Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-20 / 42. szám

1979. FEBRUAR 20., KEDD

Mi múlik az üzletvezetőn?

Országos tanácskozás a vendéglátásról

Az üzletvezetőnek az étté- fém. a vendéglő, a presszó közvetlen gazdájaként mindent látnia, mindenről tudnia kell. ami az üzletben történik, ezért tiem az irodában, hanem a vendégek között van a helye, hogy kiszolgálásuk kifogástalan legyen — figyelmeztette alapvető kötelességükre a hétfőn Budapesten kezdődött tanácskozás résztvevőit a Belkereskedelmi Minisztérium beszámolója.

A beszámoló elmarasztalta az üzletvezetők egy részét azért, mert adminisztratív irányítóvá vált. Sok helyen ezért gépies, személytelen a vendégek és az üzlet dolgozói közötti kapcsolat.

! A vitából kiderült: az üzletvezetőknek évről évre több az olyan elfoglaltsága amely távol tartja őket az üzlettől, üzért kérték egyebek között az adminisztrációs teendők egyszerűsítését, csökkentését, az üzletek személyi feltételeinek javítását.

Gazdaságos a gyógynövény

Évzárás a Szilasmenti Tsz-ben

A kerepestarcsai Szilasmenti Tsz — mint az első oldalon beszámolunk róla — tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését. Idős tagjai jól emlékeznek arra az időszakra, amikor a silány földeken még rozsból is alig termett több hektáronként 4—5 mázsánál. Búzával nem is próbálkoztak, hiszen még az elvetett magot is alig adta volna vissza a föld. A kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkézét számára az évek múlásával egyre inkább létkérdéssé vált az adottságaiknak legjobban megfelelő termékszerkezet kialakítása. A természetes alapanyagú

gyógyszerek iránt megnyilvánuló érdeklődés adta az alapötletet: át kell térni a gyógynövények termesztésére.

Mint Fábián Ferenc, a szövetkezet elnökhelyettese beszámolójában elmondta, a kezdeti próbálkozásokon már régen túljutottak, és nemcsak

63 szocialista brigád több mint 900 dolgozót tömörít magában

Bár a szövetkezet tevékenysége elsősorban a gyógynövények termesztésén alapszik, az utóbbi időbén nincs szégyenkezni valójuk búzahozamaikat illetően sem. Míg 1977-ben a hektáronkénti átlagtermés csak 31 mázsa volt, tavaly már 43 mázsa termett a kenyérnek valóból. Az országos átlagnál jobb a baromfitenyésztésben az abrakfelhasználás. A húscsirkék 1 kilogrammos súlygyarapodását 2,3 kilogramm táp föl- használásával érik el.

Jól élnek a szövetkezeti demokrácia adta lehetőségekkel a különböző bizottságok. így az újító bizottság is. Számos ötlet, javaslat érkezett be hozzájuk tavaly, részben nekik is köszönhető, hogy a saját szakembereik konstruálta kamillabetakarító kombájn ma már dolgozik a szövetkezeiben, sőt a gép gyártásának egyedüli jogát is ők kapták meg.

Idei terveik — amelyeknek végrehajtásában dolgozóinak szorgalmára, fegyelmezettségére biztosan számíthat a nagyüzem vezetősége — nem kevésbé feszítettek, mint a tavalyiak. Még az idén szeretnék megkezdeni egy 720 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep építését, 20 millió forintos fejlesztési alapjukból pedig részben traktorokat és feldolgozó gépeket vásárolnak. A nem rubel elszámolású exportjukat ebben az évben 3 millió dollárra emelik.

Természetesen szűkebb pátriájuk segítése sem marad ki idei programjukból. Építőbrigádjuk — egy tagja a kollektíva nevében éppen a zárszámadó közgyűlésen tett rá ígéretet — mindent megtesz annak érdekében, hogy a szi- lasligeti gyerekek szeptember elsején már új iskolájuk tantermeiben kezdjék meg a tanulást.

V. B

vetik, aratják az értékess kultúrákat, hanem föl is dolgozzák azokat. A közös: gazdaság illóolajüzeme 1978-ban mintegy 30 féle cikket készített. A Szilas-cseppek — a zsálya, a menta és a többiek — az országhatáron belül, de külföldön is ismertté váltak.

A zárszámadó közgyűlés vendége, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára elismerő szavakkal nyugtázta a szövetkezet országosan is figyelemre méltó eredményeit, dicsérő szavakkal illette a mezőgazdasági üzem új iránti érdeklődését, kezdeményezését. Biztatta a szövetkezet gazdáit, hogy fokozzák az illóolaj feldolgozását. Ez nemcsak a gazdaság számára hasznos, hanem az ország szempontjából is előnyös, hiszen jelentős devizabevételt jelent. Hangsúlyozta a Központi Bizottság titka- i ra a szövetkezetben folyó I szocialista brigádmozgalom \ termelést segítő szerepét is: a

Az elkésett papír

dés harminc napban állapítja meg a próbaidőt.)

...és a többiek?

Erdős Ágnes:

— Szerencsém volt: ha egyetlen nappal előbb írják meg a szerződés felbontását, védtelen maradok. Ugyanúgy, mint az ÉTK-nál. Ott időben az utcára tettek. Ügyem végül is jobbra fordult, mint várhattam volna. Még a vállalatnál sincs harag. Az osztályon kicsit megállt körülöttem a evegő, de az ítéletet sokan a aját sikerüknek is érezték. Megszültem a fiamat,' nem várom ki a három évet: Visz- szamegyek dolgozni. De mi lesz azokkal, akiknél nem késik egy napot az elbocsátó papír?

M. A.

(IMS. I. 31.: a Pest megyei | Xözcgkitermelo Vállalat egy- j hónapi próbaidőre munkaszerződést kötőit Erdős Ágnessel, j A felek megállapodtak: ameny- nyiben a munkaviszonyt leg- I később a próbaidő utolsó nap- ! tan nem szüntetik meg, úgy i a szerződést határozatlan időre { kötöttnek tekintik.)

Erdős Ágnes:

— Huszonnégy éves vagyok,

R férjem sorkatona. 1977. no- ! vember elsején az Építésügyi j Tájékoztatási Központban há- I rom hónapra kötöttünk szerző- j elést. Uj munkahelyemen telje-1 sülhetett a vágyam: anyagbeszerző lettem. December 10-én az orvos megállapította terhességemet, a vezetőmnek elmondtam a dolgot. Két héttel j a szerződés lejárta előtt közöl- ; fék velem: szerződésemet fel- j bontják. Átszervezésre hivat- j koztak, s hogy az új munka- j kört terhességem miatt nem tudom ellátni. Dolgozni akartam, elindultam a hirdetések után. Négy munkahelyen voltam, mindenütt megbeszéltük a feltételeket, de amikor elmondtam, hogy gyereket várok, nem tartottak igényt a munkámra. Mire a Tőzegkitermelő Vállalathoz eljutottam, már kiokosodtam: nem mondtam meg, hogy terhes vagyok. Fölvettek.

(1978. III. l.s a munkaviszonyt a vállalat megszüntette: A dől- gozó panasszal fordult a vállalati döntőbizottsághoz. A jogtanácsos véleménye szerint a vállalat jogszerűen járt el: a szerződést a 30 napos próbaidőn belül szüntette meg. Megállapította továbbá: a dolgozó magatartása célirányos, és jogtalan előnyt nem szerezhet. A döntőbizottság a panaszt elutasította.)

Ha tudjuk, nem vesszük fel

Bácskai Gábomc, a pénzügyi osztály vezetője:

— Erdős Ágnes az osztályomon dolgozott. Különösebb panasz nem merült fel ellene, de kezdő volt, s nekünk a területen jártas munkatársra volt szükségünk. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem hosszab- I kjük meg a szerződését. Terhességéről nem tudtunk, akkor mondta meg, amikor meglopta a felmondást. Ha körültekintőbbek vagyunk, elkerülhettük volna a pereskedést, s megkereshettük volna a mindkét fél számára megnyugtató megoldást. Az is igaz viszont: ha tudjuk, hogy terhes, valószínűleg meg sem kötjük a szerződést.

(Idézet a Munka Törvénykönyvéből. 19. 8 (2): ..A terhes nő, vagy a gyermekes anya alkalmazását e körülményekre tekin'e'tel megtasradni nem szabad. A terhes nőt és a gyermekes anyát azonos feltéte'ek ese‘4n előnyben kell részesíteni.)

Dr. Benkő Ottó, a Pest megyei Munkaügyi Bíróság bírája:

— Ritka, hogy egy törvény j egyszerre rendeljen el tiltást és kötelezést. S hogy a terhes nő és a gyermekes anya esetében így teszi, mutatja, milyen fontosságot tulajdonít védelmüknek. Maga a törvény alkotó jogalkalmazást feltételez, csakhogy ott, ahol lehetőség van a cselekvésre: a vállalatoknál, nem élnek ezzel a lehetőséggel. Mi a bíróságon már keveset tehetünk. Megkeressük azt a törvényes jogi kiskaput, amivel megvédhetjük a dolgozó nő érdekét. Azon igyekszünk, hogy ítéletünkkel ne további ellenségeskedés magvát hintsük el, ezért mindig nyitunk a munkáltató felé is. Esetünkben megtaláltuk azt a rést, ami a dolgozó mellett szól, de sokszor kivédhetetlen helyzetbe kerülünk. Legtöbbet a szak- szervezetek tehetnének, hiszen nekik még jog adta lehetőségük is van. A munka törvény- könyvének 14. §, (3) 2. fordulata azt mondja: A szakszervezetnek joga van kifogást emelni a munkaviszonyt érintő jogszabály megsértése,' illetve a szocialista erkölcsnek nem megfelelő bánásmód ellen. Több mint egy évtizedes gyakorlatomban egyetlen szak- szervezet sem élt ezzel a jogával. Pedig, ha bátrabban lépnének fel, nem állnának ilyen védtelenül a terhes nők — a vállalati érdekkel szemben.

(A Pest megyei Munkaügyi Bíróság a dolgozó keresetének helyt adott. Megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, hatálytalanította az inézkedést. A munkaviszonyt fenntartotta, s a vállalatot az elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte.)

Hibát követtünk el

Arató Jenő, a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat igazgatója:

— Kis vállalat vagyunk, nehéz körülmények között: jobban megérezzük minden egyes dolgozó hiányát. Tíz év alatt huszonnyolcról százmillióra nőtt a teljesítményünk, s ma is ugyanazzal a gárdával dolgozunk. Adminisztratív dolgozóink többsége nő: éppen elég a régebbi munkatársak kiesésével megbirkóznunk. Ezzel együtt Erdős Ágnes esetében mindkét oldalon követtünk el hibát. A dolgozó azzal, hogy nem szólt terhességéről; a vállalat pedig, mert nem közölte időben az alkalmatlanságot, illetve, hogy nem keresett a házon belül megoldást. Az ügy rendeződött: a dolgozót visszavárjuk, de ez nem változtat azon, hogy nagy a szakadék a munkatörvénykönyv tiszteletreméltó igyekezete és a vállalatok gazdasági érdekei között. Mindaddig, amíg felsőbb szinten nem egyeztetik a két érdeket, naponta előfordulhatnak hasonló esetek.

(Részlet a Munkaügyi Bfrő- ság ítéletének indoklásából: a munkaviszonyt a vállalat a szerződést megszegve szüntette meg. A szerződő felek egy hónapra kötötték ki a próbaidőt. s ez a MŰM 5 1967. sz. rendelet szerint a hónap végéig tart. Nincs jogi jelentősége annak, hogy a kollektív szerzőSzámadás

— felelősséggel

Számadás — felelősségteljes, önkritikus értékeléssel. Röviden így jellemezhetnénk a KISZ Pest megyei bizottságának legutóbbi ülését, ahol kétségkívül fontos téma került napirendre: a KISZ IX. kongresszusa határozatainak végrehajtását értékelték a résztvevők. Köntörfalazás nélkül, a megalapozott bírálatot sem nélkülözve fejtették ki véleményüket a fiatalok az eltelt időszakról, a leggyakrabban a gazdasági építőmunka került szóba.

Védnökség

Az ifjúsági szövetség mindig elsői'endű feladatának tekintette, hogy mozgósítsa az ifjúkommunistákat az egész népgazdaságot érintő tennivalók megoldására. Vitathatatlanul ebben rejlik az ülésen is'sokszor említett védnökségi mozgalom lényege. Nem szabad megfeledkezni az akció széles körű nevelő és tudatformáló hatásáról, mert éppen ez adja jelentőségét.

Nézzünk egy példát. A hús- programi védnökség komplex jellegéből adódóan kiterjed az állattenyésztés, a tejtermelés, a hús- és tejfeldolgozás, az értékesítés, a felvásárlás, valamint a pályaválasztás, a továbbképzés, a tervezés, a beruházás és a kutatás területére egyaránt. Az albertirsai Dimitrov, a koki, amelyben lehetőség nyílik az ifjú generáció alkotó kedvének kibontakoztatására. Her- nádon dicséretes módon segítik a pályakezdők letelepedését. Az albertirsai gazdaságban korábban sertésgondozó és növénytermesztő szakmában tanfolyamot szerveztek — a jelentkezők döntő többsége 30 éven aluli. volt. A kocséri termelőszövetkezetben minden tekintetben figyelembe veszik a fiatalok észrevételéit, okos javaslatait. A PENÖ- MAH váci gyárában pedig az ifjúkommunisták a sertésfeldolgozásban versenyt indítottak az alapszervezetek között a nyári kampány elkerülésére. fjv.

Kiemelten az akcióprogramban

A céltudatos munka eredményeként az albertirsai, a kocséri és a hernádi termelő- szövetkezet KISZ-fiataljai korábban elnyerték a Kiváló Hús programi Védnökségért oklevelet. Egyúttal bizonyítékát adták annak is, hogy feltétlenül érdemes okosan kihasználni az e nemzedék életkorából adódó lendületet, tenniakarást.

Az ipari üzemekben dolgozó KISZ-esek akcióprogramjában is kiemelt helyen szerepelt a helyi védnökségi vállalások teljesítése. A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat ifjúkommunistáinak hathatós segítségével elkészült az Adria kőolajvezeték fogadóállomása. A paksi atomerőmű építésében érdekelt Pest megyei vállalatik — mindenekelőtt a Kohászati Gyárépítö Vállalat tápiószelei gyáregysége, a szobi kőbánya és az Ipari Szerelvény- és Gépgyár — KlSZ-szervezetei- nek akcióprogramjában helyett kapott az, hogy az ötödik ötéves terv egyik legjelentősebb beruházásához szükséges anyagokat határidőre a helyszínre szállítják. S feltétlenül figyelmet érdemel a Pest megyei Szolgáltató- és Csomagoló Vállalat fiataljainak hasznos kezdeményezése: a munkaerőhiányt enyhítendő elhatározták, hogy a gyermekgondozási segélyen levők munkakörét ellátják. S mindezt úgy, hogy többnyire ebédidőkben sajátították el a szükséges tudnivalókat. ,

Egyenlő partnerek

A KISZ Pest megyei bizottságának ülésén határozottan kijelentették: súlyos hiba,

hogy egyes gazdasági vezetők nem tekintik felnőtt, egyenrangú partnernek a harminc éven aluliakat, s nem bíznak bennük kellőképpen. Ezen a szemléleten sürgősen változtatni kell — szerencsére az ilyen nem gyakori — már csak azért is, mert a felsorolt példákból egyértelműen kiderül: ahol számítanak a fiatalokra, önálló feladatokat adnak számukra, nem csalódnak bennük.

önkritikusan elemezték a megyei bizottság tagjai e problémakör másik oldalát, nevezetesen azt, hogy néhány üzemben, intézményben,

avagy termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok nem kezdeményeznek eleget, s egyszerűen beletörődnek mellőzöttségükbe. A nézeteltérések rendkívül könnyen megelőzhetők, ha a gazdasági vezetők konkrét, teljesíthető feladatokat adnak a fiataloknak, s így a számonkérés időszakában már nincs heiye a mellébeszélésnek.

Az MSZMP Pest megyei bizottságának cselekvési programjában kiemelt helyen szerepel a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása: ezeket kell a KISZ-eseknek is saját munkahelyükön legjobb képességük szerint megvalósítaniuk. A terv valóraváltásához megfelelő keretet nyújt a fiataloknak a helyi védnökség, amely a mai kor követelményeihez igazodik: híven kifejezi napjaink forradalmiságát — a mindennapi munkában.

V. G.

cseri Petőfi, vagy a hernádi Március 15. termelőszövetkezet vezetői a megmondhatói: az itt dolgozó KISZ-szervezetek, szocialista brigádok a védnökség mozgatórugói. Nemes feladatra vállalkoztak: a húsprogram helyi feladatainak végrehajtásából kívánnak részt vállalni. S a mindennapok bebizonyították, hogy a KISZ- fiatalok felnőttek a feladat jelentőségéhez. Mindhárom gazdaságban olyan légkör alakult

Ácsmesterből népbiztos

100 éve született Vántus Károly

NAGYVÁRADON, 1879. február 20-án született Vántus Károly, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosa. Szegény kisiparos családból származott. Kitanulta az ács- mesterséget, majd szülővárosában dolgozott évekig. A nagyváradi szakegyletben ismerkedett meg a szociáldemokrata párt kiadványai, val, újságjaival, első hglyen a Népszavával. Belőlük tudta meg, hogy a hozzá hasonló sorsú és szándékú embereknek össze kell fogniuk jogaik érvényre juttatása érdekében.

Alig múlt 18 éves, amikor belépett a Magyarországi Szociáldempkrata Pártba. Hamarosan felfigyeltek a jó képességű fiatalember, re, és Budapestre hívták, hogy a fővárosi szakszervezeti mozgalomban dolgozzon. 1903. ban a MÉMOSZ egyik titkára lett. Tovább képezte magát, újságcikkeket írt, rengeteget olvasott. Amikor visszatért szülővárosába, Nagyváradra, a szociáldemokrata párt egyik kerületi titkárává választották. Elvben megbízták a Nagyváradi Munkás Újság című lap szerkesztésével.

1907-ben végleg a fővárosban telepedett le. Tagja lett a szociáldemokrata párt vezetőségének, és központi titkári tisztséget bíztak rá. Hamarosan azonban nézeteltérése támadt a párt jobboldali vezetőségével és felmondta függetlenített állását. Évekig nem vállalt tisztséget, a mozgalomtól azonban nem szakadt el. Többek között egyik szervezője volt ő is az 1912. május 23-i nagy megmozdulásnak.

Az első világháború kitörése után azonnal behívták katonának. Przemyslnél esett orosz fogságba, 1914 októberében.

A távol-keleti Skotovo fogolytáborba került, ahol hamarosan kapcsolatot talált és teremtett a szervezett munkásokkal. Megalakí. tották a fogolytábor magyar szociáldemokrata csoportját. Különböző táborokban töltötte a következő éveket. Megismerkedett a szervezkedő bolsevikokkal, és egyre szilárdult elkötelezettsége.

AZ OKTÓBERI FORRADALOM győzelme után, 1918 tavaszán Moszkvába utazott, és felvette a kapcsolatot volt hadifogoly és munkásmozgalmi harcostársaival, köztük Kun Bélává!. A Moszkvában élő magyar internacionalisták tevékenységükkel fontos szerepet vállaltak a fiatal szovjethatalom segítésében, támogatásában. Ezen túlmenően megszervezték az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportját. Vántus Károlyra bízták a Moszkvában kiadott magyar nyelvű, Szociális Forradalom című lap kiadóhivatalának vezetését. 1918. november elején a magyar pártcsoport ideiglenes központi bizottságának tagja lett.

A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1918. november 24-én történt megalakításán már itthon vett részt. Tagja lett a Központi Bizottságnak, és a KB egyik titkárává is megválasztották. Kimagasló szerepet játszott a polgári forradalom keretei között a kommunisták megszervezésében. Nem véletlen tehát, hogy az 1919-es februári kommunista letartóztatások alkalmával az elsők között hurcolták el őt is.

A proletárforradalom győzelme után azonnal bekapcsolódott az új rend megteremtésének nehéz munkájába. A Forradalmi Kormányzótanács tagjaként a földművelésügy egyik népbiztosa lett. A májusi honvédő harc egyik részese, mint a Mura melletti front parancsnoka. Június elején Vas megye kormányzótanácsi biztosának nevezték ki. Részt vett a pártkongresszuson, ahol beválasztották a párt vezetőségébe, a Tanácsok Országos Gyűlésén pedig a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagjainak sorába. A Népgazdasági Tanács megalakulása után a tanács keretében létrehozott földművelésügyi főosztály vezetőjévé nevezték ki.

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG megdöntése után egy ideig sikerült elrejtőznie, de hamarosan elfogták, és bíróság elé állította a felülkerekedett el len forradalom. A népbiztosok perének egyik vádlottjaként halálra ítélték. A szovjet-orosz kormány csereakciója mentette meg őt is a biztos haláltól.

1922-től Moszkvában élt. Építőipari vállalatoknál dolgozott különböző beosztásokban. Megromlott egészségi állapota miatt később könnyebb munkakörbe került. Az újságíráshoz és lapszerkesztéshez sem lett hűtlen. Tevékeny részt vállalt a Moszkvában kiadott Sarló és Kalapács című magyar kommunista folyóirat munkájában.

1927. június 16-án hunyt el Moszkvában, 48 éves korában. Sírja a moszkvai novogyevicsi temetőben van.

Vida Sándor