyoród—Pécel, Hévízgyörk —Túra, Hány—Zsámbok, Galgahé­viz— HMSE, Valkó—GEAC, Aszód— Veresegyház. II. forduló, március 18., 15 óra: Aszód—Isaszeg, Veresegyház— GEAC, Galgahéviz—Valkó, HMSE —Dány, Zsámbok—Hévízgyörk, Túra—Mogyoród, Pécel—Bag. III. forduló, március 25., 15 óra: Isaszeg—Pécel, Bag—Túra, Mogyo­ród—Zsámbok, HMSE—Hévízgyörk, Dány—Valkó, Galgahéviz—Veres­egyház, GEAC—Aszód. IV. forduló, április 1., 15.30 óra: GEAC—Isaszeg, Aszód—Galgahéviz, Veresegyház—Dány, Valkó—Hévíz-, györk, HMSE—Mogyoród, Zsámbok —Bag, Túra—Pécel. V. forduló, április 8., 15.30 óra: Túra—Isaszeg, Pécel—Zsámbok, Bag—HMSE, Mogyoród—Valkó, Ve­resegyház—Hévízgyörk, Dány— Aszód, GEAC—Galgahéviz. VI. forduló, április 15., 15.30 óra: Galgahéviz—Isaszeg, GEAC—Dány, Hévízgyörk—Aszód, Veresegyház— Mogyoród, Valkó—Bag, HMSE— Pécel, Zsámbok—Túra. közvásárlást a járás mindhá­rom áfésze segíti, azzal, hogy előre felveszik a megrendelé­seket, amiket mindig teljesíte­nek. A termelőszövetkezetek állami felvásárlási áron jut­tatnak tagjaiknak terménye­ket, szénát, lucernát. Jelentő­sek a segédüzemági szolgálta­tások is, önköltségen szállíta­nak, traktorokat, szántóalkal­matosságokat adnak. A túrái termelőszövetkezet a fóliáso­kat segíti azzal, hogy palán­tákat ad el, tavalyelőtt 600 ez­ret, tavaly már több mint egy­milliót. A tápkockás, előnevelt palánták 1 forint 50 fillérbe kerültek, de még így is megér­te, hiszen garanciát vállaltak az I. osztályú minőségért és sok vesződségtől mentesítették a vásárlókat. Az értékesítést is megköny- nyítik á járásban. A termények többségét helyben veszik át, s az áfészek több évre szóló szerződéseket kötnek a terme­lőkkel. Ezzel is elősegítik a termelői biztonságot. Az együttműködést azonban nem­egyszer árproblémák nehezí­tik, különösen a csúcsidősza­kokban. Ha a felvásárlási ár alacsony, a termelők érthetően inkább a szabadpiacon adják el a portékát. Novák László egy kirívó esettel példálózott: tavaly előfordult, hogy a zöld­bab fogyasztói ára a Zöldért- üzletekben 8 forint volt, a fel- vásárlási ár pedig 2 forint 80 fillér. Ha pedig, például a Bosnyák téri piacra vitte az áruját a járásbeli kistermelő, megkapta érte az 5 forintot is. A termelőszövetkezetek és az áfészek mind nagyobb gon­dot fordítanak a háztájik tá­mogatására, s a jövőben fő­ként az eddig megoldatlan problémákra koncentrálnak, mint a kisgépellátás, a köl­csönzés. Gáti Zoltán j VII. forduló, április 22., 16 óra: I Isaszeg—Zsámbok, Túra—HMSE, j Valkó—Pécel, Bag—Veresegyház, Aszód—Mogyoród, GEAC—Hévíz­györk, Dány—Galgahéviz. VIII. forduló, április 29., 16 óra: Dány—Isaszeg, Hévízgyörk—GaJga- hévíz, Mogyoród—GEAC, Aszód— Bag, Veresegyház—Pécel, Valkó— Túra, HMSE—Zsámbok. IX. forduló, május 13., 16.30 óra: Isaszeg—HMSE, Zsámbok—Valkó, Túra—Veresegyház, Pécel—Aszód, Bag—GEAC, Mogyoród—Galgahé­viz, Hévízgyörk—Dány. X. forduló, május 20., 17 óra: Hévízgyörk—Isaszeg, Dány—Mogyo­ród, Galgahéviz—Bag, GEAC—Pé­cel, Aszód—Túra, Zsámbok—Veres­egyház, Valkó—HMSE. XI. forduó, május 27., 17 óra: Isaszeg—Valkó, HMSE—Veresegy­ház, Zsámbok—Aszód, Túra— GEAC, Pécel—Galgahéviz, Bag— Dány, Hévízgyörk—Mogyoród. XII. forduló, június 3., 17 óra: Isaszeg—Mogyoród, Bag—Hévíz­györk, Dány—Pécel, Galgahéviz— Túra, GEAC—Zsámbok, Aszód— HMSE, Veresegyház—Valkó. XIII. forduló, június 10., 17 óra: Isaszeg—Veresegvház, Valkó— Aszód, HMSE—GEAC, Zsámbok— Galgahéviz, Dány—Túra, Hévíz­györk—Pécel, Mogyoród—Bag. Népfrontakció Asszonyok a kórházban Nyolcvannégy isaszegi asz- szony takarította a kerepestar- csai kórházat a múlt hát vé­gén. Az akciót a népfront he­lyi vezetősége szervezte, szál­lító járművekről is a helyi szervek gondoskodtak. Pécel i Nyugdíjasok batyusbálja Csaknem száz nyugdíjas vett részt a művelődési házban rendezett farsangi batyusbá’.on. Az ilyenkor szokásos vidám műsort is a nyugdíjasok állí­tották össze és adták elő. Ez a jói sikerült rendezvény is iga­zolja, hogv érdemes volt meg­alakítani Pécelen is a nyugdí­jasok klubját. Az óvónőkápzős tanulók a nemzetközi gyermekév jegyé­ben megrendezik az UNICEFF- | bazárt, amelyet e hónap végé­ig tekinthetnek meg a látoga­tók. — Utazás ’79. Február 23- tól március 10-ig lesz nyitva a budapesti Néprajzi Mú­zeumban az az idegenforgal­mi kiállítás, amelynek ren­dezésében a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatal is részt vesz. i )

Next

/
Oldalképek
Tartalom