Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-20 / 42. szám

1979. FEBRUAR 20., KEDD Mi múlik az üzletvezetőn? Országos tanácskozás a vendéglátásról Az üzletvezetőnek az étté- fém. a vendéglő, a presszó köz­vetlen gazdájaként mindent látnia, mindenről tudnia kell. ami az üzletben történik, ezért tiem az irodában, hanem a vendégek között van a helye, hogy kiszolgálásuk kifogásta­lan legyen — figyelmeztette alapvető kötelességükre a hét­főn Budapesten kezdődött ta­nácskozás résztvevőit a Bel­kereskedelmi Minisztérium be­számolója. A beszámoló elmarasztalta az üzletvezetők egy részét azért, mert adminisztratív irá­nyítóvá vált. Sok helyen ezért gépies, személytelen a vendé­gek és az üzlet dolgozói kö­zötti kapcsolat. ! A vitából kiderült: az üzlet­vezetőknek évről évre több az olyan elfoglaltsága amely tá­vol tartja őket az üzlettől, üzért kérték egyebek között az adminisztrációs teendők egy­szerűsítését, csökkentését, az üzletek személyi feltételeinek javítását. Gazdaságos a gyógynövény Évzárás a Szilasmenti Tsz-ben A kerepestarcsai Szilas­menti Tsz — mint az első ol­dalon beszámolunk róla — tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését. Idős tagjai jól emlékeznek arra az időszakra, amikor a silány földeken még rozsból is alig termett több hektáronként 4—5 mázsánál. Búzával nem is próbálkoztak, hiszen még az elvetett magot is alig adta volna vissza a föld. A kedvezőtlen körülmé­nyek között gazdálkodó szö­vetkézét számára az évek mú­lásával egyre inkább lét­kérdéssé vált az adottságaik­nak legjobban megfelelő ter­mékszerkezet kialakítása. A természetes alapanyagú gyógyszerek iránt megnyilvá­nuló érdeklődés adta az alap­ötletet: át kell térni a gyógy­növények termesztésére. Mint Fábián Ferenc, a szö­vetkezet elnökhelyettese be­számolójában elmondta, a kezdeti próbálkozásokon már régen túljutottak, és nemcsak 63 szocialista brigád több mint 900 dolgozót tömörít magában Bár a szövetkezet tevé­kenysége elsősorban a gyógy­növények termesztésén alap­szik, az utóbbi időbén nincs szégyenkezni valójuk búza­hozamaikat illetően sem. Míg 1977-ben a hektáronkénti át­lagtermés csak 31 mázsa volt, tavaly már 43 mázsa ter­mett a kenyérnek valóból. Az országos átlagnál jobb a ba­romfitenyésztésben az abrak­felhasználás. A húscsirkék 1 kilogrammos súlygyarapodá­sát 2,3 kilogramm táp föl- használásával érik el. Jól élnek a szövetkezeti de­mokrácia adta lehetőségekkel a különböző bizottságok. így az újító bizottság is. Számos ötlet, javaslat érkezett be hoz­zájuk tavaly, részben nekik is köszönhető, hogy a saját szak­embereik konstruálta kamilla­betakarító kombájn ma már dolgozik a szövetkezeiben, sőt a gép gyártásának egyedüli jogát is ők kapták meg. Idei terveik — amelyeknek végrehajtásában dolgozóinak szorgalmára, fegyelmezettsé­gére biztosan számíthat a nagyüzem vezetősége — nem kevésbé feszítettek, mint a tavalyiak. Még az idén sze­retnék megkezdeni egy 720 férőhelyes szakosított szarvas­marhatelep építését, 20 millió forintos fejlesztési alapjukból pedig részben traktorokat és feldolgozó gépeket vásárol­nak. A nem rubel elszámolá­sú exportjukat ebben az év­ben 3 millió dollárra emelik. Természetesen szűkebb pát­riájuk segítése sem marad ki idei programjukból. Építő­brigádjuk — egy tagja a kol­lektíva nevében éppen a zár­számadó közgyűlésen tett rá ígéretet — mindent megtesz annak érdekében, hogy a szi- lasligeti gyerekek szeptember elsején már új iskolájuk tan­termeiben kezdjék meg a tanulást. V. B vetik, aratják az értékess kul­túrákat, hanem föl is dolgoz­zák azokat. A közös: gaz­daság illóolajüzeme 1978-ban mintegy 30 féle cikket készí­tett. A Szilas-cseppek — a zsálya, a menta és a többiek — az országhatáron belül, de külföldön is ismertté váltak. A zárszámadó közgyűlés vendége, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára elismerő szavak­kal nyugtázta a szövetkezet országosan is figyelemre mél­tó eredményeit, dicsérő sza­vakkal illette a mezőgazdasá­gi üzem új iránti érdeklődé­sét, kezdeményezését. Biztatta a szövetkezet gazdáit, hogy fokozzák az illóolaj feldolgo­zását. Ez nemcsak a gazda­ság számára hasznos, hanem az ország szempontjából is előnyös, hiszen jelentős devi­zabevételt jelent. Hangsúlyoz­ta a Központi Bizottság titka- i ra a szövetkezetben folyó I szocialista brigádmozgalom \ termelést segítő szerepét is: a Az elkésett papír dés harminc napban állapítja meg a próbaidőt.) ...és a többiek? Erdős Ágnes: — Szerencsém volt: ha egyetlen nappal előbb írják meg a szerződés felbontását, védtelen maradok. Ugyanúgy, mint az ÉTK-nál. Ott időben az utcára tettek. Ügyem végül is jobbra fordult, mint vár­hattam volna. Még a vállalat­nál sincs harag. Az osztályon kicsit megállt körülöttem a evegő, de az ítéletet sokan a aját sikerüknek is érezték. Megszültem a fiamat,' nem várom ki a három évet: Visz- szamegyek dolgozni. De mi lesz azokkal, akiknél nem ké­sik egy napot az elbocsátó pa­pír? M. A. (IMS. I. 31.: a Pest megyei | Xözcgkitermelo Vállalat egy- j hónapi próbaidőre munkaszer­ződést kötőit Erdős Ágnessel, j A felek megállapodtak: ameny- nyiben a munkaviszonyt leg- I később a próbaidő utolsó nap- ! tan nem szüntetik meg, úgy i a szerződést határozatlan időre { kötöttnek tekintik.) Erdős Ágnes: — Huszonnégy éves vagyok, R férjem sorkatona. 1977. no- ! vember elsején az Építésügyi j Tájékoztatási Központban há- I rom hónapra kötöttünk szerző- j elést. Uj munkahelyemen telje-1 sülhetett a vágyam: anyagbe­szerző lettem. December 10-én az orvos megállapította ter­hességemet, a vezetőmnek el­mondtam a dolgot. Két héttel j a szerződés lejárta előtt közöl- ; fék velem: szerződésemet fel- j bontják. Átszervezésre hivat- j koztak, s hogy az új munka- j kört terhességem miatt nem tudom ellátni. Dolgozni akar­tam, elindultam a hirdetések után. Négy munkahelyen vol­tam, mindenütt megbeszéltük a feltételeket, de amikor el­mondtam, hogy gyereket vá­rok, nem tartottak igényt a munkámra. Mire a Tőzegkiter­melő Vállalathoz eljutottam, már kiokosodtam: nem mond­tam meg, hogy terhes vagyok. Fölvettek. (1978. III. l.s a munkaviszonyt a vállalat megszüntette: A dől- gozó panasszal fordult a vál­lalati döntőbizottsághoz. A jog­tanácsos véleménye szerint a vállalat jogszerűen járt el: a szerződést a 30 napos próba­időn belül szüntette meg. Meg­állapította továbbá: a dolgozó magatartása célirányos, és jog­talan előnyt nem szerezhet. A döntőbizottság a panaszt eluta­sította.) Ha tudjuk, nem vesszük fel Bácskai Gábomc, a pénz­ügyi osztály vezetője: — Erdős Ágnes az osztályo­mon dolgozott. Különösebb panasz nem merült fel ellene, de kezdő volt, s nekünk a te­rületen jártas munkatársra volt szükségünk. Ezért döntöt­tünk úgy, hogy nem hosszab- I kjük meg a szerződését. Ter­hességéről nem tudtunk, ak­kor mondta meg, amikor meg­lopta a felmondást. Ha körül­tekintőbbek vagyunk, elkerül­hettük volna a pereskedést, s megkereshettük volna a mind­két fél számára megnyugtató megoldást. Az is igaz viszont: ha tudjuk, hogy terhes, való­színűleg meg sem kötjük a szerződést. (Idézet a Munka Törvény­könyvéből. 19. 8 (2): ..A terhes nő, vagy a gyermekes anya al­kalmazását e körülményekre tekin'e'tel megtasradni nem sza­bad. A terhes nőt és a gyer­mekes anyát azonos feltéte'ek ese‘4n előnyben kell részesíte­ni.) Dr. Benkő Ottó, a Pest me­gyei Munkaügyi Bíróság bírá­ja: — Ritka, hogy egy törvény j egyszerre rendeljen el tiltást és kötelezést. S hogy a terhes nő és a gyermekes anya ese­tében így teszi, mutatja, mi­lyen fontosságot tulajdonít védelmüknek. Maga a törvény alkotó jogalkalmazást feltéte­lez, csakhogy ott, ahol lehető­ség van a cselekvésre: a vál­lalatoknál, nem élnek ezzel a lehetőséggel. Mi a bíróságon már keveset tehetünk. Meg­keressük azt a törvényes jogi kiskaput, amivel megvédhet­jük a dolgozó nő érdekét. Azon igyekszünk, hogy ítéle­tünkkel ne további ellensé­geskedés magvát hintsük el, ezért mindig nyitunk a mun­káltató felé is. Esetünkben megtaláltuk azt a rést, ami a dolgozó mellett szól, de sok­szor kivédhetetlen helyzetbe kerülünk. Legtöbbet a szak- szervezetek tehetnének, hiszen nekik még jog adta lehetősé­gük is van. A munka törvény- könyvének 14. §, (3) 2. fordu­lata azt mondja: A szakszer­vezetnek joga van kifogást emelni a munkaviszonyt érintő jogszabály megsértése,' illetve a szocialista erkölcsnek nem megfelelő bánásmód ellen. Több mint egy évtizedes gya­korlatomban egyetlen szak- szervezet sem élt ezzel a jogá­val. Pedig, ha bátrabban lép­nének fel, nem állnának ilyen védtelenül a terhes nők — a vállalati érdekkel szemben. (A Pest megyei Munkaügyi Bíróság a dolgozó keresetének helyt adott. Megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, ha­tálytalanította az inézkedést. A munkaviszonyt fenntartotta, s a vállalatot az elmaradt mun­kabér megfizetésére kötelezte.) Hibát követtünk el Arató Jenő, a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat igaz­gatója: — Kis vállalat vagyunk, ne­héz körülmények között: job­ban megérezzük minden egyes dolgozó hiányát. Tíz év alatt huszonnyolcról százmillióra nőtt a teljesítményünk, s ma is ugyanazzal a gárdával dol­gozunk. Adminisztratív dolgo­zóink többsége nő: éppen elég a régebbi munkatársak kiesé­sével megbirkóznunk. Ezzel együtt Erdős Ágnes esetében mindkét oldalon követtünk el hibát. A dolgozó azzal, hogy nem szólt terhességéről; a vál­lalat pedig, mert nem közölte időben az alkalmatlanságot, illetve, hogy nem keresett a házon belül megoldást. Az ügy rendeződött: a dolgozót visszavárjuk, de ez nem vál­toztat azon, hogy nagy a sza­kadék a munkatörvénykönyv tiszteletreméltó igyekezete és a vállalatok gazdasági érdekei között. Mindaddig, amíg fel­sőbb szinten nem egyeztetik a két érdeket, naponta előfor­dulhatnak hasonló esetek. (Részlet a Munkaügyi Bfrő- ság ítéletének indoklásából: a munkaviszonyt a vállalat a szerződést megszegve szüntette meg. A szerződő felek egy hónapra kötötték ki a próba­időt. s ez a MŰM 5 1967. sz. rendelet szerint a hónap végéig tart. Nincs jogi jelentősége an­nak, hogy a kollektív szerző­Számadás — felelősséggel Számadás — felelősségteljes, önkritikus értékeléssel. Rövi­den így jellemezhetnénk a KISZ Pest megyei bizottságá­nak legutóbbi ülését, ahol két­ségkívül fontos téma került napirendre: a KISZ IX. kong­resszusa határozatainak végre­hajtását értékelték a résztve­vők. Köntörfalazás nélkül, a megalapozott bírálatot sem nélkülözve fejtették ki vélemé­nyüket a fiatalok az eltelt idő­szakról, a leggyakrabban a gazdasági építőmunka került szóba. Védnökség Az ifjúsági szövetség mindig elsői'endű feladatának tekintet­te, hogy mozgósítsa az ifjú­kommunistákat az egész nép­gazdaságot érintő tennivalók megoldására. Vitathatatlanul ebben rejlik az ülésen is'sok­szor említett védnökségi moz­galom lényege. Nem szabad megfeledkezni az akció széles körű nevelő és tudatformáló hatásáról, mert éppen ez adja jelentőségét. Nézzünk egy példát. A hús- programi védnökség komplex jellegéből adódóan kiterjed az állattenyésztés, a tejtermelés, a hús- és tejfeldolgozás, az érté­kesítés, a felvásárlás, valamint a pályaválasztás, a továbbkép­zés, a tervezés, a beruházás és a kutatás területére egyaránt. Az albertirsai Dimitrov, a ko­ki, amelyben lehetőség nyílik az ifjú generáció alkotó kedvé­nek kibontakoztatására. Her- nádon dicséretes módon segí­tik a pályakezdők letelepedé­sét. Az albertirsai gazdaságban korábban sertésgondozó és nö­vénytermesztő szakmában tan­folyamot szerveztek — a je­lentkezők döntő többsége 30 éven aluli. volt. A kocséri ter­melőszövetkezetben minden tekintetben figyelembe ve­szik a fiatalok észrevételéit, okos javaslatait. A PENÖ- MAH váci gyárában pedig az ifjúkommunisták a sertésfel­dolgozásban versenyt indítot­tak az alapszervezetek között a nyári kampány elkerülésé­re. fjv. Kiemelten az akcióprogramban A céltudatos munka ered­ményeként az albertirsai, a kocséri és a hernádi termelő- szövetkezet KISZ-fiataljai ko­rábban elnyerték a Kiváló Hús programi Védnökségért oklevelet. Egyúttal bizonyí­tékát adták annak is, hogy feltétlenül érdemes okosan ki­használni az e nemzedék élet­korából adódó lendületet, tenniakarást. Az ipari üzemekben dolgo­zó KISZ-esek akcióprogram­jában is kiemelt helyen szere­pelt a helyi védnökségi vál­lalások teljesítése. A százha­lombattai Dunai Kőolajipari Vállalat ifjúkommunistáinak hathatós segítségével elkészült az Adria kőolajvezeték foga­dóállomása. A paksi atom­erőmű építésében érdekelt Pest megyei vállalatik — mindenekelőtt a Kohászati Gyárépítö Vállalat tápiószelei gyáregysége, a szobi kőbánya és az Ipari Szerelvény- és Gépgyár — KlSZ-szervezetei- nek akcióprogramjában he­lyett kapott az, hogy az ötö­dik ötéves terv egyik legje­lentősebb beruházásához szük­séges anyagokat határidőre a helyszínre szállítják. S feltét­lenül figyelmet érdemel a Pest megyei Szolgáltató- és Csomagoló Vállalat fiataljai­nak hasznos kezdeményezése: a munkaerőhiányt enyhíten­dő elhatározták, hogy a gyer­mekgondozási segélyen levők munkakörét ellátják. S mind­ezt úgy, hogy többnyire ebéd­időkben sajátították el a szük­séges tudnivalókat. , Egyenlő partnerek A KISZ Pest megyei bizott­ságának ülésén határozottan kijelentették: súlyos hiba, hogy egyes gazdasági vezetők nem tekintik felnőtt, egyen­rangú partnernek a harminc éven aluliakat, s nem bíznak bennük kellőképpen. Ezen a szemléleten sürgősen változtat­ni kell — szerencsére az ilyen nem gyakori — már csak azért is, mert a felsorolt pél­dákból egyértelműen kiderül: ahol számítanak a fiatalokra, önálló feladatokat adnak szá­mukra, nem csalódnak ben­nük. önkritikusan elemezték a megyei bizottság tagjai e problémakör másik oldalát, nevezetesen azt, hogy néhány üzemben, intézményben, avagy termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok nem kezde­ményeznek eleget, s egysze­rűen beletörődnek mellőzött­ségükbe. A nézeteltérések rendkívül könnyen megelőz­hetők, ha a gazdasági vezetők konkrét, teljesíthető feladato­kat adnak a fiataloknak, s így a számonkérés időszaká­ban már nincs heiye a mellé­beszélésnek. Az MSZMP Pest megyei bizottságának cselekvési prog­ramjában kiemelt helyen sze­repel a gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtása: ezeket kell a KISZ-eseknek is saját munkahelyükön legjobb ké­pességük szerint megvalósíta­niuk. A terv valóraváltásához megfelelő keretet nyújt a fia­taloknak a helyi védnökség, amely a mai kor követelmé­nyeihez igazodik: híven kifeje­zi napjaink forradalmiságát — a mindennapi munkában. V. G. cseri Petőfi, vagy a hernádi Március 15. termelőszövetkezet vezetői a megmondhatói: az itt dolgozó KISZ-szervezetek, szocialista brigádok a védnök­ség mozgatórugói. Nemes fel­adatra vállalkoztak: a hús­program helyi feladatainak végrehajtásából kívánnak részt vállalni. S a mindennapok be­bizonyították, hogy a KISZ- fiatalok felnőttek a feladat je­lentőségéhez. Mindhárom gaz­daságban olyan légkör alakult Ácsmesterből népbiztos 100 éve született Vántus Károly NAGYVÁRADON, 1879. február 20-án szü­letett Vántus Károly, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom harcosa. Szegény kis­iparos családból származott. Kitanulta az ács- mesterséget, majd szülővárosában dolgozott évekig. A nagyváradi szakegyletben ismerke­dett meg a szociáldemokrata párt kiadványai, val, újságjaival, első hglyen a Népszavával. Belőlük tudta meg, hogy a hozzá hasonló sor­sú és szándékú embereknek össze kell fog­niuk jogaik érvényre juttatása érdekében. Alig múlt 18 éves, amikor belépett a Ma­gyarországi Szociáldempkrata Pártba. Hama­rosan felfigyeltek a jó képességű fiatalember, re, és Budapestre hívták, hogy a fővárosi szakszervezeti mozgalomban dolgozzon. 1903. ban a MÉMOSZ egyik titkára lett. Tovább képezte magát, újságcikkeket írt, rengeteget olvasott. Amikor visszatért szülővárosába, Nagyváradra, a szociáldemokrata párt egyik kerületi titkárává választották. Elvben meg­bízták a Nagyváradi Munkás Újság című lap szerkesztésével. 1907-ben végleg a fővárosban telepedett le. Tagja lett a szociáldemokrata párt vezetősé­gének, és központi titkári tisztséget bíztak rá. Hamarosan azonban nézeteltérése támadt a párt jobboldali vezetőségével és felmondta függetlenített állását. Évekig nem vállalt tisztséget, a mozgalomtól azonban nem sza­kadt el. Többek között egyik szervezője volt ő is az 1912. május 23-i nagy megmozdulás­nak. Az első világháború kitörése után azonnal behívták katonának. Przemyslnél esett orosz fogságba, 1914 októberében. A távol-keleti Skotovo fogolytáborba ke­rült, ahol hamarosan kapcsolatot talált és te­remtett a szervezett munkásokkal. Megalakí. tották a fogolytábor magyar szociáldemokrata csoportját. Különböző táborokban töltötte a következő éveket. Megismerkedett a szervez­kedő bolsevikokkal, és egyre szilárdult elkö­telezettsége. AZ OKTÓBERI FORRADALOM győzelme után, 1918 tavaszán Moszkvába utazott, és felvette a kapcsolatot volt hadifogoly és munkásmozgalmi harcostársaival, köztük Kun Bélává!. A Moszkvában élő magyar inter­nacionalisták tevékenységükkel fontos szere­pet vállaltak a fiatal szovjethatalom segíté­sében, támogatásában. Ezen túlmenően meg­szervezték az Oroszországi Kommunista (bol­sevik) Párt magyar csoportját. Vántus Károly­ra bízták a Moszkvában kiadott magyar nyel­vű, Szociális Forradalom című lap kiadóhiva­talának vezetését. 1918. november elején a magyar pártcsoport ideiglenes központi bizott­ságának tagja lett. A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1918. november 24-én történt megalakításán már itthon vett részt. Tagja lett a Központi Bizottságnak, és a KB egyik titkárává is meg­választották. Kimagasló szerepet játszott a polgári forradalom keretei között a kommu­nisták megszervezésében. Nem véletlen tehát, hogy az 1919-es februári kommunista letar­tóztatások alkalmával az elsők között hurcol­ták el őt is. A proletárforradalom győzelme után azon­nal bekapcsolódott az új rend megteremtésé­nek nehéz munkájába. A Forradalmi Kor­mányzótanács tagjaként a földművelésügy egyik népbiztosa lett. A májusi honvédő harc egyik részese, mint a Mura melletti front pa­rancsnoka. Június elején Vas megye kormány­zótanácsi biztosának nevezték ki. Részt vett a pártkongresszuson, ahol beválasztották a párt vezetőségébe, a Tanácsok Országos Gyű­lésén pedig a Szövetséges Központi Intéző Bi­zottság tagjainak sorába. A Népgazdasági Ta­nács megalakulása után a tanács keretében létrehozott földművelésügyi főosztály vezető­jévé nevezték ki. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG megdöntése után egy ideig sikerült elrejtőznie, de hama­rosan elfogták, és bíróság elé állította a felülkerekedett el len forradalom. A népbizto­sok perének egyik vádlottjaként halálra ítél­ték. A szovjet-orosz kormány csereakciója mentette meg őt is a biztos haláltól. 1922-től Moszkvában élt. Építőipari válla­latoknál dolgozott különböző beosztásokban. Megromlott egészségi állapota miatt később könnyebb munkakörbe került. Az újságírás­hoz és lapszerkesztéshez sem lett hűtlen. Te­vékeny részt vállalt a Moszkvában kiadott Sarló és Kalapács című magyar kommunista folyóirat munkájában. 1927. június 16-án hunyt el Moszkvában, 48 éves korában. Sírja a moszkvai novogyevicsi temetőben van. Vida Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom